Magyar közlekedéspolitika a hosszú XIX. században Gaál Bertalan 1
Midőn a közlekedési ügyek rendezésében hazánk anyagi felvirágzásának talpköveit akarjuk letenni, ne felejtsük, hogy ezúttal egyszersmind viszonyaink egész épületét érintik; nincs a köz- és magángazdaságnak ága, mely általa ne illetetnék. gróf Széchenyi István 2
A reformkor közlekedése Fa-nyompálya bányákban a XVI. sz-tól 1825-27. évi pozsonyi országgyűlés Először foglalkoznak a vasúttal bizottság 12 fővonal javaslata Minden használó fizet elvének bevezetése a közlekedésben 1827-28 Pest Kőbánya lebegővasút 1832-36. évi pozsonyi országgyűlés 3
1836. évi XXV. törvény első vasúti törvény 12+1 fővonal ( Tengerre magyar! ) Eltörli a rendi kiváltságot a közlekedési szolgáltatások területén Állást foglal a magánvállalkozások mellett Tarifa szabadság (díjmegállapító a vállakozó) Kimondja a kisajátítás elvét 4
1936. évi XXV. tv. 5 1-ször Pestről Bécs felé Austria határszéléig 2-szor Pestről a magyar tengeri rév partokig 3-szor Pestről Zimonyig 4-szer Pestről Morva és Szilézia széléig 5-ször Pestről Galíczia határszéléig 6-szor Pestről Erdélyig, Kolosvár felé 7-szer Pestről Erdélyig, Nagy-Szeben felé 8-szor Bécstől, s illetőleg Ausztriának határszéleitől egy részről a magyar tengeri révpartig, más részről Eszékig, s így tovább Török Országig 9-szer Bécstől, s illetőleg Ausztriának határszéleitől Magyar Országon keresztül Krakóig 10-szer Nagy-Szombattól Kassáig 11-szer Kassától Krakóig 12-szer Miskolcztól Galíczia s Orosz Ország felé 13-szor Sziszektől a magyar tengeri révpartokig,
Első magyar közforgalmú vasút Pozsony Nagyszombati Első Magyar Vasúttársaság 1840-46 1872, majd 1875-től Vágvölgyi Vasúttársulat 6
1843-44. évi országgyűlés Pest Pozsony országhatár Pest Szolnok (Debrecen Arad) Kossuth és Széchenyi koncepciója Ullmann Móric Magyar Középponti Vasút Társaság 7
Első gőzvasút 1846. júl. 15. 8
További vasútépítések 1847. szept. 1-én nyílt meg 99 km utat 3h 22m menetidő 1848. aug. 20. Pozsony Marchegg, Sopron Bécsújhely A megszaporodott kérelmek miatt az osztrák kormány 1845-ben a Helytartótanács Közlekedési Bizottmánya hatáskörébe helyezte az engedélyezést 9
1848. jan. 25. Javaslat a magyar közlekedési ügy rendezésirül 10
1848. jan. 25. Javaslat a magyar közlekedési ügy rendezésirül 11 Előadó: Cím
1848. évi XXX. törvénycikk a felelős ministerségnek a közlekedési tárgyak iránti teendőiről 12 Az 1836-ki 25-ik és 1840-ik törvénycikkekben a vasutak és csatornák engedményezéséről szóló rendeletek jövőre nézve ezennel eltöröltetvén, a törvényhozás további intézkedéseig ideiglenesen következők határoztatnak: 1. Felhatalmaztatik a felelős ministerség, hogy a készülőben levő vasutak s megkezdett vízszabályozásoknak, ha és a mennyire azok a közkereskedést előmozdítják, lehető folytatásához s befejezéséhez segédkezet nyujtson, s a közállomány befolyását ezekre nézve biztosítsa. 2. A még meg nem kezdett vaspályavonalokon egyes társulatok által netalán tett felmérési s előmunkálati költségek kárpótlása iránt a felelős ministerség - fentartván azokra a közállomány épitkezési jogát - lépjen egyezkedésre, a terjessze helybenhagyás végett a közelebbi törvényhozás elibe. 3. A ministerium felhatalmaztatik: hogy Budapestből, mint a haza szívéből a határszélekig irányzandó 6 új vaspályavolalokat, előleges műtani megvizsgálás után, s különösen országos szempontból, figyelmezve a helyi körülményekre is, tervezzen, s ha lehetséges ezen irányokban a munkát, különösen pedig Fiume felé, tettleg is, idővesztés nélkül, megkezdesse. 4. E czélokra felhatalmaztatik az összes ministerium, egész 10 millió forintig alapot alkotni, melly az ország által biztosíttatik, s mellyből 8 millió forint erejéig vasutakra, 2 millió forintig pedig vízszabályozásra a szükséghez képest pénzösszegek fordíttathatnak. 5. A hatóságokban még most fennálló közmunkáknak törvényszerinti alkalmazására a ministerség ügyel fel, mellynek tisztéhez tartozand: a létező utak, hidak s más közlekedési eszközök fentartásáról is, az illető hatóságokkal egyetértve, ideiglenesen intézkedni. 6. A vizek szabályozására eddig kijelölt pénzalapnak fölhasználására a felelős magyar ministerium ezennel továbbra is utasittatik.
13
1846 és 1918 között üzembe helyezett vasútvonalak építői Fővasúti magántársaságok 6007 km Helyi Érdekű Vasúttársaságok 13171 km Osztrák Államvasút 297 km Magyar Államvasút 3048 km Idegen vasút 173 km Összesen: 22696 km De1918-ban a magyar vasút üzleti hosszát 22869 km-ben tartották nyilván. 14
A közforgalmú vasúthálózat hossza 15
Fővasúti társaságok 16 1838-ban a Bécs-Győri 1844-ben a Magyar Középponti (1850 Császári és Királyi Osztrák Délkeleti Államvasutak) 1847-ben a Sopron-Bécsújhelyi 1853-ban a Mohács-Pécsi (Első Dunagőzhajózási Társaság) 1855-ben a Cs. kir. szab. Osztrák Állam-vasút 1856-ban a Tiszavidéki 1858-ban a Déli 1866-ban a Magyar Északi, Első Erdélyi, Kassa-Oderbergi 1867-ben a Pécs-Barcsi 1868-ban a Magyar Keleti, Magyar Északkeleti, Első Magyar Gácsországi, Arad-Temesvári, Alföld-Fiumei 1869-ben a Magyar Nyugati 1870-ben a Duna-Drávai és az Eperjes-Tarnowi 1872-ben a Vágvölgyi és a Győr-Sopron-Ebenfurti 1881-ben a Budapest-Pécsi Vasúttársaság
MÁV 1867. évi XIII. tv. 30 millió ezüstforint a vasútra 1868. jún. 30. (júl. 1.?? júl. 2.???) Magyar Északi Vasút Társaság megvétele a szerződés a Magyar Királyi Államvasutak alapító okmánya 1869. okt. 31. az Államvasút létrejöttéről szóló alapító levelet Mikó Imre Közmunka és Közlekedési miniszter adja ki 17
Baross Gábor 1883-86 államtitkár 1886-89 közmunka- és közlekedésügyi miniszter, majd haláláig kereskedelemügyi miniszter is Államosítás befejezése 1891-ben HÉV létesítés fellendítése Ésszerűsített üzemvitel Díjszabás-reform Közlekedési tisztviselő-képzés életre hívása Postatakarékpénztár életrehívása Vaskapu szabályozás, Fiumei kikötő kiépítése, magyar folyamhajózás megteremtése Idegenforgalom fejlesztése Magyar posta és távközlés fejlesztése Munkásbiztosítás és betegsegélyezés kiterjesztése Vasárnapi ipari munkaszünet intézményesítése 18