Házaink, lakásaink, falaink hőszigetelése - utólagos, belső oldali hőszigetelés belső szigetelés - általában Ha valaki felújít, esetleg valamilyen alternatív energiát hasznosít (különféle rendszerű hőszivattyú, napkollektor, telepítése), akkor a szigetelés központi, elsődleges kérdés. Sokat számít, ha az építkezést gondos tervezés előzi meg. Érdemes előrelátónak lenni, mert a szabványok egyre szigorúbbak és csak ezek figyelembevételével lehet hosszútávon is hatékony a beépített hőszigetelés. Tájékoztatás: info@parafa.net Tervezés és tanácsadás: +36/30-9663268 Az egykor megfelelően megtervezett és fölépített ház idővel korszerűtlenné válik, így a kész épületeket is előbb-utóbb szigetelni kell. A szigetelés megtervezésekor érdemes szem előtt tartani a hely sajátosságait, a körülményeket, a hőtechnikai tulajdonságokat és nem utolsó sorban az épület páratechnikai tulajdonságait. Ez utóbbi tulajdonság az, ami különösen indokolja a fal külső oldali szigetelését. Jobb kívülről Sokféle kiváló tulajdonsággal rendelkező szigetelőanyag létezik. A táblában kapható termékek közül a legismertebbek az EPS vagyis expandált polisztirol, a nem nedvszívó, fordított rétegrendű lapos tetőkhöz vagy lábazatokhoz is alkalmazható extrudált polisztirol, az XPS, a különböző szálas szigetelőanyagok, az ásványgyapotok, a PUR-hab, a parafa, a gyapjú. Megjelentek újabb fejlesztések, így a XXI. század csodái, az aerogél vagy a vákuum-tábla is, ezek azonban a legtöbbeknek még nehezen fizethető meg. 1 / 12
A felsorolt termékeket minden további nélkül alkalmazhatjuk külső oldali, utólagos szigetelésekhez. Belülről sem lehetetlen Sokan eretnekségnek tartják az utólagos belső oldali hőszigetelésnek még csak a kérdését is. Ettől azonban a probléma még létezik, megoldást kell rá találni. Már csak azért is, mert sok esetben nem lehet vagy nagyon körülményes és így nagyon drága kívülről szigetelni. Egyes műemlék épületekre aligha lehet 10 12 cm vastag szigetelő lemezeket ragasztani, különösen, ha gipszstukkók díszítik. Társasházak esetében a sokadik emeleten meglehetősen bonyodalmas egyetlen lakás szigetelése. Sokszor a szomszédok nem tudják vagy nem akarják a költségeket viselni, ezért egyéni megoldást kell találni. Így foglalkozni kell az utólagos belső oldali hőszigetelés kérdésével. Ha a falakat a lakótér felőli oldalról szigeteljük, akkor hideg időben a külső tér felől behúzzuk a harmatpontot. Ez a falazatban vagy annak belső felületén páralecsapódást eredményez. Ez a jelenség tönkreteszi a vakolatot, a falazatot, a lakótérben pedig állandó nyirkossághoz, majd gombásodáshoz vezet. A belső oldal szigetelésekor ki kell küszöbölni a harmatpont behúzódását, illetve azt szükséges elkerülni, hogy a pára a lehűlő falhoz jusson. Lélegzet nélkül Egy szellemes magyar találmány úgy oldja meg a harmatpont behúzódásának a gondját, hogy a pára nem kerül a fal közelébe, így az nem is csapódhat le rajta. Ehhez formahabosított alapú EPS-lapot használnak ( fogyasztói ára: 2995 Ft+ ÁFA/m 2 ), amelyre két egymástól elkülönülő réteg hőtükrös fóliát illesztenek. A könnyen szabható lemezeket ragasztással vagy dűbellel rögzítik. Az így kapott felületet glettelik, majd egy réteg üvegszövetet helyeznek fel. Ezután újabb simítás jön, amit csiszolás követ. A teljes száradás után lehet burkolni, festeni, illetve tapétázni. Régi építésű téglaházakban, ahol a vakolat jó minőségű vagy panel épületek esetében a hőszigetelő panelt egyszerűen felragasztják a falra. Régi építésű téglaház esetén, rossz minőségű belső vakolatra, valamint vályogháznál a hőszigetelő paneleket dűbellel kell rögzíteni. Ha a vakolat azért málladozik vagy omlik, mert vizes, gombás a fal, akkor felületre nem szabad semmit ragasztani. 2 / 12
A rendszer hátránya, hogy teljes mértékben megszűnik a falazat lélegző képessége, a lehűlő-felmelegedő falazatot nem védi a belső fűtés. Előnye, hogy ennek a hőszigetelő terméknek a lambda-értéke 0,028 W/mK, ami hozzávetőleg 40 százalékkal jobb, mint az átlagos polisztirol lemezeké. Továbbá egyszerű és gyors a kivitelezése, a termékhez tartozó leírás alapján, különösebb szerszámpark nélkül is beépíthető. A kivitelezési munkák nem függenek az időjárástól, mivel minden a belső térben történik. Főbb alkalmazási területei: a panelházak legszélső lakásainak külső térrel határos falai és mennyezetei, a hagyományos építésű emeletes házak, a lapostetős épületek, amelyeknél így nem kell az egész tetőt szétszedni, a teljes rétegrendet kicserélni, valamint a tetőtér-beépítések, ahol a technológiának köszönhetően elkerülhető a tetőcserepek eltávolítása. Lélegző fal Mindenek előtt tudni kell, hogy lélegző fal nincs, csupán lég- és páraáteresztő. Ilyen a fal, ha az épületek belső szigetelésére egy cellulózszállal erősített kálciumszilikát alapú, kis sűrűségű szigetelő lemez alkalmaznak. Úgy szívja fel a falszerkezet nedvességét, mint az itatóspapír. Az anyag a vizet térfogatváltozás nélkül tudja tárolni, illetve a belső térbe elpárologtatni. A nedves felületre ragasztott lemezek a falat kiszárítják, és szárazon tartják. Nedvszívó tulajdonságának, valamint lúgos kémhatásának köszönhetően a gomba megelőzhetjük a gombásodást. A szigetelő lapok felragasztásához és felületkezeléséhez természetesen páraáteresztő termékeket szabad csak alkalmazni. Másik lehetőség egy új osztrák biológus fejlesztése, az EMOTON rendszer. Ez a rendszer a vályog kiváló tulajdonságait használja fel. Most kezdjük bevezetni a magyar piacra. Elsősorban a műemlék jellegű épületenél várható nagyobb érdeklődés, de polgári és 3 / 12
családi házaknál kiválóan alkalmazható. EMOTON Tonputz a tökéletesített vályogvakolat Az agyag gyógyító (tiszta agyag, közismert néven gyógyiszap, az orvostudomány is előszeretettel használja) hatása már ősidők óta ismert, mely megköti a szagokat és a károsanyagokat, ugyanakkor nyomelemeket is tartalmaz. Az agyagvakolatok nagy hagyománynak örvendtek, annak ellenére, hogy a cementet már a rómaiak is ismerték és használták, évszázadokon át agyaggal és vályoggal vakoltak. Az emberek értékelték a nedvességszabályozó és páraszabályozó hatását. A vályog körülbelül negyvenszer több nedvességet tud felvenni majd utána leadni, mint az égetett tégla. Az EMOTON Tonputz még ezt is felülmúlja. Optimális páratartalmat biztosít, ezáltal kisebb a megbetegedések kockázata, és az immunrendszere is jótékony hatással van. Nem elhanyagolható szempont, hogy a kiegyenlített páraszabályozásnak köszönhetően, megakadályozza a penészedést, megköti a levegőből a vízgőzben oldódó károsanyagokat. A mai egészséges életmódra figyelő világunkban e tulajdonságok sokkal aktuálisabbak, mint valaha. Az EMOTON rendszerek felhasználási területei: - 4 / 12
Klimaregulator biológiai tetőtér-szigetelő rendszer, amely meggátolja a nyári túlmelegedést. Ezáltal szükségtelen "energiafaló" klímakészülék üzemeltetése. A hagyományos szigeteléseknél, akár 30%-kal hatékonyabban veszi fel a küzdelmet a nyári hőséggel. - EMOTherm - biológiai belsőszigetelés régi épületeknél, műemléképületeknél, társasházaknál, minden olyan helyen, ahol a külső hőszigetelés szóba se kerülhet, jelent tökéletes megoldást, lehetővé ezzel régi épületek energetikai felújítását. - EMOTON Spezial Ziegeleinlageputz - alap és simító vakolat tégla falszerkezetre - 50% megtakarítás a hagyományos vakolatokkal szemben, mindez egy egészséges lakóklímával. - Stucco d argilla- a biológiai glett réteg, gyönyörű felületek, márvány, antik, vagy fényes hatás. - EMOTON Color - 2 alapszín, 25 színárnyalat és ezek számtalan kombinációja a legkülönfélébb színeket teszik lehetővé. Belső oldali hőszigetelés a harmatpont behúzása nélkül is lehetséges. A lényege az, hogy viszonylag kis rétegvastagságot alkalmaznak, és az anyagoknak nem a hőszigetelő, hanem a hőreflektáló, illetve hőtartó tulajdonságát használják ki. Ilyen lehetőséget kínálnak a különféle hőreflektáló vékonybevonatok. 5 / 12
Ezek a mikrokerámia gömböket tartalmazó festékek úgy hatnak, mint egy hőpajzs. A hősugarak az apró szemcséken visszaverődnek, a fal felülete ezáltal pár fokkal melegebb lesz. Ez pedig éppen elég ahhoz, hogy a pára ne csapódjon le, és ne tudjanak a felületen a penészgombák megtelepedni. Műemlék jellegű épületeknél szokásos használni. A nyári melegtől a külső oldali festés véd, télen a meleget a belső oldali festés tartja bent. A piacon kapható maga az adalék is, azaz a kerámiagömbök. A gyártó leírása alapján a legtöbb, előre színre kevert festékbe elegyíthető. Nem befolyásolja a festék kiadósságát, sem a színét, ellenben módosítja a hatását. Ezeknek a felületkezelő anyagoknak, adalékoknak csupán pár fokot köszönhetünk, de ez a pár fok sokszor éppen elegendő az egészséges falfelület kialakításához. Hátránya, hogy a kész festékekkel ellentétben nem stabilak az otthon kevert termék tulajdonságai. Ennek alapján semmi garancia nincs sem a hőtechnikai, sem a páratechnikai, sem egyéb fizikai hatására, "utóéletére". 6 / 12
A falfelület hideg sugárzását megszüntetjük, a falazat páratechnikáját nem befolyásoljuk a "lélegző", párát áteresztő parafa lapok, tekercsek (4 mm vastag szigetelő parafa - 1465 Ft/m 2 + kb. 450 Ft/m 2 ragasztó ) felhasználásával. A paratölgy kérge milliónyi cellából áll, ami viaszt és tiszta levegőt tartalmaz, innen a belőle készült termékek jó hőszigetelő és páraáteresztő tulajdonsága. A harmatpont kialakulásának a helyét a lemezek nem befolyásolják, mivel ezek viszonylag kis (4-6 mm) vastagságúak. Az anyagok speciális, hőtartó képessége miatt javul a lakók hőérzete tapi ntásra meleg, ez a hővezetési ellenállásának köszönhető. A parafa lemezekhez a lélegző hatás megtartása érdekében olyan ragasztóanyagokat alkalmaznak, amelyek szintén páraáteresztő tulajdonságúak. Ezt követően érdemes a parafa felületét kezelni, mert idővel elszürkülhet, de glettelés utána akár festeni is lehet, a már említett hővisszaverő hatású festékekkel. 7 / 12
A módszer hátránya, hogy az energiatanúsítvány megszerzéséhez használt számítási módszer nem veszi figyelembe a hőreflektálást, illetve hőtartást. Utólagos hőszigeteléshez úgynevezett parafa vakolatot (alapszí n - fehér vagy barna - jelenleg 22 euró/m 2 + kb. 1000 Ft/m 2 kivitelezés ) is lehet alkalmazni. (Beszerzése kb. 1 hónap.) A technológia lényege, hogy az 1-1,5 milliméteres szemcseméretű granulátumot műgyantával, különféle adalékokkal keverik, és természetes pigmentekkel színezik. Az így kapott masszához az építés helyszínén alaposan felkeverik, majd két rétegben, összesen 2-4 mm vastagságban felhordják a falra. Szórás esetén a szemcsés felület karakteres, rusztikus látványt nyújt, ráadásul nagyon rugalmas, eltünteti a falon levő repedéseket. A termék újszerű, sokoldalú a felhasználhatósága, de ha a nem megfelelően szigetelt vagy szigeteletlen falakat akarjuk szigetelni, a terméket rendszerben kell alkalmazni. Az anyag hőszigetelő képessége (lambda = 0,026 W/mK) kissé jobb, mint általában a többi szigetelő anyagé, ellenben vékony a réteg, ezért az R értéket nem növeli. 8 / 12
Mivel jó hangvisszaverő képessége van, azoknak érdemes ezt a megoldást választani, ahol nincs lehetőség vastagabb hőszigetelő anyag beépítésére, akiknek már eleve max. U=0,45 W/m 2 K hőátbocsátási értékű a homlokzati fala, és akiknek szempont a jó akusztikai tulajdonság is. Sajnos jellemző gond, hogy nem megfelelő vastagságú és hatású hőszigetelést építenek be az aljzatba, illetve a födémbe. Itt elsősorban nem a páratechnikai követelményeket kell figyelembe venni. Olyan anyagot kell beépíteni, amely megfelelően teherbíró, illetve rugalmas. A rugalmasság nem hőszigetelési követelmény, hanem akusztikai szempontból kedvező. Mivel a rétegvastagság adott, így nem fokozhatjuk korlátlanul a szigetelő lemez vastagságát. A burkolat felszedése után a száraz, stabil aljzatbetonra helytől és igénytől függően 20 40 mm vastag parafa szigetelő táblákat fektetünk. Célszerű, ha nem egy vastagabb, hanem két egymással kötésben lévő 20 mm-es lapréteget raknak le. A szigetelő lemezek gyártója mindig meghatározza a pontos rétegrendet, ezt feltétlenül be kell tartani. Amennyiben kevesebb, mint 1 cm áll a rendelkezésre az is segít, ha a felszedett parketta alá egy réteg 2 6 mm vastag agglomerált parafa vagy gumiparafa hanggátló lemezeket tesznek. Ezeknek hőszigetelő hatása is van, ezen felül melegebb, csendesebb és rugalmasabb lesz a 9 / 12
burkolat. Ha parafát alkalmaznak, arra nemcsak készparketta építhető be, hanem a parkettát, de akár a járólapot rá is lehet ragasztani. Részleges megoldás Gyakran felmerülő kérdés, hogy szabad-e sókivirágzásos salétromos falat lefedni. Abban az esetben, ha a falazat nem ázik, akkor igen ezt a hőszigetelés előtt ellenőrizni kell, és még a tetőszerkezetet és a csatornákat is át kell vizsgálni. A helytelen szigetelés, illetve a hőhidak miatt gyakori jelenség a páralecsapódás és a penészfoltok megjelenése. 10 / 12
Ha a fal penészes, akkor a gombát előbb el kell távolítani, a felületet szárítani és fertőtleníteni kell, és csak ezt követően szabad munkába fogni. Ugyanis bármilyen szigetelés mellett döntünk is, csak száraz, tiszta falat szabad elfedni. Ajánlatos a hőszigetelő panel felragasztása előtt még a tapétát is eltávolítani. A penész megelőzésére a vékonybevonatok önmagukban is alkalmasak. Mivel a felület hőmérséklet-emelkedésével megszűnik a páralecsapódás, és így a penészgombák sem telepszenek meg. A felsorolt beltéri hőszigetelések bármelyike bátran alkalmazható, mindegyiknek megvan a maga előnye és helye. Azt, hogy melyik mellett döntünk, sokszor nem szakmai, inkább érzelmi kérdés. Természetesen ezek nem teljes értékű hőszigetelési megoldások a meleg nyári napsugarakat csak a kültéri festékrétegben található kerámiagömbök verik vissza. De a beltéri hőszigetelés révén télen emelkedik a falfelület hőmérséklete, ezáltal a helyiségé is, ami az ott élők hőérzetére is pozitívan hat. 11 / 12
További tájékoztatás: +36/30-9663268 vagy info@parafa.net EMOTON-rendszerrel szigetelt falak 12 / 12