Transzferárak Piaci ár vs holding stratégia 1
OECD szabályozás A OECD irányelvek legfontosabb tétele a szokásos piaci ár elve (Arm s length principle), amelynek alkalmazást minden vizsgálat alá eső ügyletben előírja és következőképpen definiálja: Független vállalkozások közötti ügyletekben alkalmazott szokásos ár, amelyet a piaci kereslet és kínálat határoz meg, és amely ár meghatározott termék/szolgáltatás adott feltételek teljesülése mellett érvényes. Amennyiben e feltételek nem egyeznek meg, az árszint ettől eltérő lehet, pl.: mennyiségi különbség, eltérő szolgáltatási időtartam esetén, stb. 2014/2015. II Lakatos Mária 2
1. Ki a transfer pricing alanya? Azon vállalatok vagy személyek, akik a velük kapcsolatban álló (hazai vagy külföldi) vállalattal vagy személlyel, vagy adóparadicsomban bejegyzett vállalattal vagy egyénnel tranzakciót hajtanak végre. 3
Kapcsolt vállalkozás MI HATÁROZZA MEG? Tao. tv. 4. (1) bekezdés 23. pont, 18. kettős adóztatás elkerüléséről szóló bilaterális egyezmények (Tao. tv. 1. (4) bekezdés) 2014/2015. II 15 napon belül be kell jelenteni!( és ki) Lakatos Mária 4
Kapcsolt vállalkozás Tao. tv. ha valamely társaság közvetlenül, vagy közvetve többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik Gt. ha az ellenőrzött társaságnál a szavazatok több, mint ötven százalékával, vagy meghatározó befolyással rendelkezik 2014/2015. II Lakatos Mária 5
Meghatározó befolyás 2014/2015. II Lakatos Mária 6
Elemzési stratégia A szokásos piaci ár meghatározás azért fontos kérdés, mert ezen meghatározott ártól való eltérés esetén van joga az adóhatóságnak megállapítást tenni, korrekcióra kötelezni az adózót és megfizettetni vele a adókülönbséget, illetve az adóbírságot. Az irányelvek az alábbi elemzési stratégiát irányozza elő: - termék, szolgáltatás jellemzői - funkcionális elemzés - szerződésben meghatározott feltételek - gazdasági körülmények - üzleti stratégiák 2014/2015. II Lakatos Mária 7
Ármeghatározás Egy konkrét termék piaci árának meghatározása azonban még így számos kérdést vett fel. Például mi a helyzet azokkal a termékekkel, amelyek nem rendelkeznek piaccal (speciális gépek, berendezések, apport), vagy regionálisan teljesen mások az adott feltételek. Ugyanígy kiragadható példa akár az FMCG világából: egy prémium kategóriás szappan és a nagykerekedelmi láncok úgynevezett saját márkás termékei között igen nagy ár és még nagyobb minőségi különbség van, ezért bár mindkettő szappan, de nem összehasonlítható termékek szokásos piaci ár szempontjából 2014/2015. II Lakatos Mária 8
Hogyan is néz ki a transzferár termékek esetében? A STK előállítási költsége: 80 Eladás 100 -ért B 100 anyagkészlet Eladás külső félnek 110-ért. 20 közbenső eredmény Külső félnek A vállalat ezt a terméket 85-ért értékesítené. 9
Mi történik akkor, ha az A országban 15%, B országban 20% a társasági adó? A társaság B társaság Bevétel 100 Költség 80 Bevétel 110 Költség 100 Profit 20 Adó 3 Adózott eredmény 17 Profit 10 Adó 2 Adózott eredmény 8 10
Mi történt volna akkor, ha a külső felekkel szembeni árakat használták volna? A társaság B társaság Bevétel 85 Költség 80 Bevétel 110 Költség 85 Profit 5 Adó 0,75 Adózott eredmény 4,25 Profit 25 Adó 5 Adózott eredmény 20 11
Nézzük meg, hogy milyen adókülönbségeket tapasztalunk a két megoldás között! 1. Eset A két társaság között transfer pricing gyakorlat van Konszolidált eredmény: A B Összesen Bevételek 100 110 210 Költségek 80 100 180 Profit 20 10 30 Adó 3 2 5 Adózott eredmény 17 8 25 12
Nézzük meg, hogy milyen adókülönbségeket tapasztalunk a két megoldás között! 2. Eset A két társaság között nincsen transfer pricing gyakorlat Konszolidált eredmény: A B Összesen Bevételek 85 110 195 Költségek 80 85 165 Profit 5 25 30 Adó 0,75 5 5,75 Adózott eredmény 4,25 20 24,25 13
Azaz, mi is történt? Transfer pricing használattal: Transfer pricing használata nélkül: Fizetett adó: 5 Adózott eredmény: 25 Fizetett adó: 5,75 Adózott eredmény: 24,25 A transfer pricing használatával a társaság megspórolt 0,75 egységnyi adófizetést csoportszinten! 14
Hogyan is néz ki a transzferár szolgáltatások esetében? A költsége: 0 Management fee átszámlázás 100 - ért B 100 költség 100 közbenső eredmény 15
Mi történik akkor, ha az A országban 15%, B országban 20% a társasági adó? A társaság B társaság Bevétel 100 Költség 0 Bevétel Költség 100 X Profit 100 Adó 15 Adózott eredmény 85 Profit X - 100 Adó 0,2X-20 Adózott eredmény 0,8X+20 16
Mi történt volna akkor, ha nincsen átszámlázás? A társaság B társaság Bevétel 0 Költség 0 Bevétel X Költség 0 Profit 0 Adó 0 Adózott eredmény 0 Profit X Adó 0,2X Adózott eredmény 0,8X 17
Nézzük meg, hogy milyen adókülönbségeket tapasztalunk a két megoldás között! 1. Eset A két társaság között transfer pricing gyakorlat van Konszolidált eredmény: A B Összesen Bevételek 100 X 100 + X Költségek 0 100 100 Profit 100 X-100 X Adó 15 0,2X 20 0,2X-5 Adózott eredmény 85 0,8X - 80 0,8X+5 18
Nézzük meg, hogy milyen adókülönbségeket tapasztalunk a két megoldás között! 2. Eset A két társaság között nincsen transfer pricing gyakorlat Konszolidált eredmény: A B Összesen Bevételek 0 X X Költségek 0 0 0 Profit 0 X X Adó 0 0,2X 0,2X Adózott eredmény 0 0,8X 0,8X 19
Azaz, mi is történt? Transfer pricing használattal: Transfer pricing használata nélkül: Fizetett adó: 0,2X-5 Adózott eredmény: 0,8X+5 Fizetett adó: 0,2X Adózott eredmény: 0,8X A transfer pricing használatával a társaság megspórolt 5 egységnyi adófizetést csoportszinten! 20
Adóalap megoszlás hatása az adóterhelésre Adó/adóalap megoszlása X adóalap Yadóalap X adókulcs (40%) Y adókucs (20%) Összes adó I. 0 100 0 20 20 II. 100 0 40 0 40 III. 50 50 20 10 30 IV. 30 70 12 14 26 V. 70 30 28 6 34 VI. - 20 120-24 24 21
2. Mit mondanak a magyar szabályok a transfer pricing-ról? A transzferár dokumentáció elkészítése világszerte sok országban nem lehetőség a kockázatok minimalizálása érdekében, hanem követelmény. Az ilyen dokumentációs követelményekkel rendelkező országokhoz csatlakozott Magyarország is! 22
Mely szabályozások foglalkoznak a témakörrel? A társasági adótörvény 4. (23) bekezdése határozza meg a kapcsolt vállalkozás fogalmát A 18. rendelkezik a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak módosításáról A társasági adótörvény 31. (2) bekezdése alkalmazta az OECD irányelveket, amelyet az 1998. évi XV törvény hirdetett ki. 23
A 18/2003-as, illetve a 22/2009-es PM rendeletek határozzák meg a transzferár dokumentáció készítésének módszereit. (erre a TAO. 30. (8) hatalmazza fel) Ehhez kapcsolódnak APEH irányelvek, pl (2007. 11.14) transzferár nyilvántartás nem pénzben kifejezett ár, illetve szokásos piaci ártartomány esetén Art. 172. / 14. (4 M Ft-ig terjedő mulasztási bírság) ÁFA törvény 255 /1.2. definiálja a szokásos piaci árat, illetve annak minimumát egyezik a társasági törvénnyel 24
Kikre nem vonatkozik? Mikro- és kisvállalkozások (adóév utolsó napja), Azon társaságok, akikben a kis- és középvállalkozások szavazati joga együttesen több, mint 50% (TA. 18 (3.)). közhasznú és a kiemelkedően közhasznú non-profit gazdasági társaságra, továbbá arra az adózóra, amelyben közvetlenül vagy közvetve az államé a többségi befolyás. 2014/2015. II Lakatos Mária 25
Tőzsdei ügylet vagy hatósági vagy más hasonló árak alkalmazásának esetében. DE: (nem mentesül a nyilvántartási kötelezettség alól bennfentes kereskedelem és tisztességtelen árfolyambefolyásolás esetén). 26
Mit mond mindkét PM rendelet? Az adóév utolsó napjáig a legnagyobb gondossággal és körültekintéssel figyelembe kell venni minden jelentős tényt és körülményt. Nem várható el a gazdálkodótól, hogy aránytalanul nagy költséget fordítson a nyilvántartás kialakítására. A nyilvántartást szerződésenként kell elkészíteni! 2014/2015. II Lakatos Mária 27
Előírások 16/20 03 Nyilvántartást készítők köre Ua. 22/2009 54/2012 Önkormányzatok Magyar vállalatok külföldi telephelye is Alapelvek Ua. Ua. Ua. Nyilvántartási kötel. Ua. Ua. Ua. Nyelv Anyavállalat nyilvántartás felhasználása Csak magyar Nincs rá utalás Anyavállalat nyelvén is Felhasználható, ha megfelel a magyar előírásoknak Közös nyilvántartás nincs van van Fő dokumentum, illetve (ország)specifikus nyilvántartás Egyszerűsített nyilvántartás Bejelentési kötelezettség az összevonásról nincs van van Adóéven ként 50 millió nincs Az ügylet végéig Van a TAO bevallásban Önkormányzatok Magyar vállalatok külföldi telephelye is Anyavállalat nyelvén is Felhasználható, ha megfelel a magyar előírásoknak Nem alaptevékenység esetén cost plus módszer 3-7 % közti haszonráta elfogadható Van a TAO bevallásban 2014/2015. Felhasznált II erőforrások van Lakatos Funkcionális Mária elemzés Funkcionális elemzés 28 részeként részeként Funkcionális elemzés Nincs van van
Alapelvek Az adóév utolsó napjáig a legnagyobb gondossággal és körültekintéssel figyelembe kell venni minden jelentős tényt és körülményt. Nem várható el a gazdálkodótól, hogy aránytalanul nagy költséget fordítson a nyilvántartás kialakítására. A nyilvántartást szerződésenként kell elkészíteni! 29
Mi a rendelkezés lényege? 2003. szeptember óta a magyar szabályozás kiemelten foglalkozik a transzferárak kérdéskörével, valamint előírja a dokumentációs kötelezettségeket, Piaci ár alkalmazásának kötelezettsége-tao Ennek igazolására igazoló dokumentáció készül rendelet pontosítja törvényt és egészíti ki elkészítésének határideje a bevallás benyújtásának időpontja. 30
Bejelentési kötelezettség A kapcsolt vállalkozásokkal rendelkező adózók számára az első szerződés megkötésétől számított 15 napon belüli bejelentési kötelezettséget az Art. 23. (4) bekezdés b/ pontja írja elő. Bejelentési kötelezettség van a kapcsolt vállalkozói kapcsolat megszűnésekor 31
Mi a kötelezettség? Azon vállalatok vagy egyének, akik a velük kapcsolatban álló (hazai vagy külföldi) vállalattal vagy egyénnel, vagy adóparadicsomban bejegyzett vállalattal vagy egyénnel tranzakciót hajtanak végre, teljes transzferár dokumentáció elkészítésére kötelesek. 32
Vállalati szervezetek - Példa A vállalat X magánszem nszemély k 100% 15% 2% 36% k k k Y magánszem nszemély k 98% k Ügyvezetők k is B vállalat k C vállalat 33
Hogyan kerül megfogalmazásra az adótörvényben a transzferár? Amennyiben a kapcsolt vállalkozások egymás közötti szerződésükben magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak a szokásos piaci árnál, a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözetnek megfelelő összeggel az adózó - az e törvényben előírt más, az adózás előtti eredményt növelő vagy csökkentő jogcímektől függetlenül - adózás előtti eredményét a következő módon kell, hogy korrigálja: 34
Milyen korrekciókat ír elő az adótörvény 18.? - csökkentő a. az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye nagyobb, mint a szokásos piaci ár alkalmazása mellett lett volna, és b. a vele szerződő kapcsolt vállalkozás belföldi illetőségű adózó, vagy olyan külföldi személy, amely az illetősége szerinti állam jogszabályai szerint társasági adónak megfelelő adó alanya, valamint c. rendelkezik a másik fél által is aláírt okirattal, amely tartalmazza a különbözet összegét; 35
Milyen korrekciókat ír elő a törvény? - növelő növeli (kivéve, ha vele magánszemély nem egyéni vállalkozóként kötött szerződést), ha az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye kisebb, mint a szokásos piaci ár mellett lett volna. 36
Mi is az az APA? Az APA egy olyan megállapodás, melyet egy multinacionális társaság ügyletével kapcsolatosan jelent ki egy adóhatóság, melyet egy másik ország adóhatósága is elfogad. Ez esetben ez egy előzetes jóváhagyást jelent, és nem jelent megkérdőjelezési pontot a vizsgálatkor, amikor az ellenőrzés történik. 37
Anya és leányvállalat közti belső szolgáltatási kapcsolat elemzése Eltérő szakmai álláspontok 1. A részesedés megszerzésével és igazgatásával kapcsolatos költségek az anyavállalatot, a leányvállalat irányításával kapcsolatos költségek a leányvállalatot terheli. (USA) 2. 2.Szélesebb értelmezés: a tagvállalati ráfordítás a tagot terheli (Németország) Helyszín meghatározása A ráfordítások felmerülésének a helyszíne meghatározó. Ha az anyavállalatnál képződnek, akkor nem terhelhetőek tovább Az elszámolóárat előre és írásban kell rögzíteni. 2014/2015. II Lakatos Mária 38
Díjazás megállapítása Díjazást akkor lehet megállapítani: a szolgáltatás egyértelműen elhatárolható, a fogadó fél érdekében nyújtották, számszerűsíthető előny keletkezik 2014/2015. II Lakatos Mária 39
Mikor számolható el az anyánál? anyavállalat taggyűlése, részvényesek kiadásai, holdingstratégia költsége, Leányvállalat alapítása, vétele Kockázatkezelés, Holdingeredmény dokumentálása Leányvállalat ellenőrzése Részesedésfelügyelet A holdinghoz tartozásból származó előnyökért nem lehet díjat szedni(holdingtámogatás) 2014/2015. II Lakatos Mária 40
Tagvállalatnál elszámolható költségek Olyan szolgáltatások, amelyek harmadik féltől is jöhetnének, Gazdasági és pénzügyi tanácsadás, ezen belül: beszerzés,tanácsadás, PR feladatok, döntéstámogató eszközök, informatikai feladatok, könyvelési feladatok, Versenyjogi, polgári jogi, adójogi, vámjogi tanácsadás 2014/2015. II Lakatos Mária 41
Nem egyértelműen besorolható szolgáltatások Centrális koordináció (leányvállalat szinergiahatása, anyacégnél számolható el) Vertikális koordináció ( anya-és leány közti elhatárolások a felhasználás helyén kell elszámolni) Horizontális koordináció (leányvállalatok közti elhatárolások köztük kell felosztani) 2014/2015. II Lakatos Mária 42
Szabadalom, know how díja Nehéz az összehasonlítás nincs két egyforma szabadalom Általában a forgalom 0,5-1 százaléka elfogadható Szempontok: Használat terjedelme, A szolgáltatások terjedelme, Innovációs fok, Időtartam, Továbbfejlesztési jog,haszálati jog földrajzi terjedelme, Export korlátozás, Beruházási igény, Piaci feltételek 2014/2015. II Lakatos Mária 43
7. Nézzünk meg a környező országok közül néhányat! Fontos, hogy az egyes EU országokban milyen szabályozások élnek transzferárakkal kapcsolatban, mivel anyavállalataink esetleg átadják szabályozásaikat. Lehet, hogy feleslegesen dolgozunk, hiszen már kidolgozásra került a dokumentáció a társvállalatnál, ami nálunk elfogadható lehet. 2014/2015. II Lakatos Mária 44
Transzferár szabályozás - Ausztria Az osztrák társasági adó törvény foglalkozik a transzferár kérdésével (6. és 8. ) Nincsen bírság dokumentáció hiányában, azonban ha adóhiányt tárnak fel, akkor természetesen az adó és pótléka ott is fizetendő. Nincsen kötelező dokumentációs kötelezettség, azonban a szerződés megléte feltétel, melyet az adóhatóság bármikor bekérhet. Érdekessége, hogy az OECD irányelvét nem vette át törvényi szinten, csak némely rendelet utal rá. Az APA alkalmazását kifejezetten ajánlják. 2014/2015. II Lakatos Mária 45
Transzferár szabályozás - Franciaország A francia adótörvény nevesíti. Előnyben részesíti a CUP és Resale Price módszereket, de elfogadja a Cost Plus, a Profit Split és TNMM módszereket is. 40-80% közötti adóbírság alkalmazása gyakorlott (szándékosságtól függően), valamint évi 9%-os büntetőkamat. Ha valaki nem tudja bemutatni a transzferár dokumentációt, akkor 7.500 EUR évi büntetést kell fizessen. Ugyanazt a dokumentációs listát kéri, mint a magyar rendelet. Az APA alkalmazása 1999 szeptembere óta elfogadott, de aki ezt alkalmazza, annak külön adóbevallást is készítenie kell. Az alkalmazása 3-5 évre előre engedett 2014/2015. csak. II Lakatos Mária 46
Transzferár szabályozás - Németország Az adótörvényen túl számtalan rendelet is szabályozza a transzferárak nyilvántartását. A CUP, Resale Price és Cost Plus módszereket fogadja el, míg a haszon alapú módszereket nem támogatja. Szigorú bírságolás, 1 millió EUR-ig büntethet, ha nem adjuk le időben a dokumentációt, valamint 6%-os büntetőkamat. (mentesség adható alóla). A dokumentációt az adóhatósági kérés után 60 nappal kell benyújtani. Az APA lehetőség elvileg adott, de nagyon ritkán és különösen nagy cégek esetében adtak rá engedélyt. 2014/2015. II Lakatos Mária 47
Transzferár szabályozás - Hollandia Az adótörvény nevesíti. Előnyben részesíti a CUP és Resale Price módszereket, de elfogadja a Cost Plus, a Profit Split és TNMM módszereket is. Az adóbírság 0-100%-ig terjedhet. Az APA lehetőség adott. Relatíve lazább szabályozási terület. 2014/2015. II Lakatos Mária 48
Transzferár szabályozás - Svájc Nincsen szabályozva törvényileg. A rendeleti szinten elfogadott módszerek a CUP, a Resale Price és Cost Plus módszerek, de rugalmasan kezeli a többi elfogadását is. Nincsen dokumentációs kötelezettség és szankció sem. Az APA formailag itt nem létezik. 2014/2015. II Lakatos Mária 49
Transzferár szabályozás - Anglia Több törvény (köztük az adótörvények is) szabályozza. Elfogadja az összes módszert (de az ügyleti módszereket preferálja). Ha a társaság nem követi a dokumentációs kötelezettségeket, akkor 3.000 GBP büntetésre számíthat. Az adóbírság 0-100%-ig terjedhet. Szigorú dokumentációs követelményeket ír elő. Az APA alkalmazása 1999 szeptember óta él. Az alkalmazása 3-5 évre előre engedett csak. 2014/2015. II Lakatos Mária 50
Transzferár szabályozása - USA Az adótörvény szabályozza. Minden módszert elfogad és a legmegbízhatóbbat javasolja. Adóhiány esetén 20-40%-os büntetésre lehet számítani. Hosszú listája van a dokumentációs követelményeknek, melyeket az adóhatóság bármikor bekérhet. Külön adóbevallása van a transzferár tranzakcióknak (Forms 5471 és 5472) Az APA alkalmazása ismert és gyakorlott, azonban díja van (5 ezer 25 ezer USD). Az alkalmazása 3-5 évre előre engedett csak. 2014/2015. II Lakatos Mária 51