1 4. sz. melléklet Cégjog I. A Ptké.-hez kapcsolódó javaslatok és észrevételek A törvénytervezetek cégjogi rendelkezései kapcsán mindenekelőtt hangsúlyozni kívánom, hogy az átmenetileg nagy számban érkező ügyek intézéséhez azon eljárásokban is szükséges a felek számára igazságszolgáltatási díj fizetési kötelezettséget előírni, amely eljárások illetékés közzétételi díjmentesen lefolytathatóak. 1) A Ptké. 9. (3) bekezdéséhez A Ptké. 9. (3) bekezdése rendelkezik az egyes jogi személy típusok (állami vállalat, tröszt stb.) továbbműködéséről. Javaslom ezen típusoknak a jogrendszerből történő kivezetését a Ptk. hatálybalépésével egyidejűleg. Amennyiben a jogalkotó ezt nem tartja szükségesnek, akkor rendelkezni kell arról, hogy a jogi személy általános szabályai e formákra is érvényesüljenek. 2) A Ptké. 10. (1) bekezdéséhez Szükséges annak meghatározása a Ptké. 10. (1) bekezdésében, hogy a jogutód nélküli megszűnési eljárás alá kerülésre, illetve a nyilvántartásból való törlésre a Ptk. hatálybalépését követő mennyi lehetőség szerint hosszabb - határidőn belül kell, hogy sor kerüljön. 3) A Ptké. 12. (3) és (4) bekezdéseihez Javaslom a Ptké. 12. (3) és (4) bekezdéseinek elhagyását. A gazdasági társaságok és egyéb gazdálkodó szervezetek a mindenkor hatályos jogszabályok szerint alakultak. A szövetkezetek kivételével valamennyi gazdasági társaság szabályai megfelelnek a Ptk. diszpozitív szabályainak, ezért szükségtelen lenne pusztán a jogszabályi hivatkozás miatt ismét működésbe hozni a teljes cégnyilvántartási rendszert. Abban az esetben, ha a törvény nem rendelné el a kötelező módosítást azon gazdálkodó szervezetek esetében is, amelyek szabályai nem ütköznek az új Ptk. kógens rendelkezéseibe. 4) A Ptké. 12. (7) bekezdéséhez Javaslom a Ptké. 12. (7) bekezdésének mellőzését. A közkereseti társaságok és betéti társaságok kérelmeit több mint 10 éve önállóan intézik a bírósági ügyintézők, és ezen gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok nem változtak, így a kérelmet elutasító vagy eljárást megszüntető végzés meghozatala nem igényel bírói közreműködést. A bírák érdemi munkára történő átirányítására lenne szükség, amelynek ezen rendelkezés ellentmond.
2 5) A Ptké. 13. -ához A Ptké. 13. -a a korlátolt felelősségű társaságok esetén 2016. március 15-ig követeli meg a törzstőke megemelését, addig a Gt. rendelkezéseit kell alkalmazni. A határidő nincs tekintettel a törzstőkére vonatkozó új szabályokra (új Ptk. 3:162-3:163. -ai), miközben a már létező korlátolt felelősségű társaságokra indokolatlan az újnál szigorúbb határidőt előírni, ha az új korlátolt felelősségű társaságok esetén megfelelőnek tartja a jogalkotó az utólagos feltőkésítést. Felmerült, hogy a feltőkésítési szabályra tekintettel indokolatlan a régi Gt. szabályának alkalmazását előírni, legalább választási lehetőségként érdemes lenne biztosítani, hogy a társaság a Ptk. szerint működjön, azzal, hogy ilyen esetekben értelemszerűen érvényesülnének az új Ptk. 3:162-3:163. -ainak korlátai. Ennek azonban ellentmond az a körülmény, hogy a szabályozás ily módon a vállalkozásokat kevésbé motiválná a megfelelő intézkedésre. Ezen átmeneti szabály alkalmazása jelentős többlet munkaterhet ró a cégbíróságokra, amelynek szükséges a személyi és tárgyi feltételeit, illetve a költségvetési fedezetét megteremteni. Indokolt lenne az igazságszolgáltatási díj fizetési kötelezettség előírása. 6) A Ptké. 14. (2) bekezdéséhez E jogszabályhely kiegészítését javaslom az illeték és közzétételi költségtérítés megfizetésére vonatkozó rendelkezéssel, valamint indokolt lenne egy kisebb összegű igazságszolgáltatási díj bevezetése. 7) A Ptké. 16. -ához Javaslatként merült fel, hogy a társasági határozatok bírósági felülvizsgálata során alkalmazandó jogszabályt a Ptké. egyértelműen határozza meg, azt ne attól tegye függővé, hogy a legfőbb szerv a 12. (1) bekezdés szerinti határozatot mikor fogadja el. Ennek ellentmond azonban, hogy a naptárszerű meghatározás újabb jogbizonytalansághoz vezethet abban a kérdésben, hogy melyik anyagi jogszabályt kell alkalmazni. 8) A Ptké. 18. (5) bekezdéséhez Javaslom, hogy a szövetkezetekre alkalmazandó jogszabályt a Ptké. egyértelműen határozza meg, az ne függjön a szövetkezet alapszabálya módosításának időpontjától. Ennek alapvető indoka, hogy az új Ptk. szerint a tagot a bíróság zárja ki. II. A Mód. tv.-hez kapcsolódó javaslatok és észrevételek 1) A Mód. tv. 1. (30) bekezdéséhez (a Pp. 396. -ához) Javaslom a gazdálkodó szervezet fogalma helyett a vállalkozás fogalmának a Pp. 396. -ában történő szabályozását. A Pp. már jelenleg is a vállalkozás fogalmát használja és az új Ptk. is a
3 vállalkozás fogalmát állapítja meg. Miután a Pp. tartalmaz a vállalkozásokra vonatkozóan sajátos eljárási rendelkezéseket, álláspontom szerint a Pp. 396. -a is a vállalkozás fogalmát kell, hogy meghatározza, nincs akadálya azonban annak, hogy ennek körében a Ptk. korábbi felsorolását alkalmazza. Abban az időszakban, amikor mind a Ptk. mind a Pp. tartalmazta a gazdálkodó szervezet fogalmát, a Pp. akkor is némiképp eltérően szabályozta azt. Volt tehát példa a jogalkotásban arra, hogy a Ptk. által adott fogalmi kört az eljárási törvény a saját alkalmazása körében másképp határozta meg. A gazdálkodó szervezet kifejezés egyébként is meglehetősen archaikus, nehéz megfeleltetni pl. a közjegyzői, vagy az ügyvédi irodára vagy a magánnyugdíjpénztárra. Sokkal egyértelműbb ezen szervezeteket, mint vállalkozásokat meghatározni. Kétségtelen, hogy a Pp. egyes -aiban még szerepel a gazdálkodó szervezet fogalom, de nem ennek általánosítása, hanem a Pp. egységességének jövőbeni megteremtése a cél, összhangban a Ptk. rendelkezéseivel. A Pp. 396. -ában meghatározott vállalkozás fogalomhoz viszonyítva kell eldönteni, hogy indokolt-e bizonyos esetekben kivételt tenni, csak néhány vállalkozástípusra vonatkozóan rendelkezni. Az új Ptk. hatálybalépéséig a régi Ptk.-nak a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó fogalom-meghatározását a jogalkalmazók alkalmazhatják, az azt követő időszakra pedig olyan átmeneti szabály megalkotása szükséges, hogy ahol valamely jogszabály gazdálkodó szervezetről rendelkezik, azon a módosított Pp. 396. -ában meghatározott vállalkozásokat kell érteni. 2) A Mód. tv. 29. -ához Javaslom a közös vállalatra vonatkozó szabályozás megalkotását. (Az sem a Ptké.-ben, sem a Ctv. módosításában nem található.). A jelenleg hatályos Gt. az 1997. évi CXLIV. törvény szabályait rendelte alkalmazni. 3) A Mód. tv. 29. (2) bekezdéséhez (a Ctv. 1/A. -ához) A Mód. tv. 29. (2) bekezdése az alábbira módosul: A Ctv. 1/A. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 1/A. (1) Az e törvényben szabályozott nemperes eljárásokban - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - első fokon önálló aláírási joggal, az érdemi határozatok meghozatalára is kiterjedően bírósági titkár, bírósági ügyintéző és fogalmazó is eljárhat. (2) Bíró hozza meg a következő határozatokat: a) az egyszerűsített cégeljárás, az egyéni cég, a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, valamint a 45. (2) bekezdésében szabályozott hiánypótlási eljárás lefolytatása nélküli elutasító végzés kivételével a bejegyzési eljárásban hozott határozatok; b) az egyéni cég, a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet és szerződésmintával rendelkező gazdálkodó szervezetek, valamint a 45. (2) bekezdésében szabályozott hiánypótlási eljárás lefolytatása nélküli elutasító végzés kivételével a változásbejegyzési eljárásban hozott határozatok; c) [a cégformától független adatok bejegyzésére irányuló eljárásban hozott határozatok, kivéve a 26. (1) bekezdés a), b), f), g), h), i), j), k), l) pontjait;]
4 d) a cég átalakulásának a bejegyzésére irányuló eljárásban hozott határozatok; e) [a 87. -ban szabályozott eljárás kivételével a törvényességi felügyeleti eljárásban az eljárás hivatalból történő megindítása tárgyában hozott határozat, kérelemre indult eljárás esetén a kérelmet elutasító, továbbá az eljárást megszüntető határozat;] f) törvényességi felügyeleti eljárásban hozott érdemi intézkedés, ha a kérelmező a cég cégjegyzékébe bejegyzett személy vagy szervezet; g) különleges törvényességi felügyeleti eljárásban a cég működésének a felfüggesztése tárgyában hozott érdemi határozat, továbbá más hatóság eljárásának a kezdeményezése; h) [a betéti társaság, a közkereseti társaság, valamint az egyéni cég kivételével a végelszámolás bejegyzésére irányuló eljárásban hozott határozat, valamint a cég törlésére irányuló eljárásban hozott határozat;] i) végelszámolás lefolytatása során a végelszámoló jogsértő intézkedése vagy mulasztása miatt előterjesztett kifogás elbírálása tárgyában hozott érdemi határozat; j) [a kényszertörlési eljárásban a 118. szerinti határozatok;] k) a vagyonrendezési eljárásban az eljárás lefolytatását elrendelő határozat, a vagyonrendező jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen benyújtott kifogás tárgyában hozott határozatok, valamint a vagyonrendezési eljárás befejezése során hozott érdemi határozat; l) a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elbírálásában hozott határozatok, ha a kérelem elbírálásának során törvényességi felügyeleti eljárás indul; m) a cégjegyzékbe bejegyzett személynek a céggel kapcsolatos jogviszony törlésére irányuló eljárásban hozott határozatok. A Ctv. tervezett módosítása nem orvosolja azt a helyzetet, hogy 2012. március 1-től a cégbírósági eljárásokban ötödére csökkent a bírósági titkárok és bírósági ügyintézők korábbi, tíz éve fennálló hatásköre, miközben egyéb jogterületeken (büntetőjog, szabálysértési jog) radikálisan megnőtt a bírósági titkárok jogköre. Indokolatlan továbbá megkülönböztetni a bírósági ügyintéző és a bírósági titkár hatáskörébe tartozó ügyeket. A fentiek szerint javasolt jogszabály-módosítás indoka, hogy a cégbejegyzési, illetve változásbejegyzési és a formalizált, valódi jogvitát nem tartalmazó törvényességi felügyeleti eljárás során nincs szükség szakvizsgázott, magas fizetési beosztású törvényszéki bíró szaktudására, és elegendő, ha a bírák csupán a bírósági titkárok, fogalmazók és ügyintézők munkáját irányítják. 4) A Mód. tv. 29. (3) bekezdéséhez (a Ctv. 9/A. -ához) 4.1. A szerződésminta alkalmazását éppen a Ptk. módosítására figyelemmel indokolt kiterjeszteni minél több, a cégjegyzékbe bejegyzendő gazdálkodó szervezetre, hiszen a minta megléte hozzájárulna a jogszabály egységes értelmezéséhez, illetve az egyéni szerződések tartalmára is kihatással bírna. A szerződésmintával rendelkező szervezetekkel kapcsolatos változásbejegyzési eljárás a javaslat szerint visszakerülne bírósági ügyintézői és titkári hatáskörbe. Ezzel egyidejűleg a változásbejegyzés során alacsonyabb illetékfizetési kötelezettséget lehetne előírni a mintát használó társaságoknak megfelelve az Európai Unió elvárásainak. Az illeték és a közzétételi díj összege az általános eljárás és a létesítő okirat mintás eljárás között lenne megállapítható. Megfontolandónak tartom azt a lehetőséget is, hogy a jogi képviselő magát a szerződésmintát egészítse ki, jelölve az eltérést. Ez esetben a bíró, illetve ügyintéző csak az eltérő rendelkezéseket vizsgálja.
5 4.2. A fentieken túlmenően megfontolásra javaslom a létesítő okirat minták törvényi szabályozása helyett azok miniszteri rendeletben való elhelyezését (együtt a civil szervezetek létesítő okirat mintáival), így a minták módosítása követve a gazdasági környezet állandó változásait könnyebben megvalósítható lenne. 5) A Mód. tv. 29. (3) bekezdéséhez (a Ctv. 9/B. -ához) A Mód. tv. (3) bekezdésével megállapított, a Ctv. 9/B. (4) bekezdése az alábbira módosul: (4) A cégbíróság a végrehajtó, illetve a végrehajtást foganatosító egyéb hatóság (bíróság) elektronikus értesítése, illetve elektronikusan megküldött foglalási jegyzőkönyv alapján [hivatalból meghozott végzéssel állapítja meg az eltiltás tényét] az eltiltásra okot adó körülmény fennállását állapítja meg és hivatalból hozott végzésével eltiltja az érintett természetes személyt. A javasolt módosítás a szövegpontosítás célját szolgálja. 6) A Mód. tv. 29. (3) bekezdéséhez (a Ctv. 9/B. -ához és 9/D. -ához) A 9/B. és 9/D. -ban szabályozott eljárás törvényességi felügyeleti eljárás. Kérdésként merül fel, hogy ha a céget a bíróság korábban törölte, ki lesz az eljárás kérelmezettje, tekintettel arra, hogy a törölt cég jogképességgel nem rendelkezik. Lehetőleg el kellene kerülni, hogy folyamatban lévő ügyben egy újabb vagy hasonló alapú bejelentés alapján új eljárás indulhasson. A NAV bejelentése által indult törvényességi felügyeleti eljárásokban ugyanis problémaként jelentkezik, hogy hasonló jogi és ténybeli alapon ugyanazon cégek törlését kezdeményezik. 7) A Mód. tv. 29. (3) bekezdéséhez (a Ctv. 9/E. (2) bekezdéséhez) A Mód. tv. 29. (3) bekezdésével megállapított, a Ctv. 9/E. (2) bekezdése az alábbiakkal egészül ki: (2) Cégnevében az a gazdasági társaság tüntetheti fel a nonprofit jelleget, amelynek létesítő okirata tartalmazza, hogy a gazdasági társaság üzletszerű gazdasági tevékenységet csak kiegészítő jelleggel folytat, továbbá a gazdasági társaság tevékenységéből származó nyereség a tagok között nem osztható fel, az a gazdasági társaság vagyonát gyarapítja, valamint a tagok a gazdasági társaság tevékenységéből származó nyereségből a társaság jogutód nélküli megszűnése esetén sem részesülhetnek.
6 A javasolt kiegészítés az esetleges eltérő jogértelmezés kiküszöbölése végett szükséges. 8) A Mód. tv. 29. (9) bekezdéséhez (a Ctv. 21/A. (1) bekezdéséhez) Javaslom, hogy hitelezővédelmi érdekből az átalakulásra és a törzstőke leszállítására vonatkozó közleményeket a honlapon való közzététel mellett a Cégközlönyben is közzé kelljen tenni. A cégek honlapjának üzemeltetése nem ellenőrzött és a honlap megszűnése is elképzelhető. A Cégközlöny is interneten érhető el. 9) A Mód. tv. 29. (10) bekezdéséhez (a Ctv. 22/A. -ához) 9.1. Célszerű lenne, ha a cégnyilvántartásba bejegyzett valamennyi szervezet vonatkozásában megtörténne a bűnügyi nyilvántartási rendszer adataival való összevetés. 9.2. Javaslom továbbá a kizáró okokat valamennyi gazdálkodó szervezetre (európai szövetkezetre, részvénytársaságra, egyéni cégre stb.) kiterjeszteni a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vonatkozásában. 10) A Mód. tv. 29. (14) bekezdéséhez (a Ctv. 30. (5a) bekezdéséhez) Javaslom, hogy a bejelentés ne legyen minősített elektronikus aláíráshoz kötött, hiszen a vezető tisztségviselőknek csupán a töredéke rendelkezik ezzel (Ctv. 36. (5) bekezdés), avagy a végrehajtási rendeletben az elektronikus úton fogalom tisztázása szükséges. Pontosítandó továbbá a rendelkezés annyiban, hogy tagonként vagy akkor kell a bejelentést megtenni, ha már minden tag befizette vagyoni hozzájárulását. 11) A Mód. tv. 29. (17) bekezdéséhez (a Ctv. 50. (3) bekezdéséhez) Szükségtelen a korlátolt felelősségű társaságok vonatkozásában a bírói hatáskör fenntartása a tőkét és a tagokat érintő változás esetén, ezért javaslom a rendelkezés ennek megfelelő módosítását. A tőke valós meglétéről a bíró sem rendelkezik több információval, az üzletrész átruházására vonatkozó szerződések pedig a cégeljárás során nem vizsgálhatók, e vonatkozásban pert kell indítani. 12) A Mód. tv. 29. (19) bekezdéséhez (a Ctv. 51. (2a) bekezdéséhez) Javaslom a főtevékenység változtatását illeték és közzétételi díj megfizetéséhez kötni, hiszen a főtevékenység változtatása változásbejegyzési eljárást generál, és semmi sem indokolja az ingyenességet. (A Ctv. 53. (2) bekezdésből mellőzendő a főtevékenység szó.)
7 13) A Mód. tv. 29. (21) bekezdéséhez (a Ctv. 54/A. (1) bekezdéséhez) Az áttétel tilalma alóli kivételként javaslom megjelölni azt az esetet, amikor a törvényes működés a székhely áthelyezésével állítható helyre. A törvénysértő állapot ugyanis akkor szűnik meg, ha az erre illetékes bíróság bejegyezte a székhelyváltozást. Szükséges továbbá annak informatikai megoldása, hogy a cégbíróságok betekinthessenek más törvényszékek törvényességi felügyeleti irataiba is. 14) A Mód. tv. 29. (28) bekezdéséhez (a Ctv. 71/A. (5) bekezdéséhez) A Mód. tv. 29. (28) bekezdésével módosított Ctv. 71/A. (5) bekezdése az alábbira módosul: (5) Az [felperes] alperes tagsági jogait felfüggesztő bírósági határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, a bíróság azonban az ilyen végzést kérelemre maga is megváltoztathatja. A bíróság az alperes tagsági jogait függesztheti fel a felperes erre irányuló kérelmére. A tagsági jog felfüggesztését elutasító végzés ellen sem volt korábban helye fellebbezésnek. 15) A Mód. tv. 29. (31) bekezdéséhez (a Ctv. 74. (5) bekezdéséhez) Javaslom a létesítő okiratot (szerződésmintát) intelligens nyomtatvánnyá tenni, ami kiváltaná a bejegyzési kérelem nyomtatványt. Ez esetben nem lehetne törvénysértő adatokat rögzíteni a szerződésben. Ugyanez vonatkozik a változások bejegyzésére is. 16) A Mód. tv. 29. (32) bekezdéséhez (a Ctv.80. (5) bekezdéséhez) A Mód. tv. 29. (32) bekezdésével beiktatott Ctv. 80. (5) bekezdése az alábbira módosul: (5) Ha a kérelmet a gazdasági társaság tagjai kisebbségvédelmi jogaik védelmében a legfőbb szerv összehívásának kezdeményezése iránt nyújtják be, a cégbíróság a kérelem érkezésétől számított 15 munkanapon belül azt érdemben elbírálja. A kérelemnek helyt adó cégbírósági végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. A módosítás szövegpontosítási célt szolgál. Az előírt 15 munkanap azonban csupán akkor tartható, ha az összehíváshoz szükséges feltételek és iratok így a kérelmezett észrevétele a bíróság rendelkezésére állnak.
8 17) A Mód. tv. 29. (34) bekezdéséhez (a Ctv. 87. (5) bekezdéséhez) Javaslom az előzetes bírói hozzájárulásra utaló rendelkezés mellőzését, figyelemmel arra, hogy az eljárás formailag szigorúan meghatározott végzések meghozatalából áll. Az ügydöntő (fellebbezhető) végzés ellen igazolási kérelemnek és fellebbezésnek is helye van, az pedig ténykérdés, hogy a társaság közzétette-e és mikor a mérlegbeszámolóját. Ha a Ctv. 1/A. -a a II/3. pontban javasolt, módosított szöveggel lép hatályba, a rendelkezés egésze mellőzendő. 18) A Mód. tv. 29. (39) bekezdéséhez (a Ctv. 116. (1) bekezdéséhez) A kényszertörlés elrendeléséről a cég megszűntnek nyilvánításával és a további működéstől való eltiltásával együtt, egy végzésben kell rendelkezni analóg módon a fizetésképtelenség megállapításáról és a felszámolásról szóló végzéssel -, és így jogorvoslati lehetőséget kell biztosítani ellene. A kényszertörlésnek rendkívül súlyos jogkövetkezményei vannak, ezért az Alaptörvény XVIII. Cikk (7) bekezdése szerint a kényszertörlés ellen jogorvoslati lehetőséget kell biztosítani. 19) A Mód. tv. 29. (39) bekezdéséhez (a Ctv. 117. (1) bekezdéséhez) Javaslom a kényszertörlés kezdő időpontjának (pl. a közzététel napja) megjelölését, mert ahhoz joghatás fűződik. Ez esetben elhagyható lenne a 117/A. (5) bekezdés első mondata. 20) A Mód. tv. 29. (39) bekezdéséhez (a Ctv. 118. (6) bekezdéséhez) Ha a felszámolást a Ctv. 118. (6) bekezdésében írt esetekben kell elrendelni, szükséges a felszámoló szervezet munkadíjának az egyéb esetektől eltérő, lényegesen alacsonyabb összegű megállapítása, hiszen a felszámoló ilyenkor csak a munkavállaló részére járó igazolásokat állítja ki. Megoldás lenne az is, ha ezen igazolásokat a cégbíróság állíthatná ki, amely a Bérgarancia tv. módosításával lenne megvalósítható. 21) A Mód. tv. 33. -ához A Mód. tv. 33. -a az alábbiak szerint módosul: A tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló 2007. évi CXL. törvény 6. (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (4) A tanúsítvány kiadására vonatkozó cégbírósági eljárásra egyebekben a Ctv. 46 47. - aiban és az 57. (1a) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az [57. (1a) bekezdés szerinti] ügyintézési határidő letételét [követő munkanapon] követően a cégbíróság vezetője három munkanapon belül a tanúsítványt a kérelem szerinti tartalommal [kiadottnak kell tekinteni] köteles kiadni.
9 Az ügyintézési határidő eredménytelen elteltét követően keletkező tanúsítványt kiadottnak tekintő rendelkezés nem célszerű, mivel a tanúsítvány előállítása nem szabályozott, illetve a tanúsítvány ebben a formában az ügyfél számára nem lesz felhasználható.