Adótervezés, adókockázat és a kettős adóztatási egyezmények ESETTANULMÁNY

Adótervezés fogalma Az adótervezés a jövedelem alakításának tudománya, amely során meghatározott térbeli és időbeli koordináták között- az adóalanyok vagy potenciális adóalanyok komplex költségvetési kapcsolatait optimalizáljuk az adóalanyok aspektusából. (Herich) 2 2

Országok és szabályozási elvek D A C B A: EU tagországok B: Kettős adóztatási egyezménnyel rendelkező országok C: Harmadik országok D: Diszkriminált területek kedvező adózású 3

Esettanulmányi Előzmények 1. A ország vállalkozása B országban Leányvállalatot/telephelyet kíván alapítani 2. Jelentős nyereség várható 3. Cél. A repatriálási utak megtervezése, optimalizálása 4

1. Vizsgált repatriálási csatorna: Osztalék B állam jellemzői:- Társasági adó 38% - Forrásadó 10% - nincs elszámolóár szabályozás A állam jellemzői: - Ta 18 % A - B közötti Kettős adóztatási egyezmény: - 40% tulajdon aránytól, forrásadó max. 5% - egyéb esetben 15% - Az egyezmény szerinti érték már a kifizetéskor alkalmazható. A országban a Ta-t csökkenti a B országba fizetett forrásadó 5

Várható adóteher osztalékágon Adótervezés nélkül Adózás előtti eredmény 1.000 B ország társasági adó 380 Adózás utáni eredmény 620 Osztalékot terhelő adó (5 %) 31 Nettó osztalék 589 Összes adóteher: 411 A kapott osztalék A államban adómentes, a forrásadó kedvezményes => de a 38%-os TA igen magas teher. 6

2. Vizsgált repatriálási csatorna: Hitelkamat A hitelkamatot => kapcsolt vállalkozás => piaci kamat alapján B államban nyújtott hitel kamata 10 % - Hitel esetén => jelentős kamatterhet kap a leányvállalat. Alultőkésítésre nincs szabályozás. 7

Hitelkamat Kettős adóztatási egyezmény: Kamatra forrásadó B országban: 15% A kettős adóztatási egyezmény 11. Cikkely alapján B államban max. 10%-a forrásadóval terhelhető. Tulajdonosnál: pénzügyi műveletek bevétele Az egyezmény 23. cikke alapján az A államban illetőséggel rendelkező tulajdonos a bevételként elszámolt bruttó kamatra jutó TA-t csökkentheti a B államban megfizetett forrásadó összegével. 8 8

Hitelkamat adóterhe: Hitel 10.000 Kamat 10% 1.000 Forrásadó 10% 100 Hitelnyújtó TA 18% 180 A B államban megfizetett forrásadó hozama után fennmaradó A állam TA 80 Nettó eredmény 820 Összes adóteher : 180 B társaság adó megtakarítása (38%) 380 Adóteher eloszlás: A ország 80 B ország 100 9

Hitelnyújtás Előny: tetszőlegesen alakítható, nyereségkamat transzfer alultőkésítés nincs szabályozva magas a kamat Hátrány: B államban 10% a forrásadó (igaz beszámítható) jelentős árfolyamveszteség-kockázat a tőkére és a kamatra is (leértékelés miatt) 10 10

3. Vizsgált repatriálási csatorna: Jogdíj Kettős adóztatási egyezmény A 11 cikk alapján a jogdíj összege B államban max. 10 % forrásadóval adóztatható A 23. cikk alapján a tulajdonos A a jogdíjra jutó TA-t csökkentheti a B államban megfizetett forrásadóval. 11 11

Jogdíj Jogdíj 1.000 Forrásadó (10 %) 100 Tulajdonos TA 18 % 180 B állam forrásadó levonása után TA adóteher 80 Összes adóteher: 180 B államban TA megtakarítás 380 Adóteher eloszlás: A ország 80 B ország 100 12

4. Vizsgált repatriálási csatorna: Management díj Kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó rendelkezéseket figyelembe kell venni. B állam: Management díj = jogdíj kategória Ha van kettős adóztatási egyezmény azzal az országgal, ahonnan a díjat utalják => azt kell alkalmazni. A management díjak jogdíjként való adóztatását külföldiek már sikeresen támadták, de nincs precedens szabályozás. 13

Várható adóteher Management díj 1.000 Tulajdonos TA 180 Nettó eredmény 820 Összes adóteher: 180 B állam TA megtakarítás 380 A beszámításos módszernél, ha B állam forrásadót vet ki, az A államba TA-ba beszámítható az A állam adó mértékéig. Ha a társaság tényleges adóterhelése csak 9 % akkor ez lesz a tényleges adóterhelés. (adókedvezmények, negativ adóalap stb)!! 14

Management díj és jogdíj Management díj Előnye: flexibilis Kérdés: B állam forrásadóztatja-e? Jogdíj A államba 10% C -be 5% Időben flexibilis. A jogdíj a forgalom %-hoz is köthető. Ez a legcélszerűbb. Amit nem lehet menedzsmentdíjban, jogdíjban kihozni, oda marad a többi módszer. 15 15

5. Vizsgált repatriálási csatorna: Szállítási szerződés Az árnál a kapcsolt vállalkozások rendelkezését kell figyelembe venni. A kettős adóztatási egyezmény 9. cikk alapján az így keletkezett jövedelem csak A tulajdonosnál adóztatható. 16 16

Várható adóteher Szállítási nyereség 1.000 Társasági adó 180 Nettó eredmény 820 Összes adóteher: 180 Megtakarítás B állam TA 380 Jelenleg még nincs szabályozás B államban a kapcsolt vállalkozások közötti árakra (nem ismerték fel) ezért az elszámoló árnál is hasonló eredmény várható Adóteher eloszlás: A ország 180 B ország 0 17

Várható adóteher Ha a társaság A állambeli adóterhe (kedvezmény) csak 9%, akkor az ezt meghaladó forrásadó beszámítás nem lehetséges.(pl.10%) 1% - elvész! Így az A államban fizetendő adó 0. Így az összes adóterhelést (kamat, jogdíj stb.) => B állam adóterhelése = 10% határozza meg. Menedzsment díj, szállítási szervezet esetén B = 0, A adóterhelése 18% Következtetések: - Az előbbi direkt repatriálási utak esetén az adóterhelést mindig a befektető A állam TA terhelése (18%) határozta meg. Eltérést jelenthet: - ha a tényleges adóterhelés eltért a nominálistól => ez esetben a B adóterhe lehet a meghatározó 18

Az egyezményhálózat hasznosítása: háromszögelés (Harmadik ország közbeiktatása ) Adóteher B állam A állam TA 38% 18% Osztalék 5% 0 Kamat 10% 18% - 10% Jogdíj 10% 18% - 10% 19

Harmadik ország közbeiktatása I. B állam => C állam egyezmény vizsgálata - építés, szerelés akkor telephely, ha több mint 12 hó - nem telephely B államban a vállalkozás, ha saját vállalkozás által megbízott személyzet révén B államba nyújtott szolgáltatás (pl. tanácsadás) - jogdíj 5% C - osztalék 10% - kamat 7% B A - menedzsment díj 5% Ezek alacsonyabbak, mint a B - A Egyezmény 20

Javaslatok I. Osztalék: B - A 5% ez jobb mint B-C Csak K országgal van 1 % forrásadó de K és A között nincs egyezmény, így ez K országban 5-55%-kal adózva. Tehát nem szabad bevonni! Kamat: B - A 10% és beszámítható B - C 7% B - K 1% C - A egyezmény => C nincs forrásadó => A államban viszont 18%-kal adózik => nem érdemes 3. országot bevonni! 21

Jogdíj Javaslatok II. B 10% forrásadó B - C 5% B - A 10% beszámítással csökkenti az A állambeli TA-t Nem célszerű beiktatni, nem jár előnnyel a beszámítás miatt. Figyelni kell, hogy a B -ben történő forrásadó fizetés és A adófizetés között kevés idő teljen el (év végén kell fizetni) 22 22

Management díjak Javaslatok III. Csak akkor kell C közbeiktatni (5%), ha a B kivetné rá az adót (A kettős adóztatási egyezmény alapján nem lehetne). 23

Harmadik ország közbeiktatása II. Az adóteher tulajdonképpen az A adóteher 18 % (vagy 9%). Tehát javítani úgy lehet, ha A államban adómentes jövedelmet kapunk. 24 24

Harmadik ország közbeiktatása Tehát kell egy olyan ország, ahol: 1. Nem minősül ellenőrzött külföldi vállalkozásnak, így az onnan származó osztalék A államban levonható (Ta-alapból) 2. B -ből az ebbe az országba fizetett díjak alacsony adóterhelésűek 3. A 3. országból A -ba fizetett osztalék ne adózzon (ott) B 4. A 3. országban az adókulcs kedvező legyen 25 F => kedvező kulcs A Adómentes

Harmadik ország közbeiktatása Ilyen országok pl. Andorra, Bahamák, Bermuda, Ciprus stb. Ügyelni kell az ellenőrzött külföldi társaság definícióra. 26 26

F TA => 4 %, osztalékfizetésnél nincs adó Tehát, ha B F A a jövedelem útja, akkor B 38%-a helyett 4%-kal adóztatja le a jövedelmet F. F -ből adómentesen jöhet az osztalék A -ba. A ban nem keletkezik adókötelezettség. 27

Összes adóterhelés 4%

Adókockázati elemek Adókockázat=az adóhatóság másképp minősít eseményeket, mint amivel az adóterv számol. (Gazdaságilag indokolható) Pl. köztes holding valódi gazdasági tartalommal bír-e Az adótervezés mellékhatásai : bonyolultabb vállalati struktúra, pótlólagos költségek, kettős adóztatás, stb. Ügyelni: dokumentálás, változások (belső 29

Adóhátrányok is keletkezhetnek A veszteségelhatárolás terén Beszámításnál belföldi természetes személy bekapcsolása esetén, finanszírozási költség korlátlan elszámolhatósága terén, a rejtett tartalék felfedésének kötelezettsége esetén, holding költségek (alapítás, folyó költség, forgalmi adó, helyi adó, börzeadó, illetékek stb.) miatt. 30

A nemzetközi adótervezés Komplex feladat. A törvényességi keretek, a tulajdonosi érdekek, az adókockázat összehangolása igen bonyolult tevékenység. Színvonalas adótervezéshez törekedni kell a teljes környezet minél szélesebb feltárására A belső és külső adójogszabályok és azok várható alakulásának megismerésére.

Fontos! Teljes bizonyosság, zéró adókockázat a nemzetközi adózásban sem érhető el. Fontos a kockázat feltárása és minimalizálása 32

Nemzetközi tapasztalat Az adótervezésben is tehetséges nemzet vagyunk!!

Köszönöm a figyelmet! Jó adótervezést!

Az adótervezés elleni védekezés módszerei Székhely (alacsony adókulcsú országban a székhelyet alá kell támasztani) Gazdasági tevékenység előírása Minősítés: önálló vállalat, bázisvállalat (megváltozik a jogi megítélése) - van-e saját érdek - van-e saját gazd. tev. - gazdasági beágyazódás - aktív/passzív tev. aránya 37

Összegezve A nemzetközi tapasztalatok arra mutatnak, hogy az adótervezéshez való jog (a legkedvezőbb adózási feltétel) elismert, ha a gazdasági cél is bizonyított. A gazdasági célt a megfelelő aktivitás bizonyíthatja. A meglévő adótervezési értékeket célszerű bizonylatokkal alátámasztani, akár a székhely, akár a gazdasági tevékenység vagy bármely más kockázati elem vonatkozásában!. 38

Adókockázat és egyezmények A magas adószintű országok különböző intézkedésekkel igyekeznek az adótervezés mozgásterét csökkenteni. (Pl. meghatározott holdingtársaságok kizárása az egyezményi hatályból, az egyezmény alkalmazhatóságának a székhely ország adószintjétől való függősége, passzív tőketársaság kizárása az egyezményből, külön feltétel ha a tulajdonos egyik egyezményes országban sem rezidens stb.) Megoldás: az érintett országok szabályozó környezetének teljes körű átvilágítása és folyamatos figyelése. 39 39

A tevékenység (át)minősítése Különösen a passzív jövedelmek (például osztalék, értékesítési nyereség) esetén egyes országokban vizsgálják az anyaországi korlátlan adókötelezett tulajdoni arányát, vagy a célország adószínvonalát (adókulcs %-a). Fennáll a részesedési jövedelem aktív jövedelemmé minősítésének kockázata, és e szerinti adóztatása pl. adóbeszámítással, tőkeexport-semlegesség. 40

Forrásadó A korlátlan adókötelezettség belépése - ezzel az adótervezési cél annulálása - egyes országokban egyezmény mellett is lehetséges, a jogi személy: aktív jövedelme után; tőzsdejövedelem esetén; harmadik ország (köztesholding) esetén, ha nincs gazdasági tevékenység; ha az adószínvonal egy mértéket nem ér el. Az adótervezés esetén nincs teljes biztosíték arra, hogy a köztesholding adójogilag el lesz ismerve és nem keletkezik ellentétes irányú effektus. 41

Nemzetközi adótervezés Nincs egységes szabályozás Egyes országok érdekei eltérőek, a harmonizáció lassú és ellentmondásos. Adótervezés elleni VÉDEKEZÉS módszerei: A magas adószintű országok nemzetközi szervezeteken keresztül igyekeznek nyomást gyakorolni az alacsonyabb adószintű országokra, miközben ők is rákényszerülnek az adóglobalizáció hatásainak elviselésére. 43

Az adótervezés elleni védekezés módszerei Székhely (alacsony adókulcsú országban a székhelyet alá kell támasztani) Gazdasági tevékenység előírása Minősítés: önálló vállalat, bázisvállalat (megváltozik a jogi megítélése) - van-e saját érdek - van-e saját gazd. tev. - gazdasági beágyazódás - aktív/passzív tev. aránya 44

Összegezve A nemzetközi tapasztalatok arra mutatnak, hogy az adótervezéshez való jog (a legkedvezőbb adózási feltétel) elismert, ha a gazdasági cél is bizonyított. A gazdasági célt a megfelelő aktivitás bizonyíthatja. A meglévő adótervezési értékeket célszerű bizonylatokkal alátámasztani, akár a székhely, akár a gazdasági tevékenység vagy bármely más kockázati elem vonatkozásában!. 45

Adókockázat és egyezmények A magas adószintű országok különböző intézkedésekkel igyekeznek az adótervezés mozgásterét csökkenteni. (Pl. meghatározott holdingtársaságok kizárása az egyezményi hatályból, az egyezmény alkalmazhatóságának a székhely ország adószintjétől való függősége, passzív tőketársaság kizárása az egyezményből, külön feltétel ha a tulajdonos egyik egyezményes országban sem rezidens stb.) Megoldás: az érintett országok szabályozó környezetének teljes körű átvilágítása és folyamatos figyelése. 46 46

A tevékenység (át)minősítése Különösen a passzív jövedelmek (például osztalék, értékesítési nyereség) esetén egyes országokban vizsgálják az anyaországi korlátlan adókötelezett tulajdoni arányát, vagy a célország adószínvonalát (adókulcs %-a). Fennáll a részesedési jövedelem aktív jövedelemmé minősítésének kockázata, és e szerinti adóztatása pl. adóbeszámítással, tőkeexport-semlegesség. 47

Forrásadó A korlátlan adókötelezettség belépése - ezzel az adótervezési cél annulálása - egyes országokban egyezmény mellett is lehetséges, a jogi személy: aktív jövedelme után; tőzsdejövedelem esetén; harmadik ország (köztesholding) esetén, ha nincs gazdasági tevékenység; ha az adószínvonal egy mértéket nem ér el. Az adótervezés esetén nincs teljes biztosíték arra, hogy a köztesholding adójogilag el lesz ismerve és nem keletkezik ellentétes irányú effektus. 48

Egyéb szempontok B államban Vám és ÁFA kedvezmény az apportnál => amit lehet apportálni kell Lízing => (eltérő szabályozás miatt) => A -ban écs., B -ben lízingdíj kerül elszámolásra B -ben magas az infláció => a jövedelmet gyorsan ki kell vonni!! 50