T A R T A L O M A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA. CXXXIV. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2007. már ci us 30. 945 Ft

CXXXIV. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2007. már ci us 30. A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA T A R T A L O M 945 Ft Szám Tárgy Oldal Jog sza bá lyok 26/2007. (II. 28.) Korm. ren de let 26/2007. (III. 1.) GKM HM KvVM együt tes ren de let Ha di tech ni kai esz kö zök és szol gál ta tá sok ki vi te lé nek, be ho - za ta lá nak, transz fer jé nek és tran zit já nak en ge dé lye zé sé rõl szóló 16/2004. (II. 6.) Korm. ren de let mó do sí tá sá ról 291 A ma gyar lég tér lé gi köz le ke dés cél já ra tör té nõ ki je lö lé sé rõl 320 Ha tá ro za tok 48/2007. (HK 5.) HM ha tá ro zat A Hon vé del mi Mi nisz té rium Ka to nai Lég ügyi Hi va tal ala pí tó oki ra tá nak mó do sí tá sá ról 360 Miniszteri utasítások 24/2007. (HK 5.) HM uta sí tás 25/2007. (HK 5.) HM uta sí tás A Ma gyar Hon véd ség re pü lé si pót lék ra jo go sult ál lo má nyá - nak had ra fog ha tó sá gi szint sze rin ti ka te gó ri á ba so ro lá sá nak meg ha tá ro zá sá ról 361 A köz ér de kû ada tok köz zé té te lé nek mód já ról szóló 12/2006. (HK 4.) HM uta sí tás mó do sí tá sá ról 362 Ál lam tit ká ri ren del ke zé sek 44/2007. (HK 5.) HM ÁT HVKF együt tes in téz ke dés 43/2007. (HK 5.) HM JSZÁT HVKF együt tes in téz ke dés A Ka taszt ró fa vé del mi Ope ra tív Bi zott ság ál lo má nyá nak ki je - lö lé sé rõl és ve zény lé sé rõl 364 A 2007 már ci us ha vi nyo mo zó tisz ti ké szen lé ti szol gá lat el lá - tá sá ról 364 HM Hon véd Ve zér kar fõ nö ki ren del ke zé sek 16/2007. (HK 5.) HM HVKF pa rancs 21/2007. (HK 5.) HM HVKF pa rancs 22/2007. (HK 5.) HM HVKF pa rancs A hely õr sé gek ka te gó ri á ba so ro lá sá ról és a hely õr ség-pa - rancs no ki fel ada to kat el lá tó pa rancs no kok meg bí zá si díj ár ól 365 A Ma gyar Hon véd ség Bé kés csa ba hely õr ség, helyõrségparancsnoki fel ada tok át adás-át vé te lé rõl 365 A HM Hon véd Ve zér kar fõ nök he lyet tes he lyet te sí té sé rõl 366

290 HONVÉDELMI KÖZLÖNY 5. szám Szám Tárgy Oldal 23/2007. (HK 5.) HM HVKF pa rancs 25/2007. (HK 5.) HM HVKF pa rancs 26/2007. (HK 5.) HM HVKF pa rancs 27/2007. (HK 5.) HM HVKF pa rancs 02/2007. (HK 5.) HM HVKF intézkedés 15/2007. (HK 5.) HM HVKF intézkedés 17/2007. (HK 5.) HM HVKF intézkedés 18/2007. (HK 5.) HM HVKF intézkedés 19/2007. (HK 5.) HM HVKF intézkedés 20/2007. (HK 5.) HM HVKF intézkedés A 2007. már ci us 15-i ün nep sé gek kel össze füg gõ fel ada tok ról 366 A Ma gyar Hon véd ség ve szé lyes anya got tá ro ló rak tá rak õr - zés-vé del mé nek meg erõ sí té sérõl 366 Az EU ALTHEA mûveletbe felajánlott MH EUFOR alegység kijelölésérõl, összeállításáról és felkészítésérõl szóló 13/2007. (HK 4.) HM HVKF parancs módosításáról 366 A 2007. év ben al kal ma zott ál lo mány ba vé te li el já rá sok kor lá - to zá sá ráról 366 A Ma gyar Hon véd ség szá raz föl di fegy ve res szol gá lat erõ i nek ki je lö lé sé rõl, bé ke ál la pot idõ sza ká ban tör té nõ ve zény lé sé nek és a szol gá lat el lá tá sá nak rend jé rõl 366 Egyes in téz ke dé sek ha tá lyon kí vül he lye zé sé rõl 366 A hely õr sé gi, a ka to nai ren dé sze ti, a ko men dáns és az õr - zés-vé del mi fel ada tok irá nyí tá sá nak, el lá tá sá nak és el len õr zé - sé nek rend jé rõl 366 A ka to nai lõt ere ken elõ ta lált és fe l nem rob bant rob ba nó szer - ke ze tek ke ze lé sé vel és meg sem mi sí té sé vel kap cso la tos fel - ada tok vég re haj tá sá ról 372 A Hon vé del mi Mi nisz té rium 2007. évi ka to nai sport baj nok - sá gai meg szer ve zé sé rõl és vég re haj tá sá ról 373 A le ve le zõ rend sze rû raj pa rancs no ki ve ze tõi tan fo lyam vég re - haj tá sá nak rend jé rõl 375 Fõ nö ki ren del ke zé sek 03/2007. (HK 5.) HM HKF in téz ke dés 91/2007. (HK 5.) HM KPÜ in téz ke dés 34/2007. (HK 5.) HM FLÜ in téz ke dés 83/2007. (HK 5.) MH HE KET in téz ke dés 84/2007. (HK 5.) MH HE KET in téz ke dés A Ma gyar Hon véd ség ka to nai szer ve ze tei ké szen lé ti fenn ál lá - sá nak és fo ko zá sá nak had mû ve le ti szak fel ada ta i ról szóló 03/2002. (HK 19.) HVK HDM CSF in téz ke dés mó do sí tá sá ról 377 A szer ve ze ti át ala kí tás 2007. évi szer ve zé si idõ sza ka fel ada tai pénz ügyi-szám vi te li szak fel ada ta i ról szóló 47/2007. (HK 4.) HM KPÜ in téz ke dés mó do sí tá sá ról 377 A rend sze re sí tett nyom tat vá nyok 2007. évi egy ség ára i nak meg ál la pí tá sá ról 380 Az or vo si be uta ló tartalmi kö ve tel mé nye i rõl 412 A gyógy sze rek ren de lé sé rõl 415 Szer zõ dé sek HM Fej lesz té si és Lo gisz ti kai Ügy nök ség 420 MH Tá mo ga tó Dan dár 420 MH Ki ni zsi Pál Tiszt he lyet tes Szak kép zõ Is ko la 420

5. szám HONVÉDELMI KÖZLÖNY 291 JOGSZABÁLYOK A Kormány 26/2007. (II. 28.) Korm. ren de le te haditechnikai eszközök és szolgáltatások kivitelének, behozatalának, transzferjének és tranzitjának engedélyezésérõl szóló 16/2004. (II. 6.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány az euró pai uni ós csat la ko zás sal össze füg gõ egyes tör vény mó do sí tá sok ról, tör vényi ren del ke zé sek ha - tá lyon kí vül he lye zé sé rõl, va la mint egyes tör vényi ren del - ke zé sek meg ál la pí tá sá ról szóló 2004. évi XXIX. tör vény 140. -ának (4) be kez dé sé ben ka pott fel ha tal ma zás alap - ján a kö vet ke zõ ket ren de li el: 1. A ha di tech ni kai esz kö zök és szol gál ta tá sok ki vi te lé nek, be ho za ta lá nak, transz fer jé nek és tran zit já nak en ge dé lye - zé sé rõl szóló 16/2004. (II. 6.) Korm. ren de let (a továb biak - ban: R.) 1. -ának 6. pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke - zés lép: [E ren de let al kal ma zá sá ban:] 6. ha di tech ni kai esz köz: az e ren de let 1. mel lék le té ben fel so rolt ter mék (esz köz) és annak ha tás ta la ní tott vál to za ta ak kor, ha az al kal mas ki kép zé si, ok ta tá si vagy egyéb ha - son ló cél ra; 2. (1) Az R. 2. -ának (2) be kez dé se a kö vet ke zõ e) és f) pont tal egé szül ki: [(2) A cég ré szé re a Ma gyar Ke res ke del mi En ge dé lye - zé si Hi va tal nak (a továb biak ban: Hi va tal) az en ge dé lye szükséges] e) az egyes, a ha lál bün te tés, a kín zás vagy más ke gyet - len, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés során alkalmazható áruk kereskedelmérõl szóló, 2005. június 27-i 1236/2005/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1236/2005/EK tanácsi rendelet) III. mellékletében meghatározott árukkal végzett transzfer tevékenységhez, amely esetben a szükséges engedélyek: tevékenységi engedély, tárgyalási engedély, forgalmi engedély és tranzit engedély, f) az 1236/2005/EK tanácsi rendelet III. mellékletében meghatározott áruk kiképzési, oktatási vagy egyéb hasonló célra alkalmas hatástalanított változataival végzett kiviteli, behozatali és transzfer tevékenységhez, amely esetben a szükséges engedélyek: tevékenységi engedély, tárgyalási engedély, forgalmi engedély és tranzit engedély. (2) Az R. 2. -a a kö vet ke zõ (3) be kez dés sel egé szül ki, és az eredeti (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik: (3) Az 1236/2005/EK ta ná csi ren de let III. mel lék le te sze rint en ge dély kö te les ter mé kek, va la mint azok (2) be - kez dés f) pont ja sze rin ti ha tás ta la ní tott vál to za tai te kin te - té ben az en ge dé lye zé si el já rás ra, va la mint az el len õr zés re és a jog or vos la tok ra e ren de let elõ írásait kell al kal maz ni. 3. (1) Az R. 3. -ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (2) A HKTB tag jai: a) a Mi nisz ter el nö ki Hi va talt ve ze tõ mi nisz ter ál tal ki - je lölt sze mély, to váb bá b) a Gaz da sá gi és Köz le ke dé si Mi nisz té rium, c) a Hon vé del mi Mi nisz té rium, d) az Igaz ság ügyi és Ren dé sze ti Mi nisz té rium, e) a Kül ügy mi nisz té ri um ki je lölt szak ál lam tit ká rai. (2) Az R. 3. -a a kö vet ke zõ (3) be kez dés sel egé szül ki, és az ere de ti (3) (5) be kez dés szá mo zá sa (4) (6) be kez - dés re vál to zik: (3) A HKTB ülé se in ál lan dó meg hí vott ként részt vesz a 4. -ban meg ha tá ro zott Ha di tech ni kai Kül ke res ke del mi Bi zott ság (a továb biak ban: Bi zott ság) el nö ke. 4. (1) Az R. 4. -ának cí me he lyé be a kö vet ke zõ cím lép: Ha di tech ni kai Kül ke res ke del mi Bi zott ság (2) Az R. 4. -ának (1) és (2) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zé sek lép nek: (1) A Bi zott ság füg get len, ja vas lat te võ tár ca kö zi szer - ve zet, amely jo go sult a Hi va tal hoz be nyúj tott, e ren de let - ben meg ha tá ro zott en ge dé lye zé si el já rás ha tá lya alá tar to - zó kül ke res ke del mi te vé keny sé gi, tár gya lá si és for gal mi en ge dély irán ti ké rel mek kel kap cso la tos szak ér tõi vé le mé - nyek ki ala kí tá sá ra. (2) A Bi zott ság tag jai: a) a Mi nisz ter el nö ki Hi va talt ve ze tõ mi nisz ter, b) a gaz da sá gi és köz le ke dé si mi nisz ter, c) a hon vé del mi mi nisz ter, d) az igaz ság ügyi és ren dé sze ti mi nisz ter, e) a kül ügy mi nisz ter, f) a pénz ügy mi nisz ter ál tal ki je lölt sze mé lyek. 5. (1) Az R. 5. -a (1) be kez dé sé nek b) és c) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zé sek lép nek, és e be kez dés a kö vet - ke zõ d) pont tal egé szül ki: [(1) Nem en ge dé lyez he tõ ha di tech ni kai esz köz ki vi te le, tran zit ja és szol gál ta tás nyúj tá sa]

292 HONVÉDELMI KÖZLÖNY 5. szám b) olyan or szá gok ba, ame lyek kel szem ben az ENSZ Biz ton sá gi Ta ná csa, az Euró pai Unió Ta ná csa vagy az Euró pai Biz ton sá gi és Együtt mû kö dé si Szer ve zet ha di - tech ni kai ter mé kek szál lí tá sá nak, ha di tech ni kai szol gál ta - tá sok nyúj tá sá nak vagy eh hez kap cso ló dó kép zés nek a ti - lal mát ren del te el, c) ab ban az eset ben, ha az ügy let el len té tes az Euró pai Unió Ta ná csa ál tal 1998. jú ni us 8-án el fo ga dott, a fegy ver - ex port ra vo nat ko zó Ma ga tar tá si Kó dex vo nat ko zó kö ve - tel mé nye i vel. A Ma ga tar tá si Kó dex vo nat ko zó ré sze it e ren de let 2. mel lék le te tar tal maz za, d) olyan or szá gok ba, illetve olyan szer ve ze tek, va la - mint olyan ma gán sze mé lyek ré szé re, aho va vagy akik nek a ter ro riz mus el le ni nem zet kö zi és uni ós fel lé pés ren del ke - zé sei alap ján ti los ha di tech ni kai esz közt szál lí ta ni, vagy az zal kap cso la tos szol gál ta tást nyúj ta ni. (2) Az R. 5. -a a kö vet ke zõ (3) be kez dés sel egé szül ki, és az ere de ti (3) és (4) be kez dés szá mo zá sa (4) és (5) be - kez dés re vál to zik: (3) Nem en ge dé lyez he tõ ha di tech ni kai esz köz és szol - gál ta tás be ho za ta la olyan or szág ból, amellyel szem ben az ENSZ Biz ton sá gi Ta ná csa, vagy az Euró pai Unió Ta ná csa, vagy az Euró pai Biz ton sá gi és Együtt mû kö dé si Szer ve zet ál tal ki adott fegy ver ke res ke del mi ti la lom van ér vény ben. 6. Az R. 12. -ának (1) be kez dé se a kö vet ke zõ mon dat tal egé szül ki: Az 1236/2005/EK ta ná csi ren de let III. mel lék le te sze - rint en ge dély kö te les ter mé kek te kin te té ben az en ge dé lye - zé si el já rás so rán az 1236/2005/EK ta ná csi ren de let V. mel lék le te sze rin ti for ma nyom tat ványt kell hasz nál ni. 7. Az R. 15. -ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (2) A vám hi va ta lok a tel jes mér ték ben ki hasz nált vagy le járt tran zit en ge délyt kö te le sek be von ni és ha la dék ta la nul vissza kül de ni a Hi va tal nak. A cé gek a fel nem hasz nált en - ge dé lye ket kö te le sek vissza kül de ni a Hi va tal nak. A cé gek a fel hasz nált vagy le járt en ge dé lyek ere de ti pél dá nya i ról ké szí tett, hi te le sí tett fény má so la ti pél dányt kö te le sek kül - de ni a Hi va tal nak. 8. Az R. 16. -ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) Nem szük sé ges en ge dély, ha ha di tech ni kai esz közt az Or szág gyû lés vagy a Kormány ál tal jó vá ha gyott csa pat - moz gás, to váb bá ha tá lyos nem zet kö zi szer zõ dés ben ki fe - je zet ten en ge dé lye zett kö te le zett sé gek ke re té ben szál lí ta - nak át a Ma gyar Köz tár sa ság ha tá rán. 9. Az R. 17. -ának (6) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (6) Az Euró pai Unió, illetve a NATO tag ál la ma i ba irá - nyuló ki szál lí tás vagy ki vi tel ese tén a vevõ be vi te li en ge - dé lye, Iga zo lá sa vagy Nyi lat ko za ta kö zül, ezen do ku men - tu mok egyi ké nek be nyúj tá sa is elég sé ges le het az en ge dé - lye zé si el já rás meg in dí tá sá hoz. 10. Az R. a kö vet ke zõ 19. -s al egé szül ki: 19. (1) Ez a ren de let az egyes, a ha lál bün te tés, a kín zás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés során alkalmazható áruk kereskedelmérõl szóló, 2005. június 27-i 1236/2005/EK tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg. (2) Ez a ren de let a kö vet ke zõ uni ós jogi ak tu sok nak való meg fe le lést szol gál ja: a) a Ta nács 2003/468/KKBP együt tes fel lé pé se a fegy - ver ke res ke de lem el len õr zé sé rõl; b) az Euró pai Unió kö zös ka to nai lis tá ja (2006/C 66/01); c) az Euró pai Unió 1998. jú ni us 8-i fegy ver ki vi tel re vo nat ko zó Ma ga tar tá si Kó de xe. 11. Az R. mel lék le té nek he lyé be e ren de let 1. és 2. mel lék le - te lép. 12. Ez a ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ 30. na pon lép ha tály - ba, ren del ke zé se it a ha tály ba lé pé se után meg in dí tott ügyek ben kell al kal maz ni. 13. (1) Ez a ren de let az egyes, a ha lál bün te tés, a kín zás vagy más ke gyet len, em ber te len vagy meg alá zó bá nás mód vagy bün te tés so rán al kal maz ha tó áruk ke res ke del mé rõl szóló, 2005. jú ni us 27-i 1236/2005/EK ta ná csi ren de let vég re haj - tá sá hoz szük sé ges ren del ke zé se ket ál la pít ja meg. (2) Ez a ren de let a kö vet ke zõ uni ós jo gi ak tu sok nak va ló meg fe le lést szol gál ja: a) a Ta nács 2003/468/KKBP együt tes fel lé pé se a fegy - ver ke res ke de lem el len õr zé sé rõl; b) az Euró pai Unió kö zös ka to nai lis tá ja (2006/C 66/01); c) az Euró pai Unió 1998. jú ni us 8-i fegy ver ki vi tel re vo nat ko zó Ma ga tar tá si Kó de xe. Gyur csány Fe renc s. k., mi nisz ter el nök

5. szám HONVÉDELMI KÖZLÖNY 293 1. melléklet a 26/2007. (II. 28.) Korm. rendelethez [1. mel lék let a 16/2004. (II. 6.) Korm. ren de let hez] A haditechnikai export-import forgalomban engedélyköteles haditechnikai eszközök és szolgáltatások jegyzéke Ál ta lá nos meg jegy zé sek: 1. A je len jegy zék ben sze rep lõ ki fe je zet ten ka to nai ki fe je zés a ka to nai, nem zet biz ton sá gi, rend vé del mi és ren dé - sze ti fo ga lom kört is tar tal maz za. 2. Az idé zõ jel ben lé võ ki fe je zé sek de fi ní ci ók. Fo ga lom meg ha tá ro zá suk a lis tá nak A lis tá ban sze rep lõ ki fe je zé sek fo ga lom meg ha tá ro zá sa cí mû mel lék le té ben ta lál ha tó. 3. A ve gyi anya gok név vel, ille tõ leg CAS-szám mal van nak fel so rol va. Az azo nos szer ke ze ti kép le tû ve gyi anya gok (be le ért ve a hid rá to kat is) en ge dély kö te le sek, füg get le nül el ne ve zé sük tõl és CAS-szá muk tól. A CAS- számok se gí te nek annak meg ál la pí tá sá ban, hogy az adott ve gyi anyag vagy ke ve rék en ge dély kö te les-e, te kin tet nél kül a nó menk la tú rá ra. A CAS-szám nem hasz nál ha tó egye di azo no sí tó ként, mi vel a fel so rolt ve gyi anya gok egyes for má i nak kü lön bö zõ CAS-szá muk van, és a fel so rolt ve gyi anya got tar tal ma zó ke ve ré kek nek is kü lön bö zõ CAS-szá muk le het. 4. Lásd még a ket tõs fel hasz ná lá sú ter mé kek és tech no ló gi ák ex port el len õr zé sé re az EU Ta ná csa ál tal 2000. jú ni us 22-én el fo ga dott 1334/2000/EK ren de le tet is. 5. Lásd még az egyes, a ha lál bün te tés, a kín zás vagy más ke gyet len, em ber te len vagy meg alá zó bá nás mód vagy bün - te tés so rán al kal maz ha tó áruk ke res ke del mé rõl szóló, az EU Ta ná csa ál tal 2005. jú ni us 27-én el fo ga dott 1236/2005/EK ren de le tet is. 6. Ahol je len jegy zék ben az an gol vagy más ide gen nyel ven meg fo gal ma zott ter mék meg ne ve zés (vagy már ka név) sze re pel, ott ér te lem sze rû en a ma gyar nyel vû ter mék meg ha tá ro zás alá esõ ter mék is en ge dély kö te les. I. fejezet Si ma csö vû fegy ve rek 20 mm-nél ki sebb ka li ber rel, más ké zi fegy ve rek és au to ma ta fegy ve rek 12,7 mm ( 0,50 hüvelyk/inch) vagy ki sebb ka li ber rel és tar to zé kok a kö vet ke zõk sze rint, és a ki fe je zet ten azok hoz ter ve zett rész - egy sé gek (ML1. 1 fe je zet): a) pus kák, ka ra bé lyok, re vol ve rek, pisz to lyok, gép pisz to lyok és gép pus kák: Meg jegy zés: Az ML1. fe je zet a) pont ja sze rint nem en ge dély kö te le sek a kö vet ke zõk: 1. az 1938 elõtt gyár tott pus kák (mus ké ták), ka ra bé lyok; 2. az ere de ti leg 1890 elõtt gyár tott pus kák (mus ké ták), ka ra bé lyok má so la tai; 3. az 1890 elõtt gyár tott re vol ve rek, pisz to lyok és gép pisz to lyok és azok má so la tai; b) si ma csö vû fegy ve rek, a kö vet ke zõk sze rint: 1. ki zá ró lag ka to nai hasz ná lat ra ter ve zett si ma csö vû fegy ve rek; 2. más si ma csö vû fegy ve rek, a kö vet ke zõk sze rint: a) tel je sen au to ma ta tí pu sok; b) fél au to ma ta és pum pás mû köd te té sû tí pu sok; c) hü vely nél kü li lõ szer rel mû kö dõ fegy ve rek; d) a fen ti a), b) és c) pont ban en ge dé lye zés alá vont fegy ve rek hang tom pí tói, kü lön le ges fegy ver áll vá nyok, csatla - kozó (kap cso ló dó) ele mek, fegy ver cél zó ké szü lé kek és láng rej tõk. 1. meg jegy zés: Az ML1. fe je zet alap ján nem en ge dély kö te le sek a sport és va dá sza ti cél ra hasz nált si ma csö vû fegy ve - rek. Ezek a fegy ve rek nem le het nek ki zá ró lag ka to nai cél ra ter vez ve vagy au to ma ta tü ze lé si mó dú ak. 2. meg jegy zés: Az ML1. fe je zet alap ján nem en ge dély kö te le sek a ki zá ró lag vak töl tény hez ter ve zett tûz fegy ve rek és ame lyek nem ké pe sek ki lõ ni sem mi lyen en ge dé lye zés alá vont lõ szert. 3. meg jegy zés: Az ML1. fe je zet alap ján nem en ge dély kö te le sek azok a fegy ve rek, ame lyek nem köz pon ti gyúj tá sú (vagyis pe rem gyúj tá sú) lõ szert hasz nál nak és nem tel je sen au to ma ta tü ze lé si rend sze rû ek. 1 ML: Munition List/Common Military List = Haditechnikai Jegyzék, a Wassenaar-i Megállapodás és az Európai Unió közös katonai listájának egyes fejeze - teire alkalmazott jelölés. Az Európai Unió közös katonai listája (az Európai Unió fegyverkivitelrõl szóló magatartási kódexe által szabályozott eszközök (2006/C 66/01).

294 HONVÉDELMI KÖZLÖNY 5. szám 4. meg jegy zés: Az ML1. fe je zet alap ján nem en ge dély kö te le sek a leg fel jebb négy sze res na gyí tá sú, elekt ro ni kus kép fel - dol go zás nél kü li op ti kai fegy ver cél zó ké szü lé kek, amennyi ben azo kat nem ki mon dot tan ka to nai fel hasz ná lás cél já - ból ter vez ték vagy ala kí tot tak át. II. fejezet 20 mm és en nél na gyobb ka li be rû si ma csö vû fegy ve rek, más fegy ve rek és fegy ver ze tek 12,7 mm-nél (0,5 hüvelyk/inch) na gyobb ka li ber rel, tûz ve tõk és tar to zé kok, és az azok hoz ter ve zett kü lön le ges rész egy sé gek a következõk sze rint (ML2. fe je zet): a) ágyúk, ta rac kok, gép ágyúk, ak na ve tõk, pán cél tö rõ (tank el há rí tó) fegy ve rek, so ro zat ve tõk, ka to nai láng szó rók, hát ra sik lás nél kü li lõ fegy ve rek, és az ezek hez tar to zó láng rej tõ esz kö zök; Meg jegy zés: Az ML2. fe je zet a) pont ja ma gá ban fog lal ja a por lasz tó kat, ada go ló kat, tá ro ló tar tá lyo kat, és más kü - lön le ge sen ter ve zett rész egy sé ge ket is, ame lyek az ML2. fe je zet a) pont ja alap ján en ge dé lye zés alá vont be ren de - zé sek fo lyé kony haj tó anyag töl te te i hez hasz ná la to sak. b) ka to nai füst, gáz és pi ro tech ni kai ve tõk vagy ge ne rá to rok; Meg jegy zés: Az ML2. fe je zet b) pont ja alap ján nem en ge dély kö te les a jel zõ pisz toly. c) fegy ver cél zó ké szü lé kek. III. fejezet Lõ sze rek és me cha ni kus gyúj tó szer ke ze tek, és az azok hoz ter ve zett kü lön le ges rész egy sé gek a kö vet ke zõk sze rint (ML3. fe je zet): a) az ML1., ML2. vagy ML12. fe je zet alap ján en ge dé lye zés alá vont fegy ve rek és fegy ver ze tek lõ sze rei; b) az ML3. fe je zet a) pont ja alap ján en ge dély kö te les, ki fe je zet ten lõ sze rek hez ter ve zett gyúj tó szer ke ze tek. 1. meg jegy zés: A ki fe je zet ten e cél ra ter ve zett al kat ré szek fel öle lik az aláb bi a kat: a) fém- vagy mû anyag ter mé kek, mint pél dá ul gyúj tó szer ke ze tek, go lyó csé szék, hü vely csat la ko zók, for gó he ve - de rek és lõ sze rek fém al kat ré szei; b) biz to sí tó és rob ban tó esz kö zök, gyúj tó szer ke ze tek, szen zo rok és rob ban tó ve ze té kek csat la ko zói; c) egy sze ri mû kö dé sû, nagy tel je sít mé nyû táp egy sé gek; d) ég he tõ töl tény hü ve lyek; e) lõ sze rek, töb bek kö zött ka zet tás ak nák, bom bák és vég fá zis-ve zér lé sû lö ve dé kek. 2. meg jegy zés: Az ML3. fe je zet a) pont ja sze rint nem en ge dély kö te les az a lõ szer, amely lö ve dék nél kül ke rül le pe re - me zés re (vak töl tény), va la mint az át lyug ga tott lõ por kam rás vak lõ szer. 3. megjegyzés: Az ML3. fejezet szerint nem engedélyköteles az a lõszer, amelyet kifejezetten az alábbi célra terveztek: a) jel zés; b) ma dár ri asz tás; vagy c) olaj kút gáz fák lya be gyúj tá sa. IV. fejezet Bom bák, tor pe dók, nem irá nyí tott és irá nyí tott ra ké ták, más rob ba nó esz kö zök és töl te tek, va la mint a hoz zá juk tar to zó esz kö zök és rész egy sé gek a kö vet ke zõ fel so ro lás sze rint, ame lye ket ki fe je zet ten ka to nai fel hasz ná lás ra ter vez tek, és ki - fe je zet ten azok hoz ter ve zett al kat ré szek (ML4. fe je zet): NB.: Az irá nyí tás és na vi gá ció esz kö zei, lásd az ML11. fe je zet meg jegy zé sé nek 7. pont ját. a) Bom bák, tor pe dók, grá ná tok, füst grá ná tok, nem irá nyí tott ra ké ták (re ak tív töl te tek), ak nák, irá nyí tott ra ké ták, mély sé gi rob ba nó töl te tek, rom bo ló esz kö zök és rom bo ló kész le tek, pi ro tech ni kai esz kö zök, töl te tek és szi mu lá to rok (be ren de zé sek, ame lyek a fel so rolt esz kö zök jel lem zõ it szi mu lál ják). Meg jegy zés: Az ML4. fe je zet a) pont ja ma gá ban fog lal: 1. füst grá ná to kat, gyúj tó bom bá kat, gyúj tó lö ve dé ke ket és rob ba nó esz kö zö ket; 2. ra ké ta haj tó mû fú vó ká kat és vissza té rõ szer ke ze tek orr kúp ja it.

5. szám HONVÉDELMI KÖZLÖNY 295 b) Ki fe je zet ten az ML4. fe je zet a) pont já ban en ge dé lye zés alá vont té te lek aláb bi mû ve le te i re ter ve zett be ren de zé sek: azok ke ze lé se, el len õr zé se, mû köd te té se, egy sze ri üze mel te tés re va ló ener gia el lá tá sa, in dí tá sa, le ra ká sa, éle sí té se, fel - sze dé se, ha tás ta la ní tá sa, za va rá sa, rob ban tá sa vagy ér zé ke lé se. Meg jegy zés: Az ML4. fe je zet b) pont ja ma gá ban fog lal: 1. mo bil gáz-csepp fo lyó sí tó be ren de zést, amely na pon ta min. 1000 kg gáz nak a fo lyé kony alak ban tör té nõ elõ ál lí - tá sá ra al kal mas; 2. úszó ké pes vil la mos ve ze té ket, amely mág ne ses ak nák fel sze dé sé re al kal mas. Mû sza ki meg jegy zés: 1. Azon kéz i ké szü lé kek, ame lye ket ki zá ró lag fém tár gyak ki mu ta tá sá ra ter vez tek és nem ké pe sek meg kü lön böz - tet ni az ak ná kat más fém tár gyak tól, nem te kint he tõk olyan kü lön le ge sen ter ve zett esz kö zök nek, ame lyek az ML4. fe je zet a) pont ja sze rint en ge dé lye zés alá vont ter mé kek ki mu ta tá sá ra szol gál nak. 2. A gya log ság el le ni ak nák vo nat ko zá sá ban az Os ló ban, 1997. szep tem ber 18-án el fo ga dott Egyez mény sze rint kell el jár ni. Lásd még az 1998. évi X. tör vényt. V. fejezet Tûz ve ze tõ és kap cso ló dó ké szült sé gi és ri asz tó esz kö zök, kap cso ló dó rend sze rek, ellen õr zõ, il lesz tõ és el len te vé keny ség be ren de zé sei a kö vet ke zõk sze rint, ame lye ket ki fe je zet ten ka to nai cél ra ter vez tek, és a ki fe je zet ten azok hoz ter ve zett rész egy sé gek és sze rel vé nyek (ML5. fe je zet): a) fegy ver irány zé kok, bom ba ve tõ szá mí tó gé pek, lö veg be ál lí tó irány zó be ren de zé sek és fegy ver zet tûz ve ze tõ rend - sze rek; b) cél-fel de rí tõ, -meg je lö lõ, tá vol ság mé rõ, meg fi gye lõ vagy rá ve ze tõ rend sze rek; fel de rí tés, adat elem zés, fel is me rés vagy azo no sí tás be ren de zé sei és szen zor in teg rá ci ós be ren de zé sek; c) az ML5. fe je zet a) és b) pont ja alap ján en ge dé lye zés alá vont esz kö zök el le ni el len te vé keny ség esz kö zei; d) az ML5. fe je zet a) és b) pont ja alap ján en ge dé lye zés alá vont esz kö zök ki pró bá lá sá hoz vagy il lesz té sé hez hasz ná - la tos be ren de zé sek, ame lye ket ki fe je zet ten e cél ra ter vez tek. VI. fejezet Szá raz föl di jár mû vek és rész egy sé ge ik, a kö vet ke zõk sze rint (ML6. fe je zet): NB.: Az irá nyí tás és na vi gá ció esz kö ze i nek te kin te té ben lásd az ML11. fe je zet meg jegy zé sé nek 7. pont ját. a) Ki fe je zet ten ka to nai fel hasz ná lás ra ter ve zett vagy ar ra át ala kí tott szá raz föl di jár mû vek és rész egy sé ge ik; Mû sza ki meg jegy zés: Az ML6. fe je zet a) pont ja al kal ma zá sá ban a szá raz föl di jár mû vek ki fe je zés ma gá ban fog lal - ja a pót ko csi kat is. b) össz ke rék meg haj tá sú, te rep já ró ké pes ség gel ren del ke zõ jár mû vek, ame lye ket a III. szint (lásd NIJ 0108.01, 1985. szep tem ber, vagy a meg fe le lõ nem ze ti szab ványt) sze rin ti vagy an nál jobb bal lisz ti kai vé del mi ké pes sé get biz to sí tó anya gok kal gyár tot tak vagy lát tak el. NB.: Lásd még az ML13. fe je zet a) pont ját. 1. meg jegy zés: Az ML6. fe je zet a) pont ja ma gá ban fog lal ja az aláb bi a kat: a) harc ko csik és más ka to nai fegy ver rel el lá tott jár mû vek, va la mint fegy ve rek el he lye zé sé re szol gá ló elõ-be épí té - sek kel, vagy ak na le ra kó, vagy az ML4. fe je zet sze rint en ge dé lye zés alá vont lõ sze rek in dí tá sá ra szol gá ló esz - kö zök kel el lá tott ka to nai jár mû vek; b) pán cé lo zott jár mû vek; c) két él tû és úszó (mély ví zen is át ke lõ) jár mû vek; d) men tõ jár mû vek, lõ szer vagy fegy ver rend sze rek, va la mint a ra ko mány ke ze lé sé re szol gá ló be ren de zé sek von - ta tá sá ra vagy szál lí tá sá ra hasz nált jár mû vek. 2. meg jegy zés: Az ML6. fe je zet a) pont ja sze rint en ge dély kö te les szá raz föl di jár mû ki fe je zet ten ka to nai hasz ná lat ra tör té nõ át ala kí tá sa együtt jár olyan szer ke ze ti, elekt ro mos vagy me cha ni kai vál toz ta tás sal, amely ma gá ban fog lal egy vagy több ki fe je zet ten ka to nai fel hasz ná lás ra ter ve zett rész egy sé get. Ilyen rész egy sé gek az aláb bi ak: a) pne u ma ti kus ke rék kö peny, ame lyet ki fe je zet ten go lyó ál ló tu laj don ság gal ter vez tek vagy ki lyu kaszt va is fu tó - ké pes; b) ke rék kö peny lég nyo más sza bá lyo zó rend szer, ame lyet a moz gó jár mû bel se jé bõl le het mû köd tet ni;

296 HONVÉDELMI KÖZLÖNY 5. szám c) az alap ve tõ fon tos sá gú ré szek pán cé lo zott vé del me (pl. üzem anyag tar tály vagy jár mû ka bin); d) kü lön le ges meg erõ sí té sek fegy ver zet fel sze re lé sé hez vagy rög zí té sé hez; e) vi lá gí tás el sö té tí tés ese té re. 3. meg jegy zés: Az ML6. fe je zet nem von ja en ge dé lye zés alá az olyan pol gá ri gép ko csi kat vagy te her au tó kat, ame lye - ket pénz- vagy ér ték szál lí tás ra ter vez tek vagy ala kí tot tak át, és pán cél zat tal vagy bal lisz ti kai vé de lem mel lát tak el. VII. fejezet Ve gyi vagy bi o ló gi ai mér ge zõ anya gok, tö meg osz la tó anya gok, ra dio ak tív anya gok, kap cso ló dó be ren de zé sek, össze te võk és anya gok a kö vet ke zõk sze rint (ML7. fe je zet): a) ka to nai fel hasz ná lás ra al kal mas bi o ló gi ai és ra dio ak tív anya gok, ame lyek ké pe sek em be rek ben vagy ál la tok ban sé rü lést okoz ni, be ren de zé sek ben, nö vé nyi kul tú rák ban vagy a kör nye zet ben kárt ten ni; b) ve gyi harc anya gok (CW), be le ért ve: 1. ideg rend szer re ha tó ve gyi harc anya gok: a) O-al kil (leg fel jebb 10 szén ato mot tar tal ma zó lánc, be le ért ve a cik lo al kilt) al kil (me til, etil, n-pro pil vagy izo - propil)-flu or fosz fo ná tok, úgy mint: Sza rin (GB): O-izop ro pil-me til-flu or fosz fo nát (CAS 107 44 8); és Szo mán (GD): O-pi na ko lil-me til-flu or fosz fo nát (CAS 96 64 0); b) O-al kil (leg fel jebb 10 szén ato mot tar tal ma zó lánc, be le ért ve a cik lo al kilt) N,N-di al kil (me til, etil, n-pro pil vagy izop ro pil) ami no-ci án fosz fá tok, úgy mint: Ta bun (GA): O-etil N,N-di me ti la mi no-ci an fosz fát (CAS 77 81 6); c) O-al kil (H vagy leg fel jebb 10 szén ato mot tar tal ma zó lánc, be le ért ve a cik lo al kilt), S 2-di al kil (me til, etil, n-pro - pil vagy izop ro pil)-ami no etil al kil (me til, etil, n-pro pil vagy izop ro pil) fosz fo no ti o lá tok és meg fe le lõ al ki lált és pro to nált sók, úgy mint: VX: O-etil S-2-di i zop ro pi la mi no e til me til ti ol fosz fo nát (CAS 50782 69 9); 2. hó lyag hú zó ve gyi harc anya gok: a) kén mus tá rok, úgy mint: 1. 2-kló re til-klór me til szul fid (CAS 2625 76 5); 2. bisz(2-kló re til)szul fid (CAS 505 60 2); 3. bisz(2-kló re til tio) me tán (CAS 63869 13 6); 4. 1,2-bisz(2-kló re til tio)etán (CAS 3563 36 8); 5. 1,3-bisz(2-kló re til tio)-n-pro pán (CAS 63905 10 2); 6. 1,4-bisz(2-kló re til tio)-n-bu tán (CAS 142868 92 7); 7. 1,5-bisz(2-kló re til tio)-n-pen tán (CAS 142868 94 8); 8. bisz(2-kló re til-ti o me til)éter (CAS 63918 90 1); 9. bisz(2-kló re til-ti o e til)éter (CAS 63918 89 8); b) hó lyag hú zó har ci gá zok (lu i zi tok), úgy mint: 1. 2-klór vi nil-ar zin dik lo rid (CAS 541 25 3); 2. trisz(2-klór vi nil)ar zin (CAS 40334 70 1); 3. bisz(2-klór vi nil)ar zin klo rid (CAS 40334 69 8); c) nit ro gén mus tá rok, úgy mint: 1. HN1: bisz(2-kló re til)eti la min (CAS 538 07 8); 2. HN2: bisz(2-kló re til)me ti la min (CAS 51 75 2); 3. HN3: trisz(2-kló re til)amin (CAS 555 77 1); 3. cse lek võ ké pes sé get aka dá lyo zó ve gyi harc anya gok, úgy mint: a) 3-kvi nuk li di nil-ben zi lát (BZ) (CAS 6581 06 2); 4. lomb ta la ní tó (de fo li áns) ve gyi harc anya gok, úgy mint: a) bu til 2-kló ro-4-flu o ro fe no xi a ce tát (LNF); b) 2,4,5-trik lór fe no xi ecet sav ke ver ve 2,4-dik lór fe no xi ecet sav val (Agent Oran ge); c) CW bi ná ris pre kur zo rok és kulcs pre kur zo rok a kö vet ke zõk sze rint: 1. al kil (me til, etil, n-pro pil vagy izop ro pil fosz fo nil-di flu o rid, mint DF: me til-fosz fo nil-di flu o rid (CAS 676 99 3);

5. szám HONVÉDELMI KÖZLÖNY 297 2. o-al kil (amely ben a H egyen lõ vagy ke ve sebb mint C10, be le ért ve a cik lo al kilt) O-2-di al kil (me til, etil, n-pro pil vagy izop ro pil) ami no etil al kil (me til, etil, n-pro pil vagy izop ro pil) fosz fo ni tok és meg fe le lõ al ki lált és pro to nált sók, úgy mint: QL: O-etil O-2-di i zop ro pi la mi no-etil me til fosz fo nit (CAS 57856 11 8); 3. klór sza rin: O-izop ro pil-me til klór fosz fo nát (CAS 1445 76 7); 4. klór szo mán: O-pi na ko lil-etil klór fosz fo nát (CAS 7040 57 5); d),,tö meg osz la tó anya gok, ak tív össze te võk bõl ál ló ve gyi anya gok és azok kom bi ná ci ói, be le ért ve: 1. -bro mo fe ni la ce to nit ril, ( -bro mo ben zil-ci a nid) (CA) (CAS 5798 79 8); 2. [(2-klór fe nil) me ti lén] pro pán di nit ril, (o-klór ben zi li dén ma lo no nit ril) (CS) (CAS 2698 41 1); 3. 2-klór-1-fe ni le ta non, fe na cil-klo rid ( -kló ra ce to fe non) (CN) (CAS 532 27 4); 4. di benz-(b,f)-1,4-oxa ze pin (CR) (CAS 257 07 8); 5. 10-klór 5,10-di hid ro fe nar zin, (fe nar zin klo rid), (Adam zit), (DM) (CAS 578 94 9); 6. N-No na no yl mor fo lin, (MPA) (CAS 5299 64 9); 1. meg jegy zés: Az ML7. fe je zet d) pont ja nem von ja en ge dély kö te le zett ség alá azo kat a tö meg osz la tó anya go kat, ame lyek ki sze re lé se egye di és sze mé lyes ön vé de lem re szol gál. 2. meg jegy zés: Az ML7. fe je zet d) pont ja nem von ja en ge dély kö te le zett ség alá az élel mi szer ter me lé si és gyó gyá - sza ti cé lok ra azo no sí tott és cso ma golt ak tív össze te võk bõl ál ló ve gyi anya go kat és azok kom bi ná ci ó it. 3. meg jegy zés: Lásd még a XXV. fe je ze tet. e) a kö vet ke zõk ben fel so rol tak bár me lyi ké nek és a ki mon dot tan azok hoz ter ve zett rész egy sé gek szét te rí té sé re szol gá ló, ki fe je zet ten ka to nai fel hasz ná lás ra ter ve zett vagy mó do sí tott be ren de zé sek: 1. az ML7. fe je zet a), b) vagy d) pont jai sze rint en ge dé lye zett anya gok; vagy 2. az ML7. fe je zet c) pont ja alatt fel so rolt pre kur zo rok ból ké szült ve gyi harc anya gok; f) vé dõ és sem le ge sí tõ be ren de zé sek, azok ki fe je zet ten ilyen cél ra ter ve zett rész egy sé gei, és kü lön le ges össze - tételû ve gyi ke ve ré kek a kö vet ke zõk sze rint: 1. ki fe je zet ten az ML7. fe je zet a), b) vagy d) pont jai sze rint fel so rolt anya gok el le ni vé de lem cél já ból ter ve zett, vagy ka to nai cél ra át ala kí tott be ren de zé sek és a ki fe je zet ten azok hoz ter ve zett rész egy sé gek; 2. ki fe je zet ten az ML7. fe je zet a) vagy b) pont ja alatt fel so rolt anya gok kal szennye zett lé te sít mé nyek ve gyi men te sí té sét szol gá ló, ka to nai cél ra ter ve zett vagy át ala kí tott be ren de zé sek és azok rész egy sé gei; 3. ki fe je zet ten az ML7. fe je zet a) vagy b) pont ja alatt fel so rolt anya gok kal szennye zett lé te sít mé nyek men te sí - té sé re ki fej lesz tett/elõ ál lí tott ve gyi ke ve ré kek; Meg jegy zés: Az ML7. fe je zet f) pont já nak 1. al pont ja ma gá ban fog lal ja a kö vet ke zõ ket: a) a ki fe je zet ten nuk le á ris, bi o ló gi ai és ve gyi szû rés re ter ve zett vagy át ala kí tott lég kon di ci o ná ló be ren de zé sek; b) vé dõ ru há zat. NB.: A pol gá ri gáz ál ar cok, vé dõ- és fer tõt le ní tõ fel sze re lé sek rõl to váb bi rész le tek a ket tõs fel hasz ná lá sú ter mé kek és tech no ló gi ák uni ós jegy zé ké nek 1A004. pont já ban ta lál ha tók. g) az ML7. fe je zet a), b) vagy d) pont ja sze rint en ge dé lye zés re ke rü lõ anya gok fel de rí té sé re vagy azo no sí tá sá ra szol gá ló, ki fe je zet ten ka to nai fel hasz ná lás ra ter ve zett be ren de zé sek és a ki fe je zet ten azok hoz ter ve zett rész egy - sé gek; Meg jegy zés: Az ML7. fe je zet g) pont ja nem vo nat ko zik a sze mé lyi su gár zás mé rõ do zi mé te rek re. NB.: Lásd még a ket tõs fel hasz ná lá sú ter mé kek és tech no ló gi ák uni ós jegy zé ké nek 1A004. pont ját. h) a ki fe je zet ten az ML7. fe je zet b) pont alatt en ge dé lye zés re ke rü lõ ve gyi harc anya gok ér zé ke lé sé re vagy azo no - sí tá sá ra ter ve zett vagy fel dol go zott bio po li me rek és az ezek elõ ál lí tá sá hoz hasz nált spe ci fi kus sejt kul tú rák; i) ve gyi harc anya gok sem le ge sí té sé re vagy le bon tá sá ra szol gá ló bio ka ta li zá to rok és azok bi o ló gi ai rend sze rei a kö vet ke zõk sze rint: 1. a ki fe je zet ten az ML7. fe je zet b) pont ja alatt en ge dé lye zés re ke rü lõ ve gyi harc anya gok sem le ge sí té sé re és le bon tá sá ra ter ve zett bio ka ta li zá to rok, ame lyek a bi o ló gi ai rend sze rek irá nyí tott la bo ra tó ri u mi sze lek ci ó ja vagy ge ne ti kai ma ni pu lá ci ó ja ered mé nye ként jön nek lét re; 2. bi o ló gi ai rend sze rek az aláb bi ak sze rint: vi võ vek to rok, az ML7. fe je zet i) pont já nak 1. al pont ja sze rint en - ge dély kö te les bio ka ta li zá to rok elõ ál lí tá sá hoz szük sé ges spe ci fi kus ge ne ti kai in for má ci ót hor do zó sejt kul - tú rák vagy ví ru sok; 1. meg jegy zés: Az ML7. fe je zet b) és d) pont jai nem von ják en ge dély kö te le zett ség alá a kö vet ke zõ ket: a) Ci a no gén-klo rid (CAS 506 77 4); b) Hid ro gén-ci a nid (CAS 74 90 8); c) Klór (CAS 7782 50 5); d) Kar bo nil klo rid (fosz gén) (CAS 75 44 5); e) Di fosz gén (trik lór me til-klór for mi át) (CAS 503 38 8); f) tö röl ve; g) Xylyl bro mi de, ort ho: (CAS 89 92 9), me ta: (CAS 620 13 3), pa ra: (CAS 104 81 4); h) Ben zil-bro mid (CAS 100 39 0);

298 HONVÉDELMI KÖZLÖNY 5. szám i) Ben zil-jo did (CAS 620 05 3); j) Bróm ace ton (CAS 598 31 2); k) Ci a no gén-bro mid (CAS 506 68 3); l) Bróm me til-etil-ke ton (CAS 816 40 0); m) Klór ace ton (CAS 78 95 5); n) Etil-jód ace tát (CAS 623 48 3); o) Jód ace ton (CAS 3019 04 3); p) Klór pik rin (CAS 76 06 2). 2. meg jegy zés: Az ML7. fe je zet h) pont já ban és i) pont já nak 2. al pont já ban fel so rolt sejt kul tú rák és bi o ló gi ai rend - sze rek ki zá ró la go sak és ezek az al pon tok nem von ják en ge dé lye zés alá a pol gá ri célt szol gá ló sej te ket vagy biológiai rend sze re ket, ame lye ket pél dá ul a me zõ gaz da ság ban, gyógy szer ipar ban, egész ség ügy ben, állat - gyógyászatban, kör nye zet vé de lem ben, hul la dék fel dol go zás ban vagy élel mi szer ipar ban al kal maz nak. VIII. fejezet,,ener gia hor do zó anya gok, és kap cso ló dó össze te võk, a kö vet ke zõk sze rint (ML8. fe je zet): NB.: 1. Lásd még a ket tõs fel hasz ná lá sú ter mé kek és tech no ló gi ák uni ós jegy zé ké nek 1C011. pont ját. 2. Csak olyan rob ba nó anyag for gal ma zá sá ra ad ha tó ki en ge dély, amely meg fe lel a plasz ti kus rob ba nó anya gok meg je lö lé sé rõl, azok fel de rí té se cél já ról a Mont re al ban 1991. már ci us 1-jén el fo ga dott Egyez mény feltéte - leinek. Tech ni kai meg jegy zé sek: 1. Ezen pont alap ján en ge dély kö te les a két vagy több össze te võ bõl ál ló ke ve rék, ha kö zü lük leg alább az egyik az ML8. fe je zet ben sze re pel. 2. Az ML8. fe je zet ben sze rep lõ bár mely anyag en ge dély kö te les még ak kor is, ha nem a fel tün te tett al kal ma - zás ra szol gál (pl. a TAGN fõ kép pen rob ba nó anyag ként hasz ná la tos, de üzem anyag ként vagy oxi dá ló szer - ként is is mert). a),,rob ba nó anya gok és azok ke ve ré kei: 1. ADNBF (ami no di nit ro ben zo fu ro xan vagy 7-ami no-4,6-di nit ro ben zo fu ra zán-1-oxi de) (CAS 97096 78 1); 2. BNCP [cisz-bisz (5-nit ro tet ra zo la to) tet ra amin-ko balt (III) per klo rát] (CAS 117412 28 9); 3. CL-14 (di a mi no di nit ro ben zo fu ro xan vagy 5,7-di a mi no-4,6-init ro ben zo fu ra zán-1-oxid) (CAS 117907 74 1); 4. CL-20 (HNIW vagy he xa nit ro he xa a za i so wurt zi ta ne) (CAS 135285 90 4); CL-20 klat rát jai [lásd még VIII. fe je zet g),,pre kur zo rok 3. és 4. al pont ja it]; 5. CP [2-(5-ci a no tet ra zo lá to) pen ta amin-ko balt (III) per klo rát] (CAS 70247 32 4); 6. DADE (1,1-di a mi no-2,2-di nit ro e ti lén, FOX7); 7. DATB (di a mi not ri nit ro ben zol) (CAS 1630 08 6); 8. DDFP (1,4-di nit ro di fu ra za no pi pe ra zin); 9. DDPO (2,6-di a mi no-3,5-di nit ro pi ra zin-1-oxid, PZO) (CAS 194486 77 6); 10. DIPAM (3,3 -di a mi no-2,2,4,4,6,6 -he xa nit ro bi fe nil vagy di pik ra mid) (CAS 17215 44 0); 11. DNGU (DINGU vagy di nit rog li ko lu ril) (CAS 55510 04 8); 12. fu ra za nok a kö vet ke zõk sze rint: a) DAAOF (di a mi no a zo xi fu ra zan); b) DAAZF (di a mi no a zo fu ra zan) (CAS 78644 90 3); 13. HMX és vál to za tai az aláb bi ak sze rint: a) HMX (cik lo tet ra me ti lén-tet ra nit ra min, ok ta hid ro-1,3,5,7-tet ra nit ro-1,3,5,7-tet ra zo kin, 1,3,5,7-tet ra nit - ro-1,3,5,7-tet ra za-cik lok tán, ok to gén) (CAS 2691 41 0); b) HMX dif lu o ro a mi nált ana lóg jai; c) K 55 (2,4,6,8-tet ra nit ro-2,4,6,8-tet ra a za bi cik lo [3,3,0]-ok ta non-3, tet ra nit ro sze mig li ko u ril vagy ketobiciklikus HMX) (CAS 130256 72 3); 14. HNAD (he xa nit ro a da man tán) (CAS 143850 71 9); 15. HNS (he xa nit rosz til bén) (CAS 20062 22 0); 16. Imi da zo lok, a kö vet ke zõk sze rint: a) BNNII [ok ta hid ro-2,5-bisz(nit ro i mi no)imi da zo (4,5-d)imi da zol]; b) DNI (2,4-di nit ro i mi da zo le) (CAS 5213 49 0); c) FDIA (1-flu o ro-2,4-di nit ro i mi da zol);

5. szám HONVÉDELMI KÖZLÖNY 299 d) NTDNIA [N-(2-nit rot ri a zo lo)-2,4-di nit ro i mi da zol]; e) PTIA (1-pik ril 2,4,5-tri nit ro i mi da zol); 17. NTNMH [1-(2-nit rot ri a zo lo)-2-di nit ro me ti lén hid ra zin]; 18. NTO (ONTA vagy 3-nit ro-1,2,4-tri a zol-5-on) (CAS 932 64 9); 19. Po li nit ro ku bá nok több mint négy nit ro cso port tal; 20. PYX [2,6-Bisz(pik ri la mi no)-3,5-di nit ro pi ri din] (CAS 38082 89 2); 21. RDX és vál to za tai: a) RDX (cik lo tri me ti lén-tri nit ra min, cik lo nit, T4, he xa hid ro-1,3,5- tri nit ro-1,3,5-tri a zin, 1,3,5- trinitro- 1,3,5-tri a za-cik lo he xén, he xo gén) (CAS 121 82 4); b) Ke to-rdx (K-6 vagy 2,4,6-tri nit ro-2,4,6-tri a za cik lo he xa non) (CAS 115029 35 1); 22. TAGN (tri a mi no-gu a ni din-nit rá te) (CAS 4000 16 2); 23. TATB (tri a mi no-tri nit ro ben zol) (CAS 3058 38 6) [lásd még a VIII. fe je zet g),,pre kur zo rok 7. al pont ját]; 24. TEDDZ [3,3,7,7-tet ra bisz(dif lu o ro a mi ne) ok ta hid ro-1,5-di nit ro-1,5-di a zo cin]; 25. Tet ra zo lok a kö vet ke zõk sze rint: a) NTAT (nit ro tri a zol ami no tet ra zol); b) TNT [1-N-(2-nitrotriazolo)-4-nitrotetrazol]; 26. Tet ril (tri nit ro fe nil-me til nit ra min) (CAS 479 45 8); 27. TNAD (1,4,5,8-tet ra nit ro-1,4,5,8-tet ra a za de ka lin) (CAS 135877 16 6) [lásd még a VIII. fe je zet g) Pre - kur zo rok 6. al pont ját]; 28. TNAZ (1,3,3-tri nit ro a ze ti din) (CAS 97645 24 4) [lásd még a VIII. fe je zet g),,pre kur zo rok 2. al pont ját]; 29. TNGU (SORGUYL vagy tet ra nit rog li ko lu ril) (CAS 55510 03 7); 30. TNP (1,4,5,8-tet ra nit ro-pi ri da zi no[4,5-d] pi ri da zin) (CAS 229176 04 9); 31. Tri a zi nok a kö vet ke zõk sze rint: a) DNAM (2-oxi-4,6-di nit ro a mi no-s-tri a zin) (CAS 19899 80 0); b) NNHT (2-nit ro i mi no-5-nit ro-he xa hid ro-1,3,5-tri a zin) (CAS 130400 13 4); 32. Tri a zo lok a kö vet ke zõk sze rint: a) 5-azi do-2-nit rot ri a zol; b) ADHTDN (4-ami no-3,5-di hid ra zi no-1,2,4-tri a zol di nit ra mid) (CAS 1614 08 0); c) ADNT (1-ami no-3,5-di nit ro-1,2,4-tri a zol); d) BDNTA ([bisz-di nit ro tri a zol]amin); e) DBT (3,3Õ-di nit ro-5,5-bi-1,2,4-tri a zol) (CAS 30003 46 4); f) DNBT (di nit ro biszt ri a zol) (CAS 70890 46 9); g) NTDNA (2-nit rot ri a zol 5-di nit ra mid) (CAS 75393 84 9); h) NTDNT [1-N-(2-nit rot ri a zo lo) 3,5-di nit rot ri a zol]; i) PDNT (1-pik ril-3,5-di nit rot ri a zol); j) TACOT (tet ra nit ro ben zot ri a zo lo ben zot ri a zol) (CAS 25243 36 1); 33. az ML8. fe je zet a) pont ja alatt fel nem so rolt bár mi lyen rob ba nó anyag, amely nek de to ná ci ós se bes sé ge ma - xi má lis sû rû sé gé nél meg ha lad ja a 8 700 m/s ér té ket, vagy amely nek de to ná ci ós nyo má sa meg ha lad ja a 34 Gpa (340 kbar) ér té ket; 34. az ML8. fe je zet a) pont ja alatt fel nem so rolt más szer ves rob ba nó anya gok, ame lyek de to ná ci ós nyo má sa el éri vagy meg ha lad ja a 25 Gpa (250 kbar) ér té ket, és ame lyek 523 K (250 C) vagy ma ga sabb hõ mér sék let - nél 5 perc nyi vagy hosszabb idõ tar ta mig sta bi lak ma rad nak; b),,haj tó anya gok : 1. az ENSZ UN 1.1. 2 osz tá lyá ba tar to zó bár mely szi lárd haj tó anyag, amely nek el mé le ti spe ci fi kus im pul - zu sa (szab vá nyos fel té te lek kö zött) több mint 250 má sod perc a nem fé me zett, vagy több mint 270 má sod - perc az alu mí ni u mo zott kom po zí ci ók ese té ben; 2. az ENSZ UN 1.3. 3 osz tá lyá ba tar to zó bár mely szi lárd haj tó anyag, amely nek el mé le ti spe ci fi kus im pul - zu sa (szab vá nyos fel té te lek kö zött) több mint 230 má sod perc a nem ha lo gé ne zett, 250 má sod perc a nem fé - mes kom po zí ci ók, és 266 má sod perc a fé mes kom po zí ci ók ese té ben; 2 Lásd a Nem zet kö zi Vas úti Áru fu va ro zá si Egyez mény re vo nat ko zó Egy sé ges Sza bá lyok (CIM) mel lék le te i nek ki hir de té sé rõl szóló 4/1987. (IV. 3.) ren de let módosításait, valamint a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás A és B Mellékletének kihirdetésérõl és belföldi al - kal ma zá sá ról szóló 20/1979. (IX.18.) KPM ren de let mó do sí tá sa it. 3 Lásd a Nem zet kö zi Vas úti Áru fu va ro zá si Egyez mény re vo nat ko zó Egy sé ges Sza bá lyok (CIM) mel lék le te i nek ki hir de té sé rõl szóló 4/1987. (IV. 3.) ren de let módosításait, valamint a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás A és B Mellékletének kihirdetésérõl és belföldi al - kal ma zá sá ról szóló 20/1979. (IX. 18.) KPM ren de let mó do sí tá sa it.

300 HONVÉDELMI KÖZLÖNY 5. szám 3.,,haj tó anya gok, ame lyek erõ ál lan dó ja na gyobb, mint 1 200 Kj/kg; 4.,,haj tó anya gok, ame lyek 38 mm/s sta bil egye nes vo na lú égé si se bes sé get ké pe sek fenn tar ta ni szab vá nyos fel té te lek kö zött (kés lel te tett egyes szál for má já ban mér ve) 68,9 bar (6,89 MPa) nyo má son és 294 K (21 C) hõ mér sék le ten; 5. elasz to mer rel mó do sí tott, ön tött, két bá zi sú haj tó anyag (EMCDB), amely nek nyújt ha tó sá ga ma xi má lis nyo má son, 233 K ( 40 C) hõ mér sék le ten az 5%-ot meg ha lad ja; 6. bár mely egyéb haj tó anyag, amely az ML8. fe je zet a) pont ja alatt fel so rolt össze te võt tar tal maz; c),,pi ro tech ni kai esz kö zök, üzem anya gok és kap cso ló dó össze te võ ik a kö vet ke zõk sze rint és azok ke ve ré kei: 1. ki fe je zet ten ka to nai cél ra ki fej lesz tett re pü lõ gép-üzem anya gok; 2. Ala ne (alu mí ni um hid rid) (CAS 7784 21 6); 3. kar bo rá nok; de ka bo rá nok (CAS 17702 41 9); pen ta bo rá nok (CAS 19624 22 7 és 18433 84 6) és azok szár ma zé kai; 4. hid ra zin és szár ma zé kai, a kö vet ke zõk sze rint [lásd még az ML8. fe je zet d) pont já nak (oxi dá ló hid ra zin szár - ma zé kok) 8. és 9. al pont ját]: a) hid ra zin (CAS 302 01 2) 70% és ma ga sabb kon cent rá ci ó ban; b) mo nom etil hid ra zin (CAS 60 34 4); c) szim met ri kus di me til hid ra zin (CAS 540 73 8); d) nem-szim met ri kus di me til hid ra zin (CAS 57 14 7); 5. fé mes üzem anya gok ré szecs ke for má ban, ame lyek le het nek gömb sze rû ek, ato mi zál tak, szfe ro i dok, pik ke - lye sek vagy õröl tek, me lyek leg alább 99%-ot tar tal maz nak az aláb bi anya gok bár me lyi ké bõl: a) fé mek és azok ke ve ré kei a kö vet ke zõk sze rint: 1. be ril li um (CAS 7440 41 7) 60 m-nél ki sebb ré szecs ke mé ret tel; 2. vas por (CAS 7439 89 6) 3 m vagy ki sebb ré szecs ke mé ret tel vas-oxid ból hid ro gén nel vég zett re duk - ci ós gyár tás sal elõ ál lít va; b) ke ve ré kek, ame lyek az aláb bi össze te võ ket tar tal maz zák: 1. cir kó ni um (CAS 7440 67 7), mag né zi um (CAS 7439 95 4) vagy ezek öt vö ze tei 60 m-nél ki sebb ré szecs ke mé ret tel; 2. bór (CAS 7440 42 8) vagy bór-kar bid (CAS 12069 32 8) üzem anya gok 85%-os vagy ma ga sabb tisz ta ság gal és 60 m-nél ki sebb ré szecs ke mé ret tel. 6.,,sû rí tõ ket tar tal ma zó ka to nai anya gok ki fe je zet ten láng szó rók ban vagy gyúj tó bom bák ban tör té nõ fel hasz - ná lás hoz össze ál lí tott szén hid ro gén üzem anya gok hoz, úgy mint fém szte a rá tok vagy pal má tok (pl. oc tal (CAS 637 12 7)), va la mint M1, M2, és M3 sû rí tõk; 7. per klo rá tok, klo rá tok és kro má tok, fém por ral, vagy más nagy ha tó ere jû üzem anyag ada lé kok kal; 8. göm bö sí tett alu mí ni um por (CAS 7429 90 5) 60 m vagy ki sebb ré szecs ke mé ret tel, leg alább 99%-os alu - mí ni um tar tal mú anyag ból; 9. ti tá ni um szub hid rid (TiHn), amely nek szto chi o met ri ai egyen ér té ke n= 0.65 1.68. 1. meg jegy zés: Az ML8. fe je zet c) pont já nak 1. al pont já ban fel so rolt en ge dély kö te les re pü lõ gép-üzem anya gok vég ter mé kek, nem össze te võk. 2. meg jegy zés: Az ML8. fe je zet c) pont já nak 4. a) al pont já ban fel so rolt, ki fe je zet ten kor ró zió el len õr zés re szol - gáló hid ra zin ke ve ré kek nem en ge dély kö te le sek. 3. meg jegy zés: Az ML8. fe je zet c) pont já nak 5. al pont já ban fel so rolt fé me ket vagy öt vö ze te ket tar tal ma zó rob - banóanyagok és üzem anya gok en ge dély kö te le sek füg get le nül at tól, hogy a fé me ket vagy öt vö ze te ket alumí - niumba, mag né zi um ba, cir kó ni um ba vagy be ril li um ba kap szu láz ták-e. 4. meg jegy zés: Az ML8. fe je zet c) pont já nak 5. b) 2. al pont já ban fel so rolt bór-10-zel dú sí tott bór és bór kar bid (20%-nál ma ga sabb bór-10 tar ta lom mal) nem en ge dély kö te les. d) oxi dán sok és azok ke ve ré kei a kö vet ke zõk sze rint: 1. ADN (am mó ni um di nit ra mid vagy SR 12) (CAS 140456 78 6); 2. AP (am mó ni um per klo rát) (CAS 7790 98 9); 3. flu or gáz nak a kö vet ke zõk ben fel so rol tak va la me lyi ké vel al ko tott ele gyei: a) egyéb ha lo gé nek; b) oxi gén; c) nit ro gén; 1. meg jegy zés: Az ML8. fe je zet d) pont já nak 3. al pont ja nem te szi en ge dély kö te les sé a klór-tri flu o ri dot. Lásd a ket tõs fel hasz ná lá sú ter mé kek és tech no ló gi ák uni ós jegy zé ké nek 1C238. pont ját. 2. meg jegy zés: Az ML8. fe je zet d) pont já nak 3. al pont ja nem te szi en ge dély kö te les sé a gáz ál la po tú nitrogéntrifluoridot.

5. szám HONVÉDELMI KÖZLÖNY 301 4. DNAD (1,3-di nit ro-1,3-di a ze ti din) (CAS 78246 06 7); 5. HAN (hid ro xil-am mó ni um-nit rát) (CAS 13465 08 2); 6. HAP (hid ro xil-am mó ni um-per klo rát) (CAS 15588 62 2); 7. HNF (hid ra zi ni um nit ro for mát) (CAS 20773 28 8); 8. hid ra zin nit rát (CAS 37836 27 4); 9. hid ra zin per klo rát (CAS 27978 54 7); 10. fo lyé kony oxi dá ló sze rek, gá tolt vö rös füs tös sa lét rom sav ból (IRFNA) (CAS 8007 58 7) össze ál lít va, vagy azt tar tal maz va; Meg jegy zés: ML8. fe je zet d) pont já nak 10. al pont ja sze rint a nem gá tolt vö rös füs tös sa lét rom sav nem en ge dély kö - te les. e) kö tõ anya gok, lá gyí tók, mo no me rek, po li me rek a kö vet ke zõk sze rint: 1. AMMO (azi do me til me ti lo xe tán és annak po li mer jei) (CAS 90683 29 7) [lásd még az ML8. fe je zet g) pont - já nak (Pre kur zo rok) 1. al pont ját]; 2. BAMO (bi sa zi do me ti lo xe tán és annak po li mer jei) (CAS 17607 20 4) [lásd még az ML8. fe je zet g) pont já - nak (Pre kur zo rok) 1. al pont ját]; 3. BDNPA [bis (2,2-di nit rop ro pil)ace tal] (CAS 5108 69 0); 4. BDNPF [bis (2,2-di nit rop ro pil)for mal] (CAS 5917 61 3); 5. BTTN (bu ta net ri olt ri nit ra te) (CAS 6659 60 5) [lásd még az ML8. fe je zet g) pont já nak (Pre kur zo rok) 8. al - pont ját]; 6. nit ro-, azi do-, nit rát-, nit ra za- vagy dif lu o ro a mi no cso por to kat tar tal ma zó, ki fe je zet ten ka to nai fel hasz ná lás - ra ki fej lesz tett ener ge ti kai mo no me rek, lá gyí tók és po li me rek; 7. FAMAO (3-dif lu o ro a mi no me til-3-azi do me til oxe ta ne) és annak po li mer jei; 8. FEFO [bisz-(2-flu o ro-2,2-di nit ro e til) for mal] (CAS 17003 79 1); 9. FPF 1 (po li-2,2,3,3,4,4-he xaf lu o ro pen ta ne-1,5-di ol for mal) (CAS 376 90 9); 10. FPF 3 (po lyi2,4,4,5,5,6,6-hep taf lu o ro-2-tri-flu o ro me til-3-oxa hep ta ne 1,7-di ol for mal); 11. GAP (gli ci di la zid po li mer) (CAS 143178 24 9) és annak szár ma zé kai; 12. HTPB (hid ro xil vég zõ dé sû po li bu ta di én) egy hid ro xil vi szony szám mal, amely egyen lõ vagy na gyobb, mint 2,2 és egyen lõ vagy ki sebb, mint 2,4, 0,77 meq/g-nál ki sebb hid ro xil ér ték kel, amely nek visz ko zi tá sa ke ve sebb, mint 47 po i se 30 C hõ mér sék le ten (CAS 69102 90 5); 13. ala csony (ke ve sebb, mint 10,000) mo le ku la sú lyú, al ko hol-funk ci ós cso por tot tar tal ma zó po li(epik lór hid - rin); po li(epik lór hid rin di ol) és tri ol; 14. NE NA-k (nit ra to e til nit ra min ele gyek) (CAS 17096 47 8, 85068 73 1, 82486 83 7, 82486 82 6 és 85954 06 9); 15. PGN [po li-glyn, po lig li ci dil nit rát vagy po li(nit ra to me til oxi ra ne)] (CAS 27814 48 8); 16. Po li-nim MO (po li nit ra to me til me ti lo xe tán) vagy po li-nmmo [po li(3-nit ra to me til 3-me ti lo xe ta ne)] (CAS 84051 81 0); 17. Po li nit ro-or to-kar bo ná tok; 18. TVOPA [1,2,3-trisz(1,2-bis((dif lu o ro a mi no))eto xi) pro pán vagy trisz vi no xi pro pán mel lék ter mék] (CAS 53159 39 0). f) Ada lék anya gok a kö vet ke zõk sze rint: 1. lú gos réz-sza li ci lát (CAS 62320 94 9); 2. BHEGA [bis-(2-hid ro xi e til) gli kol amid] (CAS 17409 41 5); 3. BNO (bu ta di én-nit ril-oxid) (CAS 9003 18 3); 4. fer ro cén szár ma zé kok a kö vet ke zõk sze rint: a) bu ta cén (CAS 125856 62 4); b) ka to cén (2,2-bis-etil fer ro ce nil pro pán) (CAS 37206 42 1); c) fer ro cén-kar bo xil sa vak; d) n-bu til-fer ro cén (CAS 31904 29 7); e) más po li mer fer ro cén szár ma zé kok mel lék ter mé ke; 5. ólom-bé ta-re szor ci lát (CAS 20936 32 7); 6. ólom-cit rát (CAS 14450 60 3); 7. bé ta-re szor ci lá tok vagy sza li ci lá tok ólom-réz ke lát jai (CAS 68411 07 4); 8. ólom-ma lát (CAS 19136 34 6); 9. ólom-sza li ci lát (CAS 15748 73 9); 10. ólom-szta nát (CAS 12036 31 6);

302 HONVÉDELMI KÖZLÖNY 5. szám 11. MAPO [trisz-1-(2-me til)azi ri di nil fosz fin-oxid] (CAS 57 39 6) BOBBA8 [bisz(2-me til azi ri di nil) 2-(2-hid ro xip ro pá no xi) pro pi la min-fosz fin-oxid], és egyéb MAPO szár ma zé kok; 12. me til BAPO [bisz(2-me til azi ri di nil) me ti la mi no fosz fin-oxid] (CAS 85068 72 0); 13. N-me til-p-nit ro ani lin (CAS 100 15 2); 14. 3-nit ra za-1,5-pen tán di i zo ci a nát (CAS 7406 61 9); 15. fém or ga ni kus csat la ko zó anya gok a kö vet ke zõk sze rint: a) ne o pen til[di al lil]oxi, tri[di ok til]fosz fát-ti ta nát (CAS 103850 22 2) szin tén is mert mint ti tá ni um IV, 2,2 [bisz 2-pro pe no lát-me til, bu ta no lát, trisz (di ok til) fosz fát] (CAS 110438 25 0); vagy LICA 12 (CAS 103850 22 2); b) Ti tá ni um IV, [(2-pro pe no lát-1) me til, n-pro pa no lát me til] bu ta no lát-1, trisz[di ok til] pi ro fosz fát vagy KR3538; c) Ti tá ni um IV, [(2-pro pe no lát-1)me til, n-pro pa no lát me til] bu ta no lát-1, trisz (di ok til)fosz fát; 16. po li ci án-di flu or-ami no eti lén oxid; 17. po li funk ci o ná lis azi ri din-ami dok: izof ta li kus, tri me zi kus (BITA vagy bu ti lén imin-tri mez amid), izo ci a nur - sa vas vagy tri me ti lá dos ge rincst ruk tu rá val és 2-me til vagy 2-etil he lyet te sí tõk kel az azi ri din gyû rû ben; 18. pro pi lén-imin (2-me ti la zi ri din) (CAS 75 55 8); 19. nagy fi nom sá gú vas-oxid (Fe 2O3) 250 m 2 /g-ot meg ha la dó faj la gos fe lü let tel és 3,0 nm vagy an nál ki sebb át la gos ré szecs ke mé ret tel; 20. TEPAN (tet ra e ti lén-pen ta a mi nak ri lo nit ril) (CAS 68412 45 3); ci a no e ti lé ne zett po li a mi nok és azok sói; 21. TEPANOL (tet ra e ti lén-pen ta a mi nak ri lo nit ril-gli ci dol) (CAS 68412 46 4); gli ci dol lal ci a no e ti lé ne zett po - li a mi nok és azok sói; 22. TPB (tri fe nil biz mut) (CAS 603 33 8). g),,pre kur zo rok a kö vet ke zõk sze rint: NB.: Az ML8. fe je zet g) pont ja sze rin ti Ener gia hor do zó anya gok mi nõ ség ben en ge dély kö te le sek az aláb bi anya gok ból ké szült ter mé kek: 1. BCMO (dik lór me ti lo xe ta non) (CAS 142173 26 0) [lásd még az ML8. fe je zet e) pont já nak 1. és 2. al pont - ját]; 2. di nit ro aze ti din-t-bu til só (CAS 125735 38 8) [lásd még az ML8. fe je zet a) pont já nak 28. al pont ját]; 3. HBIW (he xa ben zil-he xa-aza-izo wurt zi tán) (CAS 124782 15 6) [lásd még az ML8. fe je zet a) pont 4. al - pont ját]; 4. TAIW (tet ra a ce til-di ben zil-he xa-aza-izo wurt zi ta ne) [lásd még az ML8. fe je zet a) pont já nak 4. al pont ját]; 5. TAT (1,3,5,7 tet ra a ce til-1,3,5,7,-tet ra a za cik lo-ok tán) (CAS 41378 98 7) [lásd még az ML8. fe je zet a) pont já nak 13. al pont ját]; 6. 1,4,5,8-tet ra a za de ka lin (CAS 5409 42 7) [lásd még az ML8. fe je zet a) pont já nak 27. al pont ját]; 7. 1,3,5-trik lór ben zol (CAS 108 70 3) [lásd még az ML8. fe je zet a) pont já nak 23. al pont ját]; 8. 1,2,4-tri hid ro xi bu tán (1,2,4-bu ta net ri ol) (CAS 3068 00 6) [lásd még az ML8. fe je zet e) pont já nak 5. al - pont ját]. 5. meg jegy zés: Rob ba nó töl tet hez és esz kö zök höz lásd az ML4. fe je ze tet. 6. meg jegy zés: Az ML8. fe je zet sze rint nem en ge dély kö te le sek az aláb bi ak, ki vé ve, ha ele gyet al kot nak, vagy ke - ver ve van nak en nek az ML8. fe je zet a) pont já ban em lí tett ener gia hor do zó anya gok kal, vagy az ML8. fe je zet c) pont já ban em lí tett fém po rok kal: a) am mó ni um-pik rát; b) fe ke te lõ por; c) he xa nit ro di fe ni la min; d) dif lu ór-amin; e) nit ro ke mé nyí tõ; f) ká li um nit rát; g) tet ra nit ro naf ta lin; h) tri nit ro a ni sol; i) tri nit ro naf ta lin; j) tri nit ro xi lén; k) N-pir ro li di non; 1-me til-2-pir ro li di non; l) di ok til-ma lát; m) etil-he xil-ak ri lát; n) tri-etil-alu mí ni um (TEA), tri me til alu mí ni um (TMA), és a lí ti um, nát ri um, mag né zi um, cink vagy bór egyéb ön gyul la dó-fém al kil jai vagy aril jai;

5. szám HONVÉDELMI KÖZLÖNY 303 o) nit ro cel lu lóz; p) nit ro gli ce rin (vagy gli ce rol-tri nit rát, tri nit ro gli ce rin)(ng); q) 2,4,6-tri nit ro to lu en (TNT); r) eti lén-di a min-di nit rát (EDDN); s) pen ta-erit ri tol-tet ra nit rát (PETN); t) ólo ma zid, nor mál és lú gos óloms tif nát és pri mer rob ba nó anya gok és éle sí tõ ele gyek, ame lyek azi do kat vagy azid kom plex ve gyü le te ket tar tal maz nak; u) tri eti lén-gli kol-di nit rát (TEGDN); v) 2,4,6-tri nit ro-re szor ci nol (stif nát sav); w) di etil-di fe nil kar ba mid; di me til-di fe nil kar ba mid; me til-etil-di fe nil kar ba mid (cent ra li tok); x) N,N-di fe nil kar ba mid (nem szim met ri kus di fe nil kar ba mid); y) me til-n,n-di fe nil kar ba mid (me til nem szim met ri kus di fe nil kar ba mid); z) etil-n,n-di fe nil kar ba mid (etil nem szim met ri kus di fe nil kar ba mid); aa) 2-nitro-difenil-amin (2-NDPA); bb) 4-nitro-difenil-amin (4-NDPA); cc) 2,2-di nit ro-pro pa nol; dd) nit ro gu a ni din [lásd a ket tõs fel hasz ná lá sú ter mé kek és tech no ló gi ák uni ós jegy zé ké nek C011. d) alpontját]. IX. fejezet Ki fe je zet ten ka to nai fel hasz ná lás ra ter ve zett víz i har ci jár mû vek, kü lön le ges ten ge ré sze ti be ren de zé sek és tar to zé kok, és azok al kat ré szei a kö vet ke zõk sze rint (ML9. fe je zet): NB.: Irá nyí tá si és na vi gá ci ós be ren de zé sek te kin te té ben lásd az ML11. fe je zet meg jegy zé sé nek 7. pont ját. a) ha di ha jó és ki fe je zet ten tá ma dó vagy vé de ke zõ te vé keny ség re ter ve zett vagy át ala kí tott (fel szí ni vagy víz alat - ti) víz i jár mû, te kin tet nél kül ar ra, hogy át ala kí tot ták-e pol gá ri hasz ná lat ra, füg get le nül a je len le gi mû sza ki ál la - po tá tól vagy üze mel te té si fel té te le i tõl, és at tól, hogy ren del ke zik-e fegy ver zet hor do zó rend sze rek kel vagy pán - cél zat tal, va la mint az ilyen víz i jár mû vek úszót es tei vagy azok ré szei; b) mo to rok a kö vet ke zõk sze rint: 1. dí zel mo to rok: a) leg alább 1,12 MW (1500 LE) ki me nõ tel je sít mény; és b) leg alább 700/perc for du lat szám; 2. ki fe je zet ten ten ger alatt já rók meg haj tá sá ra ter ve zett, az aláb bi jel lem zõk mind egyi ké vel ren del ke zõ elekt ro - mos mo to rok: a) több mint 0,75 MW (1000 LE) ki me nõ tel je sít mény; b) gyors irány vál tás ké pes sé ge; c) fo lya dék hû tés; és d) tel je sen zárt ki vi tel; 3. ki fe je zet ten ka to nai fel hasz ná lás ra ter ve zett, 37,3 kw (50 LE) vagy na gyobb ki me nõ tel je sít mé nyû an ti mág - ne ses dí zel mo to rok, ame lyek nem mág ne ses össze te või meg ha lad ják a tel jes tö meg 75%-át; c) ki fe je zet ten ka to nai fel hasz ná lás ra ter ve zett víz alat ti ér zé ke lõ esz kö zök és azok ve zér lõ be ren de zé sei; d) ten ger alatt já ró- és tor pe dó há lók; e) tö röl ve; f) ki fe je zet ten ka to nai fel hasz ná lás ra ter ve zett ha jó test át ha to lók és csat la ko zók, ame lyek ké pe sek a ha jó tes ten kí - vü li be ren de zé sek kel a köl csön ös együtt mû kö dés re; Meg jegy zés: Az ML9. fe je zet f) pont ja a ha jók azon egy eres, több eres, ko axi á lis, vagy rá dió frek ven ci ás tí pu sú csat la ko zó it és ha jó test át ha to ló it fog lal ja ma gá ban, ame lyek ké pe sek meg aka dá lyoz ni a víz szi vár gást és fenn tar - ta ni a szük sé ges jel lem zõ ket 100 mé ter nél na gyobb me rü lé si mély ség ben; to váb bá ki fe je zet ten lé zer fény át vi te - lé re ter ve zett szál op ti kai csat la ko zó kat és op ti kai át ha to ló kat a mély ség tõl füg get le nül. Nem tar toz nak ide a nor - mál haj tó ten gely és a hid ro di na mi kai irá nyí tó ru da zat ha jó test át ha to lói. g) ala csony zaj szin tû csap ágyak gáz- vagy mág ne ses fel füg gesz tés sel, ak tív jel- és vib rá ció el nyo más-ve zér lés, és azok a be ren de zé sek, ame lyek ki fe je zet ten ka to nai fel hasz ná lás ra ter ve zett csap ágya kat fog lal nak ma guk ba.

304 HONVÉDELMI KÖZLÖNY 5. szám X. fejezet Re pü lõ gép, le ve gõ nél könnyebb lé gi jár mû, sze mély zet nél kü li lé gi jár mû, re pü lõ gép-haj tó mû (mo tor) és re pü lõ - gép-rész egy ség, hoz zá tar to zó be ren de zé sek és rész egy sé gek, ame lye ket ki fe je zet ten ka to nai fel hasz ná lás ra ter vez tek vagy ala kí tot tak át, a kö vet ke zõk sze rint (ML10. fe je zet): NB.: Irá nyí tá si és na vi gá ci ós be ren de zé sek te kin te té ben lásd az ML11. fe je zet meg jegy zé sé nek 7. pont ját. a) har ci re pü lõ gép és a ki fe je zet ten hoz zá ter ve zett rész egy sé gek; b) ki fe je zet ten ka to nai fel hasz ná lás ra ter ve zett vagy át ala kí tott egyéb re pü lõ gép, le ve gõ nél könnyebb lé gi jár mû, töb bek kö zött a ka to nai fel de rí tõ, csa ta, ka to nai ki kép zõ, szál lí tó és lé gi de szant, vagy ka to nai be ren de zést le do - bó, lo gisz ti kai tá mo ga tó re pü lõ gép, va la mint a ki fe je zet ten ezek hez ter ve zett rész egy sé gek; c) ki fe je zet ten ka to nai fel hasz ná lás ra ter ve zett vagy mó do sí tott sze mély zet nél kü li lé gi jár mû vek és kap cso ló dó be ren de zé sek, és a ki fe je zet ten azok hoz ter ve zett rész egy sé gek, a kö vet ke zõk sze rint: 1. sze mély zet nél kü li lé gi jár mû vek (UAV), töb bek kö zött táv irá nyí tás sal ve ze tett lé gi jár mû vek (RPV), prog - ra moz ha tó lé gi jár mû vek, és a le ve gõ nél könnyebb lé gi jár mû vek; 2. a kap cso ló dó in dí tó szer ke ze tek és föld i ki szol gá ló esz kö zök; 3. a ve zér lés hez és irá nyí tás hoz szük sé ges kap cso ló dó be ren de zé sek; d) ki fe je zet ten ka to nai fel hasz ná lás ra ter ve zett vagy át ala kí tott re pü lõ gép haj tó mû vek, és a ki fe je zet ten azok hoz ter ve zett rész egy sé gek; e) fe dél ze ti be ren de zé sek, be le ért ve a lé gi üzem anyag-után töl tés esz kö ze it, ame lye ket ki fe je zet ten az ML10. fe je - zet a) vagy b) pont ja alap ján en ge dé lye zés alá vont re pü lõ gép hez va ló hasz ná lat ra, vagy az ML10. fe je zet d) pont ja alap ján en ge dély kö te les lé gi-haj tó mû vek hez ter vez tek, és a ki fe je zet ten azok hoz ter ve zett rész egy sé - gek; f) nyo más alat ti üzem anyag-fel töl tõk, nyo más alat ti üzem anyag-után töl tõ be ren de zé sek, ki fe je zet ten had mû ve le ti te rü le te ken vég re haj tan dó mû ve le tek hez ter ve zett be ren de zé sek és föld i ki szol gá ló esz kö zök, ame lye ket ki fe je - zet ten az ML10. fe je zet a) vagy b) pont ja alap ján en ge dély alá vont re pü lõ gép hez va ló hasz ná lat ra, vagy az ML10. fe je zet d) pont ja alap ján en ge dély alá vont re pü lõ gép haj tó mû vek hez ter vez tek; g) túl nyo má sos lég zõ ké szü lék és rész le ge sen túl nyo más alatt ál ló ru hák re pü lõ gé pen va ló hasz ná lat ra, an ti gra vi - tá ci ós ru hák, ka to nai vé dõ si sa kok és vé dõ ál ar cok, re pü lõ gé pen vagy ra ké ták nál hasz ná la tos fo lyé kony oxi gén át ala kí tók, ka ta pul tok és töl tet ál tal mû kö dés be hoz ha tó esz kö zök a sze mély zet re pü lõ gép bõl vész hely zet ben tör té nõ ki men té sé re; h) har co ló sze mély zet ál tal hasz nált ej tõ er nyõk és kap cso ló dó be ren de zé sek, va la mint te her le do bá sá ra vagy re pü - lõ gép las sí tá sá ra hasz ná la tos esz kö zök, va la mint a ki fe je zet ten azok hoz ter ve zett rész egy sé gek, a kö vet ke zõk sze rint: 1. ej tõ er nyõk: a) fel de rí tõk pon tos cél ba jut ta tá sá hoz; b) lé gi de szan to sok le do bá sá hoz; 2. te her-ej tõ er nyõk; 3. sik ló er nyõk, ki hú zó er nyõk, fé ke zõ er nyõk a le do bott tes tek sta bi li zá lá sá hoz és irá nyí tá sá hoz (pl. vissza té rõ kap szu lák, ka ta pult ülé sek, bom bák); 4. fé ke zõ er nyõk ka ta pult ülés rend sze rek hez, a men tõ er nyõk mû kö dés be ho za ta la és be lob ba ná sa sor rend jé - nek sza bá lyo zá sá ra; 5. men tõ er nyõk irá nyí tott ra ké ták hoz, pi ló ta nél kü li re pü lõ gé pek hez vagy ûr jár mû vek hez; 6. meg kö ze lí tõ és/vagy cél ba jut ta tó, to váb bá le szál lás-las sí tó ej tõ er nyõk; 7. más ka to nai ej tõ er nyõk; 8. ki fe je zet ten nagy ma gas ság ból tör té nõ ej tõ er nyõs ug rá sok hoz ter ve zett fel sze re lés (pl. ru hák, kü lön le ges si - sa kok, lég zõ ké szü lé kek, na vi gá ci ós be ren de zé sek); i) az ej tõ er nyõ vel le do bott ter hek au to ma ti kus irá nyí tó rend sze rei, ki fe je zet ten ka to nai fel hasz ná lás ra ter ve zett vagy át ala kí tott be ren de zé sek kés lel te tett nyi tá sú ug rá sok hoz bár mi lyen ma gas ság ban, be le ért ve az oxi gént biz to sí tó be ren de zést is. 1. meg jegy zés: Az ML10. fe je zet b) pont ja alap ján nem ke rül nek en ge dé lye zés re a ki mon dot tan ka to nai cél ra ter - ve zett re pü lõ gé pek vagy a re pü lõ gép azon vál to za tai, ame lyek: a) nem ka to nai ki ala kí tá sú ak és nin cse nek fel sze rel ve ki fe je zet ten ka to nai fel hasz ná lás ra ter ve zett vagy át ala - kí tott be ren de zés sel vagy tar to zék kal; és b) va la mely, a Was se na a ri Meg ál la po dás ban ré szes tag or szág pol gá ri lég ügyi ha tó sá ga ál tal pol gá ri hasz ná lat - ra, lajst ro mo zás ra ke rül tek.

5. szám HONVÉDELMI KÖZLÖNY 305 2. meg jegy zés: Az ML10. fe je zet d) pont ja alap ján nem ke rül nek en ge dé lye zés re: a) ki fe je zet ten ka to nai fel hasz ná lás ra ter ve zett vagy át ala kí tott re pü lõ gép haj tó mû vek, ame lyek va la mely, a Was se na a ri Meg ál la po dás ban ré szes tag or szág pol gá ri lég ügyi ha tó sá ga pol gá ri re pü lõ gé pen va ló hasz ná - lat ra lajst ro mo zott, vagy a ki fe je zet ten azok hoz ter ve zett rész egy sé gek; b) du gattyús re pü lõ gép mo to rok vagy a ki fe je zet ten azok hoz ter ve zett rész egy sé gek, ki vé ve azo kat, ame lye ket pi ló ta nél kü li lé gi jár mû vek hez ter vez tek. 3. meg jegy zés: Az ML10. fe je zet b) és d) pont jai sze rin ti en ge dé lye zé si el já rás alá csak azok a ki fe je zet ten nem ka to nai re pü lõ - gé pek hez vagy re pü lõ gép haj tó mû vek hez ter ve zett azon ka to nai jel le gû rész egy sé gek és ka to nai jel le gû kap - cso ló dó be ren de zé sek tar toz nak, ame lyek a ka to nai fel hasz ná lás ra tör té nõ át ala kí tás hoz szük sé ge sek. XI. fejezet Az EU kö zös ka to nai lis tá ján má sutt en ge dé lye zés alá nem vont elekt ro ni kai be ren de zé sek, va la mint ki fe je zet ten ezek - hez ter ve zett rész egy sé gek a kö vet ke zõk sze rint (ML11. fe je zet): a) ki fe je zet ten ka to nai fel hasz ná lás ra ter ve zett elekt ro ni kai be ren de zé sek; Meg jegy zés: Az ML11. fe je zet ma gá ban fog lal ja a kö vet ke zõ ket: 1. elekt ro ni kai el len te vé keny ség és elekt ro ni kai el len te vé keny ség el le ni be ren de zé se ket (úgy mint oda nem tar - to zó vagy hi bás je lek nek a ra dar vagy rá dió kom mu ni ká ci ós ve võk be tör té nõ be jut ta tá sá ra ter ve zett be ren de - zé se ket, vagy ame lyek ké pe sek más kép pen meg aka dá lyoz ni az el len sé ges elekt ro ni kus ve võ ket a ha tá sos vé tel ben, mû kö dés ben, be le ért ve azok el len te vé keny sé gi be ren de zé se it is), be le ért ve a za va rás és za va rás el - le ni be ren de zé se ket is; 2. szé les frek ven cia sáv ban han gol ha tó elekt ron csö vek; 3. elekt ro ni kai rend sze rek vagy be ren de zé sek, ame lye ket elekt ro mág ne ses spekt rum el len õr zé sé re és meg fi - gye lé sé re, ka to nai hír szer zé si vagy biz ton sá gi cé lok ra, vagy az ilyen hír szer zé si és meg fi gye lé si el len te vé - keny ség el há rí tá sá ra ter vez tek; 4. víz alat ti el len te vé keny ség esz kö zei, töb bek kö zött akusz ti kai és mág ne ses za va ró esz kö zök és csap dák, a szo nár ve võk be za va ró, vagy ha mis je le ket to váb bí tó be ren de zé sek; 5. biz ton sá gi adat fel dol go zó be ren de zés, adat tit ko sí tó be ren de zés, rejt jel zé si el já rá sok kal el lá tott biz ton sá gi táv köz lé si és jel át vi te li be ren de zé sek; 6. azo no sí tó, en ge dé lye zõ és kulcs be töl tõ be ren de zés, va la mint a kulcs ke ze lé sé re, ké szí té sé re és el osz tá sá ra szol gá ló be ren de zés; 7. irá nyí tá si és na vi gá ci ós be ren de zé sek. b) a glo bá lis na vi gá ci ós mû hold rend sze rek (GNSS) in ter fe ren cia be ren de zé sei. XII. fejezet Nagy se bes sé gû, ki ne ti kai ener gi á jú fegy ver rend sze rek és kap cso ló dó esz kö zök, és az azok hoz ter ve zett kü lön le ges rész egy sé gek a kö vet ke zõk sze rint (ML12. fe je zet): a) a cél pont meg sem mi sí té sé re vagy a ki adott tûz fel adat vissza vo ná sá nak fo ga na to sí tá sá ra ter ve zett ki ne ti kai ener gi á jú fegy ver rend sze rek; b) ki fe je zet ten e cél ból ter ve zett vizs gá ló és ér té ke lõ be ren de zé sek és vizs gá la ti mo del lek, be le ért ve a di ag nosz ti - kai mû sze re ket és cé lo kat, a ki ne ti kai ener gi á jú lö ve dé kek és rend sze rek di na mi kus vizs gá la tá ra. NB.: Ûr mé ret alat ti lõ sze rek és ki zá ró lag ve gyi haj tó anya got al kal ma zó fegy ver rend sze rek és azok lõ sze rei te kin - te té ben lásd az ML1-ML4. fe je ze tet. 1. meg jegy zés: Az ML12. fe je zet az aláb bi a kat fog lal ja ma gá ban, amennyi ben ki fe je zet ten ki ne ti kai ener gi á jú fegy ver rend szer cél já ra ter vez ték: a) in dí tó-meg haj tó rend sze rek, ame lyek al kal ma sak egy sze ri, vagy gyors tü ze lé sû üzem mód ban 0,1 gram mot meg ha la dó tö meg 1,6 km/s-ot meg ha la dó se bes ség re tör té nõ fel gyor sí tá sá ra; b) pri mer áram for rá sok, vil la mos pán cél zat, ener gia tá ro ló, hõ gaz dál ko dá si, kon di ci o ná ló, kap cso ló vagy üzem anyag-ke ze lõ be ren de zé sek; va la mint elekt ro mos csat la ko zók az ener gia el lá tás és a lö veg, va la mint a lö veg to rony és egyéb meg haj tá sok szá má ra.

306 HONVÉDELMI KÖZLÖNY 5. szám c) a cél fel de rí té sét, nyo mon kö ve té sét, a tûz ve ze tést és az ered mény fel mé ré sét szol gá ló rend sze rek; d) irá nyí tott lö ve dék ön ve zér lé si, irá nyí tá si vagy el té rí tõ haj tá si (ol dal irá nyú gyor su lást biz to sí tó) rend sze rei. 2. meg jegy zés: Az ML12. fe je zet en ge dé lye zés alá von ja mind azon fegy ver rend sze re ket, ame lyek az aláb bi haj - tás mó dok bár me lyi ké vel mû köd nek: a) elekt ro mág ne ses; b) elekt ro ter mi kus; c) plaz ma; d) vi lá gí tó gáz; vagy e) ve gyi haj tó anyag (ha azt a fen ti ek bár me lyi ké vel kom bi nál ják). XIII. fejezet Pán cé lo zott vagy vé dõ be ren de zé sek és szer ke ze tek, va la mint rész egy sé gek az aláb bi ak sze rint (ML13. fe je zet): a) pán cél le me zek a kö vet ke zõk sze rint: 1. ka to nai szab vány vagy elõ írás sze rint gyárt va; vagy 2. ka to nai fel hasz ná lás ra al kal mas; b) ki fe je zet ten ka to nai rend sze rek bal lisz ti kai vé del mé re ter ve zett fé mes vagy nem fé mes szer ke ze tek vagy azok kom bi ná ci ói, és ki fe je zet ten azok hoz ter ve zett rész egy sé gek; c) ka to nai si sa kok; d) test vé dõ pán cél zat és vé dõ ru há zat ka to nai szab vány, elõ írás vagy annak meg fe le lõ kö ve tel mény sze rint gyárt - va, és a ki fe je zet ten azok hoz ter ve zett rész egy sé gek. NB.: A test vé dõk gyár tá sá hoz hasz nált szá las vagy ros tos anya gok te kin te té ben, lásd a ket tõs fel hasz ná lá sú ter mé - kek és tech no ló gi ák uni ós jegy zé ké nek 1C010. pont ját. 1. meg jegy zés: Az ML13. fe je zet b) pont ja ma gá ban fog lal ja a ki fe je zet ten re ak tív pán cél zat hoz vagy ka to nai óvó - he lyek lét re ho zá sá ra ter ve zett anya go kat. 2. meg jegy zés: Az ML13. fe je zet c) pont ja alatt nem en ge dély kö te les a ha gyo má nyos acél si sak, ki vé ve ha az mó - do sí tás ra ke rült vagy úgy ter vez ték, hogy el lát ha tó le gyen, vagy el lát ták bár mi lyen tí pu sú ki egé szí tõ esz köz zel. 3. meg jegy zés: Az ML13. fe je zet d) pont ja alatt nem en ge dély kö te le sek a ki fe je zet ten egye di gyár tá sú egyé ni test - vé dõ pán cél öl tö nyök és az azok hoz tar to zó sze rel vé nyek, amennyi ben azo kat a vi se lõ jük re szab ták. NB.: Lásd még a ket tõs fel hasz ná lá sú ter mé kek és tech no ló gi ák uni ós jegy zé ké nek 1A005. pont ját. XIV. fejezet Ki fe je zet ten ka to nai gya kor ló esz kö zök vagy had gya kor lat for ga tó köny vé nek szi mu lá ci ó já ra szol gá ló be ren de zé sek, szi mu lá tor be ren de zé sek az ML1. fe je zet vagy az ML2. fe je zet sze rint en ge dé lye zés re ke rü lõ bár mi lyen tûz fegy ver és fegy ver zet hasz ná la tá nak be gya kor lá sá ra, és a ki fe je zet ten azok hoz ter ve zett rész egy sé gek és ki egé szí tõ esz kö zök (ML14. fe je zet): Mû sza ki meg jegy zés: Ki fe je zet ten ka to nai gya kor ló esz kö zök : a ka to nai cé lú tá ma dás gya kor ló esz kö zök, a re pü lés ok ta tó esz kö zök, a lo - ká tor-cél zó gya kor ló esz kö zök, a lo ká tor cél pont ge ne rá to rok, a bal lisz ti kai (lö vész) ok ta tó be ren de zé sek, a ten ger alatt já - ró el há rí tó har ci esz kö zök gya kor ló esz kö zei, a re pü lés szi mu lá to rok (be le ért ve a pi ló ták/ûr ha jó sok ki kép zé sé re szol gá ló em ber mé re tû cent ri fu gá kat), a lo ká tor ok ta tó be ren de zé sek, a mû sze res re pü lés gya kor lá sát szol gá ló ok ta tó be ren de zés, a na vi gá ci ós ok ta tó be ren de zé sek, a ra ké ta in dí tást ok ta tó be ren de zé sek, a cél be ren de zé sek, a pi ló ta nél kü li (cél) re pü lõ - gé pek, a fegy ver zet gya kor ló be ren de zé sek, a pi ló ta nél kü li re pü lõ gép gya kor ló be ren de zés, a mo bil gya kor ló egy sé gek és a szá raz föl di ka to nai had mû ve le tek gya kor lá sá ra szol gá ló be ren de zé sek. 1. meg jegy zés: Az ML14. fe je zet ma gá ban fog lal ja a gya kor ló esz kö zök kép al ko tó és in ter ak tív kör nye ze ti rend sze - re it, ame lye ket ki fe je zet ten ka to nai fel hasz ná lás ra ter vez tek vagy ala kí tot ták át. 2. meg jegy zés: Az ML14. fe je zet alap ján nem en ge dély kö te les a ki fe je zet ten va dász- és sport fegy ve rek hasz ná la tá - nak gya kor lá sá ra szol gá ló be ren de zés.

5. szám HONVÉDELMI KÖZLÖNY 307 XV. fejezet Ki fe je zet ten ka to nai fel hasz ná lás ra ter ve zett kép al ko tó vagy eze ket za va ró be ren de zé sek, va la mint a ki fe je zet ten ezek - hez ter ve zett rész egy sé gek és ki egé szí tõ esz kö zök az aláb bi ak sze rint (ML15. fe je zet): a) rög zí tõ és kép fel dol go zó be ren de zé sek; b) ka me rák, fény ké pé sze ti és film fel dol go zó be ren de zé sek; c) kép erõ sí tõ be ren de zé sek; d) inf ra vö rös vagy ter mi kus kép al ko tó be ren de zé sek; e) kép al ko tó lo ká tor-szen zor be ren de zé sek; f) az ML15. fe je zet a) e) pon tok sze rint en ge dé lye zés alá vont be ren de zé sek hez tar to zó za va ró és za va rás-el há rí tó be ren de zé sek. Meg jegy zés: Az ML15. fe je zet f) pont ja ma gá ban fog lal ja azon be ren de zé se ket, ame lye ket a ka to nai kép al ko tó rend - sze rek mû kö dé sé nek vagy ha té kony sá gá nak a csök ken té sé re, vagy az ilyen csök ken tõ ha tá sok nak a mi ni ma li zá lá sá ra ter vez tek. 1. meg jegy zés: A ki fe je zet ten ezek hez ter ve zett rész egy sé gek ki fe je zés ki fe je zet ten ka to nai fel hasz ná lás ra va ló ter - ve zés ese tén az aláb bi a kat fog lal ja ma gá ban: a) inf ra vö rös kép át ala kí tó csö vek; b) kép erõ sí tõ csö vek (nem el sõ ge ne rá ci ós); c) mik ro csa tor na pa ne lek; d) ala csony fény szin ten is mû kö dõ tv kép fel ve võ csö vek; e) fel de rí tõ rend sze rek (be le ért ve az elekt ro ni kus össze köt te tés és ki ol va sás rend sze re it); f) pi ro elekt ro mos tv ka me ra csö vek; g) kép al ko tó be ren de zé sek hû tõ rend sze rei; h) fo to króm vagy elekt ro-op ti kai rend sze rû, vil la mos ki ol dá sú re dõny zá rak leg fel jebb 100 mik ro sec re dõny zá rá si se bes ség gel, ki vé ve azon re dõny zá ra kat, ame lyek nagy se bes sé gû ka me rák fon tos al kat ré szei; i) szál op ti kai kép át ala kí tók; j) kom po und fél ve ze tõ fo tó ka tó dok. 2. meg jegy zés: Az ML15. fe je zet nem von ja en ge dé lye zés alá az el sõ ge ne rá ci ós kép erõ sí tõ csö ve ket, vagy a ki fe - je zet ten az el sõ ge ne rá ci ós kép erõ sí tõ csö vek al kal ma zá sá val ter ve zett be ren de zé se ket. NB.: Az el sõ ge ne rá ci ós kép erõ sí tõ csö ve ket al kal ma zó fegy ver cél zó ké szü lé kek vo nat ko zá sá ban lásd az ML1. és ML2. fe je ze tet, va la mint az ML5. fe je zet a) pont ját. NB.: Lásd még a ket tõs fel hasz ná lá sú ter mé kek és tech no ló gi ák uni ós jegy zé ké nek 6A002.a.2. és 6A002.b. pont ját. XVI. fejezet Ko vá csolt, saj tolt és más fél kész gyárt má nyok, ame lyek fel hasz ná lá sát en ge dé lye zés alá vont ter mé kek ben az anyag - össze té tel, ge o met ri ai mé ret, vagy al kal ma zás alap ján azo no sí ta ni le het, és ame lye ket ki fe je zet ten az ML1. ML4., ML6., ML9., ML10., ML12 vagy ML19. fe je zet alap ján en ge dély kö te les ter mék hez ter vez tek (ML16. fe je zet): XVII. fejezet Kü lön fé le be ren de zé sek, anya gok és könyv tá rak, és a ki fe je zet ten azok hoz ter ve zett rész egy sé gek a kö vet ke zõk sze rint (ML17. fe je zet): a) ön ál ló alá me rü lõ és víz alat ti úszó ké szü lék a kö vet ke zõk sze rint: 1. ki fe je zet ten ka to nai fel hasz ná lás ra ter ve zett zárt vagy fé lig zárt rend sze rû (is mé telt be lég zé sû) ké szü lék (az - az ki fe je zet ten nem mág ne ses ki vi tel ben meg ter vez ve); 2. ki fe je zet ten a nyi tott rend sze rû ké szü lék ka to nai fel hasz ná lás ra tör té nõ át ala kí tá sá hoz ter ve zett rész egy sé - gek; 3. ki fe je zet ten ka to nai fel hasz ná lás ra ter ve zett ter mé kek az ön ál ló alá me rü lõ és víz alat ti úszó ké szü lé kek hez; b) ki fe je zet ten ka to nai fel hasz ná lás ra ter ve zett szer ke ze ti fel sze re lés; c) ki fe je zet ten ka to nai fel hasz ná lás ra ter ve zett sze rel vé nyek, be vo na tok és el já rá sok a jel el foj tás hoz; d) ki fe je zet ten harc té ri hasz ná lat ra ter ve zett mû sza ki (utász) esz kö zök;

308 HONVÉDELMI KÖZLÖNY 5. szám e) ro bo tok, ro bot ve zér lé sek és vé gef fek to rok, ame lyek a kö vet ke zõ jel lem zõk va la me lyi ké vel bír nak: 1. ki fe je zet ten ka to nai fel hasz ná lás ra ter vez ték, 2. ma gá ban fog lal hid ra u li ka ve ze té kek vé del mé re szol gá ló esz kö zö ket a bal lisz ti kai re pe szek ál tal kí vül rõl oko zott sza ka dás ellen (pl. ön tö mí tõ ve ze té kek be épí té se ré vén), és 839 K (566 C) hõ mér sék let nél ma ga - sabb lob ba nás pon tú hid ra u li ka-fo lya dék hasz ná la tá ra ter vez ték, vagy 3. ki fe je zet ten elekt ro mág ne ses im pul zus (EMP) kör nye zet ben va ló mû kö dés re ter vez ték vagy mi nõ sí tet ték; f) az EU kö zös ka to nai lis tá ja alap ján en ge dély kö te les be ren de zé sek kel, ki fe je zet ten ka to nai fel hasz ná lás ra ter ve - zett könyv tá rak (pa ra met ri kus mû sza ki adat bá zi sok); g) nuk le á ris ener gia elõ ál lí tá sá ra szol gá ló be ren de zé sek vagy meg haj tó be ren de zé sek, ame lyek ma guk ba fog lal - ják a ki fe je zet ten ka to nai fel hasz ná lás ra ter ve zett nuk le á ris re ak to ro kat, va la mint az azok hoz ki fe je zet ten ka - to nai fel hasz ná lás ra ter ve zett vagy át ala kí tott rész egy sé ge ket; h) ki fe je zet ten ka to nai fel hasz ná lás ra ter ve zett, jel el foj tá sa ér de ké ben be vo nat tal el lá tott vagy ke zelt be ren de zés és anyag, ame lyet az EU kö zös ka to nai lis tá ja más hol nem so rol az en ge dély kö te les ter mé kek közé; i) ki fe je zet ten ka to nai nuk le á ris re ak to rok ré szé re ter ve zett szi mu lá to rok; j) ki fe je zet ten ka to nai be ren de zé sek ki szol gá lá sá ra ter ve zett vagy át ala kí tott mo bil ja ví tó mû he lyek; k) ki fe je zet ten ka to nai fel hasz ná lás ra ter ve zett vagy át ala kí tott harc té ri ge ne rá to rok; l) ki fe je zet ten ka to nai fel hasz ná lás ra ter ve zett vagy át ala kí tott kon té ne rek; m) komp ha jók, ame lye ket az EU kö zös ka to nai lis tá ja más hol nem so rol az en ge dély kö te les ter mé kek köz é, va la - mint ki fe je zet ten ka to nai fel hasz ná lás ra ter ve zett hi dak és pon to nok; n) ki fe je zet ten az ML4., ML6., ML9. vagy ML10. fe je ze tek sze rint en ge dély kö te les ter mé kek fej lesz té sé hez ter - ve zett kí sér le ti mo del lek; o) ki mon dot tan ka to nai fel hasz ná lás ra ter ve zett lé zer vé del mi be ren de zés (pél dá ul szem- és ér zé ke lõ-vé de lem). Mû sza ki meg jegy zé sek: 1. Az ML17. fe je zet al kal ma zá sá ban mû sza ki adat bá zis (pa ra met ri kus könyv tár): a ka to nai ter mé sze tû mû - sza ki in for má ci ók gyûj te mé nye, amely nö vel he ti a ka to nai be ren de zé sek vagy rend sze rek mû sza ki ada ta i - nak meg is mer he tõ sé gét. 2. Az ML17. fe je zet al kal ma zá sá ban át ala kí tott : bár mely struk tu rá lis, elekt ro mos, me cha ni kai vagy egyéb vál to zás, amely va la mely nem ka to nai esz közt ki fe je zet ten ka to nai fel hasz ná lás ra ter ve zett esz köz ké pes sé - ge i vel lát el. XVIII. fejezet Gyár tó be ren de zé sek az EU kö zös ka to nai lis tá ján fel so rolt ter mé kek gyár tá sá hoz, az aláb bi ak sze rint (ML18. fe je zet): a) ki fe je zet ten az EU kö zös ka to nai lis tá ja alap ján en ge dé lye zés re ke rü lõ ter mé kek gyár tá sá hoz ter ve zett vagy át - ala kí tott gyár tó be ren de zé sek, és a ki fe je zet ten azok hoz ter ve zett rész egy sé gek; b) ki fe je zet ten az EU kö zös ka to nai lis tá ja alap ján en ge dé lye zés re ke rü lõ ter mé kek ta nú sí tá sá hoz, mi nõ sí té sé hez és vizs gá la tá hoz ter ve zett kör nye zet ál ló sá gi vizs gá ló lé te sít mé nyek és az azok hoz ter ve zett be ren de zé sek. Mû sza ki meg jegy zés: Az ML18. fe je zet al kal ma zá sá ban gyár tás : a ter ve zés, vizs gá lat, elõ ál lí tás, tesz te lés és ellen õr zés. 1. meg jegy zés: Az ML18. fe je zet a) és b) pont ja a kö vet ke zõ be ren de zé se ket fog lal ja ma gá ba: a) fo lya ma tos nit rá lók; b) cent ri fu gá lis vizs gá ló ké szü lék vagy be ren de zés, amely az aláb bi pa ra mé te rek bár me lyi ké vel ren del ke zik: 1. egy vagy több haj tó mo tor já nak együt tes név le ges tel je sít mé nye leg alább 298 kw (400 LE), 2. hasz nos ter hel he tõ sé ge leg alább 113 kg, vagy 3. leg alább 91 kg hasz nos ter he lés re ha tó 8 g vagy na gyobb cent ri fu gá lis gyor su lást ál lít elõ; c) de hid ra tá ló pré sek; d) ki fe je zet ten ka to nai rob ba nó- vagy haj tó anya gok ext ru dá lá sá ra ter ve zett vagy át ala kí tott csa va ros ext ru de - rek; e) vá gó gé pek az ext ru dált ra ké ta-haj tó anyag mé ret re vá gá sá hoz; f) leg alább 1,85 m át mé rõ jû, nagy nyo mást ki bí ró (swe e tie) tar tá lyok (tumb le rek), ame lyek tá ro ló ka pa ci tá sa na gyobb, mint 227 kg;