A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA VERSENYKÉPES GAZDASÁG OPERATÍV PROGRAM PROGRAMKIEGÉSZÍTŐ DOKUMENTUM 2.0 draft 2006. június 9. Fájl neve: PKD_060609.korr Oldalszám összesen: 38 oldal

Tartalom Bevezetés... 3 Prioritások... 5 1. K+F és innováció a versenyképességért... 5 1.1. Az egyetemek, kutatóintézetek és a vállalkozások közötti innovációs, K+F együttműködések ösztönzése... 5 1.2. Az innovációs technológiai parkok és hídképző intézmények fejlesztése... 9 1.3. A vállalkozások önálló innovációs és k+f tevékenységének ösztönzése... 12 2. Vállalkozások (kiemelten KKV-k) jövedelemtermelő képességének erősítésért... 16 2.1. A vállalkozások finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása... 16 2.2. Vállalkozások technológiai korszerűsítése... 16 2.3. Vállalati szervezet-fejlesztés, korszerű folyamatmenedzsment ösztönzése... 19 3. Az információs társadalom és a modern üzleti környezet megerősítéséért... 23 3.1 Korszerű közösségi infokommunikációs infrastruktúra... 23 3.2 Vállalkozásokat kiszolgáló e- közszolgáltatások kialakítása... 25 3.3. Telephelyfejlesztés... 26 3.4 Vállalatok részére információ és üzleti és piacfejlesztési tanácsadás nyújtása... 30 4. Jeremie típusú pénzügyi eszközök technikai prioritása... 32 5. A prioritásokban elszámolható költségként... 34 5.1. Infokommunikációs technológia és szolgáltatások fejlesztése... 34 5.2 Vállalati humánerőforrás-fejlesztés és üzleti piacfejlesztési tanácsadás igénybevétele... 36 38/2

Bevezetés A magyar gazdaság teljesítményének felzárkózása a fejlett nyugat-európai országokéhoz az elmúlt évtizedben folyamatos: a hazai növekedés a tíz év átlagában meghaladta az évi 4 százalékot, és az EU átlagához viszonyított felzárkózás Magyarország esetében volt a legnagyobb mértékű a visegrádi országok között. Az utóbbi néhány évben ugyanakkor Magyarország relatív teljesítménye romlott, egyes jelek mindenekelőtt a többi térségbeli ország Magyarországhoz képest látványosan javuló teljesítménye a növekedés, a működőtőke- beáramlás és a versenyképességi listákon elfoglalt helyezés tekintetében egyaránt arra utalnak, hogy a hazai gazdaság teljesítménye elmarad a lehetőségektől, relatív (a térségbeli vetélytársakhoz viszonyított) versenyképességi pozíciója romlott. Az 1990-es években végbement radikális szerkezetváltás eredményeként Magyarországon kiemelkedően magas a külföldi működőtőke- befektetések által dominált high-tech ágazatok aránya a termelő szektoron belül, a magas technológiai színvonal azonban még nem feltétlenül jelent önmagában magas hozzáadott értéket, és a beszállítói kapcsolatok kezdeti hiánya korlátozta a technológia átadását a hazai vállalkozói kör felé. Az elmúlt évek tendenciái már azt mutatják, hogy a korábbi gyors fejlődést meghatározó, magas technológiai színvonalat képviselő, de alacsony hozzáadott értéket előállító, alapvetően összeszerelő jellegű tömegtermelés mellett, illetve helyett egyre nagyobb szerepet játszik a gazdaság fejlődésében a tudásintenzív, magasabb hozzáadott értékű tevékenységek megtelepedése is. A második gazdasági szerkezetváltás tehát egyértelműen beindult, de átütő erőt elsősorban az adhat neki, ha a szerkezeti modernizációban eddig meghatározó szerepet játszó nemzetközi nagyvállalatok mellett a kis és közepes méretű hazai vállalkozások is nagyobb arányban lesznek képesek új, versenyképes termékeket, innovatív eljárásokat létrehozni és piacra vinni, és ezáltal sikeresen helyt tudnak állni az EUcsatlakozás óta és általában a világgazdaság globalizálódásával párhuzamosan megváltozott piaci versenyben. A versenyképességi célú fejlesztéspolitikának tehát elsősorban a második gazdasági szerkezetváltást kell elősegítenie, azaz támogatnia kell a tudásintenzív tevékenységek térnyerését hazai vállalkozásoknál. A helyzetelemzés ezért elsősorban a K+F és innovációs aktivitás hazai tendenciáira és az ebben leginkább elmaradással küzdő KKV-k helyzetére koncentrál, emellett külön vizsgálja az üzleti környezetnek a gazdaság valamennyi szereplője számára (nemzetközi) versenyhátrányt okozó kedvezőtlen elemeit. A versenyképesség javítását célzó intézkedések és a vállalkozások fejlődési/növekedési törekvései ugyanakkor a hatásosságukat korlátozó, a fejlesztéspolitika számára külső feltételek között csak nehezen tudnak érvényesülni, ezért az alábbi kedvezőtlen körülmények javítása szintén kormányzati feladat 1 : a makrogazdasági stabilitás hiánya; a magas ikerdeficit (döntően a fiskális fegyelem hiánya 2 és az alacsony hazai megtakarítási ráta következtében) és a stop-and-go jellegű gazdaságpolitika a politikai konszenzus hiánya (nincs egyetértés a versenyképesség-kohéziófenntarthatóság viszonyáról, a versenyképesség érdekében elkerülhetetlen reformokról és költségeik megoszlásáról), 1 A felsorolt problémák többsége megjelenik a lisszaboni Nemzeti Akcióprogramban, illetve az NSRK-ban és a megfelelő OP-kban egyaránt. 2 A korábbi adósságterhek jelentős csökkenéséből adódó lehetőségeket a gazdaságpolitika nem a versenyképességi tényezők javításahasználta : a 2000-ben még jelentős elsőd-leges többletet produkáló államháztartás 2002-2003-ban már kamatfizetések nélkül is súlyos hiánnyal zárt. 38/3

a kedvezőtlen szerkezetű állami beavatkozás (pl. torzító hatású adórendszer 3, az állami szektorban foglalkoztatottak kiugró aránya, az állami beavatkozás követő és döntően korlátozó/büntető jellegű, a nagy újraelosztó rendszerek kiadási struktúrája előnytelen: a pazarló működési kiadások alacsony fejlesztésekkel párosulnak) a gyenge piacszabályozás (a deregulációs törekvések ellenére a monopol- illetve oligopolpiacok magas aránya, például a hálózatos iparágak esetében), hosszútávon a kedvezőtlen demográfiai trendek, az oktatás és képzés strukturális problémái (képzési és intézményi szerkezet, a felsőoktatás finanszírozása), a gazdasághoz nem kellő mértékben kapcsolódó szakképzés, a foglalkoztatási és az aktivitási ráta alacsony, a munkanélküliségen belül magas a tartós munkanélküliek aránya, a piaci kereslethez igazodó munkaerő-kínálat korlátozottsága, a szürkegazdaság jelentős aránya (az inaktívak magas arányával, illetve az adórendszer problémáival összefüggésben), az infrastruktúra rossz állapota, A Versenyképes Gazdaság Operatív Program legfőbb célja a produktív szektor 4 hosszú távon fenntartható versenyképességének erősítése. Ennek eléréséhez a szektor egészében és az egyes vállalkozásoknál egyaránt elengedhetetlen a magas hozzáadott-értékű tevékenységek térnyerése révén a termelékenység, illetve a jövedelemtermelő képesség növekedése. 3 4 alatta. Különösen magas a munkát terhelő adó- és járulékteher, ami részben felelős az alacsony foglalkoztatásért is. Az angol productive sector kifejezés eredeti értelmének megfelelően a termelő és szolgáltató szektorok együttesét értjük 38/4

Prioritások 1. K+F és innováció a versenyképességért A prioritás célja az ország gazdasági versenyképességét erősítő, a gazdaságban hasznosuló alkalmazott kutatás és kísérleti fejlesztés (kutatás-fejlesztési tevékenység) támogatása; a vállalkozások, egyetemek és kutatóintézetek közötti szoros innovációs együttműködéseinek, a vállalkozások önálló innovációs tevékenységének ösztönzése, valamint az innovatív vállalkozások fejlődését segítő technológiai hídképző intézmények létrehozásának, működtetésének elősegítése. A prioritás további célja a hazai kutatási infrastruktúra korszerűsítése, ezáltal a K+F és innovációs szektor nemzetközi versenyképességének biztosítása, szem előtt tartva az üzleti szektor jelenlegi és a jövőben várható igényeit is. 1.1. Az egyetemek, kutatóintézetek és a vállalkozások közötti innovációs, K+F együttműködések ösztönzése Háttér, indoklás A közforrásból finanszírozott K+F eredmények hasznosulása a gazdaságban -nemzetközi összehasonlításban- nem megfelelő mértékű, ezért az intézkedés célja a jobb hasznosulás előmozdítása, a K+F iránti keresleti és kínálati oldal közötti kapcsolat erősítése. A kutatóhelyek infrastruktúrája szétaprózott, versenyképes, kiugrást biztosító területeken a gazdaságban hasznosítható kutatási eredmények létrehozása koncentrációt igényel. Az intézkedés célja továbbá a K+F iránti vállalati kereslet kutatóhelyek számára történő visszacsatolására, a kutatóhelyek eredményeinek jobb hasznosulására, a technológiatranszfer előmozdítására alkalmas - egyetemek/kutatóintézetek és vállalatok közötti - együttműködések hangsúlyosabb jelenlétének támogatása a K+F és innováció rendszerében. Az innovációs aktivitás megerősítése humánerőforrás-fejlesztést is igényel, ami az együttműködések révén hozzájárulhat az innovációs és oktatási rendszer jobb összhangjához. Intézkedés leírása Az intézkedés ösztönzi a gazdaságban hasznosuló olyan alkalmazott kutatás- és kísérleti fejlesztési tevékenységet (kutatás-fejlesztési tevékenység), amely a vállalkozások, egyetemek és kutatóintézetek közötti szoros innovációs együttműködésben valósul meg, valamint támogatást biztosít korszerű kutatási infrastruktúra kialakításához bizonyos kiemelt jelentőségű területeken a hasznosítható tudás utánpótlásának megteremtése érdekében. Intézkedés komponensei 1.1.1. Piacorientált kutatás-fejlesztési és technológiai együttműködések A gazdasági versenyképességet szolgáló kutatási és technológia-fejlesztési projektek támogatása. Olyan projektek állnak a középpontban, amelyek korszerű, magas értéket képviselő, piacképes termékek, eljárások és szolgáltatások létrejöttét eredményezik és jó esély van a hasznosításra. Az intézkedés kizárólag az innovációs folyamatban résztvevő különböző szereplők együttműködésében - vállalkozás, egyetemek, kutatóintézetek K+F és innovációs konzorciuma - megvalósuló kutatási projekteket támogat. Feltétel, hogy a konzorcium vezetője csak vállalkozás 38/5

lehet. Az intézkedés különösen azokon az interdiszciplináris területeken induló projekteket támogatja, amelyek: technológiai ugrásra esélyesek, potenciális piacuk van, az alkalmazásnak megvan a vállalati háttere, hasznosítják a meglévő vállalati és állami K+F kapacitásokat 5. Támogatandó a vállalkozás és a kutatóhely közötti szakembercsere, kutatók továbbképzése, vállalati gyakornoki rendszer kialakítása. Támogatható tevékenységek köre Konzorciumi együttműködésben vállalkozás, egyetemek, kutatóintézetek - megvalósuló kutatási projektek elemeként: Termékfejlesztés és az azt megalapozó kutatási, kísérleti fejlesztési tevékenység Technológiafejlesztés és az azt megalapozó kutatási, kísérleti fejlesztési tevékenység Folyamat/eljárás/rendszer innováció és az azt megalapozó kutatási, kísérleti fejlesztési tevékenység A projektek K+F fejlesztési tartalmának megvalósításához kapcsolódóan a vállalkozás és a kutatóhely közötti szakembercsere, kutatók továbbképzése, vállalati gyakornoki rendszer kialakítása, a kutatási eredmények visszacsatolása a Ph.D képzés, szakmai továbbképzés rendszerébe. Infokommunikációs technológia és -szolgáltatások fejlesztése (ld. 5.1 beavatkozás). Vállalati humánerőforrás-fejlesztés és üzleti, piacfejlesztési tanácsadás igénybevétele (ld. 5.2 beavatkozás). 1.1.2. Kutatási központok fejlesztése, megerősítése Cél olyan központok létrehozása, és a meglevők támogatása, amelyek bizonyos szakterületeken kutatási tevékenységükkel hosszú távon képesek más szereplőkkel együttműködve a versenyképes, közvetlenül hasznosuló tudás alapjait megteremteni. Ennek érdekében támogatandó olyan korszerű infrastrukturális háttérrel rendelkező kutatói kapacitások kialakítása, fejlesztése, amelyek biztosítják a hazai versenyképességhez szükséges kutatások feltételeit. Mindemellett a központok számára fontos feladat a vállalatokkal való szoros együttműködés, az erős regionális szerepvállalás, a fiatal kutatók foglalkoztatása és a külföldi kutatók vonzása is. Támogatható tevékenységek köre korszerű infrastrukturális háttérrel rendelkező kutatói kapacitások kialakítása, a fiatal kutatók bevonása a kutatási tevékenységbe, részükre kapcsolódó külföldi kutatómunka biztosítása a kutatási eredmények visszacsatolása a Ph.D képzésbe, szakmai továbbképzés rendszerébe, szakembercsere, posztdoktori pályázat, a kutatói és oktatói utánpótlás biztosítására tudományos diákköri kutatás (TDK) támogatása szervezeti menedzsment készségek erősítése 5 A Versenyképes Gazdaság Operatív Program (A TTI Stratégia figyelembevételével) elsősorban a biotechnológia és élettudományok, a gyógyszerkutatás, az anyagtudomány és nanotechnológia, a mechatronika, az IKT és a környezetipari technológiák, energetika területein megvalósuló K+F és innovációs fejlesztési irányokat állítja a támogatások homlokterébe. 38/6

Infokommunikációs technológia és -szolgáltatások fejlesztése (ld. 5.1 beavatkozás). Vállalati humánerőforrás-fejlesztés és üzleti, piacfejlesztési tanácsadás igénybevétele (ld. 5.2 beavatkozás). Potenciális támogatási eszközök K+F támogatás, hitelgarancia, a konzorcium vezetőjének (a kooperációs projektek esetén) nyújtott támogatott hitel Célcsoport 1. komponens: Konzorciumok (vállalatok, egyetemek, kutatóintézetek) 2. komponens: Kutatási központok Kedvezményezett 1. komponens: Belföldi székhelyű vállalkozás, költségvetési szerv és intézménye, jogi személyiségű non-profit szervezet által létrehozott konzorciumok 2. komponens: Költségvetési szerv és intézménye, jogi személyiségű non-profit szervezet Tipikus projektméret 1. komponens: 200-400 M Ft 2. komponens: kialakítás alatt Intézkedés specifikus indikátorai Az 1. komponens esetében: Output: Támogatott K+F együttműködések száma. A támogatott együttműködésekben résztvevő partnerek (ebből: vállalkozások) száma. A támogatott projektekhez kapcsolódó magán/vállalati K+F ráfordítás. Létrejött termékek / technológiák száma. Eredmény: A projektekben foglalkoztatott (teremtett és megőrzött) K+F munkahelyek és segédszemélyzet száma. A projektekben foglalkoztatott PhD hallgatók száma. A támogatott projektekhez kapcsolódó publikációk száma. Létrejött termék / technológia értékesítési volumene. A kedvezményezettek regisztrált szabadalmi bejelentéseinek száma. Szerződéses K+F és innovációs ráfordítás a projekt megkezdését követő 2 évben a támogatott közfinanszírozású kutatóhelyeknél. A támogatott intézmények éves bevétele projekt által létrehozott KPI szellemi jogok értékesítéséből. A támogatott vállalkozások éves bevétele az új termékek és szellemi tulajdonjogok értékesítéséből. A 2. komponens esetében: 38/7

Output: A támogatott K+F projektek száma. A támogatott együttműködésekben résztvevő partnerek száma. A támogatott projekt keretében létrehozott K+F infrastruktúra értéke. Eredmény: A támogatott projektekhez kapcsolódó publikációk száma. A projektekben foglalkoztatott (teremtett és megőrzött) kutatói munkahelyek és segédszemélyzet száma. A projektekben foglalkoztatott PhD hallgatók száma. Szerződéses K+F és innovációs ráfordítás a projekt megkezdését követő 2 évben a támogatott közfinanszírozású kutatóhelyeknél. A támogatott kutatóhelyek éves bevétele a szellemi jogok értékesítéséből. A támogatott kutatóhelyek nemzetközi együttműködésben való részvételének száma. Az intézkedés konzisztenciája más dokumentumokkal: Nemzeti Akcióprogram 6 (NAP) II.2.1.1 A Kutatás (K+F) ösztönzése, a kutatásifejlesztési célú beruházások növelése és javítása, különösen a magánszektorban A 7. iránymutatás előtérbe állítja az egyetemek, kutatóintézetek és vállalkozások együttműködések, közös kutatások ösztönzését. Hangsúlyt helyez a fókuszált kutatási infrastruktúra fejlesztésre, a hídképző intézmények fejlesztésére, valamint a kutatói humánerőforrás fejlesztésre, kutatói mobilitás ösztönzésére. NAP II.2.1.2. Az innováció minden formájának ösztönzése A 8. iránymutatás a vállalati innovációs aktivitás erősítése érdekében a technológiai inkubátorok és szolgáltatásaik fejlesztésének pénzügyi eszközök (magvető tőke) elérhetővé tételének szükségességét, a technológia-intenzív kezdő vállalkozások támogatásának fontosságát és az innováció megvalósulásához szükséges humán fejlesztések (innovációs képzések) iránti igényt fogalmazza meg. Az intézkedésnek továbbá összhangban kell lennie a kidolgozás alatt álló Tudománytechnológia- és innovációpolitikai stratégia (TTI stratégia) jövőbeli intézkedéseivel, nemkülönben a 2. NFT más kapcsoló operatív programjainak szintén kidolgozás alatt álló (Emberi erőforrás OP, Humán infrastruktúra OP) intézkedéseivel. 6 Nemzeti Akcióprogram a Növekedésért és Foglalkoztatásért 2005-2008. 38/8

1.2. Az innovációs technológiai parkok és hídképző intézmények fejlesztése 7 Háttér, indoklás Magyarországon nemzetközi összehasonlításban fejletlen az innovatív KKV-k alapítását és megerősödését szolgáló innovációs komplex szolgáltatások rendszere, valamint az vállalkozások további fejlődését segítő technológiai inkubáció. Az oktatási rendszer nem támogatja megfelelő mértékben a vállalkozások innovációs tevékenységét, kevés a versenyképes tudással, korszerű ismeretekkel rendelkező szakember. Intézkedés leírása Az intézkedés a technológia intenzív vállalkozások létrehozását és azok működését, fejlesztését, egymással való együttműködését segítő intézményekre fókuszál. Támogatja a hazai innovációs rendszerben gyenge lábakon álló rendszer-elem, az ún. hídképző intézmények (technológiai transzfer irodák), és az innovációs és technológiai parkokban működő technológiai inkubátorok és kompetencia központok kialakítását, és a már meglevők fejlesztését, az oktatási-képzési és tanácsadási szolgáltatásai rendszerének kialakítását, nyújtását. Intézkedés komponensei 1.2.1. Innovációs és technológiai parkok támogatása Ezen komponens keretében létrejöjjenek olyan professzionális centrumok (technológiai inkubátorok, kompetencia központok), amelyek egyesítik az egyazon ipari területen, de jelenleg szétszabdaltan működő kutató, fejlesztő, gyártó, forgalmazó, szervizelő kis- és közepes magyar cégek erőforrásait. A központok szakmai és pénzügyi befektetői (hasonlóan a banki hitelezési, tőzsdei) szemmel elemzik a működő fejlesztő és innovatív cégek eddigi tevékenységeit, termékeik, szolgáltatásaik sikerességét, s segítik őket technológia- és pénzügyi transzfer, valamint üzleti tanácsadás révén termékeik és szolgáltatásaik továbbfejlesztésében, a működési struktúrájuk fejlesztésében és a piacra vitel, a marketing és a forgalmazás támogatásában. A betelepült cégek így- önállóságukat megtartva - az üzleti szükségszerűség miatt bizonyos termékek közös fejlesztésére, gyártására és forgalmazásra egyesítik erejüket, s ezáltal képesek a nemzetközi piacon fennmaradni, az üres ipari réseket betölteni. Az így létrejövő központok professzionális szakember gárdával rendelkeznek, amely azt jelenti, hogy a központok testületeiben érdemi szerepben mind az adott iparág elismert szakemberei, mind a pénzügyi befektetés szakértői, s mind a támogatást nyújtok munkatársai kellő súllyal megjelennek, s a befektetések irányaiban döntenek. Az innovációs és technológiai parkokban működő technológiai inkubátorok, kompetencia központok létrejötte, és a meglevők szolgáltatásainak fejlesztése hozzájárulni a tudás és technológia intenzív start-up vállalkozások megerősítéséhez, helyzetbe hozásához. 7 A helyi, térségi jelentőségű intézmények (pl.: technológiai pontok, támogatása a Regionális Operatív Program(ok)ból történik. 38/9

Támogatható tevékenységek köre Az innovációs központok és technológiai inkubátorok létrehozása és megerősítése, beleértve rendszerük kialakításának humán (innovációs szakismeretek; innovációs menedzser, innovációs bróker képzés) támogatását. Az innovációs központok és technológiai inkubátorok tevékenységének, szolgáltatásainak támogatása: (a 3.2 alatti intézkedés tartalommal). Az innovációs és technológiai parkok K+F projektjeinek figyelemmel kísérése és folyamatos iparjogvédelmi tanácsadás, kapcsolódó oktatás az intézményen belül, Közreműködés az iparjogvédelmi oltalom megszerzésében és fenntartásában, beleértve annak finanszírozását, Közreműködés az eredmények hasznosításában, beleértve a licencszerződések megkötését, Közreműködés a jogérvényesítésben, a bitorlók ellen történő fellépésben. Infokommunikációs technológia és -szolgáltatások fejlesztése (ld. 5.1 beavatkozás). Vállalati humánerőforrás-fejlesztés és üzleti, piacfejlesztési tanácsadás igénybevétele (ld. 5.2 beavatkozás). 1.2.2. Technológia-transzfer irodák létrehozása és kezdeti működtetése (TI). A komponens az innovációs központok, egyetemi és más tudáscentrumok, valamint a vállalati szféra közötti kapcsolatok erősítését szolgálja. Ennek érdekében támogatandó a kutatási eredmények hasznosítására építő új vállalkozások (technológia-intenzív start-up) létrehozásában közreműködő transzfer irodák beindítása és fejlesztése. Az irodák feladatai: Kapcsolatépítés és kapcsolattartás vállalkozásokkal, A tudásközpont K+F projektjeinek figyelemmel kísérése és folyamatos iparjogvédelmi tanácsadás, kapcsolódó oktatás az intézményen belül, Közreműködés az iparjogvédelmi oltalom megszerzésében és fenntartásában, beleértve annak finanszírozását, Közreműködés az eredmények hasznosításában, beleértve a licencszerződések megkötését, Közreműködés a jogérvényesítésben, a bitorlók ellen történő fellépésben. Infokommunikációs technológia és -szolgáltatások fejlesztése (ld. 5.1 beavatkozás). Vállalati humánerőforrás-fejlesztés és üzleti, piacfejlesztési tanácsadás igénybevétele (ld. 5.2 beavatkozás). Támogatható tevékenységek köre Az irodák fizikai létrehozása, működési kereteinek kialakítása, a fejlesztéshez szükséges képzés, Az irodák tevékenységének támogatása, a fejlesztéshez szükséges képzés. Potenciális támogatási eszközök K+F támogatás. Célcsoport 1. komponens: innovatív vállalkozások, 2. komponens: vállalkozások, tudásközpontok. Kedvezményezett 1. komponens: Költségvetési szerv és intézménye, jogi személyiségű non- 38/10

profit szervezet (innovációs központok, technológiai parkok) 2. komponens: Költségvetési szerv és intézménye, jogi személyiségű nonprofit szervezet, vállalkozások (transzferirodák) Tipikus projektméret 1. komponens: 400-600 mft 2. komponens: kialakítás alatt Intézkedés specifikus indikátorai Az 1. komponens esetében: Output: Támogatott innovációs központok és inkubátorok száma. A támogatott projektekhez kapcsolódó magán/vállalati K+F ráfordítás. Eredmény: A támogatott központokba betelepült vállalkozások száma,. A támogatott központok által nyújtott innovációs szolgáltatások köre. A támogatott központokban foglalkoztatott (teremtett és megőrzött) kutatói munkahelyek és segédszemélyzet száma. A támogatott központok éves bevétele innovációs szolgáltatások értékesítéséből. A 2. komponens esetében: Output: Támogatott transzferirodák száma. Eredmény: A támogatott transzferirodák (nemzetközi) szerződéses kapcsolatainak száma. A támogatott transzferirodákban foglalkoztatottak száma. A támogatott transzferirodák közreműködésével létrehozott spin-off cégek száma. Az irodákkal kapcsolatba kerülő vállalkozások száma. Az intézkedés konzisztenciája más dokumentumokkal: NAP II.2.1.1. A Kutatás (K+F) ösztönzése, a kutatási-fejlesztési célú beruházások növelése és javítása, különösen a magánszektorban A 7. iránymutatás előtérbe állítja az egyetemek, kutatóintézetek és vállalkozások együttműködések, közös kutatások ösztönzését. Hangsúlyt helyez a fókuszált kutatási infrastruktúra fejlesztésre, a hídképző intézmények fejlesztésére, valamint a kutatói humánerőforrás fejlesztésre, kutatói mobilitás ösztönzésére. NAP II.2.1.2. Az innováció minden formájának ösztönzése A 8. iránymutatás a vállalati innovációs aktivitás erősítése érdekében a technológiai inkubátorok és szolgáltatásaik fejlesztésének pénzügyi eszközök (magvető tőke) elérhetővé tételének szükségességét, a technológia-intenzív kezdő vállalkozások támogatásának fontosságát és az innováció megvalósulásához szükséges humán fejlesztések (innovációs képzések) iránti igényt fogalmazza meg. 38/11

1.3. A vállalkozások önálló innovációs és k+f tevékenységének ösztönzése 8 Háttér, indoklás A vállalati innovációs tevékenység területén meghatározó a külföldi részvétellel működő vállalatok szerepe, a hazai vállalkozások jellemzően, nem, vagy csak alvállalkozói szerződés keretében külföldi partnerek által nyújtott technológiák átvételére korlátozva végeznek saját K+F tevékenységet. Az innováció szempontjából a hazai kis- és középvállalatok 75%-a inaktív, 22-23%-a innovatív, és 2-3%-a úttörő volt 2002-ben. Intézkedés leírása Az intézkedés olyan pályázati elemeket tartalmaz, amelyek egyidejűleg több oldalról segítik a hazai vállalati innovációt: a vállalati K+F kapacitások létrehozásának támogatása, kutatóképzés,önálló termék-, szolgáltatás- és technológiai fejlesztések támogatása a piacra vitelig - beleértve a saját márkanévvel védett eredeti termékek piaci bevezetésének támogatását is. Az intézkedés ösztönzi a vállalatok közötti K+F együttműködés erősítését, valamint új technológiaintenzív KKV-k (technológia-intenzív start-up) létrehozását. Az intézkedés elősegíti azon termeléssel és gyártással foglalkozó kis- és középvállalkozások innovációs tevékenységét is, amelyek képesek meglévő termékeik, szolgáltatásaik, technológiáik továbbfejlesztésére, piaci hasznosítására, s ezáltal a piacon való fennmaradásra. Az intézkedés célja a magyarországi vállalkozások innovációra ösztönzése, innovációs képességük és kapcsolatrendszerük erősítése: már létező és kutatóhellyel is rendelkező vállalkozás kutatási projektjének támogatásával; már létező, de kutatóhellyel még nem rendelkező vállalkozásnál kutatóhely létesítésének segítésével; új, közvetlenül K+F eredmények piaci hasznosítására létrejött technológia-intenzív start-up vállalkozások támogatásával. Intézkedés komponensei Az intézkedés három komponensből áll: 1.3.1. Vállalati kutatás és fejlesztés A piacon már bizonyított és jelentős árbevétellel, profittal bíró fejlesztő-gyártó valamint termelőgyártó vállalatok támogatása a vállalati K+F fejlesztések (új termék-, szolgáltatás-, technológia-, eljárásfejlesztés), a kutatási eredmények bevezetése, piacra jutás, saját márkanév megszerzésének elősegítése által. mmindezekkel cél az innovatív vállalkozások növekedési potenciáljának erősítése. Támogatható tevékenységek köre önálló K+F tevékenység; meglévő termék, technológia, szolgáltatás, eljárás továbbfejlesztése; megvalósíthatósági tanulmány; K+F eredmények adaptálása, továbbfejlesztése (know-how beszerzés, licencvásárlás és azok alkalmazhatóságához szükséges további fejlesztések); Szabadalom, használati minta, védjegy és mintaoltalmi bejelentés; K+F szolgáltatások igénybevétele (jogi, iparjogvédelmi, pénzügyi és üzleti tanácsadás); 8 Bizonyos méretkategória és projektméret alatt a projektek a Regionális Operatív Program8ok)ból kerülnek támogatásra.

Kutatók, fejlesztők és gyártószakemberek cseréje, képzése; Kutatási és fejlesztési infrastruktúra fejlesztése; félüzemi, üzemi tesztelés, kipróbálás költségei; hatósági és egyéb engedélyek költségei; piaci bevezetés, forgalmazás, marketingtevékenység költségei; Infokommunikációs technológia és -szolgáltatások fejlesztése (ld. 5.1 beavatkozás). Vállalati humánerőforrás-fejlesztés és üzleti, piacfejlesztési tanácsadás igénybevétele (ld. 5.2 beavatkozás). 1.3.2. Vállalati kutatóhely létrehozása A vállalatoknál közvetlenül hasznosuló K+F erősítése olyan saját K+F egységek létrehozásával, amelyek alkalmasak a főhivatású kutatóhelyekkel közös projektek és/vagy önálló, a vállalatnál közvetlenül hasznosuló projektek végrehajtására. A vállalkozás kutatási infrastruktúrájának javulása a kutatói munka minőségének és ezáltal a vállalkozás versenyképességének javulását eredményezi. Támogatható tevékenységek köre új vállalati k+f egység, központ létrehozása; műszer, kapcsolódó informatikai eszköz, szoftver beszerzése; kizárólag K+F célra alkalmazott informatikai eszköz beszerzése; kizárólag K+F célra alkalmazott gép; kutatók képzése, kutatók cseréje; Infokommunikációs technológia és -szolgáltatások fejlesztése (ld. 5.1 beavatkozás); Vállalati humánerőforrás-fejlesztés és üzleti, piacfejlesztési tanácsadás igénybevétele (ld. 5.2 beavatkozás); 1.3.3. Technológia-intenzív start-up vállalkozások segítése A kutatóhelyek eredményre közvetlenül építő, a kutatóhely eredményére alapozott olyan kezdő technológia-intenzív vállalkozások támogatása, magvető tőkével (a 4. technikai prioritás bázisán) ),amelyek képesek bemutatni, hogy a kifejlesztett prototípust milyen módon (pl. egy tőkeerős, a piacon már bizonyított termelő-gyártó cég révén, klaszter, holding segítségével) fogják termékként a piacra vinni. Támogatható tevékenységek köre A vállalkozás indulásához szükséges pénzügyi forrás (pre-seed forrás) Igénybe vett képzés, tanácsadás (ld.5.2 beavatkozás). Potenciális támogatási eszközök K+F támogatás Hitelgarancia Kedvezményes hitel Magvető tőke Mikrohitel Célcsoport, kedvezményezett 1.,2. komponens: Magyarországi székhelyű, a devizajogszabályok alapján belföldinek minősülő gazdasági társaságok, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, szövetkezetek és egyéni vállalkozók. 3. komponens: technológia-intenzív tevékenységet folytató induló, öt évnél fiatalabb 38/13

cégbejegyzésű vállalkozás Tipikus projektméret 1. komponens: min. 30-100 mft 2. komponens: min. 30-500 mft 3. komponens: 25-100 mft Intézkedés specifikus indikátorai Az 1. komponens esetében: Output: Támogatott vállalati K+F projektek száma. A támogatott projektekhez kapcsolódó magán/vállalati K+F ráfordítás. Eredmény: A projektekben foglalkoztatott (teremtett és megőrzött) kutatói munkahelyek és segédszemélyzet száma. A támogatott vállalati K+F projektek összes ráfordításának megoszlása tevékenységtípus szerint. K+F és innovációs ráfordítás a projekt megkezdését követő 2 évben a támogatott vállalkozásoknál. A kedvezményezettek regisztrált szabadalmi bejelentéseinek száma. A támogatott vállalkozások által piacra bevezetett új termékek és márkanevek száma. A támogatott vállalkozások éves bevétele az új termékek és szellemi tulajdonjogok értékesítéséből. A 2. komponens esetében: Output: Támogatott vállalati kutatóhelyek száma. A támogatott projektekhez kapcsolódó magán/vállalati K+F ráfordítás. Eredmény: A támogatott vállalati kutatóhelyek külső szerződéses kapcsolatainak száma. A támogatott vállalati kutatóhelyeken foglalkoztatott (teremtett és megőrzött) kutatói munkahelyek és segédszemélyzet száma. A létrehozott vállalati K+F infrastruktúra beruházási értéke (Ft). K+F és innovációs ráfordítás a projekt megkezdését követő 2 évben a támogatott vállalkozásoknál. A kedvezményezettek regisztrált szabadalmi bejelentéseinek száma. A támogatott vállalkozások éves bevétele az új termékek és szellemi tulajdonjogok értékesítéséből. A 3. komponens esetében: Output: Támogatott induló vállalkozások száma. A támogatott vállalkozásokba fektetett magántőke. 38/14

Eredmény: A támogatás után két évvel működő induló vállalkozások száma. A támogatott induló vállalkozásokban foglalkoztatott kutatók és segédszemélyzet létszáma. A támogatott induló vállalkozások regisztrált szabadalmi bejelentéseinek száma. A támogatott induló vállalkozások bevétele termékek és szellemi tulajdonjogok értékesítéséből. Az intézkedés konzisztenciája más dokumentumokkal: NAP II.2.1.1. A Kutatás (K+F) ösztönzése, a kutatási-fejlesztési célú beruházások növelése és javítása, különösen a magánszektorban A 7. iránymutatás előtérbe állítja az egyetemek, kutatóintézetek és vállalkozások együttműködések, közös kutatások ösztönzését. Hangsúlyt helyez a fókuszált kutatási infrastruktúra fejlesztésre, a hídképző intézmények fejlesztésére, valamint a kutatói humánerőforrás fejlesztésre, kutatói mobilitás ösztönzésére. NAP II.2.1.2.Az innováció minden formájának ösztönzése A 8. iránymutatás a vállalati innovációs aktivitás erősítése érdekében a technológiai inkubátorok és szolgáltatásaik fejlesztésére pénzügyi eszközök (magvető tőke) elérhetővé tételének szükségességét, a technológia-intenzív kezdő vállalkozások támogatásának fontosságát és az innováció megvalósulásához szükséges humán fejlesztések (innovációs képzések) iránti igényt fogalmazza meg. Az intézkedésnek továbbá összhangban kell lennie a kidolgozás alatt álló TTI stratégia jövőbeli intézkedéseivel. 38/15

2. Vállalkozások (kiemelten KKV-k) jövedelemtermelő képességének erősítésért A hazai kis- és középvállalkozások jelenlegi helyzetére egyszerre igaz, hogy több fontos területen (finanszírozás, önszerveződés, menedzsment, infokommunikációs technológiák használata) felzárkózási folyamat figyelhető meg, ugyanakkor lemaradásuk (technológiai színvonal, vállalati kultúra, innovációs kapacitás, hálózatosodás stb.) a fejlett országokban működő kis- és középvállalkozásokhoz képest még mindig jelentős. Ezért az Operatív Programnak mindkét tényt figyelembe kell vennie. Egyrészt fontos, hogy segítse a felzárkózás folytatását, gyorsítását, másrészt nagymértékben támaszkodhat a kedvező folyamatokra, nemzetközi tapasztalatokra. Ennek figyelembe vételével a prioritás kiemelt célja, a növekedési potenciállal rendelkező vállalkozások, kiemelten a mikro- kis-, és középvállalkozások jövedelemtermelő képességének növelése: a finanszírozási forrásokhoz való hozzáférésen, a korszerű és innovatív műszaki technológiai színvonal fejlesztésén és a magas szintű vállalkozói kultúra széles körű elterjesztésén keresztül. Ennek eléréséhez szükséges a szektor modernizációja, foglalkoztatásban betöltött szerepének erősítése és innovációs képességeinek fejlesztése, a hazai kis- és középvállalati valamint a döntően külföldi tulajdonban lévő, modern nagyvállalati szektor közötti teljesítménybeli eltérés mérséklése érdekében 2.1. A vállalkozások finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása A bankok számára túl kicsi hitel- és számlaforgalom miatt a KKV-k számára folyósítandó hitelezés még mindig túl kockázatos, a szektor tőkéhez jutása nehézkes. A KKV-k megerősítése érdekében az egyik legfontosabb lépés a megfelelő pénzügyi eszközök biztosítása, a vállalkozások, kiemelten a KKV-k finanszírozáshoz való hozzáférésének megkönnyítése. Ezen célok elérése érdekében, a beavatkozás keretében megteremtődnek a bankrendszeren kívüli deregulált (mikrofinanszírozás) finanszírozás, és a gyors növekedésre képes vállalkozások tőke-finanszírozásának feltételei, valamint kiemelt szerepe lesz a pénzügyi konstrukciókhoz kapcsolódó tanácsadásnak is. Mindemellett a bankrendszeren belüli - meglevő és jövőbeli - hitelfinanszírozás (hitelgarancia, támogatott kamatozású hitelek) feltételei is javulnak. Ezen eszközrendszert a 4. technikai prioritás finanszírozza. 2.2. Vállalkozások technológiai korszerűsítése Háttér, indoklás A kis- és középvállalkozások hatékonysága alacsony: a GDP-ből való részesedésük csak 45% annak ellenére, hogy ez a szektor a magángazdaságban foglalkoztatottak 2/3-ának, azaz több mint másfélmillió embernek biztosít munkahelyet. Ugyancsak jelentős a hazai KKV szektor termelékenységének nagyvállalatokéhoz viszonyított lemaradása. A kis- és középvállalati szektor alacsony hatékonyságának, és termelékenységének egyik fő oka, hogy a vállalkozások jelentős hányada technológiailag elavult termelő-berendezésekkel IKT eszközökkel és alkalmazásokkal rendelkezik mindemellett K+F kapacitásuk és innovatív tevékenységük is alacsony, így nagyrészük nem tud megfelelni az Európai Unió által támasztott minőségi követelményeknek. Éppen ezért a vállalkozások technológiai korszerűsítésén keresztül az intézkedés célja a nagy növekedési potenciállal rendelkező vállalkozások (főként középvállalkozások) nemzetközi versenyképességének növelése, külpiaci érvényesülése, beszállítói pozícióik megszilárdítása, és a 38/16

modernizációt eredményező innovatív eljárások széleskörű alkalmazása. Intézkedés leírása Az intézkedés keretében a nagy növekedési potenciállal rendelkező és nagy hozzáadott érték tartalmú versenyképes, magas minőségű termékek/szolgáltatások gyártására/nyújtására alkalmas új és csúcstechnológiának számító termelőkapacitások létrehozását, bővítését támogatjuk. Az intézkedés célcsoportjába tartozó vállalkozások számára egy komplex több elemből felépíthető- vállalkozásfejlesztési rendszert állítunk fel, amely képes kezelni a különböző ágazatokban működő vállalkozások, eltérő irányú és célú fejlesztési igényeit. Az intézkedés az alábbi specifikus célokat támogatja: Vállalkozások nemzetköziesedéséhez kapcsolódó fejlesztések; Beszállítói státusszal rendelkező, vagy beszállítóvá váló vállalkozások kiemelt fejlesztései; innovatív technológiák adaptációjához kapcsolódó beruházások (licenc, know-how, szabadalom, gyártási technológia); környezetvédelmi (energia-,anyagtakarékos) technológiaváltást megvalósító fejlesztések; - Átfogó gondos bánásmód; - Nagyfokú hulladékcsökkentés (3R stratégia); - Ésszerű vízhasználat és szennyezés-csökkentő technológiák; - Környezetkímélő termékrendszerek fejlesztése; - Környezetvédelmi háttéripar: innovatív megoldások támogatása; regionális vállalati központok kialakításához kapcsolódó fejlesztések; Támogatható tevékenységek köre: A vállalkozások projektjeiket az alábbi támogatási területek (akár kombinált felhasználásával is) alkalmazásával valósíthatják meg az egyes kiemelt célokon belül: Termelési/szolgáltatási kapacitások kialakításához, fejlesztéséhez kapcsolódó technológiai beruházások támogatása (előnyben részesül: munkahelyteremtési, együttműködési beruházások); - Műszaki technológiai beruházások beszerzése; - Ingatlan építés- fejlesztés; - A fejlesztéshez kapcsolódó licenc, know-how, szabadalom, gyártástechnológia vásárlás. Minőség-, környezet- és más irányítási, szabványosítási rendszerek bevezetése. Infokommunikációs technológia és -szolgáltatások fejlesztése (ld. 5.1 beavatkozás). Vállalati humánerőforrás-fejlesztés és üzleti, piacfejlesztési tanácsadás igénybevétele (ld. 5.2 beavatkozás).. Potenciális támogatási eszközök: Beruházási támogatás Kedvezményes hitel Hitelgarancia Kockázati tőke 38/17

Célcsoport, kedvezményezett: Magyarországi székhelyű, a devizajogszabályok alapján belföldinek minősülő gazdasági társaságok, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, szövetkezetek és egyéni vállalkozók. Tipikus projektméret: 50-500 mft Intézkedés specifikus indikátorai: Output: Támogatott vállalkozások/regionális vállalati központok száma. A támogatott projektekhez közvetlenül kapcsolódó magánbefektetés. Eredmény: Egy foglalkoztatottra eső BHÉ a támogatott vállalkozásoknál. A támogatott vállalkozásokban teremtett és megőrzött munkahelyek száma. (1 millió forint) Termelési értékre eső energia- és anyagköltség (környezetvédelmi technológiaváltás). A támogatott vállalkozások foglalkoztatottainak száma. A támogatott vállalkozások export-árbevétele/beszállítói árbevétele. Új/innovatív termékekből és szolgáltatásokból származó árbevétel a támogatott vállalkozásoknál. Bruttó szennyezőanyag kibocsátás és energiafelhasználás a támogatott vállalkozásoknál (környezetvédelmi technológiaváltás). Az intézkedés konzisztenciája más dokumentumokkal: NAP II. 2.1.4. Az ipari szektor kompetitív előnyeinek erősítése A 10. iránymutatás támogatja az ipari szerkezetváltás felgyorsítását, a Magyarország számára perspektivikus, magas hazai hozzáadott értékkel bíró területek/tevékenységek megerősítését, illetve a betelepült, magas termelékenységet produkáló iparvállalatok és a döntően hazai tulajdonban levő KKV-szektor közötti együttműködés erősítését (beszállítói, ágazati klaszterek). Az intézkedés tartalma összhangban van az egyes Regionális Operatív Programokban szereplő vállalkozásfejlesztési intézményrendszer beavatkozási területeivel. A lehatárolás a kedvezményezett vállalat mérete és a megvalósított projekt nagysága mentén történt. 38/18

2.3. Vállalati szervezet-fejlesztés, korszerű folyamatmenedzsment ösztönzése Háttér, indoklás A kis- és középvállalkozások növekedési esélyeit nagyban befolyásolja a vezetők felkészültsége, a vállalkozások stratégiai gondolkodása, innovációra való nyitottsága, és az információs és tudásalapú gazdaságban rejlő fejlődési lehetőségek felismerése, kihasználása. Bár az alapvető info-kommunikációs infrastruktúra és hardver eszközök már részben rendelkezésre állnak, sőt a KKV szektor képviselőinek többsége Internet-hozzáféréssel is rendelkezik, a technológiák felhasználása még rendkívül alacsony szintű, a hazai vállalakozások túlnyomó része a számítógépet elsősorban csak az üzleti irodai alkalmazások és könyvviteli programok futtatására, az Internetet pedig levelezésre, információk keresésére használja. A KKV-k nyitottak a modern információs üzleti megoldások bevezetésére, hiszen az alacsony költségű alkalmazásokat már használják (könyvelőprogramok, Internet, irodai szoftverek). Komolyabb fejlesztéseket ugyanakkor korlátozott tőkeerejük, alacsonyabb informatikai felkészültségük és alacsonyabb kockázatviselési szintjük miatt nem vállalnak, így a vállalati adatbázisok szétszórtak, az információk, a tudásbázis széttagolt, vállalatok közötti integrált, elektronikus üzleti rendszerek szinte csak a Magyarországra települt multinacionális cégek között fordulnak elő. Az e-gazdaság fejlesztésének célja, hogy lehetőséget biztosítsunk a kis- és középvállalkozások számára a modern IT alapú üzleti megoldások használatára, amelyek javítják a működési hatékonyságot -mind a vállalatok közötti üzleti kapcsolatok terén- hozzájárulnak az információ áramlás és hozzáférhetőség, valamint a hálózatbiztonság és a szolgáltatások minőségének javulásához. Intézkedés leírása: Az üzleti kapcsolatok, folyamatok elektronikus útra terelése néhány év múlva már nem lehetőség, hanem minimális elvárás lesz az információs gazdaságban. Éppen ezért a beavatkozás a vállalkozói kultúra erősítéséhez kapcsolódó, a vállalati folyamat-menedzsment hatékonyságának növelését tűzi célul az alábbi területeken: a vállalatok közötti üzleti kapcsolatok, a belső vállalati folyamatok hatékonyságának, a hálózatbiztonság és a szolgáltatások minőségének javítását, a hatékony tudásmenedzsment érdekében a különböző vállalatirányítási (vezetői döntéstámogató és információs, ellátási és ügyfélkapcsolati) rendszerek kiépítését, és az ehhez kapcsolódó szervezetfejlesztés és az üzleti folyamatok újra és megszervezését (BPR), korszerű logisztikai folyamatok kialakítását; a minőség-, környezet- és más irányítási rendszerek bevezetését, tanúsíttatását, illetve, az e-kereskedelem feltételekeinek megteremtését; Intézkedés komponensei: Az intézkedés három komponenst tartalmaz, amelyeket önmagukban, illetve a 2.2. Vállalkozások technológiai korszerűsítése intézkedés keretében megfogalmazott technológiai fejlesztésekkel komplexen is igénybe lehet venni: 2.2.1. Vállalati folyamatmenedzsment támogatása 38/19

Támogatható tevékenységek: Modern menedzsment és termelési környezet kialakításához kapcsolódó komplex vállalati infokommunikációs fejlesztési programokon keresztül: integrált vállalati menedzsment rendszerek, üzleti intelligencia rendszerek, menedzsment információs-, döntéstámogató rendszerek, a virtuális tér lehetőségeinek kihasználását növelő alkalmazások (B2X ecommerce, econtent, mobil- és GIS technikák) széles körű elterjesztése, és az ehhez kapcsolódó szervezetfejlesztés, a folyamatok újra és megszervezése (BPR), korszerű logisztikai folyamatok kialakítása. Egyéb infokommunikációs technológia és -szolgáltatások fejlesztése (ld. 5.1 beavatkozás). Vállalati humánerőforrás-fejlesztés és üzleti, piacfejlesztési tanácsadás igénybevétele (ld. 5.2 beavatkozás). 2.2.2. Minőség- környezet és egyéb irányítási rendszerek bevezetése Támogatható tevékenységek: A minőségi és környezet-központú menedzsment fejlesztése és megerősítése érdekében minőség-, környezet- és egyéb irányítási rendszerek bevezettetése, tanúsíttatása, megújíttatása. Egyéb infokommunikációs technológia és -szolgáltatások fejlesztése (ld. 5.1 beavatkozás). Vállalati humánerőforrás-fejlesztés és üzleti, piacfejlesztési tanácsadás igénybevétele (ld. 5.2 beavatkozás).. 2.2.3. E-kereskedelem, e-szolgáltatások kialakítása Támogatható tevékenységek: Az informatikai kultúra fejlesztése, és az e-kereskedelem előfeltételeinek megteremtése érdekében az alábbi tevékenységek támogatása: a vállalatok interneten való megjelenése; a vállalatok közötti üzleti folyamatokat támogató rendszerek bevezetése, B2B Elektronikus kereskedelmi / szolgáltatási rendszerek bevezetése Vertikális e-piacterek fejlesztése; Mobil- eszközök, rendszerek kapcsolódása, kialakítása Egyéb infokommunikációs technológia és -szolgáltatások fejlesztése (ld. 5.1 beavatkozás). Vállalati humánerőforrás-fejlesztés és üzleti, piacfejlesztési tanácsadás igénybevétele (ld. 5.2 beavatkozás). Potenciális támogatási eszközök: Beruházási támogatás Kedvezményes hitel Célcsoport, kedvezményezett: Magyarországi székhelyű, a devizajogszabályok alapján belföldinek minősülő gazdasági társaságok, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, szövetkezetek és egyéni vállalkozók.. Tipikus projektméret: 1. komponens: 2-15 mft 2. komponens: 1-5 mft 3. komponens: 3-10 mft 38/20

Intézkedés specifikus indikátorai: Az 1. komponens esetében: Output: Támogatott vállalkozások száma. A támogatott projektekhez közvetlenül kapcsolódó magánbefektetés. A támogatott projektek keretében képzésben részesített munkavállalók száma. Eredmény: A támogatott projektekben bevezetett menedzsment-rendszerek által támogatott vállalati funkciók száma.. A támogatott vállalkozásokban teremtett és megőrzött munkahelyek száma. Egy foglalkoztatottra eső BHÉ a támogatott vállalkozásoknál. A támogatott vállalkozások foglalkoztatottainak száma. A 2. komponens esetében: Output: Támogatott vállalkozások, a bevezetett minőség- és környezetirányítási rendszerek száma. A támogatott projektekhez közvetlenül kapcsolódó magánbefektetés. A támogatott projektek keretében képzésben részesített munkavállalók száma. Eredmény:.. A támogatott vállalkozásokban teremtett és megőrzött munkahelyek száma. Egy foglalkoztatottra eső BHÉ a támogatott vállalkozásoknál. A támogatott vállalkozások foglalkoztatottainak száma. A 3. komponens esetében: Output: Támogatott vállalkozások száma. A támogatott projektekhez közvetlenül kapcsolódó magánbefektetés. Eredmény: A támogatott projektekben megvalósított webes szolgáltatáson keresztül elérhető funkciók száma. A támogatott projektekben megvalósított webes szolgáltatás látogatóinak száma. A támogatott projektekben megvalósított webes szolgáltatás tranzakció-száma. A támogatott vállalkozások összes IKT szolgáltatás vásárlása. A támogatott vállalkozásokban teremtett és megőrzött munkahelyek száma. A támogatott vállalkozások elektronikus értékesítésből származó árbevétele. Egy foglalkoztatottra eső BHÉ a támogatott vállalkozásoknál. 38/21

A támogatott vállalkozások foglalkoztatottainak száma. Az intézkedés konzisztenciája más dokumentumokkal: NAP II. 2.1.3. Az infokommunikációs technológiák elterjedésének és használatának ösztönzése és a teljes információs társadalom építése. A 9. iránymutatás ösztönzi az IKTeszközök és -alkalmazások vállalati és lakossági használatának terjesztését pl. a KKV-k közötti információs hálók kialakítását. Az intézkedés megegyezik a 4.1 horizontális beavatkozással, de azt önálló keretek között is elérhetővé teszi a vállalkozások számára, nem kizárólag komplex vállalkozási projektek keretében, elszámolható költségként. 38/22

3. Az információs társadalom és a modern üzleti környezet megerősítéséért A modern üzleti környezetért prioritás keretében 9 nem elsősorban közvetlenül vállalkozások, hanem azok külső, működési környezetének fejlesztése kerülhet támogatásra, a versenyképességük javítása érdekében, és Nemzeti Akcióprogramban megfogalmazott szabályozási intézkedéseket kiegészítendő. A vállalatok letelepítésében, a külföldi befektetések vonzásában és beágyazódásuk elősegítésében jelentős szereppel bír a térségi, üzleti infrastruktúra (telephelyfejlesztés, IT, fizikai infrastruktúrafejlesztés) kiépítettsége. Vonzó üzleti telephelyek létesítéséhez elengedhetetlenül szükséges az ipari parkok, vállalkozói parkok alapinfrastruktúrájának és szolgáltatásai színvonalának javítása. A komplex szolgáltatást nyújtó logisztikai központok iránti igény szükségessé teszi a logisztikai szektor fejlődésének erősítését a logisztikai parkok kerítésen belüli infrastruktúra fejlesztésén, illetve a központok által nyújtott szolgáltatások színvonalának emelésén keresztül. A logisztikai kiszolgálás javítását célzó beruházások közvetetten támogatják a KKV-k beszállítói és elosztó tevékenységét, elősegítve ezzel versenyképes működésüket. 10 A vállalkozások általános felkészültségének javítása és a fejlődésükhöz szükséges információval való ellátásuk biztosítása, illetve az azokhoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében kialakításra kerül egy olyan intézményi hálózat (a meglevő intézményrendszer alapjain), amely területi alapon képes a vállalkozások alapvető működésükhöz szükséges és a fejlesztési forrásokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos információk nyújtására. A versenyképesség javításához kapcsolódik IKT infrastruktúra fejlesztése érdekében szükséges korszerű közösségi IKT infrastruktúra kialakítása, a szélessáv alkalmazásának, használatának elterjesztése, a papíralapú ügyintézési rendszerek átalakítása, az egyablakos ügyintézési rendszerek kiterjesztése, a közigazgatási nyilvántartások egységesítése, gyors ügyintézés, az e- közszolgáltatások kialakítása, színvonalának javítása. 3.1 Korszerű közösségi infokommunikációs infrastruktúra Háttér, indoklás Az intézkedés célja az információs, ismeret/tudás-bázisokhoz való interaktív hozzáférés biztosítása, információs és kommunikációs infrastruktúra elérhetőségének, a hálózati kapcsolódásnak biztosítása és a hálózatbiztonság növelése. Intézkedés leírása A versenyképesség javításához kapcsolódó IKT infrastruktúra fejlesztése érdekében szükséges 9 A prioritás tartalmához kapcsolódó, de abban meg nem jelenő, alapvetően a helyi, társági szintű Ipari Parkok, gazdasági infrastruktúrák és azok szolgáltatásait erősítő intézkedések (pl.: Ipari Parki címmel nem rendelkező iparterületek, inkubációs központok fejlesztése, vállalkozásfejlesztés eszközrendszerének hatékonyabbá tétele, beruházás-ösztönzés intézmény rendszerének javítása) a Regionális Operatív Programokban szerepelnek 10 A Versenyképes Gazdaság Operatív Programban helyet kapó logisztikai központok fejlesztése intézkedés tartalma kiegészül a Közlekedési és Energetikai Operatív Program és az egyes Regionális Operatív Programok ezen területet érintő, a közlekedési és logisztikai infrastruktúra fejlesztését előirányzó intézkedéseivel.