Szennyvízelvezetési és tisztítási projektek

Szennyvízelvezetési és tisztítási projektek KEOP-1.2.0 KELEBIA KÖZSÉG SZENNYVÍZCSATORNÁZÁSI ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÁSI BERUHÁZÁSA RÉSZLETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY PÁLYÁZÓ: Kelebia Község Önkormányzata 2010.augusztus A projektek az Európai Unió támogatásával, a Kohéziós Alap társfinanszírozásával valósulnak meg.

Tartalomjegyzék 1. ÖSSZEFOGLALÓ 4 2. A PROJEKTGAZDA BEMUTATÁSA 12 3. HÁTTÉR, KÖRNYEZET 22 3.1. ÉRINTETT FÖLDRAJZI TERÜLET BEMUTATÁSA 22 3.2. GAZDASÁGI-TÁRSADALMI KÖRNYEZET BEMUTATÁSA 35 4. A FEJLESZTÉS SZÜKSÉGSZERŰSÉGÉNEK ISMERTETÉSE 42 4.1. A PROBLÉMA ÉS A FEJLESZTÉSI IGÉNY MEGHATÁROZÁSA 42 4.2. CÉLKITŰZÉSEK 57 5. VÁLTOZATELEMZÉS 62 5.1. ELEMZÉSEK A VÉGSŐ VÁLTOZATOK MEGHATÁROZÁSA ÉRDEKÉBEN 62 5.2. A VÉGSŐ VÁLTOZATELEMZÉS MÓDSZERE 78 5.3. A PROJEKT NÉLKÜLI ESET LEÍRÁSA 80 5.4. A PROJEKTVÁLTOZAT 86 5.5. B PROJEKTVÁLTOZAT 111 5.6. C PROJEKTVÁLTOZAT 122 5.7. D PROJEKTVÁLTOZAT 138 5.8. A VÁLTOZATOK ÉRTÉKELÉSE, A KIVÁLASZTOTT VÁLTOZAT MEGHATÁROZÁSA 146 6. A KIVÁLASZTOTT VÁLTOZAT RÉSZLETES ISMERTETÉSE 149 6.1. RÉSZLETES MŰSZAKI ISMERTETÉS 149 6.2. INTÉZMÉNYI, MŰKÖDTETÉSI, ÜZEMELTETÉSI ELEMZÉS 178 6.3. A PROJEKT HATÁSAI 181 7. A KIVÁLASZTOTT VÁLTOZAT PÉNZÜGYI ÉS KÖZGAZDASÁGI KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSE 189 7.1. A KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEZÉSEI 189 7.2. PÉNZÜGYI ELEMZÉS 190 7.3. KÖZGAZDASÁGI KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS 223 7.4. ÉRZÉKENYSÉGVIZSGÁLAT ÉS KOCKÁZATELEMZÉS 230 8. CSELEKVÉSI TERV A PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSÁRA 245 8.1. A PROJEKT IRÁNYÍTÁSI STRUKTÚRÁJA 245 8.2. ELŐKÉSZÍTETTSÉG ÉS INTÉZKEDÉSI TERV 256 8.3. KOCKÁZATKEZELÉS STRATÉGIA 266 8.4. KÖZBESZERZÉSEK/BESZERZÉSEK 269 8.5. ÜTEMTERVEK 273 8.6. FAJLAGOS BERUHÁZÁSI KÖLTSÉGEK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA 280 9. RÖVIDÍTÉSEK 282 10. A TANULMÁNY MELLÉKLETEI 284 VTK Innosystem Kft. H-1095 Budapest, Kvassay J. u. 1. Tel.: (36)-1-215-8857 Fax.: (36)-1-216-1695 1

VTK Innosystem Kft. H-1095 Budapest, Kvassay J. u. 1. Tel.: (36)-1-215-8857 Fax.: (36)-1-216-1695 2

VTK Innosystem Kft. H-1095 Budapest, Kvassay J. u. 1. Tel.: (36)-1-215-8857 Fax.: (36)-1-216-1695 3

1. ÖSSZEFOGLALÓ A projekt címe: Projektgazda neve: 1.-1. sz. táblázat: Főbb adatok Kelebia község szennyvízcsatornázási és szennyvíztisztítási beruházása Kelebia Község Önkormányzata Projektgazda székhelye: 6423 Kelebia, Ady Endre u. 114. ÁFA visszaigényelhető-e (igen, nem) Érintett települések száma (db) 1 igen Érintett lakosság (fő) 2842 A 2. fordulós pályázat benyújtásának tervezett időpontja (év, hó) A projekt megvalósítás befejezésének tervezett időpontja (év, hó) 2010/10 2014/01 Összes beruházási költség (eft) 1 173 292,56* Elszámolható beruházási költés (eft) 1 171066,81* Nem elszámolható beruházási költség (eft) 2 226,75* A projekt előkészítés kezdete (év, hó) 2008/08 A projekt előkészítés tervezett befejezése (év, hó) *tartalékkerettel együtt 2011/02 Megoldandó probléma A Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és- tisztítási Megvalósíthatósági Programról szóló 25/2002. (II.27.) Kormány rendelet 2. sz. mellékletében Kelebia község önálló szennyvízelvezetési agglomeráció. Az település célja a környezeti fenntarthatóság és biztonság, valamint az egészséges, tiszta település elérése érdekében a település közüzemű csatornázásának és szennyvízelvezetésének megoldása, a közcsatornával elvezetett kommunális szennyvizek teljes biológiai tisztításának megvalósítása, mivel; A település nem rendelkezik közüzemű csatornahálózattal, a kommunális szennyvíz túlnyomó része szakszerű tisztítás nélkül közműpótló berendezésekkel a talajba kerül, kis hányada zárt szennyvízgyűjtőkben történő gyűjtést és szippantással történő elszállítást követően kerül elhelyezésre részben szakszerű ártalmatlanítással, részben illegális, környezetet szennyező elhelyezéssel. Az épített csatornapótló létesítmények nem mindig felelnek meg a hatályos építési előírásoknak, és ezekből a folyékony hulladék el tud szivárogni. A derítőknek egy része VTK Innosystem Kft. H-1095 Budapest, Kvassay J. u. 1. Tel.: (36)-1-215-8857 Fax.: (36)-1-216-1695 4

régen épült, így a tökéletes vízzárósági követelményeknek nem felelnek meg. Sok esetben a derítők alja teljesen szabad, nincs lebetonozva, ami által igen nagy mennyiségű szennyvíz kerül a talajba. A talajba jutó szennyvíz jelentősen károsítja a talajvizet, valamint az onnan táplált rétegvizet egyaránt. A káros folyamat további hatásaként a felszíni vízfolyások vize is fertőződik. A Környezet és Energia Operatív Program Egészséges és tiszta település prioritási tengelyén lévő Szennyvízelvezetés és tisztítás kétfordulós pályázati konstrukció (KEOP- 1.2.0.) keretén belül nyílt lehetőség a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és- tisztítási Megvalósíthatósági Programról szóló 25/2002. (II.27.) Kormány rendeletben meghatározott feladatok, egyben a tervezett projekt megvalósításának támogatására. A projekt javaslat teljes mértékben összhangban áll a Kormány rendeletben foglaltakkal. Kelebia agglomeráció 2000-10000 LE szennyvízterheléssel bíró normál terület, mely 2.865 LE terheléssel szerepel a rendeletben. A kormányrendeletben megjelölt kiépítési határidő: 2015. december 31 Megoldási javaslatok és a változatelemzés eredményei Az RMT készítése során szükségessé vált az EMT-ben lefektetett tervezési alapadatok felülvizsgálata, ennek megfelelően az RMT-ben bemutatandó koncepcionális változatok áttervezése. A köztes RMT-ben a végső változatelemzés változatai a következők (a már vizsgált és a koncepcionális változatok ismertetése és vizsgálata az 5.1.1 és az 5.1.2 fejezetben található) A változat: 1.-2. sz. táblázat Az RMT-ben vizsgált változatok Kelebia község belterületeinek közüzemű csatornázása - gravitációs szennyvízcsatorna rendszer Szennyvíztisztító telep építése - BIOCOS rendszerű szennyvíztisztítási technológiával B változat: Kelebia község belterületeinek közüzemű csatornázása nyomás alatti szennyvízcsatorna rendszer Szennyvíztisztító telep építése - BIOCOS rendszerű szennyvíztisztítási technológiával C változat: Kelebia község belterületeinek közüzemű rendszer csatornázása- gravitációs szennyvízcsatorna Szennyvíztisztító telep építése - PURABLOKK rendszerű szennyvíztisztítási technológiával D változat: Kelebia község belterületeinek közüzemű csatornázása nyomás alatti szennyvízcsatorna rendszer Szennyvíztisztító telep építése - PURABLOKK rendszerű szennyvíztisztítási technológiával VTK Innosystem Kft. H-1095 Budapest, Kvassay J. u. 1. Tel.: (36)-1-215-8857 Fax.: (36)-1-216-1695 5

A változatokat az 5.1.2. Koncepcionális változatok c. fejezetben többszempontú értékelés módszerével hasonlítottuk össze. A többszempontú értékelés alapján az A változat a kapta a legmagasabb összpontszámot. A végső változatelemzés változatai A változatelemzéshez a költség-hatékonyság módszerét választottuk. Ennek megfelelően kiszámoltuk a fejlesztési változatok beruházási, működési és pótlási költségeit, majd egymáshoz hasonlítottuk őket. Az alábbi táblázatban bemutatott különböző fejlesztési változatok jelenértéken számított főbb pénzügyi költségeit összehasonlítva látható, hogy a legalacsonyabb költségű megoldás az A változat. 1.-3. sz. táblázat A változatok jellemzői (fejlesztési különbözettel) 1. Teljes nettó beruházási költség (tartalék nélkül) 2.Üzemeltetési és karbantartási) költség (Ft) A. változat B. változat C. változat D. változat 1 016 273 821 382 1 018 898 828 988 133 325 177 137 138 582 182 392 3. Pótlási költség 158 422 243 138 161 603 246 319 4. Működési költség összesen (2+3) 291 747 420 275 300 185 428 712 5. Maradványérték (Ft) 152 510 84 904 153 273 86 266 6. Összes költség (1+4-5) 1 155 510 1 156 753 1 165 810 1 171 434 Mivel az A változatot találtuk a leginkább kölséghatékonynak, ezért ezt javasoltuk további pénzügyi és közgazdasági vizsgálatra. Kiválasztott változat bemutatása A Kelebia belterületére kidolgozott rendszer hagyományosnak mondható gravitációs szennyvíz-csatornázási rendszer. A tervezett csatornák és nyomócsövek közterületen épülnek meg. Az egyes vízgyűjtőkön a szennyvizet D200 átmérőjű kőagyag (KA) gyűjtőcsatornák és D160 átmérőjű kőagyag bekötőcsatornák gyűjtik. A bekötőcsatornák az ingatlan határán belül, attól 1 m távolságig épülnek ki. A részvízgyűjtőkről összegyűlő tejles szennyvízmennyiség a központi nyomócsövön érkezik a szennyvíztisztító telepre. A község szennyvizeinek biológiai tisztítására tömbösített műtárgy kialakítású tisztítótelep tervezett. A tisztított vizek befogadója a Bucka erdei csatorna. A csatornahálózat kiépítésének köre Kelebia belterületén lévő ingatlanokra (lakossági, intézményi és a gazdálkodó szervezet) terjed ki. A szennyvízelvezető hálózat kiépítésének műszaki változata nem tartalmaz előközművesítést. A kialakított csatornahálózati rendszer minden egyes öblözete teljesíti a 26/2002. Korm. Rendeletben előírt fajlagos mutatókat. VTK Innosystem Kft. H-1095 Budapest, Kvassay J. u. 1. Tel.: (36)-1-215-8857 Fax.: (36)-1-216-1695 6

1.-4. sz. táblázat: A projektben megvalósítani tervezett főbb létesítmények, eszközök Szennyvízátemelők 1db központi +2db körzeti =3db Szennyvízbekötések 10 m/db 628 db Bekötő csatorna D160KA 6 280 m Gyüjtő csatornák D200KA 11 950 m Gravitációs vezeték D200 KA 1 655 m Szennyvíznyomócső: D125PE 650 m D140PE 765 m D160PE 970 m Összes gravitációs csatorna és vezeték 19 885 m Szennyvíztisztító telep 225 m 3 /d Költség-haszon elemzés eredményei Az elvégzett pénzügyi elemzés célja az volt, hogy a változatelemzés során kiválasztott beruházási alternatíva bevételeit, kiadásait prognosztizáljuk, valamint, kiszámítsuk a finanszírozási források összegét és a projekt pénzügyi mutatószámait. Az elemzést a fejlesztési különbözet módszerével végeztük, mely során kiszámoltuk a projekt és a projekt nélküli állapot közötti különbséget a beruházási költségek, pénzügyi működési bevételek és kiadások tekintetében. Az alkalmazott referenciaidőszak 30 év, melynek első éve az első kifizetési év azaz 2011. A pénzáramok becslésénél csak a valóban felmerülő pénzáramokat vettünk figyelembe, így azok transzferjellegű Áfa költséget valamint amortizációt nem tartalmaznak. Az eszközök elhasználódásának költségét a pótlási költségek figyelembevételével jelenítettük meg. Az elemzés során változatlan áron számoltuk úgy, hogy az egyes javak egymáshoz való relatív árváltozását figyelembe vettük. Bázisévnek mindenütt a 2011. évet tekintettük és az árakat forintban fejeztük ki. Az alkalmazott pénzügyi reál diszkontráta a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ajánlása szerinti 5% a közgazdasági diszkontráta pedig 5,5%. A költséghaszon elemzés során első lépésben azt vizsgáltuk meg, hogy a megvalósításra kiválasztott változat pénzügyi és közgazdasági értelemben támogatható-e. Ehhez megbecsültük a megvalósításra javasolt alternatíva működési bevételeit, pótlási igényeit és bevételeit. Mind a pénzügyi, mind a közgazdasági mutatók azt jelezték, hogy a támogatási feltételeknek megfelel (ld. 7.3.3 fejezetet), ugyanis a pénzügyi nettó jelenérték negatív; a pénzügyi belső megtérülési ráta kisebb, mint az alkalmazott 5%-os ráta; a közgazdasági nettó jelenérték pozitív; VTK Innosystem Kft. H-1095 Budapest, Kvassay J. u. 1. Tel.: (36)-1-215-8857 Fax.: (36)-1-216-1695 7

a közgazdasági belső megtérülés kamatlába meghaladja az alkalmazott 5,5%-os rátát; valamint a haszon költség arány magasabb, mint egy. A projekt fenntarthatósági vizsgálata során azt tapasztaltuk, hogy a projekt fenntartható; a kumulált pénzáramlás az első évtől kezdve pozitív. A fentieken kívül elvégeztük a becsült díjakra a lakossági megfizethetőségi vizsgálatot, amely azt mutatta ki, hogy az átlagos jövedelmű és vízfogyasztású családok esetén a fizetőképesség a javasolt 3,5%-os határ alatt marad. Az érzékenységvizsgálat során megvizsgáltuk a beruházási költség, működési költségek valamint bevételek negatív vagy pozitív irányú 1%-os eltérítésének hatását a pénzügyi és közgazdasági mutatókra. Azt tapasztaltuk, hogy a projekt némely változókra kritikus, és ezeket fokozottan kell figyelembe venni a kockázatkezelési stratégia kialakítása során (ld. 7.4 fejezet). Az ide kapcsolódó kockázatelemzés során pesszimista feltételezéssel élve azt valószínűsítettük, hogy a projekt költségei inkább emelkednek, míg bevételei csökkennek. Az eredmények alapján elmondható, hogy a projekt nagy valószínűséggel még ilyen feltételezések mellett is megfelel majd a támogatási feltételeknek és az elvárt közgazdasági hasznot teljesíteni tudja. A projekt 1 millió eurónál nagyobb nem nagyprojekt kategóriába tartozik. A megfelelő számítási módszer alkalmazásával a finanszírozási hiány ráta 80,11%. Ennek figyelembe vételével a tartalékkeret nélkül számított elszámolható beruházási költségekre az EU-s támogatás összege 742.677.721 Ft a központi költségvetés támogatása 131.060.774 Ft, míg az önkormányzati hozzájárulás 216.982.622 Ft. A tartalékkeretet is figyelembe vevő támogatási öszegeket az a 7.2.4.-1/b táblázatban részletesen bemutatjuk. A számítások ellenőrizhetők a mellékelt excel táblázat megfelelő munkalapján. Beruházói tapasztalat, hogy a megvalósítás során számos előre nem látható tényező emelheti a beruházási költéget. Ezen kockázat negatív hatásainak csökkentése érdekében tartalékkeret beállítását tartottuk szükségesnek a beruhzásái költségek 8%-a erejéig. A részletes számítást a 7.4.3.2.1 fejezetben közöljük. Mivel a tartalékkeret elszámolható költség, ezért erre is felhasználható támogatási forrás. A források megoszlását a 7.2.4 fejezetben mutatjuk be. A projekt lebonyolításának javasolt ütem- és intézkedési terve Tevékenység 2. táblázat: A megvalósítás ütemezése Elszámolható Kezdete költség, Ft Vége Közbeszerzés 7 800 000 2011/06 2011/10 Tájékoztatás, nyilvánosság 5 600 000 2011/07 2013/12 Projektmenedzsment 23 000 000 2011/09 2013/12 Könyvvizsgáló 2 000 000 2011/09 2013/12 Mérnök felügyelet 37 000 000 2011/11 2013/09 Tervellenőr 5 000 000 2011/11 2012/02 Építés- csatorna 702 701 000 2011/11 2013/06 Építés- telep 274 081 000 2011/11 2013/06 Eszközbeszerzés 29 600 000 2011/06 2013/12 VTK Innosystem Kft. H-1095 Budapest, Kvassay J. u. 1. Tel.: (36)-1-215-8857 Fax.: (36)-1-216-1695 8

Tevékenység Elszámolható költség, Ft Kezdete Vége Egyéb 6 000 000 2011/06 2011/12 Összesen 1 092 0782 000 2011/06 2013/12 VTK Innosystem Kft. H-1095 Budapest, Kvassay J. u. 1. Tel.: (36)-1-215-8857 Fax.: (36)-1-216-1695 9

Köztes RMT és az EMT közötti eltérések leírása Az Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmányban is szereplő információkhoz képest a Részletes Megvalósíthatósági Tanulmány 2-5. fejezete az alábbi eltéréseket, pontosításokat tartalmazza: 2. fejezet A projektgazda bemutatása: A Kedvezményezett ÁFA visszaigénylő, így az elszámolható költség a nettó költséggel egyezik meg. A fejezet alapvetően megegyezik az EMT-ben bemutatottakkal, az RMT útmutatónak megfelelően új adatok és leírások szerepelnek, valamint egyes pontjai részletesebben kerültek kifejtésre az EMT-nél: Projektgazda és projektmenedzsment közötti kapcsolat, horizontális politika 3. fejezet Háttér környezet: Alapvetően megegyezik az EMT-ben bemutatottakkal, az RMT útmutatónak megfelelően új adatok és leírások szerepelnek, valamint egyes pontjai részletesebben kerültek kifejtésre az EMT-nél: természeti környezet bemutatása, talajmechanikai szakvélemény eredményeinek bemutatása 4. fejezet: A fejlesztés szükségszerűségének ismertetése: Az indikátor táblázat kiegészítésre került, a szennyvízmennyiségi és szennyvízminőségi adatok frissítésre kerültek. 5. fejezet: Változatelemzés Az EMT áttanulmányozását követően további változatok kialakításának lehetősége merült fel. Célszerűnek mutatkozott mindkét projektelem, így a szennyvízcsatorna-hálózat és acszennyvíztisztító telep kialakítása tekintetében egy-egy újabb változat bevezetése. A végső változatelemzés az EMT-ben ismertetett kiválasztott változatot és mindkét projektelem tekintetében az 5.1.2. fejezetben bemutatott 1-1 újabb változatot tartalmaz. A változatok kidolgozásakor az EMT-ben nem került sor az érintett településen a gazdaságosan csatornázható településrészek lehatárolására, ennek pótlása a köztes RMT készítése során megtörtént, illetve a bekötések számát felülvizsgáltuk és a műszaki és pénzügyi tartalmat ez alapján módosítottuk. Továbbá az EMT többszempontú értékelési módszer segítségével hasonlította össze a két változatot, a köztes RMT-ben a végső változatelemzés kizárólag költséghatékonysági elemzéssel történt. Köztes RMT és az RMT közötti eltérések leírása 2. fejezet A projektgazda bemutatása: A fejezet alapvetően megegyezik a köztes RMT-ben bemutatottakkal. 3. fejezet Háttér környezet: A fejezet alapvetően megegyezik a köztes RMT-ben bemutatottakkal. VTK Innosystem Kft. H-1095 Budapest, Kvassay J. u. 1. Tel.: (36)-1-215-8857 Fax.: (36)-1-216-1695 10

4. fejezet: A fejlesztés szükségszerűségének ismertetése: A fejezet táblázatait aktualizáltuk a 2009-es adatokkal. 5. fejezet: Változatelemzés Vízjogi létesítési engedélyezési terveknek megfelelően változtak az egyes alternatívák műszaki tartalma és költsége. 6. fejezet: Vízjogi létesítési engedélyezési terveknek megfelelően változott a műszaki tartalom. Üzemeltetőt bemutató rész pontosítások tartalmaz, részletesebben kerül bemutatásra. 7.fejezet: Költségek a vízjogi létesítési engedélyes tervek műszaki tartalmának megfelelően, az ez alapján készített CBA-nak megfelőlen módosult. 8. fejezet Ütemterveket, közbeszerzési terveket aktualizáltuk. VTK Innosystem Kft. H-1095 Budapest, Kvassay J. u. 1. Tel.: (36)-1-215-8857 Fax.: (36)-1-216-1695 11

2. A PROJEKTGAZDA BEMUTATÁSA Jogi státusz Az Ötv. 8 (1) bekezdése a helyi közszolgáltatások körébe sorolja a csatornázás megoldását, amelyről a vízgazdálkodásról szóló 1995.évi LVII törvény 4. -a alapján a települési önkormányzatok kötelesek gondoskodni. A Környezet és Energia Operatív Program Egészséges és tiszta település prioritási tengelyén lévő Szennyvízelvezetés és tisztítás kétfordulós pályázati konstrukció (KEOP- 1.2.0.) keretén belül nyílt lehetőség a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és- tisztítási Megvalósíthatósági Programról szóló 25/2002. (II.27.) Kormány rendeletben meghatározott feladatok megvalósításának támogatására. A Kormányrendeletben meghatározott Kelebia agglomeráció, a vízbázis védelmi feladatainak ellátására, valamint ennek megvalósítására projektgazdaként vállalkozik, egyedüli településként alkotja az agglomerációt. Ennek értelmében a Környezet és Energia Operatív Program Egészséges és tiszta település prioritás tengelyén lévő Szennyvízelvezetés és tisztítás kétfordulós pályázati konstrukció második fázisánál a Pályázó Kelebia Község Önkormányzata lesz. A projektgazda jogi státusza települési önkormányzat. Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati jogokat a település lakossága a megválasztott képviselőkből álló képviselő testület útján gyakorolja. A képviselő testületet a polgármester képviseli. A projektgazda főbb adatai Kelebia Községi Önkormányzatának működési és döntéshozatali rendjét a község képviselőtestülete által, a helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. törvény 18. (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, hozott, szervezeti és működési rendjének részletes szabályairól (továbbiakban: SZMSZ) szóló, 16/2008.(IX.19.) rendelet tartalmazza. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselőtestületet a polgármester képviseli. Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a képviselő-testület hivatala látják el. A projektgazda neve: Kelebia Község Önkormányzata Székhelye: 6423 Kelebia, Ady Endre u. 114. Működési területe: A település közigazgatási területe Jogi státusza: Önálló jogi személy, költségvetési szerv VTK Innosystem Kft. H-1095 Budapest, Kvassay J. u. 1. Tel.: (36)-1-215-8857 Fax.: (36)-1-216-1695 12

Költségvetési szerv gazdálkodási jogköre: Pénzügyi feladatait, gazdálkodását önállóan látja el Működési alaptevékenysége: TEÁOR 84.11 Általános közigazgatás Általános forgalmi adó elszámolhatósága: A projektgazda jogosult az ÁFA levonására TEÁOR száma: 8411 KSH megye száma: 03 Az 1990. évi LXV. Törvény 8 (1) bekezdése szerint a települési önkormányzatok feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és a természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés és a csapadék vízelvezetés, a csatornázás, a köztemető fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása, a helyi tömegközlekedés, a köztisztaság és településtisztaság biztosítása, gondoskodás a helyi tűzvédelemről, közbiztonság helyi feladatairól, közreműködés a helyi energia szolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában, az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermek ifjúsági feladatokról való gondoskodás, a közösségi tér biztosítása, közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogi érvényesítésének biztosítása, az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése. Kelebián 2006. október 1-jén megtartott önkormányzati választás eredményeként alakult meg a képviselőtestület, melynek élén Maczkó József polgármester áll. A meghatározott önkormányzati feladatok ellátására Kelebia Község Önkormányzatának Képviselőtestülete bizottságokat választ. A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozta létre: Pénzügyi és Gazdasági Bizottság Ügyrendi Bizottság Szociális és Egészségügyi Bizottság Oktatási Kulturális és Sportbizottság A település a következő intézményeket tartja fenn: Napköziotthonos Óvoda Farkas László Általános Iskola Szent Erzsébet Otthonház Sántha Márta Könyvtár és Művelődési Ház Polgármesteri Hivatal Helyi vízmű (A helyi vízművet az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő Kelebia Kft. üzemelteti.) VTK Innosystem Kft. H-1095 Budapest, Kvassay J. u. 1. Tel.: (36)-1-215-8857 Fax.: (36)-1-216-1695 13

Az együttműködési formára vonatkozó speciális adatok nincsenek, hiszen a község egyedül alkotja az agglomerációt, más település nem tartozik hozzá, ezáltal minden kapcsolódó feladatot önállóan lát el. Együttműködő társult szervezetekről/önkormányzatokról tehát jelen esetben nem beszélhetünk. VTK Innosystem Kft. H-1095 Budapest, Kvassay J. u. 1. Tel.: (36)-1-215-8857 Fax.: (36)-1-216-1695 14

2-1. táblázat: Együttműködésre vonatkozó adatok Önkormányzat Projekt által érintett önkormányzatok Projektben résztvevő önkormányzat Tagok neve: 1.Kelebia Község Önkormányzata Pénzügyi mértéke hozzájárulás Ft** % Lakosságszám Belterület [Fő]* Külterüle t [Fő]* Összesen [Fő]* Területi érintettség igen/nem 235 191 946 100 1623 1219 2842 igen igen Összesen: 1 db. 235 191 946 100 1623 1219 2842 igen igen Projekten tagok kívüli nem releváns - - - - - Összesen: 1 db. 235 191 946 100 1623 1219 2842 igen igen * Önkormányzati adatszolgáltatás alapján ** tartalékkerettel számítva Tulajdonjogot szerez igen/nem VTK Innosystem Kft. H-1095 Budapest, Kvassay J. u. 1. Tel.: (36)-1-215-8857 Fax.: (36)-1-216-1695 15

Az önkormányzatra vonatkozó egyéb, részletes adatok, előírások Kelebia Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2008.(IX.19.) rendeletében (SZMSZ) találhatók, melyet a 2-1. sz. mellékletben tartalmaz. A projektgazda szervezeti ábrája a 2-2. sz. mellékletben található. Kelebia Község Önkormányzat jogosultságának és alkalmasságának bemutatása a tervezett beruházás megvalósítására Az elmúlt nyolc év folyamán 4 vízgazdálkodási célú beruházás is történt, amelyek során felépült a község víztornya így bővíteni lehetett a település vízhálózatának kiépítettségét. Továbbá sor került egy záporvíztározó tó engedélyezési tervének elkészítésére és a helyi vízmű műszaki fejlesztésére is. A pályázati felhívásban és útmutatóban rögzített feltételeknek megfelelően a projektgazda jogosult és alkalmas a projekt előkészítésére és végrehajtására a meghatározott jogi, műszaki és pénzügyi környezetben. A projektgazda pályázati útmutatóban és felhívásban rögzített feltételeknek való megfelelése az alábbi indoklásban kerül összefoglalásra: Kelebia Község Önkormányzata a pályázati kiírás keretében egyénileg pályázik Kelebia Község Önkormányzata Magyarországon bejegyzett és hazánkban működő szervezet Kelebia szerepel a 86/2009. (IV.10.) Kormány rendelettel módosított 25/2002 (II.27.) Kormány Rendelet 2. sz. mellékletének 1-5. táblázatában. A projekt tartalma összhangban áll a rendelet agglomerációs besorolásával. A település a rendeletben meghatározott önálló agglomerációba tartozik. A projekt megvalósítása a beruházás és a működtetés során kimutatható gazdasági előny lép fel Kelebia Község Önkormányzata jelen projekt keretében a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésére, szennyvíztisztító telep létesítésére, az ehhez kapcsolódó tájékoztatási, közbeszerzési, mérnöki feladatok ellátására igényel támogatást. Jelen projektben szereplő munkálatok nem szerepelnek a pályázati útmutató Nem támogatható tevékenységek köre fejezetében, hiszen az érintett terület nem érint üdülőterületet, zártkerti övezetet vagy egyéb külterületet; nem kerül sor ipari szennyvíz elvezetéséhez és tisztításához szükséges kapacitások kiépítésére; nem történik hálózatrekonstrukció. A Projektgazda a projekt költségvetését úgy készíti el, hogy az megfelelően részletezett és ily módon ellenőrizhető legyen, és így az elszámolható költség besorolása megállapítható A projekt illeszkedik Kelebia Község Önkormányzata rendezési tervéhez. A projekt megvalósítása Kelebia Község Önkormányzata területén történik. Kelebia Község Önkormányzata vállalja, hogy a támogatott beruházással létrehozott kapacitásokat, szolgáltatásokat a projekt befejezését követő 5. év végéig fenntartja, valamint gondoskodik azok üzemeltetéséről. A projekt megvalósítását a fenntarthatósági és esélyegyenlőségi alapelvek figyelembevételével kívánja a projektgazda véghezvinni. VTK Innosystem Kft. H-1095 Budapest, Kvassay J. u. 1. Tel.: (36)-1-215-8857 Fax.: (36)-1-216-1695 16

Az igényelt támogatás nem haladja meg a bekerülési költség 85%-át. Kelebia Község Önkormányzata a saját erő finanszírozását Víziközmű Társulati hitel formájában kívánja finanszírozni: Az igényelt előkészítési támogatás mértéke a minimális és maximális határ összegek között van. A Kedvezményezett ÁFA visszaigénylő, így az elszámolható költség a nettó költséggel egyezik meg. Projektgazda és projektmenedzsment közötti kapcsolat A projektgazda alkalmas és képes a projekt előkészítés feladatainak ellátására és koordinálására, de nem rendelkezik olyan képzett szakembergárdával, amely képes lenne a projekt megvalósítás műszaki, pénzügyi, jogi és közbeszerzéssel kapcsolatos feladatainak ellátására. Ezért a projektmenedzsmenti feladatok ellátására, közbeszerzés keretében kerül kiválasztásra egy olyan külső szervezet, amely a fenti feladatok ellátására alkalmas és képes. A kedvezményezett a ráruházott felelősségi és hatáskörökkel összhangban a projekthez kapcsolódó folyamatok ellenőrzését végzi (ellenőrzés és jóváhagyás). A projekt előkészítési és megvalósítási fázisban felállított projektmenedzsment szervezet tagjai egyrészt az Önkormányzat alkalmazottaiból, másrészt külső cég szakembereiből tevődik össze. A projektmendzsment szervezetben a projektvezető szerepét az Önkormányzat által delegált Maczkó József, Kelebia Község Polgármestere tölti be, kinek feladatai közé tartozik a projektmenedzsment szervezetben részt vevők és a projektgazda közötti kapcsolattartás valamint a projekt koordinációja és irányítása. Szintén az Önkormányzat által delegált személy lesz a belső ellenőr (személye még nem ismert), aki értékeli az elvégzett feladatok megfelelőségét és biztosítja a keletkezett outputok szakmai színvonalát. A projektvezető és a belső ellenőr munkáját Kelebia Község Önkormányzatának Képviselő testülete támogatja, ellenőrzi, felügyeli. A megvalósítás során az összes többi projektmenedzsment feladatot a külső szervezet tagjai, illetve külső szakemberek fogják ellátni. A közreműködő szervezet tagjainak feladatait, hatáskörét, velük szemben támasztott követelményeket és kiválasztásuk módját, valamint a szervezeten belüli kapcsolatokat és döntési mechanizmusokat a 8.1. számú fejezet ismerteti. A projektmenedzsment szervezet és a projektgazda közötti kapcsolatot és a döntési mechanizmusokat a 2 4. sz. melléklet tartalmazza. VTK Innosystem Kft. H-1095 Budapest, Kvassay J. u. 1. Tel.: (36)-1-215-8857 Fax.: (36)-1-216-1695 17

Esélyegyenlőségi és fenntartható fejlődési politika Jelen projektben a projektgazda mind a projekt tervezési, mind az implementációs időszakában az elfogadott horizontális elvárásoknak legjobb tudása szerint próbál megfelelni. Kelebia Község Önkormányzata a jelen projekt tárgyát képező beruházás társadalmi támogatottságát élvezve, a kelebiai lakosság életkörülményeinek magasabb szintű biztosítása érdekében pályázik. A pályázó a környezeti fenntarthatóság, a fenntartható fejlődés, és az esélyegyenlőség elveit figyelembe véve és azokat szigorúan betartva fog eljárni a beruházás kezdeti időszakától a megvalósulást követő üzemeltetés időszakában is. Esélyegyenlőség Kelebia Község Önkormányzata az esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód legteljesebb biztosítása érdekében 2007 decemberében elkészítette a település esélyegyenlőségi programját. Az esélyegyenlőségi tervet a 2-3. sz. melléklet tartalmazza. A település esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. Törvény szellemében született. Kelebia Község Esélyegyenlőségi Programjában elemzi a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását meghatározza az e csoportok esélyegyenlőségét, elősegítő célokat tartalmazza különösen a helyi közügyekkel és a települési önkormányzat által ellátott feladatokkal kapcsolatos célokat megvalósításuk forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését. Az esélyegyenlőségi terv céljait az alábbi területeken kerültek meghatározásra Lakáskörülmények A közműves ivóvízellátásba bekapcsolható háztartások számának növelése Közműves szennyvízellátás biztosítása belterületen Földutak stabilizálásának javítása a tanyavilág vonatkozásában Út, kerékpárút hálózat bővítése belterületen Oktatásügy A közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlőség elősegítése, biztosítása a község közoktatási intézményeiben. Az egyenlő hozzáférés biztosítása a minőségi oktatáshoz. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása. VTK Innosystem Kft. H-1095 Budapest, Kvassay J. u. 1. Tel.: (36)-1-215-8857 Fax.: (36)-1-216-1695 18

Az oktatási-nevelési folyamatokban támogató lépések, szolgáltatások bevezetése, melyek csökkentik a meglévő hátrányokat, javítják az iskolai sikerességet. A diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, az oktatási és társadalmi integráció támogatása. Egészségügy Az önkormányzati közintézmények akadálymentesítésének folytatása pályázati források felhasználásával Óvodai, iskolai szűrővizsgálatok zökkenőmentés biztosítása Községi egészségterv cselekvési programjainak megvalósítása Foglalkoztatás Folyamatos együttműködés a Regionális Munkaügyi Központtal, Regionális Civil Szervezetekkel, Kamarákkal: munkaerő képzés összehangolása a kereslettel felvilágosítás szervezés Munkahelyteremtő beruházások, vállalkozások segítése, támogatása: pályázatírási segítségadás, váll. fejlesztési alap lehetőségének áttekintése, felnőttoktatás A munkanélküliek munkaerőpiacra történő visszakerülésének elősegítése: önismereti tréningek, keresleti információk közzététele. Közhasznú, közcélú foglalkoztatás fenntartása kibővítése Családterápiák alkalmazása otthonvégzendő munka lehetősége Szociális helyzet A hátrányos helyzetű csoportok információhoz való hozzájutásának elősegítése: segélyezési rendszerről, munkaügyi központok tájékoztató napjairól, civil szervezeti, egyházi támogató programokról Az elektronikus ügyintézés lehetőségének kiszélesítése. Prevenciós programok biztosítása: mentálhigiénés tréningek, egyházi, civil önsegítő mozgalmak támogatása Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ jelzőrendszeres házi segítségnyújtással kapcsolatos programjának bevezetése A már meglévő Falu-és tanyagondnoki Szolgálat korszerűsítése Közművelődés Az esélyegyenlőség szemléletét segítő, előítéletes gondolkodást visszaszorító községi kulturális programok/részprogramok megvalósításának támogatása, ösztönzése A község polgárai számára ismertető anyagok, tájékoztatók kiadása a helyi média bevonásával (újság, honlapok, intézményi tájékoztatók) A hátrányos helyzetű csoportok közművelődési lehetőségének növelése (térítésmentes rendezvény, vagy jegy biztosítása) pl. mozgókönyvtár működtetése a tanyavilágban a tanyagondnokok bevonásával Kelebia Község Önkormányzata a projekt előkészítés ideje alatta a következő esélyegyenlőségi lépéseket valósította már meg, illetve vannak folyamatban: VTK Innosystem Kft. H-1095 Budapest, Kvassay J. u. 1. Tel.: (36)-1-215-8857 Fax.: (36)-1-216-1695 19

Esélyegyenlőségi munkatárs, felelős alkalmazása Esélyegyenlőségi felelős kinevezése, munkakör kiterjesztése által, 2008. november 27-től A szervezet döntéshozói, munkavállalói vagy közönsége számára esélyegyenlőségi képzést tart: Az Önkormányzat 2009-ben a munkavállalói részére esélyegyenlőségi képzést tart. A törvényben meghatározottnál több szabadság biztosítása a dolgozóknak Az Önkormányzat 2009-ben a munkavállalói részére többlet szabadságot biztosít. Munkaidő-kedvezmény biztosítása a dolgozók továbbképzéséhez A projektben képzési elem nincs, a kedvezményezett dolgozói részére biztosítja a továbbképzések során a munkaidő-kedvezményt, tanulmányi-, képzési szerződés alapján. GYES-en, GYED-en lévő munkatársakkal való szervezett, dokumentált kapcsolattartás Rendszeres munkatársi támogatások (pl. Mikulás napi ajándékutalvány) szervezése, jelentős események során személyre szóló meghívás. A projektgazda esélyegyenlőségre tett vállalásai a projekt megvalósítás szakaszára a következők: 1. Esélyegyenlőségi munkatárs, felelős alkalmazása 2. Esélyegyenlőségi terv (foglalkoztatási ET) megléte 30. A megvalósításban közhasznú foglalkoztatási programelem is tervezett/van A projekt megvalósítási fázisára vállalt esélyegyenlőségi intézkedéseket az RMT 6.3.3. fejezete tartalmazza, az RMT kitöltési útmutatójának megfelelően Fenntarthatóság A településfejlesztési célok megállapításánál előtérbe kell helyezni a település hosszú távú érdekeit. Az adottságok hasznosítása során elsőbbséget kell, hogy kapjanak a táj terhelhetőségének megfelelő, az erőforrásokkal fenntartható módon gazdálkodó módszerek, ezzel biztosítva a jövő generációk lehetőségeit. Kelebia Község Önkormányzata a projekt előkészítés ideje alatta a környezeti fenntarthatóság érvényesülése érdekében a következő lépéseket valósította már meg, illetve vannak folyamatban: Környezetvédelmi program felülvizsgálata és dokumentálása A környezeti program felülvizsgálata a 345/2008. (XI.27.) sz. képviselő testületi határozattal elfogadásra került Környezetvédelmi Alap A 3/2008. (III.07) ÖRT rendeletben meghatározásra került. VTK Innosystem Kft. H-1095 Budapest, Kvassay J. u. 1. Tel.: (36)-1-215-8857 Fax.: (36)-1-216-1695 20

Környezeti szempontokat alkalmaz az eszközök, termékek, alapanyagok beszerzésénél A kedvezményezett 2008-ban beszerzett eszközeinél figyelembe vette e szempont érvényesülését. Újrahasznosított fénymásoló papír használata a megkötött szolgáltatási szerződésekben is rögzítésre került. Partnerség építés a projekttervezés és végrehajtás során A projekt megvalósításában partner a Kelebia Polgárőr Egyesület és a Kelebia Nyugdíjas Egyesület, mely Partnerségi megállapodás(ok)ban is megerősítésre került. A létesítés, építés ideiglenes helyigényét és hatásterületét minimalizálja A vállalás részleteit az aktualizált RMT fogja részletesen tartalmazni a kiviteli tervek ismeretében, a kivitelező kiválasztása érdekében lefolytatott közbeszerzési eljárásnál kedvezőbb elbírálásban részesül a korszerű munkagép és építéstechnológiát alkalmazó szervezet, mely garantálja az építési terület minimalizálását. A projektgazda fenntarthatóságra tett vállalásai a projekt megvalósítás szakaszára a következő: 2. Fenntarthatósági tervvel vagy programmal (Local Agenda 21) rendelkezik vagy vállalja elkészítését 16. Partnerség építés a projekttervezés és végrehajtás során 20. Barnamezős beruházás, vagy az igénybe vett terület jelenlegi hasznosítása gazdasági célú Az igénybe vett terület besorolását szemléltető helyszínrajz a 2-5. számú mellékletben található. A fenntarthatóságra tett vállalások részletes bemutatására a 6.3.2. fejezetben kerül sor. VTK Innosystem Kft. H-1095 Budapest, Kvassay J. u. 1. Tel.: (36)-1-215-8857 Fax.: (36)-1-216-1695 21

3. HÁTTÉR, KÖRNYEZET 3.1. Érintett földrajzi terület bemutatása Kelebia település a Dél-Alföld régió, Bács-Kiskun megye, Kiskunhalasi kistérség települése 3.1.1. A terület közigazgatási lehatárolása, területi egységek A 89/2009. (IV.10.) Kormány rendelettel módosított A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és- tisztítási Megvalósíthatósági Programról szóló 25/2002. (II.27.) Kormány Rendelet 2. számú mellékletének 5. táblázata értelmében a projektterületet Kelebia önálló agglomerációként alkotja. Kelebia agglomeráció 2 000-10 000 LE szennyvízterheléssel bíró normál terület, mely 2.865 LE terheléssel szerepel a rendeletben. A kormányrendeletben megjelölt kiépítési határidő: 2015. december 31. 3.1.1-1. táblázat: A projektterület által közvetve és közvetlenül érintett települések földrajzi lehatárolása Település Kelebia Projektben szerepel (igen/nem) Igen Régió Megye Kis térség Érintett KÖTEVIFE Dél-Alföldi Régió * önkormányzati adatszolgáltatás alapján Agglomeráció központi települése: Bács- Kiskun megye Kiskunhalasi kistérség Alsó-Tisza-Vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Lakosság szám (fő)* 2 842 (bel- és külterület) Jelen Részletes Megvalósíthatósági Tanulmány készítésekor a projektterület egységet képez. Az agglomerációhoz a projektjavaslat megvalósítása során más település nem fog csatlakozni. A 3.1.1-1. számú ábra szemlélteti a projekt által érintett Kelebia földrajzi elhelyezkedését Magyarországon. VTK Innosystem Kft. H-1095 Budapest, Kvassay J. u. 1. Tel.: (36)-1-215-8857 Fax.: (36)-1-216-1695 22

Kelebia község szennyvízcsatornázási és szennyvíztisztítási beruházása 3.1.1-1. sz. ábra: A projekt által érintett település földrajzi elhelyezkedése. VTK Innosystem Kft. H-1095 Budapest, Kvassay J. u. 1. Tel.: (36)-1-215-8857 Fax.: (36)-1-216-1695 23

3.1.2. A terület természeti környezete A település a Bácskai Löszös Síkság kistájon helyezkedik el az alábbi besorolás szerint: 3.1.2-1. sz. táblázat: A település kistájkataszteri besorolása ALFÖLD Középtáj Középtáj Kistáj Település Bácskai síkvidék Bácskai Síkság Löszös Kelebia Az érintett település domborzati viszonyát, földtani adottságát, vízrajzát, ökológiai viszonyait és éghajlatát a Bácskai Löszös Síkság kistáj (Forrás: Magyarország Kistájainak Katasztere II.), illetve az alegység vízgyűjtő gazdálkodási terve (Forrás: www.vizeink.hu) szerint ismertetjük. Domborzati viszonyok A kistáj 88 és 167 (átlag 110-120) m közötti tszf-i magasságú, főként lösszel, löszös homokkal fedett hordalékkúp-síkság. A felszín 80%-a enyhén hullámos síkság, átlagos relatív reliefe 2-4 m/km2 közötti, a D-i részeken és a futóhomokos területeken 8-10 m/km2. A löszköpenybe burkolt ÉNy-DK-i csapású, gyakran 5-10 km hosszú, lapos, 50-100 m széles, félig kötött homokbuckák között, vizenyős hosszanti mélyedések húzódnak. A kistáj Ny-on terasszal határolódik el. Horizontálisan gyengén tagolt, az átlagosan 1 km/km2 alatti értékeket a DK-i, D-i csapású - gyakran buckaközi - völgyek eredményezik. Az agglomeráció területének, illetve a projektterület domborzati térképét a 3.1.2-1. sz. melléklet szemlélteti. Földtani viszonyok A kistáj a Dunántúli-középhegységből és a Mecsek felől érkező vízfolyások felsőpannóniaifelsőpleisztocén korú peremi hordalékkúpja. Erre a felszínre változatos eolikus üledéksor rakódott. A felszín nagy részét egységesen 1,5-2,5 m-es lösztakaró fedi, ami lefelé gyakran futóhomokba, löszös homokba megy át. A homokanyag részben az északabbi homokvidékről, részben helyből származhatott. Még a kisebb területű felszíni, félig kötött, szélhordta homokbuckák környezetében és a vékony, 1-3 m-es köpeny alatt is mindenütt löszös homok, futóhomok található 5-10 m mélységig. A felszíni üledékek harmadik csoportjába a Kőrös-ér, Kígyós-ér helyenként kiszélesedő völgytalpain, szikesedésre hajlamos kis medencékben települt homokos iszapok, réti agyagok - alapzatukban helyenként réti mészkővel és mésziszappal - tartoznak. Potenciális szeizmicitása 6 MS alatti. Talajmechanikai szakvélemény Kelebia Község szennyvíz-csatornázási és szennyvíztisztítása tervezési munkálataihoz talamechanikai szakvélemény készült. A térszín a belterületen 128,6-130,8 m.b.f. között változik. Kelebia község bel- és külterületén összesen 16 helyen történt feltáró fúrás 4,0-10,0m mélységig. A talaj rétegződéséről fúrásszelvények készültek talajfizikai jellemzők feltüntetésével. A fúrásokban jellemzően homoklisztes, iszapos finom homok rétegek kerültek feltárásra, melyek közepesen tömör állapotúak, talajvízszint alatt folyásra, VTK Innosystem Kft. H-1095 Budapest, Kvassay J. u. 1. Tel.: (36)-1-215-8857 Fax.: (36)-1-216-1695 24

talajtörésre hajlamosak. Mértékadó szemcsenagyságuk Dm = 0,12-0,20 mm, vízáteresztő tényezőjük k= 10-3 cm/sec. A talajok súrlódási szöge φ = 28-30 o. A tervezett nyomvonalon a szennyvízcsatorna és a műtárgyak megépíthetők, az alapozás síkja felvehető az átemelőknél az iszapos finom homok, ill. iszapos homoliszt rétegen 120-121 m.b.f. ahol a talaj határfeszültségének alapértéke σ a = 190 KN/m 2. A fúrások helyeit feltüntető helyszínrajzot valamint a fúrásszelvényeket a 3.1.2-6. számú melléklet tartalmazza. Éghajlat Síkvidéki területeink közül ez a rész kapja a legtöbb téli besugárzást. A hőmérséklet évi és vegetációs időszaki átlaga 10,6-10,7 C, ill. 17,4-17,5 C. A 10 C-os napi középhőmérséklet átlépésének tavaszi-őszi határnapja ápr. 8 és okt. 21. A 10 C-ot meghaladó középhőmérsékletű napok száma 196. A fagymentes időszak ápr. 1-én kezdődik és okt. 25 körül ér véget. A K-i részeken azonban csak ápr. 3-5 körül szűnnek meg a tavaszi fagyok, míg a D-i részeken már okt. 25 előtt egy-két nappal várhatók az első ősziek. A fagymentes időszak tehát 207 napig tart, de K-en és D-en csak 203-205 napig. Az évi abszolút hőmérsékleti maximumok és minimumok átlaga 34,7 C, ill. -16,3 és -16,6 C közötti. A csapadék évi összege 580-610 mm, az ÉK-i részeken hullik kevesebb. A vegetációs időszaki átlag 330-360 mm, s itt is az ÉK-i részeken várhatók a kisebb értékek. A 24 órás csapadékmaximum 96 mm, az észlelés helye Jánoshalma. A téli hótakarós napok száma 32-33, az átlagos maximális hóvastagság 22 cm. Az ariditási index 1,15-1,21, ÉK-en 1,21-nél nagyobb. Uralkodó szélirány az ÉNy-i, az átlagos szélsebesség megközelíti a 3 m/s-ot. A hőigényes növényfajok termesztéséhez megfelelő az éghajlat. Vízrajz Felszíni vizek A terület egésze a Víz Keretirányelv 60/200 Európa Tanács Irányelv szerint a Tisza részvízgyűjtőjébe tartozik, ezen belül az Alsó-Tisza Jobb part (2-5-2 számú) tervezési alegységbe sorolandó. A 3.1.2-1. ábra szemlélteti a VKI szerinti vízgyűjtő tervezési alegységeket. VTK Innosystem Kft. H-1095 Budapest, Kvassay J. u. 1. Tel.: (36)-1-215-8857 Fax.: (36)-1-216-1695 25

A 3.1.2.-1. ábra szemlélteti a VKI szerinti vízgyűjtő tervezési alegységeket A vízgyűjtő kis relatív relieffel (2m/km2) jellemezhető. A terület lefolyási iránya É-D-i, illetve a mellékfolyók ÉNy-DK, irányból érik el a Tiszát. Ezek a vízfolyások őrzik az egykori lefolyási irányokat. Az alegység belvízképződés szempontjából közepesen veszélyeztetettnek tekintendő. A tervezési alegység belvíz csatorna hálózatának hossza a Bácskai löszös síkságon 156 km A terület morfológiai, gazdasági és kultúrtörténeti adottságai miatt a belvízelvezető rendszerek kiépítése az XIX. század második felében kezdődött meg. A felszíni vízelvezetőhálózat kialakítása igazodott a táj jellegzetességei közé tartozó semlyékekhez, alapvetően azok összekötésével jött létre. Az összegyűlt vizek termőterületekről történő mielőbbi elvezetése prioritást kapott, így a vízelvezető-hálózat kiépítése jelentős mértékben felgyorsult a XX. század második felében. Vízelvezető képességüket erősítette rendezett mederformájuk, üzemeltetési rendjük. Az aszályos időszakokban fellépő vízhiány ellensúlyozására a felszíni alatti készletek kitermelése nőtt, ami a klimatikus viszonyokkal párosulva a talajvízszintek csökkenését eredményezte. A bekövetkezett változások ellensúlyozására intenzív vízvisszatartási program indult meg, amely döntően a medertározások érvényesülését segítette elő a felszíni vízelvezető csatornákon megépített vízvisszatartó műtárgyakkal. VTK Innosystem Kft. H-1095 Budapest, Kvassay J. u. 1. Tel.: (36)-1-215-8857 Fax.: (36)-1-216-1695 26

Kelebia térségében az alábbi felszíni vizek találhatók: Vízfolyások: A 3.1.2.-2 sz. táblázat: Felszíni vízfolyások Víztest kód Víztest név Víztest jelleg AEP720 Körös-éri-főcsatorna erősen módosított Vízfolyások minősítése 3.1.2.-3 sz. táblázat: Felszíni vízfolyások állapota A víztest állapota Víztest neve biológiai kémiai hidromorfológiai Körös-éri-főcsatorna 3 4 2 A tervezett tisztítótelep által kezelt vizek befogadója a Körös-éri főcsatorna, melynek adatai a csatlakozási pontnál: bevezetés szelvényszám: 20 + 901 kmsz. fenékszint: 120,55 mbf levonulási vízszint: 121,85 mbf levonulási vízhozam (10%): Q=5,3 m/s fenékszélesség: 2,5 m rézsühajlás: 1:2 Befogadó belvízrendszer szerinti besorolása: 40.Körös éri belvízrendszer 40/2 Tompai öblözet Állóvizek: 3.1.2.-4 sz. táblázat: Felszíni állóvizek Víztest kód Víztest név Víztest jelleg AIH085 Kelebiai-halastavak természetes VTK Innosystem Kft. H-1095 Budapest, Kvassay J. u. 1. Tel.: (36)-1-215-8857 Fax.: (36)-1-216-1695 27

Állóvizek minősítése 3.1.2.-5 sz. táblázat: Felszíni állóvizek állapota Víztest neve Biológiai minősítés Fiziko-kémiai minősítés Kelebiai-halastavak 3 4 A települések ár és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról szóló 18/2003. KvVM-BM együttes rendelet szerint Kelebia nem veszélyeztetett település. Az agglomeráció vízrajzi térképét a 3.1.2-2 melléklet tartalmazza Felszínalatti vizek A XX. század utolsó évtizedének aszályos időszakában fellépő vízhiány ellensúlyozására a felszín alatti készletek kitermelése, főleg a Duna-Tisza közi Homokhátság területén nőtt, ami a talajvízszintek csökkenéséhez jelentős mértékben hozzájárult. Az ezzel párhuzamosan beindult medertározás a vízfolyás nyomvonala mentén, hosszirányban a teljes duzzasztási szakaszon, talajvízszint emelkedést eredményez. Az alegység területén a mennyiségi szempontból jó állapotú víztestek területi aránya magasabb, mint a bizonytalan állapotúaké (70% és 30%). A felszín alatti víztestek mennyiségi kockázatosságát fokozza, hogy országhatárral osztottak. Kelebia térsége az alábbi táblázatban szereplő felszín alatti víztesten található 3.1.2.-6 sz. táblázat: Felszín alatti víztestek Jele Neve Típusa sp.2.11.1 Duna-Tisza közi hátság - Tisza-vízgyűjtő déli rész sekély porózus Mennyiségi állapota Kockázatos A mezőgazdasági eredetű, az állattartó telepekről kikerülő, a lakott területekről és a kommunális hulladék-lerakókból szivárgó szennyezések a víztestet érintik. A sekély porózus víztestek vízminőségi problémái leginkább a mezőgazdasági eredetű diffúz szennyezésekből erednek. A talajvíz mélysége 2-4 m között van általában, de a Kőröséri-főcsatorna mentén 2 m fölé emelkedik. Egyes hátasabb területeken viszont 4 m alá süllyed. Mennyisége nem jelentős. Kémiai jellege kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos. Keménysége 25-35 nk közötti, de a települések környékén 45 nk fölé is emelkedik. VTK Innosystem Kft. H-1095 Budapest, Kvassay J. u. 1. Tel.: (36)-1-215-8857 Fax.: (36)-1-216-1695 28

A talajmechanikai szakvélemény keretein belül készült fúrások alkalmával a megütött talajvízszint a terepszint alatt -3,0-5,0 m-en, a nyugalmi talajvízszint -2,50-4,50 m-en jelentkezett. A jelenlegi talajvízszint átlag alattinak tekinthető az utóbbi évek csapadékszegény időjárásának következményeként. A jelenleg elvégzett és a rendelkezésre álló korábbi vizsgálatok hidrológiai adatai alapján az építési talajvízszint értéke egy éven belüli építést figyelembe véve a terepszint alatt 2,0-4,0 m-re míg a mértékadó talajvízszint értéke 1,50-3,0 m-en adható meg. 3.1.2.-7. sz. táblázat: A talajvíz vegyvizsgálatának eredményei Fúrásszelvény Szulfit ion, S0 3 mg/l Szulfát ion, SO 4 mg/l Klorid-ion, Cl mg/l ph 2F 629 755 60 8.0 4F 1185 1423 90 7.5 A1 629 755 70 7.0 A2 470 564 60 8.0 A3 311 373 60 7.5 11F 405 480 70 7.8 12F 490 570 80 7.5 Fenti adatok alapján a talajvíz az MI 17215/2-86 előírása szerint gyengén agresszív H/2 alosztályba sorolható C" típusú korrózió figyelembevételével a 4F jelű fúrásnál. Egyéb helyen a H/l alosztályt lehet figyelembe venni. A rétegvíz mennyisége 1-1,5 l/s.km 2 között van. Az artézi kutak mélysége általában meghaladja a 100 m-t, sokszor a 200-at is. Vízhozamuk többnyire jelentékeny. Gyakran nagy a vas-, sőt az arzéntartalmuk is. Valamennyi településnek közüzemi vízellátása van, de csatornázás csak Bácsalmáson és Jánoshalmán épült. 1986-ban a felszíni vizek kihasználtsága elérte a 40%-ot, míg a felszín alattiaké csak 20% volt. A kutak terhelését is 40%-ra becsülték. A 7/2005. (III.1.) KvVM rendelet által módosított 27/2004.(XII.25.) KvVM rendelet szerint, felszín alatti vizek szempontjából Kelebia település Érzékeny besorolású területre esik. A projektterület nem magas talajvízállású terület a VITUKI Rt. Magyarország magas talajvízállású területeinek meghatározása, továbbá megjelenítése térinformatikai rendszerben." című jelentése szerint. A térség ivóvizeire magas arzéntartalom a jellemző. Az önkormányzattól kapott adatok alapján a település a 123/1997 (VII.18) Korm. rendelet előírásai szerint hatósági határozattal kijelölt sérülékeny üzemelő vízbázist nem érint A beruházás nem érint olyan területeket, amelyeket a Vásárhelyi-terv keretében terveztek árvízi tározókkal. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelemről szóló 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet mellékletének szerint Kelebia település nem nitrátérzékeny területen fekszik. A 240/2000 (XII.23.) Kormány rendelet értelmében Kelebia normál vízgyűjtő területen helyezkedik el. felszíni vizek szempontjából. VTK Innosystem Kft. H-1095 Budapest, Kvassay J. u. 1. Tel.: (36)-1-215-8857 Fax.: (36)-1-216-1695 29

Ökológia A Duna Tisza közti flórajárásba tartozó kistáj potenciális erdőtársulásaira a borókás fehérnyárasok, a pusztai tölgyesek, a sziki tölgyesek és a tatárjuharos lösztölgyesek a jellemzőbbek. A nyílt társulások között a homokpusztai rétek és a magyar csenkeszes homokpuszták az elterjedtebbek. Gyakran előforduló lágyszárúak a tartós szegfű, a réti őszirózsa, a kőhúr stb. Az erdészetileg hasznosított felületeken fiatal- és középkorú, lágy- és keménylombos, valamint fenyőerdők díszlenek. Az erdők átlagos évi folyónövedéke 3,0 m 3 /ha alatt marad. A mezőgazdasági területhasznosítás jellemzőbb főnövényei a búza (25-40 q/ha), a kukorica (30-50 q/ha), a lucerna (30-60 q/ha), a rostkender (55-75 q/ha) és a vöröshagyma (100-150 q/ha). Természeti adottságok Kelebia Község területe természeti adottságokban igen gazdag. Kelebia területén találhatóak szikes és lápi tavak, valamint védett növényzet és állatvilág. Tájvédelmi és idegenforgalmi szempontból kiemelkedő jelentőséggel bír az a 600 hektárnyi terület, amely a megyehatáron áthúzódó Kőrös-éri Tájvédelmi Körzet része. A kelebiai halastavak fürdésre, csónakázásra alkalmas részei vadregényes hangulatot varázsolnak a természetjáró és lovas turisták, horgászok, vadászok számára. A természettudományokkal foglalkozók érdeklődését a rendkívül gazdag védett növény- és állatpopulációk, illetve az átvonuló madárállomány változatos világa kelti fel. Ezen a területen van a védett Egyhajú-virág Tarka sáfrány termőhelye. Kelebia közigazgatási területén: 177 ha védett láp 87,15 ha védett szikes tó található. A projekt terület nem érint NATURA 2000 es területet. A tisztított szennyvíz közvetlen befogadója a Bucka erdei csatorna, közvetett befogadója, a Kőrös-éri főcsatorna. A betorkolással érintett szakasza természetvédelmi oltalom alatt nem áll, de a csatorna túloldalán elhelyezkedő terület részét képezi a Dél-Homokhátság Natura 2000 területnek. Az érintett területek a 3.1.2-3. számú mellékletben kerültek feltüntetésre. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi kezelői hozzájárulását a tisztított szennyvíz elvezetéséhez megadta amennyiben a tisztított szennyvíz Kőrös-éri főcsatornáig VTK Innosystem Kft. H-1095 Budapest, Kvassay J. u. 1. Tel.: (36)-1-215-8857 Fax.: (36)-1-216-1695 30

történő elvezetése nyílt árkos rendszerű lesz. Az igazgatóság nyilatkozatát az 3.1.2-5 számú melléklet tartalmazza. 3.1.3. Jellemző településszerkezet Kelebia a 25/2002. (II.27.) Kormány Rendelet 2. számú mellékletének 5. táblázata értelmében önálló agglomerációt alkot, melyet jogszabály kötelez a szennyvíz közműves elvezetésére és ártalommentes elhelyezésére 2015. december 31-ig. Kelebia Budapestről közúton az M5 autópályán és az 53-as közúton érhető el, Kiskunhalastól közúton 35 km-re, a bácskai löszhátságon fekszik. Vasúton Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi határátkelőhelye. Kelebia földrajzi elhelyezkedését a 3.1.3-1. ábra mutatja. 3.1.3-1. ábra: KELEBIA földrajzi elhelyezkedése Kelebia a Dél-Alföld régió, Bács-Kiskun megye, Kiskunhalasi kistérség települése. A KISKUNHALASI KISTÉRSÉG Bács-kiskun megye déli részén, a szerb-magyar határ mellett található. A kistérség központja a Kiskunhalas, a kistérség legnépesebb települése. VTK Innosystem Kft. H-1095 Budapest, Kvassay J. u. 1. Tel.: (36)-1-215-8857 Fax.: (36)-1-216-1695 31

Kiskunhalasi kistérség 3.1.3-1. táblázat: A kistérség jellemzői Terület (km 2 ) 826 Lakónépesség (fő, 2004. dec. 31) 46761 Települések száma 9 Jogállás szerint Típus szerint Város 2 Község 7 Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott település 2 Országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott település Leghátrányosabb kistérséghez nem tartozó leghátrányosabb helyzetű település Forrás: KISKUNHALASI KISTÉRSÉG, KISTÉRSÉGI HELYZETKÉP, VÁTI 0 0 Közigazgatási rangját tekintve Kelebia község. A település településszerkezeti karaktere kertvárosias, falusias jellegű. Kelebia átnézeti helyszínrajzát a 3.1.3-1 melléklet tartalmazza. A szennyvíztisztító telep helyének meghatározását a 3.1.2-4. számú melléklet szemlélteti. A projekt által érintett település, Kelebia, a kiskunhalasi kistérségben található, amely a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet 2. számú melléklete szerint a hátrányos helyzetű kistérségek közé tartozik. Az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 240/2006. (XI.30.) Kormány Rendelet szerint elmaradott településnek nem minősül. Kelebia község területe 6670 hektár, amelyből a belterület nagysága 198,28 ha (2,9%), a külterület 6471,72 ha (97,1%). A tervezett szennyvíztisztító telep helye, a Kelebia Község Önkormányzatának a tulajdonában lévő 0407/5 hrsz-ú telek. 3.1.3-2. táblázat: A projekttel érintett település, Kelebia népsűrűségi adatai Település Népsűrűség (fő/km 2 ) belterület 819 külterület 188 A projektterület településszerkezeti sajátosságai VTK Innosystem Kft. H-1095 Budapest, Kvassay J. u. 1. Tel.: (36)-1-215-8857 Fax.: (36)-1-216-1695 32

A Dél-alföld településszerkezete magán viseli a történelem lenyomatát. A török megszállás alatt lakatlanná vált pusztát a XVII. század végétől Szabadka városhoz csatolták. A Trianon utáni újrakezdés eredményeként 1924. december 16-án Kelebia néven önálló községgé alakult. Az új község lakossága főleg szőlő- és gyümölcstermeléssel, és kisebb mértékben kereskedelemmel foglalkozott, de megtalálható volt kevés számú kisiparos is. Viszonylag már akkor is nagy létszámot foglalkoztatott a vasút. A településszerkezet jellegzetessége, hogy a települést kettészeli a vasút. A földműveléshez és állattartáshoz szorosan kapcsolódó tanyákat találni a térségben. A tanyavilágra a csoportos jelleg volt a jellemző, így alakultak ki az úgynevezett járások: Szkenderjárás, Fődijárás, Vermesjárás, Sztipityjárás, Négyesi-járás, Baromjárás, a Vasútföld és Bácsborista. Kialakult a község jelenlegi területe, mely 66,7 km2 (6670 ha), lakosainak száma 2842 fő (2009-es adat), legnagyobb részen magyar anyanyelvűek. A lakónépesség száma a 90-es évek második felétől stagnál. A lakosság 50 %- a külterületeken él. Külterületi lakott helyek: Bácsborista, Négyes járás, Vasútföld, Vermes járás, Sztipityjárás, Szkenderjárás, Fődi-járás. 3.1.3.-2. sz. ábra: Kelebia településszerkezete VTK Innosystem Kft. H-1095 Budapest, Kvassay J. u. 1. Tel.: (36)-1-215-8857 Fax.: (36)-1-216-1695 33

Kelebia Község belterülete 200 ha, melynek legnagyobb része falusias jellegű lakóterület. A szerkezetét jellemzi a mérnöki kialakítású derékszögű utca és telekrendszer. Jellemzően a falusi és a kertvárosi jelleg közötti átmenet, ahol még a mezőgazdaság dominál. A belterületi lakosok száma 1623 fő, laksűrűség 8,2 fő/ha. Költséghatékonyság szempontjából kedvező a települése szabályos alaprajza, falusiaskertvárosi jellege, amely nyomán nem jelent problémát a munkaárok és a föld deponálása szempontjából a területi igények kielégítése és a forgalomkorlátozás. A szabályos szerkezet a vezetékek lefektetését is egyszerűsíti a bonyolultabb, kuszább alaprajzú településekhez képest (pl. történelmi városmag). A 3.1.3-3. sz. táblázat tartalmazza a településközpont és a tervezett szennyvíztisztító telep távolságát. 3.1.3.-3. sz. táblázat: A településközpont és a tervezett szennyvíztelep távolsága A szennyvíztisztító telep távolsága az érintett Település település központjától (m) Kelebia 3000 A szennyvíztisztító telep kiválasztásánál a településrendezési tervben is figyelembe vették a domborzati viszonyokat, amelyek enyhe lejtést mutatnak a település észak-nyugati része felé. Ezért egy gravitációs szennyvízcsatorna rendszer a település észak-nyugati irányába tudja összegyűjteni és elvezetni a szennyvizet, ahová a szennyvíztisztító telepet is tervezték. A település szerkezet meghatározó elemei a településszerkezet alakítása és a területfelhasználás távlati módjának meghatározása a helyi sajátosságokra épül. Az igazgatási területen négy tájszerkezeti egység határolható le. Az észak-keleti 55. sz. főút menti határrész, jellemzően szántó szórvány tanyákkal Az északnyugati-délkeleti 1,5-3,0 km szélességben végighúzódó erdő az igazgatási terület legnagyobb összefüggő egysége, amelyhez keleten Bácsborista tanyasora, nyugaton pedig vízjárta gyepterületek és halastavak csatlakoznak. A Tompai határ és az erdő közötti Vasútföld és Vermesjárás tanyasorokat is tartalmazó szórványtanyás mezőgazdasági terület (váltakozva gyep és szántó) A dél-nyugati határrész az 1800-as évekbeli szabályos kiosztás eredménye. A településszerkezetileg egységes területen belül a kijelölt belterületen a beépítés sűrűbb. Újfalu a hagyományos hegyközségi szerkezettől némileg különböző szabályos belterületi alakulat. A 6 670 ha-os igazgatási terület ÉK-DNY irányban az 5501. jelű Kelebia-Bácsalmás összekötő út osztja. Erre a fő útra fűződik fel a belterület. Az igazgatási területjellemző szerkezeti vonalaira illeszkedik a Budapest Kelebia vasúti vonal, az 55. számú Szeged-Baja főforgalmi út és az 5509 jelű Kelebia-Ásotthalom összekötő út. VTK Innosystem Kft. H-1095 Budapest, Kvassay J. u. 1. Tel.: (36)-1-215-8857 Fax.: (36)-1-216-1695 34

3.2. Gazdasági-társadalmi környezet bemutatása 3.2.1. Demográfiai helyzet, tendenciák A népesség és a lakáshelyzet alakulását az érintett településen 1990. és 2009. között vizsgáltuk. A demográfiai mutatók KSH adatokon alapulnak. A település összes lakos száma az elmúlt 19 évben 2759 fő és 3089 fő között mozgott a lenti diagramon láthatóak szerint. Az érintett periódusban két alkalommal is (1994/95 és 2000/01) 100, ill. 200 főnél nagyobb ugrás tapasztalható. Az 1994/95-ös időszakban ez a jelenség a határ túloldalán folyó háborús körülményekből kifolyó vándorlással magyarázható. A 2001-es magas ugrás a 2001-es népszámlálás valós adatainak az 1990-es népszámlálás óta prognosztizált adataitól való eltérés okozza. A lakónépesség változását számszerűsítve a 3.2.1-1. sz. táblázat ismerteti. 3.2.1-1. sz. táblázat: Kelebia lakónépességének és a lakások számának változása Lakónépesség Lakások száma 1990 2 855 1 166 1991 2 827 1 175 1992 2 824 1 180 1993 2 781 1 184 1994 2 759 1 185 1995 2 925 1 186 1996 2 875 1 193 1997 2 860 1 199 1998 2 856 1 203 1999 2 921 1 205 2000 2 865 1 200 2001 3 089 1 311 2002 3 019 1 311 2003 3 028 1 312 2004 2 982 1 312 2005 2 986 1 316 2006 2 906 1 320 2007 2 865 1 320 2008 2 845 1 320 2009 2 774 1320 VTK Innosystem Kft. H-1095 Budapest, Kvassay J. u. 1. Tel.: (36)-1-215-8857 Fax.: (36)-1-216-1695 35

3.2.1-1. sz. diagram: Kelebia népességének változása A diagramon ábrázolt demográfiai adatok alapján a település népességszámának lassú csökkenése tapasztalható. Azonban a projekt megvalósulásával illetve a születések számának növekedésével és a halálozási mutatók csökkenésével a népességfogyás várhatóan megszakad. Ebből kifolyólag hosszútávon a település népességadataiban jelentős változás nem várható, az elkövetkezendő 30 év távlatában stagnálására lehet számítani. A lakosság csökkenésével a szennyvízmennyiség még akár nőhet is, hiszen a fajlagos vízfogyasztás nőhet. Úgy véljük, hogy az esetleges népességcsökkenés és a fajlagos vízfogyasztás növekedése kiegyenlíti egymást, így a stagnáló szennyvízmennyiség megfelelő kiindulópont. A tervezésnél legalább a jelenlegi helyzetnek meg kell felelnie a szennyvíztisztító telepnek. 1990 és 2009 népesség adatokra trendvonalat illesztettünk, melynek egyenlete alapján előrevetíthető a település népességszám alakulása. Ez az elkövetkező harminc évre vonatkozóan az alábbiak szerint alakul: 3.2.1.-2. sz. táblázat: Kelebia népességszámának alakulása az elkövetkező harminc évre vonatkozóan Település Népesség szám 2009-ban Kelebia 2774 2840 Előrejelzett népesség szám (30 év) A lakásállomány az elmúlt 20 év alatt 1166 db és 1320 db között változott, ami hosszú távon enyhe emelkedést mutat. A 2000/2001 időszakban tapasztalható hirtelen növekedés a 2001-es népszámlálás valós adatai és az 1990-es népszámlálás óta prognosztizált adatok közötti különbséggel magyarázható. VTK Innosystem Kft. H-1095 Budapest, Kvassay J. u. 1. Tel.: (36)-1-215-8857 Fax.: (36)-1-216-1695 36

Kelebia község településfejlesztési tervében nem szerepel semmiféle ingatlanfejlesztési előirányzat. 3.2.1-2. sz. diagram: Kelebia lakásállományának változása A térségben az átlagéletkor nőknél 42,8 férfiaknál 38,6 év, a születéskor várható élettartam nők esetében 77,53 év, míg férfiaknál 68,74 év. A születések száma az évek tekintetében jellemzően kisebb, mint a halálozások száma (kivéve 1998. és 2002.9 3.2.1-3. sz. táblázat: Élveszületési, és halálozási adatok ÉV Élveszületések száma (fő) Halálozások száma (fő) 1997. év 23 31 1998. év 45 37 1999. év 28 50 2000. év 43 47 2001. év 35 43 2002. év 40 31 2003. év 34 42 2004. év 28 38 2005. év 30 41 2006. év 25 37 2007. év 23 36 VTK Innosystem Kft. H-1095 Budapest, Kvassay J. u. 1. Tel.: (36)-1-215-8857 Fax.: (36)-1-216-1695 37

Megállapítható, elöregedő településről van szó. A korösszetételt a térségre az alábbi táblázat ismerteti: 3.2.1-4. táblázat: Korösszetétel alakulása Korösszetétel -14 év 15-17 év 18-59 év 65- év 17,3% 4,25% 56,42% 22,03% A 3.2.1-5. táblázat mutatja be a község településrészeit, azok jellegét és megnevezését. 3.2.1.-5. táblázat: Kelebia demográfiai helyzetének alapadatai* Település neve Központi belterületen Egyéb belterületen Külterületen Összesen Lakosok száma 1 350 273 1219 2 842 Lakások száma (db) 673 638 1311 Vízbekötések száma [db] Egyéb lakóegységek száma (db) 573 476 1049 - - 1 1 * önkormányzati adatszolgáltatás alapján 3.2.2. Gazdasági-társadalmi jellemzők, tendenciák Gazdasági-jellemzők, tendenciák A Kiskunhalasi kistérség: Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott (VÁTI), Nem ipari szerkezetátalakítási térség (VÁTI). Kelebia település a 240/2006.(XI.30.) Korm. Rendelet értelmében a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott településnek minősül. A Kiskunhalasi kistérség az ország 174 kistérsége közül a 93. helyen szerepel (felfelé nő a fejlettség értéke) A 311/2007. (XI. 17.) Kormány Rendelet 2. mellékletében, a hátrányos helyzetű kistérségek listáján szerepel Kelebia foglalkoztatási helyzetét 3,8%-os egyensúlyhiány jellemzi (vagyis 100 munkaképes korú állandó lakosból 3-4 fő a regisztrált munkanélküli). Ez az arány jobb a megyei és az országos átlagnál is. Az arány javulása várható a csatornahálózat építésével, mivel a csatornahálózat építése során munkahelyteremtések valósulnak meg, így a foglalkoztatottak száma növekedni fog. VTK Innosystem Kft. H-1095 Budapest, Kvassay J. u. 1. Tel.: (36)-1-215-8857 Fax.: (36)-1-216-1695 38

Az egy háztartásra jutó átlagos nettó jövedelem számításhoz a KSH meta adatbázisában található, Dél-Alföldre megadott, egy főre jutó éves nettó jövedelemből indultunk ki, ami a munka-, társadalmi- és egyéb jövedelmeket is magában foglalja. A nettó jövedelem 2007-ben 768.930 Ft/fő volt, ami havi 64.078 Ft/fő-nek felel meg. Úgy tekintettük, mintha a projekt terület egészén az átlagos családméret 2,83 fős lenne, minthogy a beruházás 1.623 főt és 670 lakást érint. Ez háztartásonként 181.497 Ft havi jövedelemet jelent. Vállalkozások helyzete: Kelebia közigazgatási területe 6670 ha, ebből 6102 ha termőterület. A termőföldeken elsősorban szőlőt, gyümölcsöt és fehér spárgát termesztenek. A termőföld zömmel magángazdálkodók, őstermelők tulajdonában van. A gazdálkodás színvonala alacsony, kevés a jól felszerelt, jövedelmező gazdaság. Az állattenyésztésre elsősorban a vízi szárnyas (liba, kacsa) és a kisállattenyésztés (nyúl) a jellemző. A legjelentősebb állattenyésztő és feldolgozó cégek a Kel-Feder Kft. és a Kel-Chicken Kft. Ezek a cégek libamáj, toll- és hús exporttal is foglalkoznak. A sertés és a szarvasmarhatartás visszaesett, az ősi magyar állatfajták alig vannak jelen. A Kelebián élő családok többsége mezőgazdasági tevékenységet folytat, de mindezek ellenére elmondható, hogy a termőföld nem képes a jelenlegi művelés mellett a népesség gazdasági hátterének biztosítására. Elmondható, hogy a néhány hektáros kisgazdaságok gyakran életképtelenek és felszámolásra kerülnek, mivel a területnagyság és az elavult technológiák nem teszik lehetővé a rentábilis termelést, mindemellett hátráltató tényező még a pénz és szakismeretek hiánya is. A községben 21 főre jut egy vállalkozás, ami országos szinten is magas érték. Viszont a vállalkozások alig fele rendelkezik alkalmazottakkal, mikrovállalkozásként működnek. Ezek döntő többsége pedig egyéni vállalkozó. A foglalkoztatottak száma 10 fő alatti és időszakos. A helyi mikrovállalkozások éves árbevétele is alacsony, magas a kényszervállalkozások száma is. Ipari üzem, termelő vállalkozás nincs a községben. KSH adatok szerint 2007 évben a településen 87 vállalkozás működött. Ebből 84 mikro-, 2 kis-, és egy középvállalkozás. A vállalkozók 34%-a a kereskedelemben működik, amely a település határmenti forgalmát mutatja. 3.2.2-1. sz. táblázat: Működő vállalatok száma Működő egyéni vállalkozások száma (db) Működő társas vállalkozások száma (db) Működő non-profit szervezetek száma (db) 2001 2002 2003 2004 2005 73 81 81 71 n/a 32 31 32 26 n/a 11 12 12 11 11 Forrás: Halas Kistérségi Portál (www.halasregio.hu) VTK Innosystem Kft. H-1095 Budapest, Kvassay J. u. 1. Tel.: (36)-1-215-8857 Fax.: (36)-1-216-1695 39

A beruházás kialakítását befolyásolni fogja a fogyasztók díjfizetési hajlandósága, a díjfizető képessége. A lakossági tájékoztatási fórumokon a helyi önkormányzat felvilágosítást adott az érintett lakosságnak a lakás-előtakarékosság lehetőségeiről A térségben a díjfizetési (víz, hulladék) hajlandóság jónak mondható, a projektberuházás által érintett lakosság képes vállalni a szennyvízközmű kiépítéséből és üzemeltetéséből adódó többletkiadásokat ezért a díjfizetési hajlandóság esetleges hiánya kizárólag minimális kockázatot jelent a tervezett beruházás megvalósítása, üzemeltetése során. Társadalmi-jellemzők, tendenciák A szennyvízberuházás lakossági támogatottsága kiemelkedően magas. A Kelebián működő helyi civil szervezetek döntő többsége is támogatgatja nyilatkozatával a szennyvízközmű kiépítéséhez. A támogatottság oka az élhetőbb, tisztább környezet és a magasabb szintű szolgáltatások biztosítása. (A civil szervezetek támogató nyilatkozatai a 3.2.2-1. számú mellékletekben találhatóak.) A településen közel 8 civil szervezet működik. Ezek: Gyermekeinkért Alapítvány, Kelebia Község Népi Sportkör, Kelebiai Karitasz Egyesület, Polgárőr Egyesület Ifjúsági Egyesület Kelebiai Szülők Egyesülete Kelebiai Nagycsaládosok Egyesülete. Kelebiai Nyugdíjasok Egyesülete A település életében ma még csekély szerepet tölt be a turizmus. A Kőrös-éri Tájvédelmi körzet a turisták által ritkán látogatott terület, ahol a természet még érintetlen formában van jelen. Ezért a szezonalitás mértéke nem jelentős. Azonban a csatornázás megvalósulásával a turizmus fellendülésével lehet számolni, mely hozzájárul a település gazdasági fellendüléséhez. A helyi lakosság többsége saját meggyőződéséből támogatja a csatornahálózat és a szennyvíztisztító telep megépítését. Ennek okai, hogy esős időszakban megemelkedik a talajvízszint. Ebben az időszakban, a csatornahálózat hiányában a lakossági szennyvíz keveredve a talajvízzel, a felszín közelébe kerül. Ez több okból is veszélyes. Elsősorban azok a lakossági, saját telken fúrt kutak, amelyeket öntözésre használnak, felszívják a meg nem tisztított vizet és konyhakereti/egyéb növényeket locsolnak vele. Így közvetett módon kerülhetnek be az emberi szervezetbe a szennyvízben lévő káros anyagok. A 2009.05.18-án falugyűlés keretében tartott lakossági közmeghallgatásról készült jegyzőkönyv a 3.2.2-1. számú mellékletben található. VTK Innosystem Kft. H-1095 Budapest, Kvassay J. u. 1. Tel.: (36)-1-215-8857 Fax.: (36)-1-216-1695 40

VTK Innosystem Kft. H-1095 Budapest, Kvassay J. u. 1. Tel.: (36)-1-215-8857 Fax.: (36)-1-216-1695 41

4. A FEJLESZTÉS SZÜKSÉGSZERŰSÉGÉNEK ISMERTETÉSE 4.1. A probléma és a fejlesztési igény meghatározása A beruházás tárgyát képző fejlesztendő tevékenységek a következők: Kelebia község belterületének közüzemű csatornázása és szennyvízelvezetése, Biológiai szennyvíztisztító telep létesítése a keletkező szennyvíz kezelésére. 4.1.1. Helyzetértékelés A szennyvízcsatorna hálózat kiépítettsége jelen állapotban 0%-os és szennyvíztisztító létesítmény sem működik a községben. A létesítmények hiányát közműpótló berendezések, szennyvíztározó latrinák és szikkasztásos módszerek biztosítják. A szippantott szennyvizet műszaki védelem nélkül, földmedrű gödrökbe ürítik. Kelebia Község Önkormányzatának forráshiányból kifolyólag - napjainkig még nem volt lehetősége arra, hogy kiépítsen és üzemeltessen olyan szennyvíztisztító telepet és csatornahálózatot, amely javítaná az ott élők életkörülményeit és tisztább, élhetőbb környezetet biztosítana a község számára. A község területén nem működik ipari park, sem nagyipari vállalat, amely ipari szennyvizet bocsátana ki. Az összes keletkező szennyvíz kommunális eredetű. Kelebia folyékony hulladék begyűjtését tengelyen történő szállítással végzik. A szippantott szennyvíz begyűjtését és elszállítását a Kelebia Kft. végzi. A kommunális szennyvíz fogadása, tisztítása és elhelyezése a Pusztamérges települési folyékony hulladék tisztítótelepen történik. A Térségi Vízmű-üzemeltetési Intézmény és Kelebia Községi Önkormányzat között létrejött Közszolgáltatási Szerződést a 4.1.1-4. számú melléklet tartalmazza. A lakossági szennyvíztárolókban felgyülemlő szennyvíz a talajba majd ezen keresztül a talajvízbe kerül, amely mind egészségügyi, mind környezetvédelmi szempontból káros. Így szennyeződik a talajvíz és az egyéb rétegvizek is, ezért a probléma megoldását a szennyvízközmű kiépítése jelenti. A fent említett problémák megoldása érdekében van szüksége a községnek egyre nagyobb mértékben egy új, korszerű szennyvízelvezető háló és egy szennyvíztisztító telep létesítésére. A helyi önkormányzat és a lakosság összefogásából eredően indult el Kelebia szennyvíz beruházási törekvése. A beruházás teljes társadalmi támogatottságot élvez Kelebia belterületén. A beruházás előkészítése a pályázati felhívás megjelenése előtt megkezdődött, a Lakás- Takarékpénztár (LTP) és a Víziközmű Társulat szervezésével. A beruházás megvalósításához szükséges önerőt a Viziközmű Társulat hitel felvételéből fogja biztosítani. A szennyvíz elvezető és kezelő létesítmények, eszközök című táblázat tartalma mindösszesen a szennyvíz összegyűjtésére és szállítására használt szippantó tartálykocsira terjed ki, VTK Innosystem Kft. H-1095 Budapest, Kvassay J. u. 1. Tel.: (36)-1-215-8857 Fax.: (36)-1-216-1695 42

tekintve, hogy a településen nincs sem csatornahálózat, sem szennyvíztisztító telep. A tartálykocsi átlagban 2-3 fordulót tesz meg naponta. Eszköz/Létesítmény Szippantó tartálykocsi Szennyvíztisztító telep 4.1.1-1. táblázat: Szennyvíz elvezető és kezelő létesítmények, eszközök Kapacitás 1db, 5m 3 térfogatú Rekonstrukcióig hátralévő élettartam Kapcsolódó felújítási költség[ft] - - 6 0 0 0 0 Csatornahálózat 0m 0 0 0 Tervezett élettartam (év) Vízellátás jellemzői: A projekt által érintett területek ivóvízzel ellátottak. A Kelebia Községi Vízművet a 100%- ban önkormányzati tulajdonú Halasvíz kft - Kelebia önkormányzat által létrehozott - Kelebia Kft. közreműködésével üzemelteti. A Kelebia Kft. teljes egészében az Önkormányzat tulajdonában van. A vízellátó rendszer műszaki adatai Az üzemelő vízmű helye: Kelebia, Váczi u. 2. (426/2,427 és 431 hrsz) A kutakból búvárszivattyúval kitermelt víz a víztisztító technológiái követően kerül az elosztóhálózatba és a magastárolóba. A vízmű a telepen üzemelő 3 db mélyfúrású kúttal látja el a lakosságot vízzel. A vízművet ellátó kutak adatai: 4.1.1-2. táblázat: Mélyfúrású kutak adatai Kút száma Fúrás éve Talpmélység Üzemi vízszint Kapacitás Kútfej kiképzés 1. 1963 154,5 20,8 240 2. 1969, 1996-ban felújítva 180,0 24,65 750 3. 1984 205,0 26,55 800 Terepszinten kialakított, Grundfos SP 16-8 típusú szivattyúra szerelvényezve Terepszinten kialakított, Grundfos SP 46-7 típusú szivattyúra szerelvényezve. Terepszinten kialakított, Grundfos SP 45-9 típusú szivattyúra szerelvényezve. Az üzemelésre alkalmas, belső védőterülettel is rendelkező vízműkutak vize nagy vas és arzén tartalma - szolgáltatás előtt - vízkezelést igényel. Jelenleg vastalanítás, arzénmentesítés és fertőtlenítés történik. VTK Innosystem Kft. H-1095 Budapest, Kvassay J. u. 1. Tel.: (36)-1-215-8857 Fax.: (36)-1-216-1695 43

A mélyfúrású kutak kútfeje zárt kiképzésű gépészeti egység. A kutak szellőztetése az MSZ 10-431 szabvány előírásai szerint készült, (a kutak vizének CH 4 tartalma 2,21-3,24 l/m 3 közötti) Magastároló térfogat: A HG-100-23,5/2 acélszerkezetű víztorony térfogata 100m 3 Vízvezeték hálózat hossza: 44.801 fm Bekötések száma összesen: belterület: 573 db külterület: 476 db Közkifolyók száma: 9 db Tűzcsapok száma: 69 db A 673 db belterületi lakásra azért jut csak 573 db bekötés, mert a 14 meglévő társasházhoz egyenként több lakás (átlagban 8db) viszont csak 1 vízbekötés tartozik. A települési vízmű mértékadó kapacitása: 2.165 m 3 /d (a víztermelés kapacitása) A vízmű összes lekötött vízmennyisége: 170.000 m 3 /év, II. oszt. rétegvíz A termelt víz mennyiségét vízórával mérik. Vízkezelési technológia: A vízkezelési technológia a vastalanításra és az arzénmentesítésre terjed ki. A technológia a DBKMV-MF-01-1988. sz., VITUKI jóváhagyással rendelkező dokumentum szerint épült ki. IA technológia eredeti alkalmazási engedélye a KVM 178/1988. számon lett bejegyezve.) Az alkalmazási engedély lejáratát követő OVF állásfoglalás (9723/1998 számon) szerint a technológia a továbbiakban nem engedély köteles. Csapadékvíz elvezető hálózat Község területére tervezett szennyvízcsatornázás elválasztott rendszerű és a csapadékvízelvezetési rendszertől független. Kelebia Községi Önkormányzatának határozott célja a település Csapadékvíz csatornázási Programjának megvalósítása. Kelebia teljes területére kiterjedő, egységes vízelvezető csatornahálózat nincs. A településre csapadékvíz a szükség szerinti sűrűségben kiépített nyílt földmedrű árkokban folyik el a kültéri csatornahálózat befogadói felé, illetve szikkasztóárkos rendszerben szikkad el. A hálózati rendszer karbantartás mellett átlagos csapadékú években képes szerepe ellátására. A vízrendezési terv anyagi lehetőségek függvényében ütemezetten valósul meg. Az összegyülekező csapadékvíz által okozott szennyezőanyag-terhelés nem számolt ezért a befogadókba kezelés nélkül bevezethető. Tekintve, hogy az utóbbi években a térszín alatti talajvízszintek fokozatosan emelkednek és szélsőséges időjárási viszonyok okozta belvíz- és csapadékvízkárok jelentkeznek, az VTK Innosystem Kft. H-1095 Budapest, Kvassay J. u. 1. Tel.: (36)-1-215-8857 Fax.: (36)-1-216-1695 44

önkormányzat tisztában van a probléma jelentőségével és ezért jelen projekttől függetlenül már folyamatban van a csapadékvíz elvezető rendszer kialakítása. A csapadékvíz elvezető rendszer továbbfejlesztéséhez tanulmányterv áll a község rendelkezésére. A tervek szerint a településen létesítendő csapadékelvezető csatornák első befogadója egy mesterségesen kialakított tározó lesz (Záportó). A kelebiai csapadékvizek és a magasabb belvizek befogadója a Záportón és a Buckaerdei csatornán keresztül a Kőrös-éri főcsatorna. A Program első üteme a tervezett Záportó- és létesítményei megvalósítása, mely vízjogi létesítési engedélyes tervvel az Önkormányzat már rendelkezik. Az engedélyes tervet a 4.1.1-1 sz. melléklet tartalmazza. A beruházás megvalósulásáig azonban az Önkormányzat rendelettel kívánja tiltani a csapadékvíz bevezetését a szennyvízelvezető törzshálózatba. Vízellátás és szennyvízkibocsátás mennyiségi adatainak bemutatása Az alábbiakban bemutatásra kerülnek az érintett település fajlagos vízfogyasztási és fajlagos szennyvíz-kibocsátási tendenciái, a háztartási szennyvíz megoszlása, valamint a vízdíjak alakulása a 2004-2009. közötti években. A vízfogyasztási adatok a lakossági fogyasztóknak számlázott vízmennyiségek alapján kerültek megadásra. VTK Innosystem Kft. H-1095 Budapest, Kvassay J. u. 1. Tel.: (36)-1-215-8857 Fax.: (36)-1-216-1695 45

Fajlagos lakossági vízfogyasztás: 4.1.1-3. táblázat: Fajlagos vízfogyasztás Kelebia 2004 2005 2006 Vezetékes ivóvízzel ellátott lakosok száma* (fő) Szennyvíz hálózatba bekötött lakosok száma* (fő) Értékesítet t vízmennyis ég [m 3 /év]* Fajlagos éves vízfogyaszt ás (m 3 /fő/év) Fajlagos éves szennyvíz kibocsátás* * (m 3 /fő/év) Vezetékes ivóvízzel ellátott lakosok száma* (fő) Szennyvíz hálózatba bekötött lakosok száma* (fő) Értékesítet t vízmennyis ég [m 3 /év]* Fajlagos éves vízfogyaszt ás (m 3 /fő/év) Fajlagos éves szennyvíz kibocsátás* * (m 3 /fő/év) Vezetékes ivóvízzel ellátott lakosok száma* (fő) Szennyvíz hálózatba bekötött lakosok száma* (fő) Értékesítet t vízmennyis ég [m 3 /év]* Fajlagos éves vízfogyaszt ás Kelebia belterület 1703 0 51649 30,33 30,33 1705 0 51047 29,94 29,94 1660 0 43554 26,24 26,24 Kelebia külterület 971 0 29 436 30,33 30,33 972 0 29093 29,94 29,94 946 0 24823 26,24 26,24 Összesen az egész projektterületre Érintett szennyvízelvezetési agglomeráció teljes területére (m 3 /fő/év) 2674 0 81 085 30,33 30,33 2677 0 80 140 29,94 29,94 2605 0 68 377 26,24 26,24 2 674 0 81 085 30,33 30,33 2 677 0 80 140 29,94 29,94 2 605 0 68 377 26,24 26,24 * Önkormányzati adatszolgáltatás ** A kibocsátott szennyvíz értéke a fajlagos éves vízfogyasztási adatok alapján 100%-os mértékben került átvételre Fajlagos éves szennyvíz kibocsátás* * (m 3 /fő/év) VTK Innosystem Kft. H-1095 Budapest, Kvassay J. u. 1. Tel.: (36)-1-215-8857 Fax.: (36)-1-216-1695 46

Kelebia 4.1.1-3. táblázat: Fajlagos vízfogyasztás, folyt. 2007 2008 2009 Vezetékes ivóvízzel ellátott lakosok száma* (fő) Szennyvíz hálózatba bekötött lakosok száma* (fő) Értékesítet t vízmennyis ég [m 3 /év]* Fajlagos éves vízfogyaszt ás (m 3 /fő/év) Fajlagos éves szennyvíz kibocsátás* * (m 3 /fő/év) Vezetékes ivóvízzel ellátott lakosok száma* (fő) Szennyvíz hálózatba bekötött lakosok száma* (fő) Értékesített vízmennyisé g [m 3 /év]* Fajlagos éves vízfogyasztás (m 3 /fő/év) Fajlagos éves szennyvíz kibocsátás** (m 3 /fő/év) Vezetékes ivóvízzel ellátott lakosok száma* (fő) Szennyvíz hálózatba bekötött lakosok száma* (fő) Értékesítet t vízmennyis ég [m 3 /év]* Fajlagos éves vízfogyaszt ás Kelebia belterület 1636 0 54255 33,16 33,16 1625 0 49978 30,76 1623 54 081 33,32 33,32 Kelebia külterület 932 0 30922 33,16 33,16 926 0 28484 30,76 995 33 163 33,32 33,32 Összesen az egész projektterületre Érintett szennyvízelvezetési agglomeráció teljes területére 2569 0 85 177 33,16 33,16 2551 0 78 462 30,76 2618 87 244 33,32 33,32 2 569 0 85 177 33,16 33,16 2 551 0 78 462 30,76 2618 87 244 33,32 33,32 * A kibocsátott szennyvíz értéke a fajlagos éves vízfogyasztási adatok alapján 100%-os mértékben került átvételre (m 3 /fő/év) Fajlagos éves szennyvíz kibocsátás** (m 3 /fő/év) VTK Innosystem Kft. H-1095 Budapest, Kvassay J. u. 1. Tel.: (36)-1-215-8857 Fax.: (36)-1-216-1695 47

Háztartási és ipari szennyvizek: A projektjavaslat által érintett település nem rendelkezik közterületi szennyvízcsatorna hálózattal illetve szennyvíztisztító teleppel, ebből kifolyólag a települési szennyvízelvezetés nem megoldott. Jelenleg a kommunális szennyvíz túlnyomó része szakszerű tisztítás nélkül közműpótló berendezésekkel a talajba kerül, kis hányada szippantással történő elszállítást követően kerül elhelyezésre részben szakszerű ártalmatlanítással, részben illegális környezetet szennyező elhelyezéssel. A projektterületen ipari szennyvíz nem keletkezik. A fentiek alapján a háztartási szennyvizek mennyisége ismeretlen, kizárólag becslésre lehet hagyatkozni. A lakossági szennyvízmennyiség becslésénél a 4.1.1-3. számú táblázatban ismertetett fajlagos szennyvízkibocsátással számoltunk. Mind a lakosság mind az intézményi- és gazdálkodói szervezetek szennyvizeinek becslésénél, vízfogyasztásuk 100%-át vettük szennyvízkibocsátásnak. Az idegenvíz becslésénél az adott évben becsült keletkező szennyvíz 5%-át vettük. Mivel csak a település belterülete lesz csatornázva ezért a 4.1.1-4 és 4.1.1-5. sz. táblázatban a belterületre vonatkozó adatok kerülnek feltüntetésre, illetve a zárójelben lévő értékek a külterületen keletkezett de a leendő szennyvíztelepet terhelő, becsült szippantott szennyvízmennyiségeket mutatják. 4.1.1-4. táblázat: Lakossági, intézményi és ipari/kereskedelmi szennyvizek (em 3 ) Év 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Lakosság (em 3 /év) 51,649 (+2,5)* 51,047 (+2,5)* 43,554 (+2,5)* 54,255 (+2,5)* 49,978 (+2,5)* 52,308 (+2,5)* Intézményi (em 3 /év) Üdülő (em 3 /év) * külterületen keletkező szippantott szennyvízmennyiség Ipari és egyéb gazdálkodói tevékenységből Mennyiség (em 3 /év) Idegenvíz Mennyiség (em 3 /év) 11,690-4,533 3,394 10,074-4,792 3,296 8,758-4,370 2,834 10,740-4,035 3,452 15,633-1,805 3,371 13,306-1,738 3,437 Összesen a telepre érkező (em 3 /év) 71,266 (+2,5)* 69,209 (+2,5)* 59,516 (+2,5)* 72,482 (+2,5)* 70,787 (+2,5)* 70,789 (+2,5)* 48

Év 4.1.1-5. táblázat: Lakossági, intézményi és ipari/egyéb gazdálkodói szennyvizek Lakosság (LE) Intézményi (LE) Üdülő (LE) 2005 - - - - 2006 - - - - 2007 - - - - 2008 - - - - 2009 - - - - Ipari és egyéb gazdálkodói tevékenységből (LE) A 4.1.1-5. számú táblázat jelen projekt esetében nem releváns, mert Kelebia község nem rendelkezik szennyvízcsatornával sem szennyvíztisztító teleppel. A 26/2002. (II.27.) Kormány Rendelet alapján 1 fő = 1 LE értékkel számolva a szennyvíztisztító telepre bekötendő település együttes lakosegyenértéke: 2842 LE 4.1.1-6. táblázat Elszállított települési folyékony hulladék mennyisége Év Mennyiség (m³) Átlagos havi mennyiség (m³/hó) 2002. 4 145 345 2003. 3 515 293 2004. 3 555 296 2005. 1 875 156 2006. 2 485 207 2007. - - 2008. - - 2009. - - Víz és szennyvízdíjak: Kelebia településen a víz és szennyvízdíjakat a 4.1.1-7. táblázat mutatja be. Év 4.1.1-7. táblázat: Víz- és szennyvízdíjak (nettó) Vízdíj (Ft/m 3 ) Kelebia Szennyvízdíj (Ft/m 3 ) (szippantott) Lakossági Közületi Lakossági és Közületi 2002 120 130 2003 128 139 2004 134 146 2005 140+150Ft/hó alapdíj 155+170Ft/hó alapdíj 2006 151+150Ft/hó alapdíj 167+170Ft/hó alapdíj 1000,- Ft egyszeri kiszállási díj, 300,- Ft/m 3 49

2007 169+150Ft/hó alapdíj 187+170Ft/hó alapdíj 2008 179+150Ft/hó alapdíj 202+170Ft/hó alapdíj 2009 202+200 ft/hó 230+240 ft/hó 3.315,- Ft/m 3 Vízterhelési díj Az Országgyűlés a 2003. november 10-i ülésnapján fogadta el a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. sz. törvényt. A vízterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki vízjogi engedélyezés alá tartozó tevékenységet végez. Vízterhelési díjat a felszíni vizeket szennyező, a kibocsátó vízjogi engedélyében, ennek hiányában a törvény 2. számú mellékletében meghatározott anyag (vízterhelő anyag) kibocsátása után kell fizetni. Mivel a településen nem történik ilyenfajta tevékenység, így a 4.1.1-7. táblázat jelen esetben nem releváns. 4.1.1.-8. táblázat: Vízterhelési díj Év Kelebia - nem releváns 4.1.2. Keresleti igények jellemzése Lakossági vízfogyasztásra ható tényezők és azok hatásai A jövőbeni vízfogyasztás alakulását alapvetően négy tényező fogja meghatározni: népességszám alakulása lakosság jövedelmi helyzetének alakulása intézmények, és vállalkozások számának alakulása lakosság árrugalmassága A népességszám az utóbbi néhány évben lassú csökkenést mutatott a településen. A jövőben is népességszám stagnálása várható, illetve enyhe növekedése csak akkor következhet be, ha jelentősebb gazdasági fejlődés következik be a településen. Az vállalkozások működéséhez szükséges infrastruktúra így a szennyvízhálózat kiépítése a gazdasági fejlődés egyik sarkalatos pontja, amely segíti a vállalkozások letelepedését. A lakosság jövedelmi helyzete viszonylag stabil, bár az országos gazdasági visszaesést a térség is egyértelműen megérzi. A munkanélküliségi ráta ugyan az országos átlag alatt van, de jelentős a más településeken munkát vállalók (ingázók) aránya. Rövidtávon itt is a reáljövedelmek csökkenésével lehet számolni, azonban a projekt működésének első éveire (2013-2015), már (remélhetőleg) az országos szintű gazdasági növekedés itt is éreztetni fogja hatását, ami mind a jövedelmek növekedéséhez, mind a munkanélküliség csökkenéséhez vezethet. A vízfogyasztás így várhatóan nem esik vissza, annak ellenére, hogy a szennyvízdíjak belépésével a háztartások kiadásai növekedni fognak. Az intézmények számában jelentős változás nem várható, bár összevonások előfordulhatnak. A gazdasági vállalkozások számának alakulása nem függetleníthető az ország gazdasági helyzetétől, így rövidtávon pozitív fordulat nem várható ezen a téren. 26 gazdasági egység rákötése várható összességében 6m 3 /nap kibocsátással. Az éves várható vízmennyiség évi 300 50

munkanappal számolva (mivel a vállalkozások jelentős része szombaton is üzemel/nyitva tart, illetve egy részük vasárnap is) 1800 m 3. 51

Rákötési hajlandóságra ható tényezők Az önkormányzat a szennyvízcsatorna hálózat kiépülését követően ellenőrzi, hogy a házi derítők szabályosan, megfelelően szigetelve lettek-e megépítve. Ellenőrzésre kerül továbbá, hogy az ivóvízfogyasztás alapján keletkező szennyvízmennyiség számlával igazolt módon került-e elszállításra. Aki nem tudja igazolni, hogy a bemenő ivóvíz arányos része szennyvízként elszállításra került, szennyezi a környezetét és talajterhelési díjat fog fizetni. Jelenleg az önkormányzat nem veti ki ezt a díjat, mert nem megoldott a csatornán történő elszállítás. A projekt megvalósulását követően, más településekhez hasonlóan szigorúan fognak fellépni a környezetszennyezés ellen. Mindazon ingatlantulajdonosokra jelentős összegű, adók módjára behajtható talajterhelési díj vethető ki, akik a szennyvízcsatorna hálózat kiépülését követően is szabálytalanul működtetett házi derítőt használ. A felmérések alapján a lakossági várakozás, és igény a csatornahálózat kiépítése iránt jelentős. Magas rákötési aránnyal lehet számolni és bár megjegyzendő, hogy a felmérések még a gazdasági válság előtt készültek, ettől függetlenül a 92%-os rákötési arány elérése nagyon valószínű. A Kedvezményezett a projekt előkészítési szakaszában is erőteljes PR tevékenységet folytat. Lehetőség van arra is, hogy a Polgármesteri Hivatalban személyesen kérjenek az ingatlantulajdonos felvilágosítást a beruházással kapcsolatban. A rákötési hajlandóságot nyilván befolyásolni fogja az egyszeri rákötési díj (közműfejlesztési hozzájárulás), valamint a várható díjak alakulása. Ez utóbbiak azonban mindenképpen kedvezőbbek lesznek, mint a szippantásos szennyvízelszállítás díjai, nem beszélve a csatornával való ellátottság kényelmi szempontjairól. Ipari és egyéb gazdálkodói tevékenységekből származó szennyvíz mennyiségére ható tényezők Ipari szennyvízkibocsátás nem várható a jövőben sem a településen. Az ipari vállalkozások is csak kommunális szennyvizet bocsátanak ki. A vállalkozások által foglalkoztatott munkaerőlétszám alakulása viszont bizonytalan, a gazdasági válság hatása várhatóan hosszabb távon is érezhető lesz, és a vállalkozások inkább a munkaerő-hatékonyság növelésével, mint a létszám emelésével törekszenek majd céljaik elérésére. A rákötési arány és a fajlagos vízfogyasztás figyelembe vételével a prognosztizált szennyvízmennyiséget a 4.1.2-1 sz. táblázat mutatja. 52

Bázis év 2009 Összegyűjtött szennyvíz, m 3 4.1.2-1. táblázat: Előrejelzés az igény felmérés alapján 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2030 2040 Lakossági 0 16 175 48 152 51 752 53 849 55 445 57 041 57 041 57 041 57 041 Intézményi 0 7 586 11 379 11 379 11 379 11 379 11 379 11 379 11 379 11 379 Ipari, egyéb gazdálkodó i 0 2 605 3 907 3 907 3 907 3 907 3 907 3 907 3 907 3 907 Összesen 0 26 365 63 438 67 038 69 135 70 731 72 327 72 327 72 327 72 327 Keletkező szennyvíziszap mennyiség (m 3 /év) Lakossági és intézményi Ipari, egyéb gazdálkodó i 0 299 361 384 394 399 404 404 404 404 0 33 24 24 24 23 23 23 23 23 53

4.1.3. Fejlesztési igények Jogszabályi, hatósági követelményeknek való megfelelés: A fejlesztendő tevékenységek jogszabályi, szakpolitikai szükségszerűségét az alábbi indokok teszik megalapozottá: - A 86/2009. (IV. 10.) Kormány rendelettel módosított Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és - tisztítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002. (11.27.) értelmében a kijelölt szennyvízelvezetési agglomerációk területén a települési szennyvizek közműves szennyvízelvezetését és a szennyvizek biológiai szennyvíztisztítását illetőleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését meg kell valósítani a rendeletben előírt határidő betartásával. Kelebia önálló agglomerációként jelentkezik, amely e rendelet 5. számú melléklete szerint a 2000-10 000 közötti lakosegyenérték terhelésű szennyvízkibocsátású szennyvíz-elvezetési agglomerációk közé tartozik. Ennek értelmében 2015. december 31-ig meg kell oldani a települési szennyvizek közműves szennyvízelvezetését, a szennyvizek biológiai szennyvíztisztítását, valamint a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését. - A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Kormány rendelet értelmében az érintett településen nem biztosított a felszín alatti víz védelme a teljes körű szennyvízcsatorna hálózat kiépítettségének hiányában. A rendelet 1. számú melléklete alapján a szikkasztómedencékből származó, eutrofizációt elősegítő anyagok (különösen a nitrátok és a foszfátok) veszélyességük alapján K2 minősítésű anyagok, amelyek a felszín alatti vízre káros hatást fejthetnek ki. A rendelet 4. : (2) b) alapján, alapvető környezeti célkitűzés, hogy a tevékenység következtében kialakult jelentős és tartósan kedvezőtlen irányú állapotváltozás megforduljon. - A 7/2005. (III.1.) KvVM rendelet által módosított 27/2004 (XII.25) KVVM rendelet szerint Kelebia község érzékeny területi besorolású a felszín alatti vizek szempontjából A 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet (a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól) 2. számú mellékletében előírt küszöbértékeknek kell megfelelni, amennyiben a tisztított szennyvizet a tisztított szennyvizek befogadója a Bucka erdei csatorna, illetve közvetve a Kőrös-éri főcsatorna. 4.1.1-9 sz. táblázat: Tisztított szennyvíz minőségére vonatkozó főbb paraméterek Komponens Határérték ph 6,5-9 KOI kr < 75 g/m 3 BOI 5 < 25 g/m 3 összes-n < 50 g/m 3 ö-szervetlen-n < 40 g/m 3 összes-p < 5 g/m 3 összes lebegő anyag < 50 g/m 3 54

NH 4 -N < 10 g/m 3 SZOE < 5 g/m 3 Kelebia nem szerepel a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendeletben felsorolt nitrát érzékeny területeken levő települések listáján, így a 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet 2. melléklete 3. időszakos vízfolyás befogadóira előírt összes-n = 25 g/m 3, összes szervetlen-n = 20 g/m 3 és NH 4 -N = 5 g/m 3 határértékek kétszeresét kell biztosítani, azaz szükséges III. tisztítási fokozat, a N és P eltávolítás. - A felszíni vizek minősége védelméről szóló 220/2004. (VII.21.) Kormány rendelet értelmében jelenleg nem biztosított a felszíni víz védelme (hatályos 2004. augusztus 6-tól): Biztosítani kell a szennyvíztisztítás vonatkozásában az elfolyó tisztított szennyvíz megfelelő minőségben kerüljön a felszíni vizekbe, ezáltal biztosítva a felszíni víz állapotának jó karbantartását. - Az érintett település településrendezési tervei és helyi építési szabályzatai a település belterületein a közcsatorna-hálózat kialakítását prioritásként kezelik. Az Alsó-Tisza-Vidéki KÖTEVIFE egy korábbi határozata szerint Kelebia Község Önkormányzat tulajdonában álló hulladéklerakóra folyékony hulladék behordása tilos. Jelen probléma már megoldásra került, ám mivel minden korábbi határozat bemutatása kötelező ezért a releváns határozatot a 4.1.1-2. sz. mellékletben csatoltuk. Az EMT-ben bemutatott alapadatok felhasználásával a projekt megvalósítására elvi vízjogi engedélyezési terv készült. Az Alsó-Tisza-Vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 13001-6-10/2009. számú Határozatában a bemutatott csatornázási és szennyvíztisztítási változatok valamennyi projektelemére, míg a tisztított szennyvíz elhelyezés tekintetében a közvetett bevezetésre elvi vízjogi engedélyt adott. A köztes RMT-ben a költség-haszonelemzés a gravitációs csatornázási változatot és a BIOCOS rendszerű szennyvíztisztítást mutatta ki a legkedvezőbbnek, a tanulmányt a KVVM- FI továbbtervezésre alkalmasnak találta. Ennek megfelelően a vízjogi létesítési engedélyezési terv elkészült. Az Alsó-Tisza-Vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 13001-4-16/2010. számú Határozatában Kelebia Község szennvízcsatornázása és szennyvíztisztító létesítményeinek megépítésére vízjogi létesítési engedélyt adott. Az engedély másolata a 4.1.3-1. számú mellékletben található Egyéb hatósági határozat, illetve végzés, vagy bírósági ítélet és bírság nem született. A programok, stratégiák, fejlesztési tervek által meghatározott fejlesztési feladatok tekintetében kijelenthető, hogy a tervezett beruházás nemcsak illeszkedik az érintett település településrendezési tervéhez és építési szabályzatához, hanem elsődleges szempontként szerepel bennük. Fejlesztési programokból, stratégiákból, tervekből adódó szükségszerűségek: Az érintett településen a csatornahálózat kialakítását az alábbi fejlesztési programok, stratégiák, tervek teszik megalapozottá: 55

Településrendezési terv kiemelten kezeli a szennyvízelvezetés és kezelés kérdését. Környezetvédelemről szóló Önkormányzati rendeletek rögzítik többek között a felszíni és felszín alatti vizek védelmében teendő intézkedéseket: Műszaki eredetű szükségszerűség: A fejlesztendő tevékenységek műszaki eredetű szükségszerűségét az alábbi indokok teszik megalapozottá: A magas talajvízállású területeken az emésztők az infiltrációk miatt rendkívül hamar megtelnek. A település helyi víznyerő kútjainak veszélyeztetése fenn áll. A lakossági közműpótlók lecserélése, vízzáróvá alakítása és szippantásos rendszerben történő ürítése nehezen ellenőrizhető. A keletkező szennyvíz házi gyűjtőbe kerül elhelyezésre melyek vízzárósága nem megfelelő. A gyűjtőkből a szennyvíz egy része közvetlenül a talajba kerül, károsítva ezzel a felszín alatti vizeket. A keletkező települési folyékony hulladék egy része illegális, környezetet szennyező módon kerül elhelyezésre. Gazdasági eredetű szükségszerűség: A fejlesztendő tevékenységek gazdasági eredetű szükségszerűségét az alábbi indokok teszik megalapozottá: A fenntartható település-fejlődés megköveteli, hogy javuljanak a települések környezeti állapotjellemzői, amely egyrészt a lakosság életminőségének emelkedését, másrészt a vállalkozások számára a betelepüléshez is vonzóbb feltételek megjelenését eredményezi. Az életkörülmények javítása a lakosság, és különösen a kvalifikált, szakképzett munkaerő helyben maradását is segíti, ami a fenntartható gazdasági fejlődés egyik alapköve egy településen. A környezeti állapotban bekövetkező javulás hozzájárul a turizmus lehetőségeinek jobb kiaknázásához, aminek feltétele, hogy megfelelő szennyvízelvezetéssel és kezeléssel biztosítható legyen a természeti turisztikai értékek megtartása. Társadalmi eredetű szükségszerűség: A fejlesztendő tevékenységek társadalmi eredetű szükségszerűségét az alábbi indokok teszik megalapozottá: Jeleni állapotban az érintett lakosság környezeti biztonsága nem biztosított. A csatornázás megvalósulása még ha nem is teremti elő teljes mértékben ezen biztonságot (a projekttől független tényezők is szerepet játszanak), nagymértékben hozzájárul a kialakulásához. Nem biztosított a tisztább egészségesebb környezet elérése. A nem megfelelő szennyvízelvezetés és kezelés egészségügyi kockázatai is a projekt megvalósítását indokolják. A szennyvíz szikkasztása, amely illegális de gazdasági kényszerből széles körben elterjedt, közegészségügyi és környezetvédelmi szempontok alapján súlyos kockázatot jelent. 56

4.2. Célkitűzések 4.2.1. A célkitűzések meghatározása A projektjavaslat átfogó célja a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) fejlesztési stratégiáján belül, az egészséges, tiszta települések prioritási tengelyén a KEOP célrendszer 1. céljának elérése Kelebia agglomerációban, miszerint: a fenntartható településfejlődés környezeti feltételeinek javítása; a települési környezet állapotjellemzőinek javítása. Ezáltal, az egészséges tiszta település megteremtése; a projekt által érintett lakosság környezeti biztonságának megteremtése; a környezeti fenntarthatóság megteremtése. Az átfogó cél elérésének módja, a fejlesztendő tevékenység megvalósítása, azaz az érintett agglomerációban a szennyvízgyűjtő csatornahálózat és a szennyvíztisztító telep kiépítése. A fejlesztendő tevékenység megvalósítása által elérendő közvetlen célok az alábbiak: Lakossági, ellátási célok: a település belterületének közüzemű-csatornázásának és szennyvízelvezetésének megvalósítása a közcsatornával elvezetett kommunális szennyvizek tisztítása a lakosság életminőségének javítása társadalmi kohézió erősítése a városi és falusias települések közötti infrastrukturális ellátottság színvonalának közelítése az összkomfortos lakókörnyezet kialakításával A szennyvízelvezetési rendszerrel érintett lakosok számának növelése. A lakosság életminőségének javítása. A térségben az infrastrukturális beruházással az életszínvonal emelkedésének javítása, az ökológiai és közegészségügyi negatív hatások csökkentésének megvalósítása. Környezetvédelmi és ökológiai célok: 57

A felszín alatti víz védelme érdekében környezeti állapot javulás elérése, további romlás megakadályozása: az érintett település teljes körű közüzemű-csatornázásának és szennyvízelvezetésének megvalósításával; a közcsatornával elvezetett kommunális szennyvizek biológiai tisztításával. A felszíni víz védelme érdekében: a kiépíteni kívánt szennyvíztisztító telepről elfolyó tisztított szennyvíz megfelelő minőségének biztosítása; szennyező anyag terhelésének csökkentése; a keletkező szennyvíz tisztított hányadának növelése. Az illegális szippantott szennyvíz ürítésekből adódó bűzhatás megszüntetése Ökológia védelmében környezeti állapot javulás elérése, további romlás megakadályozása: A kiépítésre váró szennyvíztisztító telepről elfolyó tisztított szennyvíz megfelelő minőségének biztosításával, A település közvetlen környezetében lévő értékes élővilág (természetvédelmi területek és védett fajok) veszélyeztetésének csökkentésével. A projektjavaslat tárgyát képző fejlesztések illeszkednek a KEOP érintett célrendszeréhez, az elérendő célok reálisak, valós szükségletek, igények állnak hátterükben. Az érintett fejlesztések által - így a célok megvalósulásával - biztosíthatóvá válik az ÚMFT horizontális politikájának megfelelően: A település csatornahálózatának és közcsatornával elvezetett kommunális szennyvizének kezelésére szolgáló szennyvíztisztító telep hosszú távú fenntarthatósága. A tervezett fejlesztés-tervezési, kivitelezési és üzemeltetési fázisa megteremtik a projekt által érintett társadalom környezeti biztonságát. A fejlesztés biztosítja a további környezeti terhelés megakadályozását, a helyzet jelenlegi állapothoz képesti javulását. Esélyegyenlőség A tervezett fejlesztések tervezése, kivitelezése és üzemeltetése során biztosítottá válik a nemek és a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok közötti esélyegyenlőség. Ezen túlmenően megfelelő minőségű foglalkoztatás valósítható meg az érintett társadalom körében. 58

4.2.2. Indikátorok A tervezett fejlesztések következtében megvalósuló célok mérése a következő indikátorokkal lehetséges. A projekt eredményességét jellemző mutatókat, indikátorokat az alábbi táblázat ismerteti. 4.2.2.-1. sz. táblázat: A projekt eredményességét jellemző mutatók, indikátorok Indikátor típusa A projektterületen szennyvízcsatornával ellátott lakóegységek száma A projektterületen szennyvízcsatornával ellátott lakóegységek aránya Bekötési arány a projekt keretében megépült szennyvízcsatorna hálózaton A projektterületen egyedi szennyvízkezeléssel ellátott lakóegységek száma* A projektterületen egyedi szennyvízkezeléssel ellátott lakóegységek aránya* Mértéke. Kiindulási érték Dátum Célérték Dátum db 0 2010. 673 2013. % 0 2010. 51 2013. % 0 2010. 92 2018. db 1311 2010. 638 2018. % 100 2010. 49 2018. * Jelenleg a kommunális szennyvíz túlnyomó része szakszerű tisztítás nélkül közműpótló berendezésekkel a talajba kerül, kis hányada zárt szennyvízgyűjtőkben történő gyűjtést és szippantással történő elszállítást követően kerül 59

60

61

5. VÁLTOZATELEMZÉS 5.1. Elemzések a végső változatok meghatározása érdekében 5.1.1. A már elvégzett változatelemzések bemutatása A településen a keletkező szennyvíz elvezetési-rendszerének kiépítése, illetve a helyi adottságoknak megfelelő szennyvíztisztító telep kiépítésének kérdése több éve foglalkoztatja a település lakosságát és szerepel az önkormányzat napirendi pontjai között. A jelenleg fennálló probléma megoldására az évek folyamán több változat fogalmazódott meg. A településen a keletkező szennyvíz elvezetési-rendszerének kiépítése illetve a helyi adottságoknak megfelelő szennyvíztisztító telepkiépítésének kérdése több mint 10 éve jelen van az önkormányzat napirendi pontján. A jelenleg fennálló probléma megoldására az évek folyamán több változat fogalmazódott meg. Lehetséges változatok 1. Kelebia belterületi szennyvízelvezetése gravitációs rendszerrel a. Kelebia belterületi szennyvízelvezetése gravitációs rendszerrel, néhol nyomott szakaszokkal b. Kelebia belterületi szennyvízelvezetése nyomás alatti rendszerrel 2. Egyedi szennyvízkezelés megvalósítása. 3. Természetközeli szennyvíztisztítás 4. Biológia szennyvíztisztító telep létesítése a. folyamatos üzemű technológia b. szakaszos üzemű technológia Megvalósíthatatlan megoldások kizárása és egyéb okból elvetett változatok kizárásának bemutatása Egyedi szennyvízkezelés megvalósítása A közműves szennyvízelvezető és tisztító művel gazdaságosan el nem látható területekre vonatkozó Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósulási Programjáról szóló 174/2003 (X.28.) Kormányrendelet foglalkozik a települési szennyvizek egyedi gyűjtésére, tisztítására és ártalommentes elhelyezésére vonatkozó előírásokkal. A jogszabály szerint egyedi szennyvízkezelésre lehatárolt terület: a 26/2002.(II.27.) Korm. rendelet szerint lehatárolt, a közműves szennyvízelvezetéssel el nem látható települések és településrészek területe, ahol egyedi szennyvízkezelést kell alkalmazni, mivel a szennyvízkibocsátás nem eléggé koncentrált ahhoz, hogy a közműves szennyvízelvezetés és tisztítás megvalósítása gazdaságos legyen, és ahol a szennyvízcsatornázást környezetvédelmi 62

szempontok sem indokolják. Kelebia esetén az egyedi szennyvízkezelés az alábbi okok miatt került elvetésre: Kelebia település önálló szennyvízelvezetési agglomerációt alkot, tehát egyedi szennyvízkezelésre nem lehatárolt terület. A közműves szennyvízelvezetés számításokkal alátámasztottan gazdaságosabb, mint az egyedi megoldásoknál (5.1.1.-2. sz. táblázat). Az egyedi szennyvíztisztító berendezések telepítése és üzemeltetése is problémákat okoz, mivel támogatott konstrukcióban telepíteni kizárólag közterületre lehet, de az elhelyezéséhez a szükséges terület nem áll rendelkezésre A működtetéshez ki kell építeni az energia ellátást, meg kell oldani a vízellátását, mely magas költségekkel jár. Az egyedi kis szennyvíztisztító berendezések üzemeltetése szakképzett üzemeltetői felügyeletet igényel, ami nyilvánvalóan magasabb fajlagos (Ft/m 3 ) üzemeltetési díjat eredményezne, mint a zárt csatornarendszerben történő szennyvízelvezetés és tisztítás fajlagos költsége Nem jelent a csatornázással összehasonlítható azonos komfortfokozatú megoldást. Természetközeli szennyvíztisztítás Jogszabály írja elő, hogy a kisebb kapacitású szennyvíztisztítók tervezésekor minden esetben vizsgálni kell a természetközeli szennyvíztisztítás lehetőségét. A természetközeli tisztítások közül az elismerten a legelőnyösebb tulajdonságokkal rendelkezik a faültetvényes (nyárfás, azaz a talajon történő) szennyvíztisztítás, ezért jelen projekt esetében is a nyárfás öntözést vettük számításba. A fás növényzet szerepe a szennyvíztisztításban az alábbi: a növényzet növekedéséhez tápanyagot használ fel, elpárologtatja a víz egy részét, a terméketlen szűrőmezőkkel szemben faanyagot produkál, szűri a levegőt, szél, szag ellen védelmet biztosít, lefedi a szűrőmező felületét, fokozza a talajéletet, gyökérzetével, lehulló lombjával javítja a talaj szerkezetét, s ezáltal a talaj szűrő- és lebontó-képességét is. A szennyvízelhelyező terület nyárfás erdő, ikersoros elrendezésű, bakhátas kialakítású, 3,0 m fenékszélességű sáncokkal ellátva. A sáncokba a nyomócsőre telepített hidránsokból jut az ülepített szennyvíz. Nyárfás ültetvény fajlagos területigénye: ~5 m 2 /LE 63

Kelebiai telep becsült területigénye: 5 m 2 /LE x 2865 LE = 14 325 m 2 A természet-közeli szennyvíztisztító telepek jelentős helyigénnyel épülhetnének meg, ilyen nagyságrendű, kedvező fekvésű, önkormányzati terület nem áll rendelkezésre, így a természetközeli tisztítás lehetőségét elvetettük. A fentieken túl az alábbi érvek is közrejátszottak a természetközeli tisztítás kizárásában: A település érzékeny besorolású területen fekszik. A természetközeli szennyvíztisztítás gazdaságos alkalmazásának mérethatárai a kis rendszereknél igazolható (általában 600 LE alatt), de a leginkább javasolható mérettartomány 100-300 LE. A Kelebia lakos-egyenérték terhelése: 2 865 LE, Érzékeny az időjárási viszonoyok változásaira, A természetközeli telepek az alacsony hőmérsékletű és aktivitású téli időszakban komoly karbantartást és felügyeletet igényelnek, és mindemellett jelentős tisztítási hatásfokcsökkenéssel és feliszapolódással is számolni kell. időszakos vízfolyásba történne a tisztított szennyvíz bevezetése (Bucka-erdei csatorna) és a befogadó másik partján Natura 2000-es terület található (Dél-Homokhátság) Agglomerációs felülvizsgálat 2003 októberében az Aqua Vita-Közmű Kft. a két önálló agglomeráció -Kelebia és Tompa községek tervezett csatornázandó területeit megvizsgálta a 26/2005 (II.27) Kormány rendelet előírásai alapján. Kelebia és Tompa községek egyesített szennyvízelvezetési és szennyvíztisztítési agglomerációs felülvizsgálati dokumentáció költséghatékonységi szempontból az alábbi két megoldási lehetőséget vizsgálta: a két település területén közösen építendő szennyvíztisztító telep kialakítása településenként külön szennyvíztisztító telep kialakítása. Az értékelés megállapította, hogy a vizsgált beruházási költségek, valamint a műszaki paraméterek eredményei nem igazolják a két agglomeráció egyesítését. A tervezői-szakértői vélemény a vizsgálatok eredményei alapján egyértelműen a kelebiai és tompai, jelenleg is önálló szennyvízelvezetési és szennyvíztisztítási agglomerációk további fenntartását javasolja. (lásd 5.1.2-2 melléklet Feljegyzés- Kelebia és Tompa települések közös szennyvízhálózatának kiépítése tárgyában). Az alábbiakban ismertetjük.a projekt különböző életciklusa során vizsgált 1. eltérő műszaki megoldásokat, 2. a változatelemzés módszertanát, 3. az adott életciklusban kiválasztott változatot és 64

4. a választás rövid indoklását I. életciklus: Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmány (EMT) Az alábbi táblázatban foglaljuk össze az EMT-ben vizsgált két projektelem két-két változatának főbb paramétereit, a kiválasztott változatot és a választás rövid indoklását 5.1.1.-1 sz. ábra: A projekt során vizsgált eltérő műszaki megoldások I. projektelem: szennyvízcsatorna-hálózat kialakítása A változat: Gravitációs rendszer. B változat: Nyomott rendszer Főbb paraméterek: Főbb paraméterek: Gravitációs rendszer KA cső Nyomás alatti rendszer PE cső Q d =310 m³/d; Q év =113 150 m³/év Q d =310 m³/d; Q év =113 150 m³/év gerincvezeték=13,4 km gerincvezeték=13,4 km Átemelő: 3 db Központi szv. átemelő:1db; Körzeti szv. átemelő:2db Átemelő: 3 db Központi szv. átemelő:1db; Körzeti szv. átemelő:2db Nettó beruházási költség 997 516 eft Az üzemelés egy évére eső fajlagos költsége: 31 312 eft Változatelemzéssel módszertana: Többszempontú elemzés Változatelemzéssel kiválasztott változat: A változat Nettó beruházási költség 935 211 eft Az üzemelés egy évére eső fajlagos költsége: 51 285 eft A részletes műszaki-gazdaságossági elemzések és az üzemeltetési, beruházási fajlagos költségmutatók vizsgálata alapján a gravitációs rendszer, az A változat hosszabb távon gazdaságosabb beruházást jelent. A beruházás előkészítése a pályázati felhívás megjelenése előtt már megkezdődött (a Lakástakarékpénztár (LTP) és aviziközmű Társulat szervezésével). A lakossági fórumokon a különböző csatornázási rendszerekkel kapcsolatos vélemények élesen vetődtek fel. Rendkívül negatív volt a nyomás alatti szennyvízelvezetési rendszer fogadtatása. A gravitációs csatornázási rendszer megvalósítása kapcsán az LTP szerződéskötési hajlandóság lényegesen kedvezőbbnek mutatkozott 65

II. projektelem: szennyvíztisztító telep építése A változat: Főbb paraméterek: Purablokk technológia kapacitás 310 m 3 /d Nettó beruházási költség 181 200 eft Az üzemelés költsége egy évére18 514 eft B változat:. Változatelemzéssel módszertana: Többszempontú elemzés Főbb paraméterek: Bio-Clear technológia kapacitás 310 m 3 /d Nettó beruházási költség 189 600 eft Az üzemelés egy évére eső fajlagos költsége: 18 896 eft Változatelemzéssel kiválasztott változat: A változat Kelebia szennyvíztisztítására kialakított mindkét technológia egylépcsős, eleveniszapos biológiai tisztítás, a keletkező iszap kis mennyiségű, víztelenített és stabil állapotú. A tápanyagok eltávolítása biológiai, illetve a foszfor tekintetében biológiai és kémiai úton biztosított. A költségszámítások az A változat tisztítás technológiájának kisebb beruházási és amortizáció nélküli üzemeltetési költség igényét mutatják. II. életciklus: Projekt előkészítési fázis köztes RMT készítés Az EMT áttanulmányozását követően további változatok kialakításának lehetősége merült fel. Célszerűnek mutatkozott a szennyvízcsatorna-hálózat gravitációs rendszerű kialakításánál egy módosítást bevezetni, a szennyvíztisztító telep esetében pedig egy újabb változat bevezetése volt indokolt az alábbi megfontolások figyelembevételével: I. projektelem: szennyvízcsatorna-hálózat kialakítása Az EMT-ben bemutatott gravitációs csatornarendszernél az A3 vízgyűjtő területről az A1 központi átemelőbe nyomócsövön történt a szennyvíz átvezetés. Az A2 és A3 átemelőket az elvi engedélyezési tervezésnél az időközben megvalósult és tervezett fejlesztések miatt más helyekre kellett áthelyezni, így a nyomócső hossza az A3 vízgyűjtőről az A1 átemelőbe való átvezetésnél jelentősen megnőtt. Ezért indokoltnak látszott a nyomócsöves átvezetés (EMT A változat) mellett a gravitációs átvezetés vizsgálata- annak kedvezőbb üzemeltetési költségeire tekintettel. II. projektelem: szennyvíztisztító telep építése Az EMT-ben bemutatott változatok vizsgálata során felvetődött, hogy a folyamatos üzemű és a szakaszos üzemű reaktorokat alkalmazó technológiák között - a műtárgyak és azok gépészeti kialakítása miatt - különbség van az építési költségekben, az üzemeltetési költségekben. 66

Ezért az EMT-ben bemutatott folyamatos üzemű technológiák mellett indokoltnak látszott más szakaszos üzemű -technológiai rendszer bemutatása: A harmadik megoldás, a Biocos rendszerű szennyvíztisztítási technológia az egymedencés SBR eljárásokhoz hasonlóan szakaszos üzemű reaktorokat alkalma. Az iszapelvétel és az átkeverés nem szivattyúval, hanem mamutszivattyúval, illetve durva buborékos levegőztető berendezéssel történik. Ezek az egyszerű sűrített levegős berendezések költségkímélő módon befolyásolják a beruházást és az energiafogyasztást is. A szerkezeti elemek karbantartásmentesek, mivel nem tartalmaznak mozgó alkatrészeket. A sűrített levegős berendezések levegővel történő ellátása ugyanazokkal a sűrített levegőt előállító légfúvókkal történik, amelyek a levegőztető medence levegőellátását is biztosítják Az EMT-ben bemutatott alapadatok felhasználásával a különböző változatokra elvi vízjogi engedélyezési terv készült, a következők szerint: I. projektelem - szennyvízcsatorna-hálózat kialakítása a változat: gravitációs rendszer- nyomócsöves átvezetés b változat: nyomott rendszer c változat: gravitációs rendszer- gravitációs átvezetés II. projektelem: szennyvíztisztító telep építése a változat: Purablokk rendszerű szennyvíztisztítási technológia b változat: Bio-Clear rendszerű szennyvíztisztítási technológia c változat: Biocos rendszerű szennyvíztisztítási technológia Az RMT-ben bemutatandó változatok Az RMT készítése során szükségessé vált az EMT-ben lefektetett tervezési alapadatok felülvizsgálata, ennek megfelelően az RMT-ben bemutatandó koncepcionális változatok áttervezése. Az áttervezést az alábbiak indokolták: A kibocsátott szennyvízmennyiség tekintetében az utóbbi 5 év tényleges vízfogyasztási adatai vehetők figyelembe. Így a fajlagos lakossági vízfogyasztás 84,5 l/fő/nap. A belterületen 1623 fő él. A külterületen vezetékes vízzel 925 fő van ellátva. A belterületen 573 db. vízbekötéssel rendelkező lakott ingatlan van. A belterületi lakossági ingatlanok 92%-os közcsatornára csatlakozása esetén a bel-és külterületi vezetékes vízzel ellátott ingatlanok szippantott szennyvízmennyisége 30 m 3 /d értékben becsülhető. A módosított tervezési alapadatok, valamint az elvíz vízjogi engedély alapján az RMT-ben bemutatandó koncepcionális változatokban valamennyi projektelem módosul. 67

I.Projektelem: szennyvízcsatorna-hálózat A csatornán elvezetendő szennyvízmennyiség csökkenése (245 m 3 /nap-ról 195 m 3 /nap-ra), valamint az ingatlan adatok pontosítása következtében módosul az átemelők kapacitása, valamint a szennyvíz nyomócsövek átmérője. A gravitációs gyűjtő csatornák és bekötő csatornák minimális átmérője nem változik, tekintettel a tervezésnél alapul vett MI-10-167/5 irányelvre. II.Projektelem: szennyvíztisztítás A szennyvíztelepre csatornán és tengelyen érkező összes szennyvízmennyiség 310 m 3 /d értékről 225 m 3 /d értékre csökken, így a telep hidraulikai terhelése 225 m 3 /d. A biológiai terhelés 4075 LE értékről 2865 LE értékre mérséklődik. A továbbiakban az átdolgozott változatok (EMT nyertes változata és újonnan kialakított), illetve ezek kombinációi kerülnek bemutatásra az RMT-ben, az alábbiak szerint: A változat: gravitációs csatornarendszer- gravitációs átvezetéssel+ BIOCOS rendszerű szennyvíztisztítási technológia B változat: nyomott csatornarendszer+ BIOCOS rendszerű szennyvíztisztítási technológia C változat: gravitációs csatornarendszer- gravitációs átvezetés+ PURABLOKK rendszerű szennyvíztisztítási technológia D változat: nyomott csatornarendszer+ PURABLOKK rendszerű szennyvíztisztítási technológia A fent bemutatott változatokat az 5.1.2. Koncepcionális változatok c. fejezetben többszempontú értékelés módszerével hasonlítjuk össze, mivel a változatoknak még nem készült el a többeszempotú értékelése. Az elvégzett változatelemzés értékelési módszerének bemutatása A környezetvédelmi, technológiai, társadalmi és jogszabályi kategóriák alapján elvégzett összehasonlítást az alábbiakban ismertetjük. A több szempontú elemzés során pénzügyigazdasági értékelés nem történt, mivel az, nem a többszempontú elemzés feladata, illetve a végső változat elemzés módszere kizárólag költséghatékonysági elemzés lehet. Módszertan általános A fejlesztésre irányuló változatok értékelési folyamata több, egymásra épülő lépés végigvitelét jelenti: Probléma meghatározás és a rendszer célkitűzései. A cél olyan változat kiválasztása, mely a lehető legjobb műszaki megoldás mellett a legjobb környezetvédelmi eredményt biztosítja a legkedvezőbb munkafeltételekkel és az elérhető legjobb gazdasági hatásfokkal működtethető. 68

1. Kategóriák, kritériumok és súlyozás. Az értékelés az egyes kategóriákon belül különböző kritériumok szerint történik, a kritériumok fontosságát súlyozási faktorok juttatják érvényre. A súlyozás természetesen bizonyos szubjektivitást eredményez a megítélési szempontok fontosságának szubjektivitása miatt. A változatok értékelése a kritériumok szerint, a változatok rangsorolása Kategóriák és kritériumok súlyozása A súlyozási faktorok azt fejezik ki, hogy az adott kategória fontossága %-osan mekkora a kategóriák összességéhez viszonyítva, ha a kategóriák összességét 100 %-nak tekintjük. Az értékelést az alábbi súlyozási faktorok alkalmazásával számoltuk végig. 5.1.1.-2 sz. táblázat: Kategóriák súlyozási faktorai Kategória Súlyozási faktorok Környezetvédelmi 0,3 Technológiai 0,3 Társadalmi 0,2 Jogi 0,1 Intézményi 0,1 Összes 1,0 Kategóriákon belüli súlyozás A hat fő kategórián belül különböző kritériumokat vettünk számításba. Az alkategóriák súlyozási faktorai a kategórián belüli fontosságuk %-os értékét reprezentálják. 5.1.1.-3 sz. táblázat: Értékelési kategóriákon belüli súlyozás Kategória Környezetvédelmi Technológiai Társadalmi Jogi Intézményi Szempont Ismérv jele Ismérv jele E1 25 T1 40 E2 25 T2 30 Ismérv jele Ismérv jele Ismérv jele Súlyszám Súlyszám Súlyszám Súlyszám Súlyszám S1 50 L1 50 I1 50 E3 25 E4 25 T3 20 S2 50 L2 50 I2 50 Összesen: 100 100 100 100 100 69

A változatok értékeléseű A változatok értékelése pontozásos rendszer szerint történt. A változatok pontozása 1-5 értékű lehet, ahol: 1. elfogadhatatlan, 2. kismértékben elfogadható 3. közepes mértékben elfogadható 4. jól elfogadható 5. kifogástalan megítélést jelenti. 1. Értékelési szempontok vonatkozásában Az értékelő táblázatokban feltüntettük az adott változat kategórián belüli súlyszámát illetve pontszámát. Megadtuk az adott változatnak az adott értékelési kategóriában elért összes pontszámát, mely a következő képpen adódott: m Σ (Xi kategórián belüli súlyozási faktor x Yj adott pontszám ), i=1 ahol, Xi = a kategórián belüli súlyozási faktor, Yj = adott változat adott pontszáma m = értékelési kritériumok szám 2. Értékelési kategóriák vonatkozásában Az értékelő táblázatban feltüntettük az adott változat kategória súlyszámát illetve összpontszámát (az adott kategórián belüli kritériumok szerinti). Megadtuk az adott változat értékelési kategóriák által elért összes pontszámát, mely a következő képpen adódott: m Σ (Ki kategória i súlyozási faktor x Zj adott pontszám), i=1 ahol, Ki = a kategória súlyozási faktora, Zj = adott változat adott pontszáma m = értékelési kategóriák száma Értékelés Az értékelési módszertanban bemutatottak alapján a fejlesztési változatok összehasonlítását először az értékelési kategóriákon belüli értékelési szempontok szerint, majd az értékelési kategóriák szerint ismertetjük. 70

5.1.2. Koncepcionális változatok összehasonlítása A koncepciók közti különbség a szennyvízelvezetési és szennyvíztisztítási lehetőségekből adódik. Szennyvízelvezetés projekt elem terén: Gravitációs szennyvízelvezető rendszer kialakítása Nyomás alatti szennyvízelvezető rendszer kialakítása Szennyvíztisztítás projekt elem terén: BIOCOS technológiájú szennyvíztisztítási rendszerű létesítése PURABLOKK technológiájú szennyvíztisztítási rendszerű létesítése A köztes RMT műszaki változatait az egyes projekt elemek kombináció alkotják: A változat: gravitációs csatornarendszer- gravitációs átvezetés+ BIOCOS rendszerű szennyvíztisztítási technológia B változat: nyomott csatornarendszer+ BIOCOS rendszerű szennyvíztisztítási technológia C változat: gravitációs csatornarendszer- gravitációs átvezetés+ PURABLOKK rendszerű szennyvíztisztítási technológia D változat: nyomott csatornarendszer+ PURABLOKK rendszerű szennyvíztisztítási technológia Koncepcionális változatok összehasonlítása Az 5.1.1. fejezetben bemutatott többszempontú értékelési módszertan alapján Összehasonlítás értékelési szempontok alapján Környezetvédelmi kategórián belüli szempontok szerinti összehasonlítás 5.1.2-1. sz. táblázat: Környezetvédelmi szempontok szerinti értékelési eredmények bemutatása Környezetvédelmi kategóriák Súlyszám (X) Változatok pontszámai (Y) Szempontok A B C D E1 E2 Környezeti biztonság megteremtése a lakosság számára Környezeti elemek terhelés csökkentésének biztonsága 25 4 3 3 2 25 4 3 3 2 E3 Környezetbarát építés biztosítása 25 4 3 3 2 E4 Környezetbarát biztosítása üzemeltetés 25 4 3 3 2 Σ súlyozott pontszám 1. kategória 100 400 300 300 200 71

Szennyvízelvezetés tekintetében: Üzembiztonság szempontjából lényegesen kedvezőbb helyzet alakul ki gravitációs rendszer kialakításával (nincsenek házi átemelők) Szennyvíztisztítás tekintetében: Mind a Biocos, mind a Purablokk technológiájú szennyvíztisztító telep környezeti biztonságot teremt, a környezeti elemek terhelését nem idézi elő, hiszen: A lakóterületektől a telep létesítésére kijelölt hely az előírásoknak megfelelő távolságban van (védőtávolság biztosított) Felszín alatti vízkészlet nem szennyeződhet, mert a műtárgyak és az iszapszikkasztó ágyak is vízzáró kivitelben készülnek, A szennyvíztisztító telep üzemeltetéséhez szükséges anyagok és keletkezett hulladék, a víztelenített, stabilizált iszap szállítása csak zárt, csepegésmentes szállítóeszközökben történik majd, A technológiák biztosítja a határértékekre történő tisztítást, a Bucka-erdei csatornába vezethető a tisztított szennyvíz Környezetbarát üzemeltetés szempontjából a Biocos rendszerű technológia kedvezőbb alacsonyabb energiaigénye miatt. A változatok technológiai kategória szerinti pontszámai 5.1.2-2. sz. táblázat: A változatok technológiai kategória szerinti összehasonlítása Súlyszám Technológiai kategóriák Változatok pontszámai (Y) (X) Szempontok A B C D T1 Elérhető legjobb technológiának való megfelelés 40 4 3 3 2 T2 Üzembiztonság megteremtése 30 4 3 3 2 T3 Műszaki fenntarthatóság 30 4 3 3 2 Σ súlyozott pontszám 2. kategória 100 400 300 300 200 Mind a gravitációs, mind a nyomás alatti csatorna rendszer megvalósítható. A nyomott csatorna rendszerben a jellegéből adódóan a szennyvíz rövidebb tartózkodási idővel jellemezhető, mint a gravitációs rendszer, ugyanakkor a nyomott csatorna rendszer üzemeltetésében és fenntarthatóságában jelent többlet terhet. A nyomás alatti csatornarendszer működtetéséhez külső energiaforrás igénybevételére van szükség. Elérhető legjobb technológia és üzembiztonság, fenntarthatóság szempontjából a gravitációs rendszer megvalósítását javasoljuk. 72

A vizsgált szennyvíztisztítási technológiák mindegyike biztosítja az élővízbe vezetéshez szükséges előírt határértékeket. A Biocos rendszerű szennyvíztisztítási technológia során az iszapelvétel és az átkeverés nem szivattyúval, hanem mamutszivattyúval, illetve durva buborékos levegőztető berendezéssel történik. Ezek az egyszerű sűrített levegős berendezések kedvezően befolyásolják az energiafogyasztást. A szerkezeti elemek karbantartásmentesek, mivel nem tartalmaznak mozgó alkatrészeket. Elérhető legjobb technológia és üzembiztonság, fenntarthatóság szempontjából az Biocos rendszerű szennyvíztisztító telep megvalósítását javasoljuk. A változatok társadalmi kategória szerinti pontszámai 5.1.2-3. sz. táblázat Társadalmi szempontok szerinti értékelési eredmények bemutatása Súlyszám Társadalmi kategóriák Változatok pontszámai(y) (X) Szempontok A B C D S1 S2 Hatósági, elfogadás Érintettek hozzájárulása zöld szervezetek) szakhatósági pozitív (lakosság, 50 50 4 4 4 4 4 3 4 3 Σ súlyozott pontszám 4. kategória 100 400 350 400 350 A csatornahálózat kialakítás projekt elem és szennyvíztisztítás projekt elem mindkét változata rendelkezik elvi vízjogi engedéllyel. Az elmúlt években a lakossági igény a csatornahálózat és a keletkezett szennyvíz tisztítására egyre nagyobb, azonban a nyomás alatti csatornahálózat kialakítása során a lakosság ellenállása várható. A változatok jogi kategória szerinti pontszámai: 5.1.2-4. sz. táblázat: A változatok jogi kategória szerinti összehasonlítása Súlyszám Jogi kategóriák Változatok pontszámai(y) (X) Szempontok A B C D L1 L2 Tulajdonviszonyok rendezése Érvényben jogszabályoknak, szabványoknak, rendeleteknek lévő való 50 5 5 5 5 50 5 5 5 5 73

megfelelés Σ súlyozott pontszám 5. kategória 100 500 500 500 500 Mindkét változat ugyanazon területen valósul meg (önkormányzati és állami területen) A változatok mindegyike megfelel a hatályos jogszabályoknak. A változatok kidolgozásánál a Pályázati Útmutatóban felsorolt és az alábbiakban külön is kiemelt rendeletek előírásai is figyelembe lettek véve: Vizekkel kapcsolatos rendeletek: 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről. 367/2004. (XII.26.) Korm. rendelet a 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet módosításáról. 10/2000. (VI.2.) KöN-EüM-KVF-KHVM együttes rendelet a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről. 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól. 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól. Levegő-tisztaságvédelemmel kapcsolatos rendeletek: 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról. Zaj- és rezgésvédelem: A környezetvédelmi miniszter és az egészségügyi miniszter 8/2002. (III.22.) KöM- EüM együttes rendelete a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról. Környezetterhelési díj: 2003. évi LXXXIX. Törvény a környezetterhelési díjról. Hulladékos jogszabályok: 16/2001. (VII.18.) KöM rend. A hulladékok jegyzékéről. 20/2006. (IV.5.) KvVM rend. A hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről. 213/2001. (XI.14.) Korm. rend. A települési hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről. 15/2003. (XI.7.) KvVM rendelet a területi hulladékgazdálkodási tervekről. 74

50/2001. (VI.3.) Korm. rendelet a szennyvizek és a szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól. A változatok intézményi kategória szerinti pontszámai: 5.1.2-5. sz. táblázat: A változatok intézményi kategória szerinti összehasonlítása Intézményi kategóriák Súlyszám (X) Változatok pontszámai(y) Szempontok A B C D I1 Előkészítés időigénye 50 5 5 5 5 I2 Megvalósítás időigénye 50 5 5 5 5 Σ súlyozott pontszám 6. kategória 100 500 500 500 500 A változatok intézményi kategória szerinti értékelésénél mindegyik változat azonos. A köztes RMT beadásakor elvi vízjogi engedély rendelkezésre áll, tehát az előkészítés és megvalósítás időigénye a változatoknak közel azonos. Összehasonlítás értékelési kategóriák alapján 5.1.2-6. sz. táblázat: Értékelési eredmények bemutatása Kategóriák Változatok Súlyozási faktor pontszámai(z) (K) Szempontok A B C D 1. Környezetvédelmi E(0,3) 2. Technológiai T(0,3) 4. Társadalmi F(0,2) 5. Jogi L(0,1) 6. Intézményi I(0,1) 400 (120) 400 (120) 400 (80) 500 (50) 500 (50) 300 (90) 300 (90) 350 (70) 500 (50) 500 (50) 300 (90) 300 (90) 400 (80) 500 (50) 500 (50) 200 (60) 200 (60) 350 (70) 500 (50) 500 (50) Súlyozott Σ pontszám 420 350 360 290 Változatok rangsorolása I. III. II. IV. Megjegyzés: pl. 400 (120) jelölésnél, 400 jelenti a változatra adott összpontszámot, a (120) jelenti a súlyozási faktorral korrigált össpontszámot 75

A többszempontú értékelés alapján megállapítható, hogy környezetvédelmi, technológiai és társadalmi szempontból az A változat kedvezőbb, a jogi és intézményi kategóriákon belül nincs számottevő különbség. Tekintettel arra, hogy a vizsgált műszaki változatok ugyanannak a célnak az elérését biztosítják, és mind a négy változattal ugyanazon eredmények érhetők el, a végső változatelemzés módszere a költséghatékonysági elemzés, azaz megvizsgáltuk, hogy az egyes változatoknak mekkora az éves szintre számított beruházási és üzemelési költsége. Gazdaságosan csatornázható településrészek lehatárolása Az EMT-ben a gyűjtőhálózat építésének bemutatásakor nem került sor a településen a gazdaságosan csatornázható településrészek lehatárolására, ennek pótlása a köztes RMT készítése során megtörtént. Az alábbi táblázat ismerteti a lehatárolás eredményeit az egyes öblözetekre vonatkozóan. Ennek alapján megállapítható, hogy a kialakított csatornázási öblözetek mindegyike, megfelel a 91/271/EGK Irányelvben, illetve a 26/2002 (II.27.) Korm. Rendeletben meghatározott előírásnak. Gravitációs csatornarendszer A1 vízgyűjtő A2 vízgyűjtő A3 vízgyűjtő Összesen Közcsatornára csatlakoztathatók (fő) 597 703 323 1623 Lakossági bekötés /összes(db) 211/213 248/292 114/123 573/628 A gravitációs gyűjtő csatornák hossza (km) 4,786 4,814 2,580 12,180 Fő/1km gyűjtő csatorna 125 146 125 133 Vízgyűjtő terület (ha) 72 88 40 200 Nyomott csatornarendszer A1 vízgyűjtő A2 vízgyűjtő A3 vízgyűjtő Összesen Közcsatornára csatlakoztathatók (fő) 552 703 368 1623 Lakossági bekötés /összes(db) 195/197 248/292 130/139 573/628 A nyomásalatti gyűjtő csatornák hossza (km) 4,443 4,737 2,886 12,066 Fő/km 124 148 127 134 Vízgyűjtő terület (ha) 67 88 45 200 76

Bekötési vállalás Az RMT útmutatója által előírt minimális bekötési vállalás (75%) teljesül, melyet a Víziközmű Társulatba belépett személyek száma, illetve a PR tevékenységek kapcsán 2009 január - február között végzett közvélemény kutatás eredménye is alátámaszt. Kelebiai Víziközmű-társulat (6423 Kelebia, Ady E. út 114.) a vízgazdálkodásról szóló 1995.évi LVII tv. és a gazdasági társaságokról szóló 2006.évi IV. törvény előírásain alapulva 2007. október 9-én határozatlan időre megalakult. A társulat alapvető célja, hogy ingatlan tulajdonnal rendelkező, vagy ingatlant egyéb jogcímen használó természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok bevonásával helyi vízgazdálkodási közfeladatot valósítson meg. A társulat közfeladata Kelebia településen, az érdekeltségi területen belül a társulat tervében meghatározott Szennyvízközmű hálózat és szennyvíztisztító megépítése. A társulati közfeladatokhoz való hozzájárulás mértékét az érdekeltségi egységre eső hozzájárulásnak és az érdekeltségi egységek számának szorzata adja. Az érdekeltségi hozzájárulás egységnyi összege: - lakás-előtakarékossági szerződést kötött és a társulat javára engedményezési nyilatkozatot aláírt érdekelt természetes személyeknek 265.000 Ft/ érdekeltségi egység, mely összeget a megtakarítási időtartam alatt, havi 1990 Ft/ hó 100 hónapi részletekben kell megfizetni. - azok a természetes személy érdekeltek esetében, akik nem kötnek lakás-előtakarékossági szerződést vagy a megkötött előtakarékossági szerződésük a futamidő alatt bármely okból megszűnik, az érdekeltségi hozzájárulás összege 225.000 Ft/ érdekeltségi egység - a jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok érdekeltségi hozzájárulásának egységnyi összege 225.000 Ft/ egység - települési önkormányzati tulajdonú ingatlanok és intézmények esetében a hozzájárulás egységnyi összege 225.000 Ft/ egység. A vízközmű beruházással érintett projekt terület teljes lakossága tagja a társulatnak, az érdekeltségi hozzájárulást rendszeresen fizetik. A település lakossága körében végzett reprezentatív közvéleménykutatás eredményei alapján megállapítható, hogy a lakosság többsége tájékozott a projekt létét illetően fontosnak érzi a beruházást és optimista annak a térség jövőjére gyakorolt hatása szempontjából, rövid távon a településen élők foglalkoztatását, hosszú távon hatékony, költségkímélő és környezetbarát szennyvízelvezetést várja a projekt megvalósulásától. 77

5.1.3. A végső változatelemzés változatai A végső változatelemzésben vizsgált változatok a következők: A változat: Kelebia község belterületeinek közüzemű csatornázása - gravitációs szennyvízcsatorna rendszer Szennyvíztisztító telep építése - BIOCOS rendszerű szennyvíztisztítási technológiával B változat: Kelebia község belterületeinek közüzemű csatornázása nyomás alatti szennyvízcsatorna rendszer Szennyvíztisztító telep építése - BIOCOS rendszerű szennyvíztisztítási technológiával C változat: Kelebia község belterületeinek közüzemű rendszer csatornázása- gravitációs szennyvízcsatorna Szennyvíztisztító telep építése - PURABLOKK rendszerű szennyvíztisztítási technológiával D változat: Kelebia község belterületeinek közüzemű csatornázása nyomás alatti szennyvízcsatorna rendszer Szennyvíztisztító telep építése - PURABLOKK rendszerű szennyvíztisztítási technológiával Az EMT-ben és az RMT-ben bemutatott változatok közötti eltérés lényegét az 5.1.2.pontban ismertettük. A műszaki tartalom a KEOP 1.2.0. pályázati konstrukció által a csatornázásra vonatkozó kritériumok maximális figyelembe vétele mellett felülvizsgálatra kerültek, ezáltal az egyes változatok műszaki paraméterei és a hozzájuk kapcsolódó költségek pontosításra kerültek. 5.2. A végső változatelemzés módszere A szennyvízgyűjtés kiépítésre két, reálisan kivitelezhető, de koncepcionálisan különböző változatot fogalmaztunk meg, és hasonlítottunk össze. Változatelemzés módszertana Az egyes változatok leírásánál részletesen bizonyítottuk, hogy minden változat a releváns célkitűzések tekintetében ugyanazt az eredményt adná. Mivel ebben az esetben a célkitűzések esetleges meghaladása nem járna többlet haszonnal, ezért a végső változatokat a költség- 78

hatékonysági módszerrel elemeztük. Ennek során az egyes projektek beruházási, üzemeltetési, pótlási költségét valamint maradványértékét vetettük egybe, hogy a legalacsonyabb összköltséggel megvalósítható alternatívát kiválaszthassuk. Áfa és amortizáció Csak olyan költségeket vettünk figyelembe, amelyek valós pénzáramokat fednek. Így a beruházáshoz, üzemeltetéshez és fenntartáshoz valamint pótláshoz kapcsolódó költségekkel számoltunk. Az áfa-t valamint amortizációt nem vettük figyelembe, mivel előbbi csak transzfer jellegű kifizetés, míg utóbbi könyvviteli tétel, de nem valódi pénzáram, ellentétben a pótlási költségekkel. Költségek Az üzemeltetési és fenntartási költségeken belül a szennyvízgyűjtés, a szennyvíztisztítás valamint az iszapkezelés állandó valamint változó költségeit megkülönböztettük. A működési költségek között megkülönböztettük a fajlagos és állandó költségeket. Ezeken belül elkülönítettük egymástól a villamosenergia, egyéb energia, anyag, személyi jellegű, idegen szoláltatást és egyéb költségeket. A változó csatorna költségeket a csatornán szállított szennyvíz és fajlagos költségek szorzata adja. A tisztítási költségek esetében a fajlagos költségeket a kezelt szennyvíz mennyiségével szoroztuk. Az iszapkezelés esetében szintén a kezelt szennyvízzel szoroztuk a fajlagos költségeket, kivéve az idegen szolgáltatást, ami az iszap elszállítást foglalja magában, így azt a keletkezett iszap mennyiségével szoroztuk. A fajlagos és állandó költségeket tervezői és üzemeltetői tapasztalatok segítségével állapítottuk meg. Árak A költségeket változatlan áron, tehát az inflációs hatástól megtisztítva, és reál értéken azaz az egymáshoz viszonyított változásukat figyelembe véve számoltuk. A munkabérről feltételeztük, hogy a 2013-ig eltartó recessziós időszakban csökken majd ezt követően növekszik, -1 és 1% között változik. A reálbérek kalkulálásánál figyelembe vettük a Pénzügyminisztérium és az MNB előrejelzéseit, így 2010-ben -1%-kal térítettük el, míg 2011- ben -0,5%-os változással 2012-ben 0% a következő években pedig 1% növekedéssel számoltunk. Az energia árak reál értelemben feltételezésünk szerint 0,5%-kal növekednek különös tekintettel a fosszilis energiahordozók csökkenése miatt -, míg az anyag és anyag jellegű költségek reaál értelemben nem változnak. Maradványérték A maradványérték számítására az útmutató három módszert ajánl. Mi a legeegyszerűbb és javasolt módszert alkalmaztuk, és a beruházási összeget csökkentettük a várható élettartam alapján számított értékcsökkenéssel, miközben figyelembe vettük a harminc év alatti értéknövelő beruházásokat, azaz pótlásokat. 79

Jelenérték számítás Az alkalmazott pénzügyi reál diszkontráta a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ajánlása szerinti 5%. A pénzáramok bázis éve 2011, mivel ez az első kifizetési év. A referncia időszak 30 év, amelynek első éve a bázis év. A jelenértékeket minden esetben a bázis évre számoltuk. A fent elmondottak részleteiben követhetők a csatolt excel alapú számolási táblázatokban. Az alábbi fejezetekben csupán az eredmények közlésére és magyarázatára szorítkozunk. A táblázatok nagy része csak a kiemelt éveket tartalmazza. A teljes idősort artalmazó táblázatokat a mellékelt számításokat is tartalmazó excel fájlban, valamint a CBA kivonat excel fájlban találhatók 5.3..A projekt nélküli eset leírása 5.3.1. Műszaki leírás A tervezett beruházás elmaradása esetén az érintett településen a szennyvízcsatorna hálózat nem kerül kialakításra, a szennyvízelvezetés nem lesz biztosítva, a településen keletkező kommunális szennyvíz kezelése továbbra is közműpótló berendezésekkel történik. Nem teljesül a 30/2006. (II.27.) Korm. rendelettel módosított 25/2002. (II.08.) Korm. rendelet előírása, miszerint a kijelölt szennyvíz-elvezetési agglomerációk területén a települési szennyvizek közműves szennyvíz-elvezetését és a szennyvizek biológiai szennyvíztisztítását, a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését legkésőbb 2015. december 31-ig meg kell valósítani. Kelebia Község területén jelenleg az ingatlanokon zárt szennyvízgyűjtés történik. Valóságban azonban a házi kivitelezésű vb. vagy tégla, egyéb anyagú szennyvízaknák szikkasztóként funkcionálnak. Az éves becsült szennyvíz kibocsátási (lásd 4.1.1-3 táblázat) és a településről tengelyen elszállított folyékony hulladék (lásd 4.1.1-6 táblázat) adatokat vizsgálva látható, hogy a szennyvíz döntő hányada (97-98%) a településen szikkad el. Ezek közvetlenül szennyezik a község alatti szennyvízdombot és közvetett módon a felszíni vízfolyásokat, belvízcsatornákat. A szippantott szennyvíz összegyűjtését és elhelyezését a 100%-os önkormányzati tulajdonú Kelebia Kft. végzi. A települési folyákony hulladék szállítása a Kelebia Kft tulajdonában lévő szippantó tartálykocsival végzik. A szippantott szennyvíz elhelyezése a Pusztamérges települési folyékony hulladék tisztítólepre történik. 5.3.1-1. sz. táblázat: A 0 változat esetén megvalósítandó fejlesztés/pótlás/javítás elemek kapacitására, élettartalmára és beruházási költségére vonatkozó értékek Eszköz/Létesítmény Kapacitás Rekonstrukcióig hátralévő élettartam Kapcsolódó felújítási költség [Ft] Tervezett élettartam (év) 80

Szippantó tartálykocsi 5 m 3 - - 6 81

5.3.2. Költségek, bevételek és hasznok becslése A következőkben csak a projekt nélküli esetben felmerülő költségeket mutatjuk be. A projekt nélküli eset költségei meghatározásához a következő feltételezésekkel éltünk. A csatornával ellátott lakás a projekt területén nincsen. Mivel önerőből csatornaépítés nem várható, a csatlakozási arány a vizsgált 30 évben nem változik, így az 5.3.2-1. táblázatban bemutatott bekötési arány 0% marad. Ugyan ezért a csatornázotsági mutató, tehát a teljes lakosságra vetített bekötések száma is 0% marad. 5.3.2-1. táblázat: Bekötési arány előrejelzés (%) Meglévő hálózaton 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Összes lakos db 1623 1 623 1 623 1 623 1 623 1 623 1 623 Potenciálisan beköthető lakosok száma db - - - - - - - Csatlakozott lakos db - - - - - - - Bekötési arány % 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% Csatornázottsági mutató (teljes lakosság arányában) % 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% Meglévő hálózaton 2017 2018 2028 2038 2039 2040 Összes lakos 1 623 1 623 1 623 1 623 1 623 1 623 Potenciálisan beköthető lakosok száma - - - - - - Csatlakozott lakos - - - - - - Bekötési arány 0% 0% 0% 0% 0% 0% Csatornázottsági mutató (teljes lakosság arányában) 0% 0% 0% 0% 0% 0% A következő 5.3.2-2. és 5.3.2-3. táblázatokban mutatjuk be az összegyűjtött szennyvíz mennyiségének éves alakulását. Az előzőekben említett okok nincsen csatornán elvezetett szennyvíz. Szippantott szennyvízzel azonban számolhatunk. Az önkormányzat beszerzett egy használt szippantós járművet, hogy eleget tegyen jogszabályi kötelezettségének. Az önkormányzati tulajdonú Kelebia Kft. végzi a lakossági szennyvíz gyűjtését és elszállítását. A szippantott települési folyékony hulladék mennyisége egy kezdeti felfutás után stabilizálódik 5.000 m 3 /év szinten. 82

5.3.2-2. táblázat Összegyűjtött szennyvízmennyiség előrejelzés 2011 2012 2013 2014 2015 2016 Csatornán gyűjtött lakossági szennyvíz m 3 /év 0 0 0 0 0 0 Intézményi szennyvíz m 3 /év 0 0 0 0 0 0 Ipari és egyéb gazdálkodók szennyvize m 3 /év 0 0 0 0 0 0 Összes csatornán gyűjtött szennyvíz m 3 /év 0 0 0 0 0 0 Szippantott lakossági szennyvíz (TFH) m 3 /év 2 500 3 200 3 650 4 015 4 417 4 637 Szippantott intézményi szennyvíz (TFH) m 3 /év 0 0 0 0 0 0 Szippantott gazdálkodói szennyvíz (TFH) m 3 /év 0 0 0 0 0 0 Összes szippantott szennyvíz (TFH) m 3 /év 2 500 3 200 3 650 4 015 4 417 4 637 Számlázott szennyvíz m 3 /év 2 500 3 200 3 650 4 015 4 417 4 637 Infiltráció m 3 /év 0 0 0 0 0 0 Összes kezelt szennyvíz m 3 /év 2 500 3 200 3 650 4 015 4 417 4 637 2017 2018 2028 2038 2039 2040 Csatornán gyűjtött lakossági szennyvíz m 3 /év 0 0 0 0 0 0 Intézményi szennyvíz m 3 /év 0 0 0 0 0 0 Ipari és egyéb gazdálkodók szennyvize m 3 /év 0 0 0 0 0 0 Összes csatornán gyűjtött szennyvíz m 3 /év 0 0 0 0 0 0 Szippantott lakossági szennyvíz (TFH) m 3 /év 4 869 5 000 5 000 5 000 5 000 5 000 Szippantott intézményi szennyvíz (TFH) m 3 /év 0 0 0 0 0 0 Szippantott gazdálkodói szennyvíz (TFH) m 3 /év 0 0 0 0 0 0 Összes szippantott szennyvíz (TFH) m 3 /év 4 869 5 000 5 000 5 000 5 000 5 000 Számlázott szennyvíz m 3 /év 4 869 5 000 5 000 5 000 5 000 5 000 Infiltráció m 3 /év 0 0 0 0 0 0 Összes kezelt szennyvíz m 3 /év 4 869 5 000 5 000 5 000 5 000 5 000 5.3.2-3. táblázat Egyedileg kezelt szennyvízmennyiség előrejelzés (m 3 /év) 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2028 2038 2039 2040 Szippantott lakossági szennyvíz 2500 3200 3650 4015 4417 4637 4869 5000 5000 5000 5000 5000 83

Az 5.3.2-4 táblázatban a költségeket mutatjuk be. Beruházási költség A beruházási költség projekt nélküli esetben nem merül fel, hiszen ekkor semmilyen üzemeltetői vagy tulajdonosi fejlesztéssel nem számolhatunk. Ebből következően a pótlási költségek, valamint maradványérték is nullának adódik. Üzemeltetési költség Üzemeltetési költségként merül föl szippantó kocsi üzemeltetési valamint az elhelyezés költsége. Ezt összességében, tervezői tapasztalatok alapján 3.500 Ft/m 3 elszállított szennyvízre becsültük. A részletes adatok a háttérszámításokat tartalmazó táblázatokban 1 találhatók. 5.3.2-4. táblázat: A költségek becslésének eredményei Jelenérték 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 1. Beruházási költség (Ft) 0 0 0 0 0 0 2.Üzemeltetési és karbantartási) költség (Ft) 55 860 8 750 11 200 12 775 14 053 15 458 16 231 17 042 3. Pótlási költség (meglévő és projekt nélkül esetlegesen épülő) 0 0 0 0 0 0 6 000 0 4. Működési költség összesen (2+3) 55 860 8 750 11 200 12 775 14 053 15 458 22 231 17 042 5. Maradványérték (Ft) 0 0 0 0 0 0 0 0 6. Összes költség (4-5) 55 860 8 750 11 200 12 775 14 053 15 458 22 231 17 042 1. Beruházási költség (Ft) 2017 2018 2028 2038 2039 2040 2.Üzemeltetési és karbantartási) költség (Ft) 17 042 17 500 17 500 17 500 17 500 17 500 3. Pótlási költség (meglévő és projekt nélkül esetlegesen épülő) 0 0 6 000 0 0 6 000 4. Működési költség összesen (2+3) 17 042 17 500 23 500 17 500 17 500 23 500 5. Maradványérték (Ft) 0 0 0 0 0 0 6. Összes költség (4-5) 17 042 17 500 23 500 17 500 17 500 23 500 CBA_Kelebia_A_változat_20091207_v6_FI_beadando.xls 1 CBA_kivonat_Kelebia_összes_változat_20091207_v4.xls 84

Díjbevételek Az önkormányzattal egyeztetve a szippantás díját 600 Ft/m 3 elszállított szennyvízben állapítottuk meg, figyelembe véve a lakosság teherbíró képességét és valószínű árelfogadási hajlandóságát. 5.3.2-5. táblázat: Pénzügyi bevételek (eft) 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2028 2038 2039 2040 Díjbevétel 1 500 1 958 2 278 2 556 2 868 3 072 3 290 3 446 4 201 5 121 5 223 5 328 Áthárított vízterhelési díj 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Másodnyersanyag és egyéb 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Összes bevétel 1 500 1 958 2 278 2 556 2 868 3 072 3 290 3 446 4 201 5 121 5 223 5 328 5.3.3. Egyéb releváns szempontok Gazdasági hatások projekt elmaradása esetén: A csatornázatlan település kevésbé vonzza a lakosságot és a vállalkozásokat, ezért számolhatunk a fiatalok, munkaképes korú lakosság és vállalkozások elvándorlásával, de legalábbis a beköltözések hiányát tapasztalhatjuk. Ennek gazdasági következménye, hogy a települési személyi jövedelemadó, illetve az iparűzési adó bevétel csökken, ami a település fejlesztési lehetőségeit szűkíti. A csatornázatlanság további következménye, hogy a csatornázatlan területek lakossága többletkiadásra kényszerül, amennyiben jogkövető magatartást tanúsít, ugyanis meg kell építenie egy vízzáró tárolót, ami az elszállítandó szennyvíz mennyiségét növelve a szállítási költségeket is növeli. 85

5.4. A projektváltozat A változat: Kelebia község belterületeinek közüzemű csatornázása - gravitációs szennyvízcsatorna rendszer Szennyvíztisztító telep építése - BIOCOS rendszerű szennyvíztisztítási technológiával Tervezési alapadatok A tervezésnél alkalmazott alapadatokat a következőkben ismertetjük kitérve a szennyvízmennyiségekre, a szennyvízminőségre, a talajmechanikai jellemzőkre és az egyéb felhasznált műszaki forrásadatokra. Általános adatok Lakosszám fő Belterületi (LB) 1623 Külterületi (LK) 1219 Összesen (SL) 2842 Vezetékes vízellátás fő Belterületi 1623 Külterületi 925 Összesen 2548 Ivóvízbekötések száma db Belterületi lakossági 573 Belterületi intézmények és gazdálkodó 55 szervezetek Belterület összesen 628 Kelebiai Vízmű által szolgáltatott vízfogyasztási adatok: Évek: Intézményi vízfogyasztás (m3/év) Gazdálkodó szervezetek vízfogyasztása (m3/év) 2004 11690 4533 51649 2005 10074 4792 51047 2006 8758 4370 43554 2007 10740 4035 54255 2008 15633 1805 49978 Belterület lakossági (m3/év) 86

2009 10398 2860 - Összesen: 56895 19535 250483 Évesmax./ átlag 15633/11215 4792/3732 54255/50096 /Kelebiai Polgármesteri Hivatal 2009.11.18.-i és 2010.04.13.-i adatszolgáltatása alapján!/ A belterületi lakosság 100%-os vízellátását figyelembevéve az 1 főre eső vízfogyasztás az 5 éves átlagos adatok alapján: q=84,56 l/fő/nap. Várható szennyvízkibocsátás: A lakossági bekötéseknél, a 100%-os csatornára történő csatlakozásnál a fajlagos vízfogyasztás 92%-át, az intézményi és vállalkozási bekötéseknél a tényleges vízfogyasztást vettük alapul. Szennyvíz fajta Intézmények (m 3 /év) Vállalkozások (m 3 /év) Belterületi lakosság (m 3 /év) Külterületi lakosság (m 3 /év) Összesen (m 3 /év) Csatorna 11215 3723 46088-61035 Szippantott - - - 10950 10950 Összesen 11215 3723 46088 10950 71976 Csatornán elvezetendő és tengelyen elszállítandó szennyvízmennyiség: A közcsatornába esetlegesen bejutó idegen vizek arányát a csatornába bocsátott szennyvízmennyiség 5%-s értékével vesszük azonosnak. Csatornába bekötött (m 3 /év) Infiltráció (5%) (m 3 /év) Szippantott (m 3 /év) Összesen (m 3 /év) 61 035 3 052 10 950 75 037 Hidraulikai adatok A belterületen keletkező lakossági szennyvíz várható mennyisége: 100 % csatorna rákötés mellett, a fajlagos vízfogyasztás 92 %-a lesz a szennyvíz. Q dl = L B q= 1.623 fő 77,74 liter/fő/nap = 126 m 3 /nap. Az intézmények és egyéb gazdálkodószervezetek várható szennyvíz kibocsátása: az utóbbi 6 év tényleges átlagos vízfogyasztásával azonos intézmények Q di = 11215 m 3 /év/250 nap 45 m 3 /d. gazdálkodó szervezetek Q d-g = 3723 m 3 /év/250 nap 15 m 3 /d. 87

Várható infiltráció (idegen víz): az elvezetett mennyiség 5 %-a Q d-inf = 3052 m 3 /év/365 nap = 9 m 3 /nap Szennyvízcsatornán elvezetendő átlagos napi szennyvízmennyiség: Q dcs = Q dl + Q di + Q dg + Q dinf = 126 + 45 + 15 + 9 = 195 m 3 /d Órai átlag (24 h):q h = 8,1 m 3 /h, Átlagos nappali óracsúcs (12 h): Q h =16 m 3 /h, Max. óracsúcs (10 h):q h,max = 20 m 3 /h. Szippantott szennyvíz külterületen, a nem csatornázott ingatlanokban keletkezik: Vízzel ellátott lakos-szám: 925 fő, Szippantott szennyvíz mennyiség: Q dsz = 925 fő 33 l/fő,d =30 m 3 /d. Intézményi és gazdálkodói szennyvizek mennyiségének és terhelésének meghatározása Intézményi szennyvíz terhelés A csatornatervezői adatszolgáltatása alapján az intézmények szociális jellegű szennyvíz kibocsátására Q = 45 m 3 /d szennyvíz mennyiséget veszünk figyelembe, valamint csökkentett közcsatorna bevezethetőségi (BOI 5 ) szennyezettségi értékeket, mivel az intézményeket főként a helybeli lakosság veszi igénybe. BOI 5 12,2 kg/d 272 g/m 3 TKN 2,7 kg/d 60 g/m 3 TS 16,2 kg/d 360 g/m 3 ö-p 0,45 kg/d 10 g/m 3 Gazdálkodó szervezetek kommunális szennyvíz terhelése A gazdálkodó szervezetek kommunális eredetű szennyvíz kibocsátására Q = 15 m 3 /d szennyvíz mennyiséget veszünk figyelembe vízfelhasználási adatok alapján, valamint csökkentett közcsatorna bevezethetőségi szennyezettségi értékeket. BOI 5 6,8 kg/d 450 g/m 3 TKN 0,8 kg/d 50 g/m 3 TS 6,0 kg/d 400 g/m 3 ö-p 0,14 kg/d 9 g/m 3 Kelebia lakossági kommunális szennyvizek mennyiségének és terhelésének meghatározása A fajlagos biológiai terhelés (kibocsátás) : 60 g BOI 5 /fő/d 11 g TKN/fő/d 70 g TS/fő/d 1,8 g P/fő/d 88

A közcsatornán érkező lakossági szennyvíz terhelése : 1623 fő x 0,78 m 3 /fő x d = 126 m 3 /d BOI 5 97,4 kg/d 772 g/m 3 TKN 17,9 kg/d 141,5 g/m 3 TS 118 kg/d 900 g/m 3 ö-p 2,9 kg/d 23,2 g/m 3 A tengelyen beszállított szippantott kommunális szennyvíz : 925 fő x 0,033 m 3 /fő x d = 30 m 3 /d BOI 5 55,5 kg/d 1818 g/m 3 TKN 10,2 kg/d 333 g/m 3 TS 65 kg/d 2121 g/m 3 ö-p 1,7 kg/d 54,5 g/m 3 Az összes szennyezőanyag terhelés meghatározása A 2.1.-2.3. pontok alapján a fejlesztés utáni összes szennyvíz mennyiség : Q = 225 m 3 /d Így a község mértékadó szennyvíz mennyisége és szennyezőanyag terhelése a következő : BOI 5 171,9 kg/d 764 g/m 3 KOI kr 343,8 kg/d 1528 g/m 3 TKN 31,5 kg/d 140 g/m 3 TS 200,6 kg/d 891 g/m 3 ö-p 5,2 kg/d 23,0 g/m 3 A szennyvíztisztító telep biológiai terhelése 60 g BOI 5 /fő x d fajlagos érték alapján: 3 225 m /d x 0,764 kg BOI5/m 0,060 kg BOI /fõ x d 5 3 = 2.865 LE 89

5.4.1. A változat leírása, műszaki ismertetése Az A változatban bemutatott fejlesztési beruházás reális, teljes mértékben kielégíti a célként kitűzött lakossági, ellátási, környezetvédelmi, ökológiai célokat. A célok elérését támogató műszaki megoldás ismertetését az alábbiakban adjuk meg: Beruházási elem 5.4.1-1. táblázat: Az A változat bemutatása Kapacitás Élettartam (pótlás számítása) Gravitációs bekötőcsatornák D160KA 6 032 m 100 év 1% Gravitációs gyűjtőcsatornák D200KA 12 404,3 m 100 év 1% Gravitációs átvezetés D200 KA 1 580,7 m 100 év 1% Szennyvíznyomócső D90 PE 661 m 50 év 2% Szennyvíznyomócső D110PE 765 m 50 év 2% Szennyvíznyomócső D160 PE 1 053 m 50 év 2% Tisztított szennyvíznyomócső 468 m 50 év 2% Szennyvízátemelő A1 195 m 3 /d 50 év 2% Szennyvízátemelő A2 100 m 3 /d 50 év 2% Szennyvízátemelő A3 40 m 3 /d 50 év 2% Szennyvíztisztító telep 225 m 3 /d 50 év 2% Gépészet 10 év 10% Energia ellátás 8 év 13% Irányítástechnika 6 év 17% Gépjárművek 1 db 12 év 8% Leírási kulcs 5.4.1.1 Szennyvíz csatornarendzser A gravitációs rendszerű csatornázási változatnál 3 szennyvízkörzet került lehatárolásra. Az alábbi táblázat ismerteti a lehatárolás eredményeit az egyes öblözetekre vonatkozóan. Ennek alapján megállapítható, hogy a kialakított csatornázási öblözetek mindegyike, megfelel a 91/271/EGK Irányelvben, illetve a 26/2002 (II.27.) Korm. Rendeletben meghatározott előírásnak. Kelebia település csatornahálózatát és a belterületen kialakított 3 csatornázási öblözetet bemutató átnézetes helyszínrajzot a 5.4.1.-1. melléklet tartalmazza. Gravitációs csatornarendszer A1=A12+A11+A13 A2 vízgyűjtő A3 vízgyűjtő 90

Közcsatornára (fő) csatlakoztathatók vízgyűjtő 597 703 323 Lakossági bekötés /összes (db) 211/213 248/292 114/123 A gravitációs gyűjtő csatornák hossza (km) 4,786 4,814 2,580 Fő/1km gyűjtő csatorna 125 146 125 Vízgyűjtő terület (ha) 72 88 40 A vízgyűjtőn keletkező szennyvíz (m 3 /nap) 55 100 40 Az egyes vízgyűjtőkön a szennyvizet D200 átmérőjű kőagyag (KA) gyűjtőcsatornák és D160 átmérőjű kőagyag bekötőcsatornák gyűjtik. A bekötőcsatornák az ingatlan határán belül, attól 1 m távolságig épülnek ki. A csatornacső anyagának (kőagyag) megválasztását a projektterület talajadottságai indokoltják. A talajmechanikai szakvéleményt megalapozó fúrásos mintavételek vizsgálati eredményei szerint a teljes építési területen folyósodásra hajlamos talajban kell az építési munkálatokat végezni (lásd 3.1.2 fejezet). Csatornát ilyen adottságok esetén, a talajvízszint alatt, vákuumos vízszintsüllyesztés mellett lehet építeni. Az indokolt szakaszokon a vízszintsüllyesztést beterveztük. A csatornacső anyagának megválasztásánál a projektterület talajadottságait, a csőanyag fizikai tulajdonságait, valamint az építés és üzemeltetés során várható előnyöket és hátrányokat mérlegelésével lerüét kiválasztásra. A magas élettartam, agresszív vizekkel szembeni nagy ellenálló képesség, nagy szilárdság, valamint a kedvező építési és üzemeltetési adottságok alapján a kőagyag cső mutatkozott legkedvezőbbnek. Az A2 és A3 vízgyűjtőkön összegyűjtött szennyvizet az A2 jelű körzeti szennyvízátemelő az A11 részvízgyűjtő, míg az A3 jelű körzeti átemelő és A13 részvízgyűjtő gravitációs csatornáinak végaknáiba nyomócsövön (D140 PE, illetve D125 PE) továbbítja. A két részvízgyűjtőről az átvezetett és saját szennyvizekkel egyesűlt szennyvizet gravitációs vezetékek vezetik át az A12 részvízgyűjtő déli határában telepített A1 központi átemelőbe. Az itt összegyűlő tejles szennyvízmennyiséget (Q=195 m 3 /d) a központi átemelő D160 PE nyomócsövön továbbítja a szennyvíztisztító telepre. Mindegyik átemelőbe két-két párhuzamosan kapcsolt, nedves beépítésű szivattyú van betervezve. Az átemelők légteréből kiáramló levegőt aktív biofilterek tisztítják. Az átemelők működésének összhangját, a szennyvíztelepen telepítendő folyamatirányító berendezés biztosítja. 91

A1 Szennyvízkörzet Szennyvízbekötések ~10 m/db 210 db Bekötő csatorna DN 150 KA 2022,1 m Gyűjtő csatorna D200KA 5010 m Gravitációs vezeték D200KA 1580,7 m Szennyvíznyomócső D160PE 1053 m Összes csatorna 9665,8 m A1 központi átemelő 195 m 3 /d 1 db A2 Szennyvízkörzet Szennyvízbekötések 10 m/db 295 db Bekötő csatorna D160KA 2 947,9 m Gyüjtő csatorna D200KA 4 814,3 m Szennyvíznyomócső D110PE 765 m Összes csatorna 8527,2 m A2 körzeti átemelő 100 m 3 /d 1 db A3 Szennyvízkörzet Szennyvízbekötések 10 m/db 115 db Bekötőcsatorna D160KA 1062 m Gyűjtő csatorna D200KA 2580 m Szennyvíznyomócső D90PE 661 m Összes csatorna 4303 m A3 körzeti átemelő 40 m 3 /d 1db 92

A1+A2+A3 mindösszesen Szennyvízátemelők 1db központi +2db körzeti =3db Szennyvízbekötések 10 m/db 620 db Bekötő csatorna D160KA 6 032 m Gyüjtő csatornák D200KA 12 404,3 m Gravitációs vezeték D200 KA 1 580,7 m Szennyvíznyomócső: D90 PE 661 m D110 PE 765 m D160 PE 1053 m Összes csatorna és vezeték 22 496 m 5.4.1.2 Szennyvíztisztítás (BIOCOS) renszerű technológia) A Kelebia Községi Szennyvíztisztító Telep helye a 0407/5 helyrajzi számú önkormányzati területen lett kijelölve.(lásd 3.1.2-4 melléklet) A Szennyvíztisztító Telep belterületi kapcsolatának kiépítése az A1 Központi szennyvízátemelőtől a nyersszennyvíz nyomócsővezetékkel tervezett a 2136, a 0408, a 0404/2, a 0406 hrsz.-ú önkormányzati földutakon. A szennyvíztisztító telep működésének ismertetése A technológia fő műveletei A változatban a község szennyvizeinek biológiai tisztításra tömbösített műtárgy kialakítású tisztítótelep kerül bemutatásra. A telep telepítési helyszínrajzát és működési hosszelvény ábráját az 5.4.1-2 melléklet tartalmazza. A nagyobb mennyiségű gyűjtött, szippantott szennyvíz fogadására és előkezelésére a szennyvíztisztító telepen külön fogadó-előkezelő műtárgyat tervezünk. Az előkezelés a nappali időszakban beérkező szippantott szennyvíz aprító (daráló) berendezésen történő átvezetésből, kiegyenlítéséből, tározásából, ph beállításból, előlevegőztetéséből áll. Az előkezelés - fellevegőztetés célja, hogy az előkezelt szippantott szennyvíz minősége megközelítse a csatornán érkező szennyvíz minőségét. Az előkezelt szippantott szennyvíz a csatornahálózaton érkező kommunális szennyvízzel együtt kerül továbbkezelésre, mely technológia tömbösített kialakítású biológiai tiszíttó műtárgyban megvalósuló biológiai szervesanyag lebontást és nitrifikációt, váltakozó denitrifikációt és vegyszeres foszforeltávolítást tartalmaz. 93

A biológiai tisztító rendszerből kikerülő fölösiszap gravitációs sűrítés után gépi víztelenítésre kerül. A víztelenített fölösiszap mezőgazdasági hasznosítás céljára korlátozás nélkül felhasználható, de mezőgazdasági terület hiányában - a befogadó nyilatkozatnak megfelelően - Felső-Bácskai Regionális Komplex Települési Hulladékkezelő Telepén helyezhető el. A szippantott szennyvíz fogadás és előkezelés ismertetése A település nem csatornázott területeiről szippantókocsival kerül beszállításra a kommunális szennyvíz. A tengelyen beszállított szippantott kommunális szennyvíz : 925 fő x 0,033 m 3 /fő x d = 30 m 3 /d BOI 5 55,5 kg/d 1818 g/m 3 TKN 10,2 kg/d 333 g/m 3 TS 65 kg/d 2121 g/m 3 ö-p 1,7 kg/d 54,5 g/m 3 A település gazdaságosan nem csatornázható területeiről szippantókocsival kerül beszállításra a zárt tározókból a kommunális szennyvíz. A szippantott kommunális szennyvíz fogadására a telep területén belül szippantott szennyvíz fogadó-előkezelő műtárggyal tervezett. A leürítő helyen egy kőfogó és a darabos szennyezőanyagok felaprítására kialakított berendezés kerül telepítésre könnyűszerkezetes felépítményben. A szippantókocsi ezen a berendezésen keresztül ürítheti le a beszállított szennyvizet, amely gravitációsan folyik az előkezelő berendezésbe. Az előkezelő berendezésben történő levegőztetés (aerob állapotba hozás) után az előkezelt szippantott kommunális szennyvíz átemelő szivattyúval az éjszakai órákban, részletekben kerül feladásra a gépi tisztítási finomrács és homokfogó berendezésre. A feladó szivattyú a teljes leürítést biztosító zsompban telepítendő. Az eleveniszapos tisztító egységről recirkulációs iszap bevezetési lehetőséget biztosítunk a fogadó-előkezelő műtárgyba, kézi tolózár állításokkal, ezzel növelve az előkezelés hatékonyságát. A beszállított szippantott kommunális szennyvíz folyamatos ph mérése az előkezelőben történik, a mért ph érték alapján automatikus mész-hidrát (por) adagolási lehetőség tervezett - kb. 50-100 g/m 3 szennyvíz - poradagoló berendezéssel. A ph beállítását, a homogenizálást vízalatti keverő működtetése segíti. A szippantott kommunális szennyvíz fogadó-előkezelő műtárgy légterét megszívjuk és az elszívott levegőt biofilterre vezetjük, szagtalanítjuk. 94

Kombinált műtárgy kialakítású szennyvíztisztító telep működése Szennyvíztisztítás A csatornahálózatból nyomócsövön érkező szennyvizeket (indukciós mennyiségmérőn keresztül vezetve) a gépi tisztítású finomrácsot, valamint homokfogó egységeket tartalmazó berendezésre vezetjük. A rács előtti fogadótérbe emel fel az előkezelt szippantott szennyvíz -, valamint a csurgalékvíz szivattyú is. A gépi tisztítású finomrács résmérete 5 mm. A berendezés a kifogott rács-szemét és homok víztelenítését is elvégzi. A kifogott rács-szemét és homok zárt surrantón át hullik le az alatta lévő, zárt helyiségben elhelyezett műanyag, fedeles kukába. A berendezés a kidobó nyílásnál műanyag zsákoló feltéttel ellátott, így kizárva a rács-szemét és a víztelenített homok kihullását a kezelőtérben, valamint a környezetet terhelő szaghatást csökkentve. A gépi rács tartalékaként megkerülési lehetőség biztosított 10 mm-es kézi tisztítású rácson,. A mechanikailag tisztított szennyvíz innen gravitációsan folyik tovább a biológiai tisztító fokozatra. A gépi rács- és homokfogó berendezés zárt, könnyűszerkezetes kialakítású helyiségbe kerül elhelyezésre. Légterét megszívjuk és az elszívott levegőt biofilterre vezetjük, szagtalanítjuk. A BIOCOS rendszerű biológiai szennyvíztisztítási technológia A mechanikailag tisztított szennyvíz az osztóművön keresztül kerül a 2 db kombinált rendszerű műtárgy között egyenlő arányban szétosztásra. A kombinált műtárgy kialakításnál egy levegőztetett eleveniszapos medencét (Belebungsbecken = B-medence) kombinálnak 2 db ülepítő- és keverő medencével (Sedimentation- und Umwälzbecken = SU-medencék), és ezeket hidraulikusan összekötik a műtárgyfenék közelében elhelyezett nyílásokkal. Miközben a B-medencék nem különböznek a hagyományos átfolyásos rendszerű, levegőztetett eleveniszapos eljárástól, az utóülepítő medencét az SU-medencék helyettesítik. E medencék működésmódja és berendezései alapvetően eltérnek a hagyományos utóülepítő medencéktől. Az SU-medencék szakaszosan üzemelnek, és 180 -os cikluseltolással rendelkeznek, amelynek során a tisztított víz lefejtése (dekantálása) fél cikluson keresztül történik, s ez lehetővé teszi a hagyományos eljárás átfolyásos üzemét. Egy ciklus alatt időben egymás után több folyamat (fázis) megy végbe ezekben a medencékben, hasonlóan az egymedencés technológiához (pld. SBR-eljárás), (iszap visszavezetés, keverés, leülepítés, lefejtés). Ennek az üzemmódnak köszönhetően nagy aktív iszapmennyiséggel lehet az SUmedencékben dolgozni, és a csillapított áramlási viszonyok között egy lassan süllyedő iszaptest (un. lebegő iszap függöny ) képződik. 95

Ez az iszaptest a maga szűrőhatásával igen alacsony lebegőanyag tartalmú elfolyó tisztított szennyvizet biztosít. Emellett endogén denitrifikálás is történik az iszaptestben, ez csökkenti a KOI kr -tartalmat is. Ugyanakkor korlátozott biológiai foszforeltávolítással is lehet számolni. Ezek a kiegészítő biokémiai folyamatok előnyt jelentenek a hagyományos eljárással szemben. A recirkulációs iszapszivattyút a kombinált eljárásnál a sűrített levegővel üzemelő iszapeltávolító berendezés (sűrített levegős vízemelő szivattyú, un. mamutszivattyú ) helyettesíti. Az utóülepítő medence iszapeltávolító, iszaprecirkulációs berendezése, iszapszivattyúja így elmarad. Az SU-medence tartalmának átkeverésére, a medencében maradó tisztavíz testnek az alatta elhelyezkedő, besűrűsödött iszappal való homogenizálása céljából, durva buborékos levegőztető berendezések szolgálnak. Ezek az egyszerű sűrített levegős berendezések költségkímélő módon befolyásolják a beruházást és az energiafogyasztást is. A szerkezeti elemek karbantartásmentesek, mivel nem tartalmaznak mozgó alkatrészeket. A sűrített levegős berendezések levegővel történő ellátása ugyanazokkal a sűrített levegőt előállító légfúvókkal történik, amelyek a levegőztető medence levegőellátását is biztosítják. Az alatt az idő alatt, amikor sűrített levegő szükséges az SU medencékben található berendezésekhez (pl. átkeverés, iszapátszivattyúzás), anoxikus viszonyok alakulnak ki a B- medencében, és gondoskodnak a kiegészítő denitrifikálásról. A biológiai műtárgyakban finombuborékos légbeviteli rendszer kerül telepítésre, amelyek légfúvóit a levegőztető terekben elhelyezett oldott oxigén szintmérők jele alapján frekvenciaszabályokkal működtetünk. A légfúvók 1 műtárgy - 1 légfúvó kapcsolatban kerülnek kialakításra. A légfúvók a technológia építménybe kerülnek. A két üzemi légfúvóhoz 1 db tartalék fúvó kapcsolódik. A levegőztető medencékben a megfelelő iszapkoncentráció (4-5 kg/m 3 ) biztosítja a hatékony biológiai lebontást, valamint a magas iszapkor (t = 14 d) eredményeként végbemegy a kívánt mértékű nitrifikáció és a denitrifikáció. A szennyvíz foszfor tartalmát a biológiai tisztítás lecsökkenti (P beépülés a fölösiszapba). A határérték folyamatos biztosításához és a téli üzemhez vas-só oldat adagolást terveztünk. A vegyszer adagolása a levegőztető terekbe történhet, ahol biztosított annak elkeveredése. A kicsapott foszfor az ülepítés során válik el a tisztított szennyvíztől. A vegyszer adagolása a befolyó szennyvíz mennyiségével arányosan beállítható. A biológiailag tisztított szennyvíz az utóülepítőkből a fertőtlenítő műtárgyba jut, ahol a szennyvíz mennyiségével arányos nátrium-hypoklorit oldatos fertőtlenítés lehetősége biztosított. A tisztított szennyvíz mennyiségmérés után a befogadó felé gravitációsan távozik. A vas-só oldat tárolás és adagolás berendezései a technológiai-kezelő épületben kialakított tároló helyiségben kerülnek elhelyezésre. Biológiai tisztítás (B-medencék): 96

A denitrifikációs-nitrifikációs térfogatarány : VDN V + V N DN = 0,25 - A nitrifikáláshoz szükséges összes iszapkor: 14 d (t min = + 12 C) - Iszapkoncentráció: (X tot ) 5,4 kg/m 3 - szükséges eleveniszapos medence térfogat : 488 m 3 (2 x 244 m 3 ) - iszapterhelés : 0,06 kg/kg x d - fölösiszap : 188,6 kg TS/d - vízmélység : 4,0 m alkalmazva : 2 db BIOCOS rendszerű eleveniszapos B-medence : alapterület : (8,0 m x 7,70 m)/db Fázis-szétválasztás (SU-medence) : - Térfogati iszapindex : 110 l/kg - Összehasonlító iszapindex : 365 l/m 3 - iszaptükör ülepedési seb. 1,78 m/h - szükséges SU medence felület : 22,2 m 2 /db - vízmélység : 4,0 m - térfogat : 88,6 m 3 /db alkalmazva : 4 db BIOCOS rendszerű eleveniszapos SU-medence : alapterület : (3,85 m x 5,80 m)/db Iszaprecirkuláció (SU-medencék): Az SU medencékből (ülepítő terek) a levegőztető térrészbe (B-medencék) visszairányuló iszaprecirkuláció: Σ Q ISZAP-REC = 13-24 m 3 /h = 3,7-7 liter/sec Az iszaprecirkulációt a 4 db SU-medencében telepített 4 db mamutszivattyú biztosítja. Nitrát recirkuláció : A nitrát recirkulációt az SU-medencékben a tisztított szennyvíz elvételi/dekantálási fázis utáni durvabuborékos átkeverés, valamint az SU-medencékből a B-medencékbe történő iszap visszavezetés (iszaprecirkuláció) víztömeget átkeverő hatása biztosítja. 97

Foszforeltávolítás : A biológiai tisztító egységre ráfolyó szennyvíz ö-p = 23,1 g/m 3 tartalma lecsökken ö-p = 15,8 g/m 3 tartalomra (P beépülés a fölösiszapba), így a szennyvíz határérték alatti foszfor tartalmát (ö-p < 5 g/m 3 ) vas-só oldat adagolással, kicsapatással biztosítjuk. - alkalmazott kicsapószer vas-só oldat (pl. Preflokk), amelynek hatóanyag tartalma 180 g Fe/liter oldat - a szükséges vas- hatóanyag tartalom : 2,5 g Fe/ 1g P - szükséges vas hatóanyag mennyiség : 6,65 kg Fe/d - szükséges vegyszer mennyiség : 37 liter/d, azaz átlagosan 1,54 liter/h Oxigénbevitel : Az oxigén-beviteli számításhoz figyelembe vett hőmérséklet : t = + 20 C Számított napi oxigén igény (OSZ) : 261,4 kg O 2 /d 2 x 130,7 kg O 2 /h Számított órai oxigén igény (OC h ) : 35 kg O 2 /h 2 x 17,5 kg O 2 /h Fertőtlenítés : Méretezés csúcsra : Szükséges fertőtlenítő (behatási medence) térfogat: V = 1,5 x 0,25 h x 24 m 3 /h = 9 m 3 Alkalmazott medence térfogat : V = 12,7 m 3 Klórigény (maximum): - csúcsban : 24 m 3 /h x 0,010 kg Cl 2 /m 3 = 0,24 kg Cl 2 /h - naponta : 225 m 3 /d x 0,010 kg Cl 2 /m 3 = 2,25 kg Cl 2 /d - a fertőtlenítőszer adagolása (90 g Cl 2 /liter) mennyiség arányosan történik, mennyisége : - csúcsban : 2,7 liter/h - naponta : 25 liter/d Tisztított szennyví elvezetés, befogadó, határértékek /tisztított víz minőségi követelményei A fertőtlenítő műtárgy után a szennyvíz a tisztított szennyvíz átemelő aknába folyik, ahonnan 1+1 db átemelő szivattyú (mennyiségmérés után) 468 m D160 PE nyomócsövön továbbítja a Bucka erdei csatornába, ahonnan az a közvetett befogadóba, a Körös-éri főcsatornába folyik. A bevezetés szelvényszám: 20 + 901 fkm. 98

A tisztított szennyvíz minősége a 28/2004. (XII.25.) Korm.rendelet 3. időszakos vízfolyásra előírásainak megfelelő minőségnek kell, hogy megfeleljenek: Komponens Határérték ph 6,5-9 KOI kr < 75 g/m 3 BOI 5 < 25 g/m 3 összes-n < 50 g/m 3 ö-szervetlen-n < 40 g/m 3 összes-p < 5 g/m 3 összes lebegő anyag < 50 g/m 3 NH 4 -N < 10 g/m 3 SZOE < 5 g/m 3 Kelebia nem szerepel a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendeletben felsorolt nitrát érzékeny területeken levő települések listáján, így a 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet 2. melléklete 3. időszakos vízfolyás befogadóira előírt összes-n = 25 g/m3, összes szervetlen-n = 20 g/m3 és NH4-N = 5 g/m3 határértékek kétszeresét kell biztosítani, azaz szükséges III. tisztítási fokozat, a N és P eltávolítás. Sűrítés A szennyvíztisztításban keletkező fölösiszapot a 1-1 db fölösiszapelvételi szivattyúval a gravitációs sűrítőbe vezetjük, ahol az besűrűsödik és csökken a térfogata. A sűrített iszaptól elvált dekant vizet gravitációsan vezetjük vissza a csurgalékvíz átemelő aknába, ahonnan 1+1 db szivattyú emeli vissza a tisztítási folyamatba. A fölösiszap szárazanyag tartalma: kb. 0,8 %, a sűrített iszap várható szárazanyag tartalma kb. 2,5 %. Iszapvíztelenítés A sűrítőből szív az iszapvíztelenítő berendezés (szalagszűrő prés) 1+1 db iszapfeladó szivattyúja. A víztelenítés polielektrolitos kondicionálás után történik. A víztelenített iszap szárazanyag tartalma várhatóan 16-18 % közötti lesz. A víztelenített iszaplepény a szalagszűrő présről a gyűjtő-szállító konténerbe kerül, amellyel az iszapot hatóságilag engedélyezett lerakó helyre szállítják. A víztelenítő berendezés az iszaptározó csarnokban elhelyezett iszapvíztelenítő gépházba kerül. A víztelenítéskor keletkező csurgalékvizeket a telepi csurgalékvíz hálózaton át újra a biológiai tisztítási folyamatba vezetjük. Iszaptározás 99

A víztelenített fölösiszap kihelyezés, elszállítás előtti tározására egy zárt csarnok tervezett, amely alkalmas a keletkező iszap fél éves mennyiségének befogadására. A telep kialakítása A szennyvíztisztító telep zöldmezős beruházásként épül. Területe 57,0 x 59,0 = 3363 m 2. A telepre a gépjármű behajtást egy 4,0 m, a személy bejárást egy 90 cm széles kapu biztosítja. A gépjárművek közlekedését biztosító utak beton, vagy aszfalt burkolatúak. A főbb személyi közlekedést biztosító járdák betonburkolatúak. Az egyéb, gyalogos közlekedő felületek előre gyártott járólapokkal kerülnek kialakításra. Minden műtárgy megközelítése tehergépjárművel biztosított. A technológiai műtárgyak monolit vasbetonból készülnek. A kezelőépület falazott szerkezetű. Az iszapkezelő csarnok, a szippantott szennyvíz fogadó géptér és a gépi finomrácshomokfogó berendezés elhelyezésére szolgáló felépítmény könnyűszerkezetes létesítmény. Ezekből a zárt terű létesítményekből az esetlegesen keletkező bűzös levegő elszívásra kerül. Semlegesítése a telep súlypontjában elhelyezett biofilterben történik. A szippantott szennyvíz fogadó létesítmény a telepi bejárati kapuk közelében van. Leürítő csonkjánál a beton burkolat olyan lejtéssel kerül kialakításra, hogy az ürítés során elfolyó csurgalékvíz visszavezethető legyen a szippantott szennyvíz előkezelő műtárgyba. Az így kialakított burkolati tálca lehetőséget biztosít az iszapkezelő csarnokból távozó, esetlegesen szennyezett gépjárművek tiszta vízzel történő lemosására is. A kezelőépület úgy kerül elhelyezésre, hogy a diszpécser helyiségből rálátás nyílik a telepi bejárati kapukra és a szippantott szennyvíz fogadó létesítményre. A BIOCOS rendszerű biológiai szennyvíztisztító- és a gravitációs iszapsűrítő műtárgyak közös földfeltöltésben kerülnek megépítésre. A rézsűhajlás 1:1,5, mely meredekség lehetővé teszi a fedő növényzet karbantartását, ápolását. A műtárgyakat körbevevő kezelő járdákra a feljutást monolit vasbeton rézsűlépcsők biztosítják. A műtárgyak és építmények párhuzamos elrendezéssel kerülnek megépítésre. A viszonylag kis területen így biztosítható a nagyméretű tehergépkocsik fordulásához szükséges burkolati ívek kialakítása. A technológiai- és ivóvíz vezetékek a fagyhatár alatt kerülnek lefektetésre. A telep külterületi elhelyezkedése miatt kialakításra kerül a vagyonvédelmi, riasztó rendszer. A telep működtetése folyamatirányító számítógép által irányított, amely képes fogadni az átemelők üzem és hibajelzéseit. A rendszer a kezelő személyzet felé hibajelzést ad. 100

A telep energiaellátásának kimaradása esetén a gépészeti berendezések működtetése aggregátorral tervezett. Védőerdősáv A tisztítótelep telepítésnél a 253/1997.(XII.20.) Korm. rendeletben előírt megfelelő védőtávolság nem biztosítható, legkisebb távolság lakóépületektől < 300 m. Ezért a szennyvíztisztító telep körül 20 m széles védőerdősávot telepítünk. Kialakítása többszintű, vegyes, nem allergén növényfajokból áll. (pl. juhar, nyár, ezüstfa, fagyal) A védőerdősávot a szennyvíztisztító telep kerítésétől 3 m távolságra kell telepíteni. A szennyvíztisztító telep létesítményjegyzéke LÉTESÍTMÉNY JEGYZÉK 1. Kétvonalas BIOCOS rendszerű biológiai tisztító műtárgy 1 db Gépház blokk gépi- és kézi rács, homokfogó, osztómű géptér 1 db rácsszemét és homok gyűjtő és tároló helyiség 1 db Vas-só oldat tároló és adagoló helyiség 1 db légfúvó gépház 1 db nyers szennyvíz mennyiségmérő hely 1 db csurgalékvíz átemelő 1 db fölösiszap feladó szivattyú akna 1 db BIOCOS rendszerű biológiai tisztító blokk Eleveniszapos nitrifikáló és denitrifikáló terek B jelű levegőztető medence 2 db alapterület: 8,0 x 7,70 = 61,60 m 2 /db vízmélység: 4,0 m térfogat: 246,4 m 3 /db, összesen 492,80 m 3 SU jelű fázis szétválasztó - keverő-ülepítő - terek 4 db alapterület: 3,85 x 5,80 = 22,33 m 2 /db vízmélység: 4,0 m térfogat: 89,32 m 3 /db, összesen 357,30 m 3 Elvezető, motoros tolózár akna 2 db 2. Kombinált fertőtlenítő medence 1 db 101

mosóvíz tároló 1 db alapterület: 1,60 x 2,40 = 3,84 m 2 vízmélység: 1,60 m térfogat: 6,14 m 3 fertőtlenítő medence 2 db hasznos alapterület: 2,70 x 1,70 = 4,23 m 2 vízmélység: 1,50 m hasznos térfogat: 6,35 m 3 /db, összesen 12,70 m 2 tisztított szennyvíz végátemelő akna 1 db alapterület: 1,60 x 2,40 = 3,84 m 2 max. vízmélység: 1,40 m hasznos térfogat: 5,38 m 3 tisztított szennyvíz mennyiségmérő akna 1 db alapterület: 2,70 x 1,40 = 3,78 m 2 3. Szippantott szennyvíz fogadó műtárgy 1 db könnyűszerkezetes felépítmény 1 db Az aprító-daraboló gépi berendezés, a légfúvó gép, a rácsszemét tároló kukák és a Ca(OH) 2 tároló-adagoló berendezés elhelyezését szolgáló létesítmény. nettó alapterület: 3,40 x 4,50 = 15,30 m 2 vasbeton szerkezetű alépítmény 1 db szippantott szennyvíz előkezelő és átemelő 1 db alapterület: 4,20 x 4,20 = 17,64 m 2 max. vízmélység: 2,30 m hasznos térfogat: 40,57 m 3 szerelvény akna 4. Gravitációs iszapsűrítő műtárgy 1 db átmérő: 4,0 m felület: 12,50 m 2 vízmélység: 3,0 m hasznos térfogat: 37,0 m 3 5. Iszapkezelő építmény 1 db iszapvíztelenítő gépház nettó alapterület: 3,75 x 6,0 = 22,50 m 2 102

iszaptároló csarnok 1 db hasznos alapterület: 264,0 m 2 gépjármű tároló 1 db nettó alapterület: 8,0 x 7,90 = 63,20 m 2 6. Biofilter 1 db 7. Kezelőépület 1 db Bruttó alapterület: 6,60 x 14,50 = 95,70 m 2 közlekedő 5,78 m 2 1 db diszpécser helyiség 10,50 m 2 1 db étkező 10,0 m 2 1 db vendég kézmosó és WC 1,44 m 2 1 db mosó helyiség 0,95 m 2 1 db fehér öltöző 5,50 m 2 1 db fekete öltöző 5,50 m 2 1 db mosdó zuhanyozó 4,0 m 2 1 db WC 0,95 m 2 1 db előtér, csizmamosó 3,96 m 2 1 db vegyszer tároló és adagoló (hypo) 5,61 m 2 1 db raktár, műhely 23,80 m 2 1 db 8. Vízóra akna és ivóvíz vezeték hálózat 1 db 9. Udvartéri technológiai vezetékek 10. Telepi belső úthálózat, járdák és közlekedő felületek 11. Telepi bekötő út 12. Elektromos energiaellátás 13. Védő-erdősáv körben, 20 m szélességben 103

5.4.2. Költségek becslése Beruházási költségek A beruházási költségek tervezése a fizikai mennyiségek és a fajlagos beruházási költségek alapján történt. A csatornahálózat fajlagos költségeit az 5.4.2-1. sz. táblázat, míg a szennyvíztelepét az 5.4.2-2. sz. táblázat mutatja. 5.4.2-1. sz. táblázat: Gravitációs csatorna változat fajlagos nettó költségek Tétel Mennyiség Alapár D200 KA csatorna 390.5 m 30500 Ft/m D200 KA csatorna 1051,5 30500 Ft/m D200 KA csatorna Költségnövelő tételek vákuum, állami közút. 3.5 m-nél mélyebb Fajlagos ár Nettó költség Ft 51300 Ft/m 20032650 vákuum, állami közút. 48500 Ft/m 50997750 150 m 30 500 Ft/m állami közút 39300 Ft/m 5895000 D300 KA csatorna 30 m 55100 Ft/m vákuum, 3.5 m-nél mélyebb, D 600 védőcső vasút alatt 160000 Ft/m 4800000 D300 KA vákuum, 3,5 m-nél 11 m 42000Ft/m csatorna mélyebb 55100 Ft/m 606100 D200 KA vákuum, 3,5 m-nél 2305.9 m 30500 Ft/m csatorna mélyebb 42500 Ft/m 98000750 D200 KA csatorna 3616.6 m 30500 Ft/m vákuum 39700 Ft/m 143579020 D200 KA csatorna 6429.6 m 30500 Ft/m - 30500 Ft/m 196102800 Megjegyzés D150 KA csatorna 6032 m 12000 Ft/m akna+burkolat 19500 Ft/m 117624000 bekötő csatorna csatorna összesen 637 638 070 A1 átemelő 195 m 3 /d 65000 Ft/m3 biofilter, víz,energ,vezérl 65000 Ft/m3 12675000 A2 átemelő 100 m 3 /d 95000 Ft/m3 biofilter, víz,energ,vezérl 95000Ft/m3 9500000 A3 átemelő 40 m 3 /d 150000 Ft/m3 biofilter, víz,energ,vezérl 150000 Ft/m3 6000000 átemelők összesen 28 175 000 D90PE 661 m 9000 Ft/m dúc,nyomv.helyreáll. 12800 Ft/m 8460800 szvíznyomócső D110 PE 765 m 9500 Ft/m dúc,nyomv. helyreáll. 13300 Ft/m 10 174 500 szvíznyomócső D160 PE 1053 m 12000 Ft/m 0 12000 Ft/m 12 636 000 szvíznyomócső D160 PE 468 m 12000 Ft/m 0 12000 Ft/m 5 616 000 tisztított szennyvíz nyomócső összesen 36 887 300 mindösszesen 702 701 000 104

Csatornahálózattal ellátandó lakosok száma: 1623 fő Egy ellátott lakosra jutó tervezett hálózatépítési teljes nettó beruházási költsége: 432 964 Ft Gravitációs és nyomott vezeték építéshossz: 22,964 km Az 1 km szennyvízcsatornára eső teljes beruházási költség: 30 600 113 Ft 105

5.4.2-2. sz. táblázat: "A" változat szennyvíztelep fajlagos nettó költségek (Ft) BIOCOS technológia Összesen 1. szippantott szv. fogadó-előkezelő 12 614 911 2. kombinált biológiai műtárgy 89 178 521 3. technológiai épület 24 166 566 4. Gravitációs pálcás iszapsűrítő 8 422 766 5. csurgalékvíz átemelő 2 545 712 6. tisztított szv.átemelő 4 556 047 7. Biofilter 18 994 734 9. Fertőtlenítő műtárgy 2 352 941 10. védőerdősáv 2 898 824 11. udvartéri vezetékek, kisműtárgyak 4 823 529 12. Iszaptározó csarnok, víztelenítő gépház 27 841 567 13. kiviteli tervezés 5 483 000 14. Monitoring kút 1 000 000 15 tiltó,energiatörö műtárgy, átereszek 27878882 16 Szvtp.vízellátása 8 540 000 17 erőgép (traktor, kiegészítőkkel) 27 300 000 Összesen 268 598 000 1 m 3 új tisztítótelepi kapacitásra eső teljes beruházási költség: 268 598 000 Ft /225 m 3 =1 193 769Ft/m 3 A kiválasztott változat megvalósítása esetén a beruházási költségek 2011 és 2014 között merülnek fel. Terveink szerint 2013-ig a műtárgyak és berendezések elkészülnek a próbaüzem befejeződött. Az aktiváls éve ezért 2014. Beruházási költségek között figyelembe vettük a csatornahálózat és szennyvíztisztító telep építési, gépészeti és szerelési költségeit. A próbaüzem költségét az építési költségek tartalmazzák. Szippantó és kombinált csatrona tisztító jármű beszerzését is terveztük. Ezek együttesen adják a nettó beruházási költséget. Ezektől elkülönítve vettük figyelembe a kapcsolódó szolgáltatások költségeit: projekt menedzsment, mérnök, tájékoztatás. A projekt teljes költsége ezres nagyságrendben a 5.4.2-1. táblázatban található. A teljes nettó beruházási költség tartalékkeret figyelembevétele nélkül jelenértéken nettó 1.011.051 eft. 5.4.2-1. táblázat A változat beruházási költségek (eft) 106

Jelenérték Összesen 2011 2012 2013 2014 Építés 779 700 838 747 0 417 444 421 303 0 Gép, berendezés, felszerelés 123 199 132 552 0 65 500 67 052 0 Technlógia, eszköz, gépjármű 26 848 29 600 0 0 29 600 0 Egyéb, járulékos költségek (földvásárlás) 0 5 483 0 0 0 0 Építési beruházási költség 929 747 1 006 382 0 482 944 517 955 0 Egyéb szolgáltatások (menedzsment, FIDIC mérnök stb.) Teljes nettó beruházási költség (tartalék nélkül) 81 304 86 400 14 800 36 700 32 500 2 400 1 011 051 1 092 782 14 800 519 644 550 455 2 400 Működési költségek Ebben a fejezetben is, ahogy a beruházási költségek esetén a projektre jellemző működési költségeket mutatjuk be. A működési költségek számításakor az 5.2 fejezetben már leírt módszer szerint jártunk el, melyeket a következőkkel egészítjük ki. A csatornán elvezetett szennyvíz mennyiségét az ingatlanonkénti átlagos vízfogyasztás, a rákötési hajlandóság és az ivóvíz felhasználási szokások figyelembe vételével állapítottuk meg. Úgy véltük, hogy erős lesz a lakossági csatornarákötési igény és szándék. Ezért azt feltételeztük, hogy a 2014-ban a tervezett bekötések 75%-a megvalósul. A követő években (2015-2018) a bekötési arány fokozatosan csökkenő mértékben 92 %-ra javul. Így 2018-ra 527 bekötés csatlakozik majd 573-ból. A fennmaradó nem csatornázott ingatlan esetében feltételeztük, hogy valamennyi folyékony hulladék a szennyvíztisztító telepre kerül. A fokozott ellenőrzések és környezettudatosság eredményeképpen évi némi emelkedést feltételeztünk. Üzemeltetési költség Az üzemeltetési költségeket az előző 5.2 fejezetben bemutatott módszertan szerint számoltuk. A költségadatokat a tervezőtől kaptuk. Az alábbi táblázatban összevont adatokat mutatunk be. A részletes adatok a háttérszámításokat tartalmazó táblázatokban 2 találhatók. A csatornahálózaton változó költségként vettük figyelembe a kisebb javítások anyagszükségletét és az átemelők energia igényét. A szennyvíztisztító telep a projekt területről fogad csatornán szennyvizet és folyékony hulladékot, aminek tisztítási és iszapkezelési költsége van. A tisztítás változó költsége között vettük figyelembe az anyag jellegű polielektrolit, vassó, mészhidrát adagolást. A gépek és épületek energiaigényét villamos energia soron együttesen mutajuk be. CBA_Kelebia_A_változat_20091207_v6_FI_beadando.xls 2 CBA_kivonat_Kelebia_összes_változat_20091207_v4.xls 107

Állandó költségként merülnek fel a személyi jellegű költségek, a vállalati általános költségek, a labor üzemeltetésének költsége. Ezeken kívül állandó jellegű karbantartási (hálózat éves mosatása, átemelők rendben tarása), és egyéb kisebb költséggel számoltunk. A vízterhelési díjat nem vettük külön figyelembe, mivel az közvetlenül a fogyasztóra terhelt költségtétel. A felmerült teljes vízterhelési díjat közvetlenül a fogyasztó fizeti meg, így azt csak a fizetési képesség számításakor vettük figyelembe. Ezt követően a működési költségeket a 30 éves referencia időszak minden egyes évére a korábban részletezett módszer szerint kiszámoltuk. Csak olyan költségeket vettünk figyelembe, amelyek valós pénzáramokat fednek, ezek az üzemeltetés és fenntartáshoz valamint pótláshoz kapcsolódó költségek. A 5.4.2-2. táblázatban ezeket mutatjuk be. 5.4.2-2. táblázat Üzemeltetési költségek (eft) Jelenérték 2011 2012 2013 2014 2015 2016 Személyi jellegű ráfordítások 146 762 0 0 0 10 030 10 130 10 231 Anyagi jellegű ráfordítások 102 767 8 750 11 200 12 775 4 817 5 188 5 324 Energiaköltség 141 236 0 0 0 8 047 9 511 10 066 Egyéb költségek 0 0 0 0 0 0 0 Vízterhelési díj 0 0 0 0 0 0 0 Összes üzemeltetési és karbantartási költség 390 764 8 750 11 200 12 775 22 893 24 829 25 622 Meglévő eszközök pótlása 14 238 0 0 0 0 0 6 000 Projekt keretében épülő új eszközök pótlása 158 422 0 0 0 0 0 0 Pótlási költségek összesen 172 660 0 0 0 0 0 6 000 2017 2018 2028 2038 2039 2040 Személyi jellegű ráfordítások 10 332 10 433 11 441 12 449 12 550 12 650 Anyagi jellegű ráfordítások 5 403 5 477 5 477 5 477 5 477 5 477 Energiaköltség 10 400 10 719 11 045 11 371 11 403 11 436 Egyéb költségek 0 0 0 0 0 0 Vízterhelési díj 0 0 0 0 0 0 Összes üzemeltetési és karbantartási költség 26 135 26 629 27 963 29 297 29 430 29 564 Meglévő eszközök pótlása 0 0 6 000 0 0 6 000 Projekt keretében épülő új eszközök pótlása 0 320 3 426 5 497 0 0 Pótlási költségek összesen 0 320 9 426 5 497 0 6 000 Maradványérték A projekt megvalósítása esetén keletkező maradványértéket az alábbi táblázatban mutatjuk be csatorna, szennyvíztelep és egyéb bontásban. A csatorna maradványértéke tartalmazza a 108

csatorna, átemelő műtárgyak valamint gépészet és technológia költségeit. Szennyvíztelep esetében az építmények, műtárgyak, gépészet egyéb technolgia költségeit tartalmazza. Az egyéb soron a kapcsolódó szolgáltatások tájékoztatás stb. - költségeit szerepeltettük. A projekt keretében létrehozott eszközök maradványértéke jelenértéken számítva így 152.510 eft-nak adódott. 5.4.2-3. táblázat Maradványérték Új eszközök Beruházási érték Összes pótlás Összes amortizáció Maradványérték 2040-ben Jelenérték Pótlás Csatorna eft 702 700 42 500 251 373 493 827 18 929 119 973 Szennyvíztelep eft 268 599 257 052 414 474 111 177 116 218 27 010 Egyéb eft 35 083 59 200 71 535 22 748 23 275 5 527 Összesen eft 1 006 382 358 752 737 382 627 752 158 422 152 510 Maradványérték Összefoglalás Az alábbi táblázatban összefoglaltuk az A projekt változat korábban bemutatott beruházási, üzemeltetési és pótlási költségeit. Ezeket a 4. sorban összegezve a működési költségeket kaptuk. Az 5. sorban a referncia időszak utolsó évében maradó vagyonértéket negítív előjellel tüntettük fel, ami azt fejezi ki, hogy a projekt teljes költsége ennyivel csökkenne, amennyibben a projekt vagyontárgyait az utolsó évben a tulajdonos értékesítené. A teljes idősort bemutató táblázatot a mellékletbe csatoltuk. Az eredmények összegzését követően megállapítottuk, hogy a változat összes költsége jelenértéken 1.427.187 Ft. 1. Teljes nettó beruházási költség (tartalék nélkül) 2.Üzemeltetési és karbantartási költség 5.4.2-3. táblázat A költségek becslésének eredményei Jelenérték 2011 2012 2013 2014 2015 2016 1 016 273 14 800 525 127 550 455 2 400 0 390 764 8 750 11 200 12 775 22 893 24 829 3. Pótlási költség 172 660 0 0 0 0 0 6 000 4. Működési költség összesen (2+3) 563 424 8 750 11 200 12 775 22 893 24 829 5. Maradványérték (Ft) 152 510 0 0 0 0 0 0 6. Összes költség (1+4-5) 1 427 187 23 550 536 327 563 230 25 293 24 829 25 622 31 622 31 622 109

1. Teljes nettó beruházási költség (tartalék nélkül) 2017 2018 2028 2038 2039 2040 2.Üzemeltetési és karbantartási) költség (Ft) 26 135 26 629 27 963 29 297 29 430 29 564 3. Pótlási költség 0 320 9 426 5 497 0 6 000 4. Működési költség összesen (2+3) 26 135 26 949 37 389 34 793 29 430 35 564 5. Maradványérték (Ft) 0 0 0 0 0 627 752 6. Összes költség (1+4-5) 26 135 26 949 37 389 34 793 29 430-592 189 5.4.3. További értékelési szempontok szerinti becslés, leírás A korábbi 5.3.3 fejezetben a projekt nélküli esetben leírtakkal szemben, amennyiben megvalósul a beruházás, akkor az A változat esetében a következő gazdasági hatások várhatóak. A fiatalok és a munkaképes lakosság helyben marad. A vállalkozások is inkább a településen maradnak vagy ide települnek, így növelve a helyben maradó személyi jövedelem adó és iparűzési adó mértékét. A szennyvíz jogszabályoknak megfelelő elszállítása és kezelése alacsonyabb lakossági költségszinten valósul meg, így mentesítve a lakosságot nagyobb anyagi ráfordításoktól. A beruházás kivitelezése során fellépő pénzügyi-gazdasági kockázatok A saját erő hiánya A beruházási költségek jelentős változása Az önkormányzat pénzügyi stabilitásának hiánya Az üzemeltetés során fellépő pénzügyi-gazdasági kockázatok A bekötések aránya nem a terveknek megfelelően alakul A bevételek nem a tervezett módon alakulnak A díjfizetési hajlandóság nem a terveknek megfelelően alakul Az üzemeltetési költségek nem a terveknek megfelelően alakulnak 110

5.5. B projektváltozat B változat: Kelebia község belterületeinek közüzemű csatornázása és nyomásalatti szennyvízelvezetése Szennyvíztisztító telep építése - BIOCOS rendszerű szennyvíztisztítási technológiával Tervezési alapadatok A tervezési alapadatok megegyeznek az A változatnál bemutatottakkal (lásd 5.4. fejezet). 5.5.1. B változat leírása, műszaki ismertetése A B változatban bemutatott fejlesztési beruházás reális, teljes mértékben kielégíti a célként kitűzött lakossági, ellátási, környezetvédelmi, ökológiai célokat. A célok elérését támogató műszaki megoldás ismertetését az alábbiakban adjuk meg: Beruházási elem 5.5.1-1. táblázat: A B. változat bemutatása Kapacitás Élettartam (pótlás számítása) Leírási kulcs Nyomásalatti bekötőcsatorna D63PE 6 280m 50 év 2% Nyomásalatti gyűjtőcsatorna D110PE 4 336m 50 év 2% Nyomásalatti gyűjtőcsatorna D90PE 8 510 m 50 év 2% Szennyvíznyomócső D160PE 970 m 50 év 2% Szennyvíznyomócső D140PE 1 969 m 50 év 2% Szennyvíznyomócső D125PE 1 790 m 50 év 2% Házi beemelők 620 db 50 év 2% Szennyvízátemelő A1 központi 195 m 3 /d 50 év 2% Szennyvízátemelő A2 körzeti 100 m 3 /d 50 év 2% Szennyvízátemelő A3 körzeti 44 m 3 /d 50 év 2% Szennyvíztisztító telep 225 m 3 /d 50 év 2% Gépészet 10 év 10% Energia ellátás 8 év 13% Irányítástechnika 6 év 17% Gépjárművek 12 év 8% 111

5.5.1.1 Nyomott rendszerű szennyvíz csatornarendzser A nyomott rendszerű csatornázási változatnál 3 szennyvízkörzet került lehatárolásra. Az alábbi táblázat ismerteti a lehatárolás eredményeit az egyes öblözetekre vonatkozóan. Ennek alapján megállapítható, hogy a kialakított csatornázási öblözetek mindegyike, megfelel a 91/271/EGK Irányelvben, illetve a 26/2002 (II.27.) Korm. Rendeletben meghatározott előírásnak. Kelebia település csatornahálózatát és a belterületen kialakított 3 csatornázási öblözetet bemutató átnézetes helyszínrajzot a 5.5.1-1.melléklet tartalmazza. Nyomott csatornarendszer Közcsatornára (fő) csatlakoztathatók A1=A12+A11 vízgyűjtő A2 vízgyűjtő 552 703 368 A3 vízgyűjtő Lakossági bekötés /összes(db) 195/197 248/292 130/139 A nyomásalatti gyűjtő csatornák hossza (km) 4,443 4,737 2,886 Fő/km 124 148 127 Vízgyűjtő terület (ha) 67 88 45 A vízgyűjtön keletkező szennyvíz (m 3 /nap) 51 100 44 Az egyes vízgyűjtőkön a szennyvizet D90 és D110 átmérőjű PE (polietilén) nyomásalatti gyűjtőcsatornák és D63 átmérőjű nyomásalatti bekötőcsatornák gyűjtik. A bekötőcsatornák az ingatlan határán belül, attól 1 m távolságig épülnek ki. Itt lesznek telepítve az ingatlanok szennyvizeit továbbító házi beemelők. Az A2 és A3 vízgyűjtőkön összegyűjtött szennyvizet az A2 és A3 jelű körzeti átemelők az A12 részvízgyűjtő déli határában telepített A1 központi átemelőbe nyomják. Az itt összegyűlő tejles szennyvízmennyiséget (Q=195 m 3 /d) a központi átemelő D160 PE nyomócsövön továbbítja a szennyvíztisztító telepre. Mindegyik átemelőbe két-két párhuzamosan kapcsolt, nedves beépítésű szivattyú van betervezve. Az átemelők légteréből kiáramló levegőt aktív biofilterek tisztítják. Az átemelők működésének összhangját, a szennyvíztelepen telepítendő folyamatirányító berendezés biztosítja. 112

A1 Szennyvízkörzet Szennyvízbekötések 10 m/db 197 db Bekötő csatorna nyomott D 63 PE 1 970 m Gyűjtő csatorna nyomott D90 PE 2 312 m Gyűjtő csatorna nyomott D110 PE 2 131 m Szennyvíznyomócső D160PE 970 m D110 PE 780 m Összesen 8 163 m A1 központi átemelő 195 m 3 /d 1 db Házi beemelő 197 db A2 Szennyvízkörzet Szennyvízbekötések 10 m/db 292 db Bekötő csatorna nyomott D63 PE 2 920 m Gyüjtő csatorna nyomott D90 PE 3 312 m Gyűjtő csatorna nyomott D110 PE 1 425 m Szennyvíznyomócső D140PE 1 969 m Összesen 9 626 m A2 körzeti átemelő 100 m 3 /d 1 db Házi beemelő 292 db 113

A3 Szennyvízkörzet Szennyvízbekötések 10 m/db 139 db Bekötőcsatorna nyomott D63 PE 1390 m Gyűjtőcsatorna nyomott D90 PE 2 886 m Szennyvíznyomócső D125PE 1790 m Összesen 6 066 m A3 körzeti átemelő 44 m 3 /d 1 db Házi beemelő 139 db A1+A2+A3 mindösszesen Szennyvízátemelők 1db központi +2db körzeti =3db Házi beemelő 628 db Szennyvízbekötések 10 m/db 628 db Bekötő csatorna nyomott D63 PE 6 280 m Gyüjtő csatorna nyomott D90 PE 8 510 m D110 PE 3 556 m Összesen 18 346 m Szennyvíznyomócső: D110PE 780 m D125 PE 1 790 m D140PE 1 969 m D160PE 970 m Összesen 5 509 m Mind összesen 23 855 m 5.5.1.2 Szennyvíztisztítás BIOCOS rendszerű szennyvíztisztítási technológiával A szennyvíztisztítási változat azonos az A változatnál bemutatottakkal (lásd 5.4.1.2.fejezet). 5.5.2. Költségek becslése 5.5.2.1 Beruházási költségek A beruházási költségek tervezése a fizikai mennyiségek és a fajlagos beruházási költségek alapján történt. A csatornahálózat fajlagos költségeit az 5.5.2-1. sz. táblázat, míg a szennyvíztelepét az 5.5.2-2. sz. táblázat mutatja. 114

5.5.2-1. sz. táblázat: Nyomás alatti csatorna változat fajlagos nettó költségek Tétel Mennyiség Alapár Költségnövelő tételek Fajlagos ár Nettó költség Megjegyzés D110 PE 799 m 13000 Ft/m állami közút alatt 21800 Ft/m 17418200 D110 PE 1442 13000 Ft/m (Ft) burkolat bont+nyomv.helyre 17500 Ft/m 25235000 D110 PE 2095 m 13000 Ft/m 0 13000 Ft/m 27235000 D90 PE 720 m 11500Ft/m állami közút alatt 20300 Ft/m 14616000 D90 PE 5775 m 11500 Ft/m burkolat bont+nyomv.helyre 16000 Ft/m 92400000 D90 PE 2015 m 11500 Ft/m 0 11500 Ft/m 23172500 D63 PE 6280m 8000 Ft/m 0 8000 Ft/m 50240000 bekötő csatorna csatorna összesen 250316700 A1 átemelő 190 m 3 /d 65000 Ft/m3 biofilter 65000 Ft/m3 12 350 000 A2 átemelő 100 m 3 /d 95000 Ft/m3 biofilter 95000 Ft/m3 9 500 000 A3 átemelő 44 m 3 /d 150000 Ft/m3 biofilter 150000 Ft/m3 6 600 000 házi beemelő 620 db 218 060 Ft 0 218 060 Ft 137 218 000 átemelők összesen 163647200 D125 PE 1790 m 13000 Ft/m 0 13000 Ft/m 23270000 nyomócső D140 PE 1969 m 19000 Ft/m 0 19000 Ft/m 37411000 nyomócső D160 PE 970 m 19000 Ft/m 0 19000 Ft/m 18430000 nyomócső mindösszesen 493 074 000 115

5.5.2-2. sz. táblázat: Biocos technológia - szennyvíztelep fajlagos nettó költségek (Ft) BIOCOS technológia Összesen 1. szippantott szv. fogadó-előkezelő 12 614 911 2. kombinált biológiai műtárgy 89 178 521 3. technológiai épület 24 166 566 4. Gravitációs pálcás iszapsűrítő 8 422 766 5. csurgalékvíz átemelő 2 545 712 6. tisztított szv.átemelő 4 556 047 7. Biofilter 18 994 734 9. Fertőtlenítő műtárgy 2 352 941 10. védőerdősáv 2 898 824 11. udvartéri vezetékek, kisműtárgyak 4 823 529 12. Iszaptározó csarnok, víztelenítő gépház 27 841 567 13. kiviteli tervezés 5 483 000 14. Monitoring kút 1 000 000 15 tiltó,energiatörö műtárgy, átereszek 27878882 16 Szvtp.vízellátása 8 540 000 17 erőgép (traktor, kiegészítőkkel) 27 300 000 Összesen 268 598 000 A kiválasztott változat megvalósítása esetén a beruházási költségek 2011 és 2014 között merülnek fel. Terveink szerint 2013-ig a műtárgyak és berendezések elkészülnek a próbaüzem befejeződött. Az aktiváls éve ezért 2014 Beruházási költségek között figyelembe vettük a csatornahálózat és szennyvíztisztító telep építési, gépészeti és szerelési költségeit. A próbaüzem költségét az építési költségek tartalmazzák. Szippantó és kombinált csatrona tisztító jármű beszerzését is terveztük. Ezek együttesen adják a nettó beruházási költséget. Ezektől elkülönítve vettük figyelembe a kapcsolódó szolgáltatások költségeit: projekt menedzsment, mérnök, tájékoztatás. A projekt teljes költsége ezres nagyságrendben a 21/A táblázatban található. A teljes nettó beruházási költség tartalékkeret figyelembevétele nélkül jelenértéken nettó 816.160 eft. 116

5.5.2-1. táblázat Beruházási költségek (Ft) Jelenérték Összesen 2011 2012 2013 2014 Építés 502 943 541 064 0 268 603 272 461 0 Gép, berendezés, felszerelés 205 065 220 608 0 109 529 111 079 0 Technlógia, eszköz, gépjármű 26 848 29 600 0 0 29 600 0 Egyéb, járulékos költségek (földvásárlás, területelőkészítés) 0 5 483 0 0 0 0 Építési beruházási költség 734 856 796 755 0 378 132 413 140 0 Egyéb szolgáltatások (menedzsment, FIDIC mérnök stb.) 81 304 86 400 14 800 36 700 32 500 2 400 Teljes nettó beruházási költség (tartalék nélkül) 816 160 883 155,000 14 800 414 832 445 640 2 400 5.5.2.2 Működési költségek Ebben a fejezetben is, ahogy a beruházási költségek esetén a projektre jellemző működési költségeket mutatjuk be. A működési költségek számításakor az 5.2 fejezetben már leírt módszer szerint jártunk el, melyeket a következőkkel egészítjük ki. A csatornán elvezetett szennyvíz mennyiségét az ingatlanonkénti átlagos vízfogyasztás, a rákötési hajlandóság és az ivóvíz felhasználási szokások figyelembe vételével állapítottuk meg. Úgy véltük, hogy erős lesz a lakossági csatornarákötési igény és szándék. Ezért azt feltételeztük, hogy a 2014-ban a tervezett bekötések 75%-a megvalósul. A követő években (2015-2018) a bekötési arány fokozatosan csökkenő mértékben 92 %-ra javul. Így 2018-ra 527 ingatlan csatlakozik majd 573-ból. A fennmaradó nem csatornázott ingatlan esetében feltételeztük, hogy valamennyi folyékony hulladék a szennyvíztisztító telepre kerül. A fokozott ellenőrzések és környezettuatosság eredményeképpen évi némi emelkedést feltételeztünk. Üzemeltetési költség Az üzemeltetési költségeket az előző 5.2 fejezetben bemutatott módszertan szerint számoltuk. A költségadatokat a tervezőtől kaptuk. Az alábbi táblázatban összevont adatokat mutatunk be. A részletes adatok a háttérszámításokat tartalmazó táblázatokban 3 találhatók. A csatornahálózaton változó költségként vettük figyelembe a kisebb javítások anyagszükségletét és az átemelők energia igényét. A szennyvíztisztító telep a projekt területről fogad csatornán szennyvizet és folyékony hulladékot, aminek tisztítási és iszapkezelési költsége van. 3 CBA_Kelebia_A_változat_20091207_v6_FI_beadando.xls 3 CBA_kivonat_Kelebia_összes_változat_20091207_v4.xls 117

A tisztítás változó költsége között vettük figyelembe az anyag jellegű polielektrolit, vassó, mészhidrát adagolást. A gépek és épületek energiaigényét villamos energia soron együttesen mutajuk be. Állandó költségként merülnek fel a személyi jellegű költségek, a vállalati általános költségek, a labor üzemeltetésének költsége. Ezeken kívül állandó jellegű karbantartási (hálózat éves mosatása, átemelők rendben tarása), és egyéb kisebb költséggel számoltunk. A vízterhelési díjat nem vettük külön figyelembe, mivel az közvetlenül a fogyasztóra terhelt költségtétel. A felmerült teljes vízterhelési díjat közvetlenül a fogyasztó fizeti meg, így azt csak a fizetési képesség számításakor vettük figyelembe. Ezt követően a működési költségeket a 30 éves referencia időszak minden egyes évére a korábban részletezett módszer szerint kiszámoltuk. Csak olyan költségeket vettünk figyelembe, amelyek valós pénzáramokat fednek, ezek az üzemeltetés és fenntartáshoz valamint pótláshoz kapcsolódó költségek. Az 5.5.2-2. táblázatban ezeket mutatjuk be. 118

5.5.2-2. táblázat Üzemeltetési költségek (eft) Jelenérték 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2028 2038 2039 2040 Személyi jellegű ráfordítások 146 762 0 0 0 Anyagi jellegű ráfordítások 124 367 8 750 11 200 12 775 Energiaköltség 163 447 0 0 0 10 030 6 070 9 322 Egyéb költségek 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Vízterhelési díj 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Összes üzemeltetési és karbantartási költség 434 576 8 750 11 200 12 775 25 422 10 130 6 712 11 023 27 865 Meglévő eszközök pótlása 14 238 0 0 0 0 0 Projekt keretében épülő új eszközök pótlása 243 138 0 0 0 0 0 0 0 320 Pótlási költségek összesen 257 376 0 0 0 0 0 10 231 6 928 11 654 28 814 10 332 7 040 12 025 29 397 10 433 7 145 12 378 29 955 10 534 7 145 12 418 30 097 10 634 7 145 12 459 30 238 10 735 7 145 12 499 30 380 6 000 0 0 0 0 0 6 000 0 320 8 282 8 282 3 106 3 106 24 259 24 259 10 836 7 145 12 540 30 521 6 000 30 864 36 864 119

5.5.2.3 Maradványérték A projekt megvalósítása esetén keletkező maradványértéket az alábbi táblázatban mutatjuk be csatorna, szennyvíztelep és egyéb bontásban. A csatorna maradványértéke tartalmazza a csatorna, átemelő műtárgyak valamint gépészet és technológia költségeit. Szennyvíztelep esetében az építmények, műtárgyak, gépészet egyéb technolgia költségeit tartalmazza. Az egyéb soron a kapcsolódó szolgáltatások tájékoztatás stb. - költségeit szerepeltettük. A projekt keretében létrehozott eszközök maradványértéke jelenértéken számítva így 84 904 eftnak adódott. 5.5.2-3. táblázat: Maradványérték (eft) Új eszközök Beruházási érték Összes pótlás Összes amortizáció Maradványérték 2040 Pótlás (jelenérték) Maradványérték (jelenérték) Csatorna eft 493 073 232 159 509 682 215 550 103 645 52 367 Szennyvíztelep eft 268 599 257 052 414 474 111 177 116 218 27 010 Egyéb eft 35 083 59 200 71 535 22 748 23 275 5 527 Összesen eft 796 755 548 411 995 690 349 476 243 138 84 904 5.5.2.4 Összefoglalás Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a B projektváltozat korábban bemutatott beruházási, üzemeltetési és pótlási költségeit. Ezeket a 4. sorban összegezve a működési költségeket kaptuk. Az 5. sorban a referncia időszak utolsó évében maradó vagyonértéket negítív előjellel tüntettük fel, ami azt fejezi ki, hogy a projekt teljes költsége ennyivel csökkenne, amennyibben a projekt vagyontárgyait az utolsó évben a tulajdonos értékesítené. A teljes idősort bemutató táblázatot a mellékletbe csatoltuk. Az eredmények összegzését követően megállapítottuk, hogy a változat összes költsége jelenértéken 1.428.429 Ft. 5.5.2-4. táblázat: A B változat költség becslésének eredményei 1. Teljes nettó beruházási költség (tartalék nélkül) 821 382 Jelenérték 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2028 2038 2039 2040 14 800 2.Üzemeltetési és karbantartási) költség (Ft) 434 576 8 750 420 315 11 200 445 640 12 775 2 400 0 25 422 27 865 3. Pótlási költség 257 376 0 0 0 0 0 4. Működési költség összesen (2+3) 691 951 8 750 11 200 12 775 28 814 29 397 29 955 6 000 0 320 31 369 9 426 32 783 32 924 33 066 5 497 0 6 000 5. Maradványérték (Ft) 84 904 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 6. Összes költség (1+4+5) 1 428 429 23 550 431 515 458 415 25 422 27 822 27 865 27 865 34 814 34 814 29 397 29 397 30 275 30 275 40 795 40 795 38 280 38 280 32 924 32 924 39 066 349 476-310 410 120

5.5.3. További értékelési szempontok szerinti becslés, leírás A korábbi 5.3.3 fejezetben a projekt nélküli esetben leírtakkal szemben, amennyiben megvalósul a beruházás, akkor a B változat esetében a következő gazdasági hatások várhatóak. A fiatalok és a munkaképes lakosság helyben marad. A vállalkozások is inkább a településen maradnak vagy ide települnek, így növelve a helyben maradó személyi jövedelem adó és iparűzési adó mértékét. A szennyvíz jogszabályoknak megfelelő elszállítása és kezelése alacsonyabb lakossági költségszinten valósul meg, így mentesítve a lakosságot nagyobb anyagi ráfordításoktól. A beruházás kivitelezése során fellépő pénzügyi-gazdasági kockázatok A saját erő hiánya A beruházási költségek jelentős változása Az önkormányzat pénzügyi stabilitásának hiánya Az üzemeltetés során fellépő pénzügyi-gazdasági kockázatok A bekötések aránya nem a terveknek megfelelően alakul A bevételek nem a tervezett módon alakulnak A díjfizetési hajlandóság nem a terveknek megfelelően alakul Az üzemeltetési költségek nem a terveknek megfelelően alakulnak 121

5.6. C projektváltozat C változat: Kelebia község belterületeinek közüzemű csatornázása - gravitációs szennyvízcsatorna rendszer Szennyvíztisztító telep építése - PURABLOKK rendszerű szennyvíztisztítási technológiával Tervezési alapadatok: A tervezési alapadatok megegyeznek az A változatnál bemutatottakkal (lásd 5.4. fejezet). 5.6.1. C változat leírása, műszaki ismertetése A C változatban bemutatott fejlesztési beruházás reális, teljes mértékben kielégíti a célként kitűzött lakossági, ellátási, környezetvédelmi, ökológiai célokat. A célok elérését támogató műszaki megoldás ismertetését az alábbiakban adjuk meg: 5.6.1-1. táblázat: A C. változat bemutatása Beruházási elem Kapacitás Élettartam (pótlás számítása) Gravitációs bekötőcsatornák D160KA 6 032 m 100 év 1% Gravitációs gyűjtőcsatornák D200KA 12 404,3 m 100 év 1% Gravitációs átvezetés D200 KA 1 580,7 m 100 év 1% Szennyvíznyomócső D90 PE 661 m 50 év 2% Szennyvíznyomócső D110PE 765 m 50 év 2% Szennyvíznyomócső D160 PE 1 053 m 50 év 2% Tisztított szennyvíznyomócső 468 m 50 év 2% Szennyvízátemelő A1 195 m 3 /d 50 év 2% Szennyvízátemelő A2 100 m 3 /d 50 év 2% Szennyvízátemelő A3 40 m 3 /d 50 év 2% Szennyvíztisztító telep 225 m 3 /d 50 év 2% Gépészet 10 év 10% Energia ellátás 8 év 13% Irányítástechnika 6 év 17% Gépjárművek 1 db 12 év 8% Leírási kulcs 5.6.1.1 Szennyvíz csatornarendzser 122

A C változat gravitációs szennyvízcsatorna rendszer leírása megegyezik az 5.4.1.1 pontban bemutatottakkal. 5.6.1.2 Szennyvíztisztítás PURABLOKK renszerű technológia) A Kelebia Községi Szennyvíztisztító Telep helye a 0407/5 helyrajzi számú önkormányzati területen lett kijelölve. A Szennyvíztisztító Telep belterületi kapcsolatának kiépítése az A1 Központi szennyvízátemelőtől a nyersszennyvíz nyomócsővezetékkel tervezett a 2136, a 0408, a 0404/2, a 0406 hrsz.-ú önkormányzati földutakon. A C változatban bemutatott szennyvíztisztító telep telepítési helyszínrajzát és működési hosszszelvény ábráját az 5.6.1-1 melléklet tartalmazza. A technológia fő műveletei A változatban a község szennyvizeinek biológiai tisztításra tömbösített műtárgy kialakítású tisztítótelep kerül bemutatásra. A nagyobb mennyiségű gyűjtött, szippantott szennyvíz fogadására és előkezelésére a szennyvíztisztító telepen külön fogadó-előkezelő műtárgyat szolgál. Az előkezelés a nappali időszakban beérkező szippantott szennyvíz aprító (daráló) berendezésen történő átvezetésből, kiegyenlítéséből, tározásából, ph beállításból, előlevegőztetéséből áll. Az előkezelés - fellevegőztetés célja, hogy az előkezelt szippantott szennyvíz minősége megközelítse a csatornán érkező szennyvíz minőségét. Az előkezelt szippantott szennyvíz a csatornahálózaton érkező kommunális szennyvízzel együtt kerül továbbkezelésre, mely technológia tömbösített kialakítású biológiai tisztító műtárgyban megvalósuló biológiai szervesanyag lebontást és nitrifikációt, elébekapcsolt denitrifikációt és biológiai és vegyszeres foszforeltávolítást tartalmaz. A biológiai tisztító rendszerből kikerülő fölösiszap gravitációs sűrítés után gépi víztelenítésre kerül. A víztelenített fölösiszap mezőgazdasági hasznosítás céljára korlátozás nélkül felhasználható, de mezőgazdasági terület hiányában - a befogadó nyilatkozatnak megfelelően - a Felső- Bácskai Regionális Komplex Települési Hulladékkezelő Telepén helyezhető el. 123

A szippantott szennyvíz fogadás és előkezelés ismertetése A település nem csatornázott területeiről szippantókocsival kerül beszállításra a kommunális szennyvíz 30 m 3 /d mennyiségben. A szippantókocsival beszállított kommunális szennyvíz (1055 LE és Q = 30 m 3 /d) minőségi és terhelési értékei: BOI 5 = 63,3 kg/d 2110 g/m 3 ö-n = 11,61 kg/d 387 g/m 3 TS = 73,9 kg/d 2462 g/m 3 ö-p = 1,90 kg/d 63 g/m 3 A szippantott kommunális szennyvíz fogadására a telep területén belül szippantott szennyvíz fogadó-előkezelő műtárgy tervezett. A leürítő helyen egy kőfogó és a darabos szennyezőanyagok felaprítására kialakított berendezés kerül telepítésre, téliesített kivitelben. A szippantókocsi ezen a berendezésen keresztül ürítheti le a beszállított szennyvizet, amely gravitációsan folyik az előkezelő berendezésbe. Az előkezelő berendezésben történő levegőztetés (aerob állapotba hozás) után az előkezelt szippantott kommunális szennyvíz átemelő szivattyúval az éjszakai órákban, részletekben kerül feladásra a gépi tisztítási finomrács és homokfogó berendezésre 1+1 db szivattyúval. A szivattyú a műtárgy alján zsompban telepített. Az eleveniszapos tisztító egységről nitrát-recirkulációs iszap bevezetési lehetőség biztosított a fogadó-előkezelő műtárgyba, kézi tolózár állításokkal, ezzel növelve az előkezelés hatékonyságát. A tározó műtárgyban folyamatos ph mérés tervezett, amely mért ph érték alapján mész-hidrát /Ca(OH) 2 / adagolás szükséges, 100-200 g/m 3 szippantott szennyvíz arányban. Ez egyben a szippantott szennyvíz kén-hidrogén tartalmát is képes megkötni, csökkentve a szaghatást. A ph beállítását, a homogenizálást vízalatti keverő működtetése segíti. A szippantott kommunális szennyvíz fogadó-előkezelő műtárgy légteréből az elszívott levegőt biofilterre vezetve szagtalanítjuk. Tömbösített műtárgy kialakítású szennyvíztisztító telep működése Szennyvíztisztítás A település csatornahálózatából nyomócsövön érkező nyers szennyvizeket mennyiségmérés után a tömbösített műtárgy tetején elhelyezett 5 mm résméretű gépi tisztítású finomrács és homokfogó berendezés fogadó terébe kerül bevezetésre. A közcsatornán érkező szennyvíz (1.810 LE és Q = 195 m 3 /d) minősége és terhelési értékei: 124

BOI 5 = 108,6 kg/d 557 g/m 3 ö-n = 19,91 kg/d 102 g/m 3 TS = 126,7 kg/d 650 g/m 3 ö-p = 2,9 kg/d 16,7 g/m 3 A berendezés a kifogott rács-szemét tömörítését, víztelenítését is elvégzi. A rács-szemét surrantón keresztül a berendezés alatt, különálló zárt helyiségben elhelyezett rács-szemét gyűjtő konténerbe hullik. A berendezés visszatartja a szennyvíz (és szippantott kommunális szennyvíz) homoktartalmát és elvégzi annak kihordását és a víztelenítését is. A berendezés a kidobónyílásoknál műanyag zsákoló feltétekkel ellátott, így kizárva a rácsszemét és homok kihullását a kezelőtérben, valamint a környezetet terhelő szaghatást csökkentve. A gépi tisztítású finomrács mellett tartalék kézi tisztítású rács is kialakításra kerül, amelynek résmérete 10 mm. A biológiai tisztító műtárgyban két párhuzamos műtárgysor kerül kialakításra, 1 db anaerob, 2 db anoxikus, 2 db levegőztető és 2 db utóülepítő térrel. A mechanikailag előtisztított szennyvíz a biológiai tisztító műtárgy első egységébe, az anaerob térbe folyik. Az anaerob tér alkalmazásával a szennyvíz foszfortartalmának biológiai úton való eltávolítása történik meg. Az anaerob medencében a szennyvíz-eleveniszap elegy lebegésben tartását vízalatti keverő biztosítják. Az anaerob medencébe kerül visszavezetésre az utóülepítőkből az iszap recirkuláció. A nyers szennyvíz szervesanyag tartalma és a recirkulációs iszap tápanyag és oxigén hiánya biztosítja, hogy az anaerob térben a biológiai foszforeltávolítási folyamathoz a szükséges anaerob viszonyok fennálljanak. Mivel a biológiai foszforeltávolítás folyamata hőmérséklet és így az időjárástól függő, kiegészítő és biztonsági vegyszeres foszforkicsapatást is betervezett. Az alkalmazható kicsapatószer vas-só oldat, amelynek adagolása az anoxikus terekbe történik. Az anaerob medencéből a szennyvíz-eleveniszap elegy (osztótálcákon át) gravitációsan folyik át a tisztítás következő egységébe, az anoxikus medencékbe. Az anoxikus medencék elejére kerülnek visszavezetésre a levegőztető medencék végéről a nitrát-recirkulációk (1-1 db nitrát-recirkulációs szivattyú). A nitrát recirkulációs ágból leágazás biztosított a szippantott szennyvíz előkezelő műtárgyhoz. Az anoxikus medencékben az elegy lebegésben tartását vízalatti keverők biztosítják. Az anoxikus medencék a denitrifikációs folyamat eredményeként jelentős oxigén megtakarítást biztosítanak. A levegőztető terekben a hatékony légbevitelt a 4,50 m-es vízmélység és az oldott oxigénszint mérésről vezérelt légbevitel (2+1 db légfúvó) biztosítja, levegőztető terenkénti oldott oxigén mérésről, 1-1 frekvenciaszabályozóval működtetett 1-1 db üzemi légfúvóval. A műtárgyban 13 napos összes iszapkort és 4,0 kg/m 3 iszapkoncentrációt alkalmazunk. 125

A levegőztető tér oxigénigényét mélylégbefúvásos finombuborékos rendszer biztosítja, melynek fúvói a légfúvógépházba települnek. A tartalék légfúvó egyben a szippantott szennyvíz előkezelő tartalék légfúvója is. A biológiai tisztítás után az eleveniszap-tisztított szennyvíz fázis-szétválasztásra a 2 db hosszanti átfolyású, láncos kotrós rendszerű utóülepítőkbe folyik a szennyvíz-eleveniszap elegy. A kiülepedett iszapot a kotrók az ülepítők zsompjaiba juttatják. Innen az iszapot a recirkulációs szivattyú gépházba telepített 2+1 db (frekvenciaszabályozókkal működtetett) iszaprecirkulációs szivattyú továbbítja az anaerob medence elé. A tisztított szennyvíz az utóülepítők bukóvályúiban összegyűlve gravitációsan folynak tovább a befogadó felé. Az utóülepítők vízfelszínén összegyűlő uszadékot a kotró berendezés az uszadék gyűjtő vályúkhoz továbbítják. A gyűjtő vályúk dőlés szögét beállító kar kézi mozgatásával a víz felszínén összegyűlt uszadékot a vályú elnyeli, majd az uszadék gravitációsan a uszadék gyűjtő aknába, onnan a biológiai tisztító rendszer elejére kerül. Fertőtlenítés A biológiailag tisztított szennyvíz az utóülepítőkből a fertőtlenítő műtárgyba jut, ahol a szennyvíz mennyiségével arányos nátrium-hypoklorit oldatos fertőtlenítés lehetősége biztosított. Az iszapvíztelenítő berendezés mosatóvíz igényének biztosítására a fertőtlenítő műtárgy kiegészül technológiai víz tároló térrel. Ebből a térből szív a víztelenítő berendezés mosatóvíz szivattyúja. A szívóágba beszerelésre kerül 2 párhuzamos ágon egy-egy cserélhető szűrő egység, a technológiai víz lebegőanyag tartalmának kiszűrésére. A mosatóvíz az ivóvíz hálózatról is biztosítandó. Fertőtlenítést hatósági előírás esetén kell végezni. A fertőtlenítő oldat tároló és adagoló helyiség a kezelőépületben került kialakításra. Tisztított szennyvíz átemelés, elvezetés, befogadó A fertőtlenítő műtárgy után a szennyvíz a tisztított szennyvíz átemelő aknába folyik, ahonnan 1+1 db átemelő szivattyú (mennyiségmérés után) nyomócsövön továbbítja a Bucka erdei csatornába, ahonnan az a közvetett befogadóba, a Körös-éri főcsatornába folyik. A bevezetés szelvényszám: 20 + 901 fkm. A tisztított szennyvíz minősége: 28/2004. 3. időszakos vízfolyás KOI kr max. 75 g/m 3 BOI 5 max. 25 g/m 3 összes-n max. 50 g/m 3 összes szervetlen-n max. 40 g/m 3 összes-p max. 5 g/m 3 összes lebegő anyag max. 50 g/m 3 126

NH 4 -N max. 10 g/m 3 SZOE max. 5 g/m 3 Megjegyzés : Kelebia nem szerepel a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendeletben felsorolt nitrát érzékeny területeken levő települések listáján, így a 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet 2. melléklete 3. időszakos vízfolyás befogadóira előírt összes-n = 25 g/m 3, összes szervetlen-n = 20 g/m 3 és NH 4 -N = 5 g/m 3 határértékek kétszeresét kell biztosítani, azaz szükséges III. tisztítási fokozat, a N és P eltávolítás! Sűrítés A szennyvíztisztításban keletkező fölösiszapot a recirkulációs szivattyúk nyomóágainak megcsapolásával (motoros tolózárak működtetésével) a gravitációs sűrítőbe történő bevezetést követően az besűrűsödik és csökken a térfogata. A sűrített iszaptól elvált dekant viz gravitációsan kerül vissza a csurgalékvíz átemelő aknába, ahonnan 1+1 db szivattyú emeli vissza a tisztítási folyamatba. A fölösiszap szárazanyag tartalma: 0,8-0,9 %, a sűrített iszap várható szárazanyag tartalma kb. 2,0-2,5 %. Az iszapsűrítő műtárgy térfogata a sűrített iszap 3-4 napi mennyiségének puffer tárolását biztosítja. Iszapvíztelenítés A sűrítőből szív az iszapvíztelenítő berendezés (szalagszűrő prés) 1+1 db iszapfeladó szivattyúja. A víztelenítés polielektrolitos kondicionálás után történik. A víztelenített iszap szárazanyag tartalma várhatóan 16-18 % közötti lesz. A víztelenített iszaplepény a szalagszűrő présről a gyűjtő-szállító konténerbe kerül, amellyel az iszapot hatóságilag engedélyezett lerakó helyre szállítják. A víztelenítő berendezés az iszaptározó csarnokban elhelyezett iszapvíztelenítő gépházba kerül. A víztelenítéskor keletkező csurgalékvizeket a telepi csurgalékvíz hálózaton át újra a biológiai tisztítási folyamatba vezetjük. Iszaptározás, iszapelhelyezés A víztelenített fölösiszap kihelyezés, elszállítás előtti tározására egy zárt csarnok kerül kialakításra, amely a keletkező iszap fél éves mennyiségét képes befogadni. A csarnok leválasztott térrészben helyezkedik el az iszapvíztelenítő gépház. A keletkezett iszap elhelyezésére az Önkormányzat befogadó nyilatkozattal rendelkezik a Felső-Bácskai Regionális Komplex Települési Hulladékkezelő Telepre. A nyilatkozatot a 6.1.1-1 sz. melléklet tartalmazza. Hosszú távon az Önkormányzat további hasznosítás céljából a pihentetett iszapot önkormányzati tulajdonú területen kívánja elhelyezni. Az iszap elhelyezésére alkalmas terület kijelölése megtörtént, ezek a 044/10-18 HRSZ. legelő művelési ágba tartozó terület. 127

A telep kialakítása A telepen kialakításra kerül egy technológiai épület, amely a következő helyiségekből áll: - szociális és diszpécser helységek - légfúvó gépház A kiemelten telepítendő gépi rács alépítménye biztosítja a következők elhelyezését - rács-szemét tárolás helység - vegyszer (vas-só és hypo) tárolás és adagolás berendezései helység A szippantott szennyvíz fogadó-kiegyenlítő műtárgy terepszintbe süllyesztve kerül telepítésre. Az iszaptározó csarnok könnyűszerkezetes kialakítású, amelyen belül az iszapvíztelenítő gépház hőszigetelt, temperált helység. A tervezett biológiai tisztító műtárgyakat földfeltöltés veszi körül, biztosítja annak hőszigetelését. A telepen kialakításra kerül egy fedett szín, amely a csatornahálózat üzemeltetéséhez szükséges szippantó gépjármű, valamint a szennyvíztelepi szervizút karbantartásához szükséges alapgép és adapterei tárolását szolgálja. A fedett szín egybeépített az iszaptározó csarnokkal. A telep elhelyezkedése miatt kialakításra kerül a vagyonvédelmi, riasztó rendszer. A telep működtetése folyamatirányító számítógép által irányított, amely képes fogadni az átemelők üzem és hibajelzéseit. A rendszer a kezelő személyzet felé hibajelzést ad. A telep energiaellátásának kimaradása esetén a gépészeti berendezések működtetése aggregátorral tervezett. Védőerdősáv A tisztítótelep telepítésnél a 253/1997.(XII.20.) Korm. rendeletben előírt megfelelő védőtávolság biztosított, legkisebb távolsága a lakó-, vegyes-, gazdasági-, üdülőterületektől a Függelékben előírt 150 m. A fenti védelem mellett a szennyvíztisztító telep körül 20 m széles védőerdősávot telepítünk. Kialakítása többszintű, vegyes, nem allergén növényfajokból áll. (pl. juhar, nyár, ezüstfa, fagyal) A védőerdősávot a szennyvíztisztító telep kerítésétől 3 m távolságra kell telepíteni. 128

A szennyvíztisztító telep létesítményjegyzéke 1. Szippantott szennyvíz fogadó-leürítő és átemelő állomás 1 db alapterület : 4,20 m x 4,20 m vízmélység : h = 2,40 m hasznos térfogat : V = 42 m 3 2. Tömbösített biológiai műtárgy 1 db Rács és homokfogó géptér 1 db Rács-szemét és homok tároló tér 1 db Vegyszer (vas-só oldat és hypo) tároló és adagoló géptér 1 db Anaerob tér 1 db V ANAEROB = 63 m 3 /db h víz = 4,80 m, alapterület : 5,30 m x 2,50 m Anoxikus tér 2 db V ANOX = 61 m 3 /db h víz = 4,50 m, alapterület : 3,90 m x 3,50 m Levegőztető tér 2 db V AEROB = 245 m 3 /db h víz = 4,50 m, alapterület : 3,90 m x 14,0 m Utóülepítő tér 2 db A utóülepítő = 25 m 2 /db h víz = 3,0 m, alapterület : 2,50 m x 11,0 m Iszaprec. és fölösiszapelvételi akna 1 db Uszadékelvételi akna 1 db Csurgalékvíz átemelő akna 1db 4. Technológiai épület 1 db Szociális és diszpécser helységek Légfúvó géptér 5. Gravitációs, pálcás iszapsűrítő 1 db D = 4,0 m, h víz = 3,0 m, V = 37 m 3 6. Csurgalékvíz átemelő akna 1 db 7. Fertőtlenítő műtárgy mosatóvíz tározóval 1 db V fertőtlenítő = 12 m 3 V mosatóvíz = 8 m 3 129

8. Tisztított szennyvíz átemelő akna 1 db 9. Tisztított szennyvíz mennyiségmérő akna 1 db 10. Tisztított szennyvíz elvezetés 11. Udvartéri vezetékek, külső-belső úthálózat 12. Külső elektromos hálózat kiépítése 13. Külső-belső ivóvízellátás kiépítése, belső elektromos hálózat kialakítása 14. Védőerdősáv 20 m szélességben 15. Víztelenített iszaptároló csarnok, zárt, megszívott 1 db alapterület : 260 m 2 Iszapvíztelenítő géptér, megszívott 1 db 16. Kiszolgáló gépjárművek tároló fedett szín 1 db alapterület : 100 m 2 A szennyvíztisztító telep főbb műszaki adatai: Szippantott kommunális szennyvíz fogadó-előkezelő : beszállított szipp. szv. : 30 m 3 /d hasznos térfogat : 42 m 3 Gépi finomrács berendezés : - Mértékadó csúcs 26 m 3 /h = 7,3 liter/sec -gépi tisztítású finomrács 5 mm résmérettel a kifogott rács-szemét víztelenítésével megkerülési lehetőség : 10 mm-es kézi tisztítású rácson Biológiai tisztítás : A denitrifikációs-nitrifikációs térfogatok aránya (elébekapcsolt denitrifikáció!) : VDN V + V N DN = 0,20 - A nitrifikáláshoz szükséges összes iszapkor: 14 d (t min = + 12 C) V ANOX = 2 x 60 m 3 = 120 m 3 130

V AEROB = 2 x 240 m 3 = 480 m 3 iszapkoncentráció: (c tot ) 4,0 kg/m 3 - Összes iszapterhelés : L sf 0,068 kg BOI 5 /kg x d - Aerob tér iszapterhelés : L sf 0,085 kg BOI 5 /kg x d Utóülepítés : - Q max 26 m 3 /h - min. ülepítési idő csúcsnál 3,5 h - alkalmazva 2 db hosszanti átfolyású utóülepítő h víz = 3,0 m Σ A = 50 m 2 Σ V = 150 m 3 - Felületi lebegőanyag terhelés csúcsban : L sf 2,40 kg/m 2 x h - Felületi hidraulikai terhelés csúcsban : L VH 0,60 m/h Iszaprecirkulációk : Σ Q ISZAP-REC = 15-28 m 3 /h/db = 4-7,8 liter/sec/db Σ Q NITRÁT - REC = (26-33) m 3 /h = (7,2-9,2) liter/sec Foszforeltávolítás V ANAEROB = 60 m 3 - szükséges vegyszer (180 g Fe/l) : 15,7 liter/d Fölösiszap (FI) mennyiségei : 184 kg TS/d 131

5.6.2. Költségek becslése 5.6.2.1 Beruházási költségek A beruházási költségek tervezése a fizikai mennyiségek és a fajlagos beruházási költségek alapján történt. A csatornahálózat fajlagos költségeit az 5.6.2-1. sz. táblázat, míg a szennyvíztelepét az 5.6.2-2. sz. táblázat mutatja. 5.6.2-1. sz. táblázat: Gravitációs csatorna változat fajlagos nettó költségek Tétel Mennyiség Alapár D200 KA csatorna 390.5 m 30500 Ft/m D200 KA csatorna 1051,5 30500 Ft/m D200 KA csatorna Költségnövelő tételek vákuum, állami közút. 3.5 m-nél mélyebb Fajlagos ár Nettó költség Ft 51300 Ft/m 20032650 vákuum, állami közút. 48500 Ft/m 50997750 150 m 30 500 Ft/m állami közút 39300 Ft/m 5895000 D300 KA csatorna 30 m 55100 Ft/m vákuum, 3.5 m-nél mélyebb, D 600 védőcső vasút alatt 160000 Ft/m 4800000 D300 KA vákuum, 3,5 m-nél 11 m 42000Ft/m csatorna mélyebb 55100 Ft/m 606100 D200 KA vákuum, 3,5 m-nél 2305.9 m 30500 Ft/m csatorna mélyebb 42500 Ft/m 98000750 D200 KA csatorna 3616.6 m 30500 Ft/m vákuum 39700 Ft/m 143579020 D200 KA csatorna 6429.6 m 30500 Ft/m - 30500 Ft/m 196102800 Megjegyzés D150 KA csatorna 6032 m 12000 Ft/m akna+burkolat 19500 Ft/m 117624000 bekötő csatorna csatorna összesen 637 638 070 A1 átemelő 195 m 3 /d 65000 Ft/m3 biofilter, víz,energ,vezérl 65000 Ft/m3 12675000 A2 átemelő 100 m 3 /d 95000 Ft/m3 biofilter, víz,energ,vezérl 95000Ft/m3 9500000 A3 átemelő 40 m 3 /d 150000 Ft/m3 biofilter, víz,energ,vezérl 150000 Ft/m3 6000000 átemelők összesen 28 175 000 D90PE 661 m 9000 Ft/m dúc,nyomv.helyreáll. 12800 Ft/m 8460800 szvíznyomócső D110 PE 765 m 9500 Ft/m dúc,nyomv. helyreáll. 13300 Ft/m 10 174 500 szvíznyomócső D160 PE 1053 m 12000 Ft/m 0 12000 Ft/m 12 636 000 szvíznyomócső D160 PE 468 m 12000 Ft/m 0 12000 Ft/m 5 616 000 tisztított szennyvíz nyomócső összesen 36 887 300 mindösszesen 702 701 000 132

5.6.2-2. sz. táblázat: Purablokk szennyvíztelep fajlagos nettó költségek (Ft)) összesen : 1. szippantott szv. fogadó-előkezelő 12 614 911 2. tömbösített biológiai műtárgy 107 224 403 3. technológiai épület 24 166 566 4. gravitációs pálcás iszapsűrítő 9 422 766 5. csurgalékvíz átemelő 2 545 712 tisztított szv.átemelő 4 556 047 6. biofilter 18 994 734 7. fertőtlenítő műtárgy 2 352 941 9. védőerdősáv 2 898 824 10. udvartéri vezetékek, kisműtárgyak 4 823 529 11. iszaptározó csarnok, víztelenítő gépház 38 841 567 12. kiviteli tervezés 5 483 000 14. egyéb járulékos klts. 10 517 000 15. erőgép (traktor, kiegészítőkkel) 27 300 000 Összesen 271 742 000 A kiválasztott változat megvalósítása esetén a beruházási költségek 2011 és 2014 között merülnek fel. Terveink szerint 2013-ig a műtárgyak és berendezések elkészülnek a próbaüzem befejeződött. Az aktiváls éve ezért 2014. Beruházási költségek között figyelembe vettük a csatornahálózat és szennyvíztisztító telep építési, gépészeti és szerelési költségeit. A próbaüzem költségét az építési költségek tartalmazzák. Szippantó és kombinált csatrona tisztító jármű beszerzését is terveztük. Ezek együttesen adják a nettó beruházási költséget. Ezektől elkülönítve vettük figyelembe a kapcsolódó szolgáltatások költségeit: projekt menedzsment, mérnök, tájékoztatás. A projekt teljes költsége ezres nagyságrendben a 21/A táblázatban található. A teljes nettó beruházási költség tartalékkeret figyelembevétele nélkül jelenértéken nettó 1.013.676 eft. 5.6.2-1. táblázat Beruházási költségek (eft) Jelenérték Összesen 2011 2012 2013 2014 Építés 782 865 842 376 0 414 644 427 732 0 Gép, berendezés, felszerelés 122 659 132 067 0 63 300 68 767 0 Technlógia, eszköz, gépjármű 26 848 29 600 0 0 29 600 0 Egyéb, járulékos költségek (földvásárlás, területelőkészítés) 0 5 483 0 0 0 0 Építési beruházási költség 932 372 1 009 526 0 477 944 526 099 0 Egyéb szolgáltatások (menedzsment, FIDIC mérnök stb.) 81 304 86 400 14 800 36 700 32 500 2 400 133

Teljes nettó beruházási költség (tartalék nélkül) 1 013 676 1 095 926,000 14 800 514 644 558 599 2 400 5.6.2.2 Működési költségek Ebben a fejezetben is, ahogy a beruházási költségek esetén a projektre jellemző működési költségeket mutatjuk be. A működési költségek számításakor az 5.2 fejezetben már leírt módszer szerint jártunk el, melyeket a következőkkel egészítjük ki. A csatornán elvezetett szennyvíz mennyiségét az ingatlanonkénti átlagos vízfogyasztás, a rákötési hajlandóság és az ivóvíz felhasználási szokások figyelembe vételével állapítottuk meg. Úgy véltük, hogy erős lesz a lakossági csatornarákötési igény és szándék. Ezért azt feltételeztük, hogy a 2014-ban a tervezett bekötések 75%-a megvalósul. A követő években (2015-2018) a bekötési arány fokozatosan csökkenő mértékben 92 %-ra javul. Így 2018-ra 527 ingatlan csatlakozik majd 573-ból. A fennmaradó nem csatornázott ingatlan esetében feltételeztük, hogy valamennyi folyékony hulladék a szennyvíztisztító telepre kerül. A fokozott ellenőrzések és környezettuatosság eredményeképpen évi némi emelkedést feltételeztünk. Üzemeltetési költség Az üzemeltetési költségeket az előző 5.2 fejezetben bemutatott módszertan szerint számoltuk. Az költségadatokat a tervezőtől kaptuk. Az alábbi táblzatban összevont adatokat mutatunk be. A részletes adatok a háttérszámításokat tartalmazó táblázatokban találhatók. A csatornahálózaton változó költségként vettük figyelembe a kisebb javítások anyagszükségletét és az átemelők energia igényét. A szennyvíztisztító telep a projekt területről fogad csatornán szennyvizet és folyékony hulladékot, aminek tisztítási és iszapkezelési költsége van. A tisztítás változó költsége között vettük figyelembe az anyag jellegű polielektrolit, vassó, mészhidrát adagolást. A gépek és épületek energiaigényét villamos energia soron együttesen mutajuk be. Állandó költségként merülnek fel a személyi jellegű költségek, a vállalati általános költségek, a labor üzemeltetésének költsége. Ezeken kívül állandó jellegű karbantartási (hálózat éves mosatása, átemelők rendben tarása), és egyéb kisebb költséggel számoltunk. A vízterhelési díjat nem vettük külön figyelembe, mivel az közvetlenül a fogyasztóra terhelt költségtétel. A felmerült teljes vízterhelési díjat közvetlenül a fogyasztó fizeti meg, így azt csak a fizetési képesség számításakor vettük figyelembe. Ezt követően a működési költségeket a 30 éves referencia időszak minden egyes évére a korábban részletezett módszer szerint kiszámoltuk. Csak olyan költségeket vettünk figyelembe amelyek valós pénzáramokat fednek, ezek az üzemeltetés és fenntartáshoz valamint pótláshoz kapcsolódó költségek. Az 5.6.2-2. táblázatban ezeket mutatjuk be. 5.6.2-2. táblázat Üzemeltetési költségek (eft) 134

Jelenérték 2011 2012 2013 2014 2015 Személyi jellegű ráfordítások 146 762 0 0 0 10 030 10 130 Anyagi jellegű ráfordítások 96 517 8 750 11 200 12 775 4 459 4 760 Energiaköltség 152 742 0 0 0 8 683 10 265 Egyéb költségek 0 0 0 0 0 0 Vízterhelési díj 0 0 0 0 0 0 Összes üzemeltetési és karbantartási költség 396 021 8 750 11 200 12 775 23 172 25 155 Meglévő eszközök pótlása 14 238 0 0 0 0 0 Projekt keretében épülő új eszközök pótlása 161 603 0 0 0 0 0 Pótlási költségek összesen 175 842 0 0 0 0 0 2016 2017 2018 2028 2038 2039 2040 Személyi jellegű ráfordítások 10 231 10 332 10 433 11 441 12 449 12 550 12 650 Anyagi jellegű ráfordítások 4 870 4 933 4 992 4 992 4 992 4 992 4 992 Energiaköltség 10 867 11 231 11 579 11 953 12 328 12 365 12 403 Egyéb költségek 0 0 0 0 0 0 0 Vízterhelési díj 0 0 0 0 0 0 0 Összes üzemeltetési és karbantartási költség 25 968 26 496 27 004 28 387 29 769 29 907 30 046 Meglévő eszközök pótlása 6 000 0 0 6 000 0 0 6 000 Projekt keretében épülő új eszközök pótlása 0 0 320 4 308 6 967 0 0 Pótlási költségek összesen 6 000 0 320 10 308 6 967 0 6 000 5.6.2.3 Maradványérték A projekt megvalósítása esetén keletkező maradványértéket az alábbi táblázatban mutatjuk be csatorna, szennyvíztelep és egyéb bontásban. A csatorna maradványértéke tartalmazza a csatorna, átemelő műtárgyak valamint gépészet és technológia költségeit. Szennyvíztelep esetében az építmények, műtárgyak, gépészet egyéb technolgia költségeit tartalmazza. Az egyéb soron a kapcsolódó szolgáltatások tájékoztatás stb. - költségeit szerepeltettük. A projekt keretében létrehozott eszközök maradványértéke jelenértéken számítva így 153.273 eft-nak adódott. 5.6.2-3. táblázat Maradványérték (eft) Jelenérték Új eszközök Beruházási érték Összes pótlás Összes amortizáció Maradványérték2040 Pótlás Csatorna eft 702 700 42 500 251 373 493 827 18 92 Szennyvíztelep eft 271 743 264 317 421 741 114 319 119 40 Egyéb eft 35 083 59 200 71 535 22 748 23 27 Összesen eft 1 009 526 366 017 744 649 630 894 161 60 135

5.6.2.4 Összefoglalás Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a C projekt változat korábban bemutatott beruházási, üzemeltetési és pótlási költségeit. Ezeket a 4. sorban összegezve a működési költségeket kaptuk. Az 5. sorban a referncia időszak utolsó évében maradó vagyonértéket negítív előjellel tüntettük fel, ami azt fejezi ki, hogy a projekt teljes költsége ennyivel csökkenne, amennyibben a projekt vagyontárgyait az utolsó évben a tulajdonos értékesítené. A teljes idősort bemutató táblázatot a mellékletbe csatoltuk. Az eredmények összegzését követően megállapítottuk, hogy a változat összes költsége jelenértéken 1.437.487 Ft. 1. Teljes nettó beruházási költség (tartalék nélkül) 1 018 898 5.6.2-4. táblázat: A C változat költség becslésének eredményei Jelenérték 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2028 2038 2039 2040 14 800 2.Üzemeltetési és karbantartási) költség (Ft) 396 021 8 750 520 127 11 200 558 599 12 775 2 400 0 23 172 3. Pótlási költség 175 842 0 0 0 0 0 4. Működési költség összesen (2+3) 571 862 8 750 11 200 12 775 23 172 25 155 25 155 25 968 26 496 27 004 6 000 0 320 31 968 26 496 27 324 28 387 10 308 38 695 29 769 29 907 30 046 6 967 0 6 000 5. Maradványérték (Ft) 153 273 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 6. Összes költség (1+4-5) 1 437 487 23 550 531 327 571 374 25 572 25 155 31 968 26 496 27 324 38 695 36 736 36 736 29 907 29 907 36 046 630 894-594 848 5.6.3. További értékelési szempontok szerinti becslés, leírás A korábbi 5.3.3 fejezetben a projekt nélküli esetben leírtakkal szemben, amennyiben megvalósul a beruházás, akkor a C változat esetében a következő gazdasági hatások várhatóak. A fiatalok és a munkaképes lakosság helyben marad. A vállalkozások is inkább a településen maradnak vagy ide települnek, így növelve a helyben maradó személyi jövedelem adó és iparűzési adó mértékét. A szennyvíz jogszabályoknak megfelelő elszállítása és kezelése alacsonyabb lakossági költségszinten valósul meg, így mentesítve a lakosságot nagyobb anyagi ráfordításoktól. A beruházás kivitelezése során fellépő pénzügyi-gazdasági kockázatok A saját erő hiánya A beruházási költségek jelentős változása Az önkormányzat pénzügyi stabilitásának hiánya Az üzemeltetés során fellépő pénzügyi-gazdasági kockázatok A bekötések aránya nem a terveknek megfelelően alakul A bevételek nem a tervezett módon alakulnak 136

A díjfizetési hajlandóság nem a terveknek megfelelően alakul Az üzemeltetési költségek nem a terveknek megfelelően alakulnak 137

5.7. D projektváltozat D változat: Kelebia község belterületeinek közüzemű csatornázása, nyomásalatti szennyvíz csatornarendszer Szennyvíztisztító telep építése - PURABLOKK rendszerű szennyvíztisztítási technológiával Tervezési alapadatok: A tervezési alapadatok megegyeznek az A változatnál bemutatottakkal (lásd 5.4. fejezet). 5.7.1. A változat leírása, műszaki ismertetése A D változatban bemutatott fejlesztési beruházás reális, teljes mértékben kielégíti a célként kitűzött lakossági, ellátási, környezetvédelmi, ökológiai célokat. A célok elérését támogató műszaki megoldás ismertetését az alábbiakban adjuk meg Beruházási elem 5.7.1-1. táblázat: A D változat bemutatása Kapacitás Élettartam (pótlás számítása) Leírási kulcs Nyomásalatti bekötőcsatorna D63PE 6 280m 50 év 2% Nyomásalatti gyűjtőcsatorna D110PE 4 336m 50 év 2% Nyomásalatti gyűjtőcsatorna D90PE 8 510 m 50 év 2% Szennyvíznyomócső D160PE 970 m 50 év 2% Szennyvíznyomócső D140PE 1 969 m 50 év 2% Szennyvíznyomócső D125PE 1 790 m 50 év 2% Házi beemelők 620 db 50 év 2% Szennyvízátemelő A1 központi 195 m 3 /d 50 év 2% Szennyvízátemelő A2 körzeti 100 m 3 /d 50 év 2% Szennyvízátemelő A3 körzeti 44 m 3 /d 50 év 2% Szennyvíztisztító telep 225 m 3 /d 50 év 2% Gépészet 10 év 10% Energia ellátás 8 év 13% Irányítástechnika 6 év 17% 138

Gépjárművek 12 év 8% 5.7.1.1 Nyomásalatti szennyvíz csatornarendzser A szennyvízelvezetés rendszer megegyezik az B változatnál bemutatottakkal (lásd 5.5.1.1. fejezet). 5.7.1.2 Szennyvíztisztítás (PURABLOKK renszerű technológia) A szennyvíztisztítási rendszer megegyezik az C változatnál bemutatottakkal (lásd 5.6.1.2. pont). 5.7.2. Költségek becslése 5.7.2.1 Beruházási költségek A beruházási költségek tervezése a fizikai mennyiségek és a fajlagos beruházási költségek alapján történt. A csatornahálózat fajlagos költségeit az 5.7.2-1. sz. táblázat, míg a szennyvíztelepét az 5.7.2-2. sz. táblázat mutatja. 5.5.2-1. sz. táblázat: Nyomás alatti csatorna változat fajlagos nettó költségek Tétel Mennyiség Alapár Költségnövelő tételek Fajlagos ár Nettó költség Megjegyzés D110 PE 799 m 13000 Ft/m állami közút alatt 21800 Ft/m 17418200 D110 PE 1442 13000 Ft/m (Ft) burkolat bont+nyomv.helyre 17500 Ft/m 25235000 D110 PE 2095 m 13000 Ft/m 0 13000 Ft/m 27235000 D90 PE 720 m 11500Ft/m állami közút alatt 20300 Ft/m 14616000 D90 PE 5775 m 11500 Ft/m burkolat bont+nyomv.helyre 16000 Ft/m 92400000 D90 PE 2015 m 11500 Ft/m 0 11500 Ft/m 23172500 D63 PE 6280m 8000 Ft/m 0 8000 Ft/m 50240000 bekötő csatorna csatorna összesen 250316700 A1 átemelő 190 m 3 /d 65000 Ft/m3 biofilter 65000 Ft/m3 12 350 000 A2 átemelő 100 m 3 /d 95000 Ft/m3 biofilter 95000 Ft/m3 9 500 000 A3 átemelő 44 m 3 /d 150000 Ft/m3 biofilter 150000 Ft/m3 6 600 000 házi beemelő 620 db 218 060 Ft 0 218 060 Ft 137 218 000 átemelők összesen 163647200 D125 PE 1790 m 13000 Ft/m 0 13000 Ft/m 23270000 nyomócső D140 PE 1969 m 19000 Ft/m 0 19000 Ft/m 37411000 nyomócső D160 PE 970 m 19000 Ft/m 0 19000 Ft/m 18430000 nyomócső mindösszesen 493 074 000 139

5.7.2-2. sz. táblázat: Purablokk szennyvíztelep fajlagos nettó költségek (Ft) összesen : 1. szippantott szv. fogadó-előkezelő 12 614 911 2. tömbösített biológiai műtárgy 107 224 403 3. technológiai épület 24 166 566 4. gravitációs pálcás iszapsűrítő 9 422 766 5. csurgalékvíz átemelő 2 545 712 tisztított szv.átemelő 4 556 047 6. biofilter 18 994 734 7. fertőtlenítő műtárgy 2 352 941 9. védőerdősáv 2 898 824 10. udvartéri vezetékek, kisműtárgyak 4 823 529 11. iszaptározó csarnok, víztelenítő gépház 38 841 567 12. kiviteli tervezés 5 483 000 14. egyéb járulékos klts. 10 517 000 15. erőgép (traktor, kiegészítőkkel) 27 300 000 Összesen 271 742 000 140

A kiválasztott változat megvalósítása esetén a beruházási költségek 2011 és 2013 között merülnek fel. Terveink szerint 2012-ig a műtárgyak és berendezések elkészülnek, 2012 és 2013 májusa között már csak a fél éves próbaüzem zajlik. Az aktiváls éve ezért 2013. Beruházási költségek között figyelembe vettük a csatornahálózat és szennyvíztisztító telep építési, gépészeti és szerelési költségeit. A próbaüzem költségét az építési költségek tartalmazzák. Szippantó és kombinált csatrona tisztító jármű beszerzését is terveztük. Ezek együttesen adják a nettó beruházási költséget. Ezektől elkülönítve vettük figyelembe a kapcsolódó szolgáltatások költségeit: projekt menedzsment, mérnök, tájékoztatás. A projekt teljes költsége ezres nagyságrendben az 5.7.2-1 táblázatban található. A teljes nettó beruházási költség tartalékkeret figyelembevétele nélkül jelenértéken nettó 823.766 eft. 5.7.2-1. táblázat Beruházási költségek (eft) Jelenérték Összesen 2011 2012 2013 2014 Építés 511 089 550 051 0 268 483 281 568 0 Gép, berendezés, felszerelés 204 526 220 123 0 107 329 112 794 0 Technlógia, eszköz, gépjármű 26 848 29 600 0 0 29 600 0 Egyéb, járulékos költségek (földvásárlás, területelőkészítés) 0 5 483 0 0 0 0 Építési beruházási költség 742 462 805 257 0 375 812 423 962 0 Egyéb szolgáltatások (menedzsment, FIDIC mérnök stb.) 81 304 86 400 14 800 36 700 32 500 2 400 Teljes nettó beruházási költség (tartalék nélkül) 823 766 891 657,000 14 800 412 512 456 462 2 400 5.7.2.2 Működési költségek Ebben a fejezetben is, ahogy a beruházási költségek esetén a projektre jellemző működési költségeket mutatjuk be. A működési költségek számításakor az 5.2 fejezetben már leírt módszer szerint jártunk el, melyeket a következőkkel egészítjük ki. A csatornán elvezetett szennyvíz mennyiségét az ingatlanonkénti átlagos vízfogyasztás, a rákötési hajlandóság és az ivóvíz felhasználási szokások figyelembe vételével állapítottuk meg. Úgy véltük, hogy erős lesz a lakossági csatornarákötési igény és szándék. Ezért azt feltételeztük, hogy a 2014-ben a tervezett bekötések 75%-a megvalósul. A követő években (2015-2018) a bekötési arány fokozatosan csökkenő mértékben 92 %-ra javul. Így 2018-ra 527 ingatlan csatlakozik majd 573-ból. A fennmaradó nem csatornázott ingatlan esetében feltételeztük, hogy valamennyi folyékony hulladék a szennyvíztisztító telepre kerül. A fokozott ellenőrzések és környezettuatosság eredményeképpen évi némi emelkedést feltételeztünk. Üzemeltetési költség 141

Az üzemeltetési költségeket az előző 5.2 fejezetben bemutatott módszertan szerint számoltuk. Az költségadatokat a tervezőtől kaptuk. Az alábbi táblzatban összevont adatokat mutatunk be. A részletes adatok a háttérszámításokat tartalmazó táblázatokban találhatók. A csatornahálózaton változó költségként vettük figyelembe a kisebb javítások anyagszükségletét és az átemelők energia igényét. A szennyvíztisztító telep a projekt területről fogad csatornán szennyvizet és folyékony hulladékot, aminek tisztítási és iszapkezelési költsége van. A tisztítás változó költsége között vettük figyelembe az anyag jellegű polielektrolit, vassó, mészhidrát adagolást. A gépek és épületek energiaigényét villamos energia soron együttesen mutajuk be. Állandó költségként merülnek fel a személyi jellegű költségek, a vállalati általános költségek, a labor üzemeltetésének költsége. Ezeken kívül állandó jellegű karbantartási (hálózat éves mosatása, átemelők rendben tarása), és egyéb kisebb költséggel számoltunk. A vízterhelési díjat nem vettük külön figyelembe, mivel az közvetlenül a fogyasztóra terhelt költségtétel. A felmerült teljes vízterhelési díjat közvetlenül a fogyasztó fizeti meg, így azt csak a fizetési képesség számításakor vettük figyelembe. Ezt követően a működési költségeket a 30 éves referencia időszak minden egyes évére a korábban részletezett módszer szerint kiszámoltuk. Csak olyan költségeket vettünk figyelembe amelyek valós pénzáramokat fednek, ezek az üzemeltetés és fenntartáshoz valamint pótláshoz kapcsolódó költségek. Az 5.7.2-2. táblázatban ezeket mutatjuk be. 142

5.7.2-2. táblázat. Üzemeltetési költségek (eft) Jelenérték 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2028 2038 2039 2040 Személyi jellegű ráfordítások 146 762 0 0 0 10 030 10 130 10 231 10 332 10 433 11 441 12 449 12 550 12 650 Anyagi jellegű ráfordítások 118 116 8 750 11 200 12 775 5 712 6 284 6 473 6 570 6 660 6 660 6 660 6 660 6 660 Energiaköltség 174 953 0 0 0 9 958 11 777 12 455 12 856 13 237 13 692 14 147 14 192 14 237 Egyéb költségek 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Vízterhelési díj 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Összes üzemeltetési és karbantartási költség 439 831 8 750 11 200 12 775 25 700 28 191 29 160 29 758 30 330 31 793 33 255 33 401 33 548 Meglévő eszközök pótlása 14 238 0 0 0 0 0 6 000 0 0 6 000 0 0 6 000 Projekt keretében épülő új eszközök pótlása 246 319 0 0 0 0 0 0 0 320 4 308 6 967 0 0 Pótlási költségek összesen 260 558 0 0 0 0 0 6 000 0 320 10 308 6 967 0 6 000 143

5.7.2.3 Maradványérték A projekt megvalósítása esetén keletkező maradványértéket az alábbi táblázatban mutatjuk be csatorna, szennyvíztelep és egyéb bontásban. A csatorna maradványértéke tartalmazza a csatorna, átemelő műtárgyak valamint gépészet és technológia költségeit. Szennyvíztelep esetében az építmények, műtárgyak, gépészet egyéb technolgia költségeit tartalmazza. Az egyéb soron a kapcsolódó szolgáltatások tájékoztatás stb. - költségeit szerepeltettük. A projekt keretében létrehozott eszközök maradványértéke jelenértéken számítva így 86 266 eftnak adódott. 5.7.2-3. táblázat Maradványérték (eft) Jelenérték Jelenérték Új eszközök Beruházási érték Összes pótlás Összes amortizáció Maradványérték2040 Pótlás Maradványérték Csatorna eft 493 073 232 159 509 682 215 550 103 645 52 367 Szennyvíztelep eft 277 101 264 317 424 635 116 783 119 400 28 372 Egyéb eft 35 083 59 200 71 535 22 748 23 275 5 527 Összesen eft 805 257 555 676 1 005 851 355 082 246 319 86 266 5.7.2.4 Összefoglalás Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a D projektváltozat korábban bemutatott beruházási, üzemeltetési és pótlási költségeit. Ezeket a 4. sorban összegezve a működési költségeket kaptuk. Az 5. sorban a referncia időszak utolsó évében maradó vagyonértéket negítív előjellel tüntettük fel, ami azt fejezi ki, hogy a projekt teljes költsége ennyivel csökkenne, amennyibben a projekt vagyontárgyait az utolsó évben a tulajdonos értékesítené. A teljes idősort bemutató táblázatot a mellékletbe csatoltuk. Az eredmények összegzését követően megállapítottuk, hogy a változat összes költsége jelenértéken 1.451.629 Ft. 144

5.7.2-4 táblázat: A költségek becslésének eredményei Jelenérték 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2028 2038 2039 2040 1. Teljes nettó beruházási költség (tartalék nélkül) 828 988 14 800 417 995 456 462 2 400 0 2.Üzemeltetési és karbantartási) költség (Ft) 439 831 8 750 11 200 12 775 25 700 28 191 29 160 29 758 30 330 31 793 33 255 33 401 33 548 3. Pótlási költség 260 558 0 0 0 0 0 6 000 0 320 10 308 6 967 0 6 000 4. Működési költség összesen (2+3) 700 388 8 750 11 200 12 775 25 700 28 191 35 160 29 758 30 650 42 101 40 222 33 401 39 548 5. Maradványérték (Ft) 86 266 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 355 082 6. Összes költség (1+4-5) 1 443 111 23 550 429 195 469 237 28 100 28 191 35 160 29 758 30 650 42 101 40 222 33 401-315 534 145

5.7.3. További értékelési szempontok szerinti becslés, leírás A korábbi 5.3.3 fejezetben a projekt nélküli esetben leírtakkal szemben, amennyiben megvalósul a beruházás, akkor a D változat esetében a következő gazdasági hatások várhatóak. A fiatalok és a munkaképes lakosság helyben marad. A vállalkozások is inkább a településen maradnak vagy ide települnek, így növelve a helyben maradó személyi jövedelem adó és iparűzési adó mértékét. A szennyvíz jogszabályoknak megfelelő elszállítása és kezelése alacsonyabb lakossági költségszinten valósul meg, így mentesítve a lakosságot nagyobb anyagi ráfordításoktól. A beruházás kivitelezése során fellépő pénzügyi-gazdasági kockázatok A saját erő hiánya A beruházási költségek jelentős változása Az önkormányzat pénzügyi stabilitásának hiánya Az üzemeltetés során fellépő pénzügyi-gazdasági kockázatok A bekötések aránya nem a terveknek megfelelően alakul A bevételek nem a tervezett módon alakulnak A díjfizetési hajlandóság nem a terveknek megfelelően alakul Az üzemeltetési költségek nem a terveknek megfelelően alakulnak 5.8. A változatok értékelése, a kiválasztott változat meghatározása 5.8.1. Az értékelés módszertana szerinti összehasonlítás Korábban az 5.2 fejezetben a költség-hatékonyság módszertant választottuk ki a végső változatelemzés módszertanának. Fentebb az 5.3 fejezetben bemutattuk a projekt nélküli változat, majd az 5.4-5.7 fejezetekben a vizsgált alternatívák költségeit. Ebben a fejezetben a fejlesztési változatok költségeit hasonlítjuk egymáshoz az 5.8.1-1. és 5.8.1-2. táblázatban. 146

5.8.1-1. táblázat: : A változatok költségei összehasonlítása a teljes projektet tekintve A. változat B. változat C. változat D. változat 1. Teljes nettó beruházási költség (tartalék nélkül) 1 016 273 821 382 1 018 898 828 988 2.Üzemeltetési és karbantartási) költség (Ft) 390 764 434 576 396 021 439 831 3. Pótlási költség 172 660 257 376 175 842 260 558 4. Működési költség összesen (2+3) 563 424 691 951 571 862 700 388 5. Maradványérték (Ft) 152 510 84 904 153 273 86 266 6. Összes költség (1+4-5) 1 427 187 1 428 429 1 437 487 1 443 111 5.8.1-2. táblázat A költségek becslésének eredményei fejlesztési különbözettel A. változat B. változat C. változat D. változat 1. Teljes nettó beruházási költség (tartalék nélkül) 1 016 273 821 382 1 018 898 828 988 2.Üzemeltetési és karbantartási költség 133 325 177 137 138 582 182 392 3. Pótlási költség 158 422 243 138 161 603 246 319 4. Működési költség összesen (2+3) 291 747 420 275 300 185 428 712 5. Maradványérték (Ft) 152 510 84 904 153 273 86 266 6. Összes költség (1+4-5) 1 155 510 1 156 753 1 165 810 1 171 434 A fenti táblázatból kiderül, hogy az A változat jelentősen kedvezőbb beruházási, üzemeltetési és pótlási költségű, mint a többi változaté. A maradványérték is kedvezőbben alakul A változat esetén, hiszen az magasabb, tehát harminc év múlva a beruházó önkormányzat vagyona magasabb értéket képvisel majd. A költségeket és maradványértéket összesítve kiderül, hogy az A változat összköltsége a legalacsonyabb. További összehasonlítási lehetőséget ad a változatok fajlagos működési és értékcsökkenési költség vizsgálata. Kiszámoltuk az egy köbméter kezelt szennyvízre jutó üzemeltetési és karbantartási költséget, valamint fajlagos éves értékcsökkenést. Ezt mutatjuk be az 5.8-2 táblázatban. 5.8-2. táblázat Összehasonlító mutatók a fenntartási időszak végén Projekt önállóan A szolgáltatás nettó fajlagos üzemeltetési és karbantartási költsége (Ft/m 3 ) A. változat B. változat C. változat D. változat 393,97 440,64 400,39 447,06 A fajlagos éves értékcsökkenés (Ft/m 3 ) 363,95 491,44 367,53 496,45 Az üzemeltetési és karbantartási költség kizárólag a napi üzemeltetéssel kapcsolatos költségeket tartalmazza, a pótlásokat nem vettük figyelembe. A szenyvízmennyiség a projekt 147

élettartama utolsó 30. évében valószínűsített kezelt szennyvízmennyiség. A kettő hányadosa adja a szolgáltatás nettó fajlagos üzemeltetési és karbantartási költségét. A fajlagos éves értékcsökkenés számításakor a 30. év amortizációs költségét osztottuk az ugyan ezen évben kezelt szennyvíz mennyiségével. Minthogy az egyes változatok között a szennyvízmennyiségben különbség nincsen, ezért az várható, hogy ismét nem csak a jelenérték, hanem a fajlagos költség tekintetében is A változat tűnik a legkedvezőbb üzemeltetési költségűnek. A fenti táblázatban összefoglalt eredmények ezt a sejtésünket támasztja alá. Megállapíthatjuk tehát, hogy a legalacsonyabb fajlagos üzemeltetési költséggel A rendelkezik. 5.8.2. Következtetés és javaslat Összefoglalóan elmondhatjuk, hogy A változat a költség-hatékonysági vizsgálat szempontja szerint a kedvezőbb beruházási választás. Ezen kívül a 7. fejezetben az A változat pénzügyi, gazdaságossági elemzése során megállapítottuk, hogy költségeit a település lakói ki tudják fizetni. Az önkormányzat ennek kivitelezésével, üzemeltetésével, fenntartásával nem vállal erejét meghaladó terhet. További szűrő kritériumokat alkalmaznunk ezért nem kell, a költség-hatékonyság módszere elegendő. Minthogy az A változat a választott módszertan szerinti legkedvezőbb megoldást nyújtja, ezért a A" változat néven kezelt változat megvalósítására teszünk javaslatot. 148

6. A KIVÁLASZTOTT VÁLTOZAT RÉSZLETES ISMERTETÉSE 6.1. Részletes műszaki ismertetés A kiválasztott A projektváltozat projektelemei: Szennyvízelvezetés -gravitációs szennyvíz csatornarendszer Szennyvíztisztító telep: BIOCOS rendszerű szennyvíztisztítási technológia 6.1.1. Műszaki leírás Tervezési alapadatok A kiválasztott változat tervezési alapadatai azonosak az 5.4 fejezetben leírt adatokkal. 6.1.1.1 Gravitációs szennyvízcsatorna rendszer A Kelebia belterületére kidolgozott rendszer hagyományosnak mondható gravitációs szennyvíz-csatornázási rendszer. A tervezett csatornák és nyomócsövek közterületen épülnek meg. A gravitációs szennyvízcsatornázási rendszerhez 1 db, Központi és 2 db Körzeti szennyvízátemelő tervezett. A rendszer alapvető jellemzője, hogy az A1 Központi szennyvízátemelőbe közvetlenül gravitációs közcsatornával csatlakozik a belterületi A1 szennyvízkörzet. Az A2 és A3 Körzeti szennyvízátemelők az A1 Szennyvízkörzet gravitációs csatornáinak végaknáiba szennyvíznyomócsővel bekötöttek. A gyűjtőcsatornában a szennyvíz szabad felszínnel áramlik, a csatornalejtés, l =2,0-3,0, közötti. A szennyvíz bekötő csatornák,- átlagos lejtése, I = 10. - a telekhatáron belül 1,0 m-ig ejtő aknával lesznek megépítve. A DN150 KA bekötőcsatornák ágidomokkal csatlakoznak a DN200 KA közterületi szennyvízcsatornákhoz. Kelebia belterületén a térszín alatt mindenütt jelen lévő folyóshomok, homokliszt és a várható talajvízszint miatt merev, nagyszilárdságú mázas kőagyag /KA/ csövet terveztünk a szennyvízcsatornák megvalósítására. A zártszelvényű gravitációs szennyvízcsatorna nyomvonalakhoz az utcákban, az útburkolat széle és a telekhatár közötti zöldsávban, az útburkolat alatt a félúttengelyben, vagy földútnál az úttengelyben van betervezve. A csatornák irányváltozásainál, a magassági lépcsőinél, a gerinccsatornák becsatlakozási pontjainál, az egyenes szakaszokon, pedig, t=40-60 m távolságra, Ø100 cm átmérőjű előregyártott vb. elemekből készült ellenőrző, tisztítóaknákat kell beépíteni. 149

Az A1 és A2 átemelők közterületen, az A3 átemelő az önkormányzat tulajdonában lévő területen kerülnek elhelyezésre. Az egyes vízgyűjtőkön a szennyvizet D200 átmérőjű kőagyag (KA) gyűjtőcsatornák és D150 átmérőjű kőagyag bekötőcsatornák gyűjtik. A bekötőcsatornák az ingatlan határán belül, attól 1 m távolságig épülnek ki. A csatornacső anyagának (kőagyag) megválasztását a projektterület talajadottságai indokoltják. A talajmechanikai szakvéleményt megalapozó fúrásos mintavételek vizsgálati eredményei szerint a teljes építési területen folyósodásra hajlamos talajban kell az építési munkálatokat végezni (lásd 3.1.2 fejezet). Az A2 és A3 vízgyűjtőkön összegyűjtött szennyvizet az A2 jelű körzeti szennyvízátemelő az A11 részvízgyűjtő, míg az A3 jelű körzeti átemelő és A13 részvízgyűjtő gravitációs csatornáinak végaknáiba nyomócsövön (D140 PE, illetve D125 PE) továbbítja. A két részvízgyűjtőről az átvezetett és saját szennyvizekkel egyesűlt szennyvizet gravitációs vezetékek vezetik át az A12 részvízgyűjtő déli határában telepített A1 központi átemelőbe. Az itt összegyűlő tejles szennyvízmennyiséget (Q=195 m 3 /d) a központi átemelő D160 PE nyomócsövön továbbítja aszennyvíztisztító telepre. A gravitációs szennyvízcsatornázási rendszerhez 1 db, Központi és 2 db Körzeti szennyvízátemelő továbbítja a szennyvizet a telepre. A1 Központi szennyvízátemelő: A József A. u. végpontján; a 2135 Helyrajzi számú közterületen tervezett. Az A2 és A3 Szennyvízátemelők által átadott, átnyomott szennyvízmennyiség az A1 Körzetbe: Q d =100,0+40,0= 140,0 m 3 /d. A szennyvízátemelő tervezett kapacitása: Q d = 195,0 m 3 /d; Q h,max =20,0 m 3 /h=5,5 l/s < Q M =11,6 l/s. A2 Körzeti szennyvízátemelő: A Határőr utcai, Hrsz.:404/18 közterületen telepített. A szennyvízátemelő tervezett kapacitása: Q d = 100,0 m 3 /d; Q h,max =10,0 m 3 /h=2,8 l/s < Q M =4,5 l/s. A3 Körzeti szennyvízátemelő:. Az A3 Körzeti szennyvízátemelő helye a Bajcsy-Zs. u., a Sportpálya melletti, 225 Helyrajzi számú Önkormányzati tulajdonú ingatlanon található. A szennyvízátemelő kapacitása: Q d = 40,0 m 3 /d; Q h,max =4,0 m 3 /h=1,1 l/s < Q M =3,7 l/s. Az A2 és A3 Szennyvízkörzetben kiépítendő SZNY-2-0-0, D110 PE, illetve SZNY-3-0-0, D90 PE szennyvíznyomócsövek nyomvonalát a gravitációs szennyvízcsatornák mellé terveztük. Az A1 Központi szennyvízátemelő a tervezett Szennyvíztelep fogadóaknájába az SZNY-1-0-0 jelű, D160 PE nyomócsövön továbbítja az összegyűjtött szennyvizet. A szennyvízátemelőkben esetlegesen keletkező használt, bűzös levegő közvetlen környezetében történő szétterjedésének a meggátolására, szűrésére, semlegesítésére, aktív Biofilter berendezéseket terveztünk be. A biofiltereket a szennyvízátemelők mellé kell telepíteni földbe süllyesztve, vb. alaplemezre rögzítve. A tisztítandó levegő relatív nedvességtartalma, 70%, a hőmérséklete,+ 15 C + 40 C és a H 2 S koncentrációja, max. 7. 10 ppm érték lehet. 150

A berendezés felső légtere D75 PE csővel kerül átkötésre a szennyvízátemelőbe, amelyen keresztül történik a levegő elszívás. A Biofilterben műanyag rácsszerkezeten helyezkedik el a speciális mikroorganizmusokkal beinjektált szűrőanyag. A ventilátor által az átemelőből elszívott levegő a szűrőanyagon keresztül haladva megtisztul és kerül ki a környezetbe. A Biofilter berendezésbe egy, a szűrőanyag kiszáradását megakadályozó utónedvesítő modul van beépítve. A keletkező kondenzvíz a szennyvízaknába kerül visszavezetésre. Az elektromos vezérlőegység a működést automatikusan ellenőrzi, szabályozza, így kezelő személyzetre nincs szükség. A BIOFILTER berendezés szűrő cseréje egyszerűen kiszippantással és zsákból történő utántöltéssel elvégezhető. A Szennyvíztisztító Telepen központi diszpécser regisztrálja, felügyeli, távműködteti a Szennyvízátemelők üzemét URH rádióösszeköttetéssel A tervezett létesítmények A1 (= A11+A12+A13 ) vízgyűjtő létesítményei A1 Szennyvízkörzet Szennyvízbekötések 10 m/db 213 db Bekötő gravitációs csatorna D 160 KA 2130m Gyűjtő gravitációs csatorna D200KA 4695 m Gravitációs vezeték D200KA 1655 m Szennyvíznyomócső D160PE 970 m Összes csatorna és vezeték 8480 m A1 központi átemelő 195 m 3 /d 1 db Jele Szennyvízközcsatorna: Kőagyag Utcanév Csőátmérő DN (mm) Lejtés ( ) Hossz (m) db Szennyvízbekötés: Kőagyag Csőátmérő DN (mm) Lejtés ( ) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. "A1" Szennyvízkörzet: SZ-1-0-0 Deák F. u. 200 2,0 182,6 300 2,0 41,0 SZ-1-1-0 József A. u. 200 2,5 736,2 - - - - - - - - - - Hossz (m) SZ-1-1-1 József A. u. 200 2,5 465,3 15 150 10 208,6 SZ-1-2-0 Ady E. u. 200 2,5 1146,2 22 150 10 140,4 SZ-1-2-1 Pacsirta u. 200 2,5 490,0 22 150 10 230,0 SZ-1-2-1 Deák F. u. 200 2,5 364,8 40 150 10 429,0 - - 151

SZ-1-2-1-1 Deák F. u. 200 2,5 75,0 6 150 10 52,5 SZ-1-3-0 Árpád u. 200 2,0 1173,1 35 150 10 234,6 SZ-1-4-0 Rákóczi F. u. 200 2,0 1165,1 54 150 10 569,0 SZ-1-4-1 Virág u. 200 3,0 512,0 6 150 10 63,0 SZ-1-4-1-1 Hunyadi J. u. 200 2,0 239,4 10 150 10 95,0 Összesen "A1" Szennyvízkörzet: - - 6590,7 210 - - 2022,1 205 lakossági bekötések "A1" Szennyvízkörzet csatornabekötései 2 gazdálkodó szervezetek 3 intézmények A2 vízgyűjtő létesítményei A2 Szennyvízkörzet Szennyvízbekötések 10 m/db 292 db Bekötő gravitációs csatorna D160KA 2 920 m Gyüjtő gravitációs csatorna D200KA 4 758 m Szennyvíznyomócső D140PE 765 m Összes csatorna 7678 m A2 körzeti átemelő 100 m 3 /d 1 db 152

Szennyvízközcsatorna: Kőagyag Szennyvízbekötés: Kőagyag Jele Utcanév Csőátmérő DN (mm) Lejtés ( ) Hossz (m) db Csőátmérő DN (mm) Lejtés ( ) Hossz (m) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. "A2" Szennyvízkörzet: SZ-2-0-0 Határőr u. 200 2,0 69,2 1 150 10 8,5 SZ-2-0-0 Ady E. u. 200 2,0 310,0 16 150 10 158,3 SZ-2-0-0 Bajcsy-Zs. E. u. 200 2,0 486,6 36 150 10 400,0 SZ-2-1-0 Határőr u. 200 3,0 104,5 1 150 10 11,6 SZ-2-1-0 Móra F. u. 200 3,0 129,5 6 150 10 48,0 SZ-2-1-0 Cseresznye u. 200 3,0 72,5 3 150 10 28,5 SZ-2-1-1 Móra F. u. 200 2,0 123,0 3 150 10 22,0 SZ-2-1-1 Park u. 200 2,0 83,0 5 150 10 56,0 SZ-2-1-2 Határőr u. 200 2,5 79,0 10 150 10 109,5 SZ-2-2-0 Ady E. u. 200 2,0 1013,0 43 150 10 339,0 SZ-2-2-1 Kosztolányi D. u. - 2,5 476,0 20 150 10 190,0 SZ-2-2-1 Deák F. u. - 2,5 69,0 4 150 10 48,0 SZ-2-2-1-1 Deák F. u. 200 2,5 55,0 5 150 10 56,0 SZ-2-3-0 Ady E. u. - 3,0 407,0 22 150 10 186,0 SZ-2-4-0 Váci u. 200 3,0 140,0 3 150 10 22,5 SZ-2-5-0 Deák F. u. 200 2,5 412,0 34 150 10 361,0 SZ-2-6 Deák F. u. 200 2,0 785,0 83 150 10 903,0 Összesen "A2" Szennyvízkörzet: - - 4814,3 295 - - 2947,9 "A2" Szennyvízkörzet csatornabekötései 264 10 21 lakossági bekötések gazdálkodó szervezetek intézmények 153

A3 vízgyűjtő létesítményei A3 Szennyvízkörzet Szennyvízbekötések 10 m/db 123 db Bekötő gravitációs csatorna D160KA 1230 m Gyűjtő gravitációs csatorna D200KA 2497 m Szennyvíznyomócső D125PE 650 m Összes csatorna 3727 m A3 körzeti átemelő 40 m 3 /d 1db Jele Szennyvízközcsatorna: Kőagyag Utcanév Csőátmérő DN (mm) Lejtés ( ) Hossz (m) db Szennyvízbekötés: Kőagyag Csőátmérő DN (mm) Lejtés ( ) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. "A3" Szennyvízkörzet: Hossz (m) SZ-3-0-0 Bajcsy-Zs. E. u. 200 2,5 492,0 32 150 10 312,5 SZ-3-0-1 Kossuth L. u. 200 3,0 166,0 13 150 10 144,0 SZ-3-0-2 Kossuth L. u. 200 3,0 79,0 3 150 10 28,0 SZ-3-1-0 Bajcsy- Zs. E. u. 200 3,0 263,5 18 150 10 174,0 SZ-3-1-1 József A. u. 200 2,5 594,5 28 150 10 215,0 SZ-3-1-1-1 József A. u. 200 2,5 608,5 7 150 10 65,0 SZ-3-1-2 József A. u. 200 3,0 376,6 14 150 10 124,0 Összesen "A3" Szennyvízkörzet: Szennyvíznyomócső; SZNY-3-0-0, D90 PE; l=661,0 m "A3" Szennyvízkörzet csatornabekötései - - 2580,1 115 - - 1062,0 104 lakossági bekötés 5 gazdálkodó szervezetek 6 intézmények A1+A2+A3 mindösszesen Szennyvízátemelők 1db központi +2db körzeti =3db Szennyvízbekötések 10 m/db 628 db Bekötő gravitációs csatorna D160KA 6 280 m Gyüjtő gravitációs csatorna D200KA 11 950 m 154

Gravitációs vezeték D200 KA 1 655 m Szennyvíznyomócső: D125PE 650 m D140PE 765 m D160PE 970 m Összes gravitációs csatorna és vezeték 19 885 m 6.1.1.2 Szennyvíztisztítás (BIOCOS renszerű technológia) A szennyvíztisztító telep mennyiségi és szennyvíz minőségi alapadatainak meghatározása Hidraulikai adatok A belterületen keletkező lakossági szennyvíz várható mennyisége: 100 % csatorna rákötés mellett, a fajlagos vízfogyasztás 92 %-a lesz a szennyvíz. Q dl = L B q= 1.623 fő 77,74 liter/fő/nap = 126 m 3 /nap. Az intézmények és egyéb gazdálkodószervezetek várható szennyvíz kibocsátása: az utóbbi 6 év tényleges átlagos vízfogyasztásával azonos intézmények Q di = 11215 m 3 /év/250 nap 45 m 3 /d. gazdálkodó szervezetek Q d-g = 3723 m 3 /év/250 nap 15 m 3 /d. Várható infiltráció (idegen víz): az elvezetett mennyiség 5 %-a Q d-inf = 3052 m 3 /év/365 nap = 9 m 3 /nap Szennyvízcsatornán elvezetendő átlagos napi szennyvízmennyiség: Q dcs = Q dl + Q di + Q dg + Q dinf = 126 + 45 + 15 + 9 = 195 m 3 /d Órai átlag (24 h):q h = 8,1 m 3 /h, Átlagos nappali óracsúcs (12 h): Q h =16 m 3 /h, Max. óracsúcs (10 h):q h,max = 20 m 3 /h. Szippantott szennyvíz külterületen, a nem csatornázott ingatlanokban keletkezik: Vízzel ellátott lakos-szám: 925 fő, Szippantott szennyvíz mennyiség: Q dsz = 925 fő 33 l/fő,d =30 m 3 /d. Intézményi és gazdálkodói szennyvizek mennyiségének és terhelésének meghatározása Intézményi szennyvíz terhelés A csatornatervezői adatszolgáltatása alapján az intézmények szociális jellegű szennyvíz kibocsátására Q = 45 m 3 /d szennyvíz mennyiséget veszünk figyelembe, valamint csökkentett közcsatorna bevezethetőségi (BOI 5 ) szennyezettségi értékeket, mivel az intézményeket főként a helybeli lakosság veszi igénybe. 155

BOI 5 12,2 kg/d 272 g/m 3 TKN 2,7 kg/d 60 g/m 3 TS 16,2 kg/d 360 g/m 3 ö-p 0,45 kg/d 10 g/m 3 Gazdálkodó szervezetek kommunális szennyvíz terhelése A gazdálkodó szervezetek kommunális eredetű szennyvíz kibocsátására Q = 15 m 3 /d szennyvíz mennyiséget veszünk figyelembe vízfelhasználási adatok alapján, valamint csökkentett közcsatorna bevezethetőségi szennyezettségi értékeket. BOI 5 6,8 kg/d 450 g/m 3 TKN 0,8 kg/d 50 g/m 3 TS 6,0 kg/d 400 g/m 3 ö-p 0,14 kg/d 9 g/m 3 Kelebia lakossági kommunális szennyvizek mennyiségének és terhelésének meghatározása A fajlagos biológiai terhelés (kibocsátás) : 60 g BOI 5 /fő/d 11 g TKN/fő/d 70 g TS/fő/d 1,8 g P/fő/d A közcsatornán érkező lakossági szennyvíz terhelése : 1623 fő x 0,78 m 3 /fő x d = 126 m 3 /d BOI 5 97,4 kg/d 772 g/m 3 TKN 17,9 kg/d 141,5 g/m 3 TS 118 kg/d 900 g/m 3 ö-p 2,9 kg/d 23,2 g/m 3 A tengelyen beszállított szippantott kommunális szennyvíz : 925 fő x 0,033 m 3 /fő x d = 30 m 3 /d BOI 5 55,5 kg/d 1818 g/m 3 TKN 10,2 kg/d 333 g/m 3 TS 65 kg/d 2121 g/m 3 ö-p 1,7 kg/d 54,5 g/m 3 156

Az összes szennyezőanyag terhelés meghatározása A 2.1.-2.3. pontok alapján a fejlesztés utáni összes szennyvíz mennyiség : Q = 225 m 3 /d Így a község mértékadó szennyvíz mennyisége és szennyezőanyag terhelése a következő : BOI 5 171,9 kg/d 764 g/m 3 KOI kr 343,8 kg/d 1528 g/m 3 TKN 31,5 kg/d 140 g/m 3 TS 200,6 kg/d 891 g/m 3 ö-p 5,2 kg/d 23,0 g/m 3 A szennyvíztisztító telep biológiai terhelése 60 g BOI 5 /fő x d fajlagos érték alapján: 3 225 m /d x 0,764 kg BOI5/m 0,060 kg BOI /fõ x d 5 3 = 2.865 LE Szennyvíztisztító telep helye és közmű ellátása A Kelebia Községi Szennyvíztisztító Telep a 0407/5 helyrajzi számú önkormányzati területen valósul meg.(3.1.2-4.melléklet: Szennyvíztisztító telep átnézetes helyszínrajza) A szennyvíztisztító telep belterületi kapcsolatának kiépítése az A1 központi szennyvízátemelőtől a nyersszennyvíz nyomócsővezetékkel tervezett a 2136, a 0408, a 0404/2, valamint a 0406 hrsz.-ú önkormányzati földutakon. A telep ivóvízellátása a meglévő községi vízelosztó hálózathoz csatlakozva, az építendő D90 PE ivóvízvezetékről történik (488 m). A szennyvíztisztító telep 340 m, külterületen megépítendő burkolt úttal lesz megközelíthető. A telep energia ellátása a közterületi elektromos hálózatról lesz biztosítva. A szennyvíztisztítási technológiája és létesítményei A változatban a község szennyvizeinek biológiai tisztításra tömbösített műtárgy kialakítású tisztítótelep kerül bemutatásra. A nagyobb mennyiségű gyűjtött, szippantott szennyvíz fogadására és előkezelésére a szennyvíztisztító telepen külön fogadó-előkezelő műtárgyat tervezünk. Az előkezelés a nappali időszakban beérkező szippantott szennyvíz aprító (daráló) berendezésen történő átvezetésből, kiegyenlítéséből, tározásából, ph beállításból, előlevegőztetéséből áll. 157

Az előkezelés - fellevegőztetés célja, hogy az előkezelt szippantott szennyvíz minősége megközelítse a csatornán érkező szennyvíz minőségét. Az előkezelt szippantott szennyvíz a csatornahálózaton érkező kommunális szennyvízzel együtt kerül továbbkezelésre, mely technológia tömbösített kialakítású biológiai tisztító műtárgyban megvalósuló biológiai szervesanyag lebontást és nitrifikációt, váltakozó denitrifikációt és vegyszeres foszforeltávolítást tartalmaz. A biológiai tisztító rendszerből kikerülő fölösiszap gravitációs sűrítés után gépi víztelenítésre kerül. A víztelenített fölösiszap mezőgazdasági hasznosítás céljára korlátozás nélkül felhasználható, de mezőgazdasági terület hiányában - a befogadó nyilatkozatnak megfelelően (6.1.1-1. melléklet)- a Felső-Bácskai Regionális Komplex Települési Hulladékkezelő Telepén helyezhető el. 158

A szippantott szennyvíz fogadás és előkezelés ismertetése A település nem csatornázott területeiről szippantókocsival kerül beszállításra a kommunális szennyvíz 30 m 3 /d mennyiségben. A település gazdaságosan nem csatornázható területeiről szippantókocsival kerül beszállításra a zárt tározókból a kommunális szennyvíz. A szippantott kommunális szennyvíz fogadására a telep területén belül szippantott szennyvíz fogadó-előkezelő műtárggyal tervezett. A leürítő helyen egy kőfogó és a darabos szennyezőanyagok felaprítására kialakított berendezés kerül telepítésre könnyűszerkezetes felépítményben. A szippantókocsi ezen a berendezésen keresztül ürítheti le a beszállított szennyvizet, amely gravitációsan folyik az előkezelő berendezésbe. Az előkezelő berendezésben történő levegőztetés (aerob állapotba hozás) után az előkezelt szippantott kommunális szennyvíz átemelő szivattyúval az éjszakai órákban, részletekben kerül feladásra a gépi tisztítási finomrács és homokfogó berendezésre. A feladó szivattyú a teljes leürítést biztosító zsompban telepítendő. Az eleveniszapos tisztító egységről recirkulációs iszap bevezetési lehetőséget biztosítunk a fogadó-előkezelő műtárgyba, kézi tolózár állításokkal, ezzel növelve az előkezelés hatékonyságát. A beszállított szippantott kommunális szennyvíz folyamatos ph mérését végezzük az előkezelőben, a mért ph érték alapján automatikus mész-hidrát (por) adagolási lehetőség tervezett - kb. 50-100 g/m 3 szennyvíz - poradagoló berendezéssel. A ph beállítását, a homogenizálást vízalatti keverő működtetése segíti. A szippantott kommunális szennyvíz fogadó-előkezelő műtárgy légterét megszívjuk és az elszívott levegőt biofilterre vezetjük, szagtalanítjuk. Szippantott szennyvíz minősége és terhelése az előkezelés (925 LE és Q = 30 m 3 /d) után : BOI 5 = 55,5 kg/d 1818 g/m 3 ö-n = 10,2 kg/d 333 g/m 3 TS = 65 kg/d 2121 g/m 3 ö-p = 1,7 kg/d 54,5 g/m 3 ph 7,5-9 A csatornahálózaton érkező kommunális szennyvíz mechanikai tisztítás ismertetése 159

A település csatornahálózatából nyomócsövön érkező szennyvíz (1.810 LE és Q = 195 m 3 /d) minőségi és terhelés: BOI 5 = 108,6 kg/d 557 g/m 3 ö-n = 19,91 kg/d 102 g/m 3 TS = 126,7 kg/d 650 g/m 3 ö-p = 2,9 kg/d 16,7 g/m 3 A csatornahálózatból nyomócsövön érkező szennyvizeket (indukciós mennyiségmérőn keresztül vezetve) a gépi tisztítású finomrácsot, valamint homokfogó egységeket tartalmazó berendezésre vezetjük. A rács előtti fogadótérbe emel fel az előkezelt szippantott szennyvíz -, valamint a csurgalékvíz szivattyú is. A gépi tisztítású finomrács résmérete 5 mm. A berendezés a kifogott rács-szemét és homok víztelenítését is elvégzi. A kifogott rács-szemét és homok zárt surrantón át hullik le az alatta lévő, zárt helyiségben elhelyezett műanyag, fedeles kukába. A berendezés a kidobó nyílásnál műanyag zsákoló feltéttel ellátott, így kizárva a rács-szemét és a víztelenített homok kihullását a kezelőtérben, valamint a környezetet terhelő szaghatást csökkentve. A gépi rács tartalékaként megkerülési lehetőség biztosított 10 mm-es kézi tisztítású rácson,. A mechanikailag tisztított szennyvíz innen gravitációsan folyik tovább a biológiai tisztító fokozatra. A gépi rács- és homokfogó berendezés zárt, könnyűszerkezetes kialakítású helyiségbe kerül elhelyezésre. Légterét megszívjuk és az elszívott levegőt biofilterre vezetjük, szagtalanítjuk. A BIOCOS rendszerű biológiai szennyvíztisztítási technológia ismertetése A BIOCOS technológiára érkező előkezelt, mechanikailag előtisztított kommunális szennyvíz minősége és terhelése (Q = 225 m 3 /d) : BOI 5 = 163,3 kg/d 726 g/m 3 KOI kr = 326,6 kg/d 1452 g/m 3 ö-n = 30 kg/d 133 g/m 3 TS = 190,5 kg/d 847 g/m 3 ö-p = 5,2 kg/d 23,1 g/m 3 A mechanikailag tisztított szennyvíz az osztóművön keresztül kerül a 2 db kombinált rendszerű műtárgy között egyenlő arányban szétosztásra. A kombinált műtárgy kialakításnál egy levegőztetett eleveniszapos medencét (Belebungsbecken = B-medence) kombinálnak 2 db ülepítő- és keverő medencével 160

(Sedimentation- und Umwälzbecken = SU-medencék), és ezeket hidraulikusan összekötik a műtárgyfenék közelében elhelyezett nyílásokkal. Miközben a B-medencék nem különböznek a hagyományos átfolyásos rendszerű, levegőztetett eleveniszapos eljárástól, az utóülepítő medencét az SU-medencék helyettesítik. E medencék működésmódja és berendezései alapvetően eltérnek a hagyományos utóülepítő medencéktől. Az SU-medencék szakaszosan üzemelnek, és 180 -os cikluseltolással rendelkeznek, amelynek során a tisztított víz lefejtése (dekantálása) fél cikluson keresztül történik, s ez lehetővé teszi a hagyományos eljárás átfolyásos üzemét. Egy ciklus alatt időben egymás után több folyamat (fázis) megy végbe ezekben a medencékben, hasonlóan az egymedencés technológiához (pld. SBR-eljárás), (iszap visszavezetés, keverés, leülepítés, lefejtés). Ennek az üzemmódnak köszönhetően nagy aktív iszapmennyiséggel lehet az SU-medencékben dolgozni, és a csillapított áramlási viszonyok között egy lassan süllyedő iszaptest (un. lebegő iszap függöny ) képződik. Ez az iszaptest a maga szűrőhatásával igen alacsony lebegőanyag tartalmú elfolyó tisztított szennyvizet biztosít. Emellett endogén denitrifikálás is történik az iszaptestben, ez csökkenti a KOI kr -tartalmat is. Ugyanakkor korlátozott biológiai foszforeltávolítással is lehet számolni. Ezek a kiegészítő biokémiai folyamatok előnyt jelentenek a hagyományos eljárással szemben. 161

7 5 3 4 9 1 2 6 5 3 4 9 8 6.1.1-1. ábra: A kombinált eljárás (sematikusan) 1 mechanikai előtisztítás 2 levegőztető medence 3 SU-medencék (fázis szétválasztó) 4 légbefúvásos iszapátkeverő berendezés 5 recirkulációs iszap mamut szivattyú 6 levegőztető rendszer 7 légfúvó 8 fölösiszap elvétel 9 tisztított víz elvezető tolózárak A recirkulációs iszapszivattyút a kombinált eljárásnál a sűrített levegővel üzemelő iszapeltávolító berendezés (sűrített levegős vízemelő szivattyú, un. mamutszivattyú ) helyettesíti. Az utóülepítő medence iszapeltávolító, iszaprecirkulációs berendezése, iszapszivattyúja így elmarad. Az SU-medence tartalmának átkeverésére, a medencében maradó tisztavíz testnek az alatta elhelyezkedő, besűrűsödött iszappal való homogenizálása céljából, durva buborékos levegőztető berendezések szolgálnak. Ezek az egyszerű sűrített levegős berendezések költségkímélő módon befolyásolják a beruházást és az energiafogyasztást is. A szerkezeti elemek karbantartásmentesek, mivel nem tartalmaznak mozgó alkatrészeket. A sűrített levegős berendezések levegővel történő ellátása ugyanazokkal a sűrített levegőt előállító légfúvókkal történik, amelyek a levegőztető medence levegőellátását is biztosítják. Az alatt az idő alatt, amikor sűrített levegő szükséges az SU medencékben található berendezésekhez (pl. átkeverés, iszapátszivattyúzás), anoxikus viszonyok alakulnak ki a B- medencében, és gondoskodnak a kiegészítő denitrifikálásról. 162

A vezérlés ciklusfüggően történik a technológiai eljárásnak megfelelően. Az SU-medencékben előforduló fázisok leírása. 1. Iszapvisszavezetési fázis, REC Az utolsó ciklus előző V+A fázisaiban besűrűsödött iszap az SU-medencék fenekéről a B- medencébe lesz visszavezetve. Az ennek során a B-medencéből kiszoruló vízrész a válaszfalban kialakított nyílásokon keresztül az SU-medencébe áramlik. 2. Keverési, KEV Ebben a néhány percig tartó fázisban az SU-medencében visszamaradt iszapot a B-medencéből származó, utánáramló (szennyvíz-eleveniszap eleggyel) iszapvízzel, és az e felett elhelyezkedő tisztított vízzel keverik össze és homogenizálják. 3. Leülepítési fázis, ÜL Az SU-medencében átkevert iszap lebegő iszapfüggöny képződése közben lassan lesüllyed, és besűrűsödik a medence fenekén. A lebegő anyagok visszamaradnak, és tisztavíz-test képződik. 4. Elvételi fázis, DEKANT Tiszta vizet szívunk le a képződött tisztavíz-testből, miközben az iszap tovább sűrűsödik. A B- medencéből eleveniszap-víz keverék áramlik át (az SU medencébe) a leszívott víz mennyiségének megfelelően, és az iszaptestben tárolódik. 163

REC iszapvisszavezetés KEV keverési fázis B SU 1 B SU 1 B SU 2 B SU 2 SU 1 SU 1 ÜL leülepítési fázis DEKANT elvételi fázis B SU 1 B SU 1 B SU 2 B SU 2 SU 1 SU 1 R K ÜL DEKANT DEKANT R K ÜL LEVEGŐZT LEVEGŐZT ciklus (2,5 h) SU 1 - medence SU 2 - medence B - medence 6.1.1-2 ábra: a kombinált eljárás fázisai 164

A biológiai műtárgyakban finombuborékos légbeviteli rendszer kerül telepítésre, amelyek légfúvóit a levegőztető terekben elhelyezett oldott oxigén szintmérők jele alapján frekvenciaszabályokkal működtetünk. A légfúvók 1 műtárgy - 1 légfúvó kapcsolatban kerülnek kialakításra. A légfúvók a technológia építménybe kerülnek. A két üzemi légfúvóhoz 1 db tartalék fúvó kapcsolódik. A levegőztető medencékben a megfelelő iszapkoncentráció (4-5 kg/m 3 ) biztosítja a hatékony biológiai lebontást, valamint a magas iszapkor (t = 14 d) eredményeként végbemegy a kívánt mértékű nitrifikáció és a denitrifikáció. A szennyvíz foszfor tartalmát a biológiai tisztítás lecsökkenti (P beépülés a fölösiszapba). A határérték folyamatos biztosításához és a téli üzemhez vas-só oldat adagolást terveztünk. A vegyszer adagolása a levegőztető terekbe történhet, ahol biztosított annak elkeveredése. A kicsapott foszfor az ülepítés során válik el a tisztított szennyvíztől. A vegyszer adagolása a befolyó szennyvíz mennyiségével arányosan beállítható. Biológiai tisztítás (B-medencék): A denitrifikációs-nitrifikációs térfogatarány : VDN V + V N DN = 0,25 - A nitrifikáláshoz szükséges összes iszapkor: 14 d (t min = + 12 C) - Iszapkoncentráció: (X tot ) 5,4 kg/m 3 - szükséges eleveniszapos medence térfogat : 488 m 3 (2 x 244 m 3 ) - iszapterhelés : 0,06 kg/kg x d - fölösiszap : 188,6 kg TS/d - vízmélység : 4,0 m alkalmazva : 2 db BIOCOS rendszerű eleveniszapos B-medence : alapterület : (8,0 m x 7,70 m)/db Fázis-szétválasztás (SU-medence) : - Térfogati iszapindex : 110 l/kg - Összehasonlító iszapindex : 365 l/m 3 - iszaptükör ülepedési seb. 1,78 m/h - szükséges SU medence felület : 22,2 m 2 /db - vízmélység : 4,0 m - térfogat : 88,6 m 3 /db alkalmazva : 4 db BIOCOS rendszerű eleveniszapos SU-medence : alapterület : (3,85 m x 5,80 m)/db 165

Iszaprecirkuláció (SU-medencék): Az SU medencékből (ülepítő terek) a levegőztető térrészbe (B-medencék) visszairányuló iszaprecirkuláció: Σ Q ISZAP-REC = 13-24 m 3 /h = 3,7-7 liter/sec Az iszaprecirkulációt a 4 db SU-medencében telepített 4 db mamutszivattyú biztosítja. Nitrát recirkuláció : A nitrát recirkulációt az SU-medencékben a tisztított szennyvíz elvételi/dekantálási fázis utáni durvabuborékos átkeverés, valamint az SU-medencékből a B-medencékbe történő iszap visszavezetés (iszaprecirkuláció) víztömeget átkeverő hatása biztosítja. Foszforeltávolítás : A biológiai tisztító egységre ráfolyó szennyvíz ö-p = 23,1 g/m 3 tartalma lecsökken ö-p = 15,8 g/m 3 tartalomra (P beépülés a fölösiszapba), így a szennyvíz határérték alatti foszfor tartalmát (ö-p < 5 g/m 3 ) vas-só oldat adagolással, kicsapatással biztosítjuk. - alkalmazott kicsapószer vas-só oldat (pl. Preflokk), amelynek hatóanyag tartalma 180 g Fe/liter oldat - a szükséges vas- hatóanyag tartalom : 2,5 g Fe/ 1g P - szükséges vas hatóanyag mennyiség : 6,65 kg Fe/d - szükséges vegyszer mennyiség : 37 liter/d, azaz átlagosan 1,54 liter/h Oxigénbevitel : Az oxigén-beviteli számításhoz figyelembe vett hőmérséklet : t = + 20 C Számított napi oxigén igény (OSZ) : 261,4 kg O 2 /d 2 x 130,7 kg O 2 /h Számított órai oxigén igény (OC h ) : 35 kg O 2 /h 2 x 17,5 kg O 2 /h Fertőtlenítés Az ikerkialakítású fertőtlenítő medence egy kombinált vasbeton műtárgyban kerül elhelyezésre. Ez a műtárgy a fertőtlenítő medencék mellett magába foglalja a mosóvíz tárolót, a tisztított szennyvíz végátemelőt és a mennyiségmérő aknát. 166

A biológiailag tisztított szennyvíz a dekantálás (fázis-szétválasztás) után a kombinált fertőtlenítő műtárgyba jut, ahol a szennyvíz mennyiségével arányos nátrium-hypoklorit oldatos fertőtlenítés lehetősége biztosított. A fertőtlenítő medence iker kialakítású, így egyik terének lezárása esetén is biztosított a fertőtlenítés folyamata. Az iszapvíztelenítő berendezés mosatóvíz igényének biztosítására a fertőtlenítő műtárgy kiegészül technológiai víz tároló műtárgy résszel. Innen szív a víztelenítő berendezés mosatóvíz szivattyúja. A szívóágba beszerelésre kerül 2 párhuzamos ágon egy-egy cserélhető szűrő egység, a technológiai víz lebegőanyag tartalmának kiszűrésére. A mosatóvíz az ivóvíz hálózatról is biztosítandó. Fertőtlenítést hatósági előírás esetén kell végezni. A tisztított szennyvíz elvezetése nyomócsövön keresztül történik. A tisztított szennyvíz 1+1 db szivattyúja a végátemelőben kerül elhelyezésre. Mennyiségmérése indukciós mennyiségmérővel történik. A fertőtlenítő oldat tároló és adagoló helyiség a kezelőépületben került kialakításra. Szükséges fertőtlenítő (behatási medence) térfogat: V = 1,5 x 0,25 h x 24 m 3 /h = 9 m 3 Alkalmazott medence térfogat : V = 12,7 m 3 Klórigény (maximum): - csúcsban : 24 m 3 /h x 0,010 kg Cl 2 /m 3 = 0,24 kg Cl 2 /h - naponta : 225 m 3 /d x 0,010 kg Cl 2 /m 3 = 2,25 kg Cl 2 /d - a fertőtlenítőszer adagolása (90 g Cl 2 /liter) mennyiség arányosan történik, mennyisége : - csúcsban : 2,7 liter/h - naponta : 25 liter/d Tisztított szennyvíz átemelés, elvezetés, befogadó A fertőtlenítő műtárgy után a szennyvíz a tisztított szennyvíz átemelő aknába folyik, ahonnan 1+1 db átemelő szivattyú (mennyiségmérés után) nyomócsövön továbbítja a Bucka erdei csatornába, ahonnan az a közvetett befogadóba, a Körös-éri főcsatornába folyik. A bevezetés szelvényszám: 20 + 901 fkm. A szennyvíztisztító telep tisztított szennyvizének a befogadója a Köröséri - főcsatorna, az ATIKÖVIZIG (Szeged) kezelésében van; helyrajzi száma: 0415 és a Magyar Állam tulajdona. A tisztított szennyvíznyomócsővel érintett önkormányzati utak helyrajzi számai: 0406; 0404/2 és a Buckaerdei csatorna helyrajzi száma: 0410/4. A tisztított szennyvizet a tervezett szennyvíztelepi végátemelő (Q=195 m 3 /d) szivattyúi 455 m hosszúságú D160 PE nyomócsövön nyomják az elsődleges befogadó Buckaerdei csatorna 167

fogadó aknájába. A tisztított szennyvíz innen energiatörő műtárgyon csillapítva jut a trapézszelvényű, nyílt földmedrű Buckaerdei csatornába. Az üzemszerű működéshez az 1225 m hosszú csatorna mederszelvényének helyreállítása és a csőátereszek rekonsrtukciója is megtörténik (4db 80 cm-es vb.) A tisztított szennyvíz minősége a 28/2004. (XII.25.) Korm.rendelet 3. időszakos vízfolyásra előírásainak megfelelő minőségnek kell, hogy megfeleljenek: 28/2004. (XII.25.) Korm.rendelet 3. időszakos vízfolyás Komponens Határérték ph 6,5-9 KOI kr < 75 g/m 3 BOI 5 < 25 g/m 3 összes-n < 50 g/m 3 ö-szervetlen-n < 40 g/m 3 összes-p < 5 g/m 3 összes lebegő anyag < 50 g/m 3 NH 4 -N < 10 g/m 3 SZOE < 5 g/m 3 Kelebia nem szerepel a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendeletben felsorolt nitrát érzékeny területeken levő települések listáján, így a 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet 2. melléklete 3. időszakos vízfolyás befogadóira előírt összes-n = 25 g/m3, összes szervetlen-n = 20 g/m3 és NH4-N = 5 g/m3 határértékek kétszeresét kell biztosítani, azaz szükséges III. tisztítási fokozat, a N és P eltávolítás. Fölösiszapelvétel, sűrítés A szennyvíztisztításban keletkező fölösiszapot 1-1 db fölösiszap szivattyú emeli ki az SU-1a és SU-2a medencékből. Az elvett fölösiszap mennyiségét indukciós műszerrel mérjük. Mivel a B-1 és a SU-1a és SU-1b, valamint a B-2 és SU-2a és SU-2b medencék átkevertek, elegendő az SU-1a és az SU-2a medencékből elvenni a fölösiszapot. Az elvett fölösiszapot a gravitációs pálcás iszapsűrítőbe nyomjuk, ahol az besűrűsödik és csökken a térfogata. A sűrített iszaptól elvált dekant vizet gravitációsan vezetjük vissza a telepi csurgalékvíz átemelő aknába, ahonnan 1+1 db szivattyú emeli vissza a tisztítási folyamatba. A fölösiszap szárazanyag tartalma kb. 0,8 %, a sűrített iszap várható szárazanyag tartalma kb. 2,5 %. A szárazteres fölösiszap szivattyúk a biológiai műtárgy technológiai felépítményében nyer elhelyezést. Iszapvíztelenítés 168

A sűrítőből szív az iszapvíztelenítő berendezés (szalagszűrő prés) 1+1 db iszapfeladó szivattyúja. A víztelenítés polielektrolitos kondicionálás után történik. A víztelenített iszap szárazanyag tartalma várhatóan 16-18 % lesz. Iszapvíztelenítés 5 d/hét időtartamban történik. A víztelenített iszap a szalagszűrőről kihordócsigával az iszaptároló térbe vagy a zárható fedelű gyűjtő-szállító konténerbe kerül, amellyel az iszapot hatóságilag engedélyezett lerakó helyre szállítják. A víztelenítő berendezés az iszaptározó csarnok leválasztott légterű, temperált iszapvíztelenítő gépházba kerül. A víztelenítéskor keletkező csurgalékvizeket a telepi csurgalékvíz hálózaton át újra a biológiai tisztítási folyamatba vezetjük. Iszaptározás A víztelenített fölösiszap kihelyezés, elszállítás előtti tározására egy 260 m 2 alapterületű, zárt csarnokot tervezünk, amely a keletkező iszap fél éves mennyiségét képes befogadni. Szaghatások kizárása A telep tervezett helyszínének közelében a 150 m-es védőtávolságon túl, de az iszapkezelés szempontjából a 300 m-en belül lakóépületek helyezkednek el, így a környezetet terhelő szaghatás kizárására a szennyvíztisztító telep valamennyi létesítményét fedetten, légelszívással és biofilteren történő szagtalanítással tervezzük. Az elszívott légterek : - szippantott szennyvíz fogadó-előkezelő-átemelő létesítmény - gépi rács- és homokfogó berendezés - BIOCOS rendszerű biológiai tisztító műtárgy - iszapsűrítő műtárgy - iszapvíztelenítő gépház, iszaptározó csarnok Valamennyi egység megszívott levegőjét egy központi biofilterre vezetjük és szagtalanítjuk. A telep kialakítása A szennyvíztisztító telep zöldmezős beruházásként épül. Területe 57,0 x 59,0 = 3363 m 2. A telepre a gépjármű behajtást egy 4,0 m, a személy bejárást egy 90 cm széles kapu biztosítja. A gépjárművek közlekedését biztosító utak beton, vagy aszfalt burkolatúak. A főbb személyi közlekedést biztosító járdák betonburkolatúak. Az egyéb, gyalogos közlekedő felületek előre gyártott járólapokkal kerülnek kialakításra. Minden műtárgy megközelítése tehergépjárművel biztosított. A technológiai műtárgyak monolit vasbetonból készülnek. A kezelőépület falazott szerkezetű. Az iszapkezelő csarnok, a szippantott szennyvíz fogadó géptér és a gépi finomrács-homokfogó berendezés elhelyezésére szolgáló felépítmény könnyűszerkezetes létesítmény. Ezekből a zárt terű létesítményekből az esetlegesen keletkező bűzös levegő elszívásra kerül. Semlegesítése a telep súlypontjában elhelyezett biofilterben történik. 169

A szippantott szennyvíz fogadó létesítmény a telepi bejárati kapuk közelében van. Leürítő csonkjánál a beton burkolat olyan lejtéssel kerül kialakításra, hogy az ürítés során elfolyó csurgalékvíz visszavezethető legyen a szippantott szennyvíz előkezelő műtárgyba. Az így kialakított burkolati tálca lehetőséget biztosít az iszapkezelő csarnokból távozó, esetlegesen szennyezett gépjárművek tiszta vízzel történő lemosására is. A kezelőépület úgy kerül elhelyezésre, hogy a diszpécser helyiségből rálátás nyílik a telepi bejárati kapukra és a szippantott szennyvíz fogadó létesítményre. A BIOCOS rendszerű biológiai szennyvíztisztító- és a gravitációs iszapsűrítő műtárgyak közös földfeltöltésben kerülnek megépítésre. A rézsűhajlás 1:1,5, mely meredekség lehetővé teszi a fedő növényzet karbantartását, ápolását. A műtárgyakat körbevevő kezelő járdákra a feljutást monolit vasbeton rézsűlépcsők biztosítják. A műtárgyak és építmények párhuzamos elrendezéssel kerülnek megépítésre. A viszonylag kis területen így biztosítható a nagyméretű tehergépkocsik fordulásához szükséges burkolati ívek kialakítása. A technológiai- és ivóvíz vezetékek a fagyhatár alatt kerülnek lefektetésre. A telep külterületi elhelyezkedése miatt kialakításra kerül a vagyonvédelmi, riasztó rendszer. A telep működtetése folyamatirányító számítógép által irányított, amely képes fogadni az átemelők üzem és hibajelzéseit. A rendszer a kezelő személyzet felé hibajelzést ad. A telep energiaellátásának kimaradása esetén a gépészeti berendezések működtetése aggregátorral tervezett. Védőerdősáv A tisztítótelep telepítésnél a 253/1997.(XII.20.) Korm. rendeletben előírt megfelelő védőtávolság nem biztosítható, legkisebb távolság lakóépületektől < 300 m. Ezért a szennyvíztisztító telep körül 20 m széles védőerdősávot telepítünk. Kialakítása többszintű, vegyes, nem allergén növényfajokból áll. (pl. juhar, nyár, ezüstfa, fagyal) A védőerdősávot a szennyvíztisztító telep kerítésétől 3 m távolságra kell telepíteni. A biológiai tisztítás során keletkező hulladékok A tisztításnál keletkező hulladékok, iszapok várható mennyisége a telep tervezett összes terhelése esetén: EWC 170

Víztelenített rács-szemét (40-50 %): 19 08 01 0,015 m 3 /d Víztelenített homok (40-50 %): 19 08 02 0,012 m 3 /d Biológiai fölösiszap: 19 08 05 188,6 kg sz.a./d - összes fölös iszap a rendszerből (0,8 %) 24 m 3 /d - sűrített iszap (2,5 %) 7,55 m 3 /d - víztelenített iszap (16 %) 1,18 m 3 /d 431 m 3 /év A szennyvíztisztító telep létesítményjegyzéke 14. Kétvonalas BIOCOS rendszerű biológiai tisztító műtárgy 1 db Gépház blokk gépi- és kézi rács, homokfogó, osztómű géptér 1 db rácsszemét és homok gyűjtő és tároló helyiség 1 db Vas-só oldat tároló és adagoló helyiség 1 db légfúvó gépház 1 db nyers szennyvíz mennyiségmérő hely 1 db csurgalékvíz átemelő 1 db fölösiszap feladó szivattyú akna 1 db BIOCOS rendszerű biológiai tisztító blokk Eleveniszapos nitrifikáló és denitrifikáló terek B jelű levegőztető medence 2 db alapterület: 8,0 x 7,70 = 61,60 m 2 /db vízmélység: 4,0 m térfogat: 246,4 m 3 /db, összesen 492,80 m 3 SU jelű fázis szétválasztó - keverő-ülepítő - terek 4 db alapterület: 3,85 x 5,80 = 22,33 m 2 /db vízmélység: 4,0 m térfogat: 89,32 m 3 /db, összesen 357,30 m 3 Elvezető, motoros tolózár akna 2 db 15. Kombinált fertőtlenítő medence 1 db mosóvíz tároló 1 db alapterület: 1,60 x 2,40 = 3,84 m 2 vízmélység: 1,60 m térfogat: 6,14 m 3 171

fertőtlenítő medence 2 db hasznos alapterület: 2,70 x 1,70 = 4,23 m 2 vízmélység: 1,50 m hasznos térfogat: 6,35 m 3 /db, összesen 12,70 m 2 tisztított szennyvíz végátemelő akna 1 db alapterület: 1,60 x 2,40 = 3,84 m 2 max. vízmélység: 1,40 m hasznos térfogat: 5,38 m 3 tisztított szennyvíz mennyiségmérő akna 1 db alapterület: 2,70 x 1,40 = 3,78 m 2 16. Szippantott szennyvíz fogadó műtárgy 1 db könnyűszerkezetes felépítmény 1 db Az aprító-daraboló gépi berendezés, a légfúvó gép, a rácsszemét tároló kukák és a Ca(OH) 2 tároló-adagoló berendezés elhelyezését szolgáló létesítmény. nettó alapterület: 3,40 x 4,50 = 15,30 m 2 vasbeton szerkezetű alépítmény 1 db szippantott szennyvíz előkezelő és átemelő 1 db alapterület: 4,20 x 4,20 = 17,64 m 2 max. vízmélység: 2,30 m hasznos térfogat: 40,57 m 3 szerelvény akna 17. Gravitációs iszapsűrítő műtárgy 1 db átmérő: 4,0 m felület: 12,50 m 2 vízmélység: 3,0 m hasznos térfogat: 37,0 m 3 18. Iszapkezelő építmény 1 db iszapvíztelenítő gépház nettó alapterület: 3,75 x 6,0 = 22,50 m 2 iszaptároló csarnok 1 db hasznos alapterület: 264,0 m 2 gépjármű tároló 1 db nettó alapterület: 8,0 x 7,90 = 63,20 m 2 172

19. Biofilter 1 db 20. Kezelőépület 1 db Bruttó alapterület: 6,60 x 14,50 = 95,70 m 2 közlekedő 5,78 m 2 1 db diszpécser helyiség 10,50 m 2 1 db étkező 10,0 m 2 1 db vendég kézmosó és WC 1,44 m 2 1 db mosó helyiség 0,95 m 2 1 db fehér öltöző 5,50 m 2 1 db fekete öltöző 5,50 m 2 1 db mosdó zuhanyozó 4,0 m 2 1 db WC 0,95 m 2 1 db előtér, csizmamosó 3,96 m 2 1 db vegyszer tároló és adagoló (hypo) 5,61 m 2 1 db raktár, műhely 23,80 m 2 1 db 21. Vízóra akna és ivóvíz vezeték hálózat 1 db 22. Udvartéri technológiai vezetékek 23. Telepi belső úthálózat, járdák és közlekedő felületek 24. Telepi bekötő út 25. Elektromos energiaellátás 26. Védő-erdősáv körben, 20 m szélességben 173

6.1.2 Output indikátorok, fajlagos beruházási költségek, költségvetés 6.1.2-1. táblázat: Output indikátorok 174

Település neve** Munka, létesítmény megnevezése Egysé g (db) Mértékegy ség, kapacitás Fajlago s költség (Ft) Menny iség Beruház ási költség (Ft) SZENNYVÍZ ELVEZETÉS 1. Házi bekötések Bekötővezeték nyomott - m - - - gravitác iós m 12000 6032 2. Gravitáció s gyűjtő*** 3. Nyomóvez etékek*** Házi átemelő - db - - - 150 mm - m 200 mm - m Alap egységár 300 mm - m 400 mm - m 500 mm - m Építési körülmény ek miatt felmerülő többletkölt ségek 600 mm - m Nyíltvíztartás - m Vákuumkutas víztelenítés (egy soros) - m Félpályás úthelyreállítás - m Alap egységár Építési körülmények miatt felmerülő többletköltségek 3,5 méterig terjedő fektetés IV.-VI. talajminőségi osztály esetén - m - m 50 mm - m 90 mm - m 110 mm - m 160 mm - m 200 mm - m 250 mm - m 300 mm - m 350 mm - m 400 mm - m Nyíltvíztartás - m Burkolat bontás - m Nyomvonal helyreállítás - Félpályás úthelyreállítás 4. Szennyvízátemelők* m 3 /d - m m 5. Szennyvízcsatorna rekonstrukciója 200 mm - m 300 mm - m 175

Település neve** Munka, létesítmény megnevezése Egysé g (db) Mértékegy ség, kapacitás Fajlago s költség (Ft) Menny iség Beruház ási költség (Ft) 6. Szennyvíz tisztítótelep 400 mm - m 500 mm - m 600 mm - m Alap egységár - m 3 /d 225 Felmerülő többletköltségek P és N eltávolítás - m 3 /d Komposztálás - m 3 /d Rothasztás és biogáz hasznosítás - m 3 /d Üzem-irányítás - m 3 /d Szennyvíz-minőség monitorizálás - m 3 /d Műanyag tartály m 3 /d SZENNYVÍZ TISZTÍTÁS 7. Egyedi szennyvíztisztítók*** * Felmerülő többletköltségek Szennyvíz átemelő egység - Tisztított víz átemelő egység - Tápanyag eltávolító egység - m 3 /d m 3 /d m 3 /d Szikkasztó-mező - m 2 Vasbeton tartály m 3 /d Felmerülő többletköltségek Szennyvíz átemelő egység - Tisztított víz átemelő egység - Tápanyag eltávolító egység - m 3 /d m 3 /d m 3 /d Szikkasztó-mező - m 2 8. Természet közeli szennyvízt isztító Gyökérmezős Tavas, levegőztető rendszer nélkül m 3 /d m 3 /d 9. Egyedi Műanyag tartály m 3 szennyvízt ározó**** Vasbeton tartály m 3 ESZKÖZ- 10... BESZERZÉS**** * 11..... EGYÉB BERUHÁZÁSI KÖLTSÉG 12... 176

177

6.2. Intézményi, működtetési, üzemeltetési elemzés 6.2.1. A beruházás tulajdonjogi kérdései A projekt előkészítése, építése és a fenntartás ideje alatt a következőképpen alakulnak a tulajdoni viszonyok. A kivitelezendő csatornahálózat és szennyvíztisztító telep Kelebia Község Önkormányzatának a tulajdonába kerül. A projekt előkészítése és végrehajtása során a projekt területének, azaz a beruházás tervezett helyének tulajdonjogi viszonyai tisztázottak. A szennyvíztisztító telep a 0407/5 helyrajzi számú önkormányzati területen kerül kiépítésre. A Szennyvíztisztító Telep tisztított szennyvizének közvetlen befogadója, a Bucka erdei csatorna az Önkormányzat tulajdona, földhivatali tulajdonojogi bejegyzése folyamatban van. A tisztított szennyvíz közvetett befogadója a Körös-éri - főcsatorna, az ATIKÖVIZIG, Szeged kezelésében van; amelynek helyrajzi száma: 0415 és a Magyar Állam tulajdona. A beruházás további, más területeket érintő részei, azaz a szennyvízcsatorna lefektetési útvonala és a hozzá kapcsolódó átemelők közül a tisztított szennyvíz távvezeték érint állami tulajdonban lévő területeket. A beruházás belterületi utcákat és külterületi utakat, illetve területeket érint, amelyek állami, illetve önkormányzati tulajdonban vannak. Magán személytől szolgalmi jogi nyilatkozat beszerzése nem válik szükségessé. Az állami tulajdonú területek kezelőivel (UKIG, Kiskunhalas HÖR Ig., KEFAG Zrt., ATIKÖVIZIG) a szükséges hozzájárulásokat tartalmazó megállapodások előkészítése folyamatban van. 6.2.2. Működtetés, üzemeltetés Kelebia területén létesülő szennyvízelvezető rendszer és szennyvíztisztító telep üzemeltetője a 100%-ban önkormányzati tulajdonú cég, a Kelebia Kft. lesz. A szerződés a jelenleg is hatályos víziközmű szerződés mintájára készül el. Az üzemeltetési szerződés tervezet fontosabb pontjait az alábbiakban foglaljuk össze: Az üzemeltetési szerződés tervezet fontosabb pontjait az alábbiakban foglaljuk össze: Tulajdonos - üzemképes állapotban - üzemeltetésre átadja az Önkormányzat törzsvagyonába tartozó víziközmű vagyontárgyakat üzemeltetőnek a célból, hogy azokat a törvényi előírásoknak, vonatkozó jogszabályoknak, hatósági engedélyeknek és szabványoknak megfelelő módon működtesse, s azokkal közüzemi szolgáltatást végezzen. Az üzemeltető a Vízjogi Üzemeltetési Engedélyben rögzítetteknek megfelelően vállalja és biztosítja a víziközmű biztonságos üzemeltetését, fenntartását, a hibák elhárítását, a szolgáltatási díjban meghatározott mértékig Az üzemeltető vállalja, hogy az üzemeltetési feladatokat az üzemeltetési szabályzat előírásainak megfelelően végzi. Biztosítja a szakszerű működtetést, különösen: a hatósági előírásoknak és a létesítmény adottságainak megfelelő mennyiségű és minőségű szolgáltatást; laboratóriumi hálózatával a rendszeres minőségellenőrzést; 178

az üzemeltetéshez, üzemzavarok elhárításához és karbantartásához szükséges és rendelkezésre álló speciális eszközeit, személyi állományát és speciális szakismeretét; megrendelés esetén a közművek értéknövelő felújítási és rekonstrukciós munkáinak elvégzését; a szolgáltatási díjakban nem szereplő, de a közművek szakszerű működtetéséhez szükséges fejlesztésre javaslatot ad. Az üzemeltető a 38/1995. (IV.5.) sz. Kormány rendelet alapján a szolgáltatást igénybevevő fogyasztókkal szolgáltatási szerződést köt. Az üzemeltető jogosult az általa végzett szolgáltatás ellenértékeként a fogyasztótól szolgáltatási díjat szedni. Az üzemeltetés a tulajdonos által megállapított szolgáltatási díj ellenében történik, árképzési alapelvek a következők: A közüzemi vízellátás és szennyvízelvezetés díjtételei hatósági maximált árformába tartoznak. Ezen díjakat az érvényes Ártörvényben megjelölt szerv (jelenleg: az önkormányzati testület) állapítja meg. A megállapított díjakat általános forgalmi adó (ÁFA) terheli, a vonatkozó törvényben előírt mértékig (jelenleg: 15 %). A szolgáltatási díj átalány jellegű, mely magába foglalja: - az összesített ráfordításokat, - a bérleti díjat, - a vállalkozói nyereséget. (3% az árbevétel arányában) A díjkalkuláció fedezetet nyújt: az üzemeltetési költségekre; a költségként elszámolható fenntartási munkákra és a bérleti díjakban figyelembe vett értéknövelő felújításokra, rekonstrukciós munkákra és fejlesztő beruházásokra, továbbá a mindenkori megállapodásnak megfelelő mértékű vállalkozói nyereségre. A szerződés értelmében a szolgáltatási díjak megállapítása - az üzemeltető javaslata alapján - évente történik a tárgyévet megelőző év december 31-ig. üzemeltető díjjavaslatát (kalkuláció) a korábbi évben felmerült tényköltségből kiindulva a tervezett változások figyelembevételével készíti el a tárgyévet megelőző év november 30-ig. A mindenkori díjmegállapítás során az árképzésnél alapelvként kell figyelembe venni: - naturáliák alakulását, változását; (elvezetett m 3 ) - a víziközmű kapacitás jellegének változását (mennyiségi, minőségi értelemben); a bérleti díj változását; - az éves várható infláció, továbbá a központilag elrendelt költségnövekedést okozó tényezők hatását. Amennyiben az ármegállapító jogkörű Önkormányzat nem a fenti alapelveknek megfelelő árat állapít meg, az abból keletkező veszteséget - az igazolt számviteli elszámolások álapján - üzemeltető részére megtéríti. 179

Az üzemeltető az átvett vagyontárgyak használatáért a tulajdonosnak éves bérleti díjat fizet. A bérleti díj mértéke a használatba vett vagyontárgyakat érintő díjakból származó, a díjképzésnél figyelembe vett és realizált összeg, melyet a szerződő felek az üzemeltető javaslata alapján a szolgáltatás díjának megállapításakor határoznak meg. Az üzemeltető a bérleti díjat minden tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig, a realizált szolgáltatási árbevételnek megfelelően utalja át tulajdonosnak, annak számlája alapján. Az átutalt bérleti díj terhére az önkormányzattal egyeztetett és így jóváhagyott éves terv szerinti felújítási, rekonstrukciós munkák végrehajtásával minden külön egyeztetés nélkül a tulajdonos az üzemeltetőt bízza meg. Az üzemeltető a törzsvagyonhoz tartozó vagyontárgyakra vonatkozó használati jogát nem idegenítheti el, azt nem pénzbeli hozzájárulásként gazdasági társaságba nem viheti; esetleges felszámolása esetén e vagyontárgyak "hitelezői követelések" fedezetéül nem szolgálhatnak. A jelen Szerződés időtartama alatt megvalósuló, új víziközmű törzsvagyont képező vagyontárgyak használati joga szintén az üzemeltetőt illeti. A víziközművekre kapcsolódó új, gazdálkodó szervezetnek minősülő fogyasztók víziközmű-fejlesztési hozzájárulás mértékének megállapítását az üzemeltető javaslatára a tulajdonos határozza meg a szolgáltatási díjjal egyidejűleg. A működő hálózatra való csatlakozást kizárólag üzemeltető felügyeletével és engedélyével történhet. A Kedvezményezett ÁFA visszaigénylő, így az elszámolható költség a nettó költséggel egyezik meg. A Pénzügyminisztérium 2008. július 29-én kelt szakmai állásfoglalása alapján a KvVM Fejlesztési Igazgatóság Gazdasági Főosztály összeállított egy tájékozatót a KEOP pályázatokkal kapcsolatos általános forgalmi adó elszámolásáról, mely szerint A második ütemben felmerülő, a beruházás tényleges megvalósításához kötődő, az önkormányzati társulás nevére szóló beszerzések tekintetében az önkormányzati társulás adólevonási joga nem korlátozható. Az adólevonási jog jövőbeni gyakorolhatóságának jogalapját a beruházással megvalósuló fejlesztés, vagyontárgy jövőbeni hasznosításának valószínűsíthető volta már önmagában megteremti. Ennek megfelelően az önkormányzat a második ütemben felmerülő beszerzései tekintetében már a kivitelezés folyamatában kíván élni adólevonási jogával. 180

6.3. A projekt hatásai 6.3.1. A projekt jelentős hatásai A célkitűzéseknél bemutatott hatásokon kívül az alábbi jelentős hatásokkal kell számolni a projekt megvalósulása esetén: Gazdasági hatások: A fenntartható település-fejlődés megköveteli, hogy javuljanak a települések környezeti állapotjellemzői, amely egyrészt a lakosság életminőségét és életkörülményeit javítja, másrészt a vállalkozások számára is vonzóbb feltételeket jelent a betelepüléshez. Az életkörülmények javítása a lakosság, és különösen a kvalifikált, szakképzett munkaerő helyben maradását is segíti, ami a fenntartható gazdaság fejlődés egyik alapköve egy településen. A környezeti állapotban bekövetkező javulás hozzájárul a turizmus lehetőségeinek jobb kiaknázásához, aminek feltétele, hogy megfelelő szennyvízelvezetéssel és kezeléssel biztosítható legyen a természeti turisztikai értékek megtartása. Munkaképes korú lakónépesség helyben maradása, több SZJA bevétel az érintett településeknek; A tisztítatlan szennyvíz-elhelyezés környezetben okozott negatív hatásainak megszüntetése, ezáltal az emberi egészségre, a növény és állatvilágra gyakorolt kedvezőtlen hatások visszaszorítása; Települések vonzerejének növelése Társadalmi hatások Szennyvízcsatornával ellátott lakások száma nő; A szennyvízkezelési projekttel érintett lakosok száma nő; A lakosság életminőségének javul; Társadalmi kohézió erősödik; Munkahelyteremtés; Esélyegyenlőség; A projekt megvalósításával társadalmi gazdasági esélyegyenlőség megvalósul, azaz a városi és falusias települések közötti infrastrukturális ellátottság színvonalának közelítése, az összkomfortos lakókörnyezet kialakításával megtörténik. Környezeti hatások A talaj, talajvíz szennyezése megszűnik Az illegális szippantott szennyvízürítésekből adódó környezetterhelés, bűzhatás megszűnik Az érintett lakosság környezeti biztonsága megteremtődik; 181

A tisztítatlan szennyvíz-elhelyezés környezetben okozott negatív hatásainak megszüntetése, ezáltal az emberi egészségre, a növény és állatvilágra gyakorolt kedvezőtlen hatások visszaszorítása; 6.3.2. A projekt környezeti fenntarthatósága A településfejlesztési célok megállapításánál előtérbe kell helyezni a település hosszú távú érdekeit. Az adottságok hasznosítása során elsőbbséget kell, hogy kapjanak a táj terhelhetőségének megfelelő, az erőforrásokkal fenntartható módon gazdálkodó módszerek, ezzel biztosítva a jövő generációk lehetőségeit. A projekt előkészítése során vállalt fenntarthatósági intézkedéseket a 2. fejezet tartalmazza. A projekt megvalósítás során kötelezően érvényesítendő fenntarthatósági intézkedések bemutatása 6.2.3-1. sz. táblázat: Projekt megvalósítása során kötelezően érvényesítendő fenntarthatósági intézkedések ismertetése A Kedvezményezett tervezett intézkedései Intézkedés megnevezése Zöld beszerzés Az Önkormányzat az eszközök, termékek, szolgáltatások beszerzése során a környezeti szempontokat is maradéktalanul figyelembe veszi a projekt megvalósítási fázisa során is. A közbeszerzési dokumentációkban az ajánlatadók felé érvényesíteni kívánja az alábbiakat: Az ajánlatadó vállalja, hogy jelentéseit, dokumentációit kötelező kétoldalas nyomtatásban készíti el vagy újrahasznosítható papíron (Összes tendernél) A projekt megvalósítása (építés/kivitelezés) során a felhasznált termékek (anyagok, gépek, berendezések) beszerzésénél az alábbi szempontok érvényesülését kell igazoltan, dokumentáltan alkalmazni, megjeleníteni: hosszú élettartamú termékek beszerzése, lehetőség szerint környezetbarát termékjellel rendelkező termékek vásárlása, a termékek túlcsomagolásának elkerülése, energiahatékony berendezések előnyben részesítése, helyi gyártók előnyben részesítése. Ajánlatadó rendelkezzen környezetközpontú irányítási rendszerrel (alkalmassági feltétel) (Kivitelező tenderben) PR tenderben: Ajánlások Zöld fesztiválok szervezéséhez c. kiadványban részletezett tevékenységekre vonatkozó speciális követelményeknek meg kell felelni(http://fenntarthato.hu/fesztival/negyedik; vagy ttp://www.kvvm.hu/cimg/documents/kvvm_zold_fesztival_kovetelmenyek.pdf). A Megbízóval történő kommunikációban, és az egyes feladatok elvégzése során az 182

Intézkedés megnevezése Zöld rendezvények A másodlagos alapanyagok felhasználásának növelése (a felhasználás műszaki és piaci vizsgálata) A létesítés, építés ideiglenes helyigényét és hatásterületét minimalizálni kell A Kedvezményezett tervezett intézkedései elektronikus utat kell előnyben részesítenie a Vállalkozónak. A szerződés teljesítése során a dokumentálás elektronikus adathordozókon történik, és csak a felek által elfogadott utolsó verziók kerülnek kinyomtatásra. (Összes tendernél) A rendezvények, egyeztetések, megbeszélések szervezésekor, illetve lebonyolításakor az Önkormányzat minden esetben törekszik a környezettudatossági alapelvek szerint végezni tevékenységét. Ennek megfelelően a papír alapú kellékek, meghívók, dokumentumok és nyomtatványok a lehető legszűkebb terjedelemben kerülnek nyomtatásra és ezekhez is újrahasznosított alapanyag kerül felhasználásra kétoldalas nyomtatásban. A sajtóanyagokat a zöld nyomtatás alapelveinek megfelelően állítják össze. A PR szervezet kiválasztására vonatkozó közbeszerzési dokumentáció tartalmazza az ajánlatadó felé a fenti követelményeket. Kommunikációs tervben is kifejtésre kerül a zöld rendezvények biztosítása. Az Önkormányzat irodai munkája során: Papír alapú dokumentumokat korlátozott gyakorisággal hoz létre, előtérbe helyezi az elektronikus dokumentumok használatát, tárolását Kétoldalas nyomtatást használ Elektronikus úton való kommunikációját továbbra is fenntartja (projekt előkészítési fázisban jól bevált gyakorlattá vált az elektronikus kommunikáció alkalmazása) Környezetbarát szerkesztési elveket alkalmaz Ezen túlmenően a rendezvényszervezés során az Ajánlások Zöld fesztiválok szervezéséhez c. kiadványban részletezett tevékenységekre vonatkozó speciális követelményeknek meg kell felelni (http://fenntarthato.hu/fesztival/negyedik; vagy ttp://www.kvvm.hu/cimg/documents/kvvm_zold_fesztival_kovetelmenyek.pdf). Az Önkormányzat vállalja, hogy a projekt részeként indított beszerzései során tekintettel lesz a másodlagos nyersanyag felhasználás arányának lehető legnagyobb mértékű növelésére. A kivitelezésre vonatkozó közbeszerzési dokumentációban részletesen kifejtésre kerül ezen érvényesítendő szempont. A kivitelező vállalkozó feladata és felelőssége a másodlagos alapanyag felhasználásának növelése, a felhasználás műszaki és piaci vizsgálata. A másodnyersanyagnak meg kell felelnie az építési nyersanyagokkal szemben támasztott követelményeknek. A helyigény és hatásterület minimalizálásának érdekében tett intézkedések, előírások a kiviteli terv részét fogják képezni. A közbeszerzési dokumentációban szerepelni fog ezen szempont érvényesítésére való felhívás. A projekt megvalósítás során érvényesítendő választott intézkedések bemutatása 183

A fenntarthatósági intézkedések a KEOP-1.2.0. konstrukció pályázati útmutató és RMT útmutató előírásai szerint kerültek kiválasztásra. 184

Pályázó szervezetre vonatkozó vállalás 2. Fenntarthatósági tervvel vagy programmal (Local Agenda 21) rendelkezik vagy vállalja elkészítését: Kelebia Község önkormányzata nem rendelkezik Local Agenda 21 programmal, a projektgazda vállalja, hogy Kelebia Község területére a környezetvédelmi programnál részletesebb, lokális komplex programot készít (Local Agenda 21), melynek keretében a természeti környezet fejlesztésével összhangban tervezi meg az épített környezet, infrastrukturális rendszer, energiaellátás, közlekedés, hulladékkezelés, agrárium, stb. jövő orientált alakítását. A Local Agenda 21 tervezett készítője és felelőse az önkormányzat által megbízott külső szervezet lesz. A megfelelő szakszerűség és részletesség biztosítása érdekében a programot a projekt menedzsment szervezet tagjaival való együttműködésben kívánják elkészíteni. Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a Pályázó e vállalás megtételekor figyelembe vette azokat a tényeket, melyek szerint az elkészítendő program a jelen projekt keretein belül nem elszámolható költség tételként jelentkezik, valamint azt a TSz aláírását követő 12 hónap során meg kell valósítania. Fejlesztésre vonatkozó vállalások 16. Partnerség építés a projekttervezés és végrehajtás során A projektgazda vállalja a helyi és térségi fenntartható fejlődést szolgáló társadalmi szervezetek bevonását a projekt tervezésébe, megvalósításába és monitoringozásába. Az érintett szervezetekkel való kapcsolatfelvétel a projekt előkészítés szakaszában már megkezdődött. A projekt megvalósításában partner a Kelebia Polgárőr Egyesület és a Kelebia Nyugdíjas Egyesület, melyekkel a Partnerségi megállapodások megkötése folyamatban van. 20. Barnamezős beruházás, vagy az igénybe vett terület jelenlegi hasznosítása gazdasági célú A szennyvíztisztító telep megépítése, mint a jelen projekt szerves része, a település értékes zöldterületeinek elkerülése érdekében barnamezős beruházásként történne. A települési rendezési terv ide vonatkozó részét, mint a fenti állítás igazolását, a tanulmányhoz mellékletként csatoljuk. A második fordulóra vonatkozó véglegesített vállalásokat az adatlap, illetve az aktualizált RMT fogja tartalmazni. A kötelezően megadandó fenntarthatósági indikátorokat csak a végleges RMT-ben kívánjuk szerepeltetni. Ezzel eleget teszünk az útmutató előírásának, mely szerint a Projekt Adatlapon (így az RMT-ben is) a pályázat benyújtásakor érvényes (aktuális) értékeket szükséges megadni. 185

6.3.3. Az esélyegyenlőségre tett vállalások A projekt megvalósítás során kötelezően érvényesítendő esélyegyenlőségi intézkedések bemutatása 6.3.3-1. sz. táblázat: Projekt megvalósítás során kötelezően érvényesítendő esélyegyenlőségi intézkedések ismertetése A Kedvezményezett tervezett intézkedései Intézkedés megnevezése A fejlesztéshez kapcsolódó nyilvános eseményeken és kommunikációjában a Kedvezményezett esélytudatosságot fejez ki, nem közvetít szegregációt, nem növeli a meglévő csoportokra vonatkozó előítéleteket Projektfelszínek akadálymentessége infokommunikációs Nemek közti esélyegyenlőség biztosítása Álláskeresők előkészítése alkalmazásának vizsgálata, Közhasználatú építmények akadálymentes tervezése A Projektgazda továbbra is vállalja, hogy mind a projektelőkészítséhez, mind a megvalósításhoz kapcsolódóan esélytudatosságot fejez ki a kommunikációja során. A PR eszközök kiválasztásánál figyelmet fordít erre, továbbá az esélyegyenlőségi munkatárs folyamatos kapcsolatot tart fenn a közbeszerzési eljárás útján kiválasztandó PR szervezettel. A Projektgazda figyelemmel kíséri a projekthez kapcsolódó kommunikációt és szükség esetén javaslatokat tesz. A PR szervezet kiválasztására irányuló közbeszerzési dokumentációban követelmény, hogy a PR szervezet esélytudatos kommunikációt hajtson végre a projekt megvalósítása során. (II. kommunikációs csomag végrehajtása) A Projektgazda vállalja, hogy a beruházásról létrehozott internetes oldalon az infokommunikációs akadálymentességet biztosítja a W3C akadálymentesítési szabvány előírásai szerint. A szabvány részletesen rendelkezik az észlelhetőség, működtethetőség, érthetőség mint az akadálymentesítés elsődleges szempontjainak érvényesítéséről, minimális követelményeiről. Kbt. ben foglaltaknak megfelelően a Projektgazda a közbeszerzési eljárások lefolytatása során biztosítja a nemek közti esélyegyenlőséget. A Projektgazda a munkaügyi kirendeltséggel együttműködve felméri a kivitelezés során várhatóan felmerülő munkaerőigényeket. A Projektgazda vállalja, hogy a projekt során megvalósuló közhasználatú létesítmények (szociális és dizspécser helyiségek stb.) kialakítása az akadálymentességi szempontok figyelembevételével történik. 186

A projekt megvalósítás során érvényesítendő választott esélyegyenlőségi intézkedések bemutatása Az esélyegyenlőségi intézkedések a KEOP-1.2.0. konstrukció pályázati útmutató és RMT útmutató előírásai szerint kerültek kiválasztásra. Pályázó szervezetre vonatkozó vállalás 1. Esélyegyenlőségi munkatárs, felelős alkalmazása A projektgazda vállalja az önkormányzaton belül és a projekt megvalósítás során felmerülő esélyegyenlőségi kérdések hatékony kezelése érdekében esélyegyenlőségi munkatárs alkalmazását. Az esélyegyenlőségi munkatárs feladatai a következők: - A szervezeti és a projekt esélyegyenlőségi kérdéseivel kapcsolatos eljárások kidolgozása - Képzések szervezése - Információk terjesztése a diszkriminációmentes és egyenlő esélyeket biztosító szervezeti kultúra és projekt lebonyolítás érdekében - Figyelemmel kíséri és biztosítja az esélyegyenlőséggel kapcsolatos jogosultsági feltételek betartását. - Az esélyegyenlőségi kedvezményezettek képviselőivel való együttműködés koordinálása a projektgazda részéről. - A PR céggel való együttműködés, szükség esetén javaslattétel. Az esélyegyenlőségi terv Kelebia Község esetében már rendelkezésre áll. A projektgazda vállalja, hogy a tervet az esélyegyenlőségi munkatárs folyamatosan aktualizálja (ld.pl. helyzetelemzések készítése). 2. Esélyegyenlőségi terv (foglalkoztatási ET) megléte A projektgazda foglalkoztatási esélyegyenlőségi terv elkészítését vállalja azzal a céllal, hogy a munkavállalói, azok csoportjai közötti, a már elvégzett, illetve folyamatban lévő esélyegyenlőséget megteremtő, biztosító intézkedéseit (ld. 2. fejezet) kiegészítse, azokat fejlessze. A terv várhatóan magában foglalja a munkavállalók foglalkoztatási helyzetének elemzését, hangsúlyozza a meglévő állapot erősségeit, kiemeli a gyengeségeket, fejlesztési irányt, célokat határoz meg, valamint tárgyalja az azok eléréséhez, teljesítéshez szükséges eszközöket. Fejlesztésre vonatkozó vállalás 30. A megvalósításban közhasznú foglalkoztatási programelem is tervezett/van 187

A projektgazda vállalja, hogy a kivitelezés során közhasznú foglalkoztatottak munkáját is igénybe veszi, ezzel lehetőséget biztosít minden hátrányos helyzetű, de munkát vállalni kész és képes embernek az önálló jövedelemhez való hozzájutásához. A projektgazda a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Kiskunhalasi Kirendeltségével együttműködve, valamint a saját szociális adatbázisát igénybe véve választhatja ki a lehetőségekhez mérten a foglalkoztatottak körét. A pályázó a fentiek formális rögzítésre a kiviteli tenderdokumentációban, az ajánlatkérő által nyújtott szolgáltatás (rendelkezésre álló munkaerő szakképsítésétől függően, adott munkafolyamatokra vonatkozóan megadva, irányítási/felelősségi köröket meghatározva) keretében lát lehetőséget. A kivitelezés közbeszerzési tenderdokumentációban előírja a kivitelezőnek, hogy a munkaügyi központtal együttműködve mely kivitelezési feladatokat és hány munkaórában köteles közhasznú munkások foglalkoztatásával megvalósítani. A második fordulóra vonatkozó véglegesített vállalásokat az adatlap, illetve az aktualizált RMT fogja tartalmazni. A kötelezően kitöltendő esélyegyenlőségi statisztikai adatokat csak a végleges RMT-ben kívánjuk szerepeltetni. Ezzel eleget teszünk az útmutató előírásának, mely szerint a Projekt Adatlapon (így az RMT-ben is) a pályázat benyújtásakor érvényes (aktuális) értékeket szükséges megadni. 188

7. A KIVÁLASZTOTT VÁLTOZAT PÉNZÜGYI ÉS KÖZGAZDASÁGI KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSE 7.1. A költség-haszon elemzés általános feltételezései A pénzügyi elemzés célja, hogy a változatelemzés során kiválasztott beruházási alternatíva bevételeit, kiadásait prognosztizálja, valamint, hogy kiszámítsa a finanszírozási források KEOP illetve saját forrás összegét és a projekt pénzügyi mutatószámait. Az 5.7 fejezetben a A változat megvalósítására tettünk javaslatot, ezért a továbbiakban e változatot vizsgáljuk. Költség-haszon elemzés módszertana Az elemzéshez a fejlesztési különbözet módszerét választottuk. Így eljárva képeztük a projekt és a projekt nélküli állapot beruházási és működési költségei, valamint bevételei különbözetét. Ennek segítségével számoltuk ki a projekt pénzügyi és közgazdasági mutatóit. Jelenérték számítás, bázis év A számításokat 30 évre előre végeztük el, úgy, hogy a beruházási időszak első éve a vizsgálati időtáv első éve is, mivel ez lesz az első kifizetés éve is, azaz a bázis év. A beruházás 2011-ben indul előkészítési munkákkal és 2013-ben zárul. Az üzemeltetés első éve 2013, utolsó vizsgált év pedig 2040. Az elemzést változatlan áron és forintban készítettük az árak egymáshoz képesti relatív változása figyelembe vételével. Mivel a bázis év 2011 ezért minden jelenértéket a 2011. évre számoltunk. Az alkalmazott pénzügyi reál diszkontráta a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ajánlása szerinti 5% a közgazdasági diszkontráta pedig 5,5%. Árak A költségeket változatlan áron, tehát az inflációs hatástól megtisztítva, és reál értéken azaz az egymáshoz viszonyított változásukat figyelembe véve számoltuk. A munkabérről feltételeztük, hogy a 2013-ig eltartó recessziós időszakban csökken majd ezt követően növekszik, -1 és 1% között változik. A reálbérek kalkulálásánál figyelembe vettük a Pénzügyminisztérium és az MNB előrejelzéseit, így 2010-ben -1%-kal térítettük el, míg 2011-ben -0,5%-os változással 2012-ben 0% a következő években pedig 1% növekedéssel számoltunk. Az energia árak reál értelemben feltételezésünk szerint 0,5%-kal növekednek, míg az anyag és anyag jellegű költségek reaál értelemben nem változnak. Áfa és amortizáció Mivel a pénzügyi mutatók számításához a diszkontált cash-flow módszert alkalmaztunk, ezért a pénzáramok becslésénél csak valóban felmerülő pénzáramokat vettünk figyelembe, így azok transzferjellegű Áfa költséget valamint amortizációt nem tartalmaznak. Az eszközök elhasználódásának költségét a pótlási költségek figyelembevételével jelenítettük meg. Maradványérték A maradványérték számítására az útmutató három módszert ajánl. Mi a legegyszerűbb és javasolt módszert alkalmaztuk, és a beruházási összeget csökkentettük a várható élettartam alapján számított értékcsökkenéssel, miközben figyelembe vettük a harminc év alatti értéknövelő beruházásokat, azaz pótlásokat. 189

Pénzügyi mutatók és tartalékkeret A beruházási költségeket mindenütt FRR/C, FRR/K, finanszírozási hiány - tartalékkeret nélküli beruházási költségre számoltuk. A támogatás összegét kiszámoltuk mind tartalékkeret nélküli beruházási költségekre, mind tartalékkerettel növeltre. A tartalékkeret elszámolható költség. Finanszírozása a források arányában történik. Felhasználását a pályázati útmutató és a FIDIC szabályozza. Költségek Az üzemeltetési és fenntartási költségeken belül a szennyvízgyűjtés, a szennyvíztisztítás valamint az iszapkezelés állandó valamint változó költségeit megkülönböztettük. A működési költségek között megkülönböztettük a fajlagos és állandó költségeket. Ezeken belül elkülönítettük egymástól a villamosenergia, egyéb energia, anyag elektrolit -, személyi jellegű, idegen szoláltatást és egyéb költségeket. A változó csatorna költségeket a csatornán szállított szennyvíz és fajlagos költségek szorzata adja. A tisztítási költségek esetében a fajlagos költségeket a kezelt szennyvíz mennyiségével szoroztuk. Az iszapkezelés esetében szintén a kezelt szennyvízzel szoroztuk a fajlagos költségeket A fajlagos és állandó költségeket tervezői tapasztalatok segítségével állapítottuk meg. Pótlások A beruházás során létrehozott eszközök rendszeres pótlására szüksége van élettartamuk végén. Ezeket az eszközöket a számolótáblákban új eszközöknek nevezzük. Ilyen eszközök csak projekt esetében jönnek létre. Projekt nélküli esetben nincsenek ú.n. új eszközök. Régi eszközként kezeltük a 2009 során beszerzett használt szippantó járművet, amit az önkormányzat hat évente tervez lecserélni egy újabb használt gépjárműre. Ennek pótlására hatévente 6.000 eft-ot számoltunk mind projekt nélküli mind projekt esetére. 7.2. Pénzügyi elemzés 7.2.1. Pénzügyi költségek becslése A beruházási költségek a fejlesztési különbözet módszertanán alapulnak, így azok kiválasztott alternatíva és a projekt nélküli állapot különbözeti értékeivel egyenlők. A projekt nélküli alternatíva esetén 5.3 fejezet - feltételezésünk szerint az eddigi gyakorlat marad fenn, azaz szikkasztókból szippantott szennyvízet szállít el az üzemeltető. A tárolók nagy része nem a jogszabályoknak megfelelő kialakítású, így az ezekből elszállított szennyvíz a vízfogyasztásnak csak a töredéke. Jogszabályoknak megfelelő zárt szennyvíztároló aligha épül, mivel az a lakosság költségére és nem a projektet megvalósítani tervező önkormányzat költségvetéséből valósulna meg, így a beruházási költség a projekt nélküli változat esetén nulla. Következésképpen a 7.2.1-1. táblázatban bemutatott különbözeti projekt beruházási költségei megegyeznek a kiválasztott projekt beruházási költségeivel, mivel a projekt nélküli esetben nem történne beruházás az üzemeltető vállalat részéről. A projekt megvalósítása során csak elszámolható költségek merülnek föl, ezért a projekt teljes beruházási költsége megegyezik az elszámolható költségek összegével. A bemutatott költségeken kívül más költségekkel nem számoltunk 7.2.1.1 Beruházási költségek becslése A beruházási költségeket részletezve a 7.2.1-1. táblázatban mutatjuk be. A beruházási költségként jelenítjük meg a csatornahálózat, az átemelők és a kapcsolódó gépészet technológiáit valamint a próbaüzem árát, amely összesen 970 797 eft. Ezeken felül 190

számoltunk kapcsolódó szolgáltatásokkal prodzsekt menedzsment. Ez összesen 83 400 eft. A teljes nettó beruházási 1 0954 197 eft tartalékkeret nélkül. Mivel a beruházás során kizárólag elszámolható költségek merüknek föl, ezért az alábbi táblázat az mind az összköltséget, mind az elszámolható költségeket bemutatja. 7.2.1-1. táblázat: Szennyvízelvezetési és -kezelési projektek jellemző beruházási költségei Teljes beruházási költség (e Ft) 2011 2012 2013 2014 Összesen 1. Földvásárlás és terület-előkészítés 0 0 0 0 0 2. Építés 0 417444 421303 0 838747 2.1.Csatornahálózat 0 341850 341850 0 683700 2.1.1Gravitációs szennyvízcsatorna 0 318819 318819 0 637638 2.1.2Nyomott szennyvízvezeték 0 18443 18444 0 36887 2.1.4Átemelők 0 4588 4587 0 9175 2.2.Szennyvíztisztító telep 0 75594 79453 0 155047 2.2.1Szennyvízkezelés létesítményei 0 62264 64783 0 127047 2.2.1.1Szennyvíztisztító I. fokozat (mechanikai) 0 3000 3023 0 6023 2.2.1.2Szennyvíztisztító II. fokozat (biológia) 0 34000 34142 0 68142 2.2.1.3Próbaüzem 0 0 2353 0 2353 2.2.1.4Bekötőút és telepi utak építése 0 6120 6120 0 12240 2.2.1.5Ivóvíz vezeték, szennyvíz nyomócső, nyílt földmedrű csatorna és műtárgyai, monitoring kutak 0 19144 19145 0 38289 2.2.2Iszapkezelés létesítményei 0 13330 14670 0 28000 2.2.2.1Iszap víztelenítő 0 4600 4670 0 9270 2.2.2.2Iszaptároló 0 8730 10000 0 18730 3. Gépek és gépi berendezések 0 65500 67052 0 132552 3.1 Csatornahálózat 0 9500 9500 0 19000 3.1.1 Gépészet 0 7250 7250 0 14500 3.1.2 Energiaellátás 0 2250 2250 0 4500 3.2 Szennyvíztelep 0 56000 57552 0 113552 3.2.1 Szennyvízkezelés tech berendezései (10 év) 0 39000 39388 0 78388 3.2.2 Iszapkezelés: sűrítő kotró (10 év) 0 7000 7138 0 14138 3.2.3 Labor (gép, berendezés) (5 év) 0 0 320 0 320 3.2.4 Energiaellátás (telep) 0 6000 6424 0 12424 3.2.5 Irányítástechnika 0 4000 4282 0 8282 4. Egyéb (eszközbeszerzés) 0 5483 29600 0 35083 4.1 Kombinált szippantós kocsi 0 0 29600 0 29600 4.2 Egyéb 30 év után pótlandó 0 5483 0 0 5483 4.2.1Kiviteli terv készítés 0 5483 0 0 5483 5. Nettó beruházási költség (1+2+3+4) 0 488427 517955 0 1006382 6. Közbeszerzési tevékenység 7800 0 0 0 7800 7. Mérnöki felügyelet és tervezői művezetés 0 19500 17500 0 37000 8. Tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos tevékenység 1000 2200 2000 400 5600 191

9. Tervellenőr 0 2500 2500 0 5000 10. Projekt menedzsment és jogi tanácsadás 0 12500 10500 2000 25000 11. Egyéb szolgáltatások 6000 0 0 0 6000 12. Szolgáltatások összesen (6+7+8+9+10+11) 14800 36700 32500 2400 86400 13. Nettó beruházási és szolgáltatási költség összesen (5+12) 14800 525127 550455 2400 1092782 14. Műszaki tartalék (előre nem látott többletkiadások) 0 39074,16 41436,4 0 80510,56 15. Nettó beruházási összköltség egyéb költségekkel együtt (12+13) 14800 564201,16 591891,4 2400 1173292,56 16. Áfa 3700 141050,29 147972,85 600 293323,14 17. Összes pénzügyi költség (15+16) 18500 705251,45 739864,25 3000 1466615,7 7.2.1.2 Működési költségek becslése Üzemeltetés és karbantartás költsége Az üzemeltetés és karbantartás költsége a csatornahálózaton és a szennyvíztisztítótlepen jelentkező változó és állandó költségei összege. A számítás módszere és bemenő adatai megegyeznek a korábbi 5.2 és 5.3 fejezetben taglaltakkal. Az alábbiakban ezeket csak megismételni tudjuk. A fajlagos és állandó költségeket tervezői számítások és tapasztalatok segítségével állapítottuk meg. A változó csatorna költségeket a csatornán szállított szennyvíz és fajlagos csatorna költségek szorzata adja. A változó tisztítási költségek a fajlagos tisztítási költségek és a kezelt szennyvíz mennyisége szorozata. A változó iszapkezelés költsége a fajlagos iszap költség szorzata és kezelt szenyvízmennyiség szorzata. Mind a szennyvíz mennyiség számolásakor mind az árak reál érétékének figyelembe vételénél az 5.4.2.2 fejezetben leírtakkal - azonos módon jártunk el. A kiinduló részletes üzemeltetési és fenntartási költségbontást a 7.2.1-2. táblázatban mutatjuk be. 192

Szennyvíz mennyiség A csatornán elvezetett szennyvíz mennyiségét a fejenkénti átlagos vízfogyasztás és a rákötési hajlandóság figyelembe vételével állapítottuk meg. Úgy véltük, hogy erős lesz a lakossági csatornarákötési igény és szándék. Ezért azt feltételeztük, hogy a 2014-ben a tervezett bekötések 75%-a megvalósul. A követő években (2015-2018) a bekötési arány fokozatosan 92 %-ra javul. Így 2018-ra 527 bekötés lesz a hálózatra. A fennmaradó nem csatornázott ingatlan esetében feltételeztük, hogy valamennyi folyékony hulladék a szennyvíztisztító telepre kerül. A fokozott ellenőrzések és környezettudatosság eredményeképpen ez évi ~11.000 m 3 -re fut föl. Üzemeltetési költség Az üzemeltetési költségeket az előző 5.2 fejezetben bemutatott módszertan szerint számoltuk. Az költségadatokat a tervezőtől kaptuk. Az alábbi táblzatban összevont adatokat mutatunk be. A részletes adatok a háttérszámításokat tartalmazó táblázatokban 4 találhatók. A csatornahálózaton változó költségként vettük figyelembe a kisebb javítások anyagszükségletét, az átemelők energia igényét. A csatornahálózaton változó költségként vettük figyelembe a kisebb javítások anyagszükségletét és az átemelők energia igényét. A szennyvíztisztító telep a projekt területről fogad csatornán szennyvizet és folyékony hulladékot, aminek tisztítási és iszapkezelési költsége van. A tisztítás változó költsége között vettük figyelembe az anyag jellegű polielektrolit, vassó, mészhidrát adagolást. A gépek és épületek energiaigényét villamos energia soron együttesen mutajuk be. Állandó költségként merülnek fel a személyi jellegű költségek, a vállalati általános költségek, a labor üzemeltetésének költsége. Ezeken kívül állandó jellegű karbantartási (hálózat éves mosatása, átemelők rendben tarása), és egyéb kisebb költséggel számoltunk. A vízterhelési díjat nem vettük külön figyelembe, mivel az közvetlenül a fogyasztóra terhelt költségtétel. A felmerült teljes vízterhelési díjat közvetlenül a fogyasztó fizeti meg, így azt csak a fizetési képesség számításakor vettük figyelembe. Ezt követően a működési költségeket a 30 éves referencia időszak minden egyes évére a korábban részletezett módszer szerint kiszámoltuk. Csak olyan költségeket vettünk figyelembe amelyek valós pénzáramokat fednek, ezek az üzemeltetés és fenntartáshoz valamint pótláshoz kapcsolódó költségek. 7.2.1-2. táblázat: A fajlagos költségek bemutatása projekt esetén Bázis évi Mértékegység fajlagos költség 4 CBA_Kelebia_A_változat_20100715_beadando.xls, Műk_proj munkalap 193

Csatorna Anyagköltség Ft/m 3 3,00 Villamosenergia költség Ft/m 3 15,00 Üzemanyagköltség Ft/m 3 0,00 Idegen szolgáltatás Ft/m 3 0,00 Összes fajlagos csatorna költség Ft/m 3 18,00 Szennyvízkezelés Anyagköltség Ft/m 3 20,00 Villamosenergia költség Ft/m 3 60,00 Egyéb költség (labor) Ft/m 3 0,00 Üzemanyagköltség Ft/m 3 0,00 Idegen szolgáltatás Ft/m 3 0,00 Vízterhelési díj Ft/m 3 0,00 Összes fajlagos tisztítási költség Ft/m 3 80,00 Iszapkezelés és elhelyezés Anyagköltség Ft/m 3 10,00 Villamosenergia költség Ft/m 3 6,00 Egyéb energia költség Ft/m 3 0,00 Iszapelhelyezés (Ft/m 3 szennyvíz) Ft/m 3 42,00 Idegen szolgáltatás Ft/m 3 0,00 Iszapelhelyezés (Ft/m 3 iszap) Ft/m 3 0,00 Összes fajlagos iszapkezelési költség Ft/m 3 58,00 194

Egyéb változó költség Vállalati általános központi fajlagos költség Ft/m 3 0,00 Állandó költségek Ütemezett karbantartás anyag eft 2 733,58 Bér és személyi jellegű költség eft 9 380,00 Üzemi és vállalati általános költségek eft 0,00 Labor (anyagjellegű) eft 0,00 Egyéb költségek eft 0,00 Összesen eft 12 113,58 A 7.2.1-3. sz táblázatban a korábban leírt módszer szerint számított éves költséget mutatjuk be részletes költségnemenkénti bontásban. Az éves értékek a szennyvíz mennyisége és az árak relatív változása mértékében változnak. 195

7.2.1-3. sz. táblázat: Üzemelési költségek fejlesztéssel és fejlesztés nélkül, illetve fejlesztési különbözet Váltpzó költségek 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2028 2038 2039 2040 Csatorna Anyagköltség eft 0 0 0 151 178 186 189 192 192 192 192 192 Villamosenergia költség eft 0 0 0 765 907 953 975 995 1 043 1 091 1 096 1 101 Összes változó csatorna ktg eft 0 0 0 916 1 085 1 139 1 164 1 187 1 235 1 283 1 288 1 293 Szennyvíztisztítás Anyagköltség eft 0 0 0 1 250 1 473 1 556 1 605 1 651 1 651 1 651 1 651 1 651 Villamosenergia költség eft 0 0 0 3 923 4 645 4 930 5 109 5 281 5 536 5 792 5 817 5 843 Idegen szolgáltatás eft 8 750 11 200 12 775 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Összes változó tisztítási ktg eft 8 750 11 200 12 775 5 173 6 118 6 486 6 714 6 932 7 187 7 442 7 468 7 493 Iszapkezelés és elhelyezés Anyagköltség eft 0 0 0 682 804 849 875 900 900 900 900 900 Villamosenergia költség eft 0 0 0 346 410 435 451 466 489 511 513 516 Iszapelhelyezés (Ft/m3 szennyvíz) eft 0 0 0 3 012 3 549 3 749 3 866 3 977 3 977 3 977 3 977 3 977 Összes változó iszapkezelési ktg eft 0 0 0 4 041 4 762 5 032 5 192 5 344 5 366 5 389 5 391 5 393 Állandó költségek 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2028 2038 2039 2040 CSATORNA 0 Ütemezett karbantartás anyag eft 0 0 0 679 679 679 679 679 679 679 679 679 Bér és személyi jellegű költség eft 0 0 0 4 776 4 824 4 872 4 920 4 968 5 448 5 928 5 976 6 024 Összesen eft 0 0 0 5 455 5 503 5 551 5 599 5 647 6 127 6 607 6 655 6 703 TISZTÍTÁS 196

Ütemezett karbantartás anyag eft 0 0 0 1 644 1 644 1 644 1 644 1 644 1 644 1 644 1 644 1 644 Bér és személyi jellegű költség eft 0 0 0 3 940 3 980 4 019 4 059 4 099 4 495 4 891 4 930 4 970 Összesen eft 0 0 0 5 584 5 623 5 663 5 703 5 742 6 138 6 534 6 574 6 613 ISZAPKEZELÉS Ütemezett karbantartás anyag eft 0 0 0 411 411 411 411 411 411 411 411 411 Bér és személyi jellegű költség eft 0 0 0 1 313 1 327 1 340 1 353 1 366 1 498 1 630 1 643 1 657 Összesen: eft 0 0 0 1 724 1 738 1 751 1 764 1 777 1 909 2 041 2 054 2 068 197

198

Az alábbi 7.2.1-4. táblázatban az alább bemutatott projekt esetében keletkező költségek és a nulla változat esetén számított költségek különbözetét mutatjuk be. Az adatsorból jól látható, hogy a rákötések ütemét követve a költségek is ugrásszerűen növekednek. Amint a rákötési arány eléri a tervezett 92%-ot, a költségek csak a felhasznált anyagok és energia árváltozásait követik. 7.2.1-4. táblázat: Üzemeltetési és karbantartási költség fejlesztési különbözet Jelenérték 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2028 2038 2039 2040 Üzemeltetési és karbantartási költség változása (eft) 126 977 0 0 0 8 841 9 372 9 391 9 093 9 129 10 463 11 797 11 930 12 064 Pótlási költségek A pótlási költségeket a vizsgálat referencia időtartamra számítottuk ki. Ezen időszak alatt építési jellegű pótlást nem terveztünk, viszont a gépek, berendezések és egyéb gyorsan elhasználódó eszközök többszöri cseréjét indokoltnak találtuk. Az egyes eszközökre feltételezett élettartamokat és alkalmazott leírásikulcsokat az 5.4.1 fejezetben bemutatott táblázat tartalmazza, valamint a mellékelt excel táblázat megfelelő munkalapjai 5. 5 CBA_Kelebia_A_változat_20100715_beadando, Pótlás_proj munkalap 199

7.2.1-5. táblázat: Pótlási költség Új eszközök Beruházási érték 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023 2024 2025 Csatorna 702 700 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 4 500 0 14 500 0 0 Szennyvíztelep 268 599 0 0 0 0 0 0 0 320 8 282 3 106 6 212 30 864 65 088 0 8 282 Egyéb 35 083 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 29 600 Összesen 1 006 382 0 0 0 0 0 0 0 320 8 282 3 106 10 712 30 864 79 588 0 37 882 Új eszközök 2026 2027 2028 2029 2030 2031 2032 2033 2034 2035 2036 2037 2038 2039 2040 Csatorna 0 0 0 4 500 0 0 0 14 500 0 0 0 4 500 0 0 0 Szennyvíztelep 0 0 3 426 6 212 3 106 8 282 23 132 46 583 23 132 0 5 177 10 353 5 497 0 0 Egyéb 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 29 600 0 0 0 Összesen 0 0 3 426 10 712 3 106 8 282 23 132 61 083 23 132 0 5 177 44 453 5 497 0 0 200

Maradványérték becslése A beruházás során létrejött eszközök élettartama nem feltétlenül esik egybe a referencia idő tartamával, így azok utána is képviselhetnek valamilyen értéket, melyet a vizsgált időtáv utolsó évében pozitív pénzáramot fel kell tüntetni. Az útmutató ajánlotta módszerek közül választva, úgy számoltunk, hogy a beruházási értékből levontuk a várható élettartamra kiszámított értékcsökkenés összegét. A kapott értékeket a következő táblázatban mutatjuk be. 7.2.1-6. táblázat: Maradványérték (eft) Új eszközök Beruházási érték Összes pótlás Összes amortizáció Maradványérték Maradványérték jelenértéken Csatorna eft 702 700 42 500 251 373 493 827 119 973 Szennyvíztelep eft 268 599 257 052 414 474 111 177 27 010 Egyéb eft 35 083 59 200 71 535 22 748 5 527 Összesen eft 1 006 382 358 752 737 382 627 752 152 510 Pénzügyi költségek összegzése A korábbi fejezetekben bemutatott költségeket az alábbi táblázatban összegeztük. A táblázat a projekt és a projekt nélküli eset különbségét mutatja be, tehát csak a projekt keretében létrejövő és használt eszközök költségeit. 201

1. Beruházási költség (Ft) 1 016 273 7.2.1-7 táblázat: A fejlesztési különbözettel számolt költségek összegzése Jelenérték 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2028 2038 2039 2040 14 800 525 127 550 455 2.Üzemeltetési és karbantartási) költség (Ft) 133 325 0 0 0 2 400 0 3. Pótlási költség 158 422 0 0 0 0 0 0 0 320 4. Működési költség összesen (2+3) 291 747 0 0 0 8 841 9 372 9 391 9 093 9 129 10 463 3 426 11 797 11 930 12 064 5 497 0 0 5. Maradványérték (Ft) 152 510 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 6. Összes költség (1+4+5) 1 308 020 1 Nettó beruházási összköltség (eft) 1 091 071 1.1 Beruházási költség (eft) 1 016 273 14 800 525 127 550 455 8 841 11 241 9 372 9 372 9 391 9 391 9 093 9 093 9 449 9 449 13 889 13 889 17 293 17 293 11 930 12 064 627 752 11 930 12 064 7.2.1-8 táblázat : A fejlesztési különbözettel számolt költségek összegzése tartalék figyelembevételével Jelenérték 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2028 2038 2039 2040 14 800 14 800 1.2 Tartalékkeret (eft) 74 798 0 2.Üzemeltetési és karbantartási) költség (eft) 262 927 0 564 201 525 127 39 074 11 200 591 891 550 455 2 400 0 2 400 0 41 436 0 0 3. Pótlási költség 158 422 0 0 0 0 0 0 0 320 4. Működési költség összesen (2+3) 421 348 0 11 200 12 775 12 775 14 053 15 458 22 231 17 042 17 500 23 500 3 426 17 500 17 500 23 500 5 497 0 0 5. Maradványérték (eft) 152 510 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 6. Összes költség (1+4+5) 1 512 419 14 800 575 401 604 666 14 053 16 453 15 458 15 458 22 231 22 231 17 042 17 042 17 820 17 820 26 926 26 926 22 997 22 997 17 500 17 500 23 500 627 752 23 500 202

203

7.2.2. Pénzügyi bevételek becslése A díjak meghatározása A díjak kialakításánál a szennyző fizet elvet tartottuk szem előtt, így a díjakat úgy határoztuk meg, hogy fedezetet nyújtsanak a működés és fenntartási költségeken túl a pótlási költségekre is. A három fogyasztói csoportra lakosság, intézmény, gazdálkodók különböző díjat alakítottunk ki, de egységesen emeltük, az arányok megtartása végett. Ezen kívül a csatornadíjat közel háromszorosan meghaladó egységes szippantási díjjal számoltunk a csatornára kötést serkentendő. Az emelést korlátozta ugyanakkor - különösen az alsó decilisben - a lakosság teherviselő képessége, és fizetési hajlandósága, ezért több évre elnyúló emelési folyamatot terveztünk. Az emelés mértékének éves mértékét a 7.2.2.-1. sz. táblázatban mutatjuk be. Összességében azt mondhatjuk, hogy jelentőseb díjemelésre 2018-ig van szükség, ezt követően már csak kisebb kiigzítások szükségesek, hogy a fenntarthatóságot biztosítsák, és az amortizáció egy részét fedezni lehessen. Az emelések mindnütt változatlan áron, reálértéken értendők. Tehát a folyó áron kifejezett díj megkapásához azokat az infláció mértékével növelni kell. A fenntarthatóságot (7.2.5 fejezet) figyelembe véve úgy találtuk, hogy elegendő fogyasztás alapú díjat alkalmaznunk. Alapdíj bevezetésére nincsen szükség. 204

7.2.2-1. táblázat: Díjak előrejelzése Fogyasztás alapú díj 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023 2024 2025 Lakossági (Ft/m3) 300 300 300 300 315 331 331 344 344 344 347 347 347 347 347 Intézményi (Ft/m3) 375 375 375 375 394 413 413 430 430 430 434 434 434 434 434 Ipari, egyéb gazdálkodói (Ft/m3) 313 313 313 313 329 345 345 359 359 359 362 362 362 362 362 Szippantási díj (Ft/m3) 600 600 600 600 630 662 662 688 688 688 695 695 695 695 695 Lakossági díj emelés 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 5,0% 5,0% 0,0% 4,0% 0,0% 0,0% 1,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% Intézményi, gazdálkodói díj emelés 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 5,0% 5,0% 0,0% 4,0% 0,0% 0,0% 1,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% Szipantott fogadási díj emelés 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 5,0% 5,0% 0,0% 4,0% 0,0% 0,0% 1,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% Fogyasztás alapú díj 2025 2026 2027 2028 2029 2030 2031 2032 2033 2034 2035 2036 2037 2038 2039 2040 Lakossági (Ft/m3) 347 347 347 347 347 347 354 358 358 361 363 365 365 365 365 365 Intézményi (Ft/m3) 434 434 434 434 434 434 443 447 447 452 454 456 456 456 456 456 Ipari, egyéb gazdálkodói (Ft/m3) 362 362 362 362 362 362 370 373 373 377 379 381 381 381 381 381 Szippantási díj (Ft/m3) 695 695 695 695 695 695 709 716 716 723 727 730 730 730 730 730 Lakossági díj emelés 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 2,0% 1,0% 0,0% 1,0% 0,5% 0,5% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% Intézményi, gazdálkodói 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 2,0% 1,0% 0,0% 1,0% 0,5% 0,5% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 205

díj emelés Szipantott fogadási díj emelés 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 2,0% 1,0% 0,0% 1,0% 0,5% 0,5% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 206

Fizetőképességi vizsgálatok (affordability) A fizetőképességi vizsgálat során arra kerestük a választ, hogy az érintett térségben a díjfizetés hogyan aránylik a különböző társadalmi csoportok jövedelméhez. A számításhoz a KSH meta adatbázisában található, Dél-Alföldre megadott, egy főre jutó éves nettó jövedelemből indultunk ki, ami a munka-, társadalmi- és egyéb jövedelmeket is magában foglalja. A nettó jövedelem 2007-ben 768.930 Ft/fő volt, ami havi 64.078 Ft/fő-nek felel meg. Úgy tekintettük, mintha a projekt terület egészén az átlagos családméret 2,83 fős lenne, minthogy a beruházás 1.623 főt és 670 lakást érint. Ezért háztartásonként 181.497 Ft havi jövedelemmel számolhatunk. Ezt a 2007-es adatot korrigáltuk a KSH 2008-ra megadott 0,7%-os egy keresőre jutó reálkereset növekedéssel. Majd a Pénzügyminisztérium aktualizált konvergenciaprogramja előrejelzését felhasználva 2009-ben csökkentettük 2%-kal. A válság elhúzódó hatásával, de a látszódó gazdasági élénkülést figyelembe véve a következő években ennél alacsonyabb reálbér visszaesést vetünk figyelembe, 2013-tól kezdve pedig enyhe emelkedést feltételeztünk. Ezt követően kiszámoltuk, hogy ehhez az átlagos értékhez képes, mennyivel keresnek többet az alsó decilis, a második decilis és a felső decilis jövedelmével rendelkezők. Ehhez szintén a KSH metaadatbázist felhsználva az országos nettó jövedelmet hasonlítottuk az egyes decilisek jövedelméhez. Az alsó decilis az országos átlag jövedelmének 37%-át, a második 56%-át míg a felső 2,16%-ához jut hozzá. Feltételezve, hogy az országos arányok a dél-alföldi régióra is érvényesek, ezért a régiós átlagot ezekkel az arányokkal változtattuk a régiós decilisek jövedelmének meghatározásához. Az alábbi táblázatokban 30 évre bemutatjuk a háztartások jövedelme és az együttesen fizetendő, bruttó szennyvíz-, ivóvíz és vízterhelési díj közti arányt. Az Áfa számításakor 25%-os adókulcsot alkalmaztunk minden évre. A számításokat kétféle vízfogyasztással készítettük el. Egyik esetben az egyes jövedelmi kategóriák vízfogyasztását azonosnak feltételeztük. Ebben az esetben azt találtuk, hogy az átlagos keresetű és fogyasztású családoknak nem okozhat problémát a díj fizetése, ugyanis a havi díj nem éri el a családi jövedelem 3,5%-át. Ezzel ellentétben az alsó két decilisben ezt meghaladja. Az alsó decilisben ez az arány a 8%-ot is túllépi. Tapasztalati tény azonban, hogy a vízfogysztás szorosan összefügg a jövedelmi helyzettel. Mivel pontos az általunk alkalmazott jövedelmi kategóriának egyértelműen megfeleltethető csoportról adat nem áll rendelkezésünkre, ezért konzervatív szemlélettel feltételeztük, hogy a vízfogyasztás az átlagos 2/3-a (66%), azaz mintegy 55 l/fő lehet az alsó decilis átlagában. Ezen érték figyelembevételével is kiszámoltuk a szennyvíz fogyasztást és a fizetendő díjakat is. A fenti számítások elvégzése után tapasztaltuk, hogy az alsó decilis esetében a díjterhelés mind átlagos mind csökkentett vízfogyasztás mellett 8% alatti. A második decilis a díjterhelés úgyszintén 8% alatti, sőt a referencia időszak utolsó évére 3,5% alá megy. A CBA útmutató szerint a fizetőképességet az átlagos fogyasztó alapján kell megítélni. Mivel az átlagos háztartások többségének esetében a díj a jövedelemnek kevesebb mint 3,5%-a, ebből arra következtethetünk, hogy a lakosság jelentős része megfizethetőnek tartja majd a díjakat, ami kedvezően érinti fizetési hajlandóságot és rákötési arányt. Ezért a projektet fizetőképességi szempontból megvalósításra javasoljuk. 207

Víz és szennyvíz mennyiség 7.2.2-1. táblázat: fizetőképesség Év Egy háztartásban élők száma Napi fejenkénti vízfogyasztás (l/fő/nap) Havi fejenkénti vízfogyasztás (m3/fő/hó) Háztartásonkénti vízfogyasztás (m3/hó) Háztartásonkénti szennyvíz mennyiség (m3/hó) 2011 2,83 84,57 2,54 7,19-2012 2,83 84,57 2,54 7,19-2013 2,83 84,57 2,54 7,19-2014 2,83 84,57 2,54 7,19 7,19 2015 2,83 84,57 2,54 7,19 7,19 2016 2,83 84,57 2,54 7,19 7,19 2017 2,83 84,57 2,54 7,19 7,19 2018 2,83 84,57 2,54 7,19 7,19 2019 2,83 84,57 2,54 7,19 7,19 2020 2,83 84,57 2,54 7,19 7,19 2021 2,83 84,57 2,54 7,19 7,19 2022 2,83 84,57 2,54 7,19 7,19 2023 2,83 84,57 2,54 7,19 7,19 2024 2,83 84,57 2,54 7,19 7,19 2025 2,83 84,57 2,54 7,19 7,19 2026 2,83 84,57 2,54 7,19 7,19 2027 2,83 84,57 2,54 7,19 7,19 2028 2,83 84,57 2,54 7,19 7,19 2029 2,83 84,57 2,54 7,19 7,19 2030 2,83 84,57 2,54 7,19 7,19 2031 2,83 84,57 2,54 7,19 7,19 2032 2,83 84,57 2,54 7,19 7,19 2033 2,83 84,57 2,54 7,19 7,19 2034 2,83 84,57 2,54 7,19 7,19 2035 2,83 84,57 2,54 7,19 7,19 2036 2,83 84,57 2,54 7,19 7,19 2037 2,83 84,57 2,54 7,19 7,19 2038 2,83 84,57 2,54 7,19 7,19 2039 2,83 84,57 2,54 7,19 7,19 2040 2,83 84,57 2,54 7,19 7,19 208

VÍZDÍJ SZENNYVÍZDÍJ Vízterhelési díj Havi alapdíj (Ft/hó) Fogyasztás függő (Ft/m3) Összesen fizetendő (Ft/hó) Havi alapdíj (Ft/hó) Fogyasztás függő (Ft/m3) Összesen fizetendő (Ft/hó) Vízterhelési dí (Ft/m3) 200,00 202,00 1 652-300,00 - - 200,00 202,00 1 652-300,00 - - 200,00 202,00 1 652-300,00 - - 200,00 202,00 1 652-300,00 2 156 18 200,00 202,00 1 652-315,00 2 264 18 200,00 202,00 1 652-330,75 2 377 18 200,00 202,00 1 652-330,75 2 377 18 200,00 202,00 1 652-343,98 2 472 18 200,00 202,00 1 652-343,98 2 472 18 200,00 202,00 1 652-343,98 2 472 18 200,00 202,00 1 652-347,42 2 497 18 200,00 202,00 1 652-347,42 2 497 18 200,00 202,00 1 652-347,42 2 497 18 200,00 202,00 1 652-347,42 2 497 18 200,00 202,00 1 652-347,42 2 497 18 200,00 202,00 1 652-347,42 2 497 18 200,00 202,00 1 652-347,42 2 497 18 200,00 202,00 1 652-347,42 2 497 18 200,00 202,00 1 652-347,42 2 497 18 200,00 202,00 1 652-347,42 2 497 18 200,00 202,00 1 652-354,37 2 547 18 200,00 202,00 1 652-357,91 2 572 18 200,00 202,00 1 652-357,91 2 572 18 200,00 202,00 1 652-361,49 2 598 18 200,00 202,00 1 652-363,30 2 611 18 200,00 202,00 1 652-365,11 2 624 18 200,00 202,00 1 652-365,11 2 624 18 200,00 202,00 1 652-365,11 2 624 18 200,00 202,00 1 652-365,11 2 624 18 200,00 202,00 1 652-365,11 2 624 18 209

Összes fizetendő díj Alsó decilis fizetendő díja Fizetőképesség (havi víz és szennyvízdíj aránya a háztartás havi jövedelméhez viszonyítva) Nettó összes víz és szennyvízdíj (Ft/hó) Fizetendő vízterhelési díj Fizetendő nettó víz és szennyvízdíj vízterhelési díjjal Bruttó víz és szennyvízdíj (Ft/hó) Alsó decilis nettó víz és szennyvízdíja vízterhelési díjjal (Ft/hó) Alsó decilis vízterhelési díja (Ft/hó) Alsó delilis bruttó víz és szennyvízdíj (Ft/hó) Alsó decilis (37%) Alsó decilis (37%) becsült valós fogyasztással Második decilis Átlagos család Felső decilis 1 652-1 652 2 065 1 158-1 448 3,16% 2,22% 1,47% 0,82% 0,38% 1 652-1 652 2 065 1 158-1 448 3,16% 2,22% 1,47% 0,82% 0,38% 1 652-1 652 2 065 1 158-1 448 3,13% 2,20% 1,45% 0,81% 0,38% 3 807 129,35 3 937 4 921 2 581 85 3 333 7,39% 5,00% 3,31% 1,85% 0,86% 3 915 129,35 4 045 5 056 2 652 85 3 422 7,52% 5,09% 3,36% 1,88% 0,87% 4 028 129,35 4 158 5 197 2 727 85 3 515 7,65% 5,17% 3,42% 1,91% 0,89% 4 028 129,35 4 158 5 197 2 727 85 3 515 7,58% 5,12% 3,39% 1,90% 0,88% 4 124 129,35 4 253 5 316 2 790 85 3 594 7,67% 5,19% 3,43% 1,92% 0,89% 4 124 129,35 4 253 5 316 2 790 85 3 594 7,60% 5,13% 3,39% 1,90% 0,88% 4 124 129,35 4 253 5 316 2 790 85 3 594 7,52% 5,08% 3,36% 1,88% 0,87% 4 148 129,35 4 278 5 347 2 806 85 3 614 7,49% 5,06% 3,34% 1,87% 0,87% 4 148 129,35 4 278 5 347 2 806 85 3 614 7,42% 5,01% 3,31% 1,85% 0,86% 4 148 129,35 4 278 5 347 2 806 85 3 614 7,34% 4,96% 3,28% 1,84% 0,85% 4 148 129,35 4 278 5 347 2 806 85 3 614 7,27% 4,91% 3,25% 1,82% 0,84% 4 148 129,35 4 278 5 347 2 806 85 3 614 7,20% 4,86% 3,21% 1,80% 0,83% 4 148 129,35 4 278 5 347 2 806 85 3 614 7,13% 4,82% 3,18% 1,78% 0,83% 4 148 129,35 4 278 5 347 2 806 85 3 614 7,06% 4,77% 3,15% 1,76% 0,82% 4 148 129,35 4 278 5 347 2 806 85 3 614 6,99% 4,72% 3,12% 1,75% 0,81% 4 148 129,35 4 278 5 347 2 806 85 3 614 6,92% 4,67% 3,09% 1,73% 0,80% 4 148 129,35 4 278 5 347 2 806 85 3 614 6,85% 4,63% 3,06% 1,71% 0,79% 4 198 129,35 4 328 5 409 2 839 85 3 655 6,86% 4,63% 3,06% 1,71% 0,79% 4 224 129,35 4 353 5 441 2 856 85 3 676 6,83% 4,62% 3,05% 1,71% 0,79% 210

Összes fizetendő díj Alsó decilis fizetendő díja Fizetőképesség (havi víz és szennyvízdíj aránya a háztartás havi jövedelméhez viszonyítva) Nettó összes víz és szennyvízdíj (Ft/hó) Fizetendő vízterhelési díj Fizetendő nettó víz és szennyvízdíj vízterhelési díjjal Bruttó víz és szennyvízdíj (Ft/hó) Alsó decilis nettó víz és szennyvízdíja vízterhelési díjjal (Ft/hó) Alsó decilis vízterhelési díja (Ft/hó) Alsó delilis bruttó víz és szennyvízdíj (Ft/hó) Alsó decilis (37%) Alsó decilis (37%) becsült valós fogyasztással Második decilis Átlagos család Felső decilis 4 224 129,35 4 353 5 441 2 856 85 3 676 6,76% 4,57% 3,02% 1,69% 0,78% 4 249 129,35 4 379 5 473 2 873 85 3 697 6,74% 4,55% 3,01% 1,68% 0,78% 4 262 129,35 4 392 5 490 2 881 85 3 708 6,69% 4,52% 2,99% 1,67% 0,77% 4 275 129,35 4 405 5 506 2 890 85 3 719 6,64% 4,49% 2,96% 1,66% 0,77% 4 275 129,35 4 405 5 506 2 890 85 3 719 6,58% 4,44% 2,94% 1,64% 0,76% 4 275 129,35 4 405 5 506 2 890 85 3 719 6,51% 4,40% 2,91% 1,63% 0,75% 4 275 129,35 4 405 5 506 2 890 85 3 719 6,45% 4,35% 2,88% 1,61% 0,75% 4 275 129,35 4 405 5 506 2 890 85 3 719 6,38% 4,31% 2,85% 1,60% 0,74% 211

A pénzügyi bevételek összegzése A bevételeket fogyasztói csoportonként és beszállítási módonként külön határoztuk meg. A csatornán bevezetett szennyvíz után keletkező bevételek kiszámításához először megállapítottuk a fogyasztók által kibocsátott szennyvíz mennyiségét, amit megszoroztnuk a fajlagos szennyvízdíjjal. 7.2.2-2. táblázat: Számlázott szennyvízmennyiség projekt esetén (em 3 /év) 2011 2012 2013 2014 2015 2016 Lakossági 0 0 0 37 574 41 582 44 087 Intézményi 0 0 0 7 586 11 215 11 215 Ipari, egyéb gazdálkodói 0 0 0 2 605 3 732 3 732 Összes csatornán gyűjtött számlázott szennyvíz 0 0 0 47 765 56 529 59 034 Szippantott szennyvíz 2 500 3 200 3 650 6 570 7 665 8 760 Számlázott szennyvíz 2 500 3 200 3 650 54 335 64 194 67 794 Infiltráció 0 0 0 2 502 2 769 2 936 Összes kezelt szennyvíz 2 500 3 200 3 650 56 837 66 963 70 730 2017 2018 2028 2038 2039 2040 Lakossági 45 089 46 091 46 091 46 091 46 091 46 091 Intézményi 11 215 11 215 11 215 11 215 11 215 11 215 Ipari, egyéb gazdálkodói 3 732 3 732 3 732 3 732 3 732 3 732 Összes csatornán gyűjtött számlázott szennyvíz 60 036 61 038 61 038 61 038 61 038 61 038 Szippantott szennyvíz 9 855 10 950 10 950 10 950 10 950 10 950 Számlázott szennyvíz 69 891 71 988 71 988 71 988 71 988 71 988 Infiltráció 3 052 3 052 3 052 3 052 3 052 3 052 Összes kezelt szennyvíz 72 943 75 040 75 040 75 040 75 040 75 040 A projekt nélküli esethez képest a növekvő bevételek forrása a csatornadíjak bevezetése. (ld.7.2.2-4. és 7.2.2-5. táblázat). Szippantott lakossági szennyvíz 7.2.2-3. táblázat: Egyedileg kezelt szennyvízmennyiség projekt esetén (em 3 /év) 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2028 2038 2039 2040 2 500 3 200 3 650 6 570 7 665 8 760 9 855 10 950 10 950 10 950 10 950 10 950 A rákötési arány 2018-ra 92% lesz a csatornahálózaton. Az alábbi 7.2.2-4. táblázatból látható, hogy a projekt jelentős bevételre a rákötésektől számít. A szippantott szennyvíz után keletkező 212

bevétel a növekvő beszállított mennyiségnek köszönhető. Nulla változat esetén ugyanis azt feltételeztük, hogy a szippantási díj erőteljesebben növekszik, hiszen az üzemeltető és önkormányzat igyekszik azt a valós költségekhez igazítani. Összefoglalva tehát az állapítható meg, hogy a legjelentősebb bevételi forrás a rákötésekből származó bevétel. 213

7.2.2-4. táblázat: Pénzügyi bevételek (fejlesztési különbözet) (m 3 /év), 2011 2012 2013 2014 2015 2016 Lakossági díjbevétel 0 0 0 11 272 13 098 14 582 - új rákötések 0 0 0 11 272 13 098 14 582 - meglévő rákötések díjnövekménye 0 0 0 0 0 0 - ivóvíz bevétel-növekmény/csökkenés* 0 0 0 0 0 0 Intézményi díjbevétel 0 0 0 2 845 4 416 4 637 Gazdálkodói díjbevétel 0 0 0 815 1 227 1 288 Szippantott szennyvíz díjbevétele 0 0 0 1 533 2 179 3 012 Áthárított vízterhelési díj 0 0 0 0 0 0 Másodnyersanyag-értékesítés 0 0 0 0 0 0 Egyéb 0 0 0 0 0 0 Összes bevétel 0 0 0 16 465 20 920 23 519 2017 2018 2028 2038 2039 2040 Lakossági díjbevétel 14 913 15 854 16 013 16 828 16 828 16 828 - új rákötések 14 913 15 854 16 013 16 828 16 828 16 828 - meglévő rákötések díjnövekménye 0 0 0 0 0 0 - ivóvíz bevétel-növekmény/csökkenés* 0 0 0 0 0 0 Intézményi díjbevétel 4 637 4 822 4 870 5 118 5 118 5 118 Gazdálkodói díjbevétel 1 288 1 339 1 353 1 422 1 422 1 422 Szippantott szennyvíz díjbevétele 3 598 4 533 4 608 4 996 4 996 4 996 Áthárított vízterhelési díj 0 0 0 0 0 0 Másodnyersanyag-értékesítés 0 0 0 0 0 0 Egyéb 0 0 0 0 0 0 Összes bevétel 24 435 26 549 26 845 28 365 28 365 28 365 A díjakat és ezen keresztül a bevételeket úgy terveztük, hogy fedezetet nyújtsanak a működési és karbanartsi költségek valamint a pótlási költségek teljességére. Ezen kívül a harminc éven túl pótlandó eszközök egy részének megújítására is tartalmaz fedezetet. 214

7.2.2.-5. táblázat: Díjbevételek és az amortizációs költségek 2011 2012 2013 2014 2015 2016 Fajlagos díj növekmény (Ft/m3) 300,00 300,00 300,00 300,00 315,00 330,75 Fajlagos üzemeltetési és karbantartási költség növekmény (Ft/m3) 0,00 0,00 0,00-3 097,21-3 129,21-3 137,75 Új eszközök fajlagos éves értékcsökkenése (Ft/m3) 0,00 0,00 0,00 517,03 436,64 413,22 Díjbevétel Üzemeltetési és karbantartási költség (mft/év) 0 0 0 8 12 14 Kumulált Díjbevétel Kumulált üzemeltetési és karbantartási költség (mft) 0 0 0 8 19 33 Új eszközök éves értékcsökkenése (mft/év) 0 0 0 27 27 27 Kumulált éves értékcsökkenése az új eszközöknek (mft) 0 0 0 27 55 82 2017 2018 2028 2038 2039 2040 Fajlagos díj növekmény (Ft/m3) 330,75 343,98 347,42 365,11 365,11 365,11 Fajlagos üzemeltetési és karbantartási költség növekmény (Ft/m3) -3 141,70-3 145,13-3 127,36-3 109,58-3 107,81-3 106,03 Új eszközök fajlagos éves értékcsökkenése (Ft/m3) 401,19 389,93 389,93 389,93 389,93 389,93 Díjbevétel Üzemeltetési és karbantartási költség (mft/év) 15 17 16 17 16 16 Kumulált Díjbevétel Kumulált üzemeltetési és karbantartási költség (mft) 49 66 235 401 418 434 Új eszközök éves értékcsökkenése (mft/év) 27 27 27 27 27 27 Kumulált éves értékcsökkenése az új eszközöknek (mft) 109 137 410 683 710 737 7.2.3. A projekt pénzügyi teljesítménymutatói A projekt megtérülési mutatói azt segítenek eldönteni, hogy az adott projektet érdemes-e megvalósítani. Az alapszabály, hogy egy projektet akkor érdemes megvalósítani, amikor a nettó pénzáramok jelenértéke nagyobb, mint nulla azaz FNPV>0 valamint a pénzügyi belső megtérülési kamatráta nagyobb, mint az alkalmazott pénzügyi diszkontráta, azaz FRR>i. A következő két táblázatban (ld. 7.2.3-1 és7.2.3-2 táblázat) mutatjuk be a beruházás belső kamatlába és nettó jelenértéke számítását támogatás nélküli esetben és a befektetett tőke figyelembe vételével. 215

7.2.3-1. táblázat: A megtérülési mutatók EU támogatás nélküli esetben 1. Pénzügyi beruházási költség (tartalékkeret nélkül) 14 800 000 525 127 000 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2028 2038 2039 2040 550 455 000 2 400 000 0 0 0 0 0 0 0 0 2. Üzemeltetési és karbantartási költség 0 0 0 8 840 610 9 371 521 9 391 165 9 093 138 9 129 433 10 463 149 11 796 864 11 930 235 12 063 607 3. Pótlás 0 0 0 0 0 0 0 320 000 3 426 000 5 496 500 0 0 4. Kiadási pénzáram (1+2+3) 14 800 000 525 127 000 550 455 000 5. Pénzügyi működési bevétel 0 0 0 11 240 610 9 371 521 9 391 165 9 093 138 9 449 433 16 465 251 20 919 821 23 518 664 24 435 291 26 549 054 13 889 149 26 844 545 17 293 364 28 364 618 11 930 235 12 063 607 28 364 618 28 364 618 6. Egyéb bevétel 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 7. Bevételi pénzáram (5+6) 0 0 0 16 465 251 8. Maradványérték 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 9. Nettó összes pénzügyi pénzáram (7+8-4) -14 800 000 10. Pénzügyi nettó jelenérték -14 800 000 A beruházás belső kamatlába (FRR/C) -1,69% Nettó jelenérték (FNPV/C) -814 100 775-525 127 000-500 120 952-550 455 000 5 224 641 20 919 821 11 548 300-499 278 912 4 513 241 9 500 815 23 518 664 14 127 500 11 069 266 24 435 291 15 342 153 11 448 551 26 549 054 17 099 621 26 844 545 12 955 396 28 364 618 11 071 254 28 364 618 28 364 618 16 434 382 12 152 381 5 652 396 2 965 417 4 192 306 627 752 480 644 053 491 156 470 426 216

7.2.3-2. táblázat: A befektetett tőke megtérülési mutatói 2011 2012 2013 2014 2015 2016 1. Pénzügyi működési költség, kivéve (2) 0 0 0 8 840 610 9 371 521 9 391 1 2. Pénzügyi pótlási költség 0 0 0 0 0 3. Hiteltörlesztés 0 0 0 0 0 4. Hitelkamat 0 0 0 0 0 5. Nemzeti hozzájárulás, költségvetési hozzájárulás 4 722 602 168 253 162 176 362 687 765 827 0 6. Kiadási pénzáram (1+2+3+4+5) 4 722 602 168 253 162 176 362 687 9 606 438 9 371 521 9 391 1 7. Pénzügyi bevétel 0 0 0 16 465 251 20 919 821 23 518 6 8. Pénzügyi maradványérték 0 0 0 0 0 9. Nettó összes pénzügyi pénzáram (7+8-6) -4 722 602-168 253 162-176 362 687 6 858 813 11 548 300 14 127 5 Pénzügyi nettó jelenérték -4 722 602-160 241 106-159 966 156 5 924 901 9 500 815 11 069 2 2017 2018 2028 2038 2039 2040 1. Pénzügyi működési költség, kivéve (2) 9 093 138 9 129 433 10 463 149 11 796 864 11 930 235 12 063 607 2. Pénzügyi pótlási költség 0 320 000 3 426 000 5 496 500 0 0 3. Hiteltörlesztés 0 0 0 0 0 0 4. Hitelkamat 0 0 0 0 0 0 5. Nemzeti hozzájárulás, költségvetési hozzájárulás 0 0 0 0 0 0 6. Kiadási pénzáram (1+2+3+4+5) 9 093 138 9 449 433 13 889 149 17 293 364 11 930 235 12 063 607 7. Pénzügyi bevétel 24 435 291 26 549 054 26 844 545 28 364 618 28 364 618 28 364 618 8. Pénzügyi maradványérték 0 0 0 0 0 627 752 480 9. Nettó összes pénzügyi pénzáram (7+8-6) 15 342 153 17 099 621 12 955 396 11 071 254 16 434 382 644 053 491 Pénzügyi nettó jelenérték 11 448 551 12 152 381 5 652 396 2 965 417 4 192 306 156 470 426 A beruházás belső kamatlába (FRR/K) 2,85% Nettó jelenérték (FNPV/K) -123 419 116 217

7.2.4. A megítélhető támogatási összeg maghatározása A támogatási jogosultság vizsgálata Az EU útmutató kimondja, hogy csak olyan projekt kaphat támogatást, amelynek a pénzügyi nettó jelenértéke kisebb mint nulla, azaz FNPV<0, illetve a belső megtérülési kamatrátája kisebb vagy egyenlő, mint az alkalmazott pénzügyi ráta, azaz FRR<=i. A kiválasztott beruházási változat teljes költségeit figyelembe véve a pénzügyi nettó jelenérték (FNPV/c) -821.075.447 Ft, míg a pénzügyi belső megtérülési ráta (FRR/c) (- 1,71%). Mivel a kapott nettó jelenérték kisebb mint nulla, valamint a belső megtérülési ráta kisebb mint az alkalmazott 5%-os diszkontráta, így a projekt az EU útmutató mindjét feltételét egyszerre teljesíti, tehát támogatásra jogosult. A befektetett tőke megtérülését az FNPV/K és IRR/K mutatókkal jellemezzük. A mutatók azt mutatják meg, hogy mennyi a tagállami és magán szektor általi befektetés hozama EU-s hozzájárulás nélkül. A befektetett tőke megtérüléséhez felhasznált adatokat a 37. táblázatban foglaltuk össze. A számítás eredménye szerint az FNPV/k -123.161.317 Ft az FRR/k pedig 2,83%. A megítélhető támogatási összeg meghatározása A számítás eredményeképpen a finanszírozási hiány ráta 80,10%. Ennek figyelembe vételével a tartalékkeret nélkül számított elszámolható beruházási költségekre az EU-s támogatás összege 742.677.721 Ft a központi költségvetés támogatása 131.060.774 Ft, míg az önkormányzati hozzájárulás 216.982.622 Ft. A tartalékkeretet is figyelembe vevő támogatási öszegeket az alábbi táblázatban részletesen bemutatjuk. A számítások ellenőrizhetők a mellékelte excel táblázat megfelelő munkalapján. 6. 6 CBA_Kelebia_A_változat_20100715_beadando.xls, Fin_hiány_Számítás munkalap 218

7.2.4.-1. táblázat: A támogatás számítása 1 millió EUR feletti jövedelemtermelő nem nagyprojektnél Megnevezés % Ft Diszkontált teljes pénzügyi beruházási költség (DIC) 1 016 273 074 Diszkontált pénzügyi bevétel (a) 341 409 344 Diszkontált üzemeltetési és karbantartási költség (b) 133 325 448 Diszkontált pótlási költség (c) 158 421 752 Diszkontált maradványérték (d) 152 510 156 Diszkontált nettó pénzügyi bevétel (DNR = a-b-c+d) 202 172 300 Elszámolható ráfordítás maximuma (Max EE=DIC- DNR) Finanszírozási hiány ráta (R=MaxEE/DICe) 80,1065% 814 100 775 Elszámolható költség tartalékkerettel (EC) 1 090 721 118 Döntési összeg, KEOP támogatás (DA=EC*R, de R értéke nem lehet magasabb a támogatási konstrukcióra vonatkozó maximális támogatási aránynál, 85%-nál) Maximális társfinanszírozási ráta (CReu) 85,00% 873 738 496 Kedvezményezett hozzájárulása 19,89% 216 982 622 A vonatkozó részletes mennyiségi kockázati számítást a 7.4.2.1 fejezetben adjuk meg. A tartalékkerettel együtt számított hozzájárulási összegeket a 7.2.4.-1/b táblázatban adjuk meg. 7.2.4.-1/b. táblázat. EU támogatás Központi költségvetés Önkormányzat Összesen Elszámolható költségekre nyújtott összeg (Ft) 742 677 721 131 060 774 216 982 622 1 090 721 118 Elszámolható költségekre számított hozzájárulási arány 68,09% 12,02% 19,89% 100,00% Elszámolható költségekre nyújtott összeg tartalékkal együtt (Ft) 797 385 522 140 715 092 232 966 193 1 171 066 807 Nem támogatott költség tartalékkerettel 0 0 2 225 753 2 225 753 Teljes beruházási összköltség (támogatott és nem támogatott, tartalékkerettel) 797 385 522 140 715 092 235 191 946 1 173 292 560 219

7.2.5. Pénzügyi fenntarthatóság vizsgálata A pénzügyi fenntarthatóság vizsgálat célja a projekt hosszú távú pénzügyi egyensúlyának bemutatása. A pénzügyi fenntarthatóság vizsgálatához szükséges adatok az előző táblázatokból nyerhetők. A projekt pénzügyileg fenntartható, ha a kumulált pénzáram egyik évben sem negatív figylembe véve a CBA útmutató azt a megkötését, hogy a maradványértéket csak akkor kell szerepeltetni, ha pénzügyileg is realizálódik. Mivel a referencia időszak végén a projektben megvalósított eszközöket a tulajdonos önkormányzat feltételezhetően nem értékesíti, ezért itt a maradványértéket nulla értékkel szerepeltettük. Az útmutató szerint a bevételeket korrigáltuk a feltételezett díjbeszedési aránnyal, amit a tervezők tapasztalatai alapján a elérhető bevétel 95%-ban állapítottuk meg. A CBA útmutató szerint amennyiben a bevétel (beleértve kapott támogatásokat is) nem elegendő a működési költségek finanszírozására, akkor a projektgazdának kell gondoskodnia a különbözet finanszírozásról. Az alább bemutatott táblázat alapján megállapítható, hogy a különbözeti projekt a - kezdeti díjemelések hatására - kumulált pénzáramlása minden évben pozitív, így abból finanszírozható a folyamatos működés illetve a pótlások költsége. A projekt pénzügyi fenntarthatóságát a 7.2.5-1. sz. táblázat mutatja. 220

7.2.5.-1. táblázat: Projekt pénzügyi fenntarthatósága Jelenérték Összesen 2011 2012 2013 2014 2015 1 Pénzügyi beruházási költség 1 016 273 074 1 092 782 000 14 800 000 525 127 000 550 455 000 2 400 000 0 2 Pénzügyi üzemeltetési és karbantartási költség 133 325 448 280 416 399 0 0 0 8 840 610 9 371 521 3 Pénzügyi pótlási költség 158 421 752 358 752 000 0 0 0 0 0 4 Hitel tőketörlesztése 0 0 0 0 0 0 0 5 Hitel kamatainak törlesztése 0 0 0 0 0 0 0 6 Kiadási pénzáram (1+2+3+4+5) 1 308 020 274 1 731 950 399 14 800 000 525 127 000 550 455 000 11 240 610 9 371 521 7 Pénzügyi bevétel (díjak a díjbeszedési aránnyal korrigálva) 324 338 877 678 727 257 0 0 0 15 641 988 19 873 830 8 EU támogatás 690 681 659 742 677 721 10 077 398 356 873 838 374 092 313 1 634 173 0 9 Nemzeti hozzájárulás (10+11) 325 591 415 350 104 279 4 722 602 168 253 162 176 362 687 765 827 0 10 Központi költségvetés hozzájárulása 121 884 999 131 060 774 1 778 364 62 977 736 66 016 290 288 383 0 11 Saját forrás (12+13) 203 706 417 219 043 504 2 944 238 105 275 425 110 346 397 477 444 0 12 Önerő (készpénz, munkaerő hozzájárulás) 203 706 417 219 043 504 2 944 238 105 275 425 110 346 397 477 444 0 13 Idegen forrás (14+15) 0 0 0 0 0 0 0 14 Hitel 0 0 0 0 0 0 0 15 Egyéb idegen forrás 0 0 0 0 0 0 0 16 Pénzügyi maradványérték 0 0 0 0 0 0 0 17 Bevételi pénzáram (7+8+9+16) 1 340 611 951 1 771 509 257 14 800 000 525 127 000 550 455 000 18 041 988 19 873 830 18 Nettó összes pénzügyi pénzáram (17-6) 32 591 677 39 558 858 0 0 0 6 801 378 10 502 309 19 Nettó halmozott pénzügyi pénzáram 492 211 634 944 359 515 0 0 0 6 801 378 17 303 687 221

2016 2017 2027 2037 2038 2039 2040 1 Pénzügyi beruházási költség 0 0 0 0 0 0 0 2 Pénzügyi üzemeltetési és karbantartási költség 9 391 165 9 093 138 10 329 777 11 663 492 11 796 864 11 930 235 12 063 607 3 Pénzügyi pótlási költség 0 0 0 44 453 000 5 496 500 0 0 4 Hitel tőketörlesztése 0 0 0 0 0 0 0 5 Hitel kamatainak törlesztése 0 0 0 0 0 0 0 6 Kiadási pénzáram (1+2+3+4+5) 9 391 165 9 093 138 10 329 777 56 116 492 17 293 364 11 930 235 12 063 607 7 Pénzügyi bevétel (díjak a díjbeszedési aránnyal korrigálva) 22 342 731 23 213 526 25 502 317 26 946 387 26 946 387 26 946 387 26 946 387 8 EU támogatás 0 0 0 0 0 0 0 9 Nemzeti hozzájárulás (10+11) 0 0 0 0 0 0 0 10 Központi költségvetés hozzájárulása 0 0 0 0 0 0 0 11 Saját forrás (12+13) 0 0 0 0 0 0 0 12 Önerő (készpénz, munkaerő hozzájárulás) 0 0 0 0 0 0 0 13 Idegen forrás (14+15) 0 0 0 0 0 0 0 14 Hitel 0 0 0 0 0 0 0 15 Egyéb idegen forrás 0 0 0 0 0 0 0 16 Pénzügyi maradványérték 0 0 0 0 0 0 0 17 Bevételi pénzáram (7+8+9+16) 22 342 731 23 213 526 25 502 317 26 946 387 26 946 387 26 946 387 26 946 387 18 Nettó összes pénzügyi pénzáram (17-6) 12 951 566 14 120 389 15 172 540-29 170 105 9 653 023 15 016 151 14 882 780 19 Nettó halmozott pénzügyi pénzáram 30 255 253 44 375 642 30 506 615 6 903 9 659 926 24 676 078 39 558 858 222

7.3. Közgazdasági költség-haszon elemzés 7.3.1. A projekt közgazdasági költségeinek becslése A CBA útmutató ajánlása szerint a pénzügyi költségeket ki kell igazítani a következő vonatkozásokban: költségvetési (fiskális) kiigazítások, piaci árról való áttérés elszámoló árra, externális hatások. A kiigazítások közül a költségvetési (fiskális) kiigazításokat és a piaci árról való áttérést elszámoló árra a költségek becslésénél kell elvégezni. Az externális hatásokkal történő kiigazítást a hasznok becslésénél kell elvégezni. Költségvetési (fiskális) kiigazítások A közgazdasági elemzés a pénzügyi költségbecslésből indul ki, azonban a pénzügyi elemzésben szereplő piaci árak magukba foglalhatnak adókat és támogatásokat, amelyek befolyásolják a viszonylagos árakat. E torzítások kiküszöbölése érdekében általános szabály, hogy a közgazdasági elemzés közvetett adókat nem tartalmazhat. Közvetett adóról beszélünk, ha az adóalany különbözik az adóteher viselőjétől. Közvetlen (egyenes) adó esetén az adóalany megegyezik azzal a személlyel, akit gazdasági értelemben az adó terhel. A fenti elvek alapján a következő költségvetési kiigazításokat szükséges megtenni: Az áfát a társadalmi költségek számításához a pénzügyi költségekből mindig le kell vonni, függetlenül attól, hogy visszaigényelhető-e vagy sem. A támogatások esetében, ha konkrét költségelemekre irányul a támogatás, például ingyenes területhasználat, akkor a pénzügyi költségeket ezekkel a támogatásokkal ki kell egészíteni, hogy társadalmi költségeket kapjunk. Ha a támogatás nem konkrét költségelemhez kapcsolódik (árkiegészítés, normatív támogatás stb.), a támogatást nem kell a költségoldali korrekciónál figyelembe venni. A beruházási költségek esetében a transzfer jellegű Áfa nem került beszámításra így az egyenlő a pénzügyi elemzés során alkalmazott beruházási költséggel. Az üzemeltetés során mindenütt nettó árakkal számoltunk, így korrekció igénye legfeljebb a munkabér esetében merülhetne fel. Azonban mivel a bérköltségek számítása során az üzemeltetőtől kapott helyi bérekből kiindulva dolgoztunk, ezért feltételezzük, hogy azok megfelelnek a valós piaci béreknek, így korrekciót nem kellett alkalmaznunk. Közgazdasági költségek összegzése A fentebb leírtak szerint eljárva összesítettk a költégeket a 7.3.1-1. táblázatban. A projekt fejlesztési klönbözettel számolt közgazdasági költségei jelenértéken 598 122 710 Ft. 223

7.3.1.-1. táblázat: A közgazdasági költségek becslésének eredményei 1. Összes pénzügyi költség Áfa nélkül 1 067 297 012 0 1.1 Összes pénzügyi beruházási költség 928 321 902 0 1.2 Összes pénzügyi működési költség 138 975 110 Jelenérték 2011 2012 2013 2014 2015 2016 138 975 110 488 427 000 488 427 000 138 975 110 517 955 000 8 840 610 9 371 521 9 391 165 517 955 000 0 0 0 138 975 110 138 975 110 138 975 110 138 975 110 1.2.1 Üzemeltetési és karbantartási költség 124 957 534 0 0 0 8 840 610 9 371 521 9 391 165 1.2.2 Pótlás 146 899 867 0 0 0 0 0 0 1.2.3 Maradványérték -132 882 291 0 0 0 0 0 0 2. Költségvetési (fiskális) korrekciók 0 0 0 0 0 0 0 3. Közgazdasági költség összesen (1-2) 1 067 297 012 0 Diszkontált közgazdasági költségek 1 067 297 012 0 488 427 000 462 963 981 517 955 000 8 840 610 9 371 521 9 391 165 465 357 921 7 528 784 7 564 849 7 185 503 2017 2018 2028 2038 2039 2040 1. Összes pénzügyi költség Áfa nélkül 9 093 138 9 449 433 13 889 149 17 293 364 11 930 235-615 688 873 1.1 Összes pénzügyi beruházási költség 0 0 0 0 0 0 1.2 Összes pénzügyi működési költség 138 975 110 138 975 110 138 975 110 138 975 110 138 975 110 138 975 110 1.2.1 Üzemeltetési és karbantartási költség 9 093 138 9 129 433 10 463 149 11 796 864 11 930 235 12 063 607 1.2.2 Pótlás 0 320 000 3 426 000 5 496 500 0 0 1.2.3 Maradványérték 0 0 0 0 0-627 752 480 2. Költségvetési (fiskális) korrekciók 0 0 0 0 0 0 3. Közgazdasági költség összesen (1-2) 9 093 138 9 449 433 13 889 149 17 293 364 11 930 235-615 688 873 Diszkontált közgazdasági költségek 6 594 760 6 495 888 5 589 640 4 074 394 2 664 282-130 328 674 224

7.3.2. A projekt hasznainak becslése A CBA útmutató szerint a projekt hatásai jelentkezhetnek: közvetlenül a projekt használóinál, ezek a szolgáltatást igénybe vevőknél jelentkező hasznok, valamint külső gazdasági hatásokban, amelyek o nem közvetlenül a projekt kedvezményezettjénél vagy a projekt használóinál jelentkeznek, és o közvetlen pénzügyi ellentételezés nem kíséri őket A közgazdasági hasznokat minden esetben pénzben fejeztük ki, amely a megoldott környezetvédelmi problémák közgazdasági értékét mutatja. 7.3.2.1 Használónál jelentkező hasznok becslése A használónál jelentkező közgazdasági hasznok becsléséhez a helyettesítő költségek módszerét alkalmaztuk. Ennek értelmében azt feltételeztük, hogy van egy olyan egyébként megvalósítható, jogszabályokat kielégítő szennyvízgyűjtési és kezelési, alternatív projekt, amely a jelentkező környezeti problémákat felszámolja, ugyanakkor a költségei elkerülése a felhasználóknak egyértelmű hasznot jelentene. Ez a projekt 2011-2013 során valósulna meg, és zárt szennyvízgyűjtő tárolók építését jelentené, melyekből szippantós kocsi szállítaná a szennyvizet a szennyvíztisztító telepre. 7.3.2.2 Az externális hasznok becslése Mivel a használónál jelentkező hasznok becslésénél azzal a feltételezéssel éltünk, hogy a használók a helyettesítő projekt esetében saját költségükön oldanák meg a környezetvédelmi problémákat, ezzel kimondtuk azt is, hogy a helyettesítő projekt esetében az externális hatások nagy részét a szennyezés elkerülésének, felszámolásának vagy a negatív hatások csökkentése költségét a használók megfizetnék. Ilyen elkerült költségből keletkező haszonnak tekinthetjük a projekt elmaradása esetén felmerülő pl. új ivóvízkutak létesítési költségét. Az elkerült szennyezés okozta költségeken túl mint externális hasznokat nevesíthetjük a használónótól eltérő csoportoknál megjelenő közvetlen hasznokat pl. turizmus növekedését vagy iszapkihelyezés miatti termésátlag növekedését. Az externális hasznok számszerűsítésétől ennek ellenére eltekintettünk, egyrészt mivel a használónál jelentkező hasznok már olyan mértékűek, hogy azok a projekt támogathatóságát szélsőséges esetekben is biztosítják. Ezt forgatókönyv és monte carló kockázatelemzési módszert alkalmazva bizonyítottuk. Ebből következik, hogy többlet haszon csak még jobban biztosítaná a projekt támogathatóságát, de a lényegi megítélésen nem változatna. Másrészt rendkívül pontatlanul tudnánk csak számszerűsíteni, hogy a vízbázis védelme mennyibe 225

kerülne, hány új kút fúrására lenne szükség, vagy menyivel emelkedne a vendégéjaszakák száma a településen. Tulajdonképpen az externális hasznok számszerű kimutatása nem befolyásolná projekt támogathatóságának megítélését, ezért kimutatásukat szükségtelennek tartjuk. Nem számszerűsíthető hasznok A felszíni vizeket érintő hatás A nagy mennyiségű szennyvíz összegyűjtése és zárt térben való tisztítása valamint az iszap megfelelő elhelyezése révén lényegesen kevesebb szennyezőanyag jut a felszíni vizekbe így csökkentve az eutrofikációt és a biodiverzitásra gyakorolt kedvezőtlen hatásokat. A szennyvíztisztítóból kilépő szennyvíz környezetre gyakorolt hatása semlegesnek minősíthető. A talajt és a felszín alatti vizeket érintő hatás A beruházás segítségével elkerüljük a szennyvíz közvetlen talajba jutását és a felszín alatti vizek szennyeződését. Ennek kedvező hatása van az ivóvízbázis véelmére és a felszíni vizek minőségére is. Közvetlen szennyezést legfeljebb a csatornahálózat szivárgása okozhat, amely azonban gondos építéssel és rendszeres ellenőrzéssel és karbantartással megelőzhető. 7.3.2.3 A hasznok összegzése A számítások során a következő feltételezésekkel éltünk. A tárolók létesítésének költsége 500.000 Ft/db, ami 573 bekötni tervezett ingatlan 80%-át érintené, ugyanis feltételezésünk szerint ennyi helyen nincsen a jogszabályoknak megfelelő zárt tároló. A zárt tárolók kiépítési költsége így jelenértéken számolva 257.304.286 Ft lenne. Az éptésen túl további haszon lenne az üzembentartás elkerülése, ami az elszállítás és elhelyezés költségével egyenlő. A működési költségeket a szennyvíz fajlagos szállítási és kezelési költségei adják ki, amelyek 2.000 Ft/m3-t tesznek ki. Az így kapott összes közgazdasági hasznok jelenértéken 1.799.054.375 Ft 226

7.3.2.-1. táblázat: A hasznok összegzése (Ft) Haszonelem Jelenérték 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2028 2038 2039 2040 Zárt szennyvíztároló megépítésének elmaradásából származó haszon Zárt szennyvízátozó üzemeltetésének elmaradásából származó haszon Közgazdasági hasznok összesen Diszkontált közgazdasági hasznok összesen 201 368 571 103 140 000 1 492 757 941 0 0 1 623 042 801 1 542 072 550 103 140 000 103 140 000 103 140 000 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 103 140 000 97 763 033 100 197 690 100 197 690 90 022 857 100 197 690 100 197 690 85 329 722 100 197 690 100 197 690 80 881 253 100 197 690 100 197 690 76 664 695 100 197 690 100 197 690 72 667 957 100 197 690 100 197 690 68 879 580 100 197 690 100 197 690 40 324 213 100 197 690 100 197 690 23 607 027 100 197 690 100 197 690 22 376 329 100 197 690 100 197 690 21 209 791 227

7.3.3. Közgazdasági teljesítménymutatók A CBA útmutató kimondja, hogy csak azok a projektek támogathatók, amelyek gazdasági nettó jelenértéke (ENPV) azaz a jövőbeni nettó haszonáramok diszkontált értéke nagyobb nullánál, illetve a gazdasági belső megtérülési rátája (ERR), amely mellett az ENPV nulla, nagyobb legyen, mint az alkalmazott közgazdasági diszkontráta (5,5%). Amennyiben az ERR nem számítható ki, csak az ENPV alapján lehet dönteni. A haszon-költség arány (BCR), ami a teljes időszakra vonatkozóan a jelenértékre átszámított hasznok és költségek arányát mutatja, nagyobb legyen, mint 1 A számított közgazdasági teljesítménymutatók értékeit az alábbi táblázatban mutatjuk be, melyből látható, hogy a közgazdasági nettó jelenérték nagyobb, mint nulla; a beruházás belős kamatlába nagyobb, mint az alkalmazott diszkont kamatláb; és a haszon-költség arány nagyobb mint egy. A projekt mindhárom támogathatósági feltételt teljesíti, így közgazdasági szempontból is támogatható. 228

7.3.3-1. táblázat: közgazdasági teljesítménymutatók Jelenérték 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2028 2038 2039 2040 Nettó közgazdasági pénzáram 474 775 537 103 140 000-385 287 000-417 757 310 91 357 080 90 826 169 90 806 525 91 104 553 90 748 257 86 308 542 82 904 326 88 267 455 715 886 563 Nettó diszkontállt közgazdasági pénzáram 474 775 537 103 140 000-365 200 948-375 335 064 77 800 938 73 316 404 69 479 192 66 073 197 62 383 692 34 734 573 19 532 633 19 712 047 151 538 464 A beruházás belső kamatlába (ERR) 11,14% Nettó jelenérték (ENPV) 474 775 537 Haszon, költség arány (B/C) 1,44 229

7.4. Érzékenységvizsgálat és kockázatelemzés Az érzékenységi vizsgálat és a kockázatelemzés célja, hogy feltárja milyen hatással van a teljesítménymutatók alakulására az alapesetben készített legjobb becsléstől való eltérés, illetve ezek bekövetkezésének valószínűsége. Az érzékenységvizsgálat lehetőséget ad arra, hogy megvizsgálhassuk, milyen hatással van a teljesítménymutatókra a költségeket és hasznokat meghatározó változók feltételezett változásai. A kockázatelemzésben pedig azt nézzük meg, hogy mi a változások bekövetkezési valószínűsége (valószínűségi eloszlása), majd ezek figyelembe vételével mik a teljesítménymutatók várható értékei. 7.4.1. Érzékenységvizsgálat Az érzékenységi vizsgálat célja a projekt alapesetében kiszámított teljesítmény mutatóira hatást gyakorló tényezők azonosítása, majd a legnagyobb hatást gyakorló, azaz kritikus változóinak és paramétereinek kiválasztása. Az NFÜ által kiadott 2009. márciusi CBA útmutató szavait idézve kritikus minden olyan változó, amelynek 1%-os abszolút mértékő megváltozása (pozitív vagy negatív értelemben) a belső megtérülési ráta 1%-os vagy a nettó jelenérték 1%-os vagy annál nagyobb mértékő változását okozza. Közvetlen hatótényezők azonosítása Az útmutató az alábbi közvetlen hatótényezőket determinálja: Pénzügyi teljesítménymutatókra ható tényezők (FNPV, FRR): pénzügyi bevételek pénzügyi beruházási költség pénzügyi működési költség Közgazdasági teljesítménymutatókra ható tényezők (ENPV, ERR BCR): pénzügyi működési költség közgazdasági beruházási és működési költségek korrekciós tényezők hasznok Az útmutató 5.1.1 fejezete szerint, amennyiben közvetlen hatótényező nem éri el a kritikus változó szintet (1%-os változása nem hat 5%-nál nagyobb mértékben a teljesítménymutatókra), akkor azokat a közvetett tényezőket nem kell továbbvizsgálni, amelyek egyedül erre a közvetlen tényezőre hatnak, továbbá nincsenek összefüggésben más közvetett tényezőkkel. A több közvetlen, illetve közvetett tényezőre hatással lévő közvetett tényezőket külön kell megvizsgálni. Ezeket a tényezőket nem számszerüsítjük az érzékenységvizsgálatban, azonban a kockázatelemzésben a leglényesebbeket elemezzük. 230

Egymástól függő változók kizárása A közvetlen hatótényezők számos más közvetett tényezőre bontható, melyek vagy egymástól függetlenül, vagy egymással összefüggésbe hatnak a közvetlen tényezőkre. Beruházási költséget befolyásoló kockázatok o A beruházási javak ára emelkedik o A kivitelező pótmunka követeléssel lép föl o Késik a kivitelező Bevételeket befolyásoló kockázatok o Díjak alakulása o Díjfizetési hajlandóság csökkenése o Szennyvíz mennyiség csökkenése o Rákötési hajlandóság elmaradása a tervezettől Üzemeltetési költségeket befolyásoló kockázatok o Anyag, energia és munkaerő árak változása o Szennyvízmennyiség csökkenése o Tervezettnél nagyobb a szennyvízmennyiség megnövekedett infiltráció vagy illegális rákötések miatt A beruházási költségeket befolyásoló tényezők egyike sem hozható összefüggésbe más közvetett tényezőkkel. A bevételeket befolyásoló tényezők közül a díjak mivel elsősorban költség alapon meghatározottak tapasztalat szerint összefüggenek az üzemeltetési költségekkel és az arra ható tényezőkkel. Ebből következően az árak változásával és a szennyvízmennyiség változásával. Ebből következően a díjak függenek a díjfizetési hajlandóságtól is, ami viszont nagyrészt az általános gazdasági helyzet, a díjak mértéke és dinamikája függvénye. Ebből látható, hogy a bevételek esetében lényegében az összes közvetett változó egymástól is függ valamilyen nehezen számszerűsíthető mértékben. Ezen összefüggések mértéke településenként jellemző és eltérheő lehet. Ezért azzal az egyszerűsítessel éltünk, hogy a több tényezőre ható közvetett tényezők közül csak a szennyvíz változását vizsgáljuk. Kritikus változók azonosítása rugalmasság vizsgálattal A magyar CBA útmutató 5.1.1 és 5.1.4 fejezete szerint járunk el a továbbiakban. Ezek szerint kritikus minden olyan közvetlen hatótényező, amelynek 1% mértékű megváltozása (mind pozitív mind negatív értelemben) a teljesítménymutatók 5%, vagy annál nagyobb mértékű változását okozza. A kritikus változók kiszűrése érdekében először a közvetlen hatótényezőket vizsgáljuk meg. A pénzügyi rugalmasság vizsgálat során az alábbi közvetlen változókat vizsgáltuk meg: beruházási költségek, működési költségek, pénzügyi bevételek közgazdasági hasznok pénzügyi reál diszkont ráta válozása 231

Ezen kívül megvizsgáltuk a szennyvíz mennyiség változásának hatását is, mivel ez több közvetlen tényezőre is hat. A fenti változókra készített rugalmasság vizsgálat eredményeit az alábbi táblázatban foglaljuk össze. 7.4.1-1. táblázat: Rugalmasság vizsgálat pénzügyi tényezőkre Változatok FRR/C FRR/C válozás %-ban FNPV/C Alap változat -1,69% -814 100 775 Közvetlen pénzügyi hatótényezők Beruházási költség 1%-os növekedés -1,72% -2,21% -824 263 505-1,25% Beruházási költség 1%-os csökkenés -1,65% 2,23% -803 938 044 1,25% Működési költség 1%-os növekedés -1,72% -1,71% -817 018 247-0,36% Működési költség 1%-os csökkenés -1,66% 1,71% -811 183 303 0,36% Pénzügyi bevételek 1%-os növekedés -1,66% 1,89% -810 686 681 0,42% Pénzügyi bevételek 1%-os csökkenés -1,72% -1,89% -817 514 868-0,42% Szennyvízmennyiség 1%-os növekedés -1,69% -0,01% -814 307 969-0,03% Szennyvízmennyiség 1%-os csökkenés -1,69% 0,01% -813 893 580 0,03% Diszkont ráta változás Diszkont ráta 100 % pontosos növekedése 6%-ra Diszkont ráta 100 % pontos csökkenése 4%- ra 0,00% 0,00% 0-3,12% 0,00% 0,00% 0 4,63% FNPV/C változás %-ban A fenti 5%-os küszöböt figyelembe véve a projekt egyetlen közvetlen hatótényezőre sem kritikus, mivel az FRR/C és a FNPV/C pénzügyi teljesítmény mutatók 1%-os hatótényező változás mellett kevesebb mint 5%-kal változtak meg. Ammennyiben a CBA útmutató korábbi más fejezetében említett 1%-os kritikussági korlát mellett ítéljük meg az eredményeinket, akkor azt mondhatjuk, hogy a szennyvízmennyiség kivételével mindegyik változóra kritikus a projekt, mert az FRR/C muató több mint 1%-kal változik. A kockázatkezelési stratégia kialakítása során ezért fokozottan kell minden vizsgált változót érintő kockázatkezelési stratégiára. A közgazdasági érzékenységvizsgálat során az alábbi változókat vizsgáltuk meg: Közgazdasági beruházási költségek változása, Működési költségek változása, Pótlási költségek változása, Közgazdasági hasznok változása, Társadalmi diszkont kamatláb Szennyvíz mennyiség 232

7.4.1-2. táblázat: Rugalmasság vizsgálat közgazdasági tényezőkre Változatok ERR ERR válozás %-ban ENPV Alap változat 11,14% 474 775 537 Közvetlen közgazdasági hatótényezők ENPV %-ban Beruházási költség 1%-os növekedés 10,96% -1,62% 465 492 318-1,96% Beruházási költség 1%-os csökkenés 11,33% 1,66% 484 058 756 1,96% Közgazdasági működési költség 1%-os növekedés Közgazdasági működési költség 1%-os csökkenés 11,12% -0,20% 473 385 786-0,29% 11,17% 0,20% 476 165 288 0,29% Közgazdasági hasznok 1%-os növekedés 11,35% 1,85% 490 196 263 3,25% Közgazdasági hasznok 1%-os csökkenés 10,94% -1,83% 459 354 812-3,25% Szennyvízmennyiség 1%-os növekedés 11,12% -0,22% 472 878 005-0,40% Szennyvízmennyiség 1%-os csökkenés 11,17% 0,22% 476 673 070 0,40% Diszkont ráta változás Diszkont ráta 100 % pontosos növekedése 6,5%-ra Diszkont ráta 100 % pontos csökkenése 4,5%- ra 11,14% 0,00% 348 016 908-26,70% 11,14% 0,00% 631 248 154 32,96% változás 7.4.1-2. táblázat: Rugalmasság vizsgálat közgazdasági tényezőkre (folyt) Változatok BCR BCR változás %-ban Alap változat 1,44 Közvetlen közgazdasági hatótényezők Beruházási költség 1%-os növekedés 1,43-0,86% Beruházási költség 1%-os csökkenés 1,46 0,88% Közgazdasági működési költség 1%-os növekedés 1,44-0,13% Közgazdasági működési költség 1%-os csökkenés 1,45 0,13% Közgazdasági hasznok 1%-os növekedés 1,46 1,00% Közgazdasági hasznok 1%-os csökkenés 1,43-1,00% Szennyvízmennyiség 1%-os növekedés 1,44-0,18% Szennyvízmennyiség 1%-os csökkenés 1,45 0,18% Diszkont ráta változás Társadalmi diszkont ráta 1%-os növekedése 6,5%-ra 1,33-7,87% Társadalmi diszkont ráta 1%-os csökkenése 4,5%-ra 1,58 9,66% 233

A közgazdasági mutatókra számított százalékos változás a közvetlen közgazdasági hatótényezők esetében egyik mutató - ERR, ENPV, BCR - esetében sem éri el az 5%-os kritikussági küszöböt, ezért nem kritikusak. Ezért azt mondhatjuk, hogy sem a beruházási, sem a működési költség, sem a bevételek nem kritikusak projekt megvalósítása és fenntartása szempontjából. A diszkontráta esetében azonban mind az ENPV, mind az ERR és haszon költség arány mutató több, mint 5%-kal változott, tehát a diszkont ráta változása kritikus a projekt szempontjából. Amennyiben valamilyen oknál fogva a diszkont ráta változna, mondjuk hitelt venne föl a beruházó, kiemelten kellene foglalkozni az ebből eredő kockázatok kezelésével. Ammennyiben az 5%-os kritikussági határt lejebb szállítjuk, és a CBA útmutató korábbi más fejezetében említett 1%-os kritikussági korlát mellett ítéljük meg az eredményeinket, akkor azt mondhatjuk, hogy a beruházási költségek és a közgazdasági hasznok kritikus változók, mert az ERR és ENPV mutató több mint 1%-kal változik. Ezekre a tényezőkre kockázatkezelési stratégia kialakítása során fokozottan kell figyelni. A diszkontráta továbbra is kritikus a projekt szempontjából Mivel azonban az önerőt saját forrásból teremti elő a projekt gazda, tehát hitel felvétellel nem számolunk, ezért a diszkont ráták további vizsgálatától a továbbiakban eltekintünk, különösképpen azért, mert azok mértékére sem a projekt gazdának sem az üzemeltetőnek nincsen ráhatása. Küszöbértékek számítása A küszöbérték vagy átváltási érték számítása során azt vizsgáljuk, hogy milyen hatótényező értékeknél válik a projekt nem támogathatóvá. Tehát mikor éri el a projekt pénzügyi és gazdasági mutatói a következő értékeket: - FRR = pénzügyi diszkont kamatláb - FNPV = 0 - ERR = társadalmi kamatláb - ENPV = 0 - BCR = 1 A számítás eredményeit a következő táblázatban mutatjuk be, ahol a százalékos értékek azt mutatják, hogy az adott hatótényező hány százalékos változásánál teljesülnek a fentebb megadott egyenlőségek. Amennyiben a hatótényezőkben bekövetkező változás ezeket az értékeket meghaladók, akkor a projekt nem támogathatóvá válik. A számítások és az alábbi táblázatban közölt eredmények szerint mind a beruházási költségeknek mind az üzemeltetési költségeknek, mind a bevételeknek, mind a hasznoknak rendkívüli mértékben kellene változniuk ahhoz, hogy a projekt ne kaphasson támogatást. 7.4.1-3. táblázat: Átváltási értékek 234

Átváltási érték FRR/K = 5% FNPV >=0 Beruházási költség változás -60,88% -61,34% Üzemeltetési és fenntartási költség változás -609,17% -610,61% Bevételek változása 238,17% 238,45% Átváltási érték BCR ERR = 5,5% ENPV <=0 Beruházási költség változás 51% 51% 51% Üzemeltetési és fenntartási költség változás 0% 341% 342% Bevételek változása -31% -31% -31% Forgatókönyv elemzés A forgatókönyv elemzés egy egyszerűsített elemzés, amely során optimista és pesszimista hatótényező változás szcenáriókat feltételeztünk. Ezekre a forgatókönyvekre kiszámoltuk a pénzügyi és gazdasági teljesítmény mutatók értékét. Első lépésben kiválasztottuk a közvetlen hatótényezőket, melyek a beruházási költség, a működési költség és a bevételek. Ezután meghatároztuk az optimista és pesszimista forgatókönyvet ezek együttes változása mellett. Optimista forgatókönyv: - beruházási költség csökkenése 1%-kal - működési kölségek csökkenése 1%-kal - bevételek emelkedése 5%-kal pénzügyi szemlélet esetén, a társadalmi hasznosság esetén a haszon 1%-os emelkedsével számoltunk Pesszimista forgatókönyv: - beruházási költség emelkedése 10%-kal - működési költségek emelkedése 10%-kal - bevételek csökkenése 10%-kal Ezt követően kiszámoltuk a teljesítmény mutatók értékét forgatókönyvenként, melyeket a következő két táblázatban mutatunk be pénzügy és közgazdasági mutatókra bontva. 7.4.1-4. táblázat: Forgatókönyv elemzés pénzügyi teljesítménymutatókra Alapeset Optimista forgatókönyv Pesszimista forgatókönyv A beruházás belső kamatlába (FRR/C) -1,69% -1,46% -2,63% Nettó jelenérték (FNPV/C) -814 100 775-783 950 105-979 043 736 235

7.4.1-5. táblázat: Forgatókönyv elemzés közgazdasági mutatókra Alapeset Optimista forgatókönyv Pesszimista forgatókönyv A beruházás belső kamatlába (ERR) 11,14% 11,56% 7,67% Nettó jelenérték (ENPV) 474 775 537 500 869 233 213 838 581 BCR 1,44 1,47 1,18 A kapott FRR értékek mind optimista, mind pesszimista esetben a negatív tartományban alakultak. Így elmondhatjuk, hogy amennyiben a hatótényezők e szélsőértékek között alakulnak, azok bármely kombinációja negatív FRR értéket eredményez. Ez a projekt támogathatóságát támasztja alá. Ugyan ez mondható el az FNPV értékről is, hiszen a kapott értékek itt is mind negatívak. Amennyiben az ERR és ENPV teljesítménymutatókban bekövetkezett változást vizsgáljuk, ismét csak azt tapasztaljuk, hogy az mind az optimista, mind a pesszimista esetben pozitív tartományban alakul. Ebből arra következtethetünk, hogy ha a hatótényezők bármely az optimista és pesszimista forgatókönyv elemzés során alkalmazott hatótényező értékek közötti értéket vesznek föl, az ERR nagyobb lesz az alkalmazot diszkont rátánál, valamint az ENPV akkor is pozitív marad. Így a közazdasági teljesítménymutatók tekintetében is elmondhatjuk, hogy a projekt támogatható. Összefoglalva megállapítható, hogy a forgatókönyv elemzés eredményei mind a pénzügyi, mind a közgazdasági hatótényezők esetében azt mutatják, hogy a projekt a megadott forgatókönyvek bekövetkezése mellett támogatható marad. 7.4.2. Kockázatelemzés 7.4.2.1 Kvalitativ kockázatelemzés A kvalitatív kockázatelemzés során a rugalmasság vizsgálatban a pénzügyi teljesítménymutatókat befolyásoló tényezőket és a miattuk fellépő kockázatokat vizsgáltuk. Mivel a kockázat becslésének elvi képlete a bekövetkezés valószínűsége és a teljesítménymutatóban bekövetkezett hatás nagyságának szorzata, ezért a kockázatok azonosítását követően azokhoz bekövetkezési valószínűséget és a bekövetkezés hatása mértékét jellemző értéket rendeltünk. Ennek a két értéknek a szorzatával előállított mutató - kockázati fok - alapján értékeltük, hogy az adott kockázat milyen erős hatással rendelkezik a projekt megtérülésére. Mind a bekövetkezési valószínűséget, mind a hatást 1-től 10-ig terjedőn skálán jellemeztük, ahol 1 legkisebb bekövetkezési valószínűséget és hatást, míg 10 a legnagyobb valószínűséget és hatást jelöli. Az bekövetkezési valószínűségi értékeket tapasztalati, szubjektív úton határoztuk. A hatás mértékének becslésekor a szakértői tapasztalatokon felül figyelembe vettük a rugalmassági vizsgálat FNPV/C-re vonatkozó eredményeit is, melyek szerint a legnagyobb hatású kockázat a beruházási költségek változása, ennél alacsonyabb a bevételek majd az üzemeltetési költségek változása. 236

Kockázat Bekövetezés valószínűsége (1-10) Hatás mértéke a megtérülésre (1-10) Kockázati fok Beruházási költségeket befolyásoló tényezők A beruházási elemek ára emelkedik 9 8 72 A kivitelező pótmunka követeléssel lép föl 3 4 12 Késik a kivitelező 2 3 6 Bevételeket befolyásoló tényezők Díjfizetési hajlandóság csökkenése 3 7 21 Rákötési hajlandóság elmaradása tervezettől 3 7 21 Üzemeltetési költségeket befolyásoló tényezők Anyag és energia árak kedvezőtlen alakulása 8 7 56 Rákötési hajlandóság miatt elmaradó szennyvíz csökkenti a hatékonyságot 4 5 20 Tervezettnél nagyobb a szennyvízmennyiség megnövekedett infiltráció vagy illegális rákötések miatt 6 3 18 A fenti táblázatból leolvasható, hogy a legnagyobb kockázatú elemek a beruházási javak emelkedése, a rákötési hajlandóság elmaradása a tervezettől valamint a díjfizetési hajlandóság csökkenése. Az üzemeltetőnek és a projektgazda önkormányzatnak együttesen és különös figyelemmel kell ezeket a kockázatokat kezelnie. Az egyes kockázatok valószínűség és hatás értékpárjai egy kockázati fok térképen is ábrázolhatóak, ily módon segítve a kockázatok komolyságának megértését. Az alábbi grafikonon a vízszintes tengelyen a hatás mértékét, míg a függőlegesen a bekövetkezés valószínűségét mértük föl. A kockázatokat négy csoportba soroltuk alacsony, közepes, magas valamint kritikus csoportba. A csoportok választótengelyéül a skálák számtani közepét vettük. Ezért az 5-nél kisebb valószínűségű és hatású kockázatot alacsony, az 5-nél nagyobb valószínűségű és 5-nél kisebb hatású kockázatkat közepes, az 5-nél kisebb valószínűségű, de 5-nél nagyobb hatású kockázatokat magas, az 5-nél nagyobb valószínűségű és hatású kockázatokat kritikus fokú kockázatnak minősítettük. 237

A grafikonról leolvasható, hogy kritikus kockázati tényező a beruházási elemek ára növekedése valamint az anyag és energiaárak kedvezőtlen alakulása az üzemeltetés során. Magas kockázati fokú tényező a rákötési hajlandóság elmaradása a tervezettől és a díjfizetési hajlandóság csökkenése. Közepes kockázati fokú tényező a megnövekedett szennyvízmennyiség infiltráció vagy illegális rákötések miatt. Alacsony kockázati fokú tényező a kivitelezői pótmunkaigény és késés és a rákötési hajlandóság csökkenése miatti elmaradó szennyvízmennyiség. 7.4.2.2 Kvantitativ kockázatelemzés Tartalékkeret számítása Tervezői és beruházói tapasztalat, hogy a beruházási költségek nem várt módon emelkedhetnek. Amennyiben nem áll rendelkezésre megfelelő tartalék a jogos és szükséges többlet költségek fedezésére az veszélyeztetheti a projekt megvalósítását. Ezért a beruházási költségek közé tartalékkeret beállítását tartottuk szükségesnek. A tartalék mértékét úgy határoztuk meg, hogy a költségtúllépés várható maximumát 25%-ban feltételeztük, majd sávokat hoztunk létre 0 és 25% között 5%-os lépcsőkkel. Az egyes sávokhoz tervezői tapasztalatot igénybe véve bekövetkezési valószínűségeket rendeltünk. A költségtúllépés mértékei és a bekövetkezési valószínűségek szorzatösszege megadja az költségtúllépés várható értékét. Így azt kaptuk, hogy a beruházási költségek legnagyobb valószínűséggel 8%-kal térnek el a tervezett értéktől. Ezért indokoltnak tartjuk a nettó 238

beruházási költségekre vetítve 8%-nyi tartalékkeret beállítását, amely összegszerűen 80 510 eft. 7.4.2.-1. táblázat: Tartalékkeret mértékének számítása egyzserű tervezői becsléssel A tervezett beruházási költségek túllépésének mértéke Az esemény bekövetkezésének valószínűsége Az esemény bekövetkezésének várható értéke (tartalék mértéke) 0% 11,00% 0,00% 5% 45,00% 2,25% 10% 25,00% 2,50% 15% 12,00% 1,80% 20% 6,50% 1,30% 25% 0,50% 0,13% Összesen 100,00% 7,98% 13. ábra: Beruházási költség -1% és +10% közötti bekövetkezésének valószínűsége Tartalék monte carlo módszer szerinti becslése A tartalékkeret számítását elvégeztük monte carlo módszer alkalmazásával is. E szerint a költségeket építési jellegű, gépészeti és technológiai valamint egyéb típusokra bontottuk. Az egyes típusokhoz háromszög valószínűségi eloszlási függvényt rendeltünk -1 és 10% közötti minimum és maximum költségeltérést valamint 1.006.382 eft várható értéket feltételezve. A Monte Carlo szimuláció szimuláció a következő ábán látható valószínűségi költség eloszlást adta. 239

X. ábra: háromszög eloszlás melletti beruházási költség eloszlás A kummulált valószínűségi görbe azaz S görbe a fenti ábrából származtatható az egyes valószínűságekhez tartozó beruházási értékek kummulálásával. Az S görbe segít eldönteni, hogy adott konfidencia szint mellett mennyivel alacsonyabb vagy magasabb a beruházási költség a várható értéknél. A kockázatelfogadási hajlandóság konfidencia szint - függvényében határozhatjuk meg a szükséges tartalékkeretet. 240

X. ábra: kummulált valószínűségek S görbéje Ahhoz, hogy az előre nem látható kockázatokból következő költségtúllépést 99%-os megbízhatósággal fedezni lehessen 8,02%-nyi tartalékkeret szükséges. A CBA útmutató szerint a megengeett legnagyobb tartlékkeret 8%, ami összegszerűen 80.510 eft a teljes beruházási költséget tekintve. Ebből nem elszámolható költségekre jutó tartalékkeret 165 eft. 241

X. táblázat: konfidencia szintenkénti szükséges tartalékkeret Monte Carlo elemzés A projekt támogathatóságát Monte Carlo módszerrel is vizsgáltuk. A vizsgálat lényege abban áll, hogy megadott bemeneti változó szélsőértékek között véletlenszerűen meghatározott eloszlási görbe mentén, nagyszámú bemeneti változó értéket veszünk fel, melyek mindegyikére kiszámítjuk a projekt teljesítmény mutatóit. Ezek után megállapíthatjuk, hogy mi lesz a projekt legvalószínűbb teljesítménymutatója, és meggyőződhetünk a projekt támogathatóságáról. A vizsgálat során azt feltételeztük, hogy az alapeseti legjobb becslésünk mellett a közvetlen hatótényezők normál eloszlást követve változnak az alább megadott alsó és felső határokon belül. Amint az a táblázatból látható, itt a forgatókönyv elemzésnél feltételezetteknél nagyobb beruházási és működési költség változást feltételeztünk. Feltételezésünk szerint a változások együttesen is megjelenhetnek. Egyúttal az is kitűnik feltételezésünkből, hogy inkább számítunk a kedvezőtlen folyamatokra, mint kedvezőkre, hiszen a költségek nagyobb mértékben emelkedhetnek, mint csökkenhetnek, míg a bevételek nagyob mértékben csökkenhetnek, mint emelkedhetnek. 242

7.4.2.-2. táblázat táblázat: Monte Carlo szimulációban hatótényezők bekövetkezési valószínűségére alkalmazott alsó és felső korlátok Közvetlen hatótényezők max. és min. változása az alapváltozat %-ában Alsó Felső Projekt beruházási költség -1% 10% Bevételek -10% 1% Működési és fenntartási költségek -1% 10% Közgazdasági hasznok -10% 1% Közgazdasági költségek (beruházás) -1% 10% Közgazdasági költségek (működés és fenntartás) -1% 10% Az FNPV/C és ENPV értékekhez tartozó valószínűségi eloszlás függvényt az alábbi ábrákon mutatjuk be. A fentebb bemutatott költség és bevétel eltérési plafonok együttes megléte esetére számításunk azt mutatta, hogy az FNPV/C pénzügyi mutatónk 95%-os valószínűséggel esik - 815.138.250 és -726.590.620 míg 0%-os valószínűséggel kisebb mint nulla, a várható érték pedig -770.864.43 Ft. A közgazdasági nettó jelenérték mutató (ENPV) 95%-os valószínűséggel esik 389.059.755 és 518.076.141 közé, valamint 100%-os valószínűséggel nagyobb, mint nulla, a várható érték pedig 453.567.948 Ft. Ez azt jelenti, hogy a projektre ható hatótényezők együttes jelenléte esetén az alapesetben számolt FNPV/C értékhez képest a beruházás megtérülési mutatója valamelyest javulhat, de mindenképpen negatív marad. A közgazdasági költségek esetében az alapeset ENPV pozitív értéke továbbra is pozitív marad. A projektet tehát érdemes megvalósítani, mert az biztosan pozitív közgazdasági hasznot hoz. 7.4.2.-3. táblázat: Monte Carlo vizsgálat Változatok Alap eset értéke Legvalószínűbb érték monte carlo módszerrel Változás az alapesethez képes FNPV/K -814 100 775-770 864 436 95% ENPV 474 775 537 453 567 948 96% 243

244