A magyar-horvát testvértelepülési kapcsolatok alakulása a határ mentén D R. K E L L E R K R I S Z T I N A P A N N O N E G Y E T E M N A G Y K A N I Z S A I K A M P U S Z D R. K R I S T I N A S V R Ž N J A K K R I Z S E V Á C I M E Z Ő G A Z D A S Á G I F Ő I S K O L A ( H O R V Á T O R S Z Á G ) K A S Z Á S N I K O L E T T A P A N N O N E G Y E T E M N A G Y K A N I Z S A I K A M P U S Z V E S Z P R É M, 2 0 1 4. N O V E M B E R 2 8.
Testvértelepülési mozgalom Lokális szintű kapcsolatépítés egyik fő eszköze Számos elnevezés különböző nyelveken (twin cities, friendship towns, sister cities, Partnerstädte, городапобратимы) A testvérkapcsolati mozgalom két közösség közötti olyan találkozásokat tesz lehetővé, melyek során azok az európai értékeket szem előtt tartva, közösen lépnek fel a jelentkező problémákkal szemben és egyre szorosabb, baráti viszonyt alakítanak ki egymással. (Jean Bareth)
Testvértelepülési kapcsolatok száma Világszerte több mint 30 ezer település Európai Unió területén több mint 20 ezer (2010) Magyarország: 1.704 (2010) Horvátország: 279 (2010) Az első hivatalos kapcsolat kezdete: 1920 Feszültségek feloldásának módja: Montbéliard és Ludwigsburg (1950) Segítségnyújtás: portugál tűzvész (1995)
A jó testvértelepülési kapcsolat ismérvei A megfelelő partner kiválasztása A megfelelő támogatási rendszer kialakítása Fenntartható kapcsolatok megteremtése Napjaink főbb témáinak megvitatása Lakosság és az egész közösség bevonása Közös célok meghatározása Európai dimenzió beiktatása A finanszírozás megszervezése Forrás: Európai Önkormányzatok és Régiók Tanácsának ajánlásai alapján saját szerkesztés
Magyar és horvát helyzetkép Több mint 100 testvértelepülési kapcsolat létezik A kapcsolatok létrejöttének szakaszai: Rendszerváltás előtt Mohács-Pélmonostor (1970), Pécs-Eszék (1973) Délszláv háború idején Magyar segítségnyújtás hatása, Szigetvár-Slatina, Nagyatád-Križevci Turisztikai kapcsolatok 2000-től Csurgó-Vrsar, Marcali-Medulin, Fonyód-Novi Vinodolski, Siófok- Poreč Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program hatására Hévíz-Čazma
Kutatás célja Zala, Somogy és Baranya megyékben, horvát oldalon pedig Međimurska (Muraköz), Koprivničko- Križevačka (Kapronca-Körös), Virovitičko-Podravska (Verőce-Drávamente) és Osječko-Baranjska (Eszék- Baranya) megyékben kialakult települési és megyei önkormányzati együttműködések vizsgálata Kapcsolatok kezdete, jellege, jelenlegi és jövőben tervezett tartalma, célcsoportjai, lakosság bevonásának mértéke, sikeressége, intézményi és pénzügyi háttere, esetleges problémái
Kutatás módszertana I. Egyéni, strukturált interjúk Krausz Veronika nemzetközi referens, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége testvértelepülésekkel foglalkozó képviselője Inkei-Farkas Márton, a Horvát-Magyar Európai Panoráma főszerkesztője Tervezett interjúpartner Marta Vidakovic Mukic, az Európai Önkormányzatok és Régiók Tanácsa horvátországi képviselője
Kutatás módszertana II. Kérdőíves kutatás teljes körű adatfelvétellel 70 magyar és 68 horvát település megkeresése 2014. április 1. és május 31. között Online kérdőívek alkalmazása magyar és horvát nyelven 52 magyar (74,43%), és 10 horvát válaszadó (14,7%) Településre vonatkozó kérdések Testvértelepülési kapcsolatokra vonatkozó kérdések Horvát/magyar testvértelepüléssel folytatott kapcsolatra vonatkozó kérdések
Kutatási modell
Kutatás eredményei A testvértelepülési együttműködések előnyei a kérdőívet kitöltő magyar önkormányzatok szemszögéből 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 44 34 34 27 25 válaszok gyakorisága 18 15 2 a helyi lakosok közötti találkozás lehetősége az önkormányzati vezetők közötti tapasztalatok megosztása település turisztikai célú népszerűsítése külföldön pályázati forrásokhoz jutás lehetősége közös érdekek érvényesítése oktatási együttműködés település beruházási célú népszerűsítése külföldön katasztrófavédelmi célok közös megvalósítása Forrás: saját kutatás
Kutatás eredményei A testvértelepülési együttműködések célcsoportjai a kérdőívet kitöltő magyar önkormányzatok szemszögéből 50 45 45 választott önkormányzati képviselők 40 35 35 34 önkormányzati munkatársak 30 25 28 25 helyi vállalkozások 20 15 10 5 18 helyi egyesületek és szabadidős klubok kulturális intézmények és csoportok lakosság 0 válaszok gyakorisága Forrás: saját kutatás
Kutatás eredményei A testvértelepülési együttműködési területek gyakorisága a kérdőívet kitöltő magyar önkormányzatok esetében Forrás: saját kutatás
Kutatás eredményei A horvát testvértelepüléssel folytatott együttműködés különböző szempontjainak sikeressége a kérdőívet kitöltő magyar önkormányzatok esetében Forrás: saját kutatás
Kutatás eredményei A horvát testvértelepüléssel folytatott együttműködés során felmerült problémák gyakorisága a kérdőívet kitöltő magyar önkormányzatok esetében Forrás: saját kutatás
Az eredményeket bemutató kutatási modell
Javaslatok a testvértelepülési kapcsolatok fejlesztése érdekében Kapcsolatok intézményesítése Jogilag nem kötelező hivatalos eskü, charta, egyezmény, baráti vagy együttműködési szerződés aláírása Jogi szabályozás hiányában az eskü formája és tartalma kötetlen, a kibontakozó partnerség természetének függvényében és a partnertelepülések igényei szerint alakítható Kapcsolatok nyilvántartása, adatbázis frissítése (TÖOSZ) Testvértelepülési konferencia szervezése Felelős megnevezése az önkormányzatnál (33-nál nincs)
Javaslatok a testvértelepülési kapcsolatok fejlesztése érdekében Pályázatokban való intenzívebb részvétel 22 nem pályázott eddig külső forrásokra Európa a polgárokért program Pénzügyi alap létrehozása 16 magyar és 5 horvát önkormányzat rendelkezik ezzel Gazdasági területen való együttműködés Helyi termelők (23 magyar és 3 horvát) Beruházások (3 magyar)
Információ honlapon való közzététele
További kutatási irányok meghatározása Vizsgálat kibővítése a két ország teljes területére Osztrák-magyar és szlovák-magyar testvértelepülési kapcsolatok vizsgálata
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!