Fogászati preventív vizsgálatok Magyarországon

Fogászati preventív vizsgálatok Magyarországon Dr. Sebestyén Andor, Dr. Boncz Imre, Dózsa Csaba, Dr. Pál Miklós, Országos Egészségbiztosítási Pénztár Dr. Bánóczy Jolán, Semmelweis Egyetem Budapest, Fogorvostudományi Kar A szájüregi és garat daganatok standardizált halálozási aránya Magyarországon 1955-1999. között nagymértékben emelkedett mind a férfiak ( minimum 5-6 szorosára), mind a nôk (3-4 szeresére) körében. A szájüregi kóros elváltozások korai felismerésének célzott eszköze a fogászati szûrôvizsgálat, melyet Magyarországon a biztosítottak az OEP finanszírozás keretében vehetnek igénybe. Dolgozatunkban azt vizsgáljuk, hogy a gyakorlatban hogyan valósulnak meg a fogászati szûrôvizsgálatok, ezt milyen mértékben veszik igénybe a biztosítottak, illetve végzik-e a szolgáltatók. BEVEZETÉS A tanulmány célja a 2000-2001. év teljesítményjelentései alapján bemutatni a fogászati prevenció tárgyköréhez tartozó egyes szûrôvizsgálatok elôfordulását országosan és megyénként, valamint feltárni az éves változások hátterének ok-okozati összefüggéseit. Továbbá a vizsgálat célja a lakosság fogászati szolgáltatásokhoz történô hozzáférési esélyeit monitorozni a lakosságszám és a fogorvosi szolgáltatók számának ismeretében. A szájüregi kóros elváltozások (daganatok, caries, fogágybetegségek) korai felismerésének célzott eszköze a fogászati szûrôvizsgálat [5, 6, 7, 8, 9, 10, 12], és ennek hatékony elvégzése, amit Magyarországon a biztosított állampolgárok számára térítésmentesen több jogszabály [1] együttesen tesz lehetôvé. A vizsgált idôintervallumban a hatályos jogi szabályok egyértelmûen meghatározták a lehetséges preventív vizsgálatok ellátási szintjeit, lehetôségeit, valamint a szûrôvizsgálatok szempontrendszerét. Ellátási szintek a vizsgálati periódus jogi szabályozása alapján alapellátás, szakellátás és egyetemi ellátás szintekre tagolódnak. Az egyetemi ellátás keretében alapellátó szolgálat és emelt szintû szakellátás, a szakellátás keretében szájsebészet, fogszabályozás, gyermekfogászat, önálló fogászati röntgen és parodontológia, végül az alapellátás keretében felnôtt szolgálat (FK), vegyes szolgálat (VK), iskola és ifjúsági fogászat 18 év alatt (GI) és gyermek, ifjúsági fogászati szolgálat 18 év alatt (GK) mûködhet. A fogászati preventív vizsgálatok elvégzésére és elszámolására az alábbi tevékenységek alapján van lehetôség: szájhigiénés motiváció, fogmosás tanítás (FA-180, 0 pont); felvilágosítás, instruálás rendelôn kívül (TA-183, 20 pont); terhességi tanácsadás, szûrôvizsgálat (TA-184, 200 pont); fogorvosi szûrôvizsgálat, igazolás gyerekeknek (TA-185, 0 pont majd 2001 nov.1-tôl 120 pont); fogorvosi szûrôvizsgálat, igazolás felnôtteknek (TA-186, 120 pont). A fogászati szûrôvizsgálatok szempontrendszere a szájüreg és a maxillo-faciális tájék stomatológiai vizsgálatára (arc, állcsontok, ajkak, szájüreg nyálkahártya, nyelv és a garat megtekintése, környéki nyirokcsomók és nyálmirigyek megtapintása), a fogazat vizsgálatára (szuvas, tömött és hiányzó fogak, fogpótlások jelenléte, fogágy, ínygyulladás, fogágy-gyulladás, fogmozgathatóság, szájhigiéne, lepedék, fogkô vizsgálata) és gyermekeknél a fog- és állcsont-rendellenességek megállapítására terjed ki. ANYAG ÉS MÓDSZER Az értékelés bázisát az Országos Egészségbiztosítási Pénztár szervezeti egységeivel finanszírozási szerzôdéses viszonyban álló, területi ellátási kötelezettséggel fogászati alapellátást, szakellátást, egyetemi kiemelt szintû ellátást végzô fogorvosi szolgálatok 2000-2001. évi teljesítményjelentései képezik [2]. A korcsoportos és egyéb átszûrtségi adatok meghatározása a lakosságszám és az egyes szûrôvizsgálatok személyenként éves szinten egyszeri figyelembe vétele alapján történik. Az átszûrtségi értékek számításánál a megyei szolgáltatók által elvégzett és dokumentált szûrôvizsgálatok igénybevételérôl teszünk megállapításokat. Elôfordulhat, hogy a szûrôvizsgálaton átesett személy nem az állandó lakóhelye szerinti megyében kerül vizsgálatra, ezáltal módosíthatja a megyei lakosok valós megyei átszûrtségi értékét. A tanulmányban a lakhely és a szûrôvizsgálat helye szerinti földrajzi topográfiát nem vizsgáljuk, ezért a nevezett átszûrtségi értékek egyes megyékben inkább igénybevételi mutatót feltételeznek. Ennek jelentôsége nagyfokú szezonális turizmus, lakhelytôl távoli munkahelyek és egyéb célú vándorlások esetén növekedhet meg. A megyék lakossági és a nyilvántartott várandós anyák fogászati átszûrtségének megállapításához a KSH 2002. január 1. adatai [3], a fogászati szolgáltatásokhoz történô lakossági hozzáférés esélyeinek értékeléséhez praktizáló fogorvosok és az OEP által finanszírozott fogorvosok a 15

MOK nyilvántartási [4] és az OEP finanszírozási szerzôdéses adatai [2] szolgáltak segítségül. Meg kell jegyezni, hogy a nyilvántartások követésében nehézséget jelentenek egyes fogszakorvosok munkajogviszonyainak idôbeli és földrajzi változásai. A tanulmányban gyakran elôforduló beavatkozás szó alatt, az ismertetett kódok alapján végzett preventív tevékenységet, illetve szûrôvizsgálatokat értjük. A területi szintû elemzéseknél a megyei értékekben a VTI (Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság) adatai kis esetszámuk miatt nem szerepelnek, az országos átlagok a VTI értékeivel együtt kerültek meghatározásra. EREDMÉNYEK Lakossági hozzáférés esélyei fogorvosi szolgáltatásokhoz A magyar lakosság fogorvosi szolgáltatásokhoz történô hozzáférési esélyeirôl az 1. ábra ad tájékoztatást. A megyei lakosságszám ismeretében 10 000 fôre vetítve mutatja az ellátási szinteken az OEP által finanszírozott ellátásokat végzô fogorvosok, valamint a praktizáló fogorvosok számának alakulását. A praktizáló fogorvosokat a kamarai regisztráció alapján a magán praxistól az OEP által finanszírozott praxisig bezárólag az ellátások különbözô szintjein tevékenykedô fogszakorvosok alkotják. Ezen értékek szerint legjobbak a lakosság fogorvosi szolgáltatásokhoz történô hozzáférési esélyei a nyugat-dunántúli megyecsoportban és az egyetemi központok megyéiben. A 10 000 lakosra jutó praktizáló fogorvosok száma Vas megyében 7,1, Zalában 5,3, Gyôr-Moson-Sopron megyében 7,9, az egyetemi központok közül Hajdú-Bihar megyében 5, Baranyában 5,1, Csongrádban 6,8 és Budapesten 12,1, több mint az országos átlag (5,6) kétszerese. Az OEP által finanszírozott ellátásokat végzô fogorvosok száma legnagyobb a fôvárosban (4,1), majd egyetemi centrumok megyéiben (3,4-3,9). Nagy a különbség több, mint 1,8-szoros a nyugat-dunántúli térség megyéiben és Budapesten, kicsi a különbség az észak-magyarországi és az észak-alföldi térség megyéiben az egyéb ellátást biztosító fogszakorvosok száma és az OEP finanszírozott fogszakorvosok között 10 000 lakosra számítva. A különbség dominanciáját a privát ellátások nagysága képezi. Az egyes értékek hátterében elôfordulhat még, hogy megyén kívüli szolgáltató végez különbözô természetû ellátásokat, mely nem jár együtt a fogadó megyében történô kamarai regisztrációval. Rendelôintézeti megjelenések és szûrôvizsgálatok A bevezetésben ismertetett szûrôvizsgálatokhoz történô hozzáférési esélyeket jelentôsen rontják az egyes rendeléseken el nem végzett szûrôvizsgálatok. A különbözô ellátási szintek fogászati ellátásokat végzô rendelésein (2. ábra), Magyarországon átlagosan a megjelenô betegek 54,9%-a részesült szûrôvizsgálatokban (TA-184, TA- 185, TA-186) 2001-ben. A teljesítményjelentések értékelésénél a vizsgált évben az ellátási szinteken megjelenô betegek egyszer kerültek figyelembevételre. A rendeléseken részt vevô betegek átlagosan 45,1%-a esetében a szûrôvizsgálati kódok egyike sem jelenik meg. Jogosan vetôdik fel a kérdés, hogy az ellátást végzô fogszakorvos vajon eleget tesz-e a jogszabályban (48/1997 [XII.17.] NM. rend.) elôírt kötelezettségének, mely szerint a biztosított bármely okból történô megjelenése során kezdeményeznie kell a szûrôvizsgálat elvégzését. Elképzelhetô, hogy csak a dokumentációs fegyelem megsértésérôl van szó és a szûrôvizsgálati tevékenység nem kerül regisztrálásra, melynek finanszírozási vonzata is van. Legkisebb a megjelenô betegek esetében a szûrôvizsgálatok elvégzésének aránya Budapesten (41,6%), legmagasabb Somogy megyében (68,7%). Orvosi egyetemmel rendelkezô megyék ezen értékei az országos átlagot elérik vagy meghaladják (2. ábra). 1. ábra 10 000 lakosra jutó praktizáló fogorvos és a OEP által finanszírozott ellátást végzô fogorvos szám és arány összehasonlítása megyénként 16

Az elôbbiek alapján Magyarországon valamennyi ellátási szintre számítva az egy OEP által finanszírozott fogszakorvosra esô lakosságszám átlagosan 3 300 fô. Ez az érték legkisebb Budapesten (2 443 fô), majd az egyetemi központok megyéiben, a legnagyobb Komárom megyében (4 733 fô). A fogorvosonként szûrôvizsgálatban részesült személyek átlagos száma legkisebb Budapesten (280 fô) és Vas megyében (363 fô), a legmagasabb Somogyban (803 fô) és Szabolcs-Szatmár-Bereg (839 fô) megyében. 2. ábra A (TA-184,185,186) szûrôvizsgálati kódok elôfordulása a járóbeteg-ellátás keretében megjelenô betegek arányában 2001-ben, megyénként Összesített átszûrtségi értékek A 3. ábra valamennyi ellátási szint OEP által finanszírozott fogszakorvosai által, a megyében különbözô lakosokon elvégzett szûrôvizsgálatok (teljesítményjelentésben dokumentált TA-184, TA-185, TA-186 kódok) fogorvosonkénti együttes átlagos értékét mutatja egy finanszírozott fogorvosra jutó átlagos lakosságszám ismeretében. Az egy fogorvosi szolgáltatóra esô lakosságszám korcsoportbontás nélküli átlagos értéket jelez a megyei összes lakosság és az OEP által finanszírozott fogszakorvosok számának ismeretében. Valamennyi ellátási szinten különbözô személyeknél elvégzett szûrôvizsgálat, az OEP finanszírozással rendelkezô fogorvosok és a teljes lakosság számának ismeretében képzett virtuális körzetek átszûrtsége nem mutat szoros összefüggést. Mivel a különbözô szintû, összetételû és feladatú körzetek értékei összeadódnak, ezért fogorvosonkénti összesített lakossági szûrôvizsgálati igénybevételt átszûrtséget kell értelmeznünk. A legkisebb értékek Vas (9,5%), Komárom-Esztergom (10,6%), Veszprém (11,8%) megyékben és Budapesten (11,5%) találhatóak. A kapott értékek jelzés értékûek, de a korábbi ábrákkal együtt alkalmasak szervezési feladatok irányának a meghatározására (újabb körzetek kialakítása, körzethatárok módosítása, szûrôvizsgálatok elvégzése és dokumentálása, mozgósítás stb.). Tekintettel arra, hogy a szûrôvizsgálatok egyik fô célja a mortalitás csökkentése, azt is meg kell említeni, hogy bár az OEP finanszírozási kódok alapján mért átszûrtség tekintetében Vas Megye a legalacsonyabbak között van, a szájüregi daganatok miatti halálozás amit számos más tényezô is befolyásol Vas Megyében az egyik legalacsonyabb. Preventív tevékenységek országos alakulása A szûrôvizsgálatok általános, együttes áttekintése szükségszerûen maga után vonzza az egyes szûrôvizsgálatok 3. ábra OEP finanszírozott fogszakorvosonkénti lakosok és az elvégzett szûrôvizsgálatok átlagos száma, valamint a szûrôvizsgálatok %-os aránya megyénként az ellátás teljes spektrumában 2001-ben (ellátási szintek, szûrôvizsgálatok, teljes lakosság egyidejû értékelése) 17

tételes, ellátási szintenként történô helyzetértékelését. Az 1. táblázat országosan ellátási szintenként mutatja be az egyes preventív vizsgálatoknak megfelelôen a vizsgált években résztvevô betegek (TAJ) illetve esetek (elvégzett szûrôvizsgálatok) elôfordulásait és azok változásait. A preventív tevékenységek országos értékelése során elemzésre kerül a vizsgált tevékenység mennyiségi változása a két év tükrében, az ellátási szintenkénti %-os mennyiségi részesedése a szintenként összesen elvégzett ezen tevékenységbôl, az alapellátásban elvégzett összes preventív tevékenység arányában, valamint az ellátási szintek együttes értékeibôl az országos átlagos átszûrtség a szûrôvizsgálatok esetén. 2001-ben a szájhigiénés motiváción, fogmosás tanításon (FA-180) részt vevô személyek (202 707) 93,05%-a az alapellátásban, 6,26%-a a szakellátásban, 0,69%-a az egyetemi ellátásban került jelentésre, mely összességében 10,7%-kal kisebb az elôzô évi értéknél. 2000-ben (226 951) ezen személyenkénti beavatkozások 89,72%-a volt az alapellátás, 6,88%-a a szakellátás, 3,4%-a az egyetemi ellátások részesedése. Az alapellátásban a preventív fogászati vizsgálatokon 2000-2001-ben részt vett személyek kb. 10-12%-a került ezen kód alatt jelentésre. A rendelôn kívüli instruáláson, felvilágosításon (TA-183) részt vevô személyeket vizsgálva 2001-ben (164 463) 38%- kal több került jelentésre, mint 2000. évben (119 153). Mindkét évben a jelentett teljesítmények 98,8-99,2%-a az alapellátásból került ki. A maradék 1,2-0,8% a szakellátásban és az egyetemi ellátásban került elszámolásra. Az alapellátás keretében a preventív fogászati vizsgálatokon 2000-2001- ben átesett személyek kb. 7-9%-a került ezen kód alatt jelentésre és elszámolásra. 1. táblázat Preventív vizsgálatok országos összesítése és gyakoriságának értékelése az alapellátás, a szakellátás és az egyetemi ellátás szintjein az elôforduló TAJ-ok és jelentett szûrôvizsgálati esetek dimenziójában. 1. oszlop: Ellátási szintek 1. Alapellátás, 2. Szakellátás, 3. Egyetemi ellátás 2. oszlop: Ellátási szintek prevencióval kapcsolatos WHO kódjai 3. oszlop: Az egyes kódokon jelentett különbözô TAJ-ok (betegek) száma 2000-ben és 2001-ben, valamint %-os változásuk a 2000. éves értékekhez viszonyítva 4. oszlop: A vizsgált kódokon jelentett beavatkozások (esetek) száma, valamint az egy TAJ-ra jutó beavatkozások száma 2000-ben és 2001-ben. Az ellátási szinteken együttesen a terhességi tanácsadáson és szûrôvizsgálatokon (TA 184) résztvevôk száma (TAJ) 2001-re 3,6%-kal emelkedett a 2000. évi értékekhez (22 051) képest. Mindkét évben a jelentett teljesítmények 98,68-98,96%-a az alapellátásból származik. Az alapellátás keretében a preventív fogászati vizsgálatokon 2000-2001-ben átesett személyek 1,2%-a és 1,3%-a került ezen kód alatt jelentésre és elszámolásra. A 2001. évben nyilvántartott várandós anyák a vizsgált fogászati kód alapján történô átlagos országos átszûrtsége 15,6%. Az alapellátásban terhességi tanácsadáson, szûrôvizsgálaton átesettek száma 3,9%-kal nôtt 2001-re (22 611) a megelôzô évhez képest (21 759). A szakellátások esetében 8,3%-os (12 fô) csökkenés, az egyetemi ellátásban 29,1%-os (43 fô) csökkenés tapasztalható az elôzô év értékeihez viszonyítva. Ez a csökkenés önmagában %-ban kifejezve nagynak tûnik, azonban a nem alapellátásban résztvevôk összesített értékei az alapellátásban elvégzett terhességi szûrôvizsgálatok kevesebb, mint 1,5%-át jelentik, így valójában az összes várandós anyák számát számottevôen nem módosítja. A szûrôvizsgálatokon résztvevô várandós anyák túlnyomó többsége ezt a szolgáltatást a fogászati alapellátás keretében évente egyszer veszi igénybe. A vizsgált két évben személyenként az alap és szakellátás keretében 1,1-1,1, az egyetemi ellátás keretében 1,2-1,3 beavatkozás jelentése történt meg. A fogorvosi szûrôvizsgálat, igazolás gyerekeknek (TA- 185) kódon jelentett személyek száma 2001-re 8,8%-kal emelkedett a 2000. évi szummált értékekhez (903 508) képest. Mindkét évben a jelentett teljesítmények közel 99%-a az alapellátásból származik. Az alapellátásban a preventív fogászati vizsgálatokon részt vett személyek kb. 53%-a 18 év alatti fiatal ezen kód alatt kerül jelentésre. Ezen korosztály 2001. évi országos átlagos átszûrtsége évi egyszeri jelenlét esetén 45,1%. A fogorvosi szûrôvizsgálat, igazolás felnôtteknek (TA- 186) kódon jelentett személyek száma a 2000. évi szummált értékekhez (454 734) képest 9,8%-kal nôtt a 2001. évben. A vizsgálatok kb. 98-99%-a kerül ki mindkét évben az alapellátás körébôl. Az alapellátásban preventív vizsgálatokon átesett személyek kb. 27%-a ezen kód jelentésébôl származik. A 18 év feletti korosztály 2001. évi országos átlagos átszûrtsége 6,3%. 18

Preventív tevékenységek megyei értékelése az alapellátásban A továbbiakban a fogászati alapellátás keretei között lejelentésre kerülô 2001. évi teljesítményadatok alapján megyei bontásban kerülnek összehasonlításra és elemzésre a szûrôvizsgálatokkal kapcsolatos WHO kódok (TA- 184, TA-185, TA-186) egyes jellemzôi. A megyékre bontott igénybevételi (átszûrtségi) adatok értékes támpontot nyújthatnak, többek között a hangsúlyozott népegészségügyi, szakmai és egyéb szervezési feladatok meghatározása irányában. Fogorvosi szûrôvizsgálat, igazolás gyerekeknek (TA-185) A TA-185 kód fogorvosi szûrôvizsgálat, igazolás gyerekeknek teljesítményként történô lejelentését és finanszírozását a jogszabály 18 éves korig, valamint a 18 év feletti középfokú nappali oktatási intézmények tanulói számára félévenként teszi lehetôvé. A vizsgált kód egy TAJ fenti kritériumoknak megfelelô személy esetében évente kétszer kerülhet lejelentésre a szolgáltatók által és finanszírozásra az OEP-tôl. A 4. ábra a 2001. évnek megfelelôen differenciáltan ábrázolja a TA-185 kód elôfordulásai alapján a 18 év alattiak %-os igénybevételét. A 18 év alattiak egyszeri átszûrtsége 2001. évben az alapellátás teljesítményei alapján átlagosan 44,5%. Az átlag felett kiemelendô 50-60% közötti értékekkel Baranya (55,9%), Fejér (56,3%), Heves (50%) és Somogy megye (60,3%) helyzete, az országos átlag alatt a 35%-os átszûrtséget sem éri el a Vas (33,4%)- és Komárom (32,2%) megyei 18 év alattiak átszûrtsége. Fogorvosi szûrôvizsgálat, igazolás felnôtteknek (TA-186) A TA-186 kód alkalmazása fogorvosi szûrôvizsgálat, igazolás felnôtteknek 18 éves kortól, de a középfokú nappali iskolai tanulmányaikat be nem fejezô 18 év felettiek kivételével lehetséges évente egyszeri alkalommal. Az 4. ábra megyénként ábrázolja az érintett korosztályban 2001-ben a vizsgált kód %-os igénybevételét. A felnôttkori szûrôvizsgálatok elôfordulása is megyénként heterogén képet mutat. A 18 év felettiek alapellátásban történô egyszeri átszûrtsége 2001. évben az országos átlag alapján 6,2%. A legmagasabb átszûrtség Hajdú-Bihar megyében (9,7%), a legalacsonyabb Vas megyében (2,9%) tapasztalható. Az országos átlag felett kiemelendô 8-9 % közötti átszûrtségi értékekkel Somogy (8,9%), Fejér (8,4%), Heves (8,2%) megyék teljesítménye, az országos átlag alatt alig éri el a 3,4%-os átszûrtséget a Békés megyei 18 év feletti lakosság átszûrtsége. Terhességi tanácsadás, szûrôvizsgálat (TA-184) A TA-184 kód regisztrálása a várandós anyák esetében a terhességi tanácsadás és szûrôvizsgálat elvégzését jelenti. A 4. ábra megyénként ábrázolja a nyilvántartott várandós anyák %-os átszûrtségét is a 2001. évi értékek alapján. Az egyes megyéknél szereplô értékek heterogenitását elsôsorban az áldott állapotban levô anyák szûrôvizsgálaton való részvétele befolyásolja. Valósabb helyzetképet a regisztrált, várandós anyák és szûrôvizsgálati részvételük számának (minimális átszûrtség) ismeretén túl a csak magánrendelésen megjelenôk száma tárhat fel, mely az OEP adatbázisában nem szerepel, de természetesen az egyes átszûrtségi értékeket felfelé módosíthatja. A terhesség ideje alatt elvégzett és lejelentett szûrôvizsgálaton részt vettek száma alapján 2001-ben legalacsonyabb a várandós anyák fogászati átszûrtsége Nógrád megyében (10,3%), legmagasabb Baranyában (24,8%). Aggasztó képet mutat Bács-Kiskun, Gyôr-Moson-Sopron, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye képe, ahol a vizsgálatok csökkenô számához 12,5% alatti átszûrtség párosul. Komárom-Esztergom (19,4%), Jász-Nagykun-Szolnok (19,7%), Veszprém megye 22,3% átszûrtségi értékei példaként szolgálhatnak a többi megye számára. A nyilvántartott várandós anyák alapellátásban történô egyszeri átszûrtsége 2001. évben az országos átlag alapján 15,5%. MEGBESZÉLÉS, KONKLÚZIÓ [11,12] 4. ábra Szûrôvizsgálatok igénybevétele átszûrtség (TA-184, 185, 186 kódok alapján) megyénként a fogászati alapellátásban A szûrôvizsgálatok száma és a megyei korcsoportos lakossági alapon vizsgált igénybevételek nagysága eltérô képet mutat az országban. Az adatok indirekt módon rávetítenek az eredményes szûrôvizsgálatokhoz nélkülözhetetlen feltételek egyidejû meglétének szükségességére. A számos feltétel közül hangsúlyozni kell az alapellátás elkötelezettségét, az érintett lakosság együttmûködését (compliance), a gazdasági-társadalmi adottságokat, a földrajzi elérhetôséget, a szûrôvizsgálatok szervezettségét, valamint a médium hatékony szerepvállalását. Különbözô mértékû fordított összefüggés tapasztalható a Nyugat-Dunántúl egyes me- 19

gyéi, Közép-Magyarország és Budapest valamint az Észak- Alföld egyes megyéi között a szûrôvizsgálatok igénybevétele, az egységnyi lakosra jutó OEP finanszírozott fogorvosok aránya, a rendelésen megjelent betegek szûrôvizsgálati aránya és az egy fogorvos által elvégzett szûrôvizsgálatok száma viszonylatában. Az egészségügyi szolgáltatók által az OEP-nek benyújtott teljesítményjelentések csak a vizsgálatok megtörténtérôl nyújtanak felvilágosítást. Egy a vizsgálatok eredményét is tartalmazó lehetséges jelentésforma, megbízhatóbb és pontosabb adatokat szolgáltathatna az országos és területi szûrési, morbiditási és mortalitási mutatókról, egyúttal lehetôséget teremtve a közvetlen szervezési, mozgósítási stratégiák és egyéb szakmai teendôk meghatározására, az alapellátást és szakellátást végzôk célirányos tájékoztatására és nem utolsó sorban a biztosító vásárlói szerepkörének fokozatos megalapozására. A fogorvosi teljesítményjelentések ilyen irányú bôvítésének eredmény-visszacsatolása továbbá támogathatná az alapellátásban tevékenykedôk motivációs attitûdjét, a prevenciós program bármely szintjén résztvevôk számára a pontos feladat-lokalizációt, az egyének szûrôvizsgálatra késztetését, személyre szóló mozgósítását, a gondozásra szorulók regisztrálását stb. A két év teljesítményeinek értékelése során nyert tapasztalatokból néhány átgondolásra érdemes észrevételt, megállapítást teszünk, mely rávilágít a jelen ellátórendszer egyes problémáira, valamint a szûrôvizsgálati igénybevételek területi különbségeinek okaira a teendôk meghatározása céljából [11]: A 2000. évhez képest a szájhigiénés motiváció, fogmosás tanítás FA-180 kóddal lejelentett személyek több mint 10%-os csökkenése tapasztalható. A csökkenés mindhárom ellátási szinten jelentôs, mely változatlan vagy emelkedô betegforgalom mellett szakmailag elfogadható indokokkal nem magyarázható a lakosság jelenlegi orális statusa alapján. Az adatok nem a megjelenô betegek számának csökkenésérôl tanúskodnak, sokkal inkább a rendelôben megjelenô személyek szájhigiénés motivációjának csökkenésérôl, vagyis a primer prevenciós tevékenységek rendelôn belüli nem elvégzésérôl szólnak. Az okok keresése a fogorvosok anyagi motivációjának (0 pontos finanszírozás) hiányától az egy betegre jutó nagyobb forgalom miatti ellátási idô csökkenéséig bezárólag széles spektrumban keresendôk. A rendelôn kívüli instruálás, felvilágosítás (TA-183), mint a primér prevenció eszközeinek rendelôn kívüli alkalmazása, közel 40%-kal nôtt 2001-re az ellátási szinteken. A növekedést elôsegítette a finanszírozási szabályok változása, vagyis a csoportos lejelentés kötöttségének liberalizálása egyénenként történô elszámolhatóságra, melyet természetesen a szakmai elkötelezettség és hivatástudat is támogat. A terhességi tanácsadás, szûrôvizsgálat (TA-184) kód várandós anyák körében történô alacsony összes ellátások esetén 15,6%-os igénybevétele hátterében, a várandós anyák egy részének érdektelenségétôl a privát szférában történô részvételig bezárólag találhatjuk az okok széles spektrumát. Megoldási részlehetôséget jelenthetne OEP finanszírozott szûrôvizsgálati ellátások megtörténtéhez kötni a terhesség alatti és utáni segélyek folyósítását. A 18 év alattiak fogorvosi szûrôvizsgálat, igazolás gyerekeknek (TA-185) összes ellátások esetén alig 45,1%- os, éves szinten egyszeri részvételébôl adódó alacsony szûrôvizsgálati igénybevételét enyhítik a gyermek és ifjúsági fogászaton szervezetten még nem részt vevô fiatal korosztályok, súlyosbítják azon korosztályok, ahol az elvi potenciális lehetôség ellenére a korosztályt ellátó szolgáltatások szervezôdése elégtelen. Amennyiben az éves szinten személyenkénti kétszeri megjelenés kerülne értékelésre, a tapasztalt igénybevételi értékek egyes megyéknél további jelentôs csökkenést szenvednének el. A 18 év felettiek fogorvosi szûrôvizsgálat, igazolás felnôtteknek (TA-186) összes ellátás esetén 6,3%-os részvétele a szûrôvizsgálatok igen alacsony szintû igénybevételét mutatja, mely az opportunisztikus jellegét fémjelzi. A magánpraxist folytató fogorvosok által elvégzett szûrôvizsgálatok az OEP adatbázisaiban nem szerepelnek, így a tapasztalt átszûrtségi értékeket felfelé módosíthatják. A privát szféra ezen tevékenységének indirekt hatásai egy lakóterület (populáció) vonatkozásában a morbiditási és mortalitási mutatókban jelentkezhetnek közép-, és hosszú távon. A privát ellátó-hálózat informatikai elveknek megfelelô tételes TAJ-alapú adatközlése biztosíthatná a magyar lakosság szûrôvizsgálatokról és morbiditási adatokról alkotott kép teljességét. A fogorvosoknak jogszabályi (48/1997 [XII.17.] NM. rend.) kötelezettségüknek megfelelôen kezdeményezniük kell a szûrôvizsgálat elvégzését a biztosított bármely okból történô megjelenése során. A gyakorlati életben elsôsorban a panaszok orvoslása történik meg, háttérbe szorítva a szûrôvizsgálatra vonatkozó jogszabályi elôírásokat. Szûrôvizsgálati célból önkéntes alapon az állampolgárok ritkán jelentkeznek a fogorvosi rendeléseken. Leggyakrabban a rendeléseken történô megjelenések hátterében betegség alapú panaszok állnak, melynek gyógyítása már halaszthatatlan. Az ekkor történô szûrôvizsgálati tevékenységi kód lejelentése a kuratív tevékenykedések mellett, természetesen csak részbeni preventív célt szolgál. 20

A 18 év alattiak fogászati átszûrtségének növelésében, a fogászati és egyéb szájüregi megbetegedések megelôzésében fontos szerepet töltenek be a megyék iskola és ifjúsági fogászatai, melyekkel történô területi lefedettség a megyék között, városokban és falvakban aránytalan és jelentôs különbségeket mutat. Ez okból ajánlott a gyermek és ifjúsági fogászati hálózat felülvizsgálata. A jelzett problémák alapján indokolt a szûrôvizsgálatokról történô széleskörû felvilágosítás, célul tûzve ki az utóbbi években emelkedô tendenciát mutató orális malignus elváltozások csökkentését, a lakosság preventív szemléletének és elkötelezettségének javításával. Nélkülözhetetlen az ellátó rendszer neuralgikus pontjainak kiemelkedô prioritással történô kezelése a népegészségügyi program sikere érdekében. A tanulmány nem képezi az Országos Egészségbiztosítási Pénztár hivatalos álláspontját. IRODALOMJEGYZÉK [1] 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelezô egészségbiztosítás ellátásairól, 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történô finanszírozásának részletes szabályairól, 48/1997. (XII. 17.) NM rendelet a kötelezô egészségbiztosítás keretében igénybe vehetô fogászati ellátásról, 9/1993.(IV. 2.) NM rendelet az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseirôl. [2] OEP 2000-2001. évi teljesítmény-adatbázisa, 2001-2002. évi szerzôdéses állománya [3] KSH Megyei Igazgatóságok Statisztikai Évkönyvei 2002 [4] MOK Fogorvosi Tagozat, Orvosi nyilvántartása 2000-2001 [5] Bánóczy J.: A fogászati egészségügy helyzete Magyarországon. In: Magyarország az ezredfordulón (szerk.: Glatz F.) Budapest pp. 1998. kk 209-228. [6] Bánóczy J., Bakó A., Dombi Cs. és mtsai.: Stomato-onkológiai szûrôvizsgálatok: a korai diagnózis lehetôségei Magyar Onkológia 2001, 45, 2, 143-148. [7] Dombi Cs., Vörös-Balog T., Vincze N., Bánóczy J.: A Budapest III. kerületében végzett sztomato-onkológiai szûrôvizsgálat tapasztalatai. Lege Artis Medicinae 1996, 6, 728-733. [8] Döbrössy L.: A szájüregi daganatok epidemiológiája: a probléma jelentôsége. Magyar Onkológia 2001, 45, 2, 99-105. [9] Remenár É.: Javaslat a szájüreg és a garat rosszindulatú daganatainak korai felismerésére a veszélyeztetett populáció célzott szûrésével. Magyar Onkológia 2001, 45, 2, 149-151 [10] Gyenes M.: Miért, hogyan, kinek ingyenes a fogtömés (?!) Dental Hírek V.2001.7.8-12 [11] Sebestyén A.: Szûrések, átszûrtség helyzete a Dél-Dunántúli régióban. In: Az onkológiai prevenció helyzete (szerk.: Sebestyén Andor) Pécs 2001. 167-190. o. [12] Sebestyén A., Boncz I., Pál M.: Fogászati Preventív vizsgálatok a Dél-Dunántúlon. Egészségügyi Menedzsment, 2002, IV, 4, 61-65. A SZERZÔK BEMUTATÁSA Dr. Boncz Imre Általános orvos, szakokleveles közgazdász, a rotterdami egyetemen Master of Science fokozatot, a Pécsi Tudományegyetemen Európai Unió szakértôi diplomát szerzett. 1993-1999 között a Pécsi Orvostudományi Egyetem Egészségügyi Fôiskolai Karán dolgozott tanársegédi, majd adjunktusi beosztásban, jelenleg a Kar tiszteletbeli docense. Oktatási területe az egészségügy finanszírozása, egészségbiztosítás, népegészségügy. 1999-tôl az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál dolgozik, jelenleg a Szakmapolitikai és Koordináló Fôosztály fôosztályvezetôje. Az egészségbiztosítás, egészségügyi finanszírozás és népegészségügy témakörében rendszeresen tart elôadást hazai és külföldi tudományos és szakmai konferenciákon, folyóiratokban számos publikációja jelent meg. (Folytatás a következô oldalon) 21

EGÉSZSÉGPOLITIKA Dr. Sebestyén Andor Általános orvos, traumatológus, szakokleveles közgazdász, egészségügyi menedzser, illetve Master of Business Administration (MBA) oklevéllel is rendelkezik. A Pécsi Tudományegyetemen Európai Unió szakértôi tanulmányokat folytatott. 1994-1999. között a Pécsi Tudományegyetem Baleseti Sebészeti Klinikáján dolgozott. 1999-tôl az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál dolgozik, jelenleg az OEP Dél-dunántúli térség fôigazgatói fôkoordinátora. A népegészségügy, egészségügyi finanszírozás és egészségbiztosítás témakörökben rendszeresen tart elôadást hazai és külföldi konferenciákon, több publikációja jelent meg. Dózsa Csaba 1969. május 27-én született Vácott. Középiskolai tanulmányait a Sztáron Sándor (ma Madách Imre) Gimnáziumban folytatta, 1987-ben érettségizett. 1994-ben szerzett közgazdasági oklevelet a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Társadalomtudományi Karán (Társadalompolitikai Elemzô-tervezô és Szociológia Szakirány). Egyetemi tanulmányai alatt a Széchenyi István Szakkollégium tagja volt. 1997-1999. között világbanki ösztöndíjjal Spanyolországban folytatott posztgraduális tanulmányokat (Universidad de Barcelona y Pompeu Fabra, Barcelona) az egészség-gazdaságtan területén és szerzett egészség-gazdaságtani master diplomát (Máster en Economía de la Salud). 1994-tôl az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál dolgozik, jelenleg az egészségügyi szolgáltatásokat és az informatikát felügyelô fôigazgató-helyettesként. Több alkalommal vett részt külföldi tanulmányúton egészségügyi finanszírozás és egészségpolitika témakörökben (Winston-Salem, Philadelhpia, Washington, USA; Utrecht, Groningen, Hollandia; East-London University, University of London, Birmingham, U.K.). Az egészségügyi szolgáltatók finanszírozási típusai, ösztönzô rendszerek, az egészségügyi technológia-elemzések módszertana és alkalmazásának területei az egészségügyi rendszerben, az irányított betegellátás mûködése, ezen belül a fejkvótás finanszírozás kockázat-alapú finomításának lehetséges útjai (risk-adjustment), a közszolgálati intézmények stratégiai menedzsmentje témakörökben rendszeresen tart elôadást hazai és külföldi tudományos és szakmai konferenciákon, folyóiratokban számos publikációja jelent meg. Prof. Dr. Bánóczy Jolán Orvosi diplomájának megszerzése (1953) után a Budapesti-, ill. Semmelweis Egyetem Szájsebészeti Klinikáján dolgozott, elôbb fogszakorvosként, majd adjunktusként. 1974-tôl 1993-ig a Konzerváló Fogászati Klinika tanszékvezetô egyetemi tanára. 1980-tól 1986-ig a SOTE Fogorvostudományi Kar dékánja volt, 1998 óta az Oralbiológiai Tanszéken egyetemi tanár, jelenleg professor emeritus. Tudományos munkáját a szájüregi rák, praecancerosisok korai diagnosztikája, valamint a caries prevenció témakörében fejtette ki, 360 tudományos közleménye és 28 könyve-, ill. könyvrészlete jelent meg. Számos nemzetközi tudományos társaság vezetôségi tagja, elnöke volt. A Magyar Tudományos Akadémia több bizottságának tagja, valamint az angliai székhelyû caries preventív tevékenységû jóléti alapítvány: a Borrow Foundation elnöke. Dr. Pál Miklós orvos Az orvosi diploma megszerzése (1987) elôtt és azt követôen tíz éven át kutató orvosként dolgozott, a vérkeringés szabályozásának kérdésein, többek között a matematikai modellezés módszerét alkalmazva. 1990-tôl három évig a University of Arizona élettani kutatócsoportjában a szöveti mikrocirkuláció szabályozásának és az anyagcsere kapcsolatának kérdéseit vizsgálta. Hazatérése után 1996-ban immár laborszakorvosként többedmagával saját tulajdonú szakrendelô intézetet alapított, melyet finanszírozásra az OEP 1997-ben befogadott. A rendelô mûködésének elôsegítésére saját fejlesztésû komplex szakrendelôi informatikai rendszert hozott létre. Jelenleg az OEP keretén belül a járóbeteg szakellátás finanszírozását felügyelô osztályvezetôként dolgozik, részt vesz a szakellátások finanszírozásának integrált rendszerének megvalósításában. A Semmelweis Egyetemen PhD disszertációját készíti, a Budapesti Mûszaki Egyetemen óraadóként oktat. 22