Alkatrészek Conrad Szaküzlet 1067 Budapest, Teréz krt. 23. Tel: (061) 302-3588 Conrad Vevőszolgálat 1124 Budapest, Jagelló út 30. Tel: (061) 319-0250 Retrorádió saját összeszerelésre Komplett csomag házzal és az összes szükséges alkatrésszel Rend. sz.: 19 13 54 A retrorádió Ez a rádió egy egyenes vevő a középhullámú sáv vételére. Az átvitt sávszélesség a szokásos amplitúdómoduláció esetén, középhullámon 4,5 khz-re korlátozódik, és ezért nem éri el az URH-minőséget. Középhullámon azonban, főleg este és éjjel, sokkal nagyobb a hatótávolság, és egész Európából vehetők adók. Középhullámú adók már a rádiózás kezdetein is léteztek. Emiatt a történelmi rádiók még ma is használhatók, és ez a rádió is képes lett volna akkor is venni az adókat. A technika hasonló az első rádióvevőkéhez. Mindkét esetben un. egyenes vevőről van szó, amely a később általánossá váló szuperheterodintól eltérően nem alkalmaz középfrekvenciát. Egy dédapáink korából való tipikus rádiónak két rádiócsöve volt, egy a vevőrész, egy pedig a végerősítő számára. Ebben a retrorádióban ennek megfelelően két félvezető van. Az egyfokozatú hangfrekvenciás erősítő funkciója pontosan megfelel a csöves végerősítőének. A fejlődés a sokkal kisebb energiafogyasztásban mutatkozik: Ma már egyetlen 1,5 V-os elem elég ahhoz, hogy több mint 200 óráig legyen vétel. A történelmi mintához egy huzalantennát kellett csatlakoztatni, és egy pótlólagos visszacsatoló szabályzót kellett csavargatni, hogy optimális vételt lehessen elérni. A nap végén ezt hallhattuk a bemondótól: "Ne felejtse el az antennát földelni!" - ez villámvédeli okokból volt fontos. Ennek a rádiónak azonban modern ferritantennája van. Az első rádiók nem voltak olyan hangosak, mint a mai készülékek. Ez a nosztalgiarádió is közepes hangerejű egyfokozatú hangfrekvenciás erősítőt tartalmaz kis telepfeszültség mellett. Szánjon rá időt és nyugalmat, hogy kiránduljon a középhullámon, mint a régi időkben. Ennek a rádiónak csendre van szüksége a környezetében, és igényli az összes érzékszervet. Élvezze a sokféle állomást, legfőképpen este. Hallgatózzon a távoli adók után, állítsa be késélesre a frekvenciát, és figyelje közben a mutatós műszert. A retrorádióról ennél többet az interneten talál: a www.elo-web.de egy web-oldal az érdeklődő hobbi-elektronikusok számára. A magazinnak csöves rádiókról szóló tematikus oldala is van. Ha problémába ütközne, vagy további kísérleteket akarna végezni ezzel a rádióval, látogasson meg minket az interneten. forgókondenzátor; 265 pf ferritrúd 80 menetes tekercs 20 menet utáni leágazással hangszóró; 8Ω, 0,5 W forgótekercses műszer; 0,5 ma kapcsolós hangerőszabályzó;10 kω kártya 0,6 méteres huzal elemtartó 15 cm-es csatlakozóvezetékekkel IC1; középhullámú egyenes vevő; TA7642 T1 npn-tranzisztor; BC547B R1 100 Ω (barna, fekete, barna) R2 680 Ω (kék, szürke, barna) R3 100 Ω (barna, fekete, barna) R4 100 kω (barna, fekete, sárga) R5 33 Ω (narancs, narancs, fekete) C1 100 nf; kerámia (104) C2 elkó, 47 µf C3 100 nf; kerámia (104) C4 100 nf; kerámia (104) C5 100 nf; kerámia (104) C6 elkó 1000 µf A kezelőszervek szerelése A forgókondenzátor a kívánt vételi frekvencia beállítására szolgál. Illessze a hosszabbító tengelyt a forgókondenzátorra, és rögzítse szorosan a hosszú 2,5 mm-es csavarral. Vigyázzon közben arra, hogy a tengelyt ne csavarja keményen ütközésig, és használjon egy fogót a tengely megtartásához. A forgókondenzátort csak később kell a házba beépíteni két kis csavarral és a hozzávaló alátétekkel. A forgókondenzátor
Ültesse be a hangszórót a megfelelő hasítékba tolva. A csatlakozóknak lefelé kell állni, hogy később a rövid összeköttetések elérjenek a kártyához. A hangszóró elég szilárdan ül a hasítékában. Mégis egy csepp ragasztóval vagy melegragasztóval még meg lehet erősíteni. Hangszóró A három csatlakozóérintkezőjű hangerőszabályzó tartja a két csatlakozóérintkezőjű be-/kikapcsolót is. Amikor a tengelyt egészen balra forgatja, a kapcsoló nyit. Helyezze a hangerő szabályzót a baloldali szerelő furatba. Egy kis fül megakadályozza az elfordulást szerelés közben. Rögzítse a szabályzót a laposanyával, közben ne feledkezzen meg az alátétről. A kapcsolós hangerőszabályzó (potenciométer) Végül ültesse be a mérőműszert az erre a célra kialakított kerek nyílásba. Normál esetben minden további segédeszköz nélkül megmarad ott, de szükség esetén két csepp ragasztót vihetünk még fel a lapos oldalára. A műszer Forrasztási munkák A rádió megépítéséhez 8 vezeték szükséges. Vágjon le az alábbi hosszakkal vezetékdarabokat: 1 x 10 cm 3 x 8 cm 4 x 5 cm Távolítsa el a végekről a szigetelést 5 mm hosszban. A műanyag szigetelés viszonylag lágy, és kis erővel körömmel is lehúzható. Sodorja meg a vezetékereket az ujjaival. Gondosan ónozza le a csupasz vezetékvégeket, hogy a finom erek ne tudjanak kiszabadulni. Az ónozáshoz egyszerre tartsa oda a forró pákahegyet és az ónt a vezetékvéghez. A forrasztóónnak teljesen be kell futnia a vezetékvéget. Ültesse be a kártyát az elektronikus alkatrészekkel a beültetési rajznak megfelelően. Kezdje az ellenállásokkal: R1 (100 Ω, barna, fekete, barna), R2 (680 Ω, kék, szürke, barna), R3 (100 Ω, barna, fekete, barna), R4 (100 kω, barna, fekete, sárga) és R5 (33 Ω, narancs, narancs, fekete). Hajlítsa le a lábakat szükség szerint, és dugja őket a kártya megfelelő furataiba. Az alsó oldalon forrassza meg a két lábat. Vágja le a kiálló végeket egy éles csípőfogóval kb. 2 mm-re a kártyától. Figyelem: Ne vágja le a végeket túl közel a kártyához, mert a keletkező mechanikai feszültség felfeszítheti a rézfóliát. Egy ellenállás beforrasztása Ha az összes ellenállás már be van forrasztva, ültesse be a félvezetőket. Gondoljon arra, hogy a két félvezető alkatrésznek azonos alakú a háza, és három lába van, de nem szabad felcserélni őket. Az IC1 felirata TA7642, a T1 tranzisztoré BC547B. Figyelje mindig a lapos oldalát a háznak. A beszerelés irányát a kártya feliratozása mutatja. Az előkészített vezetékek Ha még kevés tapasztalata van a forrasztás terén, a vezetékvégek beónozása jó gyakorlat, ahol nem sokat lehet hibázni. Egy kis forrasztási tanfolyamot talál az ELO-Magazin-ban (www.elo-web.de). Most forrassza össze a kártyát. Tájékoztatásul szolgál a komplett vevő kapcsolási rajza az útmutató utolsó oldalán. Alkatrészek a kártyán Ültesse be IC1-et és a T1-et, valamint a kondenzátorokat Forrassza be most a C1, C3, C4 és C5 kerámia tárcsakondenzátorokat. Mind a négy azonos típusú: 100 nf (104). Már csak a C2 (47 µf) és a C6 (1000 µf) elektrolit-kondenzátor hiányzik. Ügyelni kell a beépítési helyzetre. A kártyán a pozitív pólus van jelölve, ez a hosszabbik kivezetés. A negatív pólust egy fehér csík jelöli a műanyag szigetelésen.
Majd szerelje be a forgókondenzátort a homloklapba. Használja az alátéteket a 2,5 mm-es rögzítőcsavarokhoz, amelyeknek nem szabad túl mélyen a forgókondenzátorba nyúlni, mivel ekkor megérinthetnék a lemezeket. Kösse össze a kártyát a szerelési rajznak megfelelően a műszerrel, a hangszóróval, a hangerőszabályzóval és az elemmel. Az elkókat beültetni - a beültetett kész kártya. Következik a forgókondenzátor beforrasztása a kártyába. A szükségesnél több kivezetése van, ami előnyös a későbbi további kísérletekhez (lásd ELO Das Magazin). A burkolaton C1, C2, C3, C4 feliratok vannak. A C1 és C2 szegmensek értéke 265 pf, de csak a C2-t van tényleges használatban. A közbenső kivezetések vezető kapcsolatban vannak a tengellyel, és az ellencsatlakozást képezik a forgókondenzátor mindegyik szegmenséhez. Ezen kívül vannak még finomhangoló kondenzátorok is, amelyeknek a C1 és C2 fölött külön csatlakozófüle van. A forgókondenzátor egyúttal a mechanikai tartó is a kártya számára. A hosszú csatlakozókat megfelelően fel kell hajlítani, és a rövidebb csatlakozásokkal össze kell forrasztani őket, és a végükön egy szöget kell képezni. Így elérhető, hogy a kártya a forgókondenzátor beszerelése után kb. 2,5 cm távolságra legyen az előlaptól. Ez döntő a jó vétel szempontjából, mivel a ferritantennának legalább 2 cm távolságban kell lennie a kártyától. A komplett huzalozás Összekötés a forgókondenzátorral Forrassza be most a megfelelő kábeldarabokat. Hosszuk a huzalozási rajzon látható. Választhat, hogy az ónozott huzalvégeket átvezeti a lyukakon, és úgy forrasztja, mint a többi alkatrészt, vagy pedig az alsó oldalon laposan ráforrasztja a forrpontokra. A GND (föld) csatlakozáshoz az elemtartó fekete vezetékét kell forrasztani. A piros csatlakozás a hangerőszabályzó kapcsolójához vezet. Forrassza be már a tekercseket is. De csak később tolja át őket a ferritrúd felett, mivel az érzékeny sodrott bekötővezeték könnyen eltörhet. A ferritrúd rögzítése Tolja be a ferritrudat a vevőtekercsbe, és rögzítse egy kis ragasztófilmmel vagy melegragasztóval a homloklapra. A beépítés iránya fontos a rádió jó működése szempontjából. A tekercs hosszabbik szakaszának a forgókondenzátor irányába kell néznie. Ha később hangos sípolás lépne fel (visszacsatolás), valószínűleg fordítva lett beszerelve a tekercs. Ilyenkor induktív csatolás jön létre a kártya és a vevőtekercs között. A rádió most teljesen kész, már csak tesztelni kell. Rajzolja le a felépítést a nevének és a dátumnak a megadásával együtt az útmutató füzet utolsó oldalára. Ezt az oldalt azután másolja le, vagy válassza le, és ragassza be a rádió házába. Ily módon még évek múlva is mindent követni tud, és az esetleges javításokat el tudja végezni. Így van ez az öreg csöves rádióknál is. Több év után is lehetőség van a javításra, mivel a kapcsolási rajz benne van a készülékben. Huzalozási rajz Az első teszt A rádiónak egy 1,5 V-os alkáli típusú ceruzaelemre van szüksége. Egy csak 1,2 V-os ceruza-akkumulátor nem alkalmas, mivel a kisebb feszültség miatt csak csökkent vételi teljesítmény áll rendelkezésre. Rakjon be egy új 1,5 V-os alkáli típusú ceruzaelemet. Kapcsolja be a rádiót, és csavarja teljesen fel a hangerőszabályzót. A frekvenciahangoló gombbal hamar találni fog egy adót, amely hangosan és tisztán szólal meg a hangszóróból. Nappal valószínűleg csak közeli rádióállomások vehetők. Keresse meg tehát a helyi adót. Mintegy két órával naplemente után válik igazán "éberré" a rádió. Számos távolit adót tud már fogni. Állítsa be a legalsó frekvenciát (a forgókondenzátor teljesen balra), amelyen előreláthatólag nem fogható adó. A műszer mutatójának a 8 és 10 jelölés között kell állnia. Ez azt igazolja, hogy az elem rendben van.
Forgassa most a hangerőszabályzót balra (halk). Ezzel együtt a mutató kitérése is csökkenni fog. A műszer a hangszóróerősítő áramát mutatja. Láthatja, hogy csökken az áramfelvétel, ha halkabbra állítja a rádiót. Vétel a gyakorlatban Állítson be egy adót. A mutató kitérése csökken, ezzel a pontos frekvencia-beállítást igazolja. A műszer tehát egyúttal a hangolásjelzés feladatát is ellátja, amit a régi csöves rádiók esetében gyakran egy kijelzőcsővel (varázsszem) valósítottak meg. Ha egy adó túl nagy térerővel fogható, a rádió túlvezérlődhet. Erős torzítást hallhat. Ebben az esetben kissé vissza kell csavarni a hangerőt, és esetleg egy kissé a frekvencia mellé kell hangolni, amíg tiszta nem lesz a hang. A skála hitelesítése A rádióra rá van nyomtatva egy frekvenciaskála. Ahhoz, hogy a kijelzett frekvenciák lehetőleg pontosan egyezzenek, a vevőt hitelesíteni kell. Az összehasonlításhoz két rádióadó szükséges ismert frekvenciával a tartomány alján, ill. tetején, vagy pedig egy másik rádió. A legfontosabb adók és frekvenciák táblázata az interneten, pl. az ELO Das Magazin-ban található meg. Először a felső adót állítsa be. Állítsa ezután a C2 fölötti finomhangoló kondenzátort a forgókondenzátoron egy csavarhúzóval addig, míg az adó a skálán megfelelő helyre nem kerül. Állítson be ezután egy adót az alsó tartományban. Tolja el most a tekercset a ferritrúdon egy kicsit a közepén kívülre, amíg a frekvencia kijelzése nem lesz helyes. Ezzel a felső beállítás is kissé eltolódik, ezért annak a beállítását meg kell ismételni. Az irányok betájolása A rádió ferritantennája érzékenyen reagál az irányra. A legnagyobb jelerősséget akkor veszi, ha merőlegesen áll a vételi irányra. Fordítva, az adó irányát különösen pontosan tudja betájolni, ha a rádiót úgy forgatja, hogy az adó teljesen eltűnjön. Ezt a módszert alkalmazhatja akkor is, ha egy nagyon erős adó a szomszédos frekvenciákon működő adókat elnyomja. Néha akkor hall jobban egy gyenge adót, ha a rádiót megfelelően elforgatja. Távolsági vétel Figyelje egyszer este a középhullámú sávot. Mintegy két órával naplemente után egyre jobbá válik a vétel. Számos adót fog hallani egész Európából. Gyakran 30 vagy még több állomás közül választhat. Néha közel van egymáshoz az adók frekvenciája. Figyelje ekkor nagyon pontosan a műszer mutatójának a kitérését ahhoz, hogy egy állomás frekvenciáját a lehető legpontosabban behangolja. A középhullámú vétel közben még sokminden mást is felfedezhet. További vételi kísérletek, tanácsok és ötletek, valamint a vevő bővítései olvashatók az ELO online-folyóiratában:www.elo-web.de. Impresszum 2011 Franzis Verlag GmbH, 85586 Poing http://www.elo-web.de Szerző: Burkhard Kainka Kivitel és forma, szedés: www.ideehoch2.de ISBN 978-3-7723-4229-5 Minden jog fenntartva, a fotómechanikus reprodukcióé és az elektronikus médiákon történő tárolásé is. Csak a kiadó írásos engedélyével szabad másolatokat készíteni előállítása és terjesztése papíron, adathordozókon vagy az interneten, különösen PDF-fájlként, ellenkező esetben büntetőjogi következményekkel járhat. A hardver és szoftver termékmegnevezések többsége, valamint a jelen leírásban szereplő céges logók rendszerint bejegyzett termékmegjelölések, és akként kezelendők. A kiadó lényegében a gyártó írásmódját alkalmazza a termékmegnevezéseknél. A kézikönyvben bemutatott összes kapcsolást és programot a lehető legnagyobb gondossággal fejlesztettük ki, vizsgáltuk be és teszteltük. Ennek ellenére nem lehet teljesen kizárni a kézikönyvben és a szoftverben előforduló hibákat. A kiadó és a szerző a hibás adatokért és következményeikért nem vállal felelősséget. Magyarázatok a kapcsolási rajzhoz A történelmi mintában a nagyfrekvenciás fokozat egy rezgőkörből és a varázsszemből állt. Ez a rádió ugyancsak egy tekercsből és forgókondenzátorból álló rezgőkört alkalmaz. De a kis integrált háromlábú vevőkapcsolás ténylegesen több nagy erősítésű tranzisztort tartalmaz. Emiatt már nem kell csatlakoztatni huzalantennát, mivel a ferritantenna is elegendő a távolsági vételhez. A ferritmagos tekercsből és forgókondenzátorból álló rezgőkör egyúttal a vevőantenna is. A nagyfrekvenciás jel a tekercs egyik leágazásából van kicsatolva, és a vevő-ic bemenetére (1.láb) vezetve. A kimeneten (3.láb) mind a demodulált hangfrekvenciás jel, mind pedig az automatikus erősítésszabályzás vezérlőjele jelenik meg. A feszültség a jel nélküli 1,2 V-ról nagy jelerősség esetén 1 V alá esik. A szabályzófeszültség az R4-en keresztül jut vissza a bemenetre, és vezérli a vevő erősítését. Ily módon majdnem egyforma hangosan szólnak az erős és a gyenge térerejű adók. A kb. 1 és 1,2 V közötti szabályzófeszültség a hangerőszabályzón keresztül jut a végfokozat T1 tranzisztorának a bázisára. A kb. 20 ma-es munkapont ezáltal messzemenően független a tápfeszültségtől, és a tranzisztor áramerősítésének a szórásától, a vételi térerővel azonban változik. A műszer az emitterfeszültséget mutatja, és azzal egyúttal a T1 emitteráramát. Az áram kb. 5 ma-ig lecsökken, ha kis hangerő van beállítva, mivel akkor a max. 1 kohm értékű kiegészítő bázisellenállás lecsökkenti a bázisáramot. A műszer az emitteráram minden változását mutatja, és ezzel egyúttal az elem állapotát is, és a beállított adóállomás beállított hangerejét és térerejét is. A kapcsolás különösen takarékos, és csak egy 1,5 V-os elemre van szüksége. Egy tipikus 2000 mah kapacitású alkáli típusú elem 100 órai üzemre elegendő nagy hangerő mellett. Mérsékelt hangerő mellett az elem még sokkal hosszabb ideig kitart. Az elektromos és elektronikus készülékeket tilos a háztartási hulladékkal együtt eltávolítani. Az elhasznált terméket az érvényes törvényi előírásoknak megfelelően kell eltávolítani. A leadáshoz gyűjtőállomásokat létesítettek, ahol ingyenesen leadhatja elektromos készülékeit. Lakhelyén a hatóságnál informálódhat, hol talál ilyen gyűjtőállomást. A termék megfelel a vonatkozó CE irányelveknek, amennyiben azt a mellékelt használati útmutató szerint használja. Az útmutató a termékhez tartozik, és vele kell adnia, ha azt továbbadja.