Nyikolaj Vasziljevics Gogol : A köpönyeg
Orosz Realizmus A realista ábrázolás elfordult a romantika történelemszemléletétől. A mindennapi élet objektív bemutatása a cél. Egyszerű emberek, kőtörők, parasztok, kétkezi munkások jelennek meg. A cári Oroszországban az ukrán származású Gogol teremtett iskolát. Magát az orosz realizmust Gogol A köpönyeg című műve teremtette meg. Az orosz irodalom, minden realizmus szülőföldje. Dosztojevszkij később azt állította: Mindnyájan Gogol köpönyegéből bújtunk elő. Pétervári elbeszélések : A Nyevszkij proszpekt, Az arckép, Egy őrült naplója, Az orr (1836), A köpönyeg (1842). A pétervári témájú elbeszéléseinek közös jellemzőjük: a korábbiakhoz képest új tematika, a fővárosi élet és benne a kisember ábrázolása. Gogol teremtette meg a csinovnyik (a kishivatalnok) szánalmasnak ábrázolt típusát az orosz irodalomban. Kisember-hőseinek szolgalelkűségét gúnyoros hangon, kiszolgáltatottságát azonban részvéttel ábrázolja.
Jellegzetes alakja a csinovnyik. Kiszolgáltatott, szegény, szorgalmas. A kisember Teljesen hétköznapi figura, az orosz társadalom tipizált alakja. Elgépiesedett kisember. Nincsenek emberi kapcsolatai, csak a munkájának él. Közömbös, szolgalelkű és fejlődésképtelen. Puskin Anyeginjéből is ismert felesleges ember" típusa. Ezt az alakot sokszor azonosították a csinovnyikkal. Anyagi helyzetük nem változtat erkölcsi és lelki szegénységükön. Minden szürke hivatalnok, minden rendőrtiszt egy darab volt a kirakójátékban, ami az orosz viszonyokat ábrázolja. (fatörzs hasonlat)
A köpönyeg -hivatalnok novella -ábrázolásmódja: groteszk -aprólékos leírás -bírálja a valóságot -hangvétele objektív -szereplőtípusok -szöveg https://encrypted-tbn0.gstatic.com/images?q=tbn%3aand9gcqo8zeuniobaqljiakreq8qrbenhufehqs- RA&usqp=CAU https://moly.hu/system/covers/big/covers_582347.jpg?1575672509
A gogoli műfaj alap példája-groteszk novella. Hivatalnok novella, többször átdolgozta, kiegészítette. Nem klasszikus értelemben vett novella nagyobb terjedelmű és összetettebb témájú elbeszélés. Szélesebb távlatot mutat be az elbeszélő, van döntő fordulat(akakij feltámadása)és csattanót(a tekintélyes személy kifosztása). A groteszk irónia segítségével a korabeli orosz társadalom kritikája a bürokrácia lélektelenségének, ürességének bemutatása anekdoták, közbeszúrt vidám történetek segítségével. (gogoli nevetés) Akakij helyzete az előkelők helyzetéhez viszonyított (rétegek közötti különbségek),s ez a társadalombírálat lényege, Akakijnek nem szolgáltat senki sem igazságot. A fantasztikus befejezés eltér a realista stílustól, de Gogol nem tud jobb megoldást, ezért alkalmazza a csodát, a fantasztikumot. Akakij Akakijevics tragikomikus sorsán keresztül kapunk hiteles képet a pétervári kis-,és nagyhivatalnokok világáról. A hivatalnok céljainak értelmetlensége megmutatja azt is, hogy ha a kisember elveszíti az álmait, illúzióit (amit itt a köpönyeg testesít meg), akkor léte értelmetlenné, céltalanná válik.
Történet: Bevezető rész: Akakij életének bemutatása, koplalás, gúnyolódások jelleme: szorgalmas, türelmes, nem emeli fel a hangját soha, alázatos, szerény. Bonyodalom: hideg, vékony kabát-petrovics nem akarja foltozni a régit. nincs pénz az újra. (előző kuporgatás, nagyobb jutalompénz, koplalás). Tetőpont: a kabát elrablása, a tábornok dührohama. Megoldás: a csoda, a fantasztikum. Átvitt értelemben a korabeli társadalmi problémákon csak a csoda segíthet. Akakij halála. Befejezés: Az átélt sérelmek kisértetként való megtorlása legnagyobb problémaként a kabát elvesztését éli meg-utalás a nyomorra. Szereplői típusok: -a főszereplő Akakij Akakijevics Basmacskin(cipész) a kis hivatalnok típusa, -Petrovics, a szabó, -a nagyhatalmú elöljáró. Stílusára jellemző a részletező, aprólékos leírás. Gogol megpróbálja a történetet kívül szemlélni, hangvétele objektív,de a végső megoldásban együtt érez hősével.
A kritikai realizmus jellemző jegyei a műben: -Pontos, objektív leírás (hivatalt, a hivatalnokokat, Akakij lakását, életkörülményét, a szabó lakását, a várost, a bálat és a köpenyt). Az elbeszélés problémarendszerében jelen vannak a korabeli orosz valóság konkrétumai is: társadalmi viszonyok (hivatali viszonyok, rangkórság; a szabó felszabadított jobbágy), közállapotok (utcák, negyedek állapota, közvilágítás); életkörülmények (Akakij lakása, a hivatali helyettes irodafőnök lakása); általánosabb társadalmi problémák (Petrovics alkoholizmusa, szegénységgazdagság ellentétei: az utcakép változása Akakij útján, míg eljut a főnökhelyettes lakásáig). Sok eleme túlzó, pl.:a befejezés. A valóságelemek (a hivatal, a nevek, a rendőrségi utasításra történő utalás) és a túlzások, a valóságon túli dolgok, az irracionalitás keveredése, a hitelesnek tűnő, de pontosan nem meghatározott helyszínek (Pétervár utcái, negyedei, a Kalinka híd), az olykor túl részletes leírások, jellemzések egy különös világot teremtenek. Keverednek a valós, hiteles események, helyek, személyek a fiktív helyekkel, személyekkel, eseményekkel. Gogolt támadták A revizor miatt, miszerint a szerző valós személyeket vádolt a visszaélésekkel, csalásokkal.
A gogoli groteszk Groteszk: Grottesco = barlangbéli (ol.) szóból; kevert esztétikai minőség; rút, torz, félelmet keltő vonások ötvöződnek benne mulatságos vagy kedves elemekkel. -A komikum összetett, többrétegű válfaja: a főhős egyszerre nevetséges, komikus figura (pl. modora, beszédmódja), illetve szánalmas, kiszolgáltatott áldozat. Csúf, fejlődésképtelen, a másoláson kívül másra nem képes, koszos, nyomorúságos körülmények közt él, igénytelen (pl. étkezése), de szerény, kitartó, tisztelettudó (feljebbvalóival szemben), jószívű (pl. kollégáival) is. A cselekmény más elemeiben is szerepe van a groteszk humornak: a főszereplő élettörténete, születésének, nevének körülményei, jellemzése; a Petrovics házaspár bemutatása; Akakij és Petrovics alkudozása; a pénz előteremtésének története; a tekintélyes személy bemutatása és annak viselkedése ( beszélgetése barátjával), az új köpeny elkészültének története és az abszurd befejezés, a szellem garázdálkodása. Ezeknek az elemeknek a keverése a groteszk. A groteszk hatást az előadásmód váltja ki. A novellában több hangnem is keveredik. Az elbeszélő szerepe a komikus, ironikus, máskor pedig tragikus előadásmód adja a mű igazi hatását. Fontos emlékeznünk, hogy Gogol nemcsak a történetet, hanem annak elbeszélőjét is kitalálja, felépíti, sőt ironikusan el is határolja magától.
Gogol gúnyt űz a realista ábrázolásmódból: Erről a szabóról persze nem volna szükséges sokat beszélni, de mivel már az jött divatba, hogy az elbeszélésben minden személy jellemét pontossággal meg kell rajzolni, nincs mit tenni, gyerünk, ide azzal a Petroviccsal, hadd fessem le! a realista irodalom elbeszélője csak a tényeket rögzíti szenvtelen és tárgyilagos hangon. Az elbeszélő a szerző-olvasó pozícióból szólal meg, és gyakran él olyan nyelvi eszközökkel, amelyek az élő előadás stílusát idézik, vagy a történetmondó és hallgatósága kommunikációs helyzetét teremtik meg. Az irodalomban mindez a szkáztechnikával adható vissza. A szkáz a szóbeliség illúziójának felkeltésére alkalmas elbeszélőforma. Olyan sajátos kommunikációs maszk, amelyben az elbeszélő az élőbeszéd bizonyos jelzéseinek segítségével szól a feltételezett hallgatósághoz. A szkáz közlésmód a szövegben a különböző nézőpontok ütköztetésének lehetőségét kínálja. A többnézőpontúság bizonytalanságban hagyja, és döntésre készteti az olvasót. Megjegyzésekkel, kérdésekkel, felkiáltásokkal a feltételezett hallgatóság véleménye is kifejezhető.
Köszönöm a figyelmet! https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/bf/gogol_palto.jpg/375px-gogol_palto.jpg