Szabályzatminták: HÁZIREND TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT

A KÉZIRAT INTERNETES KIADVÁNYA Jelen kiadványunk kézirat, mely kisebb mértékben eltér a 2004-ben nyomdai úton, B/5- ös formátumban kiadott könyvünktől. Ennek oka a nyomdai előkészítő munkák során végzett változtatások, illetve egyes részeket töröltünk. Az internetes kiadás mellett azért döntöttünk, mert szükségesnek tartottuk, hogy az érdeklődők ezúton is tájékozódhassanak alapvető társasházi működtetési kérdésekről, meggyőződhessenek arról, hogy társasházi tanácsadási munkánkat megalapozottan és tudatosan, a gyakorlati tapasztalatok alapján végezzük. Természetesen a készlet elfogyásáig a könyv megvásárolható. A társasházi törvény módosításairól szóló 7. sz. internetes kiadványunk megvásárlása esetén az 1. sz. könyvet a készlet erejéig térítésmentesen adjuk. Felhívom a figyelmet arra, hogy a kiadványban foglaltak a szakmai egyeztetések és a gyakorlati tapasztalatok alapján is változtak! Budapest, 2012. 01. hó Mile Bálint Okl. mérnök-közgazdász VIKTÓRIA Kft Ügyvezető igazgató A honlapon fellelhető információkat a VIKTÓRIA TÁRSASHÁZ RENDSZER, mint társasház-kezelési modell dokumentációinak felhasználásával dolgoztuk fel. A rendszer dokumentáció fejlesztése folyamatos és a mindenkori fejlesztési stádiumot tükrözik. MINDEN JOG a Viktória Kft. tulajdonát képezi. A honlapon lévő információkat, dokumentumokat, illetve annak részeit tilos reprodukálni, vagy bármilyen módon másolni, adatrendszerben tárolni, bármely formában, vagy eszközzel a jogtulajdonos írásos engedélye nélkül felhasználni, közölni. Szabályzatminták: HÁZIREND TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT Mottó: 4. Előbb azt kell tudnunk, hogy mit nem ismerünk VIKTÓRIA TANÁCSADÓ, SZOLGÁLTATÓ KFT SZÉKHELY: 1077 BUDAPEST, ROTTENBILLER U. 42. TELEPHELY: 1082 BUDAPEST, CORVIN KÖZ 4. TEL.: 210-3841

1 : VIKTÓRIA TANÁCSADÓ, SZOLGÁLTATÓ KFT Szerző: Mile Bálint Jogi szakértő: Dr. Nagy-Dani Károly Kiadja: VIKTÓRIA KFT. Székhely: 1082 Budapest, Corvin köz 4. Tel/Fax: 210-3841 Telephely: 1077 Budapest, Rottenbiller u. 42. MINDEN JOG a Viktória Tanácsadó, Szolgáltató Kft. tulajdonát képezi. Jelen könyvet, illetve annak részeit tilos reprodukálni, vagy bármilyen módon másolni, adatrendszerben tárolni, bármely formában, vagy eszközzel a jogtulajdonos írásos engedélye nélkül közölni. Az ezen műben fellelhető információkat a VIKTÓRIA TÁRSASHÁZ RENDSZER, mint társasház-kezelési modell dokumentációinak felhasználásával dolgoztuk fel. A rendszer dokumentáció fejlesztése folyamatos és a kézikönyvek a mindenkori fejlesztési stádiumot tükrözik. Készült: COMPRESS-PRINT Könyvműhely Kft Tel.: 257-2422 DTP: sticker.hu 2. Átdolgozott kiadás az új társasházi törvénynek megfelelően. Lezárva: 2004. február hó

2 E LŐSZÓ Tisztelt Olvasó! A társasházról szóló 1997. évi CLVII. törvény 1998. március 1.-i hatályba lépése óta eltelt idő már önmagában, de a tapasztalatok is indokolttá tették, hogy új társasházi törvény készüljön, melyet az Országgyűlés 2003. december 8-án fogadott el és 2003. évi CXXXIII. számon jelent meg. Az új törvény terjedelmében és tartalmában jelentős változásokat hozott az előző szabályozáshoz képest. Mindezek feldolgozása és a gyakorlatban történő helyes és hatékony alkalmazása megfelelő ismereteket kíván meg. A már megjelent és a várhatóan megjelenő szakkönyvek ehhez nyújthatnak segítséget. Jelen kézikönyv a 2001. óta megjelenő Társasházi Kiskönyvtár Sorozat része, mely A TÁRSASHÁZ MŰKÖDÉSE ÉS SZERVEZETE összefoglaló címet viseli. Ebből az elmúlt években 1. kiadásban hét kötet jelent meg és összesen mintegy 15.000 példányban jutott el az olvasókhoz. A Társasházi Kiskönyvtár sorozat újabb kötetei 2. kiadásban építenek az előző kötetekben megjelenő gondolatokra, ugyanakkor mind tartalmában, mind az egyes kötetek szerkezetében és maga a sorozat összeállítása is azt a célt szolgálja, hogy a társasházak a kötetek segítségével sokkal önállóbban és eredményesebben tudják elvégezni szabályozási feladataikat, ezen keresztül is a társasház működtetését. A társasházi kiskönyvtár sorozat hasznos tagja kíván lenni a társasházi szakirodalomnak és egyúttal hiánypótló is, mert más módon közelít a kérdésekhez. A most közreadandó kézikönyv alcíme: Szabályzat minták: HÁZIREND, TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT, mely több dolgot is jelez. A kötet egy a gyakorlat által visszaigazolt házirend, valamint egy társasházra szabott tűzvédelmi szabályzat mintát mutat be. A mintákban foglalt szabályok néhánytól eltekintve általában felhasználhatók, szinte valamennyi társasháznál alkalmazhatók és természetesen az adott társasház sajátosságainak megfelelő eltérő szabályok pedig beépíthetők. A kézikönyv hasznosításához fel kell hívni a figyelmet arra, hogy jelen kötet hogyan kapcsolódik a Társasházi Kiskönyvtár sorozat többi kötetéhez. Az 1. kötet az új társasházi törvény alkalmazását elősegítő tudnivalókon és értelmezésen túl igyekszik közreadni olyan ismereteket, amelyek a társasházi szabályzatok elkészítéséhez szükségesek, ezen belül azt, hogy mit és miért kell szabályozni. A 2. kötet az alapító okiratnak a társasház működési szabályozásában betöltött szerepével az alapító okirat készítésének követelményeivel és módosításának eseteivel foglalkozik, mivel a szervezeti működési szabályzat elkészítéséhez elengedhetetlenül szükséges, hogy az alapító okiratban foglaltak a törvényi rendelkezéseknek, valamint a társasház adottságainak megfelelően feldolgozásra és a szükséges módosítások megfelelő módon elvégzésre kerüljenek. A 3. kötet SZMSZ mintát mutat be. A 4. kötetben ugyancsak mintaszabályzatok olvashatók, melyek különböző módon kapcsolódnak az SZMSZ-hez. A házirend az új társasházi törvény szerint az SZMSZ része, ugyanakkor nemcsak tulajdonosokat érintő szabályokat tartalmaz, ezért indokolt az SZMSZ mellékleteként kezelni. Ez az alapvető oka, hogy külön kötet tartalmazza a HÁZIREND mintát. A tűzvédelmi szabályzatról ugyancsak rendelkezik az SZMSZ, de ez egy szakmai szabályzat és adott esetben a számvizsgáló bizottság fogadja el, tehát ezért önálló szabályzatként kell kezelni. Remélhetőleg az olvasók jelen kötetet is hasznosítani tudják az eredményes társasházi működés biztosításához, melyhez sok sikert kívánok. Budapest, 2004. február hó dr. Csiha Judit BM Lakáspolitikai Kollégium Elnöke

3 TEMATIKUS TARTALOMJEGYZÉK 1. A TÁRSASHÁZ SZABÁLYOZÁSI RENDJE 5 1.1. A TÁRSASHÁZ HÁZIRENDJE, MINT SZABÁLYOZÁSI ESZKÖZ 6 1.2. A TÁRSASHÁZ TŰZVÉDELMI SZABÁLYZATA, MINT SZABÁLYOZÁSI ESZKÖZ 8 2. A TÁRSASHÁZ HÁZIRENDJE /SZABÁLYZAT MINTA/ 10 2.1. MINTA A LAKÓK TÁJÉKOZTATÁSÁT SZOLGÁLÓ HIRDETMÉNYRE 14 3. A TÁRSASHÁZAKAT ÉS A HÁZIRENDET ÉRINTŐ NÉHÁNY RENDELET 15 3.1. A VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS ÖNKORMÁNYZATA TÁRSASHÁZAKAT ÉRINTŐ RENDELKEZÉSEI 15 3.1.1 A 12/1996. (IV.26.) számú önkormányzati rendelet az építményadóról 15 3.1.2 A 34/1196. (1997.I.10) számú önkormányzati rendelet Az önkormányzati tulajdonban lévő közterületek használatáról és rendjéről 17 3.1.3 Az 7/2000. (IV.25.) számú önkormányzati rendelet a közterületen történő szeszesital fogyasztásának korlátozásáról 20 3.1.4 A 33/2000. (XII.23.) számú önkormányzati rendelet az állattartás rendjéről 20 3.1.5 A 49/2001. (XI.16.) számú önkormányzati rendelet a zaj és rezgésvédelem helyi szabályozásáról 24 3.1.6 A 3/2001. (II.16.) számú önkormányzati rendelet a növénytelepítési támogatási alapról és annak felhasználásáról 27 3.1.7 A 47/2001. (XI.30.) számú önkormányzati rendelet a mellékvízmérők felszerelésének önkormányzati támogatásáról 29 3.1.8 Az 1/2003. (01.27.) számú önkormányzati rendelet a Közterület Felügyeleti Rendszer létrehozásáról 31 3.1.9 A 24/2003. (VI.23.) számú önkormányzati rendelet a földgáz alapú fűtési rendszerek kiépítéséhez nyújtható önkormányzati támogatások megállapításának feltételeiről és szabályairól 32 3.1.10 Az 1/2004. (II.1.) számú önkormányzati rendelet a társasházaknak nyújtandó visszatérítendő kamatmentes, és vissza nem térítendő rehabilitációs támogatásról 33 3.2. KIVONAT: AZ 1996 ÉVI XXXI. TÖRVÉNY A TŰZ ELLENI VÉDEKEZÉSRŐL, MŰSZAKI MENTÉSRŐL ÉS A TŰZOLTÓSÁGRÓL 39 3.2.1 Kivonat: a 35/1996 ( XII.29.) BM rendelet az országos tűzvédelmi szabályzat kiadásáról 39 4. A TÁRSASHÁZ TŰZVÉDELMI SZABÁLYZATA (SZABÁLYZAT MINTA) 40 I. AZ ÉPÜLET TŰZVÉDELME 40 I.1. A LAKÓHÁZ TŰZVÉDELMI HELYISMERETE 40 I.2. TŰZVESZÉLYESSÉGI OSZTÁLYBA SOROLÁS 40 I.3. FONTOSABB TŰZVÉDELMI JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE 42 II. ÁLTALÁNOS ÉRVÉNYŰ TŰZVÉDELMI SZABÁLYOK 42 II.1. TEENDŐK TŰZ ESETÉN (TŰZRIADÓ TERV) 42 II.2. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK 43 II.2.1. Használatra vonatkozó előírások 43 II.2.2. Közlekedési utak, kijáratok 43 II.2.3. Raktározás, tárolás 43 II.2.4. Tüzelő, fűtőberendezések tűzvédelmi szabályai 43 II.2.5. Villamos világító és erőátviteli berendezések, villámhárítók 44 II.2.6. Szellőztetés 44 II.2.7. Gépjármű tárolás 44 II.3. TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS TŰZVÉDELMI, HASZNÁLATI SZABÁLYOK, ELŐÍRÁSOK 44 II.3.1. Tűzveszélyes tevékenység, munkavégzés szabályai 44 II.3.2. A dohányzás szabályai 45 II.4. EGYÉB RENDELKEZÉSEK 45

4 II.4.1. Tűzoltó-készülékek, felszerelések 45 II.4.2. Propán-bután gázpalackok kezelése szállítása, tárolása 45 III. TŰZVÉDELMI HASZNÁLATI SZABÁLYOK 45 III.1. KÖZÖS TULAJDONÚ HELYISÉGEK 45 III.1.1. Az épület folyosói, lépcsőházai 45 III.1.2. Az épület villamos kapcsoló helyisége 45 III.1.3. Az épület padlástere 46 III.1.4. Az épület pince tárolói 46 III.1.5. Az épület liftgépháza 46 III.1.6. Az épület kazánháza 47 III.1.7. Az épület gázfogadó helyisége 47 III.1.8. Az épület gépjármű tárolója 47 III.2. KÜLÖN TULAJDONÚ HELYSÉGEK 48 III.2.1. Az épület lakószobáit 48 III.2.2. Az épület szociális helyiségei 48 III.2.3. Az épület konyha helyiségei 48 IV. A LAKÓHÁZ TŰZVÉDELMÉÉRT FELELŐSÖK 49 IV.1.1. A tűzvédelmi jogszabályokban, szabványokban, szabályzatokban, utasításokban előírt rendelkezések betartásáról 49 IV.2. TULAJDONOSOK, BÉRLŐK TŰZVÉDELMI FELADATAI 49 IV.3. SZÁMVIZSGÁLÓ BIZOTTSÁG TŰZVÉDELMI FELADATAI 49 IV.4. KÖZÖS KÉPVISELŐ TŰZVÉDELMI FELADATAI 49 IV.4.1. Közös tulajdonú részben 49 IV.4.2. Külön tulajdonú részben 50 IV.5. HÁZGONDNOK TŰZVÉDELMI FELADATAI 50

5 1. A TÁRSASHÁZ SZABÁLYOZÁSI RENDJE A társasházaknál elégséges kellene lennie egy etikai kódexnek, amely a konvenciók erejével hatna. Azonban ez ma különböző okok miatt nem járható út, nem érett meg a helyzet az ilyen típusú megoldásra. Ezért szükség van olyan - a társasházközösség által elfogadott - dokumentumokra, amelyek a jogszabályok alapján pontosítják, részletezik, kiegészítik (bővítik) a Társasházi Törvényben foglaltakat, valamint figyelembe veszi a társasház speciális adottságait. Ezek a dokumentumok a társasház szervezet- működési szabályzata (SZMSZ), üzemeltetési és házirendje, tűzvédelmi szabályzata, valamint ügyrendje. A társasház ezen keresztül biztosíthatja az eredményes működést, valamint az együttélés szabályainak betartását, betartatását. A tapasztalatok szerint a társasház életére van egy olyan jótékony hatása, miszerint egyáltalán a tulajdonosok és a társasházban élők és dolgozók megismerik a kötelezően betartandó szabályokat és ez visszatartó erejű lehet a "fegyelmezetlenségek" szempontjából. A TÁRSASHÁZ MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA Eseti szabályozás TÖRVÉNYEK P t k TÁRSASHÁZI Tv. (Ttv.) IGEN TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT RENDELETEK (Kormány, miniszteri, önkormányzati) Alapító Okirat TÁRSASHÁZ SZERVEZETI- MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT (SZMSZ) HÁZIREND D O K U M E N T Á L T T Á R S A S H Á Z Ü G Y R E N D A fenti ábra bemutatja a különböző szintű szabályozási eszközöket, azok összefüggéseit. Erről részletesebben a Társasházi Kiskönyvtár sorozat 1. sz. kötete szól. Emlékeztetőül a szervezeti- működési szabályzat célja, hogy szabályozzon minden olyan kérdést, amely a tulajdonosok között várhatóan vitára adhat okot, illetve a tulajdonosokat közvetlenül érintő eljárási, végrehajtási feladat, szabály. Ez az SZMSZ tartalmazza a Ttv. (és más törvények), az alapító okirat vonatkozó szabályait és rendelkezik az üzemeltetési és házirendről, a tűzvédelmi szabályzatról, a társasház ügyrendjéről. Az új társasházi törvény a házirendet rendelkezései a következők: A közösség szerveit, azok hatáskörét, jogait és kötelezettségeit, a közös költség viselésének szabályait a közösség szervezeti-működési szabályzatában kell megállapítani.[13. (1 A szervezeti-működési szabályzatnak - e törvény keretei között - tartalmaznia kell: c) a társasházi lakóépület házirendjére,...vonatkozó részletes szabályokat..[13. (1)]

6 A szervezeti-működési szabályzat meghatározza a külön tulajdonban lévő lakás, illetőleg nem lakás céljára szolgáló helyiség használatának, hasznosításának szabályait a lakóépület céljának, működésének megfelelően. [17. ] A szervezeti-működési szabályzatban meg kell határozni a külön tulajdonon belüli építési-szerelési munka, és a zajjal járó más tevékenység végzésének a lakhatás nyugalmát szolgáló szabályait (a továbbiakban: házirend). [26. (1)] Az e törvény hatályba lépéséig már bejegyzett társasház közgyűlése - az alapító okirat erre vonatkozó rendelkezéseinek hatálytalanításával egyidejűleg - határozatával a szervezeti-működési szabályzatot megállapítja, illetőleg a meglévő szervezeti-működési szabályzatát e törvény rendelkezéseinek megfelelően módosítja. [62. (1)] Kötelező tehát a szervezeti-működési szabályzat készítése és a házirendet az SZMSZ részeként kell kezelni. Emlékeztetőül a szervezeti- működési szabályzat célja, hogy szabályozzon minden olyan kérdést, amely a tulajdonosok között várhatóan vitára adhat okot, illetve a tulajdonosokat közvetlenül érintő eljárási, végrehajtási feladatokat. Ez az SZMSZ tartalmazza a Ttv. (és más törvények), az alapító okirat vonatkozó szabályait és rendelkezik az üzemeltetési és házirendről, valamint a tűzvédelmi szabályzatról és adott esetben a társasház ügyrendjéről. Természetesen különösen az üzemeltetési és házirend vonatkozásában alapvetően figyelembe kell venni a társasház adottságait, a tulajdonostársak szándékát a szabályozás módjára, illetőleg tartalmára vonatkozóan. Ha nem utólag a vitára okot adó események - felmerülésekor próbálkozik a társasház a szabályozással (eseti szabályozás) akkor lehetőség szerint minden eseményre előre szabályozni szükséges. Ez a gyakorlatra olyan jótékony hatással bír, hogy mind a közgyűlés, mind a közös képviselő, de a számvizsgáló bizottság is a szabályok ismeretében megfelelő módon járhat el, nincs késlekedés, nincsenek felesleges viták. A teljes körű szabályozásnak azonban olyan ára van, hogy jelentős oldalszámú (terjedelmű) dokumentumokat kell készíteni. 1.1. A TÁRSASHÁZ HÁZIRENDJE, MINT SZABÁLYOZÁSI ESZKÖZ Az üzemeltetési és házirend megalkotásának célja, hogy meghatározza a társas együttéléshez nélkülözhetetlen alapvető szabályokat, a lakók egymás iránti - kötelezően elvárt - magatartását valamint, hogy rögzítse a ház rendeltetésszerű használatára, állagának védelmére szolgáló szabályokat és követelményeket. A házirend SZMSZ belüli külön (mellékletként) való kezelése azért indokolt, mert a nem tulajdonos lakókra (bérlőkre) is vonatkozik. Ezt a bérlők / használók is kézhez kapják. Így a bérlők / használók is tisztában lesznek a társasház működtetésével összefüggő kérdésekkel, és az esetleges szankcionálási lehetőségekkel. A társasház üzemeltetési és házirendje megnevezés némi magyarázatot igényel. Miután a társasházban nemcsak tulajdonosok laknak, nyilvánvaló, hogy a bérlőknek, lakáshasználóknak is ismerniük kell az üzemeltetési rendre vonatkozó szabályokat. Ezen rendelkezéseket vagy a szervezeti- működési szabályzatban lehet elhelyezni, vagy készül egy nem hagyományos házirend, hanem egy üzemeltetési szabályokat is tartalmazó úgynevezett Üzemeltetési és Házirend. Amennyiben szerkezetileg az SZMSZ-ben kerülnek szabályozásra az üzemeltetési renddel kapcsolatos kérdések, úgy rendelkezni kell arról is, hogy vagy a tulajdonosok gondoskodjanak arról, hogy a lakásban lakók értesüljenek a szabályokról, vagy egyéb más eljárási szabályt kell előírni. A tapasztalatok szerint a tulajdonosok inkább a hagyományos házirend formát választják, ezért a továbbiakban ezt a fogalmat használjuk még akkor is, ha üzemeltetési típusú szabályokról is szó van. A 2. fejezetben bemutatott HÁZIREND, mint szabályzatminta tartalmaz üzemeltetési típusú szabályokat. Az alábbi ábra egy társasház lehetséges szervezeti felépítésének sémáját mutatja be, mely sémából is érzékelhető, hogy a társasház működése kapcsán a függelmi viszonyok sajátosak és a társasház működtetésében, üzemeltetésében sokan működnek közre. Vannak olyan társasházak, ahol a tulajdonosok kifejezetten kérik, hogy konkrét adatokkal a szervezeti séma szerepeljen a házirendben, vagy arról rendelkeznek, hogy a faliújságra kifüggesztésre kerüljön.

7 Bérlők TÁRSASHÁZ (Tulajdonostársak közössége) KÖZGYŰLÉS SZÁMVIZSGÁLÓ BIZOTTSÁG Jogi szervezeti struktúra KÖZÖS KÉPVISELŐ Munkaszervezeti struktúra Műszaki gyorsszolgálat Ügyvéd Társasházkezelő Gazdasági vezető (könyvelő) Házgondnok Liftkezelő Fűtő Gyorsszolgálat, karbantartó Gyorsszolgálat, karbantartó Karbantartók Biztosító Ábra: Egy társasház szervezeti felépítésének sémája A továbbiakban ismertetésre kerül néhány olyan tevékenységi kör, amely a társasház közvetlen üzemeltetési feladatainak ellátását, illetőleg az üzemeltetési háttérfeltételek biztosítását célozzák. A közvetlen üzemeltetési feladatok alatt a házgondnoki (takarítói), a felvonókezelői, a fűtői, a kertészeti, stb. tevékenységek értelmezhetőek, továbbá figyelembe kell venni az üzemeltetési háttérszolgáltatásokat is. E feladatok részletezése a házirendben (vagy az ügyrendben) adott esetben indokolt lehet (a tulajdonosok kérik). Példák: A házgondnoki feladatkör kialakításának célja, hogy a rábízott társasházat jó gazda módjára gondozza, személyes munkájával biztosítja a társasház közös helyiségeinek és felszerelésének zavartalan működését és a tisztaságot, a kultúrált környezet kialakítását. Az ügyfélszolgálati tevékenységet tágan kell értelmezni és minden olyan szervezet és személy tevékenységét bele kell érteni, akik a társasház működésében valamilyen formában részt vesznek (társasházkezelő), gazdasági vezető, házgondnok, liftkezelők, számvizsgáló bizottság tagjai, fűtő gyorsszolgálatok, karbantartók, stb.). Az ügyfélszolgálati tevékenységet korszerűen meg kell szervezni, és össze kell hangolni, mely illeszkedik a társasház életéhez és a kapcsolattartási formákról minden érintettnek tudomása kell, hogy legyen. Az ügyfélszolgálati tevékenységben kiemelkedő funkciója van a közös képviselőnek, ezért erről célszerű a házirendben rendelkezni. Több módszer is alkalmazható, mely lehet telefonon előre egyeztetett időpontban végzett ügyfélszolgálati tevékenység vagy kijelölt időszakban.

8 A gyorsszolgálati típusú tevékenységre célszerű, ha a közös képviselő köt keretszerződéseket, adott esetben a szolgáltatási díj (pl. ügyeleti díj) a közös képviselő kezelési díjának része. A házirendben vagy a faliújságon szolgáltatás leírásán kívül a vállalkozó neve, elérhetősége és az eljárási szabályok szerepelhetnek. Az épületbiztosítás megoldása versenyeztetés alapján történhet keretszerződéssel megteremtve az egységes feltételeket. Ezt követően társasházanként kerülhet megkötésre az épületbiztosítás. A biztosító megnevezésén és a kötvény számon túl az eljárási szabályokat adott esetben a házirendben is lehet rögzíteni. A társasház tehát döntési helyzetben van a tekintetben, hogy az üzemeltetési rend, illetőleg a házirend típusú kérdéseket hol, hogyan kívánja szabályozni. A tartalmi kérdéseken túl figyelembe kell venni a különböző megoldásokhoz kapcsolódó döntéshozatali és eljárási szabályokat is. Míg a házirend elfogadása az SZMSZ sorsát osztja, vagyis az összes tulajdoni hányad legalább egyszerű szavazattöbbségű döntést igényel, addig az SZMSZ-ben, illetőleg a HÁZIREND-ben információknak a faliújságon való elhelyezésére vonatkozó rendelkezések végrehajtása a közös képviselő feladata. Ez a megoldás könnyebbé teszi a változások naprakész nyomon követését. Külön ki lehet függeszteni a faliújságra a társasházakat és házirendet érintő törvények, rendeletek, ezen belül az önkormányzati rendeletek vonatkozó szabályait is. Ez utóbbira példaként a VII. kerületi önkormányzati rendeleteket mutatja be a 3.2. fejezetrész. 1.2. A TÁRSASHÁZ TŰZVÉDELMI SZABÁLYZATA, MINT SZABÁLYOZÁSI ESZKÖZ A társasház tűzvédelmi szabályzatának elkészítését törvény és BM rendelet írja elő (lásd 3.3. fejezetrészt). Az alábbi ábra a tűzvédelmi szabályzat elkészítésére vonatkozó alapvető információkat tartalmazza, míg jelen kötet 4. fejezete bemutat egy tűzvédelmi szabályzat mintát. Az 1996. évi XXXI. tv. a tűz elleni védekezésről, műszaki mentésről A 35/1996. (XII.29) BM rendelet KÉSZÍTŐ: Tűzvédelmi szakértő - - Aláírja a dokumentumot - Szakmailag felel a szabályzatban foglaltakért JÓVÁHAGYÓ: SZVB - Az SZVB ellenőrző funkciójához kapcsolódó döntési jogosítvány (végrehajtók: lakók, közös képviselő, házgondnok, tevékenységet folytatók) TARTALOM: társasház működésének is megfelelő legyen - Az épület tűzvédelme (helyismeret, tűzveszélyességi osztályba sorolás, fontosabb tűzvédelmi jogszabályok) - A lakóház tűzvédelméért felelősök (tulajdonosok, bérlők, SZVB, közös képviselő, házgondnok-takarító). - Általános tűzvédelmi szabályok ( tűzriadó terv; használatra tárolásra, stb. vonatkozó előírások; tevékenységekkel kapcsolatos szabályok, egyéb rendelkezések). - Tűzvédelmi használati szabályok (közös tulajdonú helyiségekre, külön tulajdonú helyiségekre). Ábra: Miért és hogyan kell elkészíteni a társasház tűzvédelmi szabályzatát A Tűzvédelmi Szabályzat megalkotásának célja a ház lakói testi épségének, a személyek, szervezetek tulajdonának védelme a lakók és az épületben bármilyen tevékenységet folytató személyek, szervezetek, valamint a ház működtetésében résztvevők tűzvédelmi feladatainak, kötelezettségeinek szabályozásával. A tűzvédelmi szabályzat elkészítése tűzvédelmi szakértő bevonását igényli, hiszen ez egyértelműen speciális szakmai ismereteket igényel. Tehát nem fogadható el az a gyakorlat, hogy a közös képviselő saját maga gondolja elkészíteni a tűzvédelmi szabályzatot, illetőleg egy kaptafára készült tűzvédelmi előírásokat tartalmazó plakátokat vásárol. Ez utóbbihoz tartozik az a megjegyzés, hogy a tűzvédelmi szakembernek is meg kell ismernie a társasház működési sajátosságait, mert különben e nélkül ipariul készül el a társasház tűzvédelmi szabályzata. A tűzvédelmi szabályzatban foglaltakért a készítő, vagyis a tűzvédelmi szakember felel szakmailag, s ezt a felelősséget vállalja akkor, amikor a dokumentumot alá kell írnia. A tűzvédelmi szabályzatot jóvá kell hagyatni. Elvileg a közgyűlés dönt minden kérdésben, kivéve, ha ezt a jogosítványt nem adja a közös képviselő, vagy a számvizsgáló bizottság hatáskörébe. Amennyiben közös képviselő vezeti a

9 társasházat, úgy célszerű, ha a tűzvédelmi szabályzatot a számvizsgáló bizottság hagyja jóvá. Ez a jóváhagyás nem jelent felelősségvállalást, hiszen a jóváhagyással a tűzvédelmi szabályzat életbeléptetéséről rendelkeznek. A tűzvédelmi szabályzat tartalmát illetően feltehetik azt a kérdést, hogy miért kell tevékenységeket, eszközöket érintő szabályokat előírni, ha adott esetben nem folyik olyan tevékenység a társasházban. Ennek az az alapvető oka, hogy a szabályozás a lehetséges esetekre is ki kell hogy térjen, továbbá tudni kell azt is, hogy adott esetben arra a helyiségre külön tűzvédelmi szabályzatot is kell készítenie a helyiség használójának.

10 2. A TÁRSASHÁZ HÁZIRENDJE /SZABÁLYZAT MINTA/ A 1 Budapest, u. sz. T Á R S A S H Á Z H Á Z I R E N D J E A HÁZIREND célja, hogy rögzítse a ház, mint lakóépület rendeltetésszerű használatára, állagának védelmére szolgáló szabályokat, követelményeket, valamint meghatározza a társas együttéléshez nélkülözhetetlen alapvető szabályokat, a lakók egymás iránti - kötelezően előírt - magatartását. 1. A Házirend előírásainak betartása mindazon személyekre kötelező érvényű, akik a házban laknak, dolgoznak, vagy valamely lakónál ideiglenesen tartózkodnak, melyek betartásáért a házban állandó jelleggel tartózkodók felelnek. 2. A lakóépület állagának védelme minden lakót/használót arra kötelez, hogy a lakásokat és a nem lakás céljára szolgáló helyiségeket, a közös használatra szolgáló helyiségeket és területeket, valamint a közösségi helyiségeket, a lakóépület központi berendezéseit és tartozékait ( kaputelefon, kábeltelevízió hálózat, stb.) rendeltetésének megfelelően, a környezet sérelme nélkül, gazdaságosan használja. 3. A lakóépületben (lakásokban) és a hozzátartozó közösségi és közös használatra szolgáló helyiségekben és területeken napszaktól függetlenül tartózkodni kell minden, mások nyugalmát zavaró magatartástól és tevékenységtől. Televízió, rádió, lemezjátszó, videó- és egyéb berendezések úgy működtethetők, hogy mások nyugalmát ne zavarja. Zajt okozó háztartási és egyéb gépek használata, valamint zajjal járó építési, szerelési munka végzése: munkanapokon: 8 és 19 óra szombaton: 8 és 14 óra vasárnap és ünnepnapokon: 9 és 13 óra között engedélyezett. Ez a szabályozás nem érinti az azonnali beavatkozást igénylő hibaelhárítási vagy életveszély elhárítására irányuló munkavégzést. 4. A tulajdonostárs, a lakó köteles fenntartani és szükség szerint felújítani a külön tulajdonában álló lakást. Ha a tulajdonostárs, illetőleg a lakó nem tesz eleget fenntartási, felújítási kötelezettségének, úgy a közös képviselő a számvizsgáló bizottság egyetértő véleménye mellett felszólíthatja a tulajdonostársat, a lakót kötelezettsége teljesítésére, illetve köteles a szükséges intézkedéseket megtenni. (pl.: hatóságok értesítése). Nagymértékű rovarfertőzés esetén ennek megszüntetése érdekében a használó a lakásban, helyiségben a rovarmentesítési munkákat köteles elvégezni, illetőleg az illetékes közegészségügyi hatóság kötelezése, vagy a társasház közgyűlési határozata alapján azt eltűrni. A tulajdonostárs, a lakó köteles a lakásában tervezett építkezésről értesíteni a közös képviselőt. A közös tulajdonú épületszerkezetet érintő építkezés, ill. hatósági engedélyhez kötött építkezés esetén a közös képviselő köteles közgyűlési határozatot kérni az építkezéshez való hozzájáruláshoz és ennek eredményéről 30 napon belül értesítenie kell az építkezőt. Ha a tervezett építkezés nem érint közös tulajdonú részt és nem engedélyköteles, úgy a közös képviselő hirdetmény útján értesíti a tulajdonosokat, lakókat az építkezésről (főbb tartalma, kezdete, várható befejezése). 5. A tulajdonostárs, illetőleg a lakó köteles lehetővé tenni és tűrni, hogy a külön tulajdonú lakásába a közösség megbízottja a közös tulajdonban álló épületrészekkel, berendezésekkel összefüggésben, a szükséges ellenőrzés, valamint a fenntartási munkák elvégzése céljából, arra alkalmas időben bejuthasson a tulajdonostárs, illetőleg a bennlakó szükségtelen háborítása nélkül. A közös képviselő, ill. megbízottja (a műszaki ügyeletes, a gyorsszolgálat, a karbantartó, stb) csak a közös tulajdont és üzemeltetést érintő ügyekben kötelesek ellenőrizni a külön tulajdonban lévő épületrészeket, berendezéseket, különösen a következő esetekben: élet- és balesetveszély elhárítása (pl.: csőtörés miatt, födémkárosodás, gázszivárgás). mellékvízmérőórák hitelesített működése vizes berendezések állapota higiénia. A közösség, illetőleg a tulajdonostárs köteles megtéríteni a külön tulajdonú lakásban a beavatkozással okozott kárt kivéve a biztosító által megtérített részt, valamint a külön tulajdonú rész meghibásodása okozta kárt. A közös tulajdonú részben (pl.:

11 nyomó ejtő vezeték) történt meghibásodás következtében szükségessé váló - a társasházat terhelő - helyreállítási kötelezettség a kőműves helyreállító, illetőleg a biztosító által elismert kárösszegnek megfelelő munkáig terjed. 5. Minden helyiséghasználó a takarékos vízfogyasztás érdekében köteles a vizes berendezéseket olyan állapotban tartani, hogy műszaki meghibásodás miatt vízelfolyás ne legyen, anyagi kárt gondatlanságból (szándékosan) ne okozzon. Ha igazolható módon nem tette meg a szükséges intézkedéseket, vagy gondatlanságból, esetleg szándékosan indokolatlan többlet vízfogyasztás következik be, vagy más anyagi kár (pl.: beázás) éri a társasházat, úgy annak anyagi következményeit a károkozó köteles viselni. 5. Szükséghelyzet esetén (pl.: csőtörés, gázszivárgás) a közös képviselőnek, ill. a tulajdonostársnak a távollévő más tulajdonába való bejutáshoz értesítenie kell a rendőrséget és az elhárítást végző szervezetet, valamint biztosítani kell az ingatlan őrzését vagy megfelelő lezárását. A bejutás, lezárás, körülményeiről két tanúval aláírt jegyzőkönyvet kell felvenni. A költségek a saját hibájából szükséghelyzetet okozó lakótársat terhelik. 5. Minden tulajdonostárs (lakótárs) jogosult a közös tulajdon tárgyainak birtoklására és használatára, ez azonban nem sértheti a többi tulajdonostárs (lakótárs) ezzel kapcsolatos jogát és jogos érdekét. A közös tulajdonú épületrészeket, helyiségeket, területeket alapvetően csak rendeltetésszerűen lehet használni. 5. A házgondnok személyes munkájával biztosítja a társasház közös helyiségeinek tisztaságát, felszerelésének zavartalan működését. Feladatai : a., Munkanapokon az utcai járda naponta reggel 8 óráig történő felseprése, hetente (5 C o ) felett fellocsolása, télen hó eltakarítás, síkosság-mentesítés (sózás). b., A kapualj, lépcsőház, lift tisztántartása, minimum 2 naponta felseprése, hetente felmosása vegyszeres vízzel, állami ünnepek előtt nagytakarítás (udvar, körfolyosó, fémtárgyak, lépcsőkorlát: igény szerint részletezve). c., A szállítási napokon a szeméttároló edények kiüríttetése, szükség szerinti tisztítása, fertőtlenítése márciustól októberig minimum havonta, télen két havonta. d., Havonta a központi (közösségi) villany és vízóra leolvasása és az adatok továbbítása, valamint meghibásodásuk jelzése a társasház szervizmenedzserének. e., f., g., A kapunyitó-záró szerkezetek (brano, zár) szükség szerinti beállítása, kiégett villanyégők cseréje. Az épület műszaki és tűzvédelmi állapotának figyelemmel kísérése, havonta a pincétől a padlásig ellenőrzése, a hibabejelentő naplóban a megállapítások rögzítése és továbbítása a szervizmenedzsernek. Sürgős esetben a meghibásodásról a VIMÜSZ értesítése. Önkormányzati rendelet szerinti időpontban az épület fel-lobogózása. 5. A felvonókezelő feladata, hogy a társasházban működő felvonót üzemképes állapotban tartsa, gondoskodjék a biztonságos üzemeltetésről. Vészjelzés esetén azonnal be kell avatkoznia és meg kell tennie a szükséges intézkedéseket. A felvonó üzemeltetésére és használatára a felvonók létesítéséről, üzemeltetéséről és ellenőrzéséről szóló jogszabályi rendelkezésben foglaltak az irányadók. A felvonó felügyeletével megbízott személy nevét és tartózkodási helyét a közös képviselő jól látható módon köteles kifüggeszteni. 5. A fűtő feladata a társasház központi fűtésének, az előírt hőfoknak a biztosítása a fűtési idényben, az üzemképes állapot ellenőrzése, üzemelésre előkészítés és beüzemelés, hiba esetén intézkedés az elhárításra. 5. A lakóépület kapuját állandóan zárva kell tartani. Az épületbe való bejutást a kaputelefon és távműködtetésű kapunyitó szerkezet biztosítja. Senki nem engedhet be - se a távműködtetővel, se a saját kulccsal történő be - vagy kimenetelnél számára ismeretlen személyt a házba. 5. A lakóépülethez kapcsolódó közterületek, ajtók, ablakok, redőnyök, kapuk, cégtáblák, reklámtáblák, stb., tisztántartására a köztisztaságról szóló rendelet szabályai az irányadók. Napközben - nyitva tartási időben - az üzletek kötelesek a járda tisztaságáról gondoskodni. 6. Tilos a lakóépületben szemetelni. A háztartási szemetet a lakók az erre rendszeresített tároló edényekbe helyezik el és onnan a közös képviselő szállíttatja el. A tároló edényekbe kizárólag háztartási szemét önthető. A nem háztartási szemét (elhasznált berendezés, bútorok, nagyobb tárgyak, törmelékek, stb.) elszállításáról a lakó köteles gondoskodni. Az évenkénti lomtalanításról a közös képviselő időben értesíti a ház lakóit. 7. Porképződéssel járó takarítást végezni, lakástextíliát porolni, tisztítani:

12 munkanapokon: 9 és 18 óra szombaton: 9 és 12 óra között lehet. Az így okozott szennyeződést a lakónak, a tisztítás befejezését követően azonnal el kell távolítania. 8. Az épületből tárgyakat kidobni, bármilyen folyadékot kiönteni tilos. Közös tulajdonú részeken növényeket ápolni csak mások érdeksérelme nélkül szabad. 9. Aki bármilyen anyag szállítása vagy lerakása által a közös használatú helyiséget vagy területet beszennyezi, köteles a szennyeződést saját költségén haladéktalanul megszüntetni. 10. A lakóépület közös tulajdonú részein (épület tetőzetén, homlokzatán, falfelületén) hirdető-berendezés, kirakatszekrény, hirdetmény, falragasz, cég és címtábla, antenna, klíma-, elszívó-, és egyéb berendezések elhelyezése csak a közgyűlés hozzájárulásával, határozata szerint és/vagy bérleti szerződés, illetőleg megállapodás kötésével történhet. Ez a hozzájárulás nem mentesít egyéb jogszabályban megkövetelt hatósági engedély beszerzése alól. Az engedély (hozzájárulás) nélkül elhelyezett tárgyakat, plakátokat, az elhelyező saját költségén köteles eltávolítani vagy a közös képviselő távolíttatja el az elhelyező költségére. 11. A közös használatra szolgáló helyiségeket (pince, padlás, stb.) a használat idején kívül zárva kell tartani. A közös használatra szolgáló területek csak rendeltetésüknek megfelelően használhatók. Ezeken a területekenmeghatározott céllal ideig, és helyen - bútorok és egyéb tárgyak, valamint építkezésből származó anyagok és tárgyak tárolását a közös képviselő engedélyezheti a Számvizsgáló Bizottság véleményének kikérésével a megbeszélt időpontig. Korláton ruhát szárítani tilos. 12. A társasház szervezeti - működési szabályzatának felhatalmazása alapján a Számvizsgáló bizottság jóváhagyta a lakóépület tűzvédelmi szabályzatát, melynek 1 példányát minden lakásba el kell juttatni, át kell vetetni, kivonatát ki kell függeszteni. A tűzvédelmi szabályzatban foglaltakat valamennyi lakónak tudomásul kell vennie, és be kell tartania, illetve tartatnia. Tűzveszélyes anyagokat raktározni, tárolni, tűzveszélyes tevékenységet folytatni csak a társasház tűzvédelmi szabályzatában előírt módon lehet. 13. Az udvarnak gépkocsi tárolásra való használatának engedélyezése és tárolási szabályainak megállapítása a társasház közgyűlésének hatásköre (Alternatíva: a házirendben, vagy külön mellékleteként a gépkocsi parkolás szabályainak rögzítése). 13. A lakóépület közös használatra szolgáló helyiségeiben és területein állatot tartani, a lakásban tartott állatot oda kiengedni, etetni, kóbor állatot, valamint madarat az épületbe szoktatni nem szabad. A lakásban tartott állat okozta szennyeződést, annak gondozója haladéktalanul köteles feltakarítani. Egyekben pedig az állattartás rendjére vonatkozó kerületi Önkormányzati rendelet szabályai szerint kell eljárni. 14. A közös képviselő ügyfélszolgálati tevékenysége: Személyesen nap. óra, 10... Bp. u... Telefoni egyeztetés alapján (tel.:.) 15. Közösségi problémákkal a Számvizsgáló Bizottsághoz lehet fordulni. A Számvizsgáló Bizottság dönti el, hogy mely kérdések rendezhetők egymás között és melyeket kell a szükséges intézkedések megtétele miatt a közös képviselő, illetve az Önkormányzat, vagy más hatóságok felé továbbítani. 16. A műszaki gyorsszolgálat feladata, hogy 24 órás telefonos ügyeleti rendszerben biztosítsa alapvetően a közös tulajdont érintő, sürgős hibaelhárítást a gyorsszolgálatok mozgósításával. Eljárási szabályok : a., A gyorsszolgálat alapvetően gyorsszolgálati beavatkozást igénylő ügyekben intézkedik (csőtörés, duguláselhárítási, vakolatomlás, stb.) b., A gyorsszolgálat ügyeletese hibabejelentési naplót, a gyorsszolgálati hibaelhárítók munkalapot vezetnek. c., A gyorsszolgálat telefonszáma állandó, élő kapcsolatot jelent a lakókkal és az ügyeleti intézkedésnek, illetve a gyorsszolgálati hibaelhárítás megkezdésének 3 órán belül meg kell történnie. d., A lakók bármilyen - elsősorban a közös tulajdont érintő - gyorsszolgálati tevékenységet igénylő ügyben hívhatják a gyorsszolgálatot. A gyorsszolgálat csak a közös tulajdont érintő ügyekben jogosult és köteles intézkedni. Amennyiben közös tulajdonban lévő hibaelhárítás történt, úgy a lakó aláírásával a munkalapon csak a munka elvégzésének tényét igazolja. A számla kiegyenlítése a közös képviselő feladata, mely előtt a társasház szervizmenedzsere ellenőrzi a munkát.

13 Amennyiben külön tulajdont érintő hibaelhárítás történik, úgy azt a munkát a lakónak kell kifizetnie. Sürgős hibaelhárítási szolgáltatással kapcsolatos információkat, eljárási szabályokat a közös képviselő külön tájékoztatóban teszi közzé. 17. Az épületbiztosítással kapcsolatosan a kárbejelentést a közös képviselőnek, illetve a.biztosító Rt. munkatársának (.., telefon: ) kell bejelenteni. Az épületbiztosítással kapcsolatos eljárási szabályok Az épületbiztosítás kiterjed - az ingóság, ill. balesetbiztosítás kivételével - a lakásokra és a közös tulajdonú részekre: alapbiztosítás (elemi események) kiegészítő biztosítások (felelősség, üveg, vízkárok) (Megjegyzés : nincs szükség - ingóság és balesetbiztosításon kívül - másik lakásbiztosításra.) Eljárási szabályok : a., A közös tulajdont érintő biztosítási eseményt a lakók az észleléstől számított 1 munkanapon belül kötelesek bejelenteni a társasház szervizmenedzserének. b., A külön tulajdont érintő biztosítási eseményt a Biztosító kárszakértőjének kell bejelenteni. Amennyiben a lakó kívánja a kártérítési díjat felvenni, úgy arról nyilatkoznia kell. c., A kárbejelentéstől számított 5. napig a károsodott vagyontárgy állapotán csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben szabad változtatni. d., A tűzesetet és robbantást a tűzrendészeti hatóságnak azonnal jelenteni kell. e., Ha a bejelentési kötelezettség megszegése miatt a biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, úgy a kártérítés a bejelentési kötelezettséget elmulasztót terheli. 18. A kert a lakók pihenését szolgálja. Tilos a kertbe háziállatot vinni, valamint labdázni és kerékpározni. 19. A házirend megsértőivel szembeni eljárási szabályok: A házirend be nem tartásának jogkövetkezményeit a vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint kell érvényesíteni. A gyermekek házirendet sértő magatartásáért, az általuk okozott kárért - a Ptk. rendelkezései szerint - gondozójuk, kivételes esetekben maga a károkozó felel. A cselekmény súlyától, jellegétől függően bírósági vagy szabálysértési eljárás kezdeményezhető, illetve kártérítés követelhető. A lakhatás nyugalmát sértő magatartás, tevékenység folytatása esetén a tulajdonosok, lakók, SZVB közvetlenül, míg a közös képviselő a lakó(k), SZVB írásbeli kérésére birtokvédelmi eljárást vehetnek igénybe. 20. A lakóépület házirendje a / sz. közgyűlési határozattal év hó nappal lép hatályba. A közös képviselő /intézőbizottság elnöke a társasház költségére köteles lemásoltatni, és valamennyi lakásba eljuttatni a lakóépület házirendjét, illetve 1 pld-t a falitáblán el kell helyezni. A napi élettel kapcsolatos legfontosabb rendelkezéseket, a lakóépület üzemeltetésében közvetlenül közreműködő személyeket (szervezeteket) és kapcsolatrendszerüket, a közreműködők nevét, főbb tevékenységét és telefonszámát a faliújságon (plakáton) külön is ki kell függeszteni. --------------------------------------------------------- --------------------------------------------------------- közös képviselő SZVB elnöke

14 2.1. MINTA A LAKÓK TÁJÉKOZTATÁSÁT SZOLGÁLÓ HIRDETMÉNYRE Tevékenység Név Telefon Vízhálózat (nyomó-ejtő vezeték) gyorsszolgálat karbantartás Kaputelefon-, villanyszerelés Veszélytelenítés Felvonó karbantartó Gázkazán karbantartó Épület karbantartás, felújítás Épület karbantartás, felújítás (tetőfedő, ács, bádogos, kémény, kőműves, festő, stb.) Épület karbantartás, felújítás (tetőfedő, ács, bádogos, kémény, kőműves, kertészet, stb) Tűz és munkavédelmi szakértő Lakatos munka Üveges Ajtózár mentés (24 órás) Műszaki ellenőr Házgondnokok (épülettakarítás) Jogi tevékenység Épületbiztosítás - kapcsolattartó - kárbejelentés Bank Üzemeltetés Hitelezés Lakástakarékpénztár Fénymásolás.Rt Bp. VII,. Számlaszám: Rt Bp. VII,. Számlaszám:.. Rt Bp. VII,. Számlaszám:........

15 3. A TÁRSASHÁZAKAT ÉS A HÁZIRENDET ÉRINTŐ NÉHÁNY RENDELET 3.1. A VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS ÖNKORMÁNYZATA TÁRSASHÁZAKAT ÉRINTŐ RENDELKEZÉSEI 3.1.1 A 12/1996. (IV.26.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELET AZ ÉPÍTMÉNYADÓRÓL A Budapest, VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi adókról szóló, többször módosított 1990. évi C. törvény 1.. (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel (továbbiakban Htv.), valamint a Fővárosi Közgyűlés 19/1991. (IX.05.) számú, illetve a 21/1994. (IV.29.) számú rendeletével módosított 5/1991. (II.19.) számú rendeletének (továbbiakban Fkr.) 1.. (2) bekezdésében foglaltakra, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban Ötv.) 16. -ának (1) bekezdésében biztosított jogkörénél fogva az alábbi rendeletet alkotja. 1.. Az Önkormányzat Képviselő-testülete Budapest VII. kerület Erzsébetváros közigazgatási területén - határozatlan időre - építményadót vezet be. Adókötelezettség 2.. (1) 1 Adóköteles az 1. -ban megjelölt területen lévő a Htv. 11. (1) bekezdésében meghatározott - lakás és nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (a továbbiakban együtt: építmény). (2) 2 (3) 3 Az építményadó alkalmazásában az építményhez tartozik a Htv. 11. (2) bekezdésében meghatározott földrészlet. A helyben szokásos mérték tekintetében az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet rendelkezései az irányadók. (4)-(5) 4 Az adó alanya 3.. 5 Az adó alapja és mértéke 4.. (1) 6 Az építményadó alapja az adóköteles lakás, nem lakás céljára szolgáló helyiség, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett alapterülete. Az alapterület számításakor a kerekítés szabályai szerint kell eljárni. (2) 7 Az építményadó évi mértéke a Károly krt., a Rákóczi út, az Erzsébet krt., a Baross tér, a Thököly út, a Madách tér és a Madách utcai építményeknél 900,- Ft/m2/év, az egyéb utakon, utcákon, stb. lévő építményeknél 750,-Ft/m2/év. Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése 5.. (1) 8 Az adókötelezettség az építményre kiadott használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély kiadását követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült, vagy a nélkül használatba vett építmény esetében az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik. (2) Megszűnik az adókötelezettség az építmény megszűnési évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében való megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik. (3) 9 Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti. Az adó megállapítása és megfizetése 6.. (1) 10 Az adókötelezettséget érintő változás esetén az adóbevallást a változás bekövetkezésétől számított 15 napon belül kell az adózónak az előírt nyomtatványon benyújtani. (2) 11 (3) Az adóalanyok az építményadót - külön értesítés nélkül - évi két egyenlő részletben, március 15-ig, illetve szeptember 15-ig fizethetik meg adópótlék-mentesen. Az 1996. július 01. és 1996. december 31. közötti időtartamra vonatkozó építményadót 1996. szeptember 15-ig kell megfizetni. 1 Módosította a 20/2003.(V.19.) számú önkormányzati rendelet 1.. (1) bekezdése. Hatályos 2003. május 27-től. 2 Hatályon kívül helyezte a 20/2003.(V.19.) számú önkormányzati rendelet 8.. (2) bekezdése. Hatályon kívül 2003. május 27-től. 3 Módosította a 20/2003.(V.19.) számú önkormányzati rendelet 1.. (2) bekezdése. Hatályos 2003. május 27-től. 4 Hatályon kívül helyezte a 20/2003.(V.19.) számú önkormányzati rendelet 8.. (2) bekezdése. Hatályon kívül 2003. május 27-től 5 Hatályon kívül helyezte a 20/2003.(V.19.) számú önkormányzati rendelet 8.. (2) bekezdése. Hatályon kívül 2003. május 27-től 6 Módosította a 20/2003.(V.19.) számú önkormányzati rendelet 2.. Hatályos 2003. május 27-től. 7 A 36/2000.(XII.23.) számú önkormányzati rendelet módosította 8 Az 1/2000.(01.21.) számú önkormányzati rendelet módosította 9 Módosította a 20/2003.(V.19.) számú önkormányzati rendelet 3.. Hatályos 2003. május 27-től. 10 Módosította a 20/2003.(V.19.) számú önkormányzati rendelet 4.. Hatályos 2003. május 27-től. 11 Hatályon kívül helyezte a 20/2003.(V.19.) számú önkormányzati rendelet 8.. (2) bekezdése. Hatályon kívül 2003. május 27-től

16 (4) Az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától késedelmi pótlékot kell fizetni. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része az adótartozás egészére. Adómentesség 7.. 12 (1) Mentesek az építményadó alól a Htv. 3. (2) bekezdésében és a 13. -ban meghatározott személyek. (2) Mentes az építményadó megfizetése alól az a magánszemély, akinek az ingatlana az ingatlan-nyilvántartásban lakásként van nyilvántartva és a lakást kizárólag lakás céljára használja. Kedvezmények 8.. 13 (1)-(2) 14 15 (3) (4) 16,17 (5) Magánszemély adózók közül a fizetendő adóból 100% kedvezményben részesül a hadigondozott, vagy vak adóalany. (6) A (5) bekezdésben szereplő, adókedvezményre jogosító tények meglétét írásban, hitelt érdemlően igazolni kell. (7) 18 MÉLTÁNYOSSÁGI ELJÁRÁSOK Fizetési halasztás, részletfizetés engedélyezése 9.. 19 Adómérséklés, méltányosság 10.. 20 Az adó mérséklése, elengedése tekintetében az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 134. -a az irányadó 10/A. 21 A Htv. 45. -ában foglalt felhatalmazás alapján az önkormányzat rendeletében megállapított helyi adók körében feltárt és beszedett adótartozásból származó bevétel alapján, a Htv-ben meghatározott személyeket anyagi érdekeltségű juttatás illeti meg. (1) Anyagi érdekeltségű juttatásként az (1) bekezdésben meghatározott éves bevétel 20 %-a használható fel. Az anyagi érdekeltségű juttatás mértékéből a mindenkori társadalombiztosítási, munkaadói és egyéb járulékokkal csökkentett összeg 20 %-a az adóhatóság vezetőjét illeti meg. A fennmaradó 80 %-ot az adóhatóság vezetője az adóigazgatási feladatokat végző köztisztviselők részére figyelemmel a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 49/N. (3) bekezdésében, illetőleg az éves költségvetési törvényben foglaltakra is teljesítmény-arányosan állapítja meg. (2) Az anyagi érdekeltségű juttatásra fordítható bevételből a tárgyév december 31-éig előleg, az adóévet követő év június 30-áig elszámolt juttatás és az előleg különbözete kerülhet kifizetésre. Záró és átmeneti rendelkezések 11.. 22 (1) Az e rendelettel nem szabályozott kérdésekben a helyi adókról szóló, többször módosított 1990. évi C. törvény, az adózás rendjéről szóló, többször módosított 1990. évi XCI. törvény, valamint a módosított, a helyi önkormányzatok szerveinek feladatés hatásköreiről szóló 1991. évi XX. tv. vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) Az e rendeletben használt fogalmakra az (1) bekezdésben említett jogszabályok értelmező rendelkezései az irányadók. (3)-(4) 23 (5) Ezen önkormányzati rendelet 1996. július 01-én lép hatályba. Budapest, 1996. április 25. A kihirdetés napja: Budapest, 1996. április 26. 12 Módosította a 20/2003.(V.19.) számú önkormányzati rendelet 5.. Hatályos 2003. május 27-től 13 A 36/2000.(XII.23.) számú önkormányzati rendelet módosította 14 Hatályon kívül helyezte a 20/2003.(V.19.) számú önkormányzati rendelet 8.. (2) bekezdése. Hatályon kívül 2003. május 27-től 15 A bekezdést a 46/2001.(XI.30.) számú önkormányzati rendelet 1. -a hatályon kívül helyezte 16 Szövegét a 20/2001.(IV.20.) számú önkormányzati rendelet 1. -a módosította 17 A bekezdést a 46/2001.(XI.30.) számú önkormányzati rendelet 1. -a hatályon kívül helyezte 18 Hatályon kívül helyezte a 20/2003.(V.19.) számú önkormányzati rendelet 8.. (2) bekezdése. Hatályon kívül 2003. május 27-től 19 Hatályon kívül helyezte a 20/2003.(V.19.) számú önkormányzati rendelet 8.. (2) bekezdése. Hatályon kívül 2003. május 27-től 20 Módosította a 38/2003.(2004.I.01.) számú önkormányzati rendelet 1. -a. Hatályos 2004. január 1-től. 21 Beiktatta a 20/2003.(V.19.) számú önkormányzati rendelet 7.. Hatályos 2003. május 27-től 22 A 12/1996.(IV.26.) számú önkormányzati rendelet módosító rendeletek: 18/1998.(XII.21.) 1/2000.(01.21.)a kihirdetése napján lép hatályba 36/2000.(XII.23.) kihirdetése napján lép hatályba 20/2001.(IV.20.) a kihirdetése napján lép hatályba 46/2001.(XI.30.) a kihirdetés napján lép hatályba 3/2002.(I.25.) 2002. január 01. napjával lép hatályba 20/2003.(V.19.) 2003. május 27-én lép hatályba 38/2003.(2004.I.01.) 2004. január 1-jén lép hatályba 23 Hatályon kívül helyezte a 20/2003.(V.19.) számú önkormányzati rendelet 8.. (2) bekezdése. Hatályon kívül 2003. május 27-től

17 3.1.2 A 34/1196. (1997.I.10) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELET AZ ÖNKORMÁNYZATI TULAJDONBAN LÉVŐ KÖZTERÜLETEK HASZNÁLATÁRÓL ÉS RENDJÉRŐL A közösségi célokat szolgáló közterületek megóvásának és fejlesztésének érdekében Erzsébetváros Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16.. (1) bekezdésében megállapított szabályozási jogkörében a fővárosi közterületek használatáról és a közterületek rendjéről szóló Fővárosi Közgyűlés 59/1995.(X.20.) számú rendeletének (Főv.R.) 2.. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, annak végrehajtására az alábbi rendeltet alkotja. 1. A rendelet hatálya (1) A rendelet hatálya kiterjed: a./ Az Erzsébetvárosi Önkormányzat tulajdonában lévő és az ingatlan-nyilvántartás helyrajzi számmutatójában közterületként b./ nyilvántartott belterületi földrészletre, Az Erzsébetvárosi Önkormányzat tulajdonában lévő belterületi földrészlet és építmény közhasználatára, illetve a gyalogos forgalom céljára átadott részére. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott közterületek jegyzéke a Polgármesteri Hivatalban megtekinthető. 2. A közterület használata és a közterület-használati hozzájárulás A rendelet hatálya alá tartozó közterületek használatára és rendjére az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Főv. R. előírásait kell alkalmazni. 3. A Főv. R. 4.. (4) bekezdésének a/, c/, f/, g/ pontjában meghatározottak szerint közterület-használati hozzájárulás nélkül végezhető közterületi igénybevétel előtt egy nappal, legkésőbb azonban a használat megkezdésekor - a Polgármesteri Hivatalban be kell jelenteni. 4. 24 A Főv. R. 5.. (1) és (2) bekezdésében foglalt korlátozáson túl nem adható közterület-használati hozzájárulás: a./ a 6 négyzetméter alapterületet meghaladó zárt szerkezetű pavilonok létesítéséhez, b./ üzemképtelen gépjármű vagy gép egy hónapot meghaladó időtartamú közterületen való tárolásához, c./ árusító, kereskedelmi és szolgáltató célokat szolgáló nyílt szerkezetű pult és állvány létesítéséhez, kivéve az egyes ünnepekhez kapcsolódó alkalmi árusítást, d./ mozgó árusító valamint szolgáltató tevékenység végzéséhez, e./ épületek homlokzatán mobil kihelyezésű árubemutatóra, f./ úttest és járda feletti reklámhordozó átfeszítésekre. 5. 25 A közterület-használattal kapcsolatos eljárási rend (1) 26 A közterület-használati hozzájárulásra vonatkozó kérelem elbírálásáról a Polgármester dönt. (2) 27 A közterület-használati hozzájárulásra vonatkozó eljárásban az 1990. évi LXV. törvény 109. -ának keretei között az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény az irányadó. (3) 28 A közterület használati hozzájárulással kapcsolatos adminisztratív és nyilvántartási feladatokat a Polgármester a Polgármesteri Hivatal közreműködésével látja el. (4) 29 Erzsébetvárosban működő, de a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő (3. sz. melléklet szerinti) közterületen elhelyezkedő pavilonok tulajdonosai részére a jogviszony folytatásához szükséges nyilatkozatot a Polgármester adja ki. 6. 30 A közterület-használati hozzájárulás kérelmezése (1) A közterület-használati hozzájárulás iránti kérelemnek - a Főv.R. 6. (7) bekezdésében foglaltakon túl - tartalmaznia kell: a./ b./ c./ a természetes személy kérelmező születési adatait és anyja nevét, a közterületen folytatni kívánt tevékenységre jogosító okirat egyszerű másolatát az eredeti okirat bemutatása mellett, a közterület használatához egyéb jogszabályokban előírt hatósági, illetve szakhatósági engedélyeket, illetve hozzájárulásokat, (2) A közterület-használati hozzájárulás iránti kérelmet a rendelet 1. számú mellékletében meghatározott formanyomtatványon kell a Polgármesteri Hivatalban benyújtani. 7. A közterülethasználati díj (1) A Főv. R. 13.. (2) bekezdése alapján a jogosultnak a közterületek használatáért az e rendeletben meghatározott közterület használati díjat kell fizetni. (2) A közterületek használatáért fizetendő díjak mértékét a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. A mellékletben szereplő díjak általános forgalmi adó nélkül értendők. (3) 31 A közterület-használati díjat a közterület használatára jogosult - a tényleges használattól függetlenül - a közterület használati hozzájárulásban meghatározott időtartamra és feltételekkel köteles megfizetni az Önkormányzat számlájára. (4) Időszakos, eseményhez kötött vásár esetén a közterülethasználati díjat versenytárgyalás során kell meghatározni. 8. 24 A paragrafus pontjait a 45/2001.(XI.30.) számú önkormányzati rendelet módosította, illetve egészítette ki 25 A paragrafus címét a 45/2001.(XI.30.) számú önkormányzati rendelet módosította 26 Szövegét a 45/2001.(XI.30.) számú önkormányzati rendelet módosította 27 Az új (2) bekezdéssel a 45/2001.(XI.30.) számú önkormányzati rendelet egészítette ki 28 A paragrafus számát (2)-ről (3)-ra a 45/2001.(XI.30.) számú önkormányzati rendelet módosította 29 A paragrafus számát (3)-ról (4)-re a 45/2001.(XI.30.) számú önkormányzati rendelet módosította 30 A paragrafust címmel a 45/2001.(XI.30.) számú önkormányzati rendelet egészítette ki 31 Szövegét a 45/2001.(XI.30.) számú önkormányzati rendelet módosította

18 (1) Nem hosszabbítható meg a közterület-használati hozzájárulás érvényessége, ha a meghosszabbítást kérőnek közterület-használati díjhátraléka van. (2) A közterület-használatára díjmenetesség állapítható meg: a./ az Erzsébetvárosi Önkormányzat érdekében végzett építési, felújítási munkálatok; b./ 32,33 a társasházak által, az ingatlanuk közös tulajdonú részén végzett veszélytelenítési, karbantartási és felújítási munkálatok; c./ 34 az Erzsébetvárosi Önkormányzat saját szervezetei (intézmények, közhasznú társaságok, közalapítványok) által szervezett rendezvények; d./ 35 humanitárius és karitatív célok érdekében végzett non-profit tevékenység esetében. (3) 36 A közterület használatát biztosító hozzájárulás megszüntetése esetén, a jogosult által már befizetett díj időarányos részét számára vissza kell fizetni. (4) A közterület használója az igénybevételt követően köteles a közterület eredeti állapotának visszaállítására. 9.. 37 Záró és vegyes rendelkezések (1) Aki e rendelet hatálybalépésének időpontjában korábban megszerzett, érvényes és határozatlan időre szóló közterület-használati hatósági engedéllyel, tulajdonosi hozzá-járulással rendelkezik és közterület-használati jogviszonyát folytatni kívánja, e rendelet hatálybalépését követő 6 hónapon belül köteles e rendelet szerint közterület-használati hozzájárulás iránti kérelmet benyújtani. Ebben az esetben a kérelmező a közterület-használati hozzájárulás iránti kérelem elbírálásáról szóló értesítés kézhezvételéig jogosult a közterület adott részét a korábbi feltételekkel használni. (2) Aki az (1) bekezdés szerint a közterület-használati hozzájárulás iránti kérelmet nem nyújtja be, illetve a benyújtott kérelem alapján a közterület-használati hozzájárulást nem kapja meg az a közterület adott részét a korábbi feltételekkel e rendelet hatálybalépését követő 6 hónapig jogosult használni. (3) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépés előtt indult és folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. (4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének a reklámok elhelyezésének, hasznosításának és bérbeadásának feltételeiről szóló 11/1994. (IV.25.) számú rendelete, valamint a közterületek használatának engedélyezésével kapcsolatos eljárásról szóló 16/1994. (VI.27.) számú rendelete. 1. számú melléklet BUDAPEST FŐVÁROS VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK POLGÁRMESTERI HIVATALA Építésügyi és Településüzemeltetési Iroda 1073 Budapest, VII. ker. Erzsébet krt. 6. II. em 200-209 szoba Tel. : 462-3117 Fax : 3214-008 (Postacím : 1984 Budapest, Postafiók 3.) KÉRELEM A VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata tulajdonában levő közterület használatához Gazdasági társaságok, társadalmi és egyéb szervezetek és egyéni vállalkozók esetén : Kérelmező neve: Székhelye:.... Bankszámlaszáma: Adóigazgatási azonosító száma : Számláját vezető pénzintézet neve: Kérelmező telefonszáma: Magánszemély esetén : Kérelmező neve:. Anyja neve: Születési helye és ideje: Lakcíme: Kérelmező telefonszáma: Fenti adatok közlése a közterület használati hozzájárulás kiadása iránti eljárásban szükséges, az adatokat az eljárásban részt vevő szervek dolgozzák fel. A közterület használat célja: Az igényelt közterület mérete :.. m x. m =.. m 2 A használat ideje : év hó naptól év hó napig A közterület használat helye : 32 Az új b./ ponttal a 45/2001.(XI.30.) számú önkormányzati rendelet egészítette ki 33 A pont szövegét a 7/2002.(II.22.) számú önkormányzati rendelet módosította 34 A pontot b./-ről c./-re a 45/2001.(XI.30.) számú önkormányzati rendelet módosította 35 A pontot c./-ről d./-re a 45/2001.(XI.30.) számú önkormányzati rendelet módosította 36 Szövegét a 45/2001.(XI.30.) számú önkormányzati rendelet módosította 37 a 34/1996.(1997.I.10.)számú önkormányzati rendeletet módosító rendeletek 45/2001.(XI.30.) 2001. december 1-jén lép hatályba, az ezután indított eljárásokban kell alkalmazni 7/2002.(II.22.) kihirdetés napján lép hatályba, az ezután indított eljárásokban kell alkalmazni

19 A közterület használat alkalmából folytatott tevékenység rövid leírása:... A kérelmezett közterületen folytatni kívánt tevékenységben részt vevő tagok, családtagok, alkalmazottak és megbízottak :.. név.lakcím A kérelmező tudomásul veszi, hogy : - a kérelem benyújtása nem jogosítja fel a közterület használatára, valamint azt is, hogy aki a közterületet hozzájárulás nélkül használja, az 59/1995. (X.20.) Főv. Kgy. számú rendelete 15. (4) bekezdése alapján szabálysértést követ el. - A Budapest Főváros Közgyűlésének a fővárosi közterületek használatáról és rendjéről szóló 59/1995. (X.20.) Főv. Kgy. számú rendelete 13. (1) bekezdése szerint a közterület használatáért közterület-használati díjat kell fizetni. - A díjat jogosult a közterület tényleges használatára, illetve a közterületen elhelyezett létesítmény tényleges üzemeltetésére tekintet nélkül köteles megfizetni. A kérelemhez igénylőnek az alábbi mellékleteket kell csatolnia: - A közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat egyszerű másolatát az eredeti egyidejű bemutatása mellett. (vállalkozói igazolvány, cégbírósági bejegyző végzés vagy 30 napnál nem régebbi cégkivonat, nyilvántartásba vételi okirat) - Az igényelt területre vonatkozó helyszínt ábrázoló vázlatrajzot, az igényelt terület méreteinek feltüntetésével. - Az elhelyezni kívánt létesítmény, berendezés, műszaki leírását. - Közút igénybevétele esetén a helyszínre vonatkozó forgalomtechnikai hozzájárulást. - A közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlásához szükséges, egyéb jogszabályokban előírt, szakhatósági hozzájárulásokat. Budapest, év hó. nap. Kérelmező aláírása Illetékbélyeg helye D Í J T Á B L Á Z A T 2. számú melléklet Sorszám Közterületfoglalás célja Díj 1. KERESKEDELMI, SZOLGÁLTATÓ ÉS VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉGEK 1/a. Pavilon 2.000.- Ft/hó/m 2 1/b. Árusításra szolgáló ideiglenes asztal,guruló kocsi, állvány - képeslap, virág - zöldség-gyümölcs - zsűrizett iparművészeti termékek 1.500.- Ft/hó/m 2 2.000.- Ft/hó/m 2 900.- Ft/hó/m 2 1/c. Idényjellegű árusítás 500.- Ft/hó/m 2 1/d. Alkalmi árusítás - ünnepek előtti vásár - heti vásár és piac 800.- Ft/nap/m 2 40.- Ft/nap/m 2 1/e. Vendéglátás - előkert, terasz 1.400.- Ft/hó/m 2 1/f. Film- és televíziófelvétel 400.- Ft/nap/m 2 1/g. Reklámcélú vagy vállalkozási rendezvények 150-1.500.- Ft/nap/m 2 2. REKLÁMHORDOZÓK FELÜLETE ÉS ÁRUBEMUTATÁSOK - óriásplakát - hirdetőtábla, hirdetőoszlop - üzlethomlokzat, portál, vitrin - árubemutató - üzleti védőtető (előtető), ernyőszerkezet 15.000.- Ft/hó/db 2.200.- Ft/hó/db 1.500.- Ft/hó/m 2 1.500.- Ft/hó/m 2 250.- Ft/hó/m 2 3. SZÓRAKOZTATÓ TEVÉKENYSÉG (MUTATVÁNYOS) 150.- Ft/m 2 /nap 4. KULTURÁLIS ÉS SPORTESEMÉNYEK - ideiglenesen kiépített színpad és egyéb elkerí-tett terület - karitatív tevékenység vagy közérdekű díjmen-tes szolgáltatás - jegyárusító fülke (max. 1m 2 ) 15.- Ft/nap/m 2 15.- Ft/nap/m 2 100.- Ft/nap/m 2 5. - egyéb elkerített terület 350.- Ft/nap/m 2 6. ÉPÍTÉSI, SZERELÉSI MUNKÁLATOK - állvány, építőanyag és törmelék tárolása, munkaterület biztosítása - építési konténer elhelyezése 100.- Ft/nap/m 2 1000.-Ft/nap/db 7. ÜZEMKÉPTELEN JÁRMŰ 20.000.- Ft/hó/db 8. EGYÉB egyedi elbírálás alapján Fentiekben megállapított díjtételeket az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. tv.