A MAGYARNÁNDORI ÁLTALÁNOS ISKOLA

MAGYARNÁNDORI ÁLTALÁNOS ISKOLA 2694 MAGYARNÁNDOR, ISKOLA U. 1. telefon/fax: +36-35/572-009 e-mail: mnandorisk@is.hu www.altisk-magyarnandor.sulinet.hu A MAGYARNÁNDORI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 3 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 6 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 9 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 10 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnöki feladatok... 13 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység... 14 1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje... 22 1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel... 22 1.9 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata... 25 1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai... 26 1.11 A felvételi eljárás különös szabályai... 27 2. Az intézmény helyi tanterve... 28 2.1 A választott kerettanterv megnevezése... 28 2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám... 29 2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei... 30 2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása... 31 2.5 Mindennapos testnevelés... 32 2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai... 33 2.7 Projektoktatás... 33 2.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések... 33 2.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái...34 2.10 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása... 36 2.11 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei... 37 2.12 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek... 37 2.13 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei... 38 2.14 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei... 41 3. Kiemelt pályázataink..45 3.1 A TÁMOP 3.1.4. B-13/1-2013-0001 pályázat 45 3.2 A TÁMOP 3.1.4. C-14-2015-0536 pályázat...45 Záradékok 2

1. Az iskola nevelési programja 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1.1 Pedagógiai elvek Az iskola, mint mentálhigiénés intézmény. A nevelő- oktató munkánk során a személyiségfejlesztés érdekében a következő pedagógiai elveket tartjuk szem előtt. 1. esélyegyenlőség elve 2. életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételének elve 3. a pedagógus vezető szerepének elve 4. az egyenrangúság elve 5. a következetesség elve 6. nyitottság a másság iránt, elfogadás elve 7. pedagógiai humanizmus elve 8. közösséghez tartozás elve 9. külső hatások elve 10. bizalom elve 11. szemléletesség elve 1.1.2 Célok Pedagógiai tevékenységünk célja mindazoknak az intellektuális és emberi-erkölcsi értékeknek a kialakítása tanítványainkban, melyek birtokában az egyéni boldogulásukat megteremti. Célunk, hogy a tanulóink megismerjék az egészséges életmód szabályait. Ismerjék meg a drog egészségkárosító hatását. Célunk, hogy a tanulóinkat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítsük fel a továbbtanulásra, hogy a 8 osztály elvégzése után minden tanulónk valamelyik közép-, vagy szakközépiskolában folytathassa tanulmányait. A kiemelkedő képességű tanulóinknak biztosítani kell tehetségük kibontakoztatását. Ennek érdekében célunk az önbizalomnak, a megmérettetés igényeinek és bátorságának, a versenyszellemnek a kialakítása. Célunk, hogy a hátrányos helyzetű tanulóinkat felzárkóztassuk, esélyt kell kapniuk a szociokulturális hátrányaik leküzdésére. Megalapozzuk az élethosszig tanulás igényét. Szülőket partnerként kezelve megnyerjük nevelési elveinknek, egységes szemléletet alakítsunk ki. Célunk az önművelés, önmegvalósítás lehetőségének kialakítása, mások jogos igényeinek csorbítása nélkül. Célunk, hogy meglássuk, megláttassuk és továbbfejlesszük minden gyermekben személyiségének értékeit. Célunk az, hogy neveljük gyermekeinket toleranciára, a másság elfogadására, empátiára. Tanulóinkat az egymás iránti elfogadásra, a kulturált együttélés szabályainak elfogadására és betartására neveljük. 1.1.3 Feladatok Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek váljanak bennük meggyőződéssé és határozzák meg viselkedésüket, magatartásukat. 3

A céljaink sikeres megvalósulása érdekében alapvető feladataink a következők: Nevelői példamutatás, a nevelő személyiségének pozitív kisugárzása. A tanulás iránti motiváció kifejlesztése, fenntartása, tanulási módszerek elsajátíttatása. A tanulási szokások megalapozása. A tanulók felelősségtudatának, kitartás képességének fejlesztése, érzelemvilágának gazdagítása. Alapvető képességek és készségek kifejlesztése. Tanulóink személyiségének, képességeinek megismerése, az egyéni képességek, kibontakoztatása. Tanulási nehézségekkel küszködő gyermekek felzárkóztatása, segítése az egyéni továbbhaladásban. A tanulási tevékenységek közben az önuralom, önfegyelem, kulturált viselkedés, önértékelés, önismeret kialakítása. A humánus magatartásminták, szokások erősítése. A gyerekek megismertetése különböző csoportok szokásaival, kultúrájával, életmódjával. A bizalomteljes légkör kialakítása. Magatartási zavarokkal küzdő gyerekek megfelelő terápiához juttatása, megfelelő szakemberhez irányítással. Gyermekeink felelősségtudatának, a kitartás képességének fejlesztése, érzelmeik gazdagítása. 1.1.4 Eszköz- és eljárásrendszer Nevelési módszereink, a kitűzött nevelési céljaink elérése érdekében a pedagógusaink által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek összessége. A pedagógus személyisége maga is munkaeszköz, modellértékű a gyermek számára. Módszereinket a nevelés folyamatában betöltött szerepük alapján csoportosítottuk. A meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei: meggyőzés minta érzelmi kötődés példakép, példakövetés eszménykép bírálat, önbírálat beszélgetés felvilágosítás előadás vita beszámoló A tevékenység megszervezésének módszerei: követelés megbízás ellenőrzés értékelés játékos módszerek gyakorlás tanulói aktivitás 4

differenciálás egyéni képességfejlesztés projektoktatás motiváció tapasztalatszerzés A magatartásra ható módszerek: A gyermek érzelmi, személyes kötődésbeli szempontok szerint viselkedik. Fegyelmező erő lehet ez a kötődés. a.) ösztönző módszerek ígéret, ennek teljesítése helyeslés bíztatás elismerés dicséret osztályozás jutalmazás szeretet, pozitív élményszerzés, humor b.) kényszerítő módszerek felszólítás követelés parancs büntetés c.) gátlást kiváltó módszerek felügyelet ellenőrzés figyelmeztetés intés fenyegetés tilalom átterelés elmarasztalás 1.1.5 Tanórán kívül alkalmazott eszközök, eljárások hagyományőrző tevékenységek ünnepek megünneplése napközis, szabadidős tevékenységek tehetséggondozó, felzárkóztató foglalkozás iskolai könyvtár sportkör szakkörök tanulmányi kirándulás természettudományi nap társadalomtudományi és művészeti nap 5

Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a 90 %- a a nyolcadik évfolyam végén: minden tárgyból megfelel az alapfokú nevelés- oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek, rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel, jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen, ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat, elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően. A szakmai célok megvalósítása egy elkötelezett, hivatásszerető, szakmailag jól felkészült tanári testület segítségével történik. Az integráció speciális feladatokhoz kellő számú és felkészültségű segítő szakember alkalmazása szükséges. 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskola célja a személyiségfejlesztés, maga az iskolai munka a személyiség szervezett tervszerű fejlesztése. A személyiségfejlesztés célja, hogy tanulóink önálló személyiséggé váljanak, pozitív személyiség-vonásokkal, viselkedési normákkal és értékekkel rendelkezzenek. Valamennyi tanulónk legjobb tudása és képessége szerint végezze el az általános iskolát. Célkitűzéseink Tanulóink önállósága, öntevékenysége, alkotó részvétele a tanulásban. Rendszeresség, fegyelem, pontosság kialakítása. Önismeret, önelfogadás, önértékelés képességének fejlesztése, önálló döntésre képes ember nevelése. Kitartás, szorgalom, céltudatosság kialakítása. Együttműködési készség fejlesztése, egymás segítése és tisztelete. A tanulók testi képességeinek fejlesztése, az állóképesség az egészséges életmódra nevelés. Nemzeti hagyományaink, kultúránk, történelmünk ismerete, tisztelete és szeretete. Feladataink A tanulói személyiségfejlesztésre irányuló nevelő és oktató munka a tanulók közösségében, illetve a közösség által is, történik, ennek megszervezése, irányítása alapvető feladatunk. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében Feladata: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz, a kisgyermek heteronóm személyiségének lassú átalakulásától az autonóm, önmagát értékelni és irányítani képes személyiséggé válásig. Az önkormányzás képességének kialakítása Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedni, illetve az elvégzett munkát értékelni. 6

A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése Feladata: A közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, a közösségi együttéléshez szükséges magatartási és viselkedési formákhoz tapasztalatok megszerzésének biztosítása. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladata: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. A személyiségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák a.) Tanítási órák keretében Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamatban kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. Célunk, hogy tanulóink motiváltak legyenek a tanulási folyamatban, a meghatározott ismeret-, és készségrendszert úgy sajátítsák el, hogy kialakuljon igényük a további önálló ismeretszerzésre, és képességeik az önálló problémamegoldásra. A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenységét, aktivitását biztosítják. Cselekvésre késztető érzelmek kialakításában a nevelő személyisége meghatározó. Kiemelten fontos feladat a differenciálás, a lehetőségekhez mérten igazodni kell a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez, és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat (önálló és csoportos formák). b.) Tanítási órákon kívüli keretben Hagyományőrző tevékenységek Iskolai ünnepségek, megemlékezések rendezése történelmi évfordulóink tiszteletére (október 6. október 23., március 15., Nemzeti Összetartozás Napja) A tanulók érzelmi kötődésének fejlesztését is szolgálja a tanévnyitó, mikulás, karácsonyi, gyermeknapi, ballagási és tanévzáró ünnepély. Diákönkormányzat A tanulók és tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, szabadidős tevékenység segítésére hatékony forma. Az önállóság, együttműködés, céltudatosság kialakítása, fejlesztése nevelői segítséggel történik. Napközi otthon, tanulószoba Kiegészíti, erősíti, elmélyíti a tanítási órákon folyó személyiségfejlesztő tevékenységet elsősorban az egyéni képességekhez igazodó munkaformákkal. Iskolánkban egy alsó és egy felső tagozati csoport működik. A tanórákra való felkészülésen túl változatos foglalkozásokat, nyugodt körülményeket, gondosan előkészített szabadidős programokat biztosítunk tanulóinknak, hogy személyiségük fejlődését pozitív irányba befolyásoljuk. A napirend helyes időbeli arányainak kialakítása érdekében megfelelő mértékű házi feladatot adunk. Igény esetén nyári napközit szervezünk. Szakkörök A szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. Rendkívüli lehetőséget nyújthat az érzelmi, esztétikai nevelés és a közösségi nevelés területén. Szakkörök indításáról - az igények és lehetőségek figyelembevételével- minden tanév elején születik döntés. 7

Iskolai sportkör A tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók testedzését, valamint a tanulók felkészítését az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Kiemelt szerepe van a testmozgás iránti igényfelkeltésében, az egészséges, edzett személyiség kialakításában. Tanulmányi versenyek, vetélkedők, bemutatók Elsősorban a tehetséges tanulók, továbbfejlesztését segíti, értelmi, érzelmi, akarati, erkölcsi nevelés megvalósítására teremt kiváló lehetőséget. A személyiségfejlődés érdekében vetélkedőket, szemléket (természettudományi, társadalomtudományi és művészeti vetélkedő) szervezünk. Benevezünk más szervek által meghirdetett pályázatokra, versenyekre is. Ezeken a részvétel önkéntes, de helyi tevékenység részeként a gyermekek személyiségének fejlődését, az iskolai közösség épülését, az iskola hírnevének növelését kell szolgálniuk. Az egyes versenyekre bejutott tanulók utaztatását a fenntartó, vagy az intézmény, a tanulók kíséretét az iskola biztosítja. Iskolai kirándulások Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka hatékonyabbá tételének egyik lehetősége. A szülőhely a haza megismerésének, a nemzeti kultúra, hagyományok ápolásának megbecsülésének, tiszteletének kialakítására rendkívüli lehetőséget teremt. Az iskolai kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti rendezvényekhez kapcsolódó foglalkozások Elsősorban az érzelmi és az esztétikai nevelés fontos területe, a kulturális értékek iránti igény felkeltésének alakításának lehetőségét teremti meg. Az e foglalkozásokon való részvétel amennyiben költségekkel jár önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Rendszeresen megszervezzük a filharmóniai koncertsorozatot, az előadásokon az egész iskola részt vesz. A költségtérítéses csoportok működéséről az igények felmérése után az iskolavezetés dönt. Rendszeresen részt veszünk rendhagyó órákon, kiállításokon. Lehetőséget biztosítunk tanulóinknak, hogy a művelődési házban szervezett meseszínház sorozat előadásain részt vehessenek. A szülők és tanulók igényei szerint nem kötelező részvétellel segítünk megszervezni, színház- és mozi látogatást, kirándulást. Kíséretet biztosítunk ezekre, mivel jó színteret kínálnak a személyiség sokoldalú fejlesztéséhez. Képesség kibontakoztató és felzárkóztató foglalkozások Az egyéni képességek fejlesztése, a gyenge teljesítményt nyújtó, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók tanulási, továbbtanulási esélyeinek kiegyenlítését szolgálja. A szociális hátrányok enyhítését is segítő pedagógiai tevékenység. A tanulók személyiségfejlesztésének rendkívül hatékony területe. Értelmi, érzelmi, akarati, erkölcsi nevelésben a nevelővel való személyes kapcsolat példaértékű. Fejlesztő pedagógus alkalmazása kiemelten fontos. Integrációs felkésztés A képesség kibontakoztató felkészítés integrációs felkészítésnek minősül, ha egy osztályban valósítjuk meg a fejlesztésre nem szorulókkal. Az iskola vezetés szükség esetén a 20/2012. EMMI rendelet 171-172. -sa alapján megteszi a megfelelő intézkedéseket. 8

1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1.3.1 Az egészségfejlesztés iskola feladatai Az egészségfejlesztés és annak egyik megvalósulási formája, a korszerű egészségnevelés az egészségi állapot erősítésére és fejlesztésére irányul. Ide tartozik például az egészséges táplálkozás, a szabadidő aktív eltöltése, a mindennapos testmozgás, a személyi higiéné, a lelki egyensúly megteremtése, a harmonikus párkapcsolat és családi élet kialakítása, fenntartása, a családtervezési módszerek, az egészséges és biztonságos környezet kialakítása, az egészségkárosító magatartásformák elkerülése, a járványügyi és élelmiszer-biztonság megvalósítása. Az egészségfejlesztési feladatok megoldása során az iskola: minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíti a tanulók és a nevelőtestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást, együttműködést alakít ki a pedagógiai, egészségügyi, gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen, egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatást biztosít, ezekkel párhuzamosan együttműködik a helyi közösség szakembereivel és hasonló programjaival, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal, kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret ad a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak, olyan nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jól-létét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást, törekszik arra, hogy segítse tanulóinak, az iskola személyzetének, a családoknak, valamint a helyi közösségek tagjainak egészségük megőrzését, együttműködik a helyi közösség vezetőivel, hogy utóbbiak megértsék, a közösség hogyan járulhat hozzá vagy éppen hogyan hátráltathatja az egészség fejlesztését. Az iskolai egészségfejlesztésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe be kell épülnie. Ezek közé tartoznak az alábbiak: önmagunk ismerete egészségi állapotunk ismerete a mozgás fontossága Az egészségfejlesztésben képzett pedagógus szakembernek támaszkodnia kell az osztályfőnökök és az iskolai egészségügyi szolgálat szoros együttműködésére, a szaktanárok és a munkaközösség-vezetők munkájára. A feladat jellege közös problémakezelést és egységes viszonyulást igényel a résztvevők között: intézményvezető vagy megbízottja egészségnevelő pedagógus iskolaorvos, védőnő diákönkormányzatot segítő pedagógus napközis és tanulószobai csoportok vezetői. 9

1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, biológia és testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg az óra részeként. Ezt a feladatot az ifjúsági védőnő látja el, aki ifjúsági védőnői szakdiplomával és egészségfejlesztő, mentálhigiénikus szakdiplomával is rendelkezik. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja fejleszteni a beteg, sérült és fogyatékkal élő emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást, megismertetni a környezet elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, a veszélyes anyagok egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit, felkészíteni a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái Szervezetten, a biológia egészségtan tanterv részeként, 8. évfolyamon Összhangban a környezettel: az egészség megőrzése című fejezet kiegészítéseként. A szaktanár a védőnő által összeállított óravázlat segítségével kéri számon a tanultakat. Önkéntes jelentkezés formájában, tanórán kívüli csoportfoglalkozáson, tanfolyamon való részvétellel. Iskolánk kapcsolatot tart a Magyar Vöröskereszt helyi szervezetével, továbbá az elsősegélynyújtásban járatos szakemberekkel, akik a felmenő rendszerű elsősegélynyújtó versenyek megszervezésében, az utazás lebonyolításában segítik a közösségi munkát. 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösség olyan együttműködésre szerveződött emberi csoport, amelyet a közös érdek, közös cél, közös értékrend és közös tudat tart össze. Fontos az együttes élmény ereje, mert a közös szokások révén kialakult elvárások lesznek a szabályozók. Az igazi tanulói és más emberi közösség a legegyetemesebb emberi, kulturális, vallási, nemzeti és szociális értékek hordozója, közvetítője, amely messzemenően figyelembe veszi a közösség tagjainak egyéni sajátosságait. Célkitűzésünk A közösség segítse az egyének fejlődését, képességeinek kibontakozását úgy, hogy azok egyéni lehetőségeik maximumára jussanak el. A közösségi nevelés területei a család, az iskola, az iskolán kívüli közösségek. Az iskola keretén belül működő közösségi nevelés területei tanítási órák, tanítási órán kívüli egyéb iskolai foglalkozások (pl. napközi, kirándulások, sportfoglalkozások) diákok által szervezett, tanórán kívüli iskolai foglalkozások (diák-önkormányzati munka), szabadidős tevékenység. 10

Nagyon fontos az oktatás és a szabadidős tevékenység gondosan megtervezett, átgondolt munkamegosztása, amely az egymásra épülés teljes rendszerét jelenti. Az iskolai szabadidős tevékenység jó teret biztosít a közösségfejlesztő munkának. A közösségfejlesztés az a folyamat, amely aktív, dinamikus kapcsolatot teremt az egyén és a társadalom között. Ebben a folyamatban alakul ki az egyén és társadalom konkrét, áttekinthető, értelmezhető, átélhető viszonya. Ebből adódik, hogy a tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása az iskola oktató-nevelő munkájának egyik alapvető feladata. A közösségi nevelés érdekében lehetőséget biztosítunk gyermekeinknek: egyéni képességeiknek megfelelő, ezeket fejlesztő tevékenységre, kezdeményező részvételre a közösségi élet megszervezésében, fejlesztjük öntevékenységüket, kifejlesztjük együttműködési szándékukat, segítjük őket a közeli és távolabba környezettel való kapcsolatteremtésben, finomíjuk fogékonyságukat a közösség problémái iránt, felkeltjük érdeklődésüket a problémák megoldásában való aktív részvételre, alkalmat teremtünk tapasztalatszerzésre, segítjük a közéletbe való bekapcsolódásukat, elemezzük a tanulságokat, megosztjuk tapasztalatainkat, lehetőséget nyújtunk az erkölcsi, magatartási szabályok érvényesítésére, gyakorlására, segítjük erkölcsi érzelmeik fejlődését. Célkitűzésünk A gyerekekben alakuljon ki életkorral változó közösségi magatartás a kisgyermek heteronóm a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró személyiségének lassú átalakulásától az autonóm önmagát értékelni és irányítani képes személyiséggé válásig. Feladatunk Az önkormányzás képességének kialakítása a nemzeti köznevelési törvény szellemében, amely a nevelő-oktató munka lényegének tekinti a tanulók demokratikus szellemben való nevelését, bevonásukat az iskolai életbe. A gyermekközösségek folyamatos fejlesztésének eszköze a tanulók önkormányzatának működtetése. A diákönkormányzat működése a szűkebb közösség (osztály), és a tágabb (iskolai) közösség előremozgását segíti, másrészt a tanulóifjúságot bekapcsolja a felnőtt társadalom életébe (választhatóság, szavazások stb.). segíti a gyermek felelősségtudatának kialakulását közéleti gyakorlatot biztosít állásfoglalásra késztet a közösséget vagy személyt érintő kérésekben kialakítja, elmélyíti a közéleti munkában való részvétel kötelességét A fentiekből is kitűnik, hogy a diákönkormányzat fő feladata a tanulók és tanulóközösségek érdekeinek képviselete, ezen kívül a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítése az iskolában. Ezt a munkát a 1-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák önkormányzati vezetőség irányítja. Az iskolai önkormányzat nem működhet, létezhet a nevelőtestület és az egyes nevelők aktív részvétele nélkül. 11

Osztályszinten az osztályfőnökök, önkormányzati szinten az önkormányzatot segítő nevelő működnek közre. A DÖK feladata a közösségek tevékenységének megtervezése és szervezése az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelő fejlesztése. A tanulók ezekbe a tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban részt vesznek, a közösségi magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjtenek. Feladatunk még a munka általános emberi társadalom fenntartó jelentőségének megértetése, a munka szükségességének beláttatása, a munka szeretetére, megbecsülésére nevelés. A tanulók munkakultúrájának megalapozása kötelességtudatuk fejlesztése, a rendszeres, pontos fegyelmezett feladatvégzés szokásainak alakítása, az idővel való célszerű gazdálkodás képességének formálása. Eszközeink osztály klubdélutánok kirándulások diákügyelet megszervezése házirend saját terület rendben tartása osztályterem rendje egymás segítése a tanulmányi munkában Célkitűzésünk A tanulók ismerjék meg szűkebb és tágabb társadalmi környezetük hagyományait, értékeit gyarapítsák. Feladatunk A valahova tartozás tudatának elmélyítésére, az értékek megbecsülésére és védelmére, a nemzet, a haza és a szűkebb közösség hagyományainak megismerésére, ápolására és megbecsülésére nevelés fontos feladatunk. Csak így válhatnak a tanulók hagyománytisztelőkké, a környezeti és társadalmi értékeket megőrző, illetve gyarapító diákokká, majd felnőttekké. A tanulóknak képessé kell arra válniuk, hogy a más etnikai csoportok tagjait is elfogadják, megértsék. Itt szintén az adott csoport hagyományainak, kultúrájának, szokásainak megismerése ad lehetőséget a másság elfogadására. Eszközeink Iskolánk tudatosan ápolja, őrzi és folyamatosan bővíti hagyományait. A rendszeresen ismétlődő események, a tudatosan kialakított szokások és jelképek erősítik az iskolához való tartozást. Hagyományteremtő és hagyományápoló munkánk során támaszkodni kell a nevelőtestület és tanulóközösség véleményére, javaslataira. Hagyományőrző tevékenységek Minden tanév folyamán iskolai ünnepségeket, megemlékezéseket, rendezvényeket tartunk: tanévnyitó aradi vértanúk napja október 23-a; március 15-e ünneplése mikulás 12

karácsonyi ünnepély farsang gyermeknap Nemzeti Összetartozás Napja 8. osztályosok ballagása Hagyományteremtő rendezvények fotó-, rajz- és kortársművészeti kiállítások az iskola galériájában természet-, vagy társadalomtudományi vetélkedő Célunk Nyitott, a másságot elfogadó, ismerő tanulók nevelése. Feladataink A gyerekek megismertetése különböző csoportok szokásaival, kultúrájával, életmódjával. Eszközeink Kiállítások Daltanulások, játéktanulás Múzeumlátogatás Sikerkritériumok A diákönkormányzat 3-4 heti rendszerességgel ülésezzen, ahol a tagok 90% részt vesz. A tagok aktívan részt vesznek a programok szervezésében, lebonyolításában. A tanulók a rendezvényeken aktívan rész vesznek, magatartásukkal az iskola hírnevét öregbítik, az ünnepélyeken fegyelmezetten viselkednek. Az osztályközösségek összetartanak, egymást elfogadják, támogatják, a közösségből nem szorul ki senki származása, anyagi helyzete, körülményei miatt. 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnöki feladatok A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, különbözeti, felvételi, osztályozóvizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, 13

a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, buszkíséréskor tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a pedagógiai alkalmasságot és a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 1.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tehetséges tanulók képességeinek kibontakoztatására, versenyekre való felkészítésére a pedagógusok szervezetten, illetve egyéni konzultáció keretein belül lehetőséget, támogatást nyújtanak. A tehetséggondozás elszakíthatatlan részét képezi a színvonalas oktatásnak. Iskolánkban ennek évtizedekre visszanyúló hagyománya van. Kollégáink és diákjaink akkor is végzik e tevékenységet, amikor nincs mód arra, hogy a tevékenységre fordított munkát az intézmény anyagilag is honorálja. A tehetséggondozás céljai intézményünkben minden diákunk tehetségének felismerése és felkarolása, tehetségfejlesztés, eredményes verseny-előkészítés, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása 14

A tehetséggondozás feladatai intézményünkben egyéni és kiscsoportos tehetséggondozó órák, verseny-előkészítő foglalkozások, hátrányos helyzetű diákok számára szervezett felzárkóztató foglalkozások, szakköri foglalkozások 1.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik: az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, egyéni foglalkozás, szoros kapcsolat a helyi óvodával, a nevelési tanácsadóval és a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői Bizottsággal, inger gazdag környezet kialakítása, a gyermek személyiségének átgondolt és reális megítélése a tanuló testi-lelki állapotának minél teljesebb felmérése ok-okozati összefüggések feltárása negatív környezeti hatások kiszűrése a részképesség-kiesések lehetőség szerinti korrigálása a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai családlátogatások a szülők, a családok nevelési gondjainak segítése a továbbtanulás irányítása, segítése. 1.6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése Iskolánkban egyre több kisgyerek van, akiről iskolába kerülve hamarosan kiderül, hogy valamilyen tanulási és/vagy magatartási, beilleszkedési zavarral küzd. A társas beilleszkedési zavar egyik tényezője a tanulási nehézség (kudarc, képességbeli elmaradás), amely a közösségi pozíció kedvezőtlen alakulásán és az önértékelési problémákon át az érzelmiindulati élet problémáit vonja maga után. Az alacsony szociokulturális hátterű családokból kikerülő gyermekek sokszor tanulási zavarokkal küszködnek, melynek hátterében legtöbbször funkciók zavara, hiányos működése áll, melyek teljesítményproblémákhoz vezetnek. Mindehhez rendszerint magatartási zavarok is társulnak. A magatartási zavarok gyakran tanulási nehézségekkel járnak együtt. A beilleszkedési nehézségek óhatatlanul elmaradást okoznak a tanulásban. Az iskolai tanulási probléma sűrűn jár együtt a társas kapcsolatok kedvezőtlen irányú változásával, a rossz tanulók nagyobb százaléka nem tud beilleszkedni közösségbe. A társas beilleszkedési nehézségeknek összefüggéseit a tanulási zavarokkal hozhatjuk kapcsolatba. Akinek a belső nyelvi közvetítő folyamatai nem megfelelően fejlettek, nehezebben irányítja akaratlagos magatartását. A gyermek az iskolába magával hozza mikrokörnyezete valamennyi jelenségét, így a gátlásokat, az agressziót, a többség normáitól eltérő viselkedésmódokat. Nevelésünk fontos része az emberi együttélés helyes normáinak megismertetése, elsajátítása, s ezzel együtt az emberi kapcsolatok egészséges kialakításának segítése, egy-egy adott korosztály adott szintjének megfelelően. 15

Első célkitűzésünk a társadalom változásából eredő nevelési problémákon segíteni. Ennek megfelelően az iskolaérett, csoportba jól illeszkedő gyerekek között szellemileg ép, de magatartási, beilleszkedési nehézségekkel érkező gyerekeket szeretnénk felnevelni. Az egészséges közösség toleráló, befogadó, szabályozó készségének segítségével a magatartási, beilleszkedési nehézségekkel küszködő gyerekek viselkedésének korrekciója. A család és más tényezők által tévútra vitt gyermeki személyiségfejlődés korrigálása, a gyermeki személyiség egészének fejlesztése. Védettség atmoszférájának megteremtése, teljes elfogadó, szeretetteljes hozzáállás. Feladatunk Megfelelő kapcsolat kialakítása pedagógus és diák között; meghatározó a pozitív színezetű interperszonális kapcsolat. A pedagógusnak kapcsolatot, érzelmi kötődést kell kialakítania. Alkalom biztosítása a közös élményszerű együttlétre. Eszközeink osztálykirándulás klubdélután szakkör egyéni beszélgetés a pedagógus személyisége, magatartása osztályfőnök személyisége Az osztályfőnök legfőbb feladatai tanuló előéletének megismerése Eszköz: - óvodai jellemzés - iskolai bemeneti vizsgálat a tanuló személyiségének közvetlen megismerése, megnyilatkozási formák megfigyelése, tünetek sokoldalú tanulmányozása és elemzése, tünetek kiváltó okainak feltárása, megismerése Eszköz: - tesztek - felmérő lapok - kérdőív - szociometriai vizsgálat - beszélgetés egyéni, konkrét korrekciós terv elkészítése Eszköz: - a tanuló folyamatos figyelése, - az egyéni problémákhoz igazított bánásmód - a problémás tanulók családlátogatása - belső környezettanulmány Második célkitűzésünk a túlméretezett tananyag és tantervi követelmények csökkentése a teljesíthetőség szintjére Feladatunk A tanulók napi igénybevétele legyen összhangban a gyermek fejlettségi szintjével és teljesítő képességével A tanulók munkájának eredményesebbé tétele Idő biztosítása a játékhoz és kikapcsolódáshoz A tanulók sikerélményhez juttatása 16

Tudatosan alkalmazott pótló nevelés, mely érzelmi, értelmi, motivációs deficiteket szüntetnek meg Nyelvi kifejező készségek fejlesztése Differenciált képességek fejlesztése Eszközeink lépésenkénti problémamegoldás egyéni vagy kiscsoportos foglalkozás tanórákon korrepetálás: tantárgyfelosztás és órarend alapján tanítói, szaktanári egyéni vagy kiscsoportos formában napközibe járó diákok egyéni felzárkóztatása tanulási időben könyvtárlátogatás színház és mozi látogatás motiváció játékos, mozgásos figyelem-memória fejlesztése Harmadik célkitűzésünk a tanulási nehézségek prevenciója. a családdal való együttműködés, a gyermeki személyiségfejlődés korrigálása érdekében a szülővel, a családdal bensőséges, bizalomteljes és a gyermek érdekeit szem előtt tartó kapcsolat kiépítése negatív önértékelés megelőzése Feladataink Szorosabb kapcsolat kialakítása azokkal a szülőkkel, akik személyiségüknél fogva alkalmatlanok helyes nevelésre. A kedvezőtlen körülmények ellensúlyozása. Elmélyült helyzetelemzés. Óvodával való szorosabb kapcsolattartás, a gyermek megismerése. Eszközeink állandó felvilágosító munka a gyermek felé, szülő felé osztályfőnök feladatai: szülői értekezlet, fogadóóra, családlátogatás Feladatunk Gyermekvédelmi felelősök bevonása a megelőzésbe Eszközeink felvilágosító, ismeretterjesztő előadások eredménytelen szülői kapcsolat esetén jelzés a Gyermekjóléti Szakszolgálat felé kapcsolatfelvétel a Nevelési Tanácsadó pszichológusával Napjainkban nő a deviáns felnőttek száma s velük együtt szükségszerűen a beilleszkedési zavarokkal küzdő gyermekek száma, s ezért a toleranciára nagyobb szükség van, mint valaha. Támaszkodnunk kell a gyermektársak ösztönző, példát nyújtó hatására, hiszen nemcsak az egyes funkciók fejlesztése a cél, hanem a gyermek meglévő szellemi motivációs tartalékainak mozgósítása, érdeklődésének és ambíciójának felébresztése is. Feladatunk Házirend tudatosítása, megbeszélése tolerancia 17

Eszközeink Viselkedési helyzetek elemzése Szituációs játékok Büntetés, jutalmazás Kortárscsoport: alakítja a személyiséget és a szocializáció fontos részét képezi. Negyedik célunk a tanulók és felnőttek közötti pozitív érzelmi kapcsolat kialakítása Feladataink Legyünk pontosak, következetesek, méltányosak. Az érzelmileg elzárt, ellenállásban lévő gyermek érzelmi oldása, rokonszenvének és bizalmának megnyerése, illetve egyéb szociális tényezők kedvezőtlen hatásának ellensúlyozása. A pedagógus azonosulása a tanulókkal. Eszközeink Az egyik legfőbb nevelési területnek az érzelmi nevelést kell tekinteni. A tanulókkal kialakított hamisítatlan, közvetlen viszony Empatikus megértés Megértő, elfogadó odafordulás Feladatunk Tudatosan irányítani a gyermekek érzelmi életét, gondolatvilágát és akaratát Eszközünk Önmaguk elfogadása és egy pozitív énkép kialakítása A gyermekek nagy részének önértékelése irreális, általában negatív, ennek függvényében viszonyulnak másokhoz, erkölcsi normákhoz, saját teljesítményükhöz. Viselkedési normák megvitatása Feladatunk Ezt az énképet igyekezni kell átformálni pozitív énképpé. Elősegíteni, hogy lehetőség szerint minden tanuló tűnjék ki valamiben. Ötödik célunk a hiperaktív gyerekek megfelelő terápiához juttatása, szakemberhez való irányítása. A magatartászavarok egyik jellegzetes megjelenési formája a motoros túlfűtöttség, hiperaktivitással, figyelemzavarral jellemezhető, mely minden esetben valamilyen organikus eredetű rendellenességre vezethető vissza. Ez nem szellemi fogyatékosságot jelez, hanem valamiféle teljesítménydeficit, mely akkor válik nyilvánvalóvá, ha az iskolai elvárások előhívják. Feladatunk Ha megengedjük a tanulóknak, hogy konstruktívan eresszék ki a gőzt, lehet, hogy nem éreznek majd késztetést arra, hogy saját módot keressenek a feszültség levezetésére. Eszközeink Humor Támogató - védő magatartás Több dicséret Kerüljük a fenyegetést Elfogadni a gyerek gondolatait Órai szabályok leszögezése és betartása A szélsőséges ellentétek tisztázása kettesben 18

Kivételes szélsőséges esetben ritkán előfordul a kóros hiperkinetikus, vagy kóros aktivitással küzdő (sajátos nevelési igényű) tanuló is, akik a szakértői bizottság által megállapított diagnózisnak megfelelő orvosi, pszichológusi ellátást is igényelnek. Ebben az esetben létjogosultsága lehet a magántanulói jogviszony létesítésének is. Sikerkritériumok A gyerekek önállósága, kezdeményezőkészsége és társas viselkedése jó irányba mozdul el. Az érintett tanulók egyéni felelősségvállalása és az egyéni elkötelezettsége tudatosabbá válik. Kialakul a helyes önértékelésük, önismeretük, a tanuló aktív részese lesz saját fejlődésének, érzi benne felelősségét, szerepét. Kevesebben válnak évismétlővé. Az SNI tanulók ellátására készült helyi tanterv a pedagógiai program melléklete. 1.6.4 Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása Az óvodai, iskolai gyermekvédelem az első és legfontosabb jelzőrendszer, hiszen a gyermekek minden problémája itt érzékelhető először (éhség, szorongás). Fontos a segítő másságot elfogadó gyermekszemlélet, a pedagógiai humanizmus. Célunk Iskolánk váljon az ide járó gyermekek érdekvédelmi centrumává. A problémás gyerekek végezzék el a 8 általánost, hogy legyen szakmájuk. Ezért fontos célunk a gyerekek problémáit minél korábban felismerni és minél hatékonyabban kezelni, megelőzve azok súlyosabbá válását. Feladatunk Fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit meg kell keresni a problémák okait segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához jelzés az illetékes szakembereknek A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes: nevelési tanácsadóval (pszichológussal, logopédussal) gyermekjóléti szolgálattal polgármesteri hivatallal gyermekorvossal gyámüggyel óvodákkal szülőkkel civil szervezetekkel Az ifjúságvédelem szorosan kapcsolódik az iskola pedagógiai tevékenységéhez. Olyan pedagógiai tevékenységet próbálunk kialakítani, amely eleve kizárja annak lehetőségét, hogy bármilyen gyerek bármilyen oknál fogva kitaszított helyzetbe kerüljön. A hátrányos és veszélyeztetett gyermekeknek a fejlődéséhez biztosítani kell a feltételeket, segíteni kell őket abban, hogy leküzdhessék a fennálló hátrányaikat. Eszközeink Iskolánk pedagógiai munkáján belül az alábbi tevékenységek, eszközök segítik céljaink megvalósítását felzárkóztató foglalkozások korrepetálások 19

differenciált oktatás pályaorientáció személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek) egészségvédő és mentálhigiéniás programok szervezése családi életre történő nevelés napközis foglalkozásokra motiválás iskolai étkezési lehetőségek nyújtása a tanulók szabadidejének szervezése a tanulók szociális helyzetének javítása szülőkkel való együttműködés tájékoztatás a családsegítő, gyermekjólét szolgáltatásairól rendkívüli szülői értekezlet, fogadóóra. Az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenysége Napjainkban a családok egyre nehezebb helyzetbe kerülnek, így az iskola feladata ezen a területen megnő. Egyre több a hátrányos helyzetű gyermekek száma. Iskolánkban minden pedagógus közreműködik ezeknek a feladatoknak az ellátásában. Feladataink a tanuló és a szülők tájékoztatása a lehetőségeikről (személyekről, intézményekről) családlátogatáson való részvétel a veszélyeztető okok feltárása érdekében alkohol és a cigaretta káros hatásairól előadás szervezése a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás, segélyek kérésének kezdeményezése a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű gyerekeket felmérése ezen tanulók figyelemmel kísérése, szükség esetén intézkedéstétel a veszélyeztetettség megléte esetén segítségnyújtás a problémák megoldásában, a családsegítő szolgálatot értesítése drog-, bűnmegelőzési programok szervezése deviánsgyanús gyerekek szakemberhez való irányítása a gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályi változások figyelemmel kísérése a gyermekvédelemmel kapcsolatos pályázatok figyelemmel kísérése és lehetőség szerint részvétel azokon esettanulmányok, jelzőlapok írása Sikerkritérium A hátrányos és veszélyeztetett gyermekek többségének biztosítjuk a fejlődésükhöz szükséges feltételeket, hátrányaik csökkennek. 1.6.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Az iskola eredményes működése egyik feltételének a szociális hátrányok csökkentését, kiegyenlítését, a tanulók társadalmi beilleszkedési esélyeinek javítását tartja. Szükséges a szociális hátrányokkal küzdő gyermekek feltérképezése, problémáik megismerése, a gondok enyhítése. Az elesett, szegény, rossz körülmények között élő gyermekekkel való törődés különleges nevelési felelősség. 20

Célunk beilleszkedését az iskolai környezetbe ismeretelsajátítását egyéni ütemű fejlődését széleskörű támogatását Feladatunk családi, szociális ártalmak enyhítése hiányok pótlása amennyire lehetséges személyiség fejlődési, viselkedési, magatartási zavarok korrigálása beszédében, értékrendjében megjelenő tünetek kezelése sorozatos kudarc, leértékeltség, érzelmi elszigeteltség megszüntetése. motiváltság kialakítása képesség kibontakoztató felkészítés bevezetése A szociális hátrányok leküzdését segítő tevékenységek, eszközök Felzárkóztató illetve tehetséggondozó programok szervezése Drog és bűnmegelőzési programok Pályaorientációs tevékenység Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleten, fogadóórákon, családlátogatásokon A szülők, családok nevelési életvezetési gondjainak segítése, szakemberhez való irányítás Helyi országos támogatások megszerzésének ösztönzése Motiválás arra, hogy a gyermek napközis ellátásban részesüljön Kapcsolatfelvétel a szakszolgáltató intézménnyel, az áthelyező bizottsággal Tankönyvtámogatás mértékének meghatározása Pályázatok figyelése, részvétel pályázatokon Kis létszámú osztályok alsó tagozaton (családias hangulat) Differenciált képességfejlesztés Családlátogatás Önálló ismeretszerzés, önművelés igényének kialakítása Jelenlegi támogatások tankönyvtámogatás ingyenes és kedvezményes gyermekétkeztetés gyermekvédelmi támogatás reggeli ügyelet, délutáni ügyelet egészségügyi szűrővizsgálat. Sikerkritériumok A gyermekvédelmi támogatás igénylésével csökken a rendszertelenül étkező gyermekek száma. Szociális hátrányokkal küzdő tanulók egyéni ütemű fejlesztésével, a képesség kibontakoztató felkészítés beindításával csökken a bukások száma. 21

1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje Az iskola életével kapcsolatos legfontosabb döntések a nevelőtestület hatáskörébe tartoznak. A jogszabályok szerint bizonyos döntések a fenntartó, mások az intézmény vezetőjének hatáskörébe tartoznak. A tanulók döntési joga a diák-önkormányzati munkában történő részvételre, annak szervezésére, szervezeti rendjének kialakítására korlátozódik a jogszabályok által meghatározott módon. A köznevelési törvényben és végrehajtási rendeletében meghatározottak szerint biztosítjuk annak lehetőségét, hogy a tanulók a diákönkormányzat szervezeti keretei között kifejthessék véleményüket a házirend, a szervezeti és működési szabályzat, valamint a pedagógiai program elkészítésekor. Ennek érdekében az osztályfőnökök és a diákönkormányzat patronáló tanára közreműködésével minden osztályban az életkornak megfelelő szinten és tartalommal ismertetjük a dokumentumok tartalmát, biztosítjuk az egyes tanulók és az osztályközösségek számára a véleménynyilvánítás lehetőségét. A dokumentumok tanulói véleményezése a diákönkormányzat hatásköre az annak szervezeti és működési szabályzatában foglaltak szerint. A diákönkormányzat bevonásával biztosítjuk az iskola tanulóközössége számára azt a lehetőséget is, hogy a tanulók számára fontos döntéseket megelőzően a diákönkormányzat vezetőjének vagy patronáló tanárának előzetes kérése alapján részt vehetnek a nevelőtestületnek azokon az értekezletein, amelyeken az iskola munkájának értékelése történik. 1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 1.8.1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák Az iskola és szülők, s ez által a gyermekek közötti kapcsolat legfontosabb eleme a bizalom. A bizalom kiépítésének érdekében a pedagógusnak kell megtennie az első lépéseket. Ha sikerül kialakítani a pedagógus - szülő közti jó kapcsolatot, a gyermekek harmonikus fejlődése is biztosítottá válik. Munkánk során kiemelt figyelmet fordítunk a gyermekközpontú szemlélet érvényesítésére, a szülők-nevelők partneri kapcsolatának ápolására. Célul tűzzük ki, hogy minél több szülő figyelmét ráirányítsuk az iskolában folyó tevékenységre. Lehetőség szerint igyekszünk bevonni őket az iskolai élet különböző színtereibe. Feladataink A szülők és a pedagógusok együttműködési fórumainak megszervezése Elérni a lehető legnagyobb arányú részvételt a szülői értekezleteken és különböző iskolai rendezvényeken. Megfelelő tájékoztatást nyújtani a szülőknek az iskola minden irányú tevékenységéről Jó együttműködési készség kialakítása, pedagógus - tanuló viszonylatban a tanórákon kívül is. Mindezek megvalósítását számos eszközzel igyekszünk biztosítani Családlátogatás Feladata: a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. Szülői értekezlet Feladata: a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, szülők tájékoztatása az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, az országos és a helyi közoktatás - politika alakulásáról, változásairól, a helyi tanterv követelményeiről, az iskola és a 22

szaktanárok értékelő munkájáról, saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról. Feladata továbbá szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé. Fogadóóra Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás) A szülői értekezletek, fogadóórák időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. Az iskola működésében a következő szülői szerepek jelennek meg: a szülő, mint a szolgáltatás megrendelője a szülő, mint a tanulási - nevelési folyamat segítője a szülő, mint az iskolai közélet szereplője A szülő, mint a szolgáltatás megrendelője kérheti az ifjúságvédelem segítségét a napközi otthoni ellátást az étkeztetési hozzájárulás csökkentését A szülő, mint a tanulási - nevelési folyamat segítője eleget tesz a szülői kötelességeinek: rendszeresen kapcsolatot tart a pedagógusokkal, tiszteletben tartja az iskola vezetői, pedagógusai emberi méltóságát és jogait Tevékenykedhet: Az iskola eszközparkjának gazdagításában Az iskola esztétikai arculatának alakításában Turisztikai rendezvények segítése Ennek formái: anyagi támogatás, tárgyi támogatás, szellemi és társadalmi munka A szülő, mint az iskolai közélet szereplője: Minden olyan szülői kezdeményezés iránt nyitottak vagyunk, mely az intézményünkben folyó oktatási - nevelési feladatainknak sikerességét támogatja, erősíti, színesíti. A szülők kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik útján közölhetik az iskola vezetésével, nevelői testületével. Bővült a szülői közösség jogköre: figyelemmel kíséri a tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét, megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet és a fenntartót; meghatározhatja a legmagasabb összeget a nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó programok megvalósításához. A pedagógust és a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat titoktartási kötelezettség terheli a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a hivatásának ellátása során szerzett tudomást. Tanulói részvétel az iskolai szervezetben A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök érdekeik képviseletére diákönkormányzatot hoznak létre. Az osztályközösségek a tanév elején választják meg az osztálytitkárt, akit delegálnak a diákönkormányzat vezetőségébe. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. 23