Tájékoztató az egyszerű bejelentésről a legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új lakóépület építése esetén Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 33/A. -a alapján a legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új lakóépület építése esetén az építtető az építési tevékenységet a kivitelezés tervezett megkezdése előtt tizenöt nappal kormányrendeletben meghatározottak szerint a nevének és lakcímének, szervezet esetén a megnevezésének és székhelyének megjelölésével bejelenti az építésügyi hatóságnak (a továbbiakban: egyszerű bejelentés). A lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről és egyes építésügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet (Bej. R.) 1. (1) bekezdése szerint a legfeljebb 300 m 2 összes hasznos alapterületű új lakóépület építésére vonatkozó egyszerű bejelentést az építtető azon első fokú építésügyi hatósági feladatokat ellátó általános építésügyi hatóságként kijelölt jegyzőhöz nyújtja be, amelynek az építésügyi hatásköre tekintetében irányadó illetékességi területén az építési tevékenységet végezni tervezik. A Bej. R. 3. -a szerint az egyszerű bejelentést papír alapon vagy elektronikus úton a Kr. kérelem benyújtására vonatkozó szabályainak megfelelő alkalmazásával, az Országos Építésügyi Nyilvántartás használatával kell benyújtani. A benyújtás tehát vagy közvetlenül az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszeren (ÉTDR-rendszeren) keresztül, vagy oda hatósági ügyfélszolgálatos által feltöltéssel történik. Az egyszerű bejelentés benyújtására célszerű meghatalmazni az egyszerű bejelentési dokumentációt készítő tervezőt, aki ismeri az ÉTDR használatát. A tervlapokat aláírás után beszkennelve kell az ÉTDR-ben feltölteni. Az egyszerű bejelentés benyújtásának napja mivel e tekintetben a Kr.-t kell alkalmazni a kérelemnek az ÉTDR-be való érkeztetésének a napja (Kr. 10. (2) bek.). A Bej. R. 2. -a alapján az egyszerű bejelentés nem minősül közigazgatási hatósági eljárás megindítására irányuló kérelemnek, sem hivatalbóli eljárás megindítására okot adó körülménynek. A hiányos, nem az illetékességgel rendelkező jegyzőhöz benyújtott, valamint nem a 300 négyzetméter hasznos alapterületet meg nem haladó nagyságú, új lakóépületnek megfelelő, és nem építési telekre benyújtott egyszerű bejelentés esetén a jegyző nyolc napon belül tájékoztatja az építtetőt arról, hogy a bejelentés nem minősül megfelelő bejelentésnek, az építési tevékenység
bejelentés nélküli folytatásának jogkövetkezményeiről, valamint a bejelentés vagy a melléklete hiányairól. Amennyiben az ingatlanon, amelyen az építési tevékenységet végezni tervezik, az építtetőn kívül más személy tulajdonjoggal rendelkezik, a jegyző az egyszerű bejelentésről annak benyújtásától számított nyolc napon belül tájékoztatja a jogosultat. A bejelentésnek tartalmaznia kell: A Étv.-ben meghatározott adatok mellett tartalmazza a) az építési tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát, b) az építészeti-műszaki tervező (beleértve a szakági tervezőt is) nevét, elérhetőségét, kamarai névjegyzéki bejegyzésének számát, c) számított építményértéket az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerint meghatározva, d) az építtető aláírását. Az egyszerű bejelentés mellékletét képező egyszerű bejelentési dokumentáció tartalmát a Bej. R. 1. melléklete határozza meg. A Bej. R. 1. melléklete szerint: 1. Helyszínrajz M=1:200 méretarányban, amely tartalmazza a következőket: a) helyi építési szabályzat szerinti építési hely és építési mód feltüntetése, b) az építéssel érintett telek és a közvetlenül szomszédos ingatlanok jogi határai és meglévő építményei földhivatali adatszolgáltatás alapján, c) az építéssel érintett telek és a közvetlenül szomszédos ingatlanok meglévő és tervezett domborzata, növényzete, d) a tervezett épület tetőidommal, csapadékelvezetés módjának feltüntetésével, e) a tervezett építmények, f) a tervezett tereprendezés, térburkolatok és felszíni vízelvezetés, g) a tervezett és meglévő közműcsatlakozások helye és kapacitása, h) a tervezett közterület-csatlakozás, i) az égéstermék-elvezető rendszerek feltüntetése, j) vízszintes és magassági méretezés, k) az építtető és az építészeti-műszaki tervező aláírása. 2. Utcakép M=1:200 méretarányban, amely tartalmazza a következőket: a) utcafronttal párhuzamosan felvett utcahosszmetszet lejtésekkel, b) az építéssel érintett telek és a közvetlenül szomszédos ingatlanok jogi határai és meglévő épületei, építményei homlokzattal földhivatali adatszolgáltatás, helyszíni felmérés és/vagy fotódokumentáció alapján, c) az építéssel érintett telek és a közvetlenül szomszédos ingatlanok meglévő és tervezett domborzata, növényzete, tereptárgyai helyszíni felmérés és/vagy fotódokumentáció alapján, d) a tervezett épület utcafronti tervezett nézete a tervezett színekkel és anyagokkal, kerítéssel,
e) vízszintes és magassági méretezés, f) az építtető és az építészeti-műszaki tervező aláírása. 3. Nézetrajzok M=1:200 méretarányban, amely tartalmazza a következőket: a) a tervezett épület szomszédok felé forduló homlokzatai egész telken átmenő terepmetszettel, b) a tervezett növényzet, térburkolatok, c) a tervezett tereprendezés, d) vízszintes és magassági méretezés, e) az építtető és az építészeti-műszaki tervező aláírása. 4. Műszaki leírás, amely tartalmazza a következőket: a) tervezői nyilatkozat az alapvető követelményeknek való megfelelőségről, b) az építési telek terheléseinek összefoglalása, c) beépítési %, épületmagasság, összes hasznos alapterület, d) anyagok, színek ismertetése, e) leírás a környezethez való illeszkedés bemutatásával, f) helyiséglista és terület-kimutatás, g) közműellátás ismertetése, h) gépészeti rendszerek összefoglaló leírása, i) az építtető és az építészeti-műszaki tervező aláírása. Az egyszerű bejelentéshez kormányrendeletben meghatározott tartalmú, építész tervező által elkészített egyszerű bejelentési dokumentációt kell mellékelni, a későbbiekben pedig az egyszerű bejelentési dokumentációtól való eltérést be kell jelenteni. (A legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új lakóépület építése esetén, ha a tervező a tervezés során a közműellátás és az égéstermék-elvezető megvalósítása érdekében az arra jogosult szolgáltató hozzájárulását vagy jóváhagyását kéri, és arra nyolc napon belül nem kap érdemi választ, a hozzájárulást vagy jóváhagyást megadottnak kell tekinteni.) Az építtető az építési tevékenységet az egyszerű bejelentés benyújtását követő naptól számított tizenöt napos határidő elteltét követően kezdheti meg az építési naplóval kapcsolatos szabályokra figyelemmel. Az egyszerű bejelentési dokumentációtól való eltérés bejelentésére ugyanez vonatkozik azzal, hogy az egyszerű bejelentési dokumentációtól való eltérést tizenöt nappal az eltérés megvalósítását megelőzően kell bejelenteni. A Bej. R. 4. -a alapján a jegyző az egyszerű bejelentésről tájékoztatja az építésfelügyeleti hatóságot az Étv.-ben meghatározott építésfelügyeleti tevékenység ellátása érdekében. Az Étv. 13. (2) bekezdése szerint az egyszerű bejelentéshez kötött épület építésével összefüggésben a helyi építési szabályzat rendelkezései közül kizárólag
az építési telek - megengedett legnagyobb beépítettségét, kell figyelembe venni. -megengedett legnagyobb építménymagasságát vagy beépítési magasságát, -szabályozási vonalát és - beépítési módját vagy építési helyét A bejelentés megtétele előtt ajánlatos írásban, szóban tájékoztatót kérni Hivatalunk Főépítészi Irodájától az ingatlanra vonatkozó építési paraméterekről. A tervezők és kivitelezők felelőssége, hogy a bejelentés tartalma, illetve az az alapján megvalósuló épület minden tekintetben megfeleljen a hatályos jogszabályi követelményeknek, építésügyi és egyéb előírásoknak, melyek a helyi előírásokon túl az ingatlanra érvényesek a beadás időpontjában. Az Étv. 48. (2) bekezdése alapján jogszerűtlen az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység, ha egyszerű bejelentés nélkül, vagy az egyszerű bejelentéstől eltérően végzik. Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (Kiv. R.) 24. (1) bekezdése alapján minden építésügyi hatósági engedélyhez, egyszerű bejelentéshez vagy tudomásulvételi eljáráshoz kötött építőipari kivitelezési tevékenység végzéséről építési naplót kell vezetni (elektronikus építési napló alkalmazás). A Kiv. R. 22. (1) bekezdése szerint csak az építésügyi hatóság engedélyéhez vagy az építésfelügyeleti hatóság tudomásulvételi eljárásához kötött építési tevékenység az, amely csak kivitelezési dokumentáció alapján végezhető. Mivel az egyszerűsített bejelentés se nem engedély, se nem építésfelügyeleti hatósági tudomásulvétel, a Kiv. R. alapján nem kell az építési tevékenység megkezdéséhez kivitelezési dokumentációt készíteni. (azonban célszerű) Az egyszerű bejelentés szerinti épületet a bejelentéstől számított tíz éven belül fel kell építeni és a felépítés megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítványt kell kérni a kormányrendeletben kijelölt szervtől. A Bej. R. 5. -a szerint az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítványt kérelemre Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzője állítja ki. A hatósági bizonyítvány iránti kérelemhez mellékelni kell az elektronikus építési napló összesítő lapját, az energetikai tanúsítványt, valamint ha az Étv. alapján a hatósági bizonyítványért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni az Étv.-ben
meghatározott díj megfizetésének igazolását. A hatósági bizonyítványt a kiállítója a kiállítással egyidejűleg feltölti az Országos Építésügyi Nyilvántartásba. Az épület akkor tekinthető elkészültnek, ha arra egyébként használatbavételi engedély vagy használatbavétel tudomásul vétele adható lenne. A hatósági bizonyítványért az Étv. 2016. január 16-tól hatályos 1. mellékletében meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Étv. 1. melléklete 2016. január 16-tól A 1. A bejelentéstől számított évek száma B Fizetendő igazgatási szolgáltatási díj 2. 0 3 díjmentes 3. 3 4 200 000 forint 4. 4 5 400 000 forint 5. 5 6 600 000 forint 6. 6 7 800 000 forint 7. 7 8 1 000 000 forint 8. 8 9 1 200 000 forint 9. 9 10 1 400 000 forint Ha a bejelentéstől számított tíz éven belül nem építették fel az egyszerű bejelentés szerinti épületet, az elkészült építményt le kell bontani. Amennyiben az egyszerű bejelentés alapján végzett építési tevékenység eredményeként megvalósult építményt az Étv. alapján le kell bontani, az építésfelügyeleti hatóság a bontás elrendelése során az építésrendészeti eljárás szabályainak megfelelő alkalmazásával jár el. Budapest, 2016. január 25.