A BOCSKAI ISTVÁN GIMNÁZIUM

Iktató szám: 367/2011. Hatályos: 2012. január 01-től A BOCSKAI ISTVÁN GIMNÁZIUM JE 2004 a 2006. és 2011. évi módosításokkal egységes szövegben

2/38 Bocskai István Gimnázium

Bocskai István Gimnázium 3/38 1. BEVEZETŐ... 7 2. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 9 2.1. A házirend tartalma... 9 2.2. A házirend hatálya és érvénye... 9 2.3. A tanulók nagyobb csoportja... 9 2.3.1 Szankciók... 9 3. A TANULÓI JOGVISZONNYAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK ÉS ELJÁRÁSOK. 10 3.1. A tanulói jogviszony keletkezésének szabályai és eljárási rendje... 10 3.1.1 A felvétel... 10 3.1.2 Felvételi eljárás sajátos szabályai... 10 3.1.3 Az átvétel... 10 3.1.3.1 Iskolatípust váltó általános iskolai tanuló átvétele... 10 3.1.3.2 Iskolatípust nem váltó általános iskolai vagy középiskolai tanuló átvétele... 10 3.1.4 A tanulói jogviszony megszűnésének eljárásrendje... 11 3.2. Az osztályba, csoportba sorolás szempontjai... 11 3.3. Az osztály- és csoportváltás szabályai... 11 3.3.1 Osztályváltás... 11 3.3.2 Csoportváltás... 11 3.4. Napközis és tanulószobai foglalkozásokra való felvétel... 11 3.4.1 Napközi otthon... 11 4. A BOCSKAI ISTVÁN GIMNÁZIUM MŰKÖDÉSI RENDJE, A TANULÓK MUNKARENDJE... 12 4.1. A napi tanítási idő és felügyelet... 12 4.2. A tanulók benntartózkodása... 12 4.2.1 Napközis és tanulószobai foglalkozásokon... 12 4.3. Tanórák és tanórán kívüli foglalkozások szervezésének rendje... 13 4.3.1 A csengetési rend és a szünetek hossza... 13 4.3.2 A pedagógiai foglalkozások rendje nappali tagozaton... 13 4.3.3 Az órarend... 13 4.4. A tanulók munkarendje a foglalkozásokon... 14 4.4.1 Órakezdés és késés... 14 4.4.2 A késés igazolása... 14 4.4.3 Részvétel a foglalkozásokon... 14 4.4.4 Ülésrend... 14 4.5. A tanulók részvétele a tanítási órák előkészítésében és lezárásában, munkarendjének fenntartásában... 15 4.5.1 Hetesi (csoportfelelősi) feladatok ellátása... 15 4.5.2 Szertárosi feladatok ellátása... 15 4.6. A tanév rendjének tanulókat érintő kérdései... 15 4.7. Munkarend az esti tagozaton... 16 5. A TANULÓI JOGOK GYAKORLÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK... 17 5.1. A tanuláshoz való jog gyakorlásának sajátos esetei... 17 5.1.1 Tájékoztatás... 17 5.1.2 Együttműködés... 17 5.1.3 Tantárgyak választása... 17 5.1.4 Egyéni haladás... 17 5.1.5 Mentesítés és halasztás... 18 5.1.6 Segítségkérés... 18 5.1.7 Továbbtanulás... 18 5.1.8 Számonkérés és értékelés... 18

4/38 Bocskai István Gimnázium 5.1.9 A tanulók terhelése... 19 5.1.10 A lelkiismereti szabadság biztosítása... 19 5.1.11 A képesség kibontakoztatása, tanórán kívüli foglalkozások... 19 5.2. A tanulót érintő információk megismerése és a véleménynyilvánítás joga... 19 5.2.1 Információk megismerése... 19 5.2.2 Véleménynyilvánítás... 20 5.2.3 A véleménynyilvánítás szervezett módjai és fórumai... 20 5.2.4 A válaszadás kötelezettsége... 20 5.2.5 Segítség a jogok érvényesítésében... 20 5.3. A tanulók nagyobb csoportját érintő panaszok kezelésének eljárásrendje... 20 5.3.1 Megbeszélés a pedagógussal, majd az osztályfőnökkel... 20 5.3.2 A panaszbeadvány... 20 5.3.3 A panaszkezelő bizottság... 21 5.4. A pedagógusok választásának lehetőségei... 21 5.4.1 Feloldhatatlan konfliktus... 21 5.4.2 A jogorvoslat lehetősége... 21 6. A TANULÓI KÖTELESSÉGEK GYAKORLÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK 22 6.1. Tanítási időben és iskolai rendezvényen elvárt tanulói magatartás... 22 6.2. A tanuló iskolai iratai... 22 6.2.1 Ellenőrző könyv (nappali tagozaton)... 22 6.2.2 Bizonyítvány... 23 6.3. A tanuló számára előírt ruházat... 23 6.3.1 Gimnáziumi ünneplő ruházat... 23 6.3.2 Sportruházat... 23 6.4. Részvétel az iskolai munkarend fenntartásában és a iskolai környezet rendben tartásában... 23 6.4.1 Iskolai rendezvények előkészítése és lebonyolítása... 23 6.4.2 A környezet rendben tartása... 23 6.5. Vagyonvédelem... 23 6.6. Behozott dolgok korlátozása... 24 7. A TANULÓK TÁVOLMARADÁSÁVAL ÉS MULASZTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ELJÁRÁS RENDJE... 25 7.1. A tanulók távolmaradásának engedélyezési rendje... 25 7.1.1 Távolmaradás személyes okból... 25 7.1.2 Távolmaradás betegség miatt... 25 7.1.2.1 Eljárás iskolai megbetegedés esetén... 25 7.1.2.2 Betegség miatti távolmaradás bejelentése... 25 7.1.3 Távolmaradás közösségi érdekből vagy tanulmányi okokból... 25 7.1.4 Távolmaradás más alapos okból... 26 7.2. A tanulók távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó szabályok... 26 7.2.1 A távolmaradás és mulasztás dokumentációjának eljárási szabályai... 26 7.2.2 A távolmaradás és a mulasztás igazolásának módja... 27 7.2.3 A távolmaradások megkülönböztetése... 27 7.3. Az igazolatlan mulasztás miatti intézkedések rendje... 27 7.3.1 Az osztályfőnök intézkedései... 27 7.3.2 Az általános igazgatóhelyettes feladata... 28 7.3.2.1 Ha az igazolatlan mulasztás először fordul elő... 28 7.3.3 Újabb mulasztás esetén... 28 7.4. Az igazolatlan hiányzás következményei... 28 8. AZ INTÉZMÉNY HASZNÁLATÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK... 29

Bocskai István Gimnázium 5/38 8.1. A gimnázium nyitva tartási rendje... 29 8.1.1 Az ügyfélfogadás rendje a gimnázium titkárságán... 29 8.1.2 Pénztári nyitva tartás... 29 8.2. A létesítmények, berendezések és eszközök használati rendje... 29 8.2.1 Könyvtár... 29 8.2.2 Büfé... 29 8.2.3 Fénymásolás... 29 8.2.4 Informatikai rendszer... 29 8.3. A intézmény használati ideje... 30 8.4. A tanulóra vonatkozó védő-óvó előírások és szabályok... 30 9. JUTALMAZÁS ÉS FEGYELMEZÉS... 31 9.1. A tanulók jutalmazásának elvei és formái... 31 9.1.1 Dicséret... 31 9.1.2 Jutalmazás... 31 9.1.3 Alapítványi jutalmak... 32 9.2. A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei... 32 9.3. A magatartás és szorgalom elbírálása... 33 9.3.1 Magatartás... 33 9.3.2 Szorgalom... 33 9.4. A tanulókra vonatkozó fegyelmi eljárás szabályai... 33 9.5. A tanulókra vonatkozó anyagi kártérítési felelősség... 33 10. A TANULÓK SZERVEZETT KÖZÖSSÉGEI... 34 10.1. A diákönkormányzat... 34 10.2. Diákkörök... 34 10.3. A diáksport-egyesület... 34 10.4. Hozzájárulások... 34 11. FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGEKKEL ÉS A TÁMOGATÁSOKKAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK... 35 11.1. Térítési díj, tandíj... 35 11.2. A térítési díj, a tandíj befizetésének módja, ideje, a kedvezmények igénylésének módja 35 11.3. Szociális és normatív támogatások... 35 11.4. Alapítványi támogatások... 35 12. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK... 36 12.1. Mellékletek... 36 12.2. Függelékek... 36 12.3. Jelen házirend érvényessége... 36 12.4. A házirend nyilvánossága... 36 12.5. A házirend kihirdetése és megismertetése... 36 12.6. A házirend módosítása és felülvizsgálata... 36

6/38 Bocskai István Gimnázium

Bocskai István Gimnázium 7/38 1. BEVEZETŐ A Bocskai István Gimnázium nevelőtestületének célja, hogy tanulóinkat a szülőkkel együttműködve a modern világban tájékozódni képes, művelt, tevékeny és felelősen gondolkodó emberekké neveljük. Minden igyekezetünk arra irányul, hogy tanulóink megszerezzék nálunk azt a tudást, amellyel képessé válnak az önálló tanulásra és munkavégzésre, és eredményesen szervezhetik életüket változó világunkban. Minden diák, aki gimnáziumunk tanulója, szabad választása alapján tagja iskolánk közösségének, s így vállalnia kell azokat a szabályokat, amelyek ennek a közösségnek a működését biztosítják. Minden szabály a szabadság korlátozása, ám a szabadság nem azonos a korlátlanság illúziójával. Szabadságunk éppen korlátaink ismeretén alapul és azon a belátáson, hogy vállalt korlátainkért cserébe a szabadság új tartományait nyerhetjük. Ezért tartja szükségesnek iskolánk nevelőtestülete, hogy a diáksággal és az iskolaszékkel egyetértésben olyan szabályokat hozzon, amelyek lehetővé teszik közösségünk működését és céljaink megvalósítását. Alapelveink o A döntéseink és intézkedéseink meghozatalakor a tanulók mindenek felett álló érdekeit veszszük figyelembe. o A pedagógus legfontosabb eszközei: a példaadás, az együttműködés, a belátás, a türelem, a biztatás és a dicséret. o A tanuló jogait és kötelességeit egymással összefüggésbe hozni nem lehet: a kötelességek mulasztása a jogok megvonásával nem büntethető. o A figyelmeztetésnek és fegyelmezésnek az iskolában csak nevelő szándéka lehet.

8/38 Bocskai István Gimnázium

Bocskai István Gimnázium 9/38 2. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 2.1. A házirend tartalma A házirend az iskola belső életét szabályozza, megállapítja a jogszabályokban meghatározott tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, az iskolai tanulói munkarenddel, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokkal, az intézmény helyiségeinek és területének használatával kapcsolatos helyi szabályokat. A jogszabályokban lefektetett előírásokra a házirend a legtöbb esetben csak utal, illetve csak a szükséges mértékben sorolja fel. A hatályos magyar jogrendszer a gimnázium közösségének valamennyi tagjára vonatkozik, ezek megtartása kötelező a iskola területén is. Így különösen érvényes: o A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény o A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény o A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 2.2. A házirend hatálya és érvénye A házirend hatályos a gimnázium teljes területén, illetve az iskolán kívül tartott foglalkozásokon, a tanulmányi és osztálykirándulásokon, valamint a gimnázium által szervezett a pedagógiai programban és az éves munkatervben meghatározott iskolai rendezvényeken tekintet nélkül a rendezvény helyszínére. A házirend hatálya kiterjed a Bocskai István Gimnázium valamennyi tanulójára, alkalmazottjára, valamint a tanulók szüleire. A házirend egyes előírásait az intézménybe látogató kívülállók is kötelesek betartani. A gimnázium tanulóira és alkalmazottaira a házirenden kívül vonatkozik minden olyan szabályzat, amely számukra előírásokat fogalmaz meg. Különösen érvényes a Bocskai István Gimnázium pedagógiai programja, a gimnázium szervezeti és működési szabályzata, az éves munkaterv, a tantárgyfelosztás alapján elkészített órarend és terembeosztás. A házirend a hatályba lépés napjától visszavonásig érvényes, folyamatosan az iskola területére való belépéstől annak elhagyásáig, továbbá az iskolai rendezvények alatt. A házirendet a nevelőtestület fogadja el, majd a fenntartó hagyja jóvá a diákönkormányzat és az iskolaszék egyetértési jogának gyakorlása után. A házirend módosítását a Záró rendelkezés szerint lehet kezdeményezni. 2.3. A tanulók nagyobb csoportja A véleménynyilvánítás szempontjából a tanulók nagyobb csoportjának az osztályokat és osztálynál nagyobb tanulói közösségeket érintő kérdésekben az adott közösség 50% + 1 tanulóját, az osztályok bontásával keletkezett tanulócsoportok esetében a tanulók 100%-át kell tekinteni. 2.3.1 Szankciók A házirendben foglalt rendelkezések megtartása mindenkinek közös érdeke, ezért az abban foglaltak megszegése esetén o a gimnázium tanulójával szemben fegyelmező intézkedést szaktanára, osztályfőnöke és az igazgató szabhat ki, illetve jogszabályban meghatározott módon fegyelmi büntetés kiszabására van lehetőség; o a gimnázium alkalmazottjával szemben az igazgató munkáltatói jogkörben hozhat intézkedést.

10/38 Bocskai István Gimnázium 3. A TANULÓI JOGVISZONNYAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK ÉS ELJÁRÁSOK 3.1. A tanulói jogviszony keletkezésének szabályai és eljárási rendje 3.1.1 A felvétel Az iskolával való tanulói jogviszony létesítésének feltétele a jogszabályok alapján és keretei között, valamint a pedagógiai programban lefektetett elvek szerint szervezett felvételi eljárásban való részvétel. A gimnázium 5. és 9. évfolyamra történő felvételre szervez felvételi eljárást. A felvételi eljárással kapcsolatos feladatokat és határidőket a tanév rendje alapján az Éves munkaterv írja elő, a felvételi követelményeket és feltételeket az évente, jogszabály alapján nyilvánosságra hozott Felvételi tájékoztatóban ismertetjük. A felvételi eljárás után felvett tanulók jogviszonya a jogszabályok által szervezett beiratkozással kezdődik. A beiratkozással kapcsolatos ügyintézést az osztályfőnökök végzik. Esti tagozaton és a szakmai képzésben felvételi követelmények nincsenek, beiratkozáskor be kell mutatni az elvégzett iskolai évfolyamokat tanúsító bizonyítvány(oka)t, illetve a megfelelő iskolai előképzettséget igazoló bizonyítványt. 3.1.2 Felvételi eljárás sajátos szabályai A felvételi eljárás során a felvételizők rangsorában azonos eredményt elérő tanulók esetében azt a tanulót kell a rangsorban előre helyezni, aki o hátrányos helyzetű társadalmi csoport tagja (az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 2003. évi CXXV. törvény előírásaival összhangban); o szociálisan hátrányos helyzetű (a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1997. évi XXXI. törvény meghatározásaival összhangban) o közeli hozzátartozója az intézmény tanulója; o legalább az egyik szülője a fenntartó Város valamelyik közoktatási intézményében közalkalmazott. 3.1.3 Az átvétel A tanuló átvételét 5 8. évfolyamon a szülő, 9 13. évfolyamon a tanuló és a szülő közösen kérhetik az igazgatótól a szorgalmi idő végéig. Az átvételről egyedi elbírálás alapján az iskolavezetés és a leendő osztályfőnök véleményének kikérésével az igazgató dönt. A tanuló tanítási év közben történő átvételére (a 3.1.3.1 pont kivételével) csak akkor kerülhet sor, ha o a tanuló tankötelezettségét családi, szociális vagy más körülményei miatt csak a gimnáziumban tudja teljesíteni; o szakértői bizottság a gimnáziumot jelölte ki számára iskolaként. Az átvételt el kell utasítani o férőhely hiányában; o ha a tanuló nem teljesítette az adott évfolyam, adott tagozatára érvényes felvételi követelményeket. 3.1.3.1 Iskolatípust váltó általános iskolai tanuló átvétele Ha általános iskolai tanuló kéri átvételét a gimnázium 5 8. évfolyamára, hogy a tanuló átvételére csak a felvételire megállapított eljárásrend szerint kerülhet sor. Az átvétel iránti kérelmet el kell utasítani, ha a tanuló nem teljesítette a felvételi követelményeket. Ötödik évfolyamon tanév közben, valamint 6 8. évfolyamokon nem lehet felvételi eljárást szervezni. 3.1.3.2 Iskolatípust nem váltó általános iskolai vagy középiskolai tanuló átvétele A tanuló átvételét 5 8. évfolyamon a szülő, 9 13. évfolyamon a tanuló és a szülő közösen kérhetik az igazgatótól a szorgalmi idő végéig. Az átvételről egyedi elbírálás alapján az iskolavezetés és a leendő osztályfőnök véleményének kikérésével az igazgató dönt. Az általános iskolai tanuló átvételénél a felvételre megállapított követelmények érvényesek. Az igazgató a szaktanárokkal

Bocskai István Gimnázium 11/38 egyetértésben osztályozó és különbözeti vizsgák letételét, esetleg az évfolyam megismétlését írhatja elő az átvétel feltételeként. 3.1.4 A tanulói jogviszony megszűnésének eljárásrendje A tanuló kérésére szűnik meg a tanulói jogviszony, ha ezt írásban a gimnázium igazgatójának jelezte, illetve az átvevő iskola az értesítést megküldte. Kimaradással szűnik meg a nem tanköteles tanuló jogviszonya ha a jogszabályban előírt módon és mértéken túl igazolatlanul mulasztott. Megszűnik a tanulói jogviszonya annak, aki ellen kizárás az iskolából jogerős fegyelmi büntetést hoztak. A tanulói jogviszony megszűnik a tanulmányok befejeztével, ha a tanuló a pedagógiai programban előírt tanulmányi kötelezettségeinek eleget tett. 3.2. Az osztályba, csoportba sorolás szempontjai A Bocskai István Gimnáziumban folyó oktatás alapvető szervezeti kerete az osztály, s az ennek bontásaként létrejövő csoportok. Az osztályok szervezésének módját részletesen a Pedagógiai program határozza meg, egy adott évfolyamra lebontva a Felvételi tájékoztatóban írjuk elő. o Az osztályokon belüli és a párhuzamos osztályok közötti csoportszervezés módját részletesen a Pedagógiai program határozza meg. 3.3. Az osztály- és csoportváltás szabályai 3.3.1 Osztályváltás Osztályváltást szervezési és munkarendi okból a 11/12 12/13. évfolyamokon az igazgató rendelheti el amennyiben a tanulók számára csak így lehet biztosítani az emelt szintű képzést. Más okból a tanuló a tanulmányi idő folyamán egyszer kérheti az osztályváltást írásban a szorgalmi idő végén, az igazgató egyedi elbírálás során az osztályfőnök és az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével engedélyezheti. 3.3.2 Csoportváltás Csoportváltásra csak tanév végén a szorgalmi időszak végéig beadott írásbeli kérelem alapján kerülhet sor. A csoportváltásról az igazgató dönt az osztályfőnök és a szaktanár(ok) véleményének kikérésével. Az igazgató a helyi tantervben előírt követelmények alapján különbözeti vizsga letételét előírhatja. Tanév közben csoportváltásra csak alapos indokkal kerülhet sor. Alapos indok pl. a tanuló teljesítményének nagy mértékű romlása (egy egész jegy vagy ennél nagyobb rontás a tanulmányi átlagban), a tanuló iskolaorvos által igazolt egészségi és mentális állapota, a tanuló veszélyeztetettsége stb. Osztálybontással kialakult, adott szempont (pl. tanult idegen nyelv) alapján szervezett csoportok közötti váltás nem lehetséges. 3.4. Napközis foglalkozásokra való felvétel 3.4.1 Napközi otthon A tanuló felvételét napközi otthonba a szülő kérheti írásban a felvétel után 5. évfolyamra a beiratkozáskor, illetve 6. évfolyamon a szorgalmi idő végéig. A napközi otthonos ellátásban minden tanuló felvételt nyer. A napközi otthonos ellátásból kimaradni tanév közben csak a szülő írásbeli kérésére, alapos indokkal lehet. A kimaradást az osztályfőnök és a napközivezető véleményének kikérésével az igazgató engedélyezheti. Alapos indoknak számít pl. a tanuló iskolaorvos által igazolt egészségi és mentális állapota, a szülő helyzetében bekövetkező kedvező változás (a tanuló felügyeletét a gyermekgondozás miatt otthon maradó szülő meg tudja oldani) stb.

12/38 Bocskai István Gimnázium 4. A BOCSKAI ISTVÁN GIMNÁZIUM MŰKÖDÉSI RENDJE, A TANULÓK MUNKARENDJE 4.1. A napi tanítási idő és felügyelet A napi tanítási idő a nappali tagozaton a heti órarend alapján általában 7 óra 15 perctől 18 óráig tart. Az iskola ezen időn belül a következő módon biztosítja a felügyeletet: o Szülői igényre a felügyeletet szervezünk az 5 6. évfolyamon 7 óra 15 perctől 8 óráig pedagógusügyeletként, továbbá a tanítási órák után 17 óráig napköziotthonos ellátás időtartamáig. o 7 13. évfolyamon a szakmai képzés és az esti tagozat nagykorú tanulói kivételével a felügyelet a tanuló órarendjében szereplő kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások és szüneteinek, valamint iskolai rendezvények idejére terjed ki. 4.2. A tanulók benntartózkodása A tanulók tanítási időben az iskolában, illetve a tanítás céljára kijelölt területen tartózkodnak, az iskola területét nem hagyhatják el. Tanítási időben a tanuló csak rendkívüli esetben, az osztályfőnök vagy az ügyeletes vezető engedélyével vagy utasítására hagyhatja el az iskola területét. Rendkívüli esetnek számít különösen: o a tanuló megbetegedése; o a szülő napközbeni indokolt kérése; o a tanuló tanulmányaival, iskolai és diák-önkormányzati tevékenységével összefüggő hivatalos ügyintézése A tanítás helyszínei között a tanulók az óraközi szünetben vonulnak át. Ehhez külön engedély az iskola elhagyására nem kell. Ha az órarend, illetve a terembeosztás szerint az iskola területén kívüli helyen van foglalkozásuk, akkor csak együttesen és csoportosan a hetes irányításával 5 6. évfolyamon a szaktanár vagy a felügyelő tanár vezetésével a kijelölt hely legrövidebb úton való megközelítésének, illetve az iskolába való visszatérés idejére hagyhatják el az iskola területét a foglalkozás időtartamát is beleértve. A tanítási órák szünetében az iskola épületében vagy udvarán kell tartózkodni, az iskolát elhagyni csak az osztályfőnök vagy az ügyeletes vezető engedélyével lehet. A tanítási órák közötti ún. lyukasórákon csak azok a tanulók hagyhatják el az iskola területét, akiknek az osztályfőnök vagy az ügyeletes vezető engedélyt adott. A szülő év elején a tanév egészére az ellenőrző könyvben rendelkezhet arról, hogy gyermeke lyukasórákon elhagyhatja az iskola területét. A diákétkeztetésben részt vevő tanulók a tanítás végén vagy az órarendileg biztosított ebédszünetben önállóan, míg 5 6. évfolyamon a diákétkeztetést igénylő, illetve a napközis ellátásban részesülő tanulók a felügyelő tanár mennek menzára. A tanulók nagyobb csoportjának szülői igényére a ebédfelügyeletet szervezünk az 7 10. évfolyamon a diákétkeztetést igénylő tanulók számára 4.2.1 Napközis és tanulószobai foglalkozásokon A napközis foglalkozás a felügyelettel együtt az utolsó tanítási óra végétől 17 óráig tart. A szülő írásbeli nyilatkozta alapján a napközis foglalkozás vége 30, illetve 60 perccel rövidíthető. A napközis és tanulószobai foglalkozásról a foglalkozás vége előtt csak a szülő által a tanuló ellenőrző könyvébe beírt írásbeli engedélyével lehet eltávozni, s az iskolát elhagyni. A tanuló rendszeres távollétét eredményező elfoglaltságokat (művészeti iskolai, sport- és egyéb foglalkozások) és idejüket, illetve az ezekre szóló szülői engedélyt a szülők az év elején az ellenőrző könyvbe kötelesek beírni, a napközi otthon naplójába ezeket a napközivezető bejegyzi.

Bocskai István Gimnázium 13/38 4.3. Tanórák és tanórán kívüli foglalkozások szervezésének rendje 4.3.1 A csengetési rend és a szünetek hossza Becsengetés Jelzőcsengő Kicsengetés A szünetek hossza 0. óra 7:15 7:45 7:50 10 1. óra 8:00 8:40 8:45 10 2. óra 8:55 9:35 9:40 20 3. óra 10: 00 10:40 10:45 10 4. óra 10:55 11:35 11:40 10 5. óra 11:50 12:30 12:35 10 6. óra 12:45 13:25 13:30 10 7. óra 13:40 14:20 14:25 10 8. óra 14:35 15:15 15:20 10 9. óra 15:30 16:10 16:15 10 10. óra 16:25 17:05 17:10 10 11. óra 17:20 18:00 18:05 10 12. óra 18:15 18:55 19:00 10 13. óra 19:10 19:50 19:55 10 4.3.2 A pedagógiai foglalkozások rendje nappali tagozaton Kötelező és nem kötelező (szabadon választható) tanórai foglalkozás (tanóra) időtartama 45 perc, 8 óra előtt 35 perc. Az intézményen kívül tartott órák kivéve a szakmai képzés gyakorlati óráit, a Kálvineum utcai termekben tartott, valamint a testnevelés órák 40 percesek, a csengetési rendben előírt kicsengetés előtt 5 perccel be kell fejezni. Az igazgató szükség esetén rövidített órákat rendelhet el. Ha erre az órarend lehetőséget ad a pedagógus döntése alapján lehetőség van két egymást követő, 45 perces óra alkalmi vagy rendszeres összevonására, de 5 8. évfolyamon a pedagógus köteles a felügyeletet biztosítani a következő szünetig. 90 percet meghaladó foglalkozások csak az igazgató engedélyével tarthatók 11/12. 14. évfolyamon készségtárgyakból, gyakorlati jellegű foglalkozásoknál, projektmunkára épülő óraszervezésnél. Ilyenkor a pedagógus szaktárgya éves tanmenetében fekteti le a 90 percnél hosszabb órák szervezésének elveit. A kötelező tantervi tanórákat az órarendben a 8 órától 14 óra 20 percig terjedő időszakban kell megtervezni. A fenti időponttól a pedagógus csak a csoport tanulóinak beleegyezésével igazgatói engedéllyel térhet el egyes alkalmakkal. Rendszeres eltérés a tanulók nagyobb csoportja tanulóinak és szüleinek kérelmére vagy beleegyezésével engedélyezhető. Reggel 8 óra előtt az órarendben csak testnevelés és osztályfőnöki óra tervezhető a 9 13. évfolyamon. A szakmai képzésben reggel 8 óra előtt más, szakmai gyakorlati tanóra is tervezhető. A nem kötelező (szabadon választható) és a tanórán kívül szervezett foglalkozásokat úgy kell tervezni, hogy 18 óráig véget érjenek, kivéve a DSE és a gimnázium által kötött megállapodás szerinti sportfoglalkozásokat, amelyek a sportlétesítmények nyitva tartásához igazodnak. A tanulók napi tanítási idejét a jogszabályokban meghatározott napi terhelés mértékének szigorú érvényesítése mellett úgy kell megállapítani, hogy számára a 12 óra és 15 óra közötti időszakban legalább 40 percnyi ebédszünet biztosítható legyen. Az óraközi szünetek legkisebb időtartama a 10 perc, míg 8 óra előtt 5 perc. Az óraközi szünetek ideje szükség esetén csak a tanórák időtartamának csökkentésével rövidíthető legfeljebb 5 perc időtartamra. 4.3.3 Az órarend A tanítás a tantárgyfelosztás alapján készített órarend alapján folyik. Az órarendet és esetleges változásait az osztályfőnök hirdeti ki. Az órarendet az osztályfőnök az osztálynaplóba, a tanulók az ellenőrző könyvükbe írják be ceruzával az első osztályfőnöki órán, az órarend változásait javítani kell. Minden tanuló köteles az órarendben és a terembeosztásban számára megállapított fog-

14/38 Bocskai István Gimnázium lalkozásokon részt venni. Az esetleges óracseréket, illetve az elmaradt órák pótlását a szaktanár köteles egyeztetni a tanulócsoporttal. 4.4. A tanulók munkarendje a foglalkozásokon 4.4.1 Órakezdés és késés Minden tanuló köteles az órarendje szerinti első foglalkozás megkezdése előtt legalább 5 perccel az iskolába érkezni, becsengetéskor minden óra elején a tanteremben, illetve a szaktanterem előtt tartózkodni. A tanulók felállással köszöntik a terembe lépő tanárt, valamint az óra közben belépő látogatót. Ha a foglalkozást tartó pedagógus vagy helyettesítője nem érkezik meg a foglalkozásra, a hetes, illetve a csoportfelelős (szertáros) köteles öt perc elteltével az iskola titkárságán az ügyeletes vezetőnek (igazgatóhelyettesnek) jelzi. Az óra megkezdése után érkező tanuló nevét tíz percnél hosszabb késés esetén az időtartamot is a szaktanár az osztálynaplóba bejegyzi. A késést a jelen házirendben foglaltak szerint igazolni kell. Öt igazolatlan késés után az osztályfőnök írásban figyelmezteti a tanulót. Az időtartammal jegyzett igazolt és igazolatlan késések külön-külön összeadódnak, 45 percenként igazolt illetve igazolatlan órának számítanak. 4.4.2 A késés igazolása A késést az osztályfőnök igazolhatja. Igazolásként elfogadható o orvosi igazolás (a mulasztásnál leírt módon); o a szülő írásbeli indoklása, amelyet a tanuló a késés napját követő tanítási nap végéig bemutathat be; o az intézmény vezetésének vagy pedagógusának indoklása a késés okáról. Az osztályfőnök a tanuló érdekeit figyelembe véve mérlegelheti a tanuló indokait. Részvétel a foglalkozásokon A tanulók a tanórán felkészülten, a szükséges felszereléssel jelennek meg. A szaktanár írásbeli figyelmeztetésben részesítheti azt a tanulót, aki rendszeresen (két egymást követő alkalommal) készületlenül, a szükséges felszerelés nélkül jelenik meg a foglalkozásokon. A foglalkozásokon a tanulók kötelesek a szaktanár irányításával érdemi munkát végezni, fegyelmezett magatartásukkal, a tananyag feldolgozásában való aktív részvételükkel segítsék az oktatás eredményességét. A foglalkozásokon nem lehet a másik tanulót háborgatni, oda nem illő dologgal foglalkozni, s ezzel a tanuló nem korlátozhatja a többi tanuló tanuláshoz való jogának gyakorlását. Kerülendő tevékenységnek számít különösen: o a foglalkozás témájához nem tartozó beszélgetés, o a foglalkozás témájához nem tartozó tárgyak és eszközök (mobiltelefon, elektronikus és mechanikus eszközök, játékok stb.) használata; o a foglalkozás témájához nem tartozó könyv, folyóirat olvasása; írásmű készítése; a tanulók egymás közötti levelezése, sms-ezése; o más tanórai foglalkozásra való készülés; o az étkezés, innivaló fogyasztása, a rágógumizás. Ha a foglalkozás rendjét zavaró tevékenységet a tanuló a szaktanár felszólítására sem hagyja abba, a szaktanár írásbeli figyelmeztetésben részesítheti a tanulót, a foglalkozás rendjét zavaró tárgyakat és eszközöket a foglalkozás idejére elveheti. Tanítási órákon tilos a mobiltelefon használata tanulónak és pedagógusnak egyaránt. A mobiltelefont a foglalkozás kezdetén le kell némítani. A foglalkozások végén mindenki köteles rendet és tisztaságot hagyni maga után. 4.4.3 Ülésrend A foglalkozásokon a tanulók ülésrendjét a tanulók alakítják ki. Az osztályfoglalkozások állandó ülésrendjét az osztályfőnök az osztálynaplóba jegyzi be. Ettől eltérni csak a szaktanár engedélyével vagy utasítására lehet. Az osztályok és a csoportok tanulók által kialakított ülésrendjén az osztályfőnök, illetve a szaktanár egészségvédelmi, óraszervezési (párban vagy kiscsoportban való foglalkozás stb.) és az óra zavartalanságának érdekében (a tanulók beszélgetésükkel folyamatosan

Bocskai István Gimnázium 15/38 zavarják az órát stb.) változtathat. A tanuló köteles az osztályfőnök, illetve a szaktanár által kijelölt helyet elfoglalni. 4.5. A tanulók részvétele a tanítási órák előkészítésében és lezárásában, munkarendjének fenntartásában 4.5.1 Hetesi (csoportfelelősi) feladatok ellátása Az osztály két-két tanulója a munkarend biztosítása és a tanórák előkészítése érdekében egy-egy tanítási héten a tanulók névsorának megfelelő rendben ellátják a hetes teendőit, a távollévő tanuló helyére a névsorban következő tanuló kerül. Az osztályok bontásával keletkezett tanulócsoportokban egy-egy főt kell csoportfelelősnek a csoport névsora alapján kijelölni.. A hetesek (csoportfelelősök) teendői: o Gondoskodnak az osztályterem rendjéről és tisztaságáról, így ügyelnek az osztályterem díszítésére, gondozzák és öntözik a dísznövényeket, haladéktalanul jelentik az osztályfőnöknek vagy a gazdasági vezetőnek az osztályterem berendezéseiben és állagában keletkezett károkat. o Figyelnek a házirend előírásainak betartására, ezért számon tartják és jelentik a szaktanárnak a távollévő tanulókat; haladéktalanul jelentik a szaktanárnak, az osztályfőnöknek vagy az ügyeletes vezetőnek a balesetveszélyt, a tűzveszélyt, jelentik az osztályfőnöknek, szaktanárnak vagy az ügyeletes, ha a házirend súlyos megszegését tapasztalják, jelentik a szaktanárnak mindazon körülményeket, amelyek meglátásuk szerint a tanítási óra megtartását károsan befolyásolhatják; haladéktalanul jelentik az ügyeletes vezetőnek, ha a tanítási órára kijelölt pedagógus öt perccel becsengetés után nem jelent meg. o A tanítási órát megelőző szünetben előkészítik, ennek érdekében gondoskodnak a tanterem, tanári asztal tisztaságáról és rendezettségéről, a tanítási órát megelőző szünetben szellőztetnek, a gondoskodnak a falitábla tisztaságáról és a krétáról, szertáros hiányában a szaktanár kérésének megfelelően segít a taneszközök előkészítésében. o Segítenek a tanítási óra lezárásában, ennek során szertáros hiányában segítenek a szaktanárnak a taneszközök elszállításáról, gondoskodnak arról, hogy tanóra után a tanulócsoport rendben (világítást lekapcsolva, az ablakokat bezárva és a tanulói asztalokat és székeket tisztán, a helyükre téve) hagyja a termet. o Ellátják mindazokat a feladatokat, amelyekkel az osztályfőnök vagy az ügyeletes vezető a munkarend szervezése során megbízza (pl. üzenetek átadása stb.). 4.5.2 Szertárosi feladatok ellátása A tantárgyak sajátosságától függően a szaktanár a tanuló jelentkezése alapján szertáros tanuló(ka)t jelölhet ki. A szertáros a tantárgyra jellemző előkészítő munka mellett elláthatja a csoportfelelős feladatait is. A szertáros tanuló a szaktanár felügyelete mellett részt vehet a szertár és a szaktanterem rendezésében, a tanórák szertári előkészítésében (pl. kísérletek összeállítása). Ilyenkor a tanulót külön balesetvédelmi oktatásban kell részesíteni. A szertárosi megbízást és a balesetvédelmi oktatás tényét a tanuló osztálynaplójában a szaktanár köteles bejegyezni. 4.6. A tanév rendjének tanulókat érintő kérdései A tanév rendjének megjelenése után, legkésőbb az első teljes tanítási hét végéig az iskolavezetés és a diákönkormányzat vezetősége egyezteti a tanév helyi rendjének tanulókat érintő kérdéseit különösen o a tanítás nélküli munkanapok felhasználását, o az intézményi ünnepek és emléknapok rendjét, o a tanítási szünetek idejét, illetve a rendkívüli tanítási napokat. A megegyezés alapján készül el a gimnázium Éves munkaterve. Az éves munkaterv tanulókat érintő részeit az osztályfőnökök ismertetik a tanulókkal osztályfőnöki órákon, a tanév helyi rendjének időpontjait az ellenőrző könyvbe be kell íratni az első félévi szülői értekezlet időpontjáig.

16/38 Bocskai István Gimnázium 4.7. Munkarend az esti tagozaton Esti tagozaton a napi tanítási idő heti két tanítási napon 14 óra 35 perctől 20 óráig tart. Az esti tagozat jogszabályok alapján megállapított tanévenkénti munkarendjét az éves munkaterv tartalmazza. Ennek kötelező elemei: o a tanítási napok; o a beszámolási időszakok; o az osztályozó vizsgák időpontja. Az esti tagozatos gimnáziumi képzésben az oktatás o heti három napon (hétfő, szerda, csütörtök) megtartott tanítási órákra o és a tanulók egyéni felkészülésére épül. A tanulók egyéni felkészülésének ellenőrzésére félévente a pedagógiai programban meghatározott módon beszámolók vannak, év végén a tanuló osztályzatát osztályozó vizsgán szerzi. A beszámolók és osztályozó vizsgák részletes szabályait a tantervi vizsgaszabályzat tartalmazza. A tanítási órákon és a beszámolókon való részvétel kötelező. Kimaradással megszűnik a tanulói jogviszonya annak, aki egy beszámolási időszakban a tanítási órák 50%-áról, illetve a beszámolóról vagy osztályozó vizsgáról igazolatlanul távol marad. Megszűnik a tanulói jogviszonya annak is, aki két egymást követő tanítási héten keresztül igazolatlanul hiányzik. A mulasztásokat előre bejelenteni, illetve igazolni a jelen házirend szerint kell, azzal a különbséggel, hogy a mulasztásokat igazolni csak az tanítási órák 50 %-át meghaladó esetben kell. A tanulmányaikat állami, önkormányzati vagy egyéb támogatással végző esti tagozatos tanulók távolmaradása esetében a jelen házirend VI. fejezetében a esetében a nappali tagozatra megállapított szabályok érvényesek.

Bocskai István Gimnázium 17/38 5. A TANULÓI JOGOK GYAKORLÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK 5.1. A tanuláshoz való jog gyakorlásának sajátos esetei 5.1.1 Tájékoztatás A tanuló joga, hogy a tantárgyi követelményekkel és az értékelési követelményekkel tisztában legyen. A szaktanároknak a tanév elején ismertetniük kell jóváhagyott tanmenetük alapján : o a tantervi követelményeket, o a témakörök ütemezését, o a tanulók számára kötelezően előírt tankönyveket, segédleteket és taneszközöket; o az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, o a számonkérések rendszerességét, o a témazáró dolgozatok számát és ütemezését o a témazáró dolgozatok javítási lehetőségeit o a követelmény részének tekintett otthoni munkát o az érdemjegyek súlyozásának módját a félévi és év végi osztályozás megállapításakor. Jogszabályokban és a pedagógiai programban szabályozott módon kell tájékoztatni a tanulókat az érettségi és szakmai vizsgákra való felkészítésről, a vizsgák követelményeiről, valamint a vizsgákkal kapcsolatos jogokról és kötelességekről. A tanmenetbe a tanuló és szülője kérésre betekinthet, az abban foglaltakkal kapcsolatban a szaktanárt kérdezheti. Esti tagozaton a beszámolók rendjét és követelményeit, az értékelés szempontjaival a szaktanárok a beszámoló előtt két héttel kötelesek ismertetni. A gimnáziumban alkalmazott belső vizsgákkal és beszámolókkal kapcsolatos tudnivalókat a pedagógiai program, illetve a gimnázium tantervi vizsgaszabályzata tartalmazza. 5.1.2 Együttműködés Az osztályközösségek tanulói az osztályfőnökkel együtt tervezik meg az év nevelési programját, a tanulók joga különösen o hogy a tanulmányi kirándulások helyét és idejét, valamint programját az osztályfőnökkel együtt határozzák meg; o hogy az osztályfőnöki órák egy részének (1/6-ának) témáit a pedagógiai program alapján ők válasszák meg. 5.1.3 Tantárgyak választása A tanuló a gimnázium helyi tanterve alapján választhat a szabadon választható tantárgyak közül. A választás során a csoportok szervezésére vonatkozó helyi tantervi és házirendi előírásokat be kell tartani. A szabadon választható tantárgyak felvételére jelentkezni az előző tanévben kell a jogszabályokban elrendelt időpontig az igazgató által nyilvánosságra hozott módon. A választás bármilyen módosítására csak az igazgatóhoz a szorgalmi idő végéig benyújtott írásbeli kérelemre tanév végén kerülhet sor. Tanév közbeni módosítás csak egyedi elbírálás alapján alapos indokkal lehetséges. Emelt szintű csoportba való átlépést az igazgató csak a helyi tanterv követelményeire épülő különbözeti vizsga letételével engedélyezheti a tanuló számára. 5.1.4 Egyéni haladás A tanuló a helyi tanterv követelményeit az előírt időn belül is teljesítheti. Ennek különleges esetei a következők: o A 9 12. évfolyamos tanuló kérésére az adott tárgy tanterv szerinti utolsó évfolyamán a tantárgy követelményeinek teljesítését osztályozóvizsgán állapítsák meg. o A végzős gimnáziumi évfolyamon a tanuló az érettségi vizsgára való jelentkezés után kérheti, hogy az érettségin nem kötelező és nem választott tantárgyai közül legfeljebb kettő esetében osztályozóvizsgával lezárhassa tanulmányait a szorgalmi idő vége előtt. Az osztályozóvizsgára írásban kell jelentkezni a szaktanár ajánlásával.

18/38 Bocskai István Gimnázium o A tanuló az előrehozott középszintű érettségi vizsga letételével az adott tantárgy követelményeit teljesítette, magasabb évfolyamon nem köteles tanulni azt középszinten. o Esti tagozaton a szakmunkásképző iskolában végzett, a tankötelezettségüket a szakképző iskola 10. évfolyamán teljesítő, vagy alapműveltségi vizsgával lezáró tanulók különbözeti, illetve osztályozó vizsga letételével az igazolt végzettségüknek megfelelő magasabb évfolyamon kezdhetik meg gimnáziumi tanulmányaikat. 5.1.5 Mentesítés és halasztás Testnevelés tantárgyból a jogszabályok szerint megállapított eljárás alapján tartós (két tanítási hetet meghaladó) felmentésre, könnyített vagy gyógytestnevelésben való részvételre az iskolaorvos szakértői véleménye alapján kerülhet sor. Átmeneti (két tanítási hetet meg nem haladó) mentesítésre a háziorvos adhat ki igazolást. Az egyes tantárgyak alóli mentességet a tanuló és a szülő írásbeli kérelmére teljes tanévre az igazgató adhat: o szakértői vélemény alapján részképességi zavarral küzdő vagy sajátos nevelési igényű tanulók esetében az adott tantárgyakból o átvételnél a tanuló által már tanult és osztályzattal lezárt tantárgyak esetében. A tanuló alapos indokkal írásban kérheti az igazgatótól a tanulói jogviszonyának szüneteltetésével az évhalasztást. Alapos indoknak lehet: o külföldi ösztöndíj o tartós betegség o családi és szociális körülmények (csak esti tagozaton) A tagozatvezető az esti tagozatos tanuló számára engedélyezheti a beszámoló vagy osztályozó vizsga elhalasztását. A vizsgahalasztást legalább nyolc nappal a vizsga előtt kell írásban kérni. Alapos indoknak számít: o a tanuló vagy a tanuló által ápolt közeli hozzátartozó hosszas betegsége o a tanuló családi vagy szociális helyzetében bekövetkezett romlás (válás stb.) o a tanuló igazolt hosszas hivatalos elfoglaltsága (külföldi kiküldetés stb.) 5.1.6 Segítségkérés A tananyag jobb megértéséhez és feldolgozásához a tanuló segítséget kérhet a szaktanártól egyénileg és csoportosan egyaránt. A szaktanár a munkaközösség vezetőjével egyeztetve lassabb ütemű haladással, vagy az igazgatóval egyeztetve egyéni foglalkozásra szánt órakeretből felzárkóztatással és korrepetálással adhat segítséget. A 9 10. évfolyamon a szülő írásbeli kérésére a tanuló tanulószobai foglalkozáson vehet részt. 5.1.7 Továbbtanulás A tanulónak joga, hogy hozzájusson a tanulmányai folytatásához szükséges információkhoz, ennek érdekében osztályfőnökén és szaktanárain túl fordulhat a továbbtanulási felelős pedagógushoz, használhatja a könyvtárban megtalálható továbbtanulási dokumentumokat. 5.1.8 Számonkérés és értékelés A tanuló joga, hogy tanulmányi munkáját rendszeresen és következetesen, a pedagógiai programban lefektetett elvek szerint értékeljék. Ennek érdekében a tanulók különös joga, hogy o szóbeli feleletét azonnal, o tanórán készült írásbeli munkáit két héten; o az otthoni munkaként készített írásbeli és gyakorlati munkáit négy héten belül értékelje a szaktanár. A megadott határidőn túl javított dolgozatok esetében a tanuló dönthet, hogy az értékelésként kapott érdemjegyet elfogadja-e. Ez alól kivételt jelent, ha a szaktanár rendkívüli távolléte (betegség, továbbképzés stb.) miatt lépte túl a határidőt. Nem dönthet a tanuló a határidőn túl kijavított dolgozatok érdemjegyeiről témazáró dolgozatok esetében, illetve ha a dolgozatot a tanuló pótlólag írta, kérésére halasztva vagy határidőn túl adta be. A javítási határidők betartása során a szak-

Bocskai István Gimnázium 19/38 tanárnak figyelemmel kell lennie arra, hogy a pedagógiai program előírásai szerint az érdemjegyek többségének egy hónappal a félév előtt meg kell lennie. A tanulónak joga, hogy írásbeli munkájában elkövetett hibáit megismerhesse, azokról a szaktanár érdemben tájékoztassa. Ha a tanuló úgy érzi, hogy a javítás során a szaktanár hibát követett el, vagy tartalmi részt nem vett figyelembe, akkor erre való rámutatással kérheti a hiba javítását. 5.1.9 A tanulók terhelése Egy tanítási napon 5 10/11.(nyelvi előkészítős osztály) évfolyamon csak egy, 11/12. 12/13. évfolyamokon legfeljebb két témazáró dolgozatot lehet íratni. Témazárónak számít minden olyan dolgozat, ami a jóváhagyott tanmenetben annak van jelölve. A témazáró dolgozat pontos időpontját a tanmenetek szabályozásánál leírtak figyelembe vételével a tanulókkal egyeztetve legalább 1 héttel a megíratás előtt kell bejelenteni, az időpontot a szaktanár kollégái számára az osztálynapló haladási részében megjelöli. Csak a pedagógiai programban szabályozott módon lehet otthoni munkát adni, így o a házi feladat kapcsolódjon a helyi tanterv követelményeihez; o a házi feladat elkészítésére elegendő időt kell biztosítani; o tanév közbeni és nyári szünidőre kötelező házi feladat csak a vizsgákra készülő tanulóknak adható. A tanítási óra kezdetén a tanuló kérheti a számonkérés alóli felmentést. Félévente egyszer tantárgyanként a szaktanár indoklás és mérleges nélkül köteles elfogadni a tanuló kérését. Nem kérhető felmentés a legalább egy héttel előbb bejelentett számonkérések és témazáró dolgozatok alól. A számonkérés jellegétől függően mentesíteni kell a számonkérés alól legalább egy tanórára a betegsége miatt egy tanítási hétnél többet mulasztó tanulót. A szülő kérésére az igazgató hosszabb mentességet is megállapíthat, ha a tanuló huzamosabb betegsége vagy családi, szociális helyzete ezt indokolja. 5.1.10 A lelkiismereti szabadság biztosítása A tanuló joga, hogy a órarendben biztosított időpontban (ún. védett időpontban) fakultatív hitoktatásban vegyen részt. A fakultatív hitoktatás megszervezéséhez az egyházak igényelhetik az iskola vezetésének segítségét. 5.1.11 A képesség kibontakoztatása, tanórán kívüli foglalkozások A tanulónak joga, hogy részt vegyen az iskola kulturális életében, iskolai tanulmányi versenyeken, pályázatokon, illetve ilyenek meghirdetését kezdeményezze a diákönkormányzatnál. A versenyekre, pályázatokra való jelentkezésben segítséget kaphat osztályfőnökétől és szaktanáraitól. A tanulónak joga, hogy részt vegyen szakköri, sport- és diákköri csoportok munkájában. Ezek szervezése az éves munkaterv alapján a tanév első hónapjában kezdődik, s a meghirdetett feltételek szerint lehet jelentkezni. A diákkörre jelentkező tanuló köteles a tanítási évben a foglalkozásokon részt venni. 5.2. A tanulót érintő információk megismerése és a véleménynyilvánítás joga 5.2.1 Információk megismerése A tanulóknak, szülőknek joga, hogy a nevelő-oktató munkával kapcsolatos jogszabályokat, iskolai szabályzatokat megismerjék. Az iskolai szabályzatok a Dr. Molnár István Könyvtárban nyitva tartási időben, az iskola honlapján bármikor megtekinthetőek. A tanuló és szülője a tanuló tanulmányait érintő kérdésekről információt kérhet a tanulóval közvetlenül foglalkozó pedagógusoktól és az iskolavezetésétől. Az osztályfőnökhöz, a szaktanárokhoz, a diákönkormányzatot segítő tanárhoz, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőshöz, valamint az iskolavezetés tagjaihoz a tanuló és szülője közvetlenül fordulhat a pedagógus munkaidején belül személyesen vagy telefonon, felkeresheti őt fogadóóráin, kérésre egyeztetett, munkaidőn kívüli időpontban is találkozhat vele, s kérdéseit felteheti.

20/38 Bocskai István Gimnázium A tanuló jogai gyakorlásához szükséges információkhoz való hozzájutása érdekében kérésére használhatja a gimnázium CD-jogtárát, tanácsot kérhet az iskola igazgatójától, használhatja a könyvtárban megtalálható jogi dokumentumokat. A tanulók, szüleik joga, hogy kérésükre az iskola közölje velük, hogy milyen adatokat és hogyan tartanak nyilván róluk. Az adatok kezeléséről jogszabályok alapján az iskola adatvédelmi szabályzata rendelkezik részletesen. 5.2.2 Véleménynyilvánítás A tanulónak joga, hogy befolyása legyen az ő és társai személyiségének kibontakoztatásáért folyó oktató-nevelő munkára, így véleményét az emberi méltóság tiszteletben tartásával és az iskola jó hírnevének csorbítása nélkül bármiről elmondhatja ( beleértve az internetes közösségi portálokat is). 5.2.3 A véleménynyilvánítás szervezett módjai és fórumai A véleménynyilvánítás módja A véleménynyilvánítás szervezett fórumai Személyesen szóban Osztályfőnöki óra Osztályfőnök, ifjúságvédelmi felelős, DÖK-segítő és iskolavezetés fogadóórái Személyesen írásban Beadvány az osztályfőnökhöz, az iskolavezetéshez, az iskolaszékhez, a diáktanácshoz. E-mail az iskolavezetés részére Közvetve (választott képviselőkön) A diáktanács ülései, a diákközgyűlés 5.2.4 A válaszadás kötelezettsége Annak a személynek vagy testületnek, amelyhez a tanuló névvel ellátott írásbeli beadványban kéréssel, kérdéssel vagy véleménnyel fordult 15 napon (iskolaszék esetében a beadványtól számított első ülését követő 15 napon) belül választ kell adnia. 5.2.5 Segítség a jogok érvényesítésében A tanuló segítségért fordulhat osztályfőnökéhez, a diákönkormányzatot segítő tanárhoz, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőshöz, az igazgatóhoz, valamint diákönkormányzat vezetőjéhez, a szülői választmány elnökéhez, az iskolaszék elnökéhez, továbbá írásban fordulhat az iskola igazgatójához az őt ért sérelem kivizsgálásáért és orvoslásáért különösen a következő esetekben: o személyiségét, emberi méltóságát megsértették; o ha tanulói jogait megsértették; o hátrány érte lelkiismereti meggyőződése, véleménye, kifejtett nézetei miatt, o ellene és társai ellen kollektív büntetést alkalmaznak; o ha érdemjegyeit, osztályzatát vagy magatartásának, szorgalmának minősítését törvénysértő módon vagy nem a pedagógiai program, illetve a tanmenet elvei szerint állapították meg. 5.3. A tanulók nagyobb csoportját érintő panaszok kezelésének eljárásrendje 5.3.1 Megbeszélés a pedagógussal, majd az osztályfőnökkel A nevelő-oktató munkát érintő kérdéseket, problémákat a tanulók először a pedagógusokkal beszéljék meg. A szülők a fogadóórákon beszélhetik meg gondjaikat a pedagógusokkal. Ha a probléma nem oldódik meg, akkor az osztályfőnökhöz fordulhatnak. Az osztályfőnök a panaszról tájékoztatja a pedagógust, egyeztet vele, valamint az érintett tanulókkal és szülőkkel, nevelési konferenciát hívhat össze. Ha a konfliktusoldás eredménytelen, az osztályfőnök köteles tájékoztatni az igazgatót. A tanulóknak és a szülőknek jogában áll közvetlenül az igazgatót tájékoztatni, s tőle kérni a probléma kivizsgálását. 5.3.2 A panaszbeadvány Ha a tanulók és a szülők úgy ítélik meg, o hogy pedagógussal való megbeszélés, illetve az osztályfőnök egyeztetése eredménytelen volt;