A gyomnövény fogalma Pethe Ferenc (1805): Dudva alatt most minden olyan plántát értünk, mely az önként termesztett plánta között, a neki szabott helyen magában vadon terem, legyen bár az a leghasznosabb plánta magában. Cserháti Sándor (1899): Gyomnak mondunk minden olyan növényt, mely akaratunk ellenére fordul elő ott, ahol valamely növényt termelünk. A gyom károsítja a termést, mert csökkenti a hozamot és esetleg rontja a minőséget. Nem mezőgazdasági területen is értelmezhető: Hunyadi Károly (1974): Gyomnövénynek nevezünk bármilyen fejlődési stádiumában lévő olyan növényt, vagy növényi részt, amely ott fordul elő, ahol nem kívánatos Ökológiai szemléletű megközelítés: Bunting (1960): A gyomnövények a másodlagos szukcesszió pionír fajai. A gyomnövények megjelenése, jelenléte a növényi vegetáció alkalmazkodása az emberi tevékenységhez, az ember által alakított környezethez. Az adott körülmények között számunkra káros bármilyen növényt gyomnövénynek tekinthetünk. Élőhelyek szerint: Szántóföldön, Legelőn, Bolygatott területeken, ruderáliákon, Emberi lakóhelyek környékén.
A gyomok kártételi formái Közvetlen kártételi formák: A termőhely elfoglalása A talaj vízkészletének felhasználása A tápanyagkészlet felhasználása Árnyékolás A talajhőmérséklet csökkentése Élősködés Közvetett kártételi formák: Betegségek köztes gazdái, kártevők szaporítói Termelési költség növelése Termés értékének lerontása Növényvédelmi, vagy egyéb munkák akadályozása Mérgező gyomok Zárlati és veszélyes gyomnövények A tápanyagkészlet felhasználása Egyes gyomnövények relatív tápanyagfelvétele a kukoricáéhoz viszonyítva Növényfaj N P K Ca Mg Gyommentes kukorica 100 100 100 100 100 Gyomos kukorica 58 63 47 67 77 Szőrös disznóparéj 102 80 124 275 234 Fehér libatop 120 74 121 281 216 Pirók ujjasmuhar 100 64 157 131 228 Kakaslábfű 105 60 138 430 337
A talajhőmérséklet csökkentése A talaj hőmérséklete gyomos és gyommentes területen Időpont Jún. 27. gyomos 18,65 Répa gyommentes gyommentes 20,27 gyomos 16,77 Burgonya gyommentes 19,02 gyomos 17,48 Kukorica 19,00 Jún. 28. 19,67 20,48 17,08 19,65 18,08 19,60 Jún. 29. 20,12 21,57 17,80 20,23 18,38 20,35 Jún. 30. 20,38 22,47 17,67 20,82 18,23 21,03 Júl. 01. 21,30 23,43 18,18 21,65 18,90 22,05 Júl. 02. 21,90 24,08 18,52 22,58 19,45 22,58 A gyomösszetétel változása Az egyes termőhelyek jellemző gyomviszonyai időben változhatnak. A változás okai: A növénytermelési rendszer változása Az időjárás változás Különféle gyomfajok természetes terjedése vagy behurcolása A mezőgazdaság kemizálása A gyomfajok dominancia viszonyainak változása, egyes gyomfajok visszaszorulása általában nem jelenti az adott faj eltűnését, és a körülmények kedvezőbbre fordulásával azok ismét felszaporodnak.
A világ és Magyarország legjelentősebb gyomnövényei Megközelítőleg 200.000 növényfaj él a Földön. Kb. 6.700 fajról mondható el, hogy befolyásolja valamilyen módon mezőgazdasági termelést. 200 gyomnövény tekinthető világviszonylatban is jelentős fajnak. Ezek közül 76 fajt soroltak a legveszélyesebbek közé. 18 faj minősül kiemelkedő jelentőségűnek. A világviszonylatban jelentős gyomnövényeket adó 10 legfontosabb növénycsalád: 1. 2. 3. 4. 5. Graminae (Pázsitfüvek) Compositae (Fészkesek) Cyperaceae (Sásfélék) Polygonaceae (Keserűfűfélék) Amaranthaceae (Disznóparéjf.) 6. 7. 8. 9. 10. Cruciferae (Keresztesvirágúak) Fabaceae (Pillangósok) Convolvulaceae (Szulákfélék) Euphorbiaceae (Kutyatejfélék) Chenopodiaceae (Libatopfélék) A világ legjelentősebb gyomfajai 1. Cyperus rotondus (szíriai palka) 10. Chenopodium album (fehér libatop) 2. 3. Cynodon dactylon (csillagpázsit) Echinochloa crus-galli (kakaslábfű) 11. 12. Digitaria sanguinalis (pirók ujjasmuhar) Convolvulus arvensis (apró szulák) 4. Echinochloa colonum (sáma-köles) 13. Avena fatua (vadzab) 5. 6. Eleusine indica (aszályfű) Sorghum halepense (fenyércirok) 14. 15. Amaranthus chlorostachis (karcsú disznóparéj) Amaranthus spinosus (tövises d.) 7. 8. Imperata cylindrica (alangfű) Eichornia crassipens (vízijácint) 16. 17. Cyperus esculentus (mandula palka) Paspalum conjugatum 9. Portulaca oleracea (kövér porcsin) 18. Rottboellia exaltata
A Magyarországon jelentős gyomnövényeket adó 10 legfontosabb növénycsalád: 1. Compositae (Fészkesek) 6. Labiatae (Ajakosok) 2. Graminae (Pázsitfüvek) 7. Chenopodiaceae (Libatopfélék) 3. Cruciferae (Keresztesvirágúak) 8. Scrophulariaceae (Tátogatók) 4. Caryophyllaceae (Szegfűfélék) 9. Polygonaceae (Keserűfűfélék) 5. Fabaceae (Pillangósok) 10. Amaranthaceae (Disznóparéjf.) A hazai gyomfajok negyedét a fészkesek és a pázsitfüvek családja adja. A felsorolt 10 család pedig gyomfajok háromnegyedét. A legjelentősebb 50 gyomfaj adja a gyomborítás 90%-át. 100 gyomfaj adja az összes borítás 96%-át A fennmaradó 4%-on több mint 700 gyomfaj osztozik. Magyarország legjelentősebb gyomfajai (Az 1-4. gyomfelvételezés eredményei) Gyomfaj 1. Országos felv. (1950-52) 2. Országos felv. (1969-71) 3. Országos felv. (1987-88) 4. Orsz. felv. (1996-97) Sorrend Borítási % Sorrend Borítási % Sorrend Borítási % Sorrend Borítási % Ambrosia elatior 21. 0,39 8. 0,87 4. 2,57 1. 5,37 Echinochloa crus-galli 9. 0,86 1. 3,73 1. 4,42 2. 3,90 Amaranthus retroflexus 17. 0,51 5. 1,47 3. 3,06 3. 3,63 Chenopodium album 3. 1,53 3. 2,06 2. 3,08 4. 2,80 Cirsium arvense 2. 2,00 7. 1,12 8. 0,71 5. 1,81 Convolvulus arvensis 1. 7,93 2. 2,51 5. 1,94 6. 1,66 Matricaria inodora 66. 0,07 26. 0,23 6. 1,30 7. 1,49 Datura stramonium 179. 0,01 59. 0,06 19. 0,38 8. 1,10 A. chlorostachys 105. 0,02 18. 0,39 13. 0,57 9. 0,94 Sorghum halepense - - 94. 0,03 18. 0,40 10. 0,78 Galium aparine 138. 0,01 50. 0,09 12. 0,59 11. 0,73 Agropyron repens 27. 0,28 12. 0,51 20. 0,38 12. 0,65 Helianthus annuus 206. 0,001 119. 0,01 16. 0,42 13. 0,59 Bilderdykia convolvulus 14. 0,71 6. 1,14 11. 0,60 14. 0,58 Panicum mileaceum 199. 0,001 192. 0,001 23. 0,29 15. 0,56 Xanthium strumarium 130. 0,01 113. 0,01 24. 0,27 16. 0,55 Polygonum lapathifolium 29. 0,25 16. 0,40 10. 0,60 17. 0,53 Setaria glauca 7. 1,11 4. 1,95 7. 0,72 18. 0,50 Sinapis arvensis 22. 0,37 13. 0,48 9. 0,63 19. 0,47 Apera spica-venti 56. 0,08 36. 0,14 14. 0,46 20. 0,47 Hibiscus trionum 25. 0,30 11. 0,51 17. 0,41 21. 0,41 Papaver rhoeas 24. 0,35 21. 0,32 15. 0,43 22. 0,32 Chenopodium hybridum 60. 0,07 53. 0,08 33. 0,18 23. 0,32
A gyomnövények életforma rendszere Az életforma rendszert Raunkiaer, dán botanikus alkotta 1903-ban. A növényeket 5 fő csoportba rendezte: Fás növények (Phanerophyta) Törpe cserjék (Chaemophyta) Félig rejtve telelők (Hemikryptophyta) Rejtve telelők (Kriptophyta) Talajban telelők (Geophyta) Vízben, mocsárban telelők (Hydatohelophyta) Egyévesek (Therophyta) A gyomnövények életforma rendszerbe való sorolását a norvég Korsmo végezte el (1930). Magyarország gyomnövényeit életforma rendszerbe Balázs sorolta (1949). Ezt a rendszert Ujvárosi 1952-ben fejlesztette tovább. Jelenleg az Ujvárosi féle rendszer a Magyarországon általánosan elfogadott.
A gyomnövények életforma rendszerének felépítése: Gyomnövények Egyszer termők Többször termők (Évelők) Egyévesek Therophyta Kétévesek Hemitherophyta Félig rejtve telelők Hemikryptophyta Mélyen a talajban telelők Geophyta Cserjék Chaemophyta T 1 T 2 T 3 T 4 H1 H2 H3 H4 H5 G1 G2 G3 G4 Az egyes életformák megoszlása Magyarországon Faj szerinti megoszlás G3 Ph-Ch G4 T1 H5 G1 T2 H4 T3 H3 H2 H1 HT T4
Területfoglalás szerinti megoszlás T1 T2 T3 G3 T4 G1 H4 H3 A gyomszabályozás módszerei A gyomszabályozás rendszerszemléletű megközelítést jelent a gyomok hatásának minimalizálására. Magában foglalja a prevenciót és a védekezést egyaránt. Nem törekszik feltétlenül a gyomok teljes mértékű megsemmisítésére. Elsődleges célja: a szaporító képletek képződésének megelőzése, a gyomok kelésének megakadályozása, a gyomok okozta versengés minimalizálása. A gyomszabályozás során figyelembe kell venni a kártételi küszöbértéket. Olyan szintű gyomfertőzést jelent, mely akkora terméscsökkenést vagy gazdasági kárt okozna, ami indokolja a védekezést. A gyomszabályozás magában foglalja a következő elemeket: Ökológiai szempontok figyelembe vétele A növényi interferencia és a kultúrnövény versenyképességének hasznosítása. A kártételi küszöbérték meghatározása, figyelembe vétele. Különböző gyomirtási eljárások (agrotechnikai, mechanikai, biológiai, kémiai) integrálása. A gyomszabályozási program ellenőrzése, felülvizsgálata.
Agrotechnikai módszerek A gyomok felszaporodásának, terjedésének megakadályozása gyommagmentes vetőmag, gyommagmentes istállótrágya (és takarmány) használatával, a talajművelő- és betakarító gépek megfelelő tisztításával, ésszerű használatával, a gyomfertőzés megszüntetésével öntöző csatornákban, ruderális területeken, táblaszéleken. Vetésváltás Megfelelően összeállított növényi sorrenddel megelőzhető/akadályozható az egyes kultúrákra veszélyes gyomfajok dominánssá válása. A vetésváltás során célszerű alkalmazni a következőket: Az őszi és tavaszi egyéves kultúrnövények közötti váltás, Egyéves és évelő kultúrnövények rotációja, Sűrű soros és tág térállású kultúrnövények váltogatása. A vetésváltás lehetővé teszi a különböző agrotechnikai és mechanikai módszerek váltogatását, a herbicidek rotációját. A trágyázás hatása A nagy mennyiségű nitrogén műtrágya kedvez a nitrofil gyomoknak (pl. fehér libatop, csattanó maszlag, terebélyes laboda) A nitrogén trágyázás fokozhatja a kultúrnövény vegetatív növekedését, az árnyékoló képességét, ami az árnyékolásra érzékenyebb gyomok számára káros, ezáltal kedvező lehet az árnyéktűrő fajoknak (pl. fehér libatop, árvácskák, szuláklevelű keserűfű, sövényszulák) A műtrágyák talaj kémhatását befolyásoló hatása is szelektálja a gyomokat: Savanyító hatásúak kedvezőek pl. a fehér libatopnak, Mésztrágyázás kedvez a bázikus talajt kedvelőknek, pl. pirosló árvacsalán, mezei tikszem. A nagy mértékű nitrogén műtrágyázás kedvez pl. a jobb nitrogén reakciójú fajoknak, melyek így kompetitív előnyhöz jutnak, pl. tarackbúza, csattanó maszlag. Számos veszélyes gyomnövénynek jobb a nitrogén- vagy egyéb tápanyag reakciójuk mint a kultúrnövényeké, ezért a túltrágyázás javítja ezek versenyképességét.
A kultúrnövény kompetíciós képességének kihasználása Számos kultúrnövény képes bizonyos ideig elnyomni a gyomokat, ha megfelelő előnyhöz jut a versengésben. A kultúrnövényeket hosszabb-rövidebb időszakra mentesíteni kell a gyomoktól a termésveszteség megakadályozására, ez az időszak a kritikus kompetíciós periódus. Ez az időszak függ a növényfajtól és a vele versengő gyomoktól is. A kultúrnövény versenyképességét meghatározza a kelés dinamikája, habitusa, robosztussága, versenyképessége a tápelemekért, vízért, allelopátiája, a termesztés módja (pl. sűrű, tág térállás). Egyes fajták/hibridek között is lényeges eltérések lehetnek. Takarónövények alkalmazása A gyompopulációt a náluk kedvezőbb takarónövényekkel helyettesíthetik, amely elfoglalja előlük az életteret. Hatását elsősorban kompetícióval, allelopátiával, a fényviszonyok megváltoztatásával fejti ki. Elhalva maradványai is kifejthetnek még gyomszabályozó hatást. Pl. tyúkhúr, szöszös bükköny, tarka koronafürt, tavaszi árpa. Hatásuk nem minden fajra azonos nagy magvúak, évelők. Vetésidő, sortáv, tőtáv A keléskor nem melegigényes fajok korábbi vetése növeli azok versenyképességét, pl. tavaszi árpa. A melegigényes fajok túl korai, hideg talajba vetésével vontatottá válhat a kelés és a kezdeti fejlődés, ami csökkenti a versenyképességet, pl. kukorica, szója. A sor és tőtávolság csökkentése az optimális intervallumon belül növeli a gyomelnyomó képességet. Figyelni kell a fajon belüli versengésre, kórtani egy egyéb következményekre.