ECOLOGY AND MANAGEMENT OF SODA PANS IN THE CARPATHIAN BASIN IN THE CARPATHIAN BASIN DR. EMIL BOROS, ZOLTÁN ECSEDI & JÁNOS OLÁH ISBN 978-963-08-9471-5

ECOLOGY AND MANAGEMENT OF SODA PANS IN THE CARPATHIAN BASIN ECOLOGY AND MANAGEMENT OF SODA PANS IN THE CARPATHIAN BASIN DR. EMIL BOROS, ZOLTÁN ECSEDI & JÁNOS OLÁH ISBN 978-963-08-9471-5

REFERENCES 531 References ALONSO, M. (1990): Anostraca, Cladocera and Copepoda of Spanish saline lakes. Hydrobiologia 197: 221 231. AMBRUS A., BÁNKÚTI K. & KOVÁCS T. (1996a): Lárva és imágó adatok Magyarország Odonata faunájához [Larval and imginal data to the Odonata fauna of Hungary]. Odonata Stadium Larvale 1996 (1): 13 23. AMBRUS A., BÁNKÚTI K. & KOVÁCS T. (1996b): Lárva és imágó adatok a Hortobágy Odonata faunájához [Larval and imginal data to the Odonata fauna of the Hortobágy]. Odonata Stadium Larvale 1996 (1): 51 68. AMBRUS A., BÁNKÚTI K. & KOVÁCS T. (1998): A Kiskunsági szikes tavak (KNP II.) ismételt komplex állapotfelmérése 1998. Szita kötők (Odonata). Kutatási Jelentés a KNP Ig. Részére, Kéz irat, 1998: 1 16. ANDÓ M. & MUCSI M. (1967): Klimarhytmen im Donau-Theiss- Zwischenstromland. Acta Geographica Szeged 7(1-6): 43-53. ANDÓ M. (1966): Mikroklimaverhaltnisse der sodahaltigen teiche im südlichen teil der grossen tiefefbene. Acta Geographica Szeged 6(1-4): 23 53. ANDÓ M. (1975): A dél-alföldi szikes tavak természetföldrajzi adott ságai. Hidrológiai Közlöny 55: 27 35. ANDRÁSSY I. (1952): Nematoden aus der Tropfsteinhöhle Baradla bei Aggtelek (Ungarn), nebst einer Übersicht der bisher aus Höhlen bejannten freilebenden Nematoden. Arten. Acta Zool. Hung. 4: 253 277. ANDRIKOVICS S. & MURÁNYI D. (2003): Zoobentosz együttesekről a Szabadszállás Fülöpszállás környéki fehér szikes vizekben. Állattani Közlemények 10: 251 271. BAGI I. & MOLNÁR ZS. (2011a): B6 Zsiókás, kötő kákás és nádas szikes vizű mocsarak. In: Bölöni J., Molnár Zs. & Kun A. (szerk.): Magyarország élőhelyei-vegetációtípusok leírása és határozója. MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót: 131 135. BAGI I. & MOLNÁR ZS. (2011b): F4 Üde mézpázsitos szikfokok. In: Bölöni J., Molnár Zs. & Kun A. (szerk.): Magyarország élőhelyei-vegetációtípusok leírása és határozója. MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót: 135 139. BAGI I. & MOLNÁR ZS. (2011c): F5 Padkás szikesek, szikes tavak iszap- és vakszik növényzete. In: Bölöni J., Molnár Zs. & Kun A. (szerk.): Magyarország élőhelyei-vegetációtípusok leírása és határozója. MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót: 135 139. BALMFORD, A., BRUNER, A., COOPER, P., COSTANZA, R., FARBER, S., GREEN, R. E., JENKINS, M., JEFFERISS, P., JESSAMY, V., MADDEN, J., MUNRO, K., MYERS, N., NAEEM, S., PAAVOLA, J., RAYMENT, M., ROSENDO, S., ROUGHGARDEN, J., TRUMPER, K. & KERRY TURNER, R. (2002): Economic reasons for conserving wild nature. Science 297: 950 953. BANKOVICS A. (1983): A Péteri-tó sziki madarainak fészkelésökológiai viszonyai és természetvédelmi vonatkozásai. Puszta 1(10): 103 113. BARANYAI E., FORRÓ L. & HERZIG A. (2004): Artenzusammensetzung und saisonale Dynamik der Cladocera- und Copepoda- Fauna in künstlichen Natrongewässern. Archives des Sciences 57: 113 120. BAUER N. (2006): Cyperus pannonicus Jacq. a Káli-medencében. Flóra Pannonica 4: 133. BELK, D. (1998): Global status and trends in ephemeral pool invertebrate conservation: Implications for Californian fairy shrimp. In: Witham, C. W., Bauder, E. T., Belk, D., Jr. Ferren, W. R. &. Ornduff, R. (eds.): Ecology, conservation, and management of vernal pool ecosystems. California Native Plant Society, Sacramento: 147 150. BELL, T. & KALFF, J. (2001): The contribution of picophytoplankton in marine and freshwater systems of different trophic status and depth. Limnol. Oceanogr. 46: 1243 1248. BENCZE SZ. (1990): A táplálékellátás hatása a széki lile (Charadrius alexandrinus) fészkelési viselkedésére. TDK dolgozat, Kéz irat, KLTE Debrecen. BENEDEK P. (1969): Heteroptera VII. Magyarország Állatvilága, Fauna Hungariae. 17(7) Akadémiai kiadó, Budapest. BERCZIK Á. (1967): Vorkommen einiger Chironomiden aus zwei Natrongewässern. Opuscula zoologica Budapest 7(2): 75 82. BERETZK P. (1947): A szegedi Fehértó madárvilága [The avifauna of the Fehértó near Town Szeged]. Aquila 51 54: 51 58. BERETZK P. (1955): Újabb adatok a Szegedi-Fehértó madárvilágához. 1949 1953 [Recent data on the birds of Lake Fehértó near Szeged. 1949 1953]. Aquila 59 62: 217 227. BERETZK P., KEVE A., NAGY B. & SZIJJ J. (1959): A pólingok gazdasági jelentősége és a hazai populációk rendszertani helyzete. Aquila 65: 89 126. BÍRÓ K. & SPECZIÁR A. (2001): Adatok a Balaton árvaszúnyog (Diptera: Chironomidae) faunájához. Hidrológiai Közlöny 81(5 6): 322 325. BODROGKÖZY GY. & HORVÁTH I. (1974): Study of the indicator role of plant populations of marsh-meadows along the Tisza in the water-household of the environment in the district of Kisköre. Tiscia 9: 43 51. BODROGKÖZY GY. & HORVÁTH I. (1977): Connection between stand pattern and the organic-matter production in the marshlands of the inundation area at Körtvélyes. Tiscia 12: 65 70. BODROGKÖZY GY. (1962): Die Standortökologischen Verhältnisse der halophilen Pflanzengesellschaften des Pannonicum. I. Untersuchungen an den Solontschak-Szikböden der südlichen Kiskunság. Acta Bot. Ac. Sci. Hung. 8: 1 37. BODROGKÖZY GY. (1965a): Ecology of the halophilic vegetation of the Pannonicum. II. Correlation between alkali Szik plant

532 ECOLOGY AND MANAGEMENT OF SODA PANS IN THE CARPATHIAN BASIN communities and genetic soil classification in the northern Hortobágy. Acta Bot. Ac. Sci. Hung. 11: 1 51. BODROGKÖZY GY. (1965b): Ecology of the halophilic vegetation of the Pannonicum. III. Results of the investigation of the solonetz of Orosháza. Acta Biol. Szeged 11: 1 25. BODROGKÖZY GY. (1965c): Ecology of the halophilic vegetation of the Pannonicum. IV. Investigations on the solonetz meadow soils of Orosháza. Acta Biol. Szeged 11: 207 227. BODROGKÖZY GY. (1966): Ecology of the halophilic vegetation of the Pannonicum. V. Results of the investigation of the Fehértó of Orosháza. Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 12: 9 26. BODROGKÖZY GY. (1970a): Ecology of the halophilic vegetation of the Pannonicum. VI. Effect of the soil-ecological factors on the vegetation of the reserve of lake Dongér at Pusztaszer. Acta Biol. Szeged 16: 21 41. BODROGKÖZY GY. (1970b): Ecology of the halophilic vegetation of the Pannonicum. VII. Zonation study along the Bega-backwaters in the Voivodina Yugoslavia. Acta Biol. Szeged 16: 25 41. BODROGKÖZY GY. (1980): Szikes puszták és növénytakarójuk. Békés Megy. Múz. Közlem. 6: 29 50. BOGÁR L. (2003): Magyarország és a globalizáció. Osiris Kiadó, Budapest. BORHIDI A. & SÁNTA A. (szerk.) (1999): Vörös könyv Magyarország növénytársulásairól I II. TermészetBúvár Alapítvány Kiadó, Budapest: 249 266. BORHIDI A. (2003): Magyarország növénytársulásai. Akadémiai Kiadó, Budapest. BOROS E. & BIRÓ CS. (1999): A Duna Tisza közi meszes-szódás szikes tavak ökológiai állapotváltozásai a XVIII XX. századok időszakában. Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 9: 81 105. BOROS E. & FORRÓ L. (1999): A gulipán (Recurvirostra avosetta) potenciális táplálékbázisának vizsgálata és a planktonikus kisrákok jelentősége az alföldi szikes vizekben. Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 9: 107 121. BOROS E. & MOCSKONYI ZS. (1993): A goda (Limosa limosa) és a gulipán (Recurvirostraavosetta) táplálkozásökológiai vizsgálata. Partimadár 1: 2 6. BOROS E. & SCHMIDT A. (1987): Faunisztikai adatok a fülöpszállási, és szabadszállási szikes tavak környékéről 1985 86- ból. Madártani Tájékoztató 1987 (3 4): 35 40. BOROS E. & SZIMULY GY. (1993): A gulipán költőpopulációjának ökológiai helyzete Magyarországon 1993-ban. Partimadár 1993 (3): 33 39. BOROS E. & VÖRÖS L. (2010): A magyarországi szikes tavak sótartalma és ionösszetétele [Salinity and ionic composition of the Hungarian soda ponds]. Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 22: 37 51. BOROS E. (1993): Fészkelő partimadaraink élőhelyválasztásának vizsgálata. Partimadár. 1993 (2): 4 8. BOROS E. (1993a): A gulipán ökológiai helyzete Magyarországon 1992-ben. Partimadár 1993 (3): 27 33. BOROS E. (1993b): Fészkelő partimadarak élőhelyválasztásának vizsgálata. Partimadár 1993 (2): 4 8. BOROS E. (1994): Vonuló és fészkelő partimadár populációk ökológiai értékelése a kiskunsági szikes tavakon 1994-ben. Partimadár 1994 (4): 19 24. BOROS E. (1996): Koegzisztens fészkelő partimadarak monitoringjának eredményei 1992 1995 között. Partimadár 5: 1 9. BOROS E. (1997a): A Böddi-szék - egy kevéssé ismert alföldi szikes tó jellemzése a Bonaparte-partfutó (Calidris fuscicollis) első hazai előfordulása kapcsán. Túzok 2(3): 89 101, 102 105. BOROS E. (1998): Küszvágó csér (Sterna hirundo) fészkelőhelyek kialakítása a Kiskunsági Nemzeti Parkban. Partimadár 6 7: 1 8. BOROS E. (1999): A magyarországi szikes tavak és vizek ökológiai értékelése. Acta Biologica Debrecina 9: 13 80. BOROS E. (2001): Vonuló partimadarak (charadriiformes) spe ciális táplálékkínálata szikes vizekben. Hidrológiai Közlöny 81(5 6): 332 333. BOROS E. (2002): Partimadarak (Charadrii) potenciális táplálékkínálata és az élőhelykezelés összefüggései kiskunsági szikes gyepterületeken. Aquila 107 108: 15 35. BOROS E. (2002): Szikes tavak. Nemzeti Ökológiai Hálózat 4. Környezetvédelmi Minisztérium, Természetvédelmi Hivatal, Buda pest. BOROS E. (2007): Vízimadarak és fontosabb háttérváltozók szerepe fehér szikes vizek trofikus kapcsolataiban [Ph.D. thesis in English: The role of aquatic birds and major background factors on trophic web of turbid sodic alkaline water bodies]. Doktori (Ph.D.) értekezés. Debreceni Egyetem Természettudományi Kar. BOROS E., ANDRIKOVICS S., KISS B. & FORRÓ L. (2006a): Feeding ecology of migrating waders (Charadrii) at sodic-alkaline pans in the Carpathian Basin. Bird Study 53: 86 91. BOROS E., BÁNFI SZ. & FORRÓ L. (2006b): Anostracans and microcrustaceans as potential food sources of waterbirds on sodic pans of the Hungarian plain. Hydrobiologia 567: 341 349. BOROS E., FORRÓ L., GERE G., KISS O., VÖRÖS L. & ANDRIKOVICS S. (2008a): The role of aquatic birds in the regulation of trophic relationships of continental soda pans in Hungary. Acta Zoologica Academiae Scientarium Hungaricae 54: 189 206. BOROS E., FORRÓ L., GERE G., KISS O., VÖRÖS L. & ANDRIKOVICS S. (2008a): The role of aquatic birds in the regulation of trophic relationships of continental soda pans in Hungary. Acta Zoologica Academiae Scientarium Hungaricae 54: 189 206. BOROS E., NAGY T., PIGNICZKI CS., KOTYMÁN L., BALOGH K. V. & VÖ- RÖS L. (2008b): The effect of aquatic birds on the nutrient load and water quality of soda pans in Hungary. Acta Zoologica Academiae Scientiarum Hungaricae 54: 207 224. BORSODI A. K., MÁRIALIGETI K., SZABÓ G., PALATINSZKY M., POLLÁK B., KÉKI Z., KOVÁCS A. L., SCHUMANN P., TÓTH E. M. (2008): Bacillus aurantiacus sp. nov., an alkaliphilic and moderately halo philic bacterium isolated from Hungarian soda lakes. International Journal of Systematic and Evolutionary Microbiology 58: 845 851. BORSODI A. K., POLLÁK B., KÉKI Z., RUSZNYÁK A., KOVÁCS A. L., SPRÖER, C., SCHUMANN P., MÁRIALIGETI K., TÓTH E. M. (2011): Bacillus alkalisediminis sp. nov., a novel alkaliphilic and moderately halophilic bacterium isolated from sediment of extremely shallow soda ponds. International Journal of Systematic and Evolutionary Microbiology 61: 1880 1886. BORSODI A., KNÁB M., CZEIBERT K., PALATINSZKY M., KRETT G., SO- MOGYI B., VÖRÖS L. & MÁRIALIGETI K. (2010): Diverzitás vizsgálatok Böddi-szék vizének planktonikus baktériumközösségein egy alga tömegprodukció idején. Hidrológiai Közlöny 90: 17 19.

REFERENCES 533 Borsy Z. (szerk.) (1993): A lösz és a löszterületek formakincse. Általános természetföldrajz. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest: 594 616. BOVEN, L., VANSCHOENWINKEL, B., DE ROECK, R. E., HULSMANS, A. & BRENDONCK, L. (2008): Diversity and distribution of large branchiopods in Kiskunság (Hungary) in relation to local habitat and spatial factors: implications for their conservation. Marine and Freshwater Research 59: 940 950. BÖLÖNI J., MOLNÁR ZS., KUN A. (szerk.) (2011): Magyarország élőhelyei vegetációtípusok leírása és határozója. ÁNÉR 2011. MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót. BRTEK, J. & THIÉRY, A. (1995): The geographic distribution of the European Branchiopods (Anostraca, Notostraca, Spinicaudata, Laevicaudata). Hydrobiologia 298: 263 280. COSTANZA, R., D ARGE, R., DE GROOT, R., FARBER, S., GRASSO, M., HANNON, B., LIMBURG, K., NAEEM, S., O NEILL, R., PARUELO, J., RASKIN, R., SUTTON, P. & VAN DEN BELT, M. (1997): The value of the world s ecosystem services and nature capital. Nature 387: 253 260. CRAMP, S. & SIMMONS, K. E. L. (eds.) (1983): The birds of the Western Palearctic. Vol. 3. Oxford University Press, Oxford. CRAMP, S. & SIMMONS, K. E. L. (eds.) (1977): The birds of the Western Palearctic. Vol. 1. Oxford University Press, Oxford. CUTHBERT, I. D. & P. DEL GIORGIO (1992): Toward a standard method of measuring color in freshwater. Limnology and Oceanography 37: 1319 1326. CSABAI Z. (2000): Vízibogarak kishatározója I. (Coleoptera: Haliplidae, Hygrobiidae, Dytiscidae, Noteridae, Gyrinidae). Környe zetgazdálkodási Intézet, Budapest. (Vízi Természet- és Környezetvédelem 15.) CSABAI Z., GIDÓ ZS. &. SZÉL GY. (2002): Vízibogarak kishatározója II. (Coleoptera: Georissidae, Spercheidae, Hydrochidae, Helophoridae, Hydrophilidae). Környezetgazdálkodási Intézet, Buda pest. (Vízi Természet- és Környezetvédelem 16.) CSÁNYI B., GULYÁS P., NÉMETH J. & SKOBRÁK F. (1988): Adatok a Hortobágy felszíni vizeinek kémiai és biológiai állapotáról. In: TÓTH A. (szerk.): Tudományos Kutatások a Hortobágyi Nemzeti Parkban. 1976 1985. Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal, Budapest: 255 275. CSARMANN E. (2008): Ökologie von Amphibien in ausgewählten Lacken des Seewinkels. MSc Thesis. Universität Wien, Wien. CSONGOR GY. (1956): Szeged és környező területek vízi Hemiptera fajainak ökológiája és elterjedése. A Móra Ferenc Múzeum évkönyve 1: 121 145. DADAY E. (1894): Adatok az alföldi székes vizek mikrofaunájának ismeretéhez. Math. Természetrajzi Értesitő 12: 10 43. DADAY, J. (1893): Adatok az alföldi székes vizek mikrofaunájának ismeretéhez. Mathem. Természettud. Ért. 12: 10 43. DEMETER L. & STOICESCU, A. (2008): A review of the distribution of large branchiopods (Branchiopoda: Anostraca, Notostraca, Spinicaudata, Laevicaudata) in Romania. North-Western Journal of Zoology 4(2): 203 223. DÉVAI GY. (1977): A magyarországi szitakötő (Odonata) fauna taxonómiája és nomenklatúrai revíziója. A debreceni Déri Múzeum Évkönyve: 81 96. DÉVAI GY. (1997): Víztér-tipológiai törzsadattár (V-NÉR) In: FE- KETE G., MOLNÁR ZS. & HORVÁTH F. (szerk.) A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer II. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest: 293 298. DÉVAI GY., SZILÁGYI G. & MISKOLCZI M. (1997): Előszó. Acta Biologica Debrecina 8: 11 12. DICK, G. & DVORAK, M. (1994): Vogelparadies mit Zukunft? Ramsar-Gebiet Neusiedler See Seewinkel. Umweltbundesamt, Wien. DINKA M., ÁGOSTON-SZ. E., BERCZIK Á. & KUTRUCZ GY. (2004): Influence of water level fluctuation on the spatial dynamic of the water chemistry at Lake Fertő / Neusiedler See. Limnologica 34: 48 56. DONNER, J. (1968): Zwei neue Schlamm-Rotatorien aus dem Neusiedler-See, Paradicranophorus sudzukii und P. sordidus. Anz. Math. Nat. Kl. Österr. Akad. Wiss. 10: 224 232. DONNER, J. (1972): Radertiere der Grenzschicht Wasser-Sediment aus dem Neusiedler-See. Sitz. Ber. Österr. Akad. Wiss. Math. Nat. Kl. I. 180: 49 63. DONNER, J. (1979): The rotifera of Neusiedlersee. In: LÖFFLER, H. (ed.): Neusiedlersee: The limnology of a shallow laki in Central Europe. Junk Publ., The Hague: 411 421. DUBGAARD, A. (1996): Economic valuation of recreation in Mols Bjerge. SOM 11, AKF Forlaget. DUCKWORTH, A. W., GRANT, W. D., JONES, B. E. & VAN STEENBERG, R. (1996): Phylogenic diversity of soda lake alkaliphiles. FEMS Microbiol. Ecol. 19: 181 19. DUMONT, H. J. & DE RIDDER, M. (1987): Rotifers from Turkey. Hydrobiologia 147: 65 73. DVIHALLY ZS. & PONYI J. (1957): A Kistelek-környéki szikes vizek összetétele és Crustacea faunája. Hidrológiai Közlöny 37(3): 257 261. DVIHALLY ZS. (1957): Untersuchungen der selektiven lichtabsorption in Natrongewässern vom Gesichtspunkt der Productionsbiologie. Acta Biologica 8: 347 359. DVIHALLY ZS. (1960): Szikes tóvizek kémiai összetételének évszakos változása. Hidrológiai Közlöny 40: 316 323. DVIHALLY ZS. (1971): Die Dynamik der chemischen und optischen Veränderungen in ungarischen Natrongewässern. Sitz.ber. Öst. Akad. Wiss., mathem.-naturwiss. Kl., Abt. I. 179: 193 203. DVIHALLY ZS. (1999): Hazai szikes vizeink kémiai jellege. Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 9: 281 292. ECSEDI Z. & KOVÁCS G. (1994): A vörösnyakú lúd (Branta ruficollis) hortobágyi előfordulásai 1982 1994 között [Occurences of the Red-breasted Goose (Branta ruficollis) in the Hortobágy between 1982 and 1994]. Aquila 101: 207 210, 231 235. ECSEDI Z. & OLÁH J. (2004): Fekete sas Aquila clanga (Pallas, 1811). In: Ecsedi Z. (szerk.): A Hortobágy madárvilága. Hortobágy Természetvédelmi Egyesület Winter Fair, Balmaz újváros Szeged. EDER, E. & HÖDL, W. (1995): Rediscovery of Chirocephalus carnuntanus and Tanymastix stagnalis: new data on large branchiopod occurrence in Austria. IUCN Anostracan News 3(2): 2. EINSLE, U. (1993): Crustacea: Copepoda: Calanoida und Cyclopoida. Süsswasserfauna von Mitteleuropa. 8/4 1. Gustav Fischer Verlag, Hamburg. EINSLE, U. (1996): Copepoda: Cyclopoida. Genera Cyclops, Megacyclops, Acanthocyclops. In: Dumont, H. J. F. (ed.): Guides to the Identification of the Microinvertebrates of the Continental

534 ECOLOGY AND MANAGEMENT OF SODA PANS IN THE CARPATHIAN BASIN Waters of the World. SPB Academic Publishing, The Hague: 10: 1-83. ELIÁŠ, P. (2007): http://botany.cz/cs/lepidium-cartilagineum/ ELIÁŠ, P. (2009): http://botany.cz/cs/salicornia-prostrata/ ELIÁŠ, P., DÍTĚ, D. & SÁDOVSKÝ, M. (2003): Rastie Acorellus pannonicus (jacq.) palla na Slovensku? Ochr. Prír. 22: 23 25. ELIÁŠ, P., DÍTĚ, D., GRULICH, V. & SÁDOVSKÝ, M. (2008): Distribution and communities of Crypsis aculeata and Heleochloa schoenoides in Slovakia. Hacquetia 7(1): 5 20. FARAGÓ S. (1995): Geese in Hungary 1986 1991, Numbers, Migration and Hunting Bags. IWRB Publication 36: 1 97. FEHÉR G. (2010): Kiskunsági fehér és barna vizű szikesek algaflórája. Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 22: 121 137. FEKETE G., MOLNÁR ZS., HORVÁTH F. (szerk.) (1997): A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhelyosztályozási Rendszer. Természettudományi Múzeum, Budapest. FELFÖLDI T., SOMOGYI B., MÁRIALIGETI K. & VÖRÖS L. (2009): Characterization of photoautotrophic picoplankton assemblages in turbid, alkaline lakes of the Carpathian Basin (Central Europe). Journal of Limnology 68: 385 395. FELFÖLDY L. (1981): A vizek környezettana. Általános hidrobiológia. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. FELFÖLDY L. (1987): A biológiai vízminősítés. (4. javított és bővített kiadás) Vízügyi hidrobiológia 16. VGI, Budapest. FERENCZ M. (1965): Beitrage zum Zoobenthos des Weissen-tei ches ( Fehértó ) bei Kardoskút. Acta Univ. Szegediensis 11(3 4): 265 269. FERENCZ M. (1967): Beitrage zum Zoobenthos-Untersuchung des Kunfehértó. Acta Univ. Szegediensis 13(1 4): 63 70. FERENCZ M. (1969): Zoobenthosuntersuchungen an ungarischen Natrongewassern. Abhandlung des Natrongewässer-Symposiums, Tihany Szeged Szarvas. 14: 303 306. FERENCZ M. (1973): Zoobenthos investigations in the saline waters of the Great Hungarian Plain. Acta Biologica Szeged 19(1 4): 125 137. FERENCZ M. (1977): Zoobethos vizsgálatok a Kiskunsági Nemzeti Park III. sz. természetvédelmi területén. Jelentés a Szegedi Akadémiai Bizottsághoz, Kézirat: 127 132. FINTHA I. (1993): A magyarországi őszi daruvonulás értékelése az elmúlt évek adatai alapján, tekintettel az európai kutatások újabb eredményeire. Aquila 100: 137 150. FLÖSSNER, D. (2000): Die Haplopoda und Cladocera (ohne Bosminidae) Mitteleuropas. Backhuys Publishers, Leiden. FONTANETO, D., DE SMET, W. H. & RICCI, C. (2006): Rotifers in saltwater environments, reevaluation of an inconspicuous taxon. Journal of the Marine Biological Association of the United Kingdom 86: 623 656. FORRÓ L. & BOROS E. (1997): Microcrustacean zooplankton as potential food of Recurvirostra avosetta in sodic waters of the Hungarian Plain. Wetlands International Publication 43: 239 250. FORRÓ L. (1989a): Composition and seasonal changes of the microcrustacean fauna of sodic waters near Fülöpháza (Kiskunság National Park, Hungary). Miscellanea Zoologica Hungarica 5: 33 41. FORRÓ L. (1993): Szikes vizek rákfaunája (Crustacea: Branchipoda és Copepoda). Kandidátusi értekezés, MTM, Kézirat. FORRÓ L. (2003): A Fülöpszállás Szabadszállás környéki szikes vizek rákfaunája. Természetvédelmi Közlemények 10: 241 250. FORRÓ L. & GULYÁS P. (1992): Eurytemora velox (Lilljeborg, 1853) (Copepoda, Calanoida) in the Szigetköz region of the Danube. Miscellanea Zoologica Hungarica 7: 53 58. FORRÓ L. (1988): The occurence of Moina salina Daday, 1888 (Cladocera) in a sodic pan in Hungary. Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici 80: 47 49. FORRÓ L. (1989b): Moina salina Daday, 1888: Új ágascsápú rák Magyarországon (Crustacea: Cladocera). Állattani Közlemények 75: 151 154. FREEZE, R. A. & CHERRY, J. A. (1979): Groundwater. Prentice-Hall, New Jersey. FREITAG, H. & LOMONOSOVA, M. (2006): Typification and identity of Suaeda crassifolia, S. prostrata and S. salsa: three often confused species of Suaeda sect. Brezia (Suaedoideae, Chenopodiaceae). Willdenowia 36: 21 36. FREITAG, H., WALTER, J., WUCHERER, W. (1996): Die Gattung Suaeda Chenopodiaceae in Österreich, mit einem Ausblick auf die pannonischen Nachbarländer. Ann. Naturhist. Mus. Wien. 98(B): 343 367. GARLAND, J. L. (1997): Analysis and interpretation of communitylevel physiological profiles in microbial ecology. FEMS Microbiol. Ecol. 24: 289 300. GAVIRIA, S. & FORRÓ L. (2000): Morphological Characterization of New Populations of the Copepod Eurytemora velox (Lilljeborg, 1853) (Calanoida, Temoridae) Found in Austria and Hungary. Hydrobiologia 438: 205 216. GAVIRIA, S. (1998): Checklist and distribution of the free-living copepods (Arthropoda: Crustacea) from Austria. Annalen Des Naturhistorischen Museums In Wien Serie B Botanik Und Zoologie. 100(0): 539 594. GEBHARDT, A. (1962): A Mecsek-hegység és környékének Dipterafaunája. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 7: 5 38. GELEI J. (1928): Tricladen aus der Umgebung von Szeged. Acta Biol. Szeged 1(1): 1 17. GELEI J. (1944): Sonderbare plakntonische Hypotrichen in den temporaren Gewässern. XII. Beitrag zur Ciliatenfauna Ungarns. Múzeumi Füzetek 2: 137 157. GELEI J. (1950): Die Marynidae der Sodagewässer in der Nahe von Szeged. Hidrológiai Közlemények 30: 107 120. GELEI J. (1951): Néhány szó a csillósok Trichstomata alrendjének rendszertanához. Ann.Biol.Univ.Hung. 1: 351 360. GLUTZ, U. N., BAUER, K. M. & BEZZEL, E. (1968): Handbuch der Vögel Mitteleuropas. Band 2. Akademische Verlagsgesellschaft, Frankfurt am Main. GLUTZ, U. N., BAUER, K. M. & BEZZEL, E. (1977): Handbuch der Vögel Mitteleuropas. Band 7. Akademische Verlagsgesellschaft, Wiesbaden. GRANT, W. D. (2006): Alkaline environments and biodiversity, in extremophilies In: Gerday, C. & Glansdorff, N. (eds.): Encyclopedia of Life Support Systems (EOLSS) Developed under the Auspices of the UNESCO. Eolss Publishers, Oxford. GULYÁS P. & FORRÓ L. (1999): Az ágascsápú rákok kishatározója. (2. bővített kiadás) Környezetgazdálkodási Intézet, Budapest. GULYÁS P. & FORRÓ L. (2001): Az evezőlábú rákok kishatározója. (2. bővített kiadás) Környezetgazdálkodási Intézet, Budapest.

REFERENCES 535 HAMAMOTO, T. & HORIKOSHI, K. (1992): Alkaliphiles. In: Lederberg, J. (ed.): Encyclopedia of Microbiology. Vol. 1. Academic Press, New York: 81 87. HAMMER, U. T. (1986): Saline lake ecosystems of the World. Dr. W. Junk Publishers, The Hague. HERZIG, A. (1979): The zooplankton of the open lake. In: LÖFFLER, H. (ed.): Neusiedlersee, the limnology of a shallow lake in Central Europe. Dr. W. Junk Publishers, The Hague: 281 335. HERZIG, A. (1984): Fundamental Requirements for Zooplankton Production Studies. Institute for Limnology of the Austrian, Academy of Sciences, Mondsee. HERZIG, A. (1974): Some population characteristics of planktonic crustaceans in Neusiedler See. Oecologia 15: 127 141. HIRVENOJA, M. (1973): Revision der Gattung Cricotopus van der Wulp und ihrer Verwandten (Diptera, Chironomidae). Annales zoologici fennici 10: 1 363. HORIKOSHI, K. (1999): Alkaliphiles: some applications of their products for biotechnology. Microbiol. Mol. Biol. Rev. 63: 735 750. HORVÁTH A. (1950): A Szegedi Fehértó Mollusca faunája. A Szegedi Tudományegyetem Biológiai Intézetének Évkönyve 8: 321 326. HORVÁTH P. (1935a): Egy új Hymenostamata véglény (Microthorax hungaricus nov. spec.) Szeged környékéről. Doktori (Ph.D.) értekezés. Szeged. HORVÁTH P. (1935b): Woodruffia rostrata Kahl Szeged környékéről. Acta Biol. Szeged 3: 222 225. HORVÁTH ZS. & BOROS E. (2010): A magyar asztatikus szikes tavak nyár eleji kisrákegyütteseinek (Copepoda, Cladocera) faunisztikai felmérése és mennyiségi vizsgálata [Faunistical and quantitative investigation on the early summer microcrustacean (Copepoda, Cladocera) assemblages of the Hungarian astatic soda ponds]. Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 22: 153 171. HORVÁTH ZS., VAD CS. F., VÖRÖS L. & BOROS E. (2013a): Distribution and conservation status of fairy shrimps (Crustacea: Anostraca) in the astatic soda pans of the Carpathian basin: the role of local and spatial factors. Journal of Limnology 72: 103 116. HORVÁTH ZS., VAD CS. F., VÖRÖS L. & BOROS E. (2013b): The keystone role of anostracans and copepods in European soda pans during the spring migration of waterbirds. Freshwater Biology 58: 430 440. IVÁNYOSI SZ. A. (1996): A KNP természetföldrajzi környezete. In: TÓTH K. (szerk.): 20 éves a Kiskunsági Nemzeti Park 1975 1995. Házinyomda Kft., Kecskemét: 17 29. JAKUCS P. (1981): A társulások analitikai és szintetikus bélyegei. In: Hortobágyi T. & Simon T. (szerk.): Növényföldrajz, társulástan és ökológia. Tankönyvkiadó, Budapest: 195 199. JERSABEK, C. D. & BOLORTSETSEG, E. (2010): Mongolian Rotifers (Rotifera, Monogononta) a Checklist with Annotations on Global Distribution and Autecology. Proceedings of the Academy of Natural Sciences of Philadelphia 159: 119 168. JOHNSON, P. W. & SIEBURTH, J. M. (1979): Chroococcoid cyanobacteria in the sea: A ubiquitous and diverse phototrophic biomass. Limnol. Oceanography 24: 928 935. JONES, B. E., GRANT, W. D., DUCKWORTH, A. W. & OWENSON, G. G. (1998): Microbial diversity of soda lakes. Extremophiles 2: 191 200. JOSHI, A., KANEKAR, P., KELKAR, A., SHOUCHE, Y., VANI, A., BORGAVE, S. & SARNAIK, S. (2008): Cultivable bacterial diversity of alkaline Lonar Lake, India. Microb. Ecol. 55: 163 172. JUHÁSZ P., KISS B. & OLAJOS P. (1998): A makroszkópikus gerinctelenek vizsgálata a KNP néhány szikes tavában. Kutatási Jelentés a KNP Ig. részére, Kézirat, 1998: 1 35. JUNGWIRTH, M. (1973): Populationsdynamik und Populations ra te von Branchinecta orientalis (G. O. Sars) in der Birnbaumlacke (Seewinkel, Burgenland) unter besonderer Berücksichtigung derlimnologischen Bedingungen des Gewässers. Ph.D. Thesis, University of Wien, Wien. KELEMEN J. (1997): Irányelvek a füves területek természetvédelmi szempontú kezeléséhez. TermészetBúvár Alapítvány Kiadó, Budapest. (A KTM Természetvédelmi Hivatalának tanulmány kötetei 4.) KERTÉSZ GY. & CZEGLÉDY B. (1985): Taxonomische und okolo gische Untersuchungen der Plankton-Rotatorien im westlichen Teil des Velenceer Sees, 2. Opuscula Zoologica 21: 83 93. KIRÁLY G. (szerk.) (2009): Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok [New Hungarian Herbal. The Vascular Plants of Hungary. Identification key]. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő. KIRK J. T. O. (1996): Light and photosynthesis in aquatic ecosystems. 2 nd edition. Cambridge University Press, Cambridge. KISS I. (1969): Tömegprodukciót alkotó új Gongrosira változat az alföldi szikes talajok vízfeltöréses területeiről. Szegedi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei 1969 (2): 13 29. KISS I. (1976): Magyarország szikes tavaiban végzett hidrológiai és algológiai vizsgálataim áttekintése. Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei 1976 (2): 51 69. KISS I. (1976): Magyarország szikes tavainak áttekintése szikes tájcsoportok szerint. Hidrológiai Tájékoztató 16(1): 18 26. KISS I. (1979): Vízfeltörések szerepe a szikes talajok tarkasága kialakításában. Botanikai Közlemények 66(3): 177 185. KOCSIS T. (1999): A jövő közgazdaságtana. Kovász 3(3): 131 164. KOVÁCS G. & TAR J. (2004): Kis lilik. In: ECSEDI Z. (szerk.): A Hortobágy madárvilága. Hortobágy Természetvédelmi Egyesület Winter Fair, Balmazújváros Szeged. KOVÁCS G. (1984): Az árasztások hatása a Hortobágy madárvilágára. Aquila 91: 163 176. KOVÁCS G. (1988): A Hortobágy madárvilágának ökofaunisztikai vizsgálata 1971 1986. In: TÓTH A. (szerk.): Tudományos Kutatások a Hortobágyi Nemzeti Parkban. 1976 1985. Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal, Budapest: 113 208. KRAUSE, W. (ed.) (1997): Charales (Charophyceae). Süßwasserflora von Mitteleuropa, vol. 18. Gustav Fischer Verlag, Jena Stuttgart. KRULWICH, T. A. & GUFFANTI, A. A. (1989): Alkalophilic bacteria. Annu. Rev. Microbiol. 43: 435 463. KUTI L., VATAI J., FÜGEDI U., KERÉK B., MÜLLER T. & KALMÁR J. (2009): Agrogeológia. Dura Stódió, Budapest. +CD KUTIKOVA, L. A. (1970): Kolovratki fauni SSSR. Fauna SSSR. (Rotifer fauna of the USSR. In Russian) Nauka, Leningrad. LANGTON, P. H. & VISSER, H. (2003): Chironomidae exuviae. Key to pupal exuviae of the West Palaearctic Region. World Biodiversity Database CD-ROM Series. Multimedia Interactive Software 1.0., Expert Center for Taxonomic Identification. University of Amsterdam, Amsterdam.

536 ECOLOGY AND MANAGEMENT OF SODA PANS IN THE CARPATHIAN BASIN LEGÁNY A. (1980): A tiszavasvári Fehér-szik madárvilágának ökológiája [Ökologien der Vogelwelt des Fehér szik s bei Tiszavasvári]. Aquila 87: 95 109. LÖFFLER, H. (1959): Zur Limnologie, Entomostracen und Rotatorienfauna des Seewinkelgebietes (Burgenland, Österreich). S. B. Öst. Akad. Wiss. Math. Nat. Kl. Abt. I. 168: 315 362. LÖFFLER, H. (1961): Beiträge zur Kenntnis der Iranischen Binnengewässer II. Regional-limnologische Studie mit besonderer Berücksichtigung der Crustaceenfauna. Int. Revue ges. Hydrobiol. 46: 309 406. LUKÁŠ, J. (2000): Výskyt niektorých druhov lupeňonğžok (Crustacea, Branchiopoda) na území Zàpadného Slovenska. Folia faunistica Slovaca 5: 87 90. MÁDLNÉ SZŐNYI J. & TÓTH J. (2009): A hydrogeological type section for the Duna Tisza Interfluve, Hungary. Hydrogeology Journal 17: 961 980. MÁDLNÉ SZŐNYI J., SIMON SZ., TÓTH J. & POGÁCSÁS GY. (2005): Felszíni és felszín alatti vizek kapcsolata a Duna Tisza közi Kelemenszék és Kolon-tó esetében. Általános Földtani Szemle 30: 93 110. MAHUNKA S. (szerk.) (1981): The fauna of the Hortobágy National Park I. Akadémia Kiadó, Budapest. MAHUNKA S. (szerk.) (1983): The fauna of the Hortobágy National Park II. Akadémia Kiadó, Budapest. MAHUNKA S. (szerk.) (1986): The fauna of the Kiskunság National Park I. Akadémia Kiadó, Budapest. MAHUNKA S. (szerk.) (1987): The fauna of the Kiskunság National Park II. Akadémia Kiadó, Budapest. MARHOLD, K. (2011): Caryophyllaceae. Euro+Med Plantbase the information resource for Euro-Mediterranean plant diversity. MARIÁN M. & VARGA B. (1969c): A Pusztaszeri Rezervátum és madárvilága. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1969 (1): 229 256. MAUCHA R. (1933): A víz chemiai összetételének grafikus ábrázolása. Hidrológiai Közlöny 13: 117 124. MEGYERI J. (1959): Az alföldi szikes vizek összehasonlitó hidrobiológiai vizsgálata [Comparative hydrobiological investigations of the sodic waters of the Hungarian Plain]. Acta Acad. Paed. Szeged 1959 (11): 91 170. MEGYERI J. (1959): Az alföldi szikes vizek összehasonlító hidrobiológiai vizsgálata. Acta Acad. Paed. Szeged 2: 91 170. MEGYERI J. (1973): Összehasonlító zooplankton-vizsgálatok három szikes tavon (Dongér-tó, Őszeszék, Kakasszék). Acta Acad. Paed. Szeged 2: 63 84. MEGYERI J. (1975): A fülöpházi szikes tavak hidrobiológiai vizsgálata. Acta Acad. Paed. Szeged 2: 53 72. MEGYERI J. (1979): A szikes tavak általános tulajdonságai. In: TÓTH K. (szerk.): Nemzeti Park a Kiskunságban. Natura, Budapest: 155 164. MEGYERI J. (1970): Összefüggések a környezeti tényezők és a szikes vizek mezozooplanktonja között. Hidrológiai Tájékoztató 1: 134 135. MEGYERI J. (1971): Zusammenhänge zwischen den Umweltfaktoren und dem Mesozooplankton der Natrongewässer. S. B. Öst. Akad. Wiss. Math. Nat. Kl. Abt. I 179: 279 282. MENZEL, D. W. & CORWIN, N. (1965): The measurement of total phosphorus in seawater based on the liberation of organically bound fractions by persulfate oxidation. Limnology and Oceanography 10: 280 282. METZ, H. & FORRÓ L. (1991): The chemistry and crustacean zooplankton of the Seewinkel pans: review of the recent conditions. Hydrobiologia 210: 25 38. MEUSEL, H. & JÄGER, E. (1992): Vergleichende Chorologie der Zentral europäischen Flora. Band III. Gustav Fischer Verlag, Jena Stuttgart New York. MEUSEL, H., JÄGER, E. & WEINERT, E. (1965): Vergleichende Chorologie der Zentraleuropäischen Flora. Band I. Gustav Fischer Verlag, Jena. MIHÁLTZ I. & MUCSI M. (1964): A kiskunhalasi Kunfehértó hidrogeológiája. Hidrológiai Közlöny 10: 463 471. MIHÁLTZ I. (1966): A Tisza-völgy déli részének vízföldtana. Hid rológiai Közlöny 1966 (2): 74 89. MILE O. & WALTER, J. (2003): A Suaeda Forskål ex Scop. (Chenopodiaceae) nemzetség Magyarországon. Flora Pannonica 1: 29 43. MILE O. (2008): A talajheterogenitás és a növényzet összefüggései szikes területen. Doktori (Ph.D.) értekezés. Debreceni Egyetem Környezettudomány Doktori Iskola, Debrecen. MOLLER PILLOT, H. K. M. (2009): Chironomidae larvae. Biology and ecology of the Chironomini. KNNV Publishing, Zeist. MOLNÁR B. & KUTI L. (1978a): A Kiskunsági Nemzeti Park III. sz. területén található Kisréti-, Zab-szék és Kelemenszék-tavak keletkezése és limneológiai története. Hidrológiai Közlöny 58(5): 216 227. MOLNÁR B. & MUCSI M. (1966): A kardoskúti Fehértó vízföldtani viszonyai. Hidrológiai Közlöny 9: 413 420. MOLNÁR B. & MURVAI I. (1976): A Kiskunsági Nemzeti Park fülöpházi szikes tavainak kialakulása és földtani története. Hidrológiai Közlöny 2: 67 76. MOLNÁR B. & SZÓNOKY M. (1973a): A kakasszéki szikes tó keletkezése és vízföldtana. Hidrológiai Közlöny 12: 566 570. MOLNÁR B. & SZÓNOKY M. (1973b): On the Origin and Geohistorical Evolution of the Natron Lakes of the Bugac Region. Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1. MOLNÁR B. (1979): A nemzeti park tavainak kialakulása és vízföldtani fejlődéstörténete. In: TÓTH K. (szerk.): Nemzeti Park a Kiskunságban. Natura, Budapest: 155 164. MOLNÁR B. (1980): Hiperszalin tavi dolomitképződés a Duna Tisza közén. Földtani Közlöny 110: 45 64. MOLNÁR B. (1991): Moderne Lacustrine Calcite, Dolomite and Magnesite Formation in Hungary. Publication of the Department of Quaternary Geology University of Turku, 70. Turun Yliopisto: 1 22. MOLNÁR B. ÉS KUTI L. (1978b): A Kiskunsági Nemzeti Park III. sz. területén található Kisréti-, Zab-szék és Kelemenszék tavak környékének talajvízföldtani viszonyai. Hirdológiai Közlöny 1978 (8): 347 354. MOLNÁR GY. (1986): Adatok a gólyatöcs (Himantopus himantopus) és koegzisztens fészkelő fajok környezeti igényének és preferenciájának ismeretéhez. A Magyar Madártani és Ter mészetvédelmi Egyesület II. Tudományos Ülése, Szeged, 1986. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest: 195 208. MOLNÁR V. A., MOLNÁR A., GULYÁS G. & SCHMOTZER A. (2000): Adatok hazai Nanocyperon-fajok ismeretéhez V. Heliotropium supinum L. és Verbena supina L. Kitaibelia 5(2): 289 296. MÓRA A. & DÉVAI GY. (2004): Magyarország árvaszúnyog-fau nájának (Diptera: Chironomidae) jegyzéke az előfordulási ada-

REFERENCES 537 tok és sajátosságok feltüntetésével. Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 12: 39 207. MURPHY, J. & RILEY, J. P. (1962): A modified single solution method for the determination of phosphate in natural waters. Anal. Chim. Acta 27:31 36. MUYZER, G., DE WAAL, E. C. & UITTERLINDEN, A. G. (1993): Profiling of complex microbial populations by denaturing gradient gel electrophoresis analysis of polymerase chain reaction-amplified genes coding for 16S rrna. Appl. Environ. Microbiol. 59: 695 700. MWIRICHIA, R., MUIGAI, A. W., TINDALL, B., BOGA, H. I. & STACKE- BRANDT, E. (2010): Isolation and characterization of bacteria from the haloalkaline Lake Elmenteita, Kenya. Extremophiles 14: 339 348. NÓGRÁDI T. (1956): Adatok a Fülöpszállás környéki szikes tavak limnológiájához. Hidrológiai Közlöny 36: 130 137. NOVÁK T. & MATUS G. (2000): Lepidium crassifolium W. et K. a Hortobágyon. Kitaibelia 5(1): 189 194. OECD [ORGANIZATION FOR ECONOMIC COOPERATION AND DEVELOPMENT] (1982): Eutrophication of waters. Monitoring, Assessment and Control. Final Report OECD Cooperative Programme on Monitoring of Inland Waters (Eutrophication Control), Environment Directorate, OECD, Paris. OLÁH J. (2002): A vidékgazdaság multiplikálása. Valóság 6: 95 103. OLÁH J. & ECSEDI Z. (2004a): Tavi cankó Tringa stagnatilis In: ECSEDI Z. (szerk.): A Hortobágy madárvilága. Hortobágy Természetvédelmi Egyesület Winter Fair, Balmazújváros Szeged: 317 318. OLÁH J. (2004): A nemzeti parkok jövője In: ECSEDI Z. (szerk.): A Hortobágy madárvilága. Hortobágy Természetvédelmi Egyesület Winter Fair, Balmazújváros Szeged: 82 89. OLÁH J. (2006): Környezetgazdálkodás. III. kötet. Tessedik Sámuel Főiskola, Szarvas. OLAJOS P., KISS B. & JUHÁSZ P. (1998): A Körös Maros Nemzeti Park szitakötő (Odonata) faunisztikai kutatása [Faunistical research on the dragonfly (Odonata) of the Kőrös Maros National Park]. Odonata Stadium larvale 1998 (2): 61 70. PADISÁK J. (2005): Általános limnológia. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. PALLERONI, N. J. (2008): The road to the taxonomy of Pseudo monas. In: Cornelis, P. (ed.): Pseudomonas: genomics and molecular biology. Horizon Scientific Press, Hethersett: 1 18. PAPP L. (1975): Vízilegyek Ephydridae. Magyarország Állatvilága, Fauna Hungariae. 15(6) Akadémiai kiadó, Budapest. PEJLER, B. (1995): Relation to habitat in rotifers. Hydrobiologia 313 314: 267 278. PIGNICZKI Cs. (2005): A széki lile (Charadrius alexandrinus) állományának alakulása Magyarországon a 2000-es évek elején [Status of the Kentish Plover (Charadrius alexandrinus) in Hungary between 2001 and 2004]. Aquila 112: 45 51. PETKOVSKI, S. (1993): Taksonomsko-morfološka i zoo geografskoekološka studija reda Anostraca (Crustacea: Branchiopoda) jugoslovenskih zemalja. Doktori (Ph.D.) értekezés. University of Novi Sad, Szerbia. PETRI A., HOLLÓ I. P., NAGY-LÁSZLÓ ZS. & DEÁK CS. (2012): Délalföldi szikes jelleggel összefüggésbe hozható állóvizek makroszkopikus vízi gerinctelen faunájának összehasonlítása. Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 28: 141 165. PETROV, B. & CVETKOVIĆ, D. M. (1997): Community structure of branchiopods (Anostraca, Notostraca and Conchostraca) in the Banat province in Yugoslavia. Hydrobiologia 359: 23 28. PETKOVSKI (1991): On the presence of the genus Branchinecta Verrill, 1869 (Crustacea, Anostraca) in Yugoslavia. Hydrobiologia 226: 17 27. PONYI J. & DVIHALLY ZS. (1954): Hidrobiológiai vizsgálatok a Kisteleki halastavon. ELTE TTK 1952 53. Tanévi Évkönyve. Tankönyvkiadó, Budapest. PONYI J. (1961a): Az alföldi szikes vizek zoológiai kutatásának helyzete. Állattani Közlemények 68(1 4): 117 124. PONYI J. (1961b): Die Lage der limnologischen Untersuchungen der ungarischen Natrongewässer und deren neueste Resultate. Verh. Internat. Verein. Limnol. 14: 1132 1135. Ponyi J. E. & Dévai I. (1979): The Crustacea of the Hungarian area of Lake Fertő. Opuscula Zoologica 16: 107 127. Rabitsch, W. (2004): Annotations to a check-list of the Heteroptera (Insecta) of Austria. Annalen des Naturhistorische Museum in Wien Serie B Botanik und Zoologie 105: 453 492. RESKÓNÉ N. M. (1999): A Velencei-tó mai arculata és vízminősége. Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 9: 175 182. RICHNOVSZKY A. (1970): Adatok az Alföld szikes vizeinek Mollusca faunájáról. Hidrológiai Tájékoztató 1970: 137 139. RICHNOVSZKY A. (1977): Adatok a KNP III. sz. területén található szikes tavak Mollusca-faunájához. Jelentés a Szegedi Akadémiai Bizottsághoz, Kézirat: 142 146. RICHNOVSZKY A., FERENC M. & KOVÁCS GY. (1978): Malakológiai vizsgálatok az Alföld szikes tavain. Soosiana 6: 67 72. RONG, S., SEGERS, H. & DUMONT, H. J. (1998): Distribution of Brachionidae (Rotifera, Monogononta) in Mongolian waters. Int. Rev. Hydrobiol. 83: 35 310. RUTTKAY A. (1964): Szikes tavak iondinamizmusáról. OMMI Évkönyv 6: 271 290. RUTTNER-KOLISKO, A. (1971): Rotatorien als Indikatoren für den Chemismus von Binnensalzgewässern. Sitz. ber. Öst. Akad. Wiss., mathem.-naturwiss. Kl., Abt. I. 179: 283 298. SÁNDOR I., ECSEDI Z. & ARADI CS. (2004): A Hortobágy madárvilága. Hortobágy Természetvédelmi Egyesület Winter fair, Balmazújváros Szeged. SCHEFFER, M. (1998): Ecology of Shallow Lakes. Chapman & Hall, London. SCHMIDT A. (1999): Két kiszáradt szikes tó: Szappanos-szék és Kondor-tó. Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 9: 183 187. SCHMIDT A. (2003): Kiskunsági szikes tavak (KNP II) összehasonlító vízkémiai vizsgálata. Természetvédelmi Közlemények 10: 153 162. SEGERS, H. (2007): Annotated checklist of the rotifers (Phylum Rotifera), with notes on nomenclature, taxonomy and distribution. Zootaxa 1564: 1 104. SEGERS, H., EMIR, N. & MERTENS, J. (1992): Rotifera from north and north-east Anatolia (Turkey). Hydrobiologia 254: 179 189. SERRA, M. & MIRACLE, M. R. (1983): Biometric analysis of Brachionus plicatilis ecotypes from Spanish lagoons. Hydrobiologia 104: 279 291. SIMON SZ., MÁDL-SZŐNYI J., MÜLLER I. & POGÁCSÁS GY. (2011): Conceptual model for surface salinization in an overpressuredand a superimposed gravity-flow field, Lake Kelemenszék area, Hungary. Hydrogeology Journal 19: 701 717.

538 ECOLOGY AND MANAGEMENT OF SODA PANS IN THE CARPATHIAN BASIN SMALLA, K., WACHTENDORF, U., HEUER, H., LIU, W. T. & FORNEY, L. (1998): Analysis of BIOLOG GN substrate utilization patterns by microbial communities. Appl. Environ. Microbiol. 64: 1220 1225. SMAROGLAY F. (1939): Bugac szikes tavai. Doktori (Ph.D.) értekezés. Stephaneum Nyomda, Budapest: 1 36. SOMOGYI B., BORSODI A., CZEIBERT K., KNÁB M., VANYOVSZKI J., MÁ- RIALIGETI K. & VÖRÖS L. (2010): Bíborbaktérium-tömegprodukció a Böddi-székben. Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 22: 99 111. SOMOGYI B., FELFÖLDI T., SOLYMOSI K., MAKK J., HOMONNAY Z. G., HORVÁTH G., TURCSI E., BÖDDI B., MÁRIALIGETI K. & VÖRÖS L. (2011): Chloroparva pannonica gen. et sp. nov. (Trebouxiophyceae, Chlorophyta) a new picoplanktonic green alga from a turbid, shallow soda pan. Phycologia 50: 1 10. SOMOGYI B., FELFÖLDI T., VANYOVSZKI J., ÁGYI Á., MÁRIALIGETI K. & VÖRÖS L. (2009): Winter bloom of picoeukaryotes in Hungarian shallow turbid soda pans ant the role of light and temperature. Aquatic Ecology 43: 735 744. SOÓS Á. (1963): Heteroptera VIII. Magyarország Állatvilága, Fauna Hungariae. 17(8) Akadémiai kiadó, Budapest. SOÓS N., PETRI A., NAGY-LÁSZLÓ ZS. & CSABAI Z. (2010): Anisops sardeus Herrich-Schaeffer, 1849: first records from Hungary (Heteroptera: Notonectidae). Folia Entomologica Hungarica 71: 15 18. SPECZIÁR A., BÍRÓ K. & BÍRÓ P. (2000): A Balaton makrobentoszának felmérése. In: SOMLYÓDI L. & BANCZEROWSKI J. (szerk.): A Balaton kutatásának 1999. évi eredményei. MTA, Budapest: 62 70. SPECZIÁR A. & BÍRÓ P. (1998): Spatial distribution and short-term changes of benthic macrofauna in Lake Balaton (Hungary). Hydrobiologia 389: 203 216. SPRING, S., SCHULZE, R., OVERMANN, J. & SCHLEIFER, K. H. (2000): Identification and characterization of ecologically significant prokaryotes in the sediment of freshwater lakes: molecular and cultivation studies. FEMS Microbiol. Rev. 24: 573 590. STERBETZ I. (1965): A kardoskúti Fehértó madárvilága. Vertebrata Hungarica. 7(1 2): 51 65. STERBETZ I. (1968a): Vadrécék környezetvizsgálata a kardoskúti természetvédelmi területen. Aquila 75: 45 77. STERBETZ I. (1972): A magyarországi vizivad táplálékbázisa. Állattani Közlemények 59: 119 126. STERBETZ I. (1972a): A magyarországi vízivad táplálékbázisa. Acta Zoologica Hungarica 59(1 4): 119 125. STERBETZ I. (1972b): Vízivad. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. STERBETZ I. (1985): Szubfosszilis Mollusca-maradványok Dél kelet-magyarország szikestavain vizsgált vizimadár gyo mortartalmakban. Puszta 3(12): 91 96. STERBETZ I. (1988): Parti madarak (Limicolae sp.) táplálkozásvizsgálata a Kardoskúti-Fehértón, Délkelet-Magyarországon. Aquila 95: 142 161. STERBETZ I. (1991): Adatok a Magyarországon védett úszóréce (Anas sp.) fajok táplálkozásához. Aquila 98: 37 45. STERBETZ I. (1992): A havasi partfutó (Calidris alpina) táplálkozása Magyarországon [Food of Dunlin (Calidris alpina) in Hungary]. Aquila 99: 49 57. STERBETZ I. (1993): A sarlós partfutó (Calidris ferruginea) vonulása a Délkelet-Alföldön [Migration of the Curlew Sandpiper (Calidris ferruginea) in the South-East of the Hungarian Plain]. Aquila 100: 181 188. STERBETZ I. (1994): A nagy póling (Numenius arquata) alfajok állománymozgalmai és táplálkozása Dél-Magyarországon [Movements and feeding of different sub-species of Curlew (Numenius arquata) in southern Hungary]. Aquila 101: 111 122. STILLER J. (1942): Einige Gewasser der Umgebung von Szeged und ihre Peritrichenfauna. Arch. Hydrobiol. 38: 313 435. SUTHERLAND, WILLIAM J. (2000): The conservation handbook: research, management and policy. Blackwell Science, Oxford. SZABÓ A. (1981): Az ionösszetétel és a mikrofauna kapcsolata szi kes kisvizekben. XXIII. Hidrobiológus Napok előadás öszszefoglalója, Tihany. SZABÓ A. (1986): Újabb adatok a szikes ökoszisztémák csillós faunájához. Tessedik S. Tiszántúli Mg. Tud. Napok. Stud. Univ. Sci. Agr. Debr. 17. SZABÓ A. (1997b): Protozoológiai kutatások a HNP szikes biotópjaiban I. A vízi élőhelyek Ciliata faunája. Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 9. SZABÓ A. (1999): A Kiskunsági Nemzeti Park II. sz. Felső Kiskunsági Tavak területén a komplex állapotfelmérés részeként az egysejtű (protozoa, Ciliata) fauna felmérése. Kutatási Jelentés, Kézirat, Debrecen. SZABÓ S. (1980): Adatok a Felső-Kiskunság vízi puhatestűinek elterjedéséhez és mennyiségi viszonyaihoz. Soosiana 8: 55 64. SZABÓ S. (1990): Malacological observations on the Háromszögi-tó (1978 to 1989). Malakológiai Tájékoztató 9: 31 33. SZABÓ S. (1991): A Háromszögi-tó, mint a Felső-Kiskunság szikes tavainak malakológiai modellterülete. Kutatási jelentés a KNP Ig. részére, Kézirat: 1 19, 1 5. SZABÓ S. (1993): The effect of becoming waterless and experiments of livingplace reconstruction on Mollusca living in the soid laces of Upper Kiskunság. Malacological Newsletters 12: 47 57. SZABÓ S. (1995): A víztelenedés és az élőhely-rekonstrukciós kísérletek hatása a Felső-Kiskunság szikes tavaiban élő molluscákra. Kutatási jelentés a KNP Ig. részére, Kézirat: 1 19. SZABÓ S. (2003): Két évtized a Felső-Kiskunság szikes vizeiben élő Molluscák kutatásában. Természetvédelmi Közlemények 10: 273 288. SZALMA E., BORHIDI A. & MESTERHÁZY A. (2011): A5 Szikes tavak hínárnövényzete. In: BÖLÖNI J., MOLNÁR ZS. & KUN A. (szerk.): Magyarország élőhelyei vegetációtípusok leírása és hatá rozója. MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót. SZÉKELY T., KARSAI I. & KOVÁCS S. (1993): A széki lile (Charadrius alexandrinus) táplálékkínálata egy közép-magyarországi szikespusztán. Ornis Hungarica 3: 41 48. SZÉPFALUSI J. (1971): Chemische Untersuchungen der Sodateiche im südlichen Teil der Großen Ungarischen Tiefebene. Wien 1971. Mathem.-naturw. Kl., Abt. I. 179(8): 205 223. SZÍTÓ A. (1970): Árvaszúnyoglárvák áttelelésével kapcsolatos meg figyelések és kísérletek. Állattani Közlemények 57(1 4): 157 160. TEREK, J. (1990): New and rare species of rotifer (Rotatoria) in Czechoslovakia. Biol. Bratislava 45: 149 152. TIHANYI G. & TAR J. (2004): A Heliotropium supinum L. és a Verbena supina L. újabb előfordulásai a Tiszántúlon. Kitaibelia 9(1): 223.

REFERENCES 539 UOTILA, P. (2011): Chenopodiaceae (pro parte majore). Euro+Med Plantbase the information resource for Euro-Mediterranean plant diversity. V.-BALOGH K. (2009) Oldott szervesanyagok (döntően humianyagok) szerepe a Balaton vízminőségének alakításában. In: BÍRÓ P. & BANCZEROWSKI J.-NÉ (szerk.): A Balaton-kutatások fontosabb eredményei 1999 2009. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest: 21 32. V.-BALOGH K., NÉMETH B. & VÖRÖS L. (2010) Szervesanyagok magyarországi fehér vízű szikes tavakban. Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 22: 75 86, 196 200. VALDÉS, B. & SCHOLZ, H.; with contributions from RAAB-STRAUBE, E. VON & PAROLLY, G. (2009): Poaceae (pro parte majore). Euro+Med Plantbase the information resource for Euro- Mediterranean plant diversity. VALLENDUUK, H. J. & MOLLER PILLOT, H. K. M. (2007): Chironomidae larvae. General ecology and Tanypodinae. KNNV Publishing, Zeist. VARGA L. (1929): Rhinops fertőensis ein neues Radertier aus dem Fertő. Zool. Anz. 80: 236 253. VARGA L. (1930): Adatok a Rhinops fertőensis biológiájához. Állattani Közlemények 27: 17 35. VARGA L. (1934): Újabb adatok a Fertő-tó kerekesféreg-faunájának ismeretéhez. Álattani Közlemények 31: 139 150. VARGA L. (1959): Rotatorien des Szelider Sees. In: DONÁSZY E. (ed.): Das Leben des Szelider Sees. Akad. Kiadó, Budapest: 365 378. VÖRÖS L. & BOROS E. (2010): Nodularia willei Gardn. tömegprodukció: a planktonikus és bentonikus elsődleges termelés peremfeltételei egy kiskunsági szikes tóban (Kelemen-szék). Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 22: 139 152, 204. VÖRÖS L. (1987 88): Bakteriális méretű fotoautotrófikus szer veze tek néhány sekély tóban. Botanikai Közlemények 74 75: 141 151. VÖRÖS L., SOMOGYI B. & BOROS E. (2008): Birds cause net heterotrophy in shallow lakes. Acta Zoologica Academiae Scientiarum Hungaricae 54(1): 23 34. VÖRÖS L., V.-BALOGH K. & BOROS E. (2005): Pikoplankton dominancia szikes tavakban. Hidrológiai Közlöny 85: 166 168. VRANOVSKY, M. (1994): Eurytemora velox (Lilljeborg, 1853) (Crustacea, Copepoda), a new immigrant in the Middle Danube. Biologia 49: 167 172. WARREN, J. K. (2006): Evaporites: Sediments, Resources and Hydrocarbons. Depositional chemistry and hydrology. Springer-Verlag, Berlin: 59 136. WATERBURY, J. B., WATSON, S. W., GUILLARD, R. R. L & BRAND, L. E. (1979): Widespread occurrence of a unicellar, marine, planktonic cyanobacterium. Nature 277: 293 294. WETZEL, R. G. & LIKENS, G. E. (1991): Limnological analysis. Springer-Verlag, New York. WILLIAMS, W. D. (1967): The chemical characteristics of lentic surface waters in Australia. A review. In: WEATHERLEY, A. H. (ed.): Australian Inland Waters and their Fauna. Australian Nat. Univ. Press, Canberra: 18 77. WINKLER, H. (1980): Klemenfüße (Branchinecta orientalis) als Limikolennahrung im Seewinkel. Egretta 23: 60 61. WOYNÁROVICH E. (1941): Néhány magyarországi víz kémiai sajátságairól. A Magyar Biológiai Kutatóintézet Munkái 13: 302 315. YUMOTO, I. (2007): Environmental and Taxonomic biodiversities of Gram-positive alkaliphiles. In: GERDAY C. & GLANSDORFF N. (eds.): Physiology and Biochemistry of Extremophiles. American Society for Microbiology, Washington, DC: 295 310. ZAHRAN, H. H. (1997): Diversity, adaptation and activity of the bacterial flora in saline environments. Biol. Fertil. Soils 25: 221 223. ZHANG, W., MAO, W., XUE, Y., MA, Y. & ZHOU, P. (2001): Diversity of alkaliphilic bacteria in Hailer soda lakes, Inner Mongolia Auttonomous Region of China. Biodivers. Sci. 9: 44 50. ZOUFAL, W., MIKSCHI, E. & HERZIG, A. (1989): Beiträge zur Rotatorienfauna des Seewinkels. BFB-Bericht 71: 177 186. ZSUGA K. (2010): Megyeri János szikeskutatói munkássága. Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 22: 19 26.