A szigethalmi Gróf Széchenyi István Általános Iskola 2010-2011. tanévi szakmai beszámolója

A szigethalmi Gróf Széchenyi István Általános Iskola 2010-2011. tanévi szakmai beszámolója

Tartalomjegyzék 1. Intézményi alapadatok... 4. 1.1. Az intézmény szervezeti felépítése... 4. 2. Személyi alapadatok... 4. 2.1. Pedagógusok névsora... 5. 2.2. Osztályok adatai... 6. 2.3. Tanulói létszámok... 7. 2.4. Tanulói balesetek... 10. 3. Az intézmény munkarendje... 10. 3.1. A tanév rendje, főbb eseményei az éves munkaterv alapján... 11. 4. Szakmai értékelés... 12. 4.1. Bevezető, kezdő szakasz szakmai munkája... 13. 4.2. Alapozó, fejlesztő szakasz szakmai munkája... 19. 4.3. A nem szakrendszerű oktatás megvalósítása az 5-6. évfolyamon... 29. 4.4. Szakmai mutatók - mérési eredmények... 30. 4.5. Hungarofit mérés a tanulók fizikai állapotáról... 44. 4.6. Az osztályfőnöki munkaközösség szakmai munkája... 47. 4.7. Egyes intézményi folyamatok... 49. 4.8. Versenyeink, eredményeink, Siker-Halom... 54. 4.9. IMIP minőségcéljainak teljesítése... 65. 4.10. TÁMOP 3.3.2-08/1-2008-0008 Összefogás Szigethalom Gyermekeiért projekt... 71. 4.11. Szabadidős programok... 74. 4.12. Diákönkormányzat... 76. 4.13. Gyermekvédelmi tevékenység... 77. 4.14. Környezetvédelem, Zöld Sziget Városi Projekt... 78. 4.15. Iskola rendőre program megvalósítása... 83. 4.16. Kapcsolataink... 83. 5. Tanügyigazgatási értékelés... 85. 5.1 Belső ellenőrzési rendszer működtetése... 85. 5.2 Pedagógus továbbképzések... 86. 6. A gazdálkodás rendje... 86. 6.1. Intézményi bevételek kiadások... 86. 6.2 Pályázatok... 87. 6.3 Technikai fejlesztések... 88. 6.4 Egyéb támogatások Alapítványunk... 89. 7. Rendezvények... 89. 7.1 Díjaink... 90. 8. Javaslatok, észrevételek... 91. Melléklet (fotók)... 93.

Azokért élünk, akiket szeretünk, azokért, akik igaznak tartanak. A jövőnek élünk, a szépért s jóért, amit tehetünk! (Gróf Széchenyi István) 3

A szigethalmi Gróf Széchenyi István Általános Iskola szakmai beszámolója Az 1993. évi LXXIX. törvény 104.. (5) bekezdése alapján a közoktatási intézmény vezetője évenként beszámolót készít az intézmény tevékenységéről. Beszámolónkat az igazgatóhelyettesek és a szakmai munkaközösség-vezetők segítségével készítettük el, amely munkába bevontuk a nevelőtestület tagjait is. A beszámoló tartalmát megismerte, véleményezte és elfogadta a nevelőtestület, az SZMK elnökség, a DÖK vezetősége és az Iskolaszék elnöksége. Ezúton nyújtjuk be jóváhagyásra a képviselő - testület részére. 1. Intézményi alapadatok A szigethalmi Gróf Széchenyi István Általános Iskola címe: 2315 Szigethalom, Thököly u. 37. sz. tel./fax.: 06-24-400-621 e-mail címe: grofalt@vnet.hu honlap címe: www.szechenyi-iskola.hu 1.1. Az intézmény szervezeti felépítése Az iskola szervezetének vázlata Igazgató Alsó tag. igh. Felső tag. igh. Pénzügyi ea. Könyvt. Isk. titkár tanítók (of.) napk. otth. nev. gyermekv. fel. szabadidő szerv. szakos tanárok osztályfőnökök DÖK vezető tan. sz. vez. gyermekv. fel. élelm. vez. konyhai dolg. gondnok takarítók karbantartók 2. Személyi alapadatok Intézményvezető: Egyed Jolán Tel.: 06-70-459-1650 E-mail cím: egyed.jolan@gmail.com Intézményvezető-helyettesek: Kerekesné Nagy Julianna (általános igazgatóhelyettes, alsó tagozat, napköziotthon és iskolaotthon) Tel.: 06-70-331-7184 E-mail cím: kerjuli@freemail.hu Vidáné Wéber Adrienn (felső tagozat és tanulószoba) Tel.: 06-70-459-6795 E-mail cím: webadri@freemail.hu 4

Az intézményben dolgozók összlétszáma: 61 fő Pedagógusok száma: 40 fő Technikai dolgozók száma: 21 fő 2.1. Pedagógusok névsora Név Iskolai végzettség, beosztás Bihariné Kiss Anikó matematika tanár, tanító, ének szakkollégium, 1. tehetségfejlesztési szakértő 2. Bosnyák Gáborné tanító, ének szakkoll., gyermektánc oktató 3. Bóka Péter tanító, testnevelés szakkoll., menedzser tanár 4. Czita Gáborné tanító, ének szakkoll., munkaközösség-vezető Csürke Olga magyar- történelem tanár, tanító, inf. műv. ter. 5. Csvóricsné Csernyi Marianna biológia- kémia tanár 6. 7. Dobránszky Andrásné tanító, könyvtár szakkoll. 8. Domokos Ilona tanító, matematika szakkoll. 9. Egyed Jolán orosz nyelv tanár, tanító, orosz szakkoll., pedagógia szakos bölcsész előadó tanár, egyetem, közoktatási szakértő, közoktatási vezető szakvizsga, igazgató 10. Follmer Judit magyar tanár, tanító 11. Gerlichné Gózon Ildikó matematika-földrajz tanár 12. Gulyás Rita tanító, viz. nev. műv. ter., gyógyped. szakos 13. Jancsovics Szilvia gyógytestnevelő, testnevelő tanár, egyetem 14. Juhász Józsefné műszaki tanár 15. Kalmár Gabriella tanító, angol műv. ter., angol nyelven beszélő felnőtteket magyar nyelvre tanít 16. Kartali Erika tanító, munkaközösség-vezető 17. Kartali István számítástechnika tanár, műszaki tanár 18. 19. Kelemen Lilla Kerekesné Nagy Julianna magyar- könyvtáros tanár, egyetem, munkaközösség-vezető tanító, fejlesztőpedagógus, közoktatási szakértő, preventív és korrektív pedagógiai pszichológia szakvizsga, igazgatóhelyettes 20. Magyarné Huszár Ágnes matematika-fizika tanár, munkaközösség-vezető 21. Maixner Zsoltné testnevelő, angol nyelv tanár 22. Marschek Zsuzsanna angol nyelv tanár 23. Markó Tiborné tanító, pedagógia szakkoll. 24. Mermeze Klára tanító, népműv. szakkoll., ember és társ. műv. ter., nev.tud. mesterképzési szak, munkaközösség-vezető 5

25. Matolcsi Erika tanító 26. Mészáros Krisztina tanító, magyar szakkoll. 27. Nagyné Kirchner Katalin tanító 28. Op Veasna rajz tanár 29. Ónódyné Papp Adrienn tanító, magyar műv. ter. 30. Pandurné Barbi Dóra biológia, testnevelő és gyógytestnevelő tanár, egyetem 31. Dr. Popovics Lászlóné tanító 32. Ráczné Nochta Tímea tanító, ped. és testnev. szakkoll. 33. Rudnerné Frick Orsolya tanító, ember és társadalom műv. ter. 34. Szakasits Doroszlói Ágnes gyógypedagógus tanár 35. Sziklainé Fazekas Erzsébet tanító, angol műv. ter. 36. Takács Róbert történelem- földrajz tanár, egyetem, DÖK tanára 37. Tóth Viktória tanító, magyar szakkollégium 38. Tzintzisné Tárnoki Anita történelem tanár, tanító 39. Vezsenyi Dorottya magyar-történelem tanár 40. Vidáné Wéber Adrienn tanító, Nem szakrendszerű okt. szakvizsga, igazgatóhelyettes A bevezető és kezdő szakaszban dolgozó pedagógusok tanítóképző főiskolát, az alapozó és fejlesztő szakaszban tanító pedagógusok tanárképző főiskolát és/vagy egyetemet végeztek. A tanulói férőhelyek száma az alapító okirat szerint: 672 fő. Iskolánk 1988-ban épült 8 tanteremmel. A többi épületrész kiszolgálóhelyiségnek készült. (pl.: könyvtár, orvosi szoba, szertárak stb.) Ezeknek nagy részét fel kellett számolni a helyhiány miatt. A fentiekből látszik, hogy háromszoros a kihasználtság az eredetihez képest, ezért állandó zsúfoltsággal, tanteremhiánnyal küzdünk. A tanulók száma: 551 fő. A tanítás 24 osztályban folyik, az első évfolyamon 4 osztály tanul, ebből kettő iskolaotthonos formában, a második évfolyamon 3 osztály tanul, ebből 2 iskolaotthonos formában, a harmadik évfolyamon 2 osztály van, a többi évfolyamon 3 osztály. 2.2. Osztályok adatai Osztály Osztályfőnök Osztálylétsz Osztálylétszámból bejáró (fő) ám (fő) 1.a Markó Tiborné 24 iskolaotthon 3 1.b Gulyás Rita 25 iskolaotthon 2 1.c Ráczné Nochta Tímea 20 1 1.d Mermeze Klára 19-2.a Nagyné Kirchner Katalin 27 iskolaotthon - 2.b Mészáros Krisztina 26 iskolaotthon 3 2.c Matolcsi Erika 27-3.a Tzintzisné Tárnoki Anita 26 3 3.b Sziklainé Fazekas Erzsébet 28 1 6

4.a Kartali Erika 23-4.b Szakasits Ágnes 22-4.c Follmer Judit 22 1 5.a Kalmár Gabriella 25 1 5.b Bóka Péter 16 1 5.c Kartali István 21 1 6.a Marschek Zsuzsanna 23 1 6.b Csvóricsné Csernyi Marianna 23-6.c Czita Gáborné 24 2 7.a Csürke Olga 19 5 7.b Farkas Ágnes 20 3 7.c Vezsenyi Dorottya 22 1 8.a Tóthné Kelemen Lilla 24 2 8.b Magyarné Huszár Ágnes 23 1 8.c Takács Róbert 22 2 Összesen 551 fő 34 fő 2.3. Tanulói létszámok 7

8

9

2.4. Tanulói balesetek 3. Az intézmény munkarendje Nyitvatartási rend Az iskola reggel 6 órától 20 óráig tart nyitva. Csengetési rend: 1. óra 8-8 45 2. óra 9-9 45 3. óra 10-10 45 4. óra 10 55-11 40 5. óra 11 50-12 35 6. óra 12 40-13 25 A technikai dolgozók a hajnali órákban szülői igény szerint ügyeletet tartanak. A tanítási órák 8-11 40 -ig, 12 35 -ig, vagy 13 25 -ig tartanak a tanulók órarendjének függvényében. A napközi otthonban a foglalkozások hétfőtől csütörtökig 11 40-16 20 -ig, pénteken 11 40-16 óráig tartanak. Az iskolaotthonos foglalkozásokat 8 órától 16 óráig szervezzük meg. A szülők a tanítási szünetben nem igényelték a tanulók felügyeletét, családtagokkal meg tudják ezt oldani. A tanítási órák előtt 7 30 -tól, valamint a tanítási órák közötti szünetekben nevelői ügyeletet tartunk. A pedagógusok az iskola folyosóján, a tantermekben, az udvaron és az ebédlőben is ellátják az ügyeletet. Tanulói ügyeletünk is sikeresen működik a bejárati ajtónál, amit az arra méltó hetedikes és nyolcadikos diákjaink látnak el. Írásban rögzítik a beérkezőket. A technikai dolgozók is ügyelnek a bejáratnál, fogadják a beérkező vendégeket, szülőket, tanulókat. Ezt a rendezvényeink alkalmával is mindig megszervezzük. 10

3.1. A tanév rendje, főbb eseményei az éves munkaterv alapján 2010. augusztus 30. Tanévnyitó nevelőtestületi értekezlet 2010. szeptember 1. A 2010-2011. tanév első tanítási napja 2010. szeptember 1. Iskolaszéki ülés 2010. október 1. Zene világnapja 2010. október 6. Aradi vértanúkról megemlékezés, iskolai ünnepély 2010. október 11. VII. Szigethalmi Pedagógiai Napok az iskolánkban. (kistérségi 2010. október 12. és megyei szinten) 2010. október 22. Október 23-i nemzeti ünnep iskolai ünnepély 2010. október 25. Fogadóóra 2010. október 29. Őszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2010. november 2-5. Őszi szünet 2010. november 12. Őszi nevelési értekezlet (kistérségi szakmai nap) 2010. november 19. KI MIT TUD? felső 2010. november 25. KI MIT TUD? 3-4. évf. 2010. december 3. Erdei Télapó városi szinten. 1-4. évfolyam részére 2010. december 13. Dec. 13-i héten Lucázás 2010. december 13. Fogadóóra 2010. december 21. Iskolai karácsonyi ünnepség 2010. december 22-31. Téli szünet 2011. január 14. A tanév első félév vége 2011. január 17. Osztályozó értekezlet: alsó tagozat 2011. január 18. Osztályozó értekezlet: felső tagozat 2011. január 21. Értesítjük a szülőket a tanulók első félévben elért tanulmányi eredményeiről. 2011. január 22. Magyar kultúra napja 2011. február 1. Iskolaszéki ülés 2011. február 11. DÖK nap alsó és felső tagozat farsang 2011. március 11. Március 15-i nemzeti ünnep iskolai ünnepély 2011. március 19. Tavaszi nevelési értekezlet 2011. március 15. Március 15-i nemzeti ünnep városi ünnepély 2011. március 23. KI MIT TUD? 1-2. évf. 2011. április 5. Diákközgyűlés 2011. április 11. Fogadóóra 2011. április 11. Költészet napja 2011. április 14. Kistérségi matematika verseny az 1-2. évfolyamon Nyílt tanítási órák 1-4. órában 2011. április 18. délután: a napköziben 14-15 óráig az iskolaotthonban 13.30-15.30 óráig 2011. április 19. Kistérségi felső tagozatos komplex verseny a "Körzet legügyesebb csapata" cím elnyeréséért. 2011. április 19. Koktél alsó tagozatos kistérségi tanulmányi verseny 2011. április 20. Nyuszi buli - alsó tagozat, Sport rendezvény - felső tagozat 2011. április 21. Széchenyi emlékműsor, az Akire névadónk is büszke lenne 11

díjak átadása, Széchenyi projektnap 2011. április 21. délután: Nyuszi túra - alsó tagozat 2011. április 22. Csillagászati bemutató 2011. április 25-28. Tavaszi szünet 2011. április 29. Szakmai továbbképzés 2011. május 19. Kistérségi "parlagfű ellenes" verseny 2011. június 6. "Év vége 2011." gálaműsor 2011. június 7. Osztályozó értekezlet: alsó tagozat 2011. június 8. Osztályozó értekezlet: felső tagozat 2011. június 10. Ballagási ünnepség 2011. június 15. Az utolsó tanítási nap 2011. június 15. Tanulmányi kirándulás 2011. június 17. Tanévzáró értekezlet 2011. június 20. Tanévzáró ünnepély (5 tanítás nélküli munkanap: piros betűvel jelezve a tanév rendjében ) 4. Szakmai értékelés A pedagógiai program összefüggései a napi gyakorlattal A pedagógiai programunkat és helyi tantervünket 2010-ben fogadta el a nevelőtestület és hagyta jóvá a képviselő-testület. A törvényi változások miatt már negyedik alkalommal kellett módosítanunk ezeket a dokumentumokat. Az iskolavezetés óralátogatási tapasztalatai a nevelők szakmai munkájáról Az igazgatóság az idei tanévben összesen 40 tanórát látogatott. A látogatások tapasztalatait az alábbi diagram illusztrálja. 12

Az óralátogatások után a tanórai nevelő-oktató munkát ebben a tanévben is minőségértékelő lapok kitöltésével minősítettük. A kolléga saját és a látogató értékelését minden esetben egyeztettük, az erősségeket és a korrigálni valókat közösen megtárgyaltuk. Az óralátogatásokat minősítő tevékenységeket alátámasztó táblázatból továbbra is kiemelendőek a magas, 98%-os értékek. Komoly tennivalónk a tanórai differenciálással kapcsolatban voltak, ezzel kapcsolatosan a TÁMOP3.3.2 pályázat keretében, az idei tanévben 30 órás továbbképzést végeztünk, valamint a nevelőtestület ellátogatott egy Jó gyakorlattal minősített oktatási intézménybe, a Budapest II. kerületi Gyermekek Háza Általános Iskolába. A minőségértékelő lapok adatai alapján a tanórai differenciálás értéke 3 %-kal javult. 4.1. A bevezető, kezdő szakasz szakmai munkája Összefoglaló az alsó tagozat munkájáról A tanító nénik munkájának hatékonyságát a nevelés és az oktatás terén is megsokszorozza a folyamatos együttműködés. A bevezető szakasz (1-2. évfolyam) szoros kapcsolatot tart az óvó nénikkel és a kezdő szakasz (3-4. évfolyam) pedagógusaival. Minden osztályfőnök napi szinten információt cserél a napközis nevelőkkel, a fejlesztő pedagógusokkal, a logopédussal, a tehetséggondozó kollégákkal. A tanítási év folyamán rendszeresen dolgoznak alsó és felső tagozatos nevelők közös szakmai és szabadidős témákon, programokon. Működik az alsó-felső tagozatos testvérkapcsolati rendszer is. Az egyes évfolyamok követelményeit, a tananyag elrendezését a szakmai munkaközösségek rendszeresen megbeszélik. Közös a tankönyvválasztás is. Olyan tankönyvekből dolgozunk, amelyekre ráépül a felsős tankönyvcsalád, így a tudás elsajátíttatása ott folytatódik az alapozó szakaszban, az ötödik évfolyamon, ahol az alsó tagozaton nem befejeztük, csak abbahagytuk. Az alsó tagozaton alkalmazott pedagógiai módszerek igen változatosak. Több év óta rendszeresen szervezett nevelőtestületi és egyéni továbbképzéseken sajátítottuk el azokat az új módszereket, amelyekkel igyekszünk a tanulók megváltozott tempójához, érdeklődéséhez, képességeihez alkalmazkodni. Mindegyikükhöz igyekszünk megtalálni a megfelelő kulcsot. Az ismeretek átadásában ma már első helyen szerepel a megtapasztaltatás, az elsajátíttatás. Így a frontálisan, a minden tanulóhoz egyformán szóló ismeretközlés mellett egyre nagyobb szerepet kapnak a kooperatív technikák, a tanulói csoport- és páros munkák. Differenciálunk, hiszen nem kell minden tanulónak akkor és abban a témában ugyanott tartania. Ha képes rá, akkor hagyjuk előre futni, ha lassabban halad, hagyunk neki időt az érésre. Rendkívül izgalmas és a gyerekek érdeklődését hihetetlenül megnövelő munkamódszert, az úgynevezett projektmódszert alkalmazzuk, idén már a harmadik tanévben. Az ősz folyamán projekthetet, ill. projektnapot szerveztek a tanítók, a napközis nevelők és a könyvtáros tanító néni, amely kapcsolódott az Állatkertben megrendezésre kerülő, Pedagógusok őszi nyílt napjához. Az osztályok a témával kapcsolatban maguk választották ki a témaköröket, s építették be humán és reálblokkba. Ennek keretében a tanulók különféle munkákat készítettek, amelyek a tantermeket és a folyosót díszítették. A tanulók a szokásosnál is több önálló munkát kapnak, párokban vagy csoportokban dolgoznak. A pedagógiai elképzeléseinkhez legjobban a Nemzeti és a Mozaik Tankönyvkiadó tankönyvei illenek, amelyekből az olvasás-írás- számolás ismereteit oktatjuk a tanulóinknak. Várakozásainknak megfelelően nagyon jól működik a bevezetése óta eltelt két év tapasztalatai alapján az iskolaotthon. A két, egymással szoros szakmai kapcsolatban, rendkívül elkötelezetten dolgozó tanító munkájának eredményeképpen a tanítási nap folyamán a csoportba járó gyerekek szellemileg és fizikailag egyenletesen terheltek, kiegyensúlyozottak. Mind a négy csoportban elindult a közösséggé válás folyamata. Az egész iskolánk befogadó integráló iskola, így az alsó tagozat is az. 13

Tanulóink értékelése és minősítése az 1. évfolyamon szövegesen, a 2-4. évfolyamon érdemjeggyel történik. Az értékeléskor nagyon fontos szempont a gyermekek erősségeinek, pozitívumainak kiemelése és az esetlegesen sikertelenebb területeken a segítségadás módjának kijelölése. Az első félév során megtörtént a testnevelést emelt szinten tanulók csoportba sorolása az első évfolyamon. A legügyesebbek már + 2 testnevelés órával kezdhették a II. félévet, a második, harmadik és negyedik évfolyamon pedig folytatódik a kialakított szokások belsővé válása. Eredményesen működik az alsó tagozaton a matematika tehetségfejlesztés is. A gyerekek szívesen és aktívan vesznek részt az órákon. A félévet sokan kiváló eredménnyel zárták. A pedagógusok fontosnak tartják a szakirodalom, szaksajtó figyelemmel kísérését, azoknak a cikkeknek a megvitatását, amelyek érintik a nevelőket. Szakmai munkájukat segítik a rendszeres továbbképzések, tanulmányok. Valamennyien részt vettek a Kistérségi Pedagógiai Napok rendezvényein és a Kistérségi Szakmai Napon. Gyakran használják a könyvtári könyveket, folyóiratokat. Részt vettek a Tankönyvkiadók által meghirdetett módszertani programokon is: 2011. január - Tököl, MOZAIK Kiadó - Dunaharaszti, Nemzeti Kiadó Fontos változások az előző tanévhez képest A gyermeklétszám növelése érdekében tett erőfeszítéseink meghozták az eredményt, hiszen a három tervezett első osztály helyett négyet tudtunk indítani a 2010/2011-es tanévben. A szülők olyan iskolát keresnek gyermekeiknek, amely megfelelő képzést és biztonságot nyújt számukra. Igényük van arra, hogy gyermekük olyan iskola tanítványa legyen, ahol első helyen a tanuló érdekei érvényesülnek, uralkodó az egyénre szabott, szeretetteli bánásmód, napi szinten tapasztalható a pedagógusok módszertani gazdagsága, felkészültsége. A 2010-2011-es tanévben 8 alsó tagozatos osztályunkban hagyományos keretek között, 4 osztályunkban iskolaotthonos formában zajlik a tanítás. Az osztálytanítók és a napközis nevelők napi kapcsolatban állnak, így az oktatási-nevelési kérdések megbeszélése azonnal megtörténik. Jól működik a leckefüzet rendszere, az abban való kérések, visszajelzések elérik céljukat. A napközire vonatkozó házirendet elkészítettük, amelyet igyekeztünk betartani és betartatni. A napközi otthonban kiemelten törekedtünk: - a tanító-tanuló jó kapcsolatának kialakítására, - közösség kialakítására, szokásrendszer erősítésére, - tanulási technikák megtanítására, - tanulási képességek fokozatos fejlesztésére, - játékok, dalok tanítására, a közös játékra A napközis kollégák igen sokrétű, igényes munkát végeztek az első hónapokban. A csoportvezetők év elejétől bekapcsolódtak az iskolai programokba, és segítették az osztálytanítókat. A helyettesítéseket mindig szakszerűen látták el. Kéréseinket, kritikáinkat figyelembe vették, igyekeztek a megbeszéltek alapján vezetni csoportjukat. Örömteli, hogy januárban indítani tudtunk egy 3. csoportot is, csökkentve a másik kettő csoport létszámát. A bevezető szakasz 5 osztályában 3 tanulócsoportnál osztályfőnök változás történt, amely zökkenőmentesen zajlott le. A bevezető szakasz tagja szeptembertől Dobránszky Andrásné könyvtáros, fejlesztő pedagógus. Munkája nagy segítséget jelentett a tanulók év eleji megfigyeléseinél, felméréseinél, valamint az évközi fejlesztéseknél. 14

A szorosan az oktatáshoz kapcsolódó feladataink mellett nagyon fontos számunkra, hogy minél több időt töltsünk együtt a tanórákon kívül is a tanítványainkkal. Ennek különösen a nevelés során érezzük indokoltságát, tapasztaljuk előnyeit. A tanórai tevékenységeken túl részt vettünk: a Gólyanapon, a népmese napjáról való megemlékezésen, az Autómentes Világnapon, közlekedési vetélkedőn az óvodai KRESZ parkban, a Pedagógusok Nyílt Napján az Állatkertben, Ki mit tud? rendezvényein, a suli-zsaru programon, a Helytörténeti Múzeum rendezvényein, a Filharmónia előadásán, a városi Erdei Télapó programján, az iskola karácsonyi ünnepségén, a Téli Tárlat megnyitóján és előadásain, a DÖK által szervezett farsangon, a Láthatatlan kiállításon, a Hegedüs Géza Városi Könyvtár rendezvényein, nyuszi túrán, nyuszi bulin, csillagászati bemutatón, jutalom kirándulásokon: a Széchenyi világai kiállításon, Állatkerti és Parlamenti látogatáson, környezet- és állatvédelemmel kapcsolatos programokon (erdőtakarítás, kutyamenhely látogatása, papírgyűjtés, díszcserjék ültetése), karitatív tevékenységeken (árvízkárosultak javára cipődoboz akcióban való részvétel). Szakmai megbeszélések, team - munkák a tanévindító dokumentumokról, a naplóvezetésről, évfolyamonként megállapítva azt, a matematika tehetségfejlesztő munkáról, a DIFER vizsgálatok elvégzéséről, ütemezéséről az óralátogatások és a tanulói füzetek ellenőrzéséről, a DIFER vizsgálatokat követő fejlesztőmunka beindításáról, a következő tanév elsőseinek fogadásáról, a Graph-Art Lap- és Könyvkiadóval kötött Partneriskola - program (PIP) szerződésről és ennek pedagógiai hasznáról, az óralátogatások tapasztalatairól, az éves beszámoló elkészítésének ütemezéséről, külső szakmai mérés eredményével kapcsolatos fejlesztőmunkáról, az előző tanévi kompetenciamérés tapasztalatairól, az országos kompetenciamérés szervezésével kapcsolatos teendőkről, a tanév utolsó hónapjának kiemelt tevékenységeiről. 15

Átmenet a felső tagozatra Az alsós munkát tükrözik a félévi 5. évfolyamos eredmények is. Az adatok szerint nincs visszaesés. Idén is jól sikerült jó kezekbe adni a gyerekeket. Folyamatos volt a félév során a nevelők közötti konzultáció. Példaértékű volt az együttműködés, a gyerekekre való fokozott odafigyelés. Félévi felmérők eredményei Az első évfolyamos tanulók csak matematikából, értő olvasásból és írásból írtak félévi felmérőt. Az 1. a és b osztály, valamint az 1.c és d osztály írt azonos feladatlapot. Az 1.a osztály munkái nagyon jól sikerültek. Ebben az osztályban a félévi minősítés alapján jóval több a jól megfelelt tanuló. A többi első osztályban az eddigi évekhez viszonyítva a tantárgyak tekintetében sokkal alacsonyabbak a %-ok. Ennek oka, hogy több gyermek írt rendkívül gyenge felmérőt. Ezekben az osztályokban többen kaptak Felzárkóztatásra szorul minősítést. A főbb tárgyak eredményei csak néhány %-kal csökkentek az év elején mértektől. A felmérők alapján önmagához viszonyítva reális képet mutat mindhárom második osztály. Második évfolyamon az év eleji felmérőkhöz képest a tollbamondás hibáinak száma változatlan. Ez jónak tekinthető, hiszen a leírt szöveg jóval nehezebb az év elejéhez viszonyítva. Fontos feladat: az alapok megszilárdítása, az egyéni bánásmód, differenciálás, valamint a megfelelő motiválás mellett a gyerekek aktivitását, érdeklődését fokozni. Nagy gondot fordítunk a tanulók önellenőrzésére, amely jól működik. Törekszünk minden tantárgyból a követelményrendszer betartására, hiszen ezeket magunk szabtuk meg év elején, s elengedhetetlenek a továbbhaladás szempontjából. Tantárgyi felmérések eredményei az 1-2. évfolyamon Összesítés: Diagnosztikus mérés eredményei Év eleji felmérők eredményei Félévi eredmények Matematika Értő olv. Hangos olv. Írás Nyelvtan Tollbam. Környezet 1.a 96 % 94 % - 99 % - - - 1. b 89 % 88 % - 90 % - - - 1.c 84 % 80 % - 83 % - - - 1.d 89 % 80 % - 86 % - - - 16

2.a 80 % 86 % 91 % 92 % 86 % 94 % 85 sz/p 110 szt/p - 92 % 90 % 87 % 2, 8 2, 8 98 % 87 % 2.b 83 % 86 % 90 % 97 % 96 % 93 % 86 % 100 szt/p - 90 % 88 % 88 % 3, 1 3 98 % 88 % 2.c 87 % 89 % 93 % 97 % 97 % 95 % 99 szt/p 145 szt/p - 88 % 89 % 86 % 3 3 96 % 87 % Tantárgyi felmérések eredményei a 3-4. évfolyamon Tanévkezdéskor diagnosztizáló mérésként az év végi felmérőket írattuk meg. Az év eleji ismétlést követően került sor szeptember végén az év eleji és január közepén a félévi felmérésekre, melyek szintén egységesek voltak évfolyamonként. A félév folyamán fejlesztési terv alapján igyekeztünk az év elején mutatkozó hiányosságokat pótolni. A negyedik évfolyamon tanítók a fejlesztési terv összeállítása előtt a tavaly év végi külső pedagógiai szolgáltató (MIOK) által kidolgozott és megíratott mérésben mutatkozó hiányosságokat, szakértői javaslatokat is áttanulmányozták. Az oszlopdiagramokon az osztályok saját magukhoz viszonyított teljesítménye látható. Matematika Értő olvasás Hangos olvasás OSZTÁLY diagn. év eleji félévi diagn. év eleji félévi diagn. félévi 149 szótatag 194 szó- 3.a átlag 65% 71% 68% 88% 72% 66% 230 szótatag 213 szó- 3.b átlag 71% 76% 70% 87% 72% 70% 190 szótag 204 szótag ÁTLAG: 68% 74% 69% 88% 72% 68% TÍPUSHIBÁK: osztás, pótlások, szöveges feladatok szöveges feladatok számsor, szöveges feladatok kérdésekre a válaszok megkeresése mondatok befejezése, tájékozódás a szövegben 4.a átlag 64% 82% 83% 73% 68% 82% 4.b átlag 58% 68% 72% 52% 67% 72% 4.c átlag 71% 71% 70% 63% 69% 76% ÁTLAG: 64% 74% 75% 63% 68% 77% TÍPUSHIBÁK: becslés, nyitott mondat szöveges feladat szöveges feladatok kifejezések magyarázata figyelmetlenség kérdésekre válasz közmondások 17

OSZTÁLY Nyelvtan diagn. év eleji félévi 3.a átlag 76% 70% 84% 3.b átlag 71% 77% 83% ÁTLAG: 74% 74% 84% TÍPUSHIBÁK: elválasztás, ékezetek, ly-j-s szavak. ékezetek, j-ly, mondatfajták j-ly, -val,-vel toldalék, főnevek kezdőbetűi 4.a átlag 78% 82% 84% 4.b átlag 75% 80% 63% 4.c átlag 73% 79% 73% ÁTLAG: 75% 80% 73% TÍPUSHIBÁK: szófajok kikeresése toldalékolás teljes hasonulás, főnevek csoportosítása OSZTÁLY Tollbamondás Környezetismeret diagn. félévi diagn. félévi 3.a átlag 5 hiba 8 hiba 75% 86% 3.b átlag 5 hiba 8 hiba 79% 82% ÁTLAG: 5 hiba 8 hiba 77% 84% TÍPUSHIBÁK: hosszú msh-k testrészek pontos neve mondatvégi írásjelek, egybe és külön írás, mgh időtartama halmazállapotváltozások 4.a átlag 9 hiba 9 hiba 71% 89% 4.b átlag 12 hiba 8 hiba 53% 88% 4.c átlag 8 hiba 7 hiba 70% 77% ÁTLAG: 10 hiba 8 hiba 65% 85% TÍPUSHIBÁK: ékezetek, kiejtéstől eltérő szavak Hosszú-rövid mgh-k, tulajdonnevek helyesírása, feladatok félreértelmezése, a növény részeinek működése feladatok félreértelmezése 18

4.2 Az alapozó, fejlesztő szakasz szakmai munkája Célunk egységes, minél jobb tanulmányi eredmények elérése. A tagozatot váltó 5. évfolyam félévi eredményei: kitűnő jeles bukás 1-2 bukás 3 v. több tárgyból tárgyból 4. évfolyam vége 4 fő 7 fő 1 fő 0 fő 5. évfolyam félév 1 fő 1 fő 3 fő 2 fő A felső tagozat félévi tanulmányi eredményeinek átlagai: 5. évfolyam 2009/2010. tanév: 4. évfolyam 2010/2011. tanév: 5. évfolyam (a tavalyi 4. évfolyam) 19

Az eredmények hanyatlásának okai sokfélék. A tanulók új közegbe kerültek, ahol új tanárokkal és sokféle elvárásaikkal találkoztak. Hozzá kell szokniuk a nagyobb mennyiségű szóbeli tanuláshoz. Sajnos már nem kapnak annyi szülői segítséget, mint alsó tagozatban, így délutánonként nem fordítanak elegendő időt a másnapi felkészülésre. Sok lemaradást okoznak az órák alatti fegyelmezetlenségek, felszerelés hiányok. A problémás gyerekek szüleivel az elejétől kezdve szoros kapcsolatot tartunk, próbáljuk őket bevonni a tanulás tanításába. Felzárkóztató foglalkozások keretében adunk lehetőséget hiánypótlásra, javításra. 20

6. évfolyam 2009/2010. tanév: 5. évfolyam 2010/2011. tanév: 6. évfolyam (a tavalyi 5. évfolyam) 21

7. évfolyam 2009/2010. tanév: 6. évfolyam 2010/2011. tanév: 7. évfolyam (a tavalyi 6. évfolyam) 22

23

8. évfolyam 2009/2010. tanév: 7. évfolyam 2010/2011. tanév: 8. évfolyam (a tavalyi 7. évfolyam) 24

25

Felmérések %-ban kimutatott eredményei az 5-8. évfolyamon, humán munkaközösség 2010-2011. I. félév Tantárgy 5.a 5.b 5.c 6.a 6.b 6.c 7.a 7.b 7.c 8.a 8.b 8.c Magyar nyelv Magyar irodalom Történelem diag. 52% 47% 46% 66% 51% 61% 50% 48% 50% 60% 58% 61% félévi 50% 48% 41% 66% 54% 67% 64% 48% 51% 67% 69% 63% diag. 65% 56% 53% 67% 58% 63% 59% 30% 54% 59% 55% 43% félévi 59% 46% 43% 70% 52% 61% 60% 40% 50% 53% 67% 61% diag. - - - 51% 62% 49% 57% 38% 61% 71% 67% 67% félévi 70% 66% 58% 66% 64% 68% 60% 41% 58% 66% 61% 63% Angol diag. 55% 69% 53% 77% 75% 70% 63% 69% 45% 57% 57% 78% 43% 71% 24% 73%5 0% nyelv félévi 50% 65% 47% 72% 69% 73% 67%4 9% 58% 68% 60% 80% 62% 84% 71% 75%7 7% Felmérések %-ban kimutatott eredményei az 5-8. évfolyamon, reál munkaközösség 2010-2011. I. félév Tantárgy 5.a 5.b 5.c 6.a 6.b 6.c 7.a 7.b 7.c 8.a 8.b 8.c Matematika Term./ Biológia Földrajz Kémia Fizika Informatika diag. 70% 52% 56% 65% 48% 52% 56% 56% 61% félévi 55% 70% 52% 52% 64% 76% 70% 58% 64% 52% 48% 58% diag. 86% 76% 68% 72% 81% 78% - - - 71% 68% 66% félévi 81% 55% 50% 77% 76% 71% 78% 68% 71% 69% 67% 61% diag. - - - - - - - - - 69% 64% 66% félévi - - - - - - 67% 54% 66% 79% 72% 67% diag. - - - - - - - - - 73% 68% 52% félévi - - - - - - - - - 71% 69% 54% diag. - - - - - - - - - 75% 67% 68% félévi - - - - - - 70% 58% 55% 49% 59% 53% diag. - - - 68% 70% 71% 64% 80% 82% 75% 87% 73% félévi 70% 75% 79% 70% 73% 85% 64% 85% 86% 78% 83% 81% 26

A féléves eredmények (%- ok és érdemjegyek) tükrében az tapasztalható, hogy a skála igen széles és változó. A jó, jeles, kitűnő és nevelőtestületi dicséret kitüntetés azt mutatja, hogy vannak még szorgalmas, céltudatos tanulók. Ők azok, akiket a tanulmányi versenyeken megmérettetünk kisebb-nagyobb sikerekkel. A kimagasló képességű tanulóink fejlesztésével felső tagozaton a szakköri foglalkozásokon, versenyfelkészítő tréningeken foglalkozunk. Ám a tanulók munkához való hozzáállása egyre passzívabb. Rendszeresek a házi feladat és felszerelés hiányok, a részleges vagy teljes felkészületlenség, az érdektelenség. Ezt tükrözik sok esetben a tanulmányi visszaesések. Ennek megakadályozása fontos és nehéz feladat, amely csak lassú, tudatos munkával hoz eredményt. Hogyan? - Érdekes feladatokkal - Változatos munkaformákkal - Játszva tanulással - Állandó ellenőrzéssel, értékeléssel - Differenciált óravezetéssel - A tanulók aktív bevonásával az órai munkába Ha bármelyik módszerrel megnyertük őket, és folyamatosan megerősítést, segítséget, sikerélményt nyújtunk nekik, már jó úton haladunk a cél elérése érdekében. Különösen fontos a lemaradó tanulók felzárkóztatása. Az egyes évfolyamokon külön-külön szervezünk foglalkozásokat, amelyek délutáni plusz elfoglaltságot jelentenek a tanulóknak és kollégáknak egyaránt. A felzárkóztatáson bárki részt vehet, ha szükségét érzi a gyakorlásnak. A nyolcadik évfolyamon külön felkészítő foglalkozásokat szervezünk az írásbeli felvételi vizsgák előtt. A szeptembertől januárig tartó időszakban intenzíven készítjük fel tanulóinkat a kompetencia alapú felvételi vizsgára. Mindezek miatt nagyon fontosnak tartjuk az egymás közötti hospitálásokat, a kistérségi szakmai napot, a módszertani továbbképzéseket és szakmai folyóiratok rendszeres olvasását. Ezekből ötleteket meríthetünk, melyeket alkalmaznunk kell. Egyre nyilvánvalóbb, hogy a kizárólagos frontális osztálymunka nem megfelelő az eltérő képességek miatt, valamint az is, hogy a 45 perces tanórák rövidek. Az ötödik, hatodik évfolyamon a nem szakrendszerű oktatás tanórái nagyszerű lehetőséget adnak arra, hogy a tanulók kisebb-nagyobb csoportokban dolgozhassanak. Ez a munka nem csupán írás, olvasás és számolás, inkább rakosgatás, sorba rendezés, nyírás, ragasztás, párosítás. A rendelkezésre álló idő pedig 2x45 perc. Bízunk abban, hogy a gyerekek lelkesedése és aktivitása legalább akkora lesz, mint az órát szervező pedagógusoké és ez a hozzáállás pozitívan hat a szakrendszerű tanórákra is. Így a különböző kompetenciák fejlesztése szinte észrevétlenül, játékosan és a tanulók aktív közreműködésével valósul meg. A tanév legfontosabb szakmai eseményei, tanórán kívüli tevékenységei: A nem szakrendszerű oktatás az 5-6. évfolyamon heti 7-7 órában történik.(magyar irodalom 2 óra, matematika 3 óra, angol 1 óra, 5. évf. tanulásmódszertan 1 óra; 6. évf. természetismeret 1 óra) Az órák fő célja: készség képességfejlesztés eltérő ütemben, gyakorlás, hiánypótlás, tevékenykedtetés, kooperatív munkaformák. A különleges bánásmódot igénylő tanulók munkájának folyamatos irányítását, ellenőrzését továbbra is nagy odafigyeléssel, sok idő és energia ráfordítással végzik a szaktanárok és a fejlesztő pedagógusok. Ezek a diákok a tanórákon többnyire differenciált, képességeiknek megfelelő feladatokat kapnak. A tudásuk számonkérése is ennek megfelelően történik. Nagyon fontos annak ismerete, hogy ezeknek a tanulóknak a tanév végén milyen követelményeknek kell megfelelniük. A tanítás újszerűségét, eredményességét, a tanulók motivációját a kooperatív munkaformák, továbbá az informatikai berendezések, az interaktív tábla használata teszik lehetővé. Az órán alkalmazott módszerek, munkaformák, szemléltetések, a tevékenyen 27

elvégzett feladatok maradandó ismereteket és tapasztalatokat nyújtanak minden résztvevő diáknak és pedagógusnak egyaránt. Több pedagógus tart tanórán kívül szükségszerűnek ítélt szaktárgyi felzárkóztatásokat. Tudjuk, hogy ezek sajnos anyagilag nem finanszírozhatók, ám ennél sokkal fontosabbnak tartjuk a rászoruló tanulók megsegítését. Több pedagógus tart versenyekre felkészítő tehetségfejlesztő foglalkozásokat. Iskolai, városi, kistérségi, megyei, országos szintű versenyeken szerepeltek tanulóink kisebbnagyobb sikerekkel. (Az eredmények iskolánk honlapján és faliújságján is olvashatók.) A tehetséges diákokkal szakköri foglalkozásokon, tanórákon differenciált munkaformában, otthoni szorgalmi feladatokkal is foglalkozunk. 8. évfolyamos tanulóink részére felvételi felkészítő foglalkozást tartottunk matematikából és magyarból novembertől januárig heti 2-2 órában. Annak ellenére, hogy a gyerekek jártak a középiskolák által szervezett előkészítőkre, meglepően sokan vették ezt a segítséget igénybe. A tanév során minden tantárgyból nagy hangsúlyt fektettünk a szövegértés, a logikus gondolkodás fejlesztésére. Kompetencia fejlesztő feladatokkal készülünk az idei OKÉV mérésre. Az Útravaló Ösztöndíjprogram keretében 2 továbbfutó (8.a és 8.b) és 3 új (7.b, 8.c) mentorpárosunk van. Ennek keretében kollégáink rendszeresen tartanak felzárkóztató, tehetségfejlesztő foglalkozásokat az érintett diákoknak. Az ezzel járó koordinációs munkálatokat Bihariné Kiss Anikó végzi nagy precizitással. A TÁMOP pályázat keretében a felső tagozaton 4 pedagógus mentorál 8 tanulót. Ennek keretében kollégáink rendszeresen tartanak felzárkóztató, tehetségfejlesztő foglalkozásokat az érintett diákoknak. A tanulószoba idén is magas létszámmal működik. Tzintzisné Tárnoki Anita, Vezsenyi Dorottya és Bóka Péter hatékony, összehangolt, következetes módszerekkel, folyamatos ellenőrzéssel, sok segítségnyújtással irányítják a tanulók munkáját. Az egészséges életmódra nevelés, a mozgás, a sport megszerettetése a testnevelés órák, sportkörök, edzések, tanórán kívüli programok feladata. Októbertől hatékonyan működnek a sportszakkörök (labdarúgás, röplabda). Pedagógusaink a tanév során több alkalommal vettek részt az ismereteiket megújító, bővítő szakmai továbbképzéseken, előadásokon, bemutató órákon. Ezek tapasztalatait munkaközösségi értekezleteken beszélték meg egymással. E tanévben a TÁMOP pályázat kapcsán több alkalommal tartottunk pályaválasztási fórumot 8.-os diákjaink és szüleik részére. Tanulóink sok iskolát látogattak meg a nyílt napok keretében. A pályaválasztással kapcsolatos információkat megkapták szóban, írásban, internetes címeken keresztül mind osztályfőnökeiktől, mind Czita Gáborné pályaválasztási felelőstől. Minden osztályfőnök lelkiismeretesen, tőle telhetően, szabadidejét nem kímélve végzi közösségformáló, nevelő munkáját. Szükségesek az órán kívüli együttlétek, bárhol legyen is az, hisz meg kell adni a lehetőséget, hogy a gyerekek tanórán kívül is beszélgessenek, tevékenykedjenek egymással és az osztályfőnökkel. A nevelői munkába is sok energiát fektetünk, mivel az utóbbi években ezen a téren otthonról komoly hiányokkal érkeznek a tanulók. Az Ökoiskolai címhez kapcsolódó feladatokat, programokat Csvóricsné Csernyi Mariann és Pandurné Barbi Dóra koordinálják. Többnyire nekik köszönhető a Zöld Sziget program munkatervének elkészítése, valamint az abban vállalt feladatok teljesítésének figyelemmel kísérése, adminisztrálása. A Sulizsaru program keretében 5-8. évfolyamos diákjaink részt vettek a bűnmegelőzés, áldozattá válás, illetve a pályaorientáció témájú előadásokon. Kistérségi Konferencián minden pedagógus részt vett. A Pedagógiai Program módosítása is fontos feladat. 28

Az IMIP minőségcéljainak kidolgozása A Széchenyi-projektnap megszervezése, azon való részvétel Polaris Csillagvizsgáló Egyesület eladása Wysocki Hagyományőrző Egyesület bemutatója A 2010. évi országos kompetenciamérés eredményeinek elemzése Pályázatok írása (EON pályázat Fizibusz előadásra, gumilabdák vásárlására, Szállj be te is ) Október 6-i műsor (6. évf.) Október 23-i ünnepség megszervezése, városi ünnepség (8. évf.) Színházlátogatások (8. évf.) A Városi Könyvtárban Dr. Zombori Ottó csillagász előadásán való részvétel a 7. és 8. évfolyammal A Batthyány Kázmér Gimnáziumban Takács Róbert kollégánk könyvbemutatóján való részvétel Az olvasóvá nevelés a Pedagógiai Programunk egyik fő alkotórésze, a pedagógusok részéről a lelkesedésben nincs hiány. Filharmónia előadáson való részvétel Ki mit tud? megrendezése Parlamenti látogatás 50 fővel Versenyfelkészítések Pedagógusaink által a versenyekre felkészített tanulók szép eredményeket értek el a tanév folyamán. A versenyzők eredményei iskolánk honlapján és faliújságján is megtalálhatók. Büszkék vagyunk tanulóinkra! A pedagógusok, a tanulók és a szülők igen hatékony, együttes munkáját bizonyítják az elért eredmények. 4.3. A nem szakrendszerű oktatás megvalósítása az 5-6. évfolyamon A felső tagozaton fontos feladatunk volt a nem szakrendszerű oktatás megszervezése és bevezetése 2008. szeptember 1-től az 5. évfolyamon, majd felmenő rendszerben a 6. évfolyamon. Fő feladata: - alapvető készségek és képességek fejlesztése - a tanulók eltérő képességeinek figyelembe vétele, ennek megfelelő oktatás megszervezése (csoportmunka, páros munka, nívócsoport) - egységes alapokra épülő differenciálás - kulcskompetenciák fejlesztése - a tanulási esélyegyenlőség segítése - a tanulók személyiségének széles körű kibontakoztatása - a tanítói és a tanári tanulásszervezés egysége (biztonságot ad, segíti a tagozati átmenetet) Heti 7 nem szakrendszerű tanórát építettünk be a tanulók órarendjébe: 2 óra magyar nyelv és irodalom 3 óra matematika 1 óra angol nyelv 1 óra tanulásmódszertan/természetismeret A nem szakrendszerű oktatás keretein belül a kulcskompetenciák fejlesztése az egyik legfontosabb feladatunk. Kulcskompetenciák: Változatos élethelyzetekben és összefüggésekben felhasználható, a sikeres életpálya építését támogató ismeret-, képesség- és készségrendszerek. Hatékony tanulásszervezéssel, a tanulók eltérő képességeinek, meglévő tudásának, érdeklődésének figyelembe vételével nagy hangsúlyt fektetünk: - az önálló tanulás, a jegyzetelési technikák tanítására 29

- az információszerzés-, és feldolgozás (forrásból tájékozódás, szelektálás, rendszerezés, felhasználás) képességének fejlesztésére - a kommunikációs képességek (pl. műfajok ismerete, értése, nyelvhelyessége, helyesírása, alkotása hétköznapi helyzetekben) erősítésére - a szociális kompetenciák fejlesztésére - a térbeli, időbeli, mennyiségi viszonyokban való pontos tájékozódásra - a kritikus gondolkodás, a problémamegoldás, a kreativitás fejlesztésére. A nem szakrendszerű képzésben nyújtott tanulói teljesítmény értékelése továbbra is tantárgyakhoz kapcsolódik. Ennek során törekszünk arra, hogy az értékelés legyen: - az oktatás minden szintjére kiterjedő visszacsatolás - folyamatközpontú - fejlesztő - tanulássegítő és hatékonyságnövelő - tanulói önreflexiót és önértékelést fejlesztő A tanulók teljesítményét félévkor és tanév végén beszámítjuk a szakrendszerű órák értékelésébe. A Tanulásmódszertan értékelése során a megfelelt minősítést alkalmazzuk. 4.4. Szakmai mutatók - mérési eredmények DIFER mérés az 1. évfolyamon Tanév elején az osztálytanítók és a fejlesztő pedagógusok megfigyelték és megvizsgálták az első osztályos gyerekeket. A fejlesztő foglalkozáson való részvételre, a gyerekek kiválasztására 1. évfolyamon a DIFER mérések eredménye adta az alapot. Az elemzés elkészítése után, fejlesztési terv alapján történt a gyerekek képességfejlesztése, mely minden első osztályból 5-5 főt, 2. évfolyamon 4-4 főt érint. Ez az 1.és 2. évfolyamosoknak heti 2-2 óra. A tényleges fejlesztő munka októberben kezdődött el, amely a komplexitás elve alapján történik, ami kiegészül az anyanyelvi és matematika tananyag beépítésével. Mivel a gyerekek fejlettségi szintje különböző, így ezen foglalkozások eredménye is különböző időn belül hat, lesznek olyan gyerekek, akiknek elég volt ez a félév a felzárkózáshoz, és persze vannak, akiket tovább kell majd küldeni vizsgálatokra problémájuk mélyebb feltárása végett. Második évfolyamon a tanítók elvégezték a követő mérést. Örömteli, hogy minden területen javulást tapasztalható. Különösen az írásmozgás-koordináció résztesztben erőteljes az eredmények javulása, közel 30 %. Megállapíthatjuk, hogy az elmúlt évek során erősen csökkent a gyerekek rajzolási, gyurmázási kedve. Azaz minden olyan tevékenységre nehéz a gyerekeket rávenni, amely az íráskészséget fejleszti. DIFER átlag bemeneti mérés 1. évfolyam 2006/2007. 2007/2008. 2008/2009. 2009/2010. 2010/2011. 1.a 67% 65% 70% 76% 78% 1.b 63% 69% 74% 73% 72% 1.c 70% 64% - 81% 70% 1.d - - - - 70% 30

DIFER átlag bemeneti mérés 1. évfolyam 90% 80% 70% 60% 67 % 63 % 70 % 65 % 69 % 64 % 70 % 74 % 81 76 % 78 % % 73 72 % % 70 % 70 % 50% 40% 1.a 1.b 1.c 1.d 30% 20% 10% 0% 2006/2007. 2007/2008. 2008/2009. 2009/2010. 2010/2011. 100 90 80 70 60 50 78,66 80 61,16 78,97 77,71 83,23 86,1 97,4 66,45 80,44 88,03 88,03 80,7 90,95 DIFER átlag 2009-2010 bemeneti mérés 1. évfolyam 40 30 20 10 0 Szociális motívumok és készségek Írásmozgáskoordináció Tapasztalati Relációs szókincs TapasztalatiBeszédhanghallás Elemi számolási összefüggésmegértés következtetés készség DIFER átlag 2010-2011 hatásvizsgálat 2. évfolyam 31

90 87,5 80 75 73,4 77,9 78 70 60 50 40 30 53,2 61,3 DIFER átlag 2010-2011 bemeneti mérés 1. évfolyam 20 10 0 szociáls írásmozgás- fejl. összfüggés- fejl. következtetés fejl. készség fejl. tapasztalati beszédhanghallás tapasztalati relációszókincs elemi számolási motívumok éskoordináció készségek fejl. megértés fejl. fejl. Készség- és képességmérés a 2010-2011. tanévben a 4. évfolyamon A tavalyi tanév végén mivel nem kérték be iskolánk negyedikeseinek feladatlapjait-, elvégeztük az OKÉV mérések javítását, a tavaszi országos jelentéssel pedig összehasonlítottuk, munkaközösségi megbeszélésen elemeztük. A következő diagramok ezeket az eredményeket szemléltetik. 32

Számolási készség 33

Gondolkodási képesség 34

35

36

Kompetenciamérés a 6. és 8. évfolyamon A 2010. évi Országos Kompetenciamérés értékelése (Készült az Oktatási és Kulturális Minisztérium FIT-jelentés 2010. Telephelyi Összefoglalás alapján) A 2010. évi Országos Kompetenciamérés értékelése a 6. évfolyamon 68 tanuló, a 8. évfolyamon 54 tanuló dolgozatának a feldolgozását tartalmazza. A tanulók közül 6. évfolyamon 55 gyermek, míg a 8. évfolyamon 40 gyermek esetében történt a családi háttérindex számítás. A CSH-index a tanulók szociokulturális háttérkérdőívre adott válaszaiból számítható. Iskolánk minden évben nagy hangsúlyt fektet a kérdőívek kitöltetésére, mivel az intézmény teljesítményének megítélésében meghatározó jelentőségű mutatót kapunk, ennek segítségével mérhetővé válik az iskola hozzáadott pedagógiai értéket létrehozó képessége. A regresszióanalízis segítségével becslést lehet adni arra, hogy egy konkrét CSH-indexű iskolától milyen képességpont várható el matematikából és szövegértésből. Az elemzést elvégezték országos szinten és városi általános iskolák tekintetében is. A 6. évfolyam mérési eredményei A CSH-index átlagértéke, és az átlag megbízhatósági tartománya a következőképpen alakult: Telephely értékei -0,145 (-0,292; 0,013) Városi iskolák értékei -0,063(-0,071; -0, 055) Az iskola eredménye a regressziós becslés alapján elvárható eredmény tükrében a következő: Átlagérték Megbízhatósági tartomány Matematika Átlagérték Megbízhatósági tartomány Szövegértés Telephely tényleges eredménye Várható eredmény az összes telephelyre illesztett regressziós egyenes alapján Várható eredmény a városi telephelyekre illesztett regressziós egyenes alapján 1437 (1400;1466) 1464 (1431;1495) 1491 (a tényleges eredmény ennél szignifikánsan gyengébb) 1482 a tényleges eredmény ennél szignifikánsan gyengébb) 1474 (a tényleges eredmény ettől nem különbözik szignifikánsan) 1466 (a tényleges eredmény ettől nem különbözik szignifikánsan) 37

A tanulók képességszintek szerinti százalékos megoszlása matematikából A tanulók képességszintek szerinti százalékos megoszlása szövegértésből Iskolánk 2010. évi 6. évfolyamos mérési eredménye a regressziós becslés alapján nem különbözik szignifikánsan az elvárttól. 38

A 8. évfolyam mérési eredményei A CSH-index átlagértéke, és az átlag megbízhatósági tartománya a következőképpen alakult: Telephely értékei - Városi iskolák értékei -0,109 Az iskola eredménye a regressziós becslés alapján elvárható eredmény tükrében a következő: Átlagérték Megbízhatósági tartomány Matematika Átlagérték Megbízhatósági tartomány Szövegértés Telephely tényleges 1496 (1460;1526) 1443 (1403;1475) eredménye Várható eredmény - - - - az összes telephelyre illesztett regressziós egyenes alapján Várható eredmény - - - - a városi telephelyekre illesztett regressziós egyenes alapján Az évfolyamra vonatkozóan CSH index átlagérték nem lett kiszámítva, mert az az érintett diákok legalább kétharmadára számítható ki. A tanulók képesség szintje szerinti százalékos megoszlása matematikából 39