A Magyar Építész Kamara szakmagyakorlói részére kötelező továbbképzés miniszter által meghatározott tematikája

Átírás

1 A Magyar Építész Kamara szakmagyakorlói részére kötelező továbbképzés miniszter által meghatározott tematikája I. Az első (2014. január l-én kezdődő) 5 éves továbbképzési ciklus minden évében meghirdetésre kerülő aktualizált témakörök: I/1. Az építménytípusok rendszere és az építménytípusokhoz kötődő építészeti-műszaki dokumentáció követelményei Vonatkozó fogalomrendszer kialakítása, bemutatása, egymásra épülése. Be kell mutatni az egyes építményfajtákat rendszerbe foglalva, jellemzőiket, sajátosságaikat (specialitásukat), kitérve a rájuk vonatkozó sajátos követelményekre, az összefüggésekre és a megvalósításukhoz jogszabályban előírt építészeti-műszaki illetve egyéb kapcsolódó dokumentáció tartalomra. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. tö1vény, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásokról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet, +a sajátos építményfajtákhoz kapcsolódó jogszabályok (Dokumentáció: Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény 32. (ll), az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Konn. rendelet"22-23., l. melléklet, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásokról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 72., 5. melléklet, 8. melléklet, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9-15., mellékletek) I/2. A szabálytalan tevékenységek köre az általános és a sajátos építmények körében és azok szakmagyakorlókat érintő jogkövetkezményei Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény határozza meg általánosságban a szabálytalan tevékenység fogalmát "48. (l) Szabálytalan a a) jogszerűtlenül, b) jogosulatlanul vagy c) szakszerűtlenül megkezdett és végzett tevékenység." A szabálytalan tevékenység jogkövetkezménye a szankció, melynek a következő típusaira kell kitérni: figyelmeztetés, hatósági kötelezés a szabálytalanság megszüntetésére, a tevékenység megkezdésének, folytatásának megtiltása vagy leállítása, bírság megállapítása, a névjegyzéket vezető kamaránál eljárás kezdeményezése. a tevékenység folytatásához szükséges jogosultság felfüggesztése, képzési és ismételt vizsgakötelezettség előírása a tevékenység folytatásához, a névjegyzékből való törlés. 1

2 Ki kell térni a szankció és a jogkövetkezmény megállapításának elveire is, miszerint figyelemmel kell lenni a fokozatosság elvére, az építésügyi szabályok ismételt vagy halmozott megsértése esetén súlyosabb jogkövetkezményt kell alkalmazni, arányban álljon az elkövetett szabálytalanság súlyával és következményeivel, ugyanazon szabálytalanság esetében kerülni kell a párhuzamos jogkövetkezményt, figyelembe kell venni az építési folyamat különböző területein részt vevő személyek felelősségének mértékét, figyelembe kell venni - az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint - az építmény jellegét és rendeltetését, a szabálytalanság mértékét, a veszélyeztetés módját, nagyságát és a természetes és épített környezetre gyakorolt hatását. A fentiek szerint rendszerbe foglalva ki kell térni az építmény-fajtánkénti és szakmagyakorlási jogosultságonkénti szabálytalansági esetkörökre, alkalmazható jogkövetkezményekre és alkalmazandó szankciókra. Be kell mutatni az Országos Építésügyi Nyilvántartás e-szankció elektronikus alkalmazásának működését. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény, az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. ll.) Korm. rendelet, az építésfelügyeleti bírságról szóló 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásokról szóló 312/2012. (XL 8.) Komi. rendelet, az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet+ a sajátos építményfajtákhoz kapcsolódó jogszabályok (Függelék) (Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény 33. (2) bek., 38/C. (4) bek., 40. (6) bek., 52., az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. ll.) Korm. rendelet ;az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet e) pont) I/3. Az építmény elhelyezését és kialakítását befolyásoló településfejlesztési és településrendezési eszközök rendszere. A településfejlesztés és -rendezés helyének bemutatása a hazai közigazgatásban. A településfejlesztési és -rendezési eszközök és azok joghatásai, rendszerük és egymással való összefüggésük bemutatása. A településrendezési eszközök munkarészei és tartalmi követelményeik bemutatása. A településrendezési eszközök egyeztetési eljárásai és azok szabályainak bemutatása. A partnerségi egyeztetés folyamatának bemutatása. A településrendezési eszközökkel szembeni,jogorvoslati'' lehetőségek bemutatása. A településrendezési eszközök az építmény elhelyezését és kialakítását befolyásoló tartalmának meghatározása. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XL 8.) Korm. rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 2

3 II. Az első (2014. január l-én kezdődő) 5 éves továbbképzési ciklus elsőévében meghirdetésre kerülő témakörök: II/l. A szakmagyakorlókra és tevékenységükre vonatkozó előírások köre Az egyes jogosultsági szakterületre vonatkozó szabályok bemutatása a kapcsolódó feladat, tevékenységi kör, felelősség és összeférhetetlenség, szerződéses tartalom, stb. kérdésköre tekintetében. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény, a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló évi LVIII. évi törvény, az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korrn. rendelet, az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korrn. rendelet, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásokról szóló 312/2012. (XL 8.) Korrn. rendelet + a sajátos építményfajtákhoz kapcsolódó jogszabályok (Függelék) (Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény 16., , 38/A., 38/C., 38/D., 40. (2)-(6) bek., 58. ; az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korrn. rendelet 9., ; Összeférhetetlenség: az építésügyi és az építésüggyel összefüggő. szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. ll.) Korrn. rendelet 14. (8) bek., 15. (9) bek., 19. (5)-(6) bek., 20. (7) bek., 21. (3)-(5) bek., 22. (3)-(5) bek., 23. (7)-(8). bek.) II/2. A közlekedési és hírközlési építményekre vonatkozó változások (nincs ilyen szakmagyakorlónk, ez nem MÉK szakmagyakorlási terület) közlekedés (vasút, út) hírközlés Jogszabályi háttér: Az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló (V. lo.) Korm. rendelet, a vasúti építmények építésügyi hatósági engedélyezési eljárásainak részletes szabályairól szóló 289/2012. (X. ll.) Korrn. rendelet. az elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről és az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos hatósági eljárásokról szóló 14/2013. (IX. 25.) NMHH rendelet II/3. Az építési termékek A műszaki szabályozás gyakorlata az Európai Unióban. Új megközelítésű irányelvek, rendeletek, harmonizált szabványok. Szabványokra való hivatkozások hazai jogszabályokban az építésügy területén. Aktualitások az utóbbi időszak új és módosított jogszabályainak megfelelően. Hogyan lehet eligazodni és kereséseket végezni a magyar nemzeti szabványok aktuális állományában, illetve hogyan lehet megtalálni egy adott építési termékre vonatkozó uniós vagy hazai műszaki specifikációkat? Hazai és uniós adatbázisok az építési termékekre vonatkozóan. A 305/2011/EU rendelet szabályozásának főbb elemei. Melyek az elismert műszaki specifikációk? Mikor kell, és mikor nem kell a teljesítménynyilatkozat? A teljesítménynyilatkozat rendelkezésre bocsátása. A teljesítmény állandóságának értékelése és ellenőrzése, illetve az egyszerűsített eljárások. Mit tekintünk építési terméknek és hogyan értelmezzük az alapvető követelményeket? Hogyan kezeljük a speciális épületgépészeti termékeket? 3

4 Mi a CE megfelelőségi jelölés általános értelmezése és az építési termékek esetében. Melyek az építési termékekre vonatkozó új európai és hazai jogszabályok? Az uniós és a hazai jogszabályok közötti kapcsolatok, összefüggések. Melyek az építési termékekre vonatkozó szabályozás főbb újdonságai? A régi és az új szabályozás közötti különbségek. A 275/2013 (VII.16.) Korm. rendelet szabályozásának főbb elemei. Melyek az elismert műszaki specifikációk? Az elvárt műszaki teljesítmény. Az építési termék építménybe való betervezésének és beépítésének szabályai. A teljesítmény igazolása. Az építési termékek lényeges terméktulajdonságai. Az építési termékekre vonatkozó átmeneti intézkedések. Kivételek, egyedi termékek esetében követendő eljárások, bontott termékek, természetes anyagok alkalmazása Kapcsolódó hazai más jogszabályok, kijelölés, sajátos építmények, piacfelügyelet, stb. Az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló 275/2013. (VII.16.) Korm. rendelet, a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet II/4. Az energetikai követelmények Uniós és hazai az épületek energiahatékonyságával foglalkozó dokumentumok és jogszabályok áttekintése, amelyeket egy épület. építésénél vagy felújításánál figyelembe kell venni. Épületekre vonatkozó energetikai követelmények rendszere, új épületekre vonatkozó követelmények, jelentős felújítás és kisebb felújítások követelményei, követelmények bővítésnél Mit jelent a költség-optimalizált szint, hogyan változik a következő években az épületek energetikai követelménye Új épületek esetében alternatív energiaellátás elemzése Energetikai tanúsítványok tartalma, felújítási ajánlások, költség-haszon számítás A felújítási lehetőségek elemzése, értékelése Mikor kell tanúsítványt készíttetni. Hogyan lehet felhasználni. Az energetikai felújítások komplex, épületszerkezeti, tartószerkezeti, tűzvédelmi, és zajvédelmi összefüggései, tapasztalatai Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet, az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet II/5. Az általános és sajátos építményfajtákat érintő műemlékvédelmi és régészeti előírások, eljárások. Alapfogalmak az örökségvédelem, ezen belül a műemlékvédelem és a régészet fogalma, kifejezetten közigazgatási kontextusban jogszabályi fogalmak), védettségi kategóriák Szervezeti rend az örökségvédelem a közigazgatás rendszerében, kapcsolata az építésüggyel, az építésügyi és örökségvédelmi hivatalok rendszere, a Lechner Lajos Tudásközpont szerepe, ezen belül a nyilvántartások jelentősége az örökségvédelemben 4

5 Anyagi jogi előírások a műemlékvédelem terén törvényi alapelvek, a 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendeletben előírt követelmények Dokumentációs sajátosságok és sajátos folyamatok a műemléken végzett tevékenységek esetén az építéstörténeti kutatási dokumentáció, falkutatás, restaurátori kutatás és restaurálás, régészeti feltárás műemlékekben és műemlékek körül, a kivitelezési dokumentáció és a kivitelezés sajátos vonásai Eljárások a műemlékvédelem terén az építésügyi hatósági engedélyezés sajátosságai műemlékek esetén, az építéstörténeti kutatási dokumentáció, az örökségvédelmi engedélyezési eljárás, az örökségvédelmi eljárás és az építésügyi engedélyezés viszonya, az örökségvédelmi engedélyezési eljárás főbb vonásai, előzetes nyilatkozat, szakhatósági közreműködés egyes eljárásokban, építésfelügyelet a műemlékek vonatkozásában, tervezési és kivitelezési folyamatokra ható sajátosságok (kivitelezési dokumentáció, kutatás, restaurálás) Anyagi jogi előírások a régészet terén a régészeti lelőhely és a védetté nyilvánított régészeti lelőhely eltérései, a régészeti feltárásra vonatkozó fóbb szabályok, a nagyberuházások esetén folytatott régészeti feltárások sajátosságai, a feltárásra jogosult szervek Eljárások a régészet terén örökségvédelmi engedélyezés, szakhatósági közreműködés, régészeti feltárás engedélyezése, nagyberuházások sajátos szabályai, bejelentési kötelezettségek, tervezési és kivitelezési folyamatokra ható sajátosságok (örökségvédelmi hatástanulmány, előzetes régészeti dokumentáció, régészeti megfigyelés) évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről, 393/2012 (XII.20.) Korm. rendelet a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról, 80/2012 (XII. 28.) BM rendelet a régészeti lelőhely és a műemléki érték védetté nyilvánításáról, nyilvántartásáról és a régészeti feltárás részletes szabályairól 5