A Föld geológiai története Czibor Angelika
Földtörténeti őskor és proterozoikum (előkor) kb. 4 mld évig tatott Őskor: kb.4,8 mld évvel ezelőtt kezdődött -- kialakult és széttagolódott a földkéreg ( szárazföldi és óceáni típusú) - kialakult az őskontinens - Pangea, melyet az ősóceán Panthalassa vett körül, majd az őskontinens szétesett, kialakultak a mai kontinensek alapjai ( ősi pajzsok) -többszöri hegységképződési folyamatok, Előkor: -bioszféra kialakulása és fejlődése
- Biológiai fejlődés befolyásolta a légköri oxigén mennyisége és a felszín hőmérséklete Több mint 3 mld évvel ezelőtt megjelentek az ősi baktériumok és kékmoszatok ezek prokariota szervezetek voltak sejtmag nélküli egyszerű szerkezetek
Az előkor végén kb 1,5mld évvel ezelőtt fejlődtek ki a sejtmagvas élőlények eukariota sejtek Az első kékmoszatok már fotoszintetizáltak oxigént gyártottak.
800 millió évvel ezelőtt kialakultak az 1. többsejtűek Ausztráliában találták meg lenyomataikat. Még nem volt szilárd vázuk, ezért kövületeik sem maradtak fenn. Az előkor végén már éltek csalánozók (ősmedúzák, őskorallok), ősi ízeltlábúak, tengeri liliomok, gyűrűsférgek...
Földtörténeti ókor - Paleozoikum Jellemző : az élet fejlődése -Korszakai:: kambrium, ordovik, szilur, idősebb devon, ókor --------------------------------------------- karbon fiatalabb perm ókor
Hegységképző folyamatok: Kaledóniai és Variszkuszi gyűrődés az ekkori hegységek mára lekoptak, fennsíkokká alakultak
Ókori tengerekben: virágállatok és mohaállatok éltek korallok, tengeri liliomok, csigák, lábasfejűek mészvázaikból keletkeztek az ókori mészkőüledékek. Némely faj máig fennmaradt Vezérkövületek: -trilobiták háromkarélyos ősrákok vázai
Devonban a tengerekben már éltek gerincesek is: őshalak, cápák, halak. Már létezett a tüdőshal - latiméria
Szilurban a mocsarakban megjelentek az 1. szárazföldi élőlények mohák, majd más spórás növények is: páfrányok, zsurlók, korpafüvek A szárazföldön elterjedtek a rovarok is nagy méretűek voltak
Karbonban hatalmas erdőségeket hoztak létre megnőttek testükből kletkezett a feketeszén. Megjeletnek a kétéltűek és hüllők is. Az ókor végén megjelentek az 1. nyitvatermők is. - 30m magasra is
Földtörténeti középkor Másodkor - Mezozoikum Korszakai: triász jura kréta ekkor keletkeztek a krétaüledékek Jellemzői: - meleg éghajlat, nyugodt földfelszín.
A krétában megkezdődött az alpesi-himalájai gyűrődés, mely a mai napig tart. ( Alpok, Kárpátok, Himalája, Andok, Kordillerák felgyűrődése)
Vezérkövületek: lábasfejűek, ammoniteszek és belemniteszek meszes vázai A szivacsok, pörgekarúak és kagylók zátonyokat alkottak. A mikroszkopikus plankton lerakodásával keletkezett a krétaüledék.
Növények: szárazföldön elterjedtek a nyitvatermők cikászok és tűlevelűek. Megjelentek az 1. zárvatermők
Állatok: Elterjedtek voltak a békák és szalamandrák. A hüllők meghódították a szárazföldet, vizeket, levegőt némelyek óriás méretűek voltak. Jurában megjelentek - a kígyók, - a madarak 1. őse, az Archeopterix. Krétában megjelentek - az 1. emlősök - egérméretűek. A korszak végén nagymértékű kihalás volt jellemző élőlények 60-70%-a.
Korszakai: Paleogén óharmadkor Harmadkor Noegén - újharmadkor gyakori volt a hőingadozás Folytatódott az alpesi-himalájai gyűrődés és vulkáni tevékenységek. Észak- és Dél-Amerika összekapcsolódott, Ausztrália különvált.
Vezérkövületek: nummuliteszek - a Földön valaha élt legnagyobb testű egysejtűek meszes házai ezek a likacsoshéjúak közé tartoznak. A tengerek élővilága: rákok, csigák, kagylók, korallok, tengeri sünök, cápák, bálnák, fókák
Szárazföldi élet: Növények: az erdőkben már uralkodtak a zárvatermők juhar, bükk, tölgy, füge, magnóliák, pálmák. Elterjedtek a füves rétek
Az akkori tűlevelűek gyantájából keletkezett a borostyánkő, mely megőrizte az akkori rovarok testét.
Állatok: A hüllők közül fennmaradtak a teknősök, krokodilok, kígyók, gyíkok. Elterjedtek az emlősök és a madarak. Emlősök közül fejlődtek a -rágcsálók, rovarevők, majmok elődei Ormányosok, nagy testű patások - orrszarvúak, radadozók kardfogú tigris. Már éltek az ember 1. elődei.
Levegőtől elzárt helyen a mocsarakban a fák testéből keletkezett barnaszén A sekély tengeröblökben a planktonállatok testéből kőolaj és földgáz keletkezett.
Negyedkor A legrövidebb földtörténeti kor kb. 2 millió éve tart. Korszakai: Pleisztocén Holocén utolsó 10 000 év az ember időszaka Jellemző: gyakori lehűlések glaciálisok jégkorszakok és interglaciálisok felmelegedési időszakok váltakozása. A kavics, homok és löszüledékek kialakulása
A jégkorszakban Közép-Európáig húzódott. a jégtakaró az északi-sarktól egészen A magas hegyekben hegyvidéki gleccserek alakultak ki.
A tengerekben ugyanazok az élőlények éltek, mint ma. A szárazföldi állatok alkoalmazkodtak a hideghez. Elterjedtek a gyapjas: mamutok, orrszarvúak, kardfogú tigrisek, óriásszarvas, barlangi medve, barlangi oroszlán stb. Többségük az utolsó felmelegedéssel kb. 10 000 éve kihalt.
A mocsaras tundrán mohák, zuzmók és törpe fák nőttek. Európa területén a mai növényzet terjedt el. A zárvatermők közül az egyszikű füvek terjedtek leginkább.
Az ember időszaka
Felegyenesedett ember (Homo erectus) a negyedidőszak elején élt. Főleg növényekkel táplálkozott. Kőszerszámokat használt, ismerte a tüzet, de még nem tudott tüzet gyújtani.
Értelmes ember (Homo sapiens) Legősibb képviselője a neandervölgyi ember Fejlettebb kőszerszámai voltak, halottait eltemette. Mamutokra vadászott és már beszélt.
Az utolsó jégkorszak végén élt a cro-magnoni ember. Fokozatosan áttért a pásztorkodásra és földművelésre. 15 000 és 10 000 évvel ezelőtt már használt alumínium, arany és bronz tárgyakat is.
Köszönöm a figyelmet