A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság rádióspektrum-stratégiája 2012 2015.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság rádióspektrum-stratégiája 2012 2015. 2012. december

Tartalom BEVEZETÉS... 3 1. A RÁDIÓSPEKTRUM-GAZDÁLKODÁS FELADATA, A RÁDIÓSPEKTRUM-STRATÉGIA KIDOLGOZÁSÁNAK CÉLJA, INDOKA... 5 2. A SPEKTRUMGAZDÁLKODÁS KULCSMEGFONTOLÁSAI ÉS STRATÉGIAI CÉLJAI 2015-IG... 7 3. A SPEKTRUMGAZDÁLKODÁST MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK 2015-IG... 9 4. A GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI VÁLTOZÁSOK HATÁSA A SPEKTRUMGAZDÁLKODÁSRA... 11 5. A SPEKTRUMGAZDÁLKODÁS STRATÉGIAI PILLÉREI... 13 6. SZABÁLYOZÁSI KÖRNYEZET... 15 7. JOGI ÉS INTÉZMÉNYI KÖRNYEZET... 20 8. HASZNÁLÓI KÖRNYEZET... 23 9. TECHNOLÓGIAI KÖRNYEZET... 30 10. A RÁDIÓSPEKTRUM-STRATÉGIA ÁTFOGÓ CÉLJAI 2015-IG... 37 11. A STRATÉGIA VÉGREHAJTÁSA... 38 1. SZ. FÜGGELÉK: A FELHASZNÁLÓK HELYZETELEMZÉSÉNEK ÖSSZEGZÉSE... 40 2. SZ. FÜGGELÉK: A JOGI ÉS INTÉZMÉNYI RENDSZER HELYZETELEMZÉSÉNEK ÖSSZEGZÉSE... 41 3. SZ. FÜGGELÉK: A FREKVENCIAKÉSZLET HELYZETELEMZÉSÉNEK ÖSSZEGZÉSE... 43 4. SZ. FÜGGELÉK: A RÁDIÓSPEKTRUM-STRATÉGIA SPECIFIKUS CÉLJAI ÉS AZ ABBÓL LEKÉPEZHETŐ KIEMELT FELADATOK 2015-IG... 44 2/52

Bevezetés Az infokommunikációs és ezen belül a hírközlési technológiák, szolgáltatások napjainkban végbemenő soha nem látott gyors ütemű átalakulása, az informatika és infokommunikációs szektor konvergenciája, a körülöttünk lezajló digitális forradalom amennyiben jól használjuk ki páratlan, vissza nem térő lehetőséget biztosít a társadalom, a gazdaság és az állam működésének megújításához. Az elkövetkező évek döntései hosszabb időre jelölhetik ki Magyarország felzárkózásának útját, ha sikerül lebontanunk a fejlett infokommunikációs, hírközlési szolgáltatások és technológiák széles körű elterjedését, mindennapi használatát akadályozó kínálati és keresleti oldali korlátokat. A kínálati oldalon azonosítható legfőbb feladatok: meg kell oldani a szélessávval még ellátatlan települések lefedését, bővíteni kell a helyi hálózatokat, ki kell építeni a hiányzó optikai körzethálózatokat, elő kell segíteni a piaci beruházásokat az optikai és új generációs (NGN/NGA) hálózatokba, hatékony frekvenciagazdálkodást kell folytatni, és mindenki számára elérhetővé kell tenni a megfelelő minőségű és megfizethető árú elektronikus hírközlési szolgáltatásokat. Keresleti oldali hiányosságok: alacsony a digitális írástudás szintje, hiányzik a digitális önbizalom, a motiváció és a digitális biztonság mind a háztartások, mind pedig a mikro-, kisés közepes vállalkozások körében, szociodemográfiai, generációs és regionális különbségek, valamint bizalomhiány az elektronikus szolgáltatások igénybevételével szemben, valamint alacsony a vállalkozások online aktivitása. A fentieket figyelembe véve az elkövetkezendő évek hírközlési stratégiáját úgy kell kialakítani, hogy az biztosítsa az infokommunikációs és hírközlési iparág további dinamikus fejlődését, valamint hatékonyan járuljon hozzá a társadalom, a gazdaság és az állam modernizációjához, a társadalmi és gazdasági jólét emeléséhez, valamint a hosszú távon is fenntartható fejlődéshez. Mindebben igen jelentős szerepe van a szélessávú vezeték nélküli és mobilszolgáltatások széles körű elterjesztésének, ugyanis a technológia fejlődésével, az átviteli kapacitások bővülésével több, színesebb és speciálisabb, a felhasználók egyedi igényeihez igazodó hírközlési szolgáltatás, alkalmazás elérése válik lehetővé, egyre élénkebb piaci versenyt generálva. Az elektronikus hírközlés jelenének és jövőjének tehát az egyik leginkább meghatározó stratégiai fókuszpontja a rádióspektrumot használó alkalmazások, a mobil- és a vezeték nélküli internetelérési technológiák, illetve a rádiófrekvenciák használatának ösztönzése. A rádióspektrum szűkösen rendelkezésre álló és jelentős társadalmi, valamint piaci értékkel bíró része a közvagyonnak, így alapvető közérdek annak leghatékonyabb és legnagyobb 3/52

társadalmi jólétet generáló hasznosítása a gazdasági, társadalmi szempontokat messzemenően figyelembe véve. Mindez megköveteli a hatékony spektrumhasználatot, és a figyelmet a spektrumgazdálkodásra irányítja. Mindezek alapján a stratégia középpontjába a szélessávú vezeték nélküli adatátviteli technológiák és szolgáltatások széles körű elterjedésének ösztönzését, a piaci verseny élénkítését, valamint a földfelszíni műsorszórás digitális migrációját, a digitális hozadék leghatékonyabb felhasználását állítjuk. Emellett kiemelten fontosnak tartjuk a spektrumforrások hatékony felhasználását, illetve az erre vonatkozó ösztönzőrendszer kialakítását. A jövő kívánalmainak egy rugalmas frekvenciagazdálkodási megközelítés felel csak meg, amely magában foglalja a korszerű jogi és intézményrendszert, a frekvenciák másodlagos kereskedelmének és zavar-, valamit zavartatásmentes használata feltételeinek kialakítását, az új technológiák elterjedését is. 4/52

1. A rádióspektrum-gazdálkodás feladata, a rádióspektrum-stratégia kidolgozásának célja, indoka A rádióspektrum-gazdálkodás (spektrumgazdálkodás vagy frekvenciagazdálkodás) világszerte egyre fontosabb szerepet tölt be az infokommunikáció és más ágazatok (pl. közlekedés, egészségügy, energetika) működésében, fejlődésében. Viszonylagosan autonóm állami tevékenység, mely kiterjed a térben, mesterséges vezető nélkül 3000 GHz-ig terjedő elektromágneses hullámokkal (rádióhullámokkal), a rádióspektrummal kapcsolatos nemzeti és nemzetközi szintű gazdálkodásra. A spektrumgazdálkodásnak számos rádiószolgálat, polgári és nem polgári célú rádióalkalmazás, rádió-távközlési, rádiócsillagászati és egyéb nem rádió-távközlési alkalmazás (közlekedésbiztonság, az orvosi diagnosztika, az orvosi implantátumok stb.) működéséhez szükséges frekvencia használatának feltételeit is biztosítani kell. A hatályos szabályozás szerint a rádióspektrummal való állami gazdálkodás meghatározó módon a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (továbbiakban: hatóság vagy NMHH ) kompetenciájába tartozik, a jogalkotástól a zavarmentes használat feltételeinek biztosításáig. A frekvenciapolitika kérdései továbbra is kormányzati hatáskörben maradtak. A hatóság gazdálkodási tevékenységének részeként biztosítja 41 rádiószolgálat működési feltételeit, közel 1000 alkalmazást, több mint 12 000 polgári és számos nem polgári célú rádióengedélyt gondoz. Folyamatosan magas szakmai szintű tevékenységet folytat, és képviseletet lát el több nemzetközi szakmai szervezetben, bizottságban. A hatóság tevékenysége során figyelemmel kíséri az új technológiákat, nemzetközi szabványokat, ajánlásokat, határozatokat, döntéseket, megállapodásokat, és vizsgálja a hazai alkalmazás lehetőségeit. Kidolgozza a műszaki és jogi feltételeket, kompatibilitási vizsgálatokat és elvi frekvenciatervezést végez. Részt vesz a szakmai kutatási-fejlesztési tevékenységben. Ellenőrzi a sávhasználati szabályok betartatását, és közreműködik a régebbi technológiák kivezetésének és új technológiák bevezetésének tervezésében, előkészítésében. Folyamatos rádióspektrum-monitorozást, zavarvizsgálatot és zavarelhárítást végez. Biztosítja a kormányzati célú, egyéb nem polgári célú sávigények használatának feltételeit. Rádióengedélyezési és -nyilvántartási feladatokat lát el. Tervezési adatnyilvántartást vezet és adatszolgáltatást végez. Feladata a sávfelosztás, sávátrendezés és sávhasználati feltételek szakmai előkészítése, a kapcsolódó jogszabályok, a frekvenciadíjazással kapcsolatos rendeletek megalkotása, aktualizálása. Belföldi és nemzetközi koordinációs megállapodásokat, határövezeti egyezmények megkötését készíti elő. Végzi a rádióállomások operatív frekvenciakoordinációját és a műholdas rendszerek egyeztetését. Lebonyolítja a rádióspektrum-árveréseket, -pályázatokat. 5/52

Az NMHH 2012 2015. évre szóló spektrumgazdálkodási stratégiája kidolgozásának célja a magyarországi távközlés-politikai és spektrumszabályozási célok elérése és a nemzetközi kötelezettségek teljesítése érdekében szükséges spektrumgazdálkodási stratégiai irányok és feladatok meghatározása, deklarálása, a spektrumgazdálkodást befolyásoló szabályozói és tágabb gazdasági, technológiai környezet bemutatása, valamint a piaci szereplők tájékoztatása az NMHH spektrumgazdálkodással összefüggő céljairól és azok megvalósítási eszközeiről. A stratégia egyik legfontosabb célkitűzése az, hogy az érintettek számára előrevetítse, hogy a 2015-ig terjedő időszakban milyen lehetséges időütemezésben és milyen célra mekkora frekvenciaspektrumot tervez a gazdálkodó NMHH a használók számára biztosítani. A rádióspektrum hatékony és káros zavarástól mentes használatának társadalmi, gazdasági súlya, kiemelt jelentősége, a gazdasági, társadalmi, szabályozási környezet állandó változása, a technológiák, a rádiószolgálatok és -szolgáltatások rohamos fejlődése megköveteli az alapos és átgondolt felkészülést, előretekintést, amelynek megalapozó eszköze a rádióspektrum-stratégia. A tágabb és szűkebb környezet változásaira, kihívásaira a hatóságnak rugalmasan kell válaszolnia, így folyamatosan karban kell tartania a rádióspektrum-gazdálkodását, figyelembe véve a kapcsolódó jogi szabályozási hátteret. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (továbbiakban: Eht.) 2010. és 2011. évi módosításai alapján a spektrumgazdálkodást teljes körűen az NMHH hatáskörébe rendelték, továbbá a hatóság elnöke rendeletalkotási jogkört kapott. Már 2010 során a hatóság szervezetébe integrálták a polgári és nem polgári célú frekvenciagazdálkodást. Mindezek teljesen új lehetőségeket, egyben kihívásokat is jelentenek az NMHH spektrumgazdálkodása számára, ami stratégiai megalapozást és megfontolásokat igényel. A stratégia a 2011-től hatályos hazai és nemzetközi szabályozási, technológiai, gazdálkodási környezet alapulvételével a 2012 2015. évekre szól, lefedi a teljes magyarországi spektrumot, beleértve a polgári és nem polgári célú alkalmazásokat is. A stratégia készítése során a spektrumgazdálkodást befolyásoló, változó hazai és nemzetközi környezet és trendek átfogó vizsgálata, elemzése alapján került sor a stratégiai célok, irányok és feladatok, eszközök meghatározására. A stratégia a környezet ismeretében tűzi ki a gazdálkodó NMHH számára az időszak alatt megoldandó, kezelendő legfontosabb célokat, feladatokat annak érdekében, hogy biztosított legyen a hatékony és káros interferenciáktól, zavaroktól mentes használat, a biztonságos tervezés. A stratégia lehetővé teszi, hogy a gazdálkodó megfeleljen a rábízott társadalmi, kulturális és gazdasági értéket képviselő állami tulajdonú korlátos erőforrással való optimális gazdálkodás követelményének mind a polgári, mind a nem polgári célú alkalmazások területén. 6/52

2. A spektrumgazdálkodás kulcsmegfontolásai és stratégiai céljai 2015-ig A spektrumgazdálkodás legfőbb kihívásai a 2012-től 2015-ig terjedő időtávban 1. A növekvő spektrumigények kielégítése 2. A növekvő mobil szélessávú igények biztosítása 3. Hatékony, magas színvonalú gazdálkodás biztosítása 4. Hatékony, rugalmas, nyitottabb intézményrendszer kialakítása 5. A nem polgári célú rádiótávközlés értékeinek megtartása, érdekeinek biztosítása 6. A másodlagos spektrumkereskedelem részletes feltételeinek mielőbbi kialakítása 7. Zavar- és zavartatásmentes használat biztosítása a társadalmi hasznosulás maximális figyelembevételével. Konkrét stratégiai célok Az országos földfelszíni kereskedelmi analóg audiovizuális műsorterjesztés leállítása legkésőbb 2014. december 31-ig, de lehetőség szerint még a 2013-as évben. Az országos földfelszíni közszolgálati analóg audiovizuális műsorterjesztés leállása lehetőség szerint 2013-ban, de legkésőbb 2014. december 31-ig. Az úgynevezett digitális hozadék, avagy DD-sáv (790-862 MHz-es, azaz 800 MHz-es sáv) kiürítése 2013 2014 során. A mobilszolgáltatások elterjedésének elősegítése érdekében 2015-ig további legalább 500 MHz frekvenciasáv azonosítása, használata feltételeinek megteremtése a 400 MHz 6 GHz-es tartományban. 2015-ig legalább 98%-os országos beltéri lefedettség elérése, garantált 2 Mbit/s letöltési és 512 kbit/s feltöltési sebességű vezeték nélküli internetszolgáltatás céljára. Nemzetközi szélessávú (LTE) koordinációs megállapodások megkötése 2013. december 31-ig. 2014 közepéig az országos földfelszíni rádiózás hosszú távú koncepciójának elkészítése. 2014. december 31-ig a teljes spektrum (polgári, nem polgári és közös célú frekvenciasávok) áttekintését jelentő elemzés elkészítése és döntés a díjazás módosításáról vagy annak bevezetéséről. 2015-ig az új digitális földfelszíni televíziós technológiák alkalmazási koncepciójának elkészítése. Az alábbi 1. sz. ábra a kiemelt frekvenciakészletek hasznosításának előzetesen tervezett időütemezését mutatja be. 7/52

A stratégia időszakában tervezett új frekvenciakészlet-értékesítések ütemezése A táblázat összegzi a stratégia időszaka alatt tervezett, megnyitandó sávok használatba adását, azok időütemezését. Frekvenciakészlet értékesítési ütemterv 2013 2014 2015 410-430 MHz 450-470 MHz 790-862 MHz 2,3 GHz 2,6 GHz (párosított) 2,6 GHz (nem párosított) 3,4-3,6 GHz 3,6-3,8 GHz 32 GHz 1. ábra. A frekvenciakészlet-értékesítési ütemterv összefoglalója 8/52

3. A spektrumgazdálkodást meghatározó tényezők 2015-ig Az NMHH polgári és nem polgári célú gazdálkodását is magában foglaló műszaki, gazdasági és jogi szakterületei által közösen végzett spektrumgazdálkodás 2015-ig megválaszolandó legfontosabb kérdései és kihívásai a következők: A spektrum korlátosságából fakadó kényszerfeltételek enyhítése: A rendelkezésre álló, nem használt spektrum azokhoz a piaci vagy nem piaci használókhoz jusson, akik a legnagyobb társadalmi értéket képesek vele megteremteni. Ösztönözni kell a takarékos spektrumhasználatot, ami a korábbi használó érdeke, mivel kisebb sávban megtakarítást érhet el, a gazdálkodó érdeke, mivel újabb használati igényeket elégíthet ki, és bevételhez is jut, az új használó érdeke, mivel korlátos erőforráshoz jut. Új műszaki, technológiai, innovatív eredmények használatbavételének ösztönzése, előnyök, lehetőségek felismerése, kihasználása, ami túl is mutathat jelen stratégia időtávján (pl. white space, kognitív rádió ). A spektrum, mint korlátos erőforrás hatékonyabb kihasználása: A nem használt és nem kiosztott sávok ütemezett használatba adásával (frekvenciakészlet-értékesítési ütemterv). A nem használt, de kiosztott sávok infrastruktúra-alapú versenyt támogató használatának ösztönzése (elsődleges és másodlagos spektrumkereskedelem, haszonbérbe adás, kényszerértékesítés, szankcionálás). A használt és kiosztott sávokban korszerű, új, innovatív technológiák használatának támogatása (ösztönző díjazás, műszaki-adminisztratív szabályozás eszközei). A frekvenciák iránti közép- és hosszú távú kereslet kellő időben való felmérése, előrelátó tervezés érdekében. Új műszaki, innovatív technológiai eredmények használatbavételének ösztönzése, előnyök, lehetőségek kihasználása. Országos használatot elősegítő nemzetközi megállapodások kidolgozása. A spektrum káros zavarástól mentes használatának biztosítása: A megfelelő jogszabályi feltételek megteremtése a piaci szereplők bevonásával. 9/52

A mérőszolgálati képességek fejlesztése, a műszaki, technológiai fejlődés követése. Korszerű zavartűrő, zavarmentes működést biztosító technológiák, eszközök, rádiószolgálatok és szolgáltatások használatának ösztönzése. Rendszeres, tervszerű hatósági ellenőrzések lefolytatása. A spektrummal történő hatékonyabb gazdálkodás: Nagyobb hazai és nemzetközi felelősségvállalás, operatív szerepvállalás, a hazai és nemzetközi elismertség, magas szakmai színvonal megőrzése. Az engedélyezés automatizálását megvalósító informatikai támogatás növelése. A gazdálkodás nyitottabbá tétele, a piaci és nem piaci szereplők bevonása (tájékoztatás, párbeszéd, aktív munkakapcsolat). A hazai és nemzetközi feladatok magas színvonalú végzéséhez elegendő szakembergárda biztosítása (utánpótlás, képzés). A frekvenciavagyon (spektrum) értékének meghatározása: Ki kell dolgozni a frekvencia értékét meghatározó módszertant. Fel kell mérni a frekvenciavagyont (vagyonleltár). Fel kell mérni a frekvenciák iránti keresletet. Át kell tekinteni a frekvenciavagyon értékét műszaki, gazdasági és társadalmi szempontból. 10/52

4. A gazdasági és társadalmi változások hatása a spektrumgazdálkodásra A nemzetközi helyzetet az elhúzódó gazdasági és pénzügyi válság, lassuló növekedés, magas munkanélküliség, magas költségvetési hiányok, Brazília, Oroszország, India és Kína előretörése jellemzi. Európában a visszafogott kereslet és a finanszírozás hiánya, a világszínvonaltól való fokozatos lemaradás, az euróövezet gyengülése, középtávú, egyre lassuló növekedés a jellemző. Az Európai Közösség intézkedések sorával kísérel meg úrrá lenni a növekvő problémákon: szigorú költségvetési konszolidációt alkalmaz, makrogazdasági egyensúlytalanságok korrigálására törekszik, igyekszik vonzóbbá tenni a munkavállalást, próbálja a munkanélküliek munkába állítását elősegíteni, a nyugdíjrendszereket reformálja, euróövezeti válságkezelő alapot hoz létre, Európai Stabilitási Mechanizmust alakít ki, európai versenyképességi paktumot szorgalmaz. A hazai helyzet nem kevésbé nehéz. Jellemzi a vállalkozások tőke- és forráshiánya, a lakosság devizában (svájci frank) megvalósuló eladósodottsága, a munkanélküliek magas száma, a hitelezési rendszer megtorpanása, az alapellátó rendszerek egyre romló állapota, a költségvetés nehezedő helyzete, a banki és távközlési szektorra kivetett különadók beruházásokat és keresletet visszafogó hatása. A technológiai háttérre jellemző, hogy mind kevesebb az élenjáró és költséghatékony európai és tengerentúli termék, ellenben rohamosan fokozódik a távol-keleti szállítók dominanciája, azon belül a kínai termékek uralma. Ezen keresztül a rádióeszközök és -alkalmazások területén növekszik a távol-keleti befolyás. A távol-keleti, de elsősorban a kínai berendezésgyártók horizontálisan bővítik termékportfóliójukat, azaz a hálózati berendezéseken túl belépnek a végberendezés-piacokra is annak érdekében, hogy a berendezésgyártás végberendezés-függőségét csökkentsék. Ez pontosan fordítottja az európai trendnek, ahol éppen a végberendezés termékvonal eladása a fő jellemző. Szembe kell nézni azzal, hogy egyszerre kell kezelni egymásnak sokszor ellentmondó elvárást: a piacon működő és meghatározó módon külföldi kézben lévő vállalkozások üzleti érdekeit, a piac szabályozási ellenállását, a nem piaci szereplők szabályozási igényét, a válság miatt csökkenő keresletet és a növekvő minőségi elvárásokat, valamint a versenyélénkítés és infrastruktúra-fejlesztés szempontjait. (Lásd 2. ábra.) 11/52

Polgárok Kormányzat Szűkülő kereslet, növekvő elvárások Erősebb kontroll a vagyon felett, versenyélénkítés Üzleti érdekek, szabályozási ellenállás Nem piaci érdekek, szabályozási igény Piaci szereplők 2. ábra. Ellentmondó elvárások Nem piaci szereplők Az EU stratégiai célkitűzései 2020-ig minden társadalmi rétegre kiterjedő növekedésről, magas foglalkoztatásról és termelékenységről, szociális és területi kohézióról, új munkahelyek teremtéséről, az életszínvonal növeléséről, erőforrás-hatékony, környezetbarát és versenyképes gazdasági növekedésről szólnak. E célkitűzések biztosítását szolgálja a gazdálkodás során a rádióspektrumhoz való hozzáférés és használat társadalmi szempontokat figyelembe vevő megfontolása, a spektrumhasználat társadalmi hasznosságának vizsgálata. A célok eléréséhez járul hozzá a társadalmi igazságosság, a szociális és területi kohézió biztosítása, a társadalmi elsősorban földrajzi vagy szociális megosztottság csökkentése és a tudásalapú társadalom megvalósításához szükséges komplex társadalom-, média- és oktatáspolitikai célkitűzések figyelembevétele, támogatása. Elhúzódó gazdasági és pénzügyi világválság. Lassuló növekedés, magas munkanélküliség. Visszaeső kereslet, tőke- és forráshiány. A költségvetések nehezedő helyzete. Az alapellátó rendszerek szükséges reformja. Az egyre nehezedő gazdasági és társadalmi környezet közvetlen hatással van a spektrumgazdálkodásra is. Ugyanakkor a spektrumban rejlő potenciál kihasználása pozitív hatással lehet a társadalom és a gazdaság fejlődésére. 12/52

5. A spektrumgazdálkodás stratégiai pillérei A spektrumgazdálkodási modell a spektrumgazdálkodást így a stratégiát meghatározó közvetlen és közvetett elemekből (pillérekből és horizontális szempontokból) áll: Társadalmi hasznosság, az innovatív technológiák és szolgáltatások versenye Felhasználók 1. pillér (rádióspektrumhasználók, a használat helyzete, céljai) Szabályozási és intézményi rendszer 2. pillér (lehetősége, fejlődési iránya) Frekvenciakészlet és technológia 3. pillér (technológia lehetősége, fejlődési iránya) 3. ábra. A rádióspektrum-gazdálkodást és frekvenciastratégiát meghatározó közvetlen és közvetett tényezők A spektrumgazdálkodást közvetlenül meghatározó tényezők (pillérek): felhasználók szabályozási és intézményi rendszer frekvenciakészlet A rádióspektrumot felhasználók azok a természetes vagy jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, akik/amelyek korlátos erőforrást használnak vagy igényelnek, amellyel maguk vagy a társadalom egy része vagy egésze számára gazdasági, társadalmi, kulturális hasznot hoznak létre. A hazai és nemzetközi szabályozási és intézményi rendszer azon tényezők összessége, amelyek közvetlenül befolyásolják és meghatározzák a rádióspektrum-használatot, a használat lehetőségeit és feltételeit. A frekvenciagazdálkodás súlyponti eleme maga az aktuálisan rendelkezésre álló, hasznosítható frekvenciakészlet a technológiai adottságaival, lehetőségeivel és korlátaival együttesen. 13/52

A spektrumgazdálkodást közvetett módon meghatározó tényezők (horizontális szempontok): a társadalmi hasznosság, valamint az innovatív technológiák és szolgáltatások versenye. A spektrumgazdálkodás tevékenységének teljes vertikumában meghatározó elem kell, hogy legyen a nyitottság. A feladat több, mint a gazdálkodóra bízott korlátos állami vagyonnal, a rádióspektrummal való elkülönült, szűken értelmezett gazdálkodás végzése. A gazdálkodó feladata a vagyonnal való komplex, magasabb szintű társadalmi, kulturális szempontokat, érdekeket is szem előtt tartó felelős gazdálkodás folytatása. A gazdálkodó hozzáállása a korábbiakhoz képest szemléletváltást igényel. A gazdálkodásban ezt a váltást a szűken a rádióspektrumra fókuszáló, értékláncalapú, közvetlen tényezőket tágító, átfogó megközelítésre, a társadalmi hasznosságra fókuszáló új elemek jelentik. A spektrumhasználathoz kapcsolódó műszaki-technológiai fejlődés töretlen, amelynek motorja az innováció, az új és újabb technológiák, alkalmazások és szolgáltatások megjelenése, továbbá ezek egymással, a használókért folyatott versenye, amely a konszolidáltan fenntartható növekedés alapja lehet. E folyamatos fejlődés és verseny, a napi feladatokon túl, állandó kihívást jelent a spektrumgazdálkodónak a szervezet műszaki, gazdasági és jogi szakterületeinek minden szintjén, mivel az innovatív technológiák és a szolgáltatások versenye hosszú távon is kijelöli a spektrumszabályozás kereteit. Így ezen közvetett tényezőkre stratégiai szinten is különös figyelmet kell fordítania a hatóságnak. A pillérek részletes SWOT-analízise az 1 3. számú függelékben található meg. 14/52

6. Szabályozási környezet Az NMHH rádióspektrum-stratégiája abban a stratégiai térben helyezkedik el, amelyben az alább bemutatásra kerülő, iránymutató dokumentumokkal és stratégiákkal kell a megfelelő összhangot biztosítani. A meghatározó közvetlen nemzetközi és hazai stratégiai környezetet a 4. ábra foglalja össze. Nemzetközi közvetlen környezet Hazai közvetlen környezet Európa 2020 stratégia Szélessáv-fejlesztési koncepció Európai digitális menetrend Digitális Megújulás Cselekvési Terv EU rádióspektrumpolitikai program RSPP Intézményi stratégia (NMHH) 4. ábra. A stratégiát meghatározó közvetlen környezet 15/52

Az Európa 2020 stratégia EU 2020 céljai Frekvenciapolitika kidolgozása. A frekvenciahasználatra vonatkozó technikai és szabályozási feltételek koordinálása. A szolgáltatások egységes közösségi szintű használata érdekében a sávok harmonizációja. A rádiófrekvenciákhoz való hozzáférés egyszerűsítése. A rádiófrekvenciák jelenleginél is hatékonyabb kihasználása. Az Európai digitális menetrend EU DM céljai Nagy sebességű internetre épülő egységes digitális piac. 2013-ra minden európai számára elérhető nagy sebességű internet (2020-ra legalább 30 Mbit/s, 50%-nak legalább 100 Mbit/s). Az egységes távközlési szolgáltatási piac erősítése. Hatékony frekvenciapolitika. A módosított keretszabályozás mielőbbi egységes implementálása. A frekvenciahasználat technikai és szabályozási feltételeinek koordinálása, szükség esetén a frekvenciasávok harmonizációja. Nagyobb rugalmasság a frekvenciapolitikában (pl. frekvenciakereskedelem), a verseny és az innováció előmozdítása. Javaslat kidolgozása az európai rádióspektrum-politikai programról (RSPP). Az Európai Unió rádióspektrum-politikai programja RSPP céljai A rugalmasabb, hatékonyabb, harmonizált, versenytorzulástól, káros interferenciáktól és zavaroktól mentes spektrumhasználat feltételeinek biztosítása. A vidéki területeken élők és hátrányos helyzetűek szolgáltatás-hozzáférésének megteremtése és javítása. A piaci verseny előmozdítása és fenntartása. Egészségvédelem. Frekvencialeltár és igényfelmérés készítése. A vezeték nélküli adatforgalom iránti fokozódó igény kielégítéséhez a spektrumleltár alapján összesen 1200 MHz spektrumkapacitás 2015-ig történő azonosítása. A digitális szakadék áthidalása érdekében: rugalmasabb spektrumengedély-kiadási rendszer, a szélessávú szolgáltatásokhoz szükséges műszaki feltételek megteremtése, az infrastruktúra-alapú versenyt támogató frekvenciahasználat növelése. A digitális hozadék 800 MHz-es sávjának 2013 2014-ig történő engedélyezése, vezeték nélküli szélessávú elektronikus hírközlési szolgáltatási célokra történő felhasználása feltételeinek megteremtése. 16/52

A Szélessáv-fejlesztési koncepció SZFK céljai 2013-ra 100%-os alapszintű szélessáv: 2 Mbit/s le- és 512 kbit/s feltöltés. 2014-re további 1 millió új generációs hozzáférési lehetőség (20 Mbit/s letöltés), átlagos letöltési sebesség 10 Mbit/s. 2014-re a háztartások több mint 70%-a bármilyen digitális szolgáltatást minőségi problémák nélkül igénybe vehet, és bárki, bárhol hozzáférhet legalább a mobil szélessávhoz. A mobil (beltéri és földrajzi) szélessávú lefedettség és az átlagosan elérhető mobilinternet sávszélességének bővítése a DD-sáv és a rendelkezésre álló spektrum hatékony és versenybarát felhasználásával: rugalmas frekvenciagazdálkodással. Szabad spektrumblokkok használatba adásával (elsősorban 450/900/1800/2600 MHz, majd DD-sáv az analóg lekapcsolástól függően) a 100%-os szélessávú lefedettség elérése, a verseny kiszélesítése, új technológiák megjelenése. A Digitális Megújulás Cselekvési Terv DMCST vonatkozó céljai 2013-ra 100%-os alapszintű szélessáv: 2 Mbit/s le- és 512 kbit/s feltöltés. 2014-re további 1 millió új generációs hozzáférési lehetőség (20 Mbit/s letöltés), átlagos letöltési sebesség 10 Mbit/s. A 100%-os (minden települést elérő) országos szélessávú lefedéshez DD-sáv és 2600 MHz-es sáv értékesítése, beruházásösztönző frekvenciahasználati díjak. Új technológiákat és erre épülő üzleti modelleket támogató hatékony spektrumhasználat és spektrumgazdálkodás. Szélessávú vezeték nélküli adatátviteli technológiák és a mobiltávközlési szolgáltatások elterjedésének, beruházásainak ösztönzése. Az analóg földfelszíni műsorszórás digitális migrációjának sikeres lebonyolítása. A szabad, szabaddá tehető, illetve nem használt frekvenciák hasznosítására vonatkozó koncepció megalkotása. Rugalmasabb frekvenciagazdálkodási feltételrendszer kialakítása (pl. frekvenciák másodlagos kereskedelmének megteremtése). Az NMHH spektrumstratégiája illeszkedve a nemzetközi és hazai közvetlen környezetbe meghatározó szakmai alapdokumentuma a kormányzati spektrumpolitikának is. 17/52

A spektrumgazdálkodás alapvető céljainak és meghatározó közvetlen nemzetközi és hazai stratégiai környezetének kapcsolata az 5. ábrán látható: Az NMHH spektrumgazdálkodásának alapvető céljai 2015-ig EU 2020 EU DM EU RSPP NFM DMCST 1. A mobilszolgáltatásokhoz, a mobil szélessávú szolgáltatások dinamikus fejlődéséhez szükséges rádióspektrum mielőbbi felszabadítása és használatba adása. 2. Elegendő spektrum biztosítása a növekvő társadalmi-gazdasági spektrumigény kielégítésére. 3 A spektrumgazdálkodás hatékony működéséhez szükséges jogszabályi keretek, feltételek magas színvonalú biztosítása. 4. A rádióspektrum hatékony használatát elősegítő másodlagos spektrumkereskedelem működési feltételeinek kialakítása, működésének biztosítása. 5. Az audiovizuális és rádiós médiaszolgáltatások terjesztéséhez, digitalizációjához, országos, regionális és helyi szinten várható igényeihez rádióspektrum biztosítása. 6. A nem polgári célú rádiótávközlés fejlesztéséhez szükséges frekvenciaigények kielégítése, valamint a meglévő nem polgári célú frekvenciahasználat különös tekintettel a NATO szövetségi frekvenciahasználatra eróziós hatásokkal szembeni védelme. 7. A spektrumgazdálkodás intézményrendszerét rugalmasabbá, erősebbé, a használók, az iparág felé nyitottabbá kell tenni, meg kell őrizni hazai és nemzetközi elismertségét, magas színvonalát. 8. Elsődleges a rádióspektrum minőségének, zavartatás- és zavarmentes használatának biztosítása. EU 2020: Európa 2020 stratégia, EU DM: Európai digitális menetrend, EU RSPP: Európai Unió rádióspektrum-politikai programja, DMCST: Digitális Megújulás Cselekvési Terv, SZFK: Szélessáv-fejlesztési koncepció 5. ábra. Az NMHH rádióspektrum-stratégiájának alapvető céljai és a stratégiai környezet kapcsolata NFM SZFK 18/52

Hatékony, koordinált és harmonizált spektrumpolitika mind a szabályozás, mind pedig a technológiák szintjén. A rugalmas, felelős, transzparens és káros hatásoktól mentes spektrumgazdálkodás feltételeinek biztosítása a verseny és innováció előmozdítása érdekében. 19/52

7. Jogi és intézményi környezet Nemzetközi környezet Az erősen szabályozott nemzetközi környezet szinte minden elemében megváltozott az elmúlt néhány évben, illetve folyamatosan változik. Ebben a folyamatban a hazai spektrumgazdálkodásnak is részt kell vennie, a nemzeti érdekeket képviselnie kell, a nemzetközi szabályozást implementálnia kell a hazai jogrendbe. A nemzetközi környezet meghatározó szervezeteinek legfontosabb tevékenységeit az alábbiak szerint lehet összefoglalni. ITU-R (Nemzetközi Távközlési Egyesület Rádió-távközlési Ágazat) Feladata a világméretű spektrumszabályozás, gazdálkodás, a rádiófrekvencia-spektrum, valamint a geostacionárius és nem geostacionárius műholdas pályák használatát globális szinten szabályozó nemzetközi rádiószabályzat (RR) igények szerinti formálása. Az egyeztetés globális színterei és helyszínei az ITU szervezésében általában négyévente jelen évben, 2012-ben megrendezett rádió-világértekezletek (WRC). Az új hazai szabályozási környezetben a következő (WRC15) világértekezleten való hatósági megjelenés, képviselet újabb kihívásokat jelent. CEPT (Postai és Távközlési Igazgatások Európai Értekezlete ) Szerepe a spektrumszabályozással, gazdálkodással, a rádiófrekvencia-spektrum, valamint a geostacionárius és nem geostacionárius műholdas pályák európai használatával kapcsolatban felmerülő műszaki kérdések megválaszolása, műszaki szabályok kidolgozása. Az NMHH folyamatosan aktívan vesz részt a CEPT munkájában. NATO CMSCP (Észak-atlanti Szerződés Szervezetének Polgári-katonai Spektrumképesség-panelje) Hazánk NATO-tagsága, a szövetségi szintű spektrumhasználat a spektrumgazdálkodás területén is kötelezettséggel, a nemzetközi szabályok közös alakításával és a kialakított szabályok betartásával, betartatásával jár. A szövetségen belül a nem polgári célú rádióspektrum-használatot meghatározó, a polgári és katonai szakértőket tömörítő CMSCP szervezete, melynek munkájában az NMHH is részt vesz. EU (Európai Unió) A közösségi adminisztrációban, rádióspektrum-kérdésekben a Hírközlő Hálózatok, Tartalom és Technológiák (Communication Networks, Content and Technology) Főigazgatósága (DG CONNECT B4) a felelős. 20/52

Az új EU-intézményi felállásban a spektrumpolitika területén a bizottság mellett jelentősen erősödött a parlament és a tanács szerepe. Az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete (BEREC) elsősorban a rádióspektrum közgazdasági vetületével, szociális hasznával foglalkozik, és kvázi döntései közvetett, ám meghatározó kihatással vannak a rádióspektrum szabályozására. Erősödött a rádióspektrum-politikai kérdésekben a bizottság mellett a parlamentnek és a tanácsnak is tevékenykedő, tanácsot adó, véleményt formáló RSPG szerepe, amely stratégiai fontosságú résztvevője volt az Európai Parlament és a Tanács által létrehozott többéves rádióspektrum-politikai program előkészítésének (RSPP), kijelölve ezzel az Európai Unión belül a spektrumgazdálkodás legfőbb irányvonalait. A Európai Bizottság alá rendelt, tagállamokat felölelő döntés-előkészítő, szakmai véleményező bizottságok közül a rádióspektrum-szakmai kérdésekben az RSC szerepe fontos. A közeljövőben fennáll annak a lehetősége, hogy a lisszaboni szerződés, az új eljárási rendszer kialakítása kapcsán a bizottság alatt működő, a tagállamokat felölelő kis bizottságok szerepe átalakuljon, de ennek részletei még nem látszanak. Egyéb szervezetek A spektrumgazdálkodásra a fentieken túl számos más nemzetközi szervezet munkája is befolyással van, például: ICAO, Duna Bizottság, RAINWAT, UIC, WHO, EBU, WorldDMB stb. Frekvenciakoordinációban érintett országok A hazai spektrumgazdálkodást jelentősen meghatározza, befolyásolja a közvetlen nemzetközi környezet, az a tény, hogy a határ menti és egyéb spektrumgazdálkodást érintő kérdésekben akár tíz frekvenciakoordinációban érintett szomszédos országgal, köztük közösségen kívüli országgal is szükséges két- vagy többoldalú koordinációs megállapodásokat, határövezeti egyezményeket kötni. 21/52

Hazai környezet A hazai spektrumgazdálkodási környezetben paradigmaváltás következett be a 2010 2011. év során, a gazdálkodás szabályozási környezete szinte minden elemében megváltozott, illetve folyamatosan változik. A változás legfontosabb elemei: NMHH-megalakulás, Eht.-módosítás Konvergens, csak törvényeknek alárendelt, autonóm, önálló hatóság Polgári, nem polgári célú gazdálkodás közös szervezetben Alkotmány, Mttv. NRF-implementáció, Eht.-módosítás Megerősített kompetencia Frekvenciadíjak meghatározása elnöki rendeletben További kompetenciák 14 felhatalmazás a frekvenciagazdálkodáshoz kapcsolódó elnöki rendeletek megalkotására Új közösségi feladatok (EFIS, ellenőrzési, figyelemmel kísérési, az Európai Bizottság felé történő jelentési, értesítési feladatok, egyeztetés lehetősége) a frekvenciával kapcsolatos tulajdonosi jogok teljes körű gyakorlása, döntés a frekvenciaértékesítésekről 6. ábra. A spektrumgazdálkodás számára fontosabb hazai jogi és intézményi változások A nemzetközi jogi, szabályozási és intézményi környezet új kihívásai, új képviseleti rendje, aktívabb, célirányosabb részvétel a nemzetközi szervezetekben. A nemzeti érdekek hangsúlyos képviselete a szomszédos országokkal folytatott koordinációs tárgyalások és határövezeti egyeztetések során. A hazai jogszabályi és intézményi környezet jelentős mértékű változása, jelenleg is tartó átalakulása. Új folyamatok, új szabályozási környezet, új szemlélet, új intézményrendszer. 22/52

8. Használói környezet A spektrumot használókat a legfontosabb felhasználások rendezőelve szerint csoportosítottuk. Mobiltelefon-szolgáltatás: Az EU-harmonizált 800, 900, 1800, 2100 és 2600 MHz-es frekvenciasávok spektrumhasználatát illetően, illetve egy potenciális negyedik mobilszolgáltató piacra lépéséhez kapcsolódó kérdésekben az NMHH nyilvános konzultációt is szervez. A mobilszolgáltatói rádióspektrumokkal kapcsolatos, 2012 2015. évi tárgyidőszakra vonatkozó rádióspektrum részletes akciótervét az NMHH a konzultáció során beérkező visszajelzések alapján kívánja pontosítani. Az alábbiakban a jelenlegi használói környezet, a lényeges piaci trendek és az NMHH magas szintű stratégiai célkitűzései kerülnek bemutatásra. Mobilszolgáltatók (MNO 1 ): Saját infrastruktúrával 2012-ben három mobilszolgáltató rendelkezik a 900 MHz-es, az 1800 MHz-es, illetve a 2100 MHz-es sávban, azonban a 2011- ben meghirdetett frekvenciaértékesítés (E-GSM sáv, fennmaradó 1800 MHz, 2100 MHz) egyik célja az volt, hogy egy új, negyedik szolgáltató is frekvenciahasználati jogosultságot szerezzen, és piacra léphessen a 2012. év során. (A hatóság által e körben lebonyolított árverési eljárás határozata a rádióspektrum-stratégia publikálásának időpontjában felülvizsgálati eljárás alatt van, amelynek eredménye jelentősen befolyásolja ezen frekvenciasávok további sorsát. A Kúria döntésétől függően a sáv újra értékesíthetővé válik, vagy a hatóság korábbi döntésének megfelelően a 4. szolgáltató piacra léphet). A Telenor és a Magyar Telekom koncessziós szerződése alapján mindkét szolgáltató 900 MHz-es jogosultsága 2016. május 4-én lejár. A Telenor és a Magyar Telekom 1800 MHz-es jogosultsága 2014. október 7-én lejár. A Vodafone esetén mind a 900 MHz-es, mind pedig az 1800 MHz-es frekvenciahasználati jogosultság lejárata 2014. október 8. A három inkumbens mobilszolgáltató 2004-ben megvásárolt 2100 MHz-es spektrumhasználati jogosultsága 2019- ben jár majd le. A Telenor 2004-ben megvásárolt többlet 1800 MHz-es spektrumkészlete 2014-ben jár le. A koncessziós szerződésekben rögzítetett lejáró frekvenciahasználati jogosultságok jövőjéről a spektrumkészlet leghatékonyabb hasznosítását lehetővé tevő módon kell dönteni, figyelembe véve a kérdéses frekvenciakészletek tényleges, aktuális piaci értékét, a 1 Mobile Network Operator. 23/52

versenyélénkítés és az infrastruktúra-fejlesztés kiemelt szempontjait, valamint a szélessávú mobilinternet jövőbeni jelentős spektrumigényét. Lefedettség: A már hálózattal rendelkező szolgáltatók 900 MHz-es GSM-hálózatai (2G) az ország csaknem teljes területét lefedik, a szélesebb sávú szolgáltatást biztosító 2100 MHz-es UMTS- és HSPA-hálózatok (3G) elsősorban a sűrűbben lakott területeket látják el. Az UMTS 900-as technológiának köszönhetően már az ország lakosságának több mint 90%-a számára elérhetővé vált a 3G-szolgáltatás. Azonban az UMTS 900 technológia korlátait előrevetíti, hogy a 2015-ig elérendő stratégiai célként lefektetett legalább 2 Mbit/s beltéri mobiladatátviteli sebesség a lakosság több mint 40%-a számára továbbra sem érhető el 2. A jövő mobiltávközlési technológiájának tekintett LTE-szabvány szerinti kereskedelmi célú hálózatok bevezetésének jogi akadályai elhárultak, és mindhárom hálózattal rendelkező mobilszolgáltató végzett már teszteket a 2600 MHz-es sávban. A Magyar Telekom és a Telenor a kereskedelmi LTE-szolgáltatást szigetszerűen megkezdte az 1800 MHz-es sávban. Penetráció: 2012. május végi adatok alapján az ország teljes lakosságára vetítve 100 lakosra 116,1 mobilhang-előfizetés jut, ami 2011 elejétől kismértékben csökkenő tendenciát mutat, miközben a mobilinternetre is előfizetők köre növekszik. Míg a 2008. decemberi adatok alapján a három hazai mobilszolgáltatónak alig több mint 414 ezer aktív mobilinternetelőfizetője volt, addig 2012. október végén az aktív mobilinternet-előfizetők száma elérte a 2,2 milliót. Ezzel együtt a mobilszélessáv-penetráció továbbra is jelentősen elmarad az európai átlagtól, amint az alábbi EU-s összehasonlítás is mutatja. 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 14.1% 14.4% 17.2% Mobil szélessáv penetráció - összes aktív felhasználó, 2012. január 19.1% 21.2% 27.5% 29.1% 29.6% 29.7% 31.5% 32.3% 35.0% 36.5% 38.7% 40.1% 41.4% 42.0% 42.7% 43.1% 49.2% 49.5% 60.0% 63.9% 64.8% 65.3% 80.4% 87.3% 97.5% 10% 0% RO BG HU BE MT PT SI LT LV IT SK DE EL FR AT PL EE CY EU NL CZ IE UK LU ES DK FI SE 7. ábra. Mobilszélessáv-penetráció a tagállamokban (Forrás: Digital Agenda for Europe Scoreboard 2012) 2 http://nmhh.hu/tart/index/600/mobilinternet_havi_gyorsjelentes. 24/52

Mobil-adatforgalom: Az egy előfizetőre jutó (átlagos) forgalmazott adatmennyiség szolgáltatónként eltérően ingadozik, de összességében folyamatosan csökkenő tendenciát mutat 3 annak ellenére is, hogy már két inkumbens mobilszolgáltató is bevezette a kereskedelmi LTE-szolgáltatását. Ez a trend élesen szemben áll az Európai Bizottság által EU-szinten jelzett erőteljes növekedéssel 4. A mobil-adatforgalom iránti fogyasztói igény jövőbeni további növekedése nem kérdéses. Bár mértékéről jelentősen eltérő előrejelzések ismertek, de abban minden prognózis egyetért, hogy a növekedés üteme soha nem látott méreteket ölt az elkövetkezendő évek során. Az Európai Bizottság által kiadott Digital Agenda for Europe Scoreboard 2012 előrejelzése szerint 2013-ban Európában az okostelefonok átlagos mobiladatmennyiség-fogyasztása meg fogja haladni a havi 2,5 Gbyteot. A Magyarországon jelenleg publikusan elérhető közepes árkategóriájú okostelefontarifákban foglalt havi adatmennyiség jóval ez alatt van. Ráadásul jelenleg a három inkumbens mobilszolgáltató közül kettő korlátozza vagy blokkolja az internetalapú hang- és videohívások indítását és számos népszerű internetes alkalmazás használatát (pl. Skype, WhatsApp, Viber, MSN), még az egyébként erősen forgalomkorlátos tarifacsomagokban is. 5 Ezen adatok arra engednek következtetni, hogy Magyarországon a ténylegesen mért adatmennyiség-fogyasztást vélhetően nem a piaci kereslet, hanem a kínálati oldal korlátai fojtják vissza a növekedéstől. Figyelembe véve a fenti tendenciákat és jelentős lemaradásunkat, a tervidőszak legfontosabb célkitűzésének az európai átlaghoz való mielőbbi felzárkózást tartjuk a mobil szélessávú lefedettség, penetráció, valamint a forgalmazott adatmennyiség dinamikus növelése tekintetében. A hálózati infrastruktúrán alapuló verseny élénkítése: A további spektrumértékesítések és egy 4., saját frekvenciakészlettel, infrastruktúrával rendelkező szolgáltató lehetséges megjelenése a mobilpiacon kijelölheti az utat a tervidőszakban a hálózati infrastruktúrán alapuló verseny erőteljesebb ösztönzéséhez és ezzel a ténylegesen szélessávú mobil-adatlefedettség bővüléséhez, a penetrációnövekedés felgyorsításához, az adatforgalom fellendítéséhez, illetve az alkalmazásspecifikus korlátozásoktól mentes mobilinternet-csomagok széles tömegek számára, elérhető áron való hozzáféréséhez. Az egészséges piaci működés érdekében egy, a piacra új szereplőként belépni kívánó szolgáltatónak meg kell adni azt a támogatást, amit a szabályozói oldalról jelenleg is alkalmaz a hatóság. Ezek közül a legfontosabbak a frekvenciadíjakra érvényes kedvezmények, a belföldi roaming igénybevételének lehetősége. Virtuális mobilszolgáltatók (MVNO 6 ): Jelenleg kétféle, szélesebb körben elfogadott MVNOdefiníció létezik. Az NRF alapján nem tekinthető MVNO-nak az a szolgáltató, amely nem végez jelátvitelt, így saját vagy bérelt infrastruktúrával sem rendelkezik, csupán az MNO 3 http://nmhh.hu/tart/index/600/mobilinternet_havi_gyorsjelentes. 4 http://bookshop.europa.eu/en/digital-agenda-for-europe-scoreboard-2012-pbkkah12001/. 5 Forrás: az érintett mobilszolgáltatók Általános Szerződési Feltételei. 6 Mobile Virtual Network Operator. 25/52

viszonteladója. A megengedőbb megközelítés szerint MVNO-nak tekintendő az a kereskedelmi vállalkozás is, amely nem végez jelátvitelt, és az MNO eredeti szolgáltatásának átszínezésével, átcsomagolásával kialakított terméket értékesít, illetve ilyen szolgáltatást nyújt saját márkanév alatt. A hatóság nyilvántartása alapján jelenleg 8 MVNO nyújt szolgáltatást, ugyanakkor az NRF-alapú meghatározás alapján csak egy szolgáltató minősül MVNO-nak. A mobilinternet-lefedettség szempontjából értelemszerűen az MVNO-k megjelenése nem hozott előrelépést, de egyelőre a mobilinternetpenetráció-növekedés üteme sem és a forgalomnövekedés trendje sem mutat pozitív változást az MVNO-k megjelenése óta. PMR, PAMR: Polgári célú analóg PMR-rendszerek a 80 MHz-es, a 160 MHz-es és a 450 MHz-es sávokban használhatók, de a tervek szerint a 80 MHz-es sávból fokozatosan eltűnnek, helyettük polgári célú digitális PMR-rendszerek jelenhetnek meg a 140-170 MHz-es tartomány, illetve a 410-430 MHz-es tartomány egyes sávrészeiben. Habár a hatályos FNFT 7 megnyitotta a 410-430 MHz-es sávot, digitális nyilvános hozzáférésű mozgórádió-rendszerek (PAMR) még nem jelentek meg. Nem polgári célú, TETRA technológiájú digitális PMR-rendszert (EDR, Egységes Digitális Rádiórendszer) a hazai készenléti szervek használnak a 380-385/390-395 MHz-es sávban. WLAN, WiMAX: WAS/RLAN hálózatok üzemelhetnek a 2,4 2,4835 GHz-es, az 5470 5725 MHz-es frekvenciasávokban kültéri felhasználások céljára, az 5150 5350 MHz-es sávban és az 57 66 GHz-es sávban több gigabites beltéri felhasználás céljára. RLAN-hálózatok a 2,4 GHz-es frekvenciasávban üzemelnek. Hazai népszerűségük hosszú ideje töretlen, ami egyrészt az eszközök alacsony árfekvésének, a könnyű telepíthetőségnek, másrészt a 2,4 és az 5,5 GHz-es sávok engedély- és díjmentes használatának köszönhető. A WLAN-hálózatok használatát jelentősen növeli, hogy az okostelefon-használók a nagyobb adatmennyiséget nem a mobilhálózaton keresztül, hanem WLAN-hálózatokon keresztül töltik le, optimalizálva a költségüket. A WiMAX-hálózatok több frekvenciasávban is üzemeltethetők, így a 2,3 GHz-es, a 2,6 GHzes és a 3,5 GHz-es engedélyköteles sávokban, illetve a 2,4 GHz-es, az 5,6 GHz-es és az 5,8 GHz-es engedélymentes sávban. A 3,5 GHz-es engedélyköteles sávban 2001-ben, az első hazai frekvencia-árverés keretében értékesítettek pont-többpont mikrohullámú átviteltechnikai rendszerek céljára kijelölt blokkokat, melyeket akkor öt hazai szolgáltató nyert el. Néhány nyertes kis területeket lefedő WiMAX-hálózatokat is telepített az elnyert sávokban. E blokkok használati joga 2015. december 31-ével lejár. 7 A frekvenciasávok nemzeti felosztásának megállapításáról szóló 346/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet. 26/52

Műsorszórás: A törvény értelmében 8 a digitális audiovizuális médiaszolgáltatások elérhetősége tekintetében a digitális átállásnak legkésőbb 2014. december 31-ig kell megvalósulnia oly módon, hogy a lakosság legalább kilencvennégy százalékát elérje a közszolgálati médiaszolgáltatás a digitális televízióműsor-szórási szolgáltatáson keresztül, és a lakosság számára a kiskereskedelmi forgalomban elérhetőek legyenek a vételi eszközök. A digitális átállás során felszabaduló 790 862 MHz-es digitálishozadék-sávot az Európai Közösségen belül mobilcélra fogják felhasználni. Ukrajna a sávban katonai alkalmazásokat üzemeltet, melyek zavart okozhatnának a hazai mobilcélú felhasználásban. Ukrajna ezeknek az eszközöknek a sávból való kivonását 2015-ig nem is tervezi. Ezért kimondottan nagy eredménynek tekinthető, hogy a magyar spektrumgazdálkodó a térségben elsőként koordinációs megállapodást kötött Ukrajnával a sáv határ menti felhasználásáról. A sávban jelenleg az Antenna Digitális Televízió Műsorterjesztő Kft. digitális földfelszíni televízióműsor-szórásra használt C multiplexe, valamint az A multiplex néhány adója üzemel, így a sáv mobilcélra való kijelölése esetén a 790 862 MHz-es sávban üzemelő DVB-T adók frekvenciamigrációjára lesz szükség. A frekvenciamigráció 2012-ben megkezdődik, és 2013. december 31-ig le is zárulhat. A digitális átállás és a csatornacserék elhúzódását el kell kerülni, mert ez a sáv hazai mobil szélessávú felhasználását is késleltethetné. Műholdas műsorterjesztés: A műholdas műsorterjesztés hazai helyzete technológiai szempontból az elmúlt négy évben jelentősen nem változott, azonban piaci szempontból rendkívül meghatározó változás következett be, ugyanis a korábban egyszereplős piacon már négy szolgáltató tevékenykedik. Az NMHH televíziós gyorsjelentései szerint műholdas műsorterjesztési szolgáltatást 2009 júniusában közel 722 ezren, 2012 októberében már 893 ezren vettek igénybe. A 4 műholdas szolgáltató piaci részesedésében jelentős átrendeződés történt az elmúlt években, a korábbi piacvezető szolgáltató már csak a 3. a négyszereplős piacon, az első két helyet az új feltörekvők foglalják el. A 4 műholdas szolgáltató díjköteles műsorcsomagjain kívül már ingyenesen is igénybe vehetők műholdas vétellel (az Eurobird9A műholdon) a hazai közszolgálati médiumok műsorai (Duna, Duna World, m1, m2 és a Magyar Rádió). A mikrohullám használata: A mikrohullámú átviteltechnika területén a 3,5 GHz-es sávtól a 72 GHz-ig vannak használói igények. Mindegyik sávnak vannak kedvező és hátrányos tulajdonságai. A tendencia, hogy az alacsonyabb sávok iránti használati igény növekszik. A magasabb sávokban inkább az új kis távolságú, nagy kapacitású rendszereket alkalmazzák. Valószínűsíthető, hogy az egyre költségesebb használat miatt a magasabb frekvenciák iránti kereslet mérsékelt lesz. 8 Dtv. 38. (1). 27/52

SRD: A kis hatótávolságú SRD (Short Range Devices) eszközök az elmúlt négy évben a felhasználók egyre szélesebb körében váltak elérhetővé, alkalmazási körük is jelentősen bővült. Az eszközök sokféle frekvenciasávban üzemelnek, működési frekvenciasávjaik nem engedélykötelesek, számos szolgálat, szolgáltatás működésében zavart okozhatnak. E problémák kezelése és kiküszöbölése fontos feladat. Egyéb szolgálatok: A felsoroltakon kívül jelen lévő szolgálatok fontos társadalmi, honvédelmi, élet- és vagyonvédelmi, kutatási szerepet töltenek be, de a spektrumhasználat, valamint a használat alapján történő díjfizetés szempontjából a rádióspektrum-stratégia tekintetében kevésbé publikusak vagy relevánsak, ezért ezen területek elemzésétől itt eltekintünk. Polgári és nem polgári célú használat: A Közigazgatási Frekvenciagazdálkodási Hatóság (KFGH) által a jelenlegi FNFT 9 felülvizsgálattervezete alapján készített spektrumgazdálkodási statisztika szerint összesen 599 darab polgári, nem polgári, illetve közös célú frekvenciasáv létezik. Ebből pl. 62 olyan, amelyben polgári célú, nem polgári célú és közös felhasználások egyaránt működhetnek. A KFGH statisztikája szerint a polgári célú frekvenciasávok sávszélessége összesen 254,51 GHz, a nem polgári célú sávok mérete összesen 78,355 GHz, míg a közös használatú sávok 157,434 GHz szélességűek. A különböző célú sávfelhasználások átfedése miatt a teljes felosztott frekvenciasáv összesen 275 GHz. A vizsgálat alapján megállapítható, hogy jelentős a polgári célú felhasználások, a nem polgári célú felhasználások, illetve a közös felhasználású sávok aránya. A sávok darabszáma szerint a polgári célú frekvenciasávok aránya 49 57%, míg a nem polgári célú sávok aránya 14 35% között mozog a különböző frekvenciatartományokban. Míg ez az arány a sávok szélessége tekintetében polgári célú frekvenciasávok esetén 51 63%, nem polgári célú sávok esetében 11 31%. A KFGH munkájának is köszönhetően számos frekvenciasávban elhárultak az akadályok az adott sáv polgári célú felhasználása elől, így többek között: a 450 470 MHz-es sávban, ahol sávátrendezést követően, 2008. december 31-ével polgári célú szélesebb sávú PAMR rendszerek bevezetésére alkalmas 5 frekvenciablokkot alakítottak ki, a 470 790 MHz-es sávban, ahol a sávot 2010. december 31-ével felszabadították a nem polgári célú alkalmazások alól, a 900 MHz-es sávban, ahol az E-GSM-sávrészt 2010. december 31-ével felszabadították a nem polgári légi rádiónavigációs alkalmazások alól, 9 A frekvenciasávok nemzeti felosztásának megállapításáról szóló 346/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet. 28/52