Magyarok a számítástechnika történetében
*Szegedi logikai gép és a Katica egyik megalkotója *Nevéhez fűződik a programtervező matematikus képzés elindítása Magyarországon *1996-ban a nemzetközi szakmai szervezet a számítástechnika úttörői közé emelte
*Telefonközpontok fejlesztője *Mo-n nem tanulhat származása miatt - Brünn; koncentrációs tábor; *Kossuth-díj a telefonhálózat kiépítéséért, majd koncepciós perben börtönre ítélik ott is dolgoznia/kutatnia kell az államnak *MESZ-1 jelfogós programvezérelt szg. megalkotója *BME Villamosmérnöki Kar megalapítója *Akadémikus *"Egy Kossuth-díjas börtönévei" című életrajzi regénye 2001-ben jelent meg
Kozma László 1955 és 1957 között megkonstruálta az ország első programvezérelt jelfogós számítógépét, a MESz-1-et, amely 1958- ban állt üzembe. A berendezés kb. 2000 darab jelfogóból épült, az adatokat bebillentyűzték, az eredmény kiírására egy írógépet alakítottak át, a billentyűket elektromágnesek húzták meg. A fogyasztása kb. 600-800 W volt. A jelfogós adattárban 12 db 27 bináris számjegyű számot lehetet tárolni. A gépbe automatikus tizes-kettes és kettes-tizes átalakító volt beépítve. A berendezés érdekessége volt, hogy működése közben a reléken szemmel láthatóan is lehetett követni a műveleteket. A gép programvezérelt, de nem tárolt programú volt, mivel az utasításokat is a programleolvasóba tett, kézzel lyukasztott lapokról vihették be
*A világ legnagyobb számítógép-tudományi társasága, a nemzetközi IEEE Computer Society szakmai munkásságuk, kutatási eredményeik elismeréseként adományozza ezt a díjat azoknak a kutatóknak, akiknek a számítástudomány területén korszakalkotó eredményeik vannak. Magyar díjazottak (1996): *Kalmár László *Kozma László
*Budapesti Ev. Gimn-ban tanult, majd Berlinben és Zürichben folytatta egyetemi tanulmányait *1930-ban meghívják Princetone Egyetemre *1943 csatlakozik Los Alamosban az atomprogramhoz jelenségek matematikai modellezése (rákbetegsége innen ered) *1944-ben bekapcsolódik az ENIAC tervezésébe *Az EDVAC fejlesztése során vázolta fel tanulmányában a szgek felépítésével kapcsolatban a Neumann-elveket 1945 nyarán *1946-ban saját csapatával elkezdi építeni az IAS szg-ep; kidolgozzák a logikai problémamegoldás grafikus ábrázolásmódját: folyamatábrák
*Neumann azzal járult hozzá leginkább a számítástechnika fejlődéséhez, hogy felismerte: A számítógép alapvető eszközzé válhat olyan matematikai számításoknál, amelyeknél elemi fontosságúak az embert megoldhatatlan feladat elé állító, algebrai számításokat igénylő vizsgálatok.
*A Neumann-elvű szg. funkcionális felépítése
*A Neumann számítógép szerkezete független a megoldandó programok felépítésétől. *A programokat, az adatokat, a közbülső- és végeredményeket ugyanabban a tárolóban helyezzük el. A tárolót egyforma méretű cellákra osztjuk, amelyek a működés közben átszámozódnak. Egy tároló-cella számának (címének) ismeretében annak tartalma lehívható vagy megváltoztatható. *Egy program egymásután következő utasításai a tárolóban folyamatosan (egymás után)helyezkednek el. A következő végrehajtandó utasítás helyét a vezérlőegység a következő végrehajtandó parancs címét tartalmazó utasításszámlálónak a növelésével határozza meg. Az utasításoknak a tárolttól eltérő sorrendű végrehajtása ugróutasítások segítségével lehetséges.
*Az utasítások fajtái: * aritmetikai utasítások (számítási műveletek, mint pl. összeadás, szorzás, konstansok elhelyezése, stb.), * logikai műveletek (relációs műveletek: kisebb, nagyobb stb. logikai műveletek: nem, és, vagy), * átviteli utasítások (bemeneti, kimeneti utasítások, adattovábbítás a memóriából az aritmetikai egységbe, stb.), * szükséges ugrások, * egyéb utasítások, mint például programmegszakítás, várakozás, bemeneti, kimeneti utasítások, stb. * Minden adat (utasítások, címek) binárisan kódoltak.
*A számítógép vezérlőegysége, a tároló cellák számozásnak megfelelően rendszeresen végigtapogatja a memóriát, és megkeresi, értelmezi, majd végrehajtja az utasításokat. *A memóriában lévő adatokat és utasításokat úgy kell megkülönböztetni egymástól, hogy a számok elé 0, az utasítások elé pedig 1 számjegyet kell tenni. Az utasításokat a gépnek abban a sorrendben kell végrehajtani, amilyen sorrendben elhelyezkednek, ám lenni kell olyan utasításoknak is, amelyek ezt a sorrendet megváltoztathatják, és kivételes alkalmakkor a vezérlést bármely kívánt pontra átadják. *Az EDVAC volt az első olyan univerzális számítógép, amely a programutasításokat és az adatokat is ilyen módon tárolta.
*Jelentős szerepet játszik a hazai televíziózás elindításában. *Kibernetikai gépek c. könyv szerzője. *Logikai gépek megalkotója *Kutatásai közben olyan berendezéseket tervezett, amelyek az emberi tevékenységeket modellezték. *Nemes Tihamér Országos Középiskolai Számítástechnikai Tanulmányi Verseny alkalmazói és programozói kategória.
Matematikus * *Megfogalmazta az időelosztásos számítógép gondolatát. Mindegyik felhasználó saját terminálján saját programjával foglalkozik, a központi számítógép pedig beosztja saját processzorának működési idejét: az minden másodpercet kihasználva végülis mindenkit ellát. Az időelosztás tehát nem a felhasználó, hanem a központi program feladata. *Basic programozási nyelv megalkotója, 1964 "A BASIC nyelvet nem azért találtuk ki, hogy egy újabb számítógépnyelvet csináljunk. Azért találtam ki, mert úgy éreztem, hogy a számítógépet hozzáférhetővé kell tenni minden egyetemi hallgató számára.
*Vegyészmérnök *Az INTEL társalapítója, 2005-ig elnökvezérigazgatója *Az INTEL 4004 fejlesztésében részt vett Vadász László is
Szoftverfejlesztő: * *Első kódolásait egy URAL-2-es gépen végezte *A Xeroxnál megalkotja az első WYSWYG szövegszerkesztőt, a Bravo-t 1975-ben *MS WORD, EXCEL fejlesztését vezeti *Virtuális gép technológia *Magyar jelölés a programozásban *Kétszer is járt az űrben
*Nevéhez fűződik a CNN chip (celluláris neurális hálózat) kifejlesztése, valamint a neurális hálózatok kutatásának megindítása Magyarországon *Analogikai cellurális szg. működési elvét dolgozta ki *bionikus szemprotézis, bionika * a kaliforniai Berkeley Egyetem meghívott vendégkutatója *Előadása Mindentudás Egyetemén *Zárórában interjúja
*Szovjet érdekszféra, nyugati fejlesztésektől elzárva, COCOM-lista *Az informatikára, mint hadiipari fejlesztési területre tekintenek *Minták: első szovjet szg-ek: BESK; URAL-1, 2; M-220, M-20 *Fejlesztések KGST keretében zajlanak (Mo. a legalsó szegmens fejlesztésében kap szerepet az ESZR-ben); 60-as évek közepéig a nyugati gépek továbbfejlesztése, utána tömeges másolása a stratégiai cél *1956-tól indul a kutatás az MTA Kibernetikai Kutatócsoportja keretében (140 fő)
*Szovjet minta alapján 1959-ben elkészül az M-3:
*Az M-3 megépítése után a feladat a különböző alkalmazások készítése volt erre a gépre: *Nyelvészeti, nyelvstatisztikai feladatok *Gazdasági vizsgálatok, ötéves tervekhez kapcsolódó számítások *Népszámlálási adatok feldolgozása *Műszaki: Erzsébet-híd szilárdságtani vizsgálata *1972-ben létrejön az MTA SZTAKI, a hazai számítástechnikai kutatások központja
*Az Akadémián kívül jelentős központ jött létre a szegedi egyetemen, Kalmár László professzor vezetésével *1957-ben alkotják meg logikai gépüket, a Katicát. *Itt indult el az ötvenes évek végén a hazai kibernetikai képzés. *1966 MIR szg. Létrehozása (formulavezérlésű, gépi kód helyett) *BME Híradástechnikai Tanszéke Kozma László vezetésével *MESZ-1 jelfogós szg. 1958-ban *KSH szerepe (adatfeldolgozáshoz lyukkártyás gépek alkalmazása: népszámlálása, ötéves terv előkészítéséhez modell számítások; 1965-ben megalakult az egyik legjelentősebb szoftverfejlesztő szervezet, az INFELOR (Információ-feldolgozó Laboratórium) is.)
* A hetvenes években néhány cég behozhat világszínvonalú nyugati gépeket: IBM 360; Siemens gépek: gyorsabb, megbízhatóbb működés; új szemlélet: az alkalmazásfejlesztésre fókuszálni. *Központi Fizikai Kutatóintézetben kifejlesztik a DEC PDP-8-as gépének mintájára TPA gépsorozatot. *ESZR keretében IBM 360-as géphez hasonló eszközök előállítása a KGST keretében (közös hardver- és szoftverfejlesztés 1969- től), R-10-es sorozat Videoton (gyártás) és a Számítástechnikai Koordinációs Intézet (fejlesztés, szoftver; pl.: OTP terminálok; Recognita karakterfelismerő) keretében. *ESZR II. keretében kisgépes eszközök előállítása a DEC egyik gépének klónozásával
* A 80-as években kezd teret nyerni a PC Mo-n is: ABC 80-as gépeket kapnak az egyetemek és számos középiskola. *A PC-s szegmensben a Videoton és a Híradástechnikai Szövetkezet gépei voltak a legelterjedtebbek illetve sok Commodore 64 is volt az országban.
* Egyetemi képzés: *1956 Szeged, Kalmár László szemináriumi képzése, 1963-tól programtervező matematikus szak *1960-től a Közgázon is elkezdődik a számítástechnikai képzés, programozás, közgazdasági alkalmazások *1961-től tanítanak programozást az ELTE matematika szakán is *BME Villamosmérnöki Kar, Kozma László MESZ-1 alapján oktatás az automatizálási tárgyaknál *SZÁMOK létrehozása 1969-ben: tanfolyamok, továbbképzés szervezése nyugati oktatási tartalmakkal másoddiplomás képzések; jelentős publikációs tevékenység. *Középiskolásoknak szakkörök támogatása. *Neumann János Számítógép-tudományi Társaság 1968
Szegeden, Kalmár László tanítványa és munkatársa, dr. Muszka Dániel hozta létre az egyedülálló gyűjteményt. http://www.infmuz.hu/