9918 Jelentés a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége gazdálkodásának ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok 1. Összefoglaló megállapítások 2. Javaslat II. Részletes megállapítások 1. A Szövetség szervezeti felépítése és a Szövetség célja szerinti tevékenysége, valamint egyéb és vállalkozási tevékenysége 2. A Szövetség szabályozottsága és működési rendje, különös tekintettel a gazdálkodásra 3. A Szövetség tevékenységéhez nyújtott költségvetési támogatással és egyéb bevételekkel való gazdálkodás, költségvetés készítése, jóváhagyása és végrehajtása 4. A számvitel rendje, a számviteli politika kialakítása 5. A különféle állami befizetési kötelezettségek teljesítése 6. Belső ellenőrzési tevékenység Melléklet Az ellenőrzött szervezet neve: Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége Címe: 1032. Bp. San Marco u. 76. Jogállása: önálló jogi személy, kiemelten közhasznú szervezet Bírósági nyilvántartási száma: 6 Pk. 60560/4 A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (továbbiakban: Szövetség) társadalmi, érdekvédelmi szervezet, 1998. évtől kiemelkedően közhasznú civil szervezet. A Szövetséget 1981-ben a mozgássérült emberek helyi egyesületei hozták létre.
Tevékenységük fő területei: a mozgáskorlátozottságból eredő sajátos érdekek feltárása, megfogalmazása, ezen érdekek képviselete, védelme, érvényesítése, az esélyegyenlőség megteremtése a foglalkoztatás, a tömegkommunikáció, a közlekedés, a tanulás, az egészségügyi szolgáltatások, a sport, a pihenés területén. Tevékenységüket több szervezet, a társadalmi együttélésben jelentős mértékben akadályozott fogyatékos és egészségkárosodott emberek érdekében folytatják. Tagegyesületeik és helyi csoportjaik révén jelen vannak az ország minden jelentős településén. A Szövetség a feladatait az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján az Alapszabályában foglaltak szerint látja el. Kiadásait elsősorban központi költségvetési támogatásból, továbbá tagdíjakból, pályázatokon elnyert támogatásokból és adományokból fedezi. A Szövetség az 1996-1998. években 100-110 M Ft-tal gazdálkodott, ezen belül a központi költségvetési támogatás 1996-ban 72 M Ft, 1997-ben 77 M Ft, 1998-ban 92 M Ft volt, amelyeket a Parlament az éves költségvetési törvényekben hagyott jóvá részükre. A Szövetség céljai megvalósításában közreműködő tagszervezetek önálló jogi személyiséggel rendelkeznek, önállóan gazdálkodnak. A tagszervezetek nagyobb részt saját bevételekből, kisebb részben a Szövetség által a központi költségvetési támogatásból részükre évente átutalt bevételekből gazdálkodnak. A Szövetség tagegyesületeinek száma 1998-ban 76, ezek keretei között további 482 helyi csoport működik. Teljes taglétszámuk mintegy 150 000 fő. Az Állami Számvevőszék az ellenőrzést az 1999. évi ellenőrzési tervében foglaltak szerint, az Állami Számvevőszékről szóló 1989. XXXVIII. törvény 2. (5) bekezdésében előírtak alapján végezte. A törvény szerint a társadalmi szervezeteknél az állami támogatás felhasználását ellenőrzi az ÁSZ. A támogatást a Szövetség nem meghatározott célfeladatra kapta, hanem általános működési költségek fedezetére, ezért annak felhasználása nem volt elkülöníthetően ellenőrizhető. Az
előzetes egyeztetés során a Szövetség igényelte, hogy az ÁSZ a teljes gazdálkodás ellenőrzését végezze el. Az ÁSZ 1992 óta rendszeresen folytat ellenőrzéseket különböző területen működő jelentős összegű állami támogatásban részesülő társadalmi szervezeteknél. Így került sor több nemzeti kisebbségi szervezet, majd különböző kulturális, környezetvédelmi és egyéb szervezet vizsgálatára. Ezt követően került sor az Országgyűlés költségvetési fejezetében nevesítetten szereplő fogyatékosokat képviselő szervezetek ellenőrzésére. Közülük 1998-ban a Magyar Vakok és Gyngénlátók és a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségénél, 1999-ben pedig az Értelmi Fogyatékosokk és Segítőik és a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségénél végeztünk ellenőrzést. A Szövetségnél most első ízben került sor Állami Számvevőszéki ellenőrzés lefolytatására. Az ellenőrzés célja annak megállapítása volt, hogy a Szövetség gazdálkodása megfelelt-e a célszerűségi, eredményességi követelményeknek és a törvényi előírásoknak. Az ellenőrzés módszere: a Szövetség által rendelkezésre bocsátott iratok szúrópróbaszerű ellenőrzése. Az ellenőrzött időszak: 1996-1998. gazdasági évek. I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok 1. Összefoglaló megállapítások A Szövetség Alapszabályában lefektetett elveknek, alapfeladatoknak megfelelően aktívan részt vett nemcsak a mozgássérült, de valamennyi fogyatékossággal élő ember esélyegyenlőségének megteremtésére irányuló erőfeszítésekben. A mozgáskorlátozottak életfeltételeit javító napi feladatokon - lakás akadálymentesítés, közlekedés, parkolás, segédeszközök biztosítása, gyógykezelés, lelki segély
szolgálat stb. - túlmenően tevőlegesen részt vettek a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény kidolgozásában, részt vettek a Fogyatékosügyi Tanács munkájában. Naponta tapasztalható módon jelen vannak és rávilágítanak megoldásra váró problémáikra a tömegkommunikáció fórumain, rendezvényeik és kiadványaik útján segítenek a több százezres létszámú mozgáskorlátozott ember gondjainak megoldásában. Törekszenek arra, hogy a társadalom ismerje meg sajátos problémáikat, megfogalmazzák mit várnak el a Magyar Köztársaság Parlamentjétől és Kormányától, hogy a fogyatékos emberek képesek legyenek magukról és családjukról gondoskodni, a társadalom aktív, értékes és egyenjogú tagjaivá válni. Felhívják a figyelmet arra, hogy a fogyatékossággal élő emberek helyzetének javítását, valamint a fogyatékosság bekövetkezésének megelőzését célzó intézkedések a társadalom számára hosszú távon megtérülő beruházások. A Szövetség gazdálkodási rendjének szabályozottsága, az ellenőrzés hatékonysága nem volt megfelelő. Ezt a Szövetség Ellenőrző Bizottsága (továbbiakban: EB) által 1998. évben lefolytatott átfogó ellenőrzés is megállapította. A Szövetség által alkalmazott nyilvántartási rendszer, könyvvezetési gyakorlat nem biztosította a valódiság, a világosság és a következetesség számviteli alapelveinek betartását. Megállapításaik alapján, önellenőrzés keretében a hibákat nagyrészt kijavították. Megkezdték a feladatrendszerükhöz igazodó nyilvántartási és elszámolási rendszerük átdolgozását, számviteli politikájuk aktualizálását. Az ÁSZ ellenőrzés idejére e munka nagyrészt befejeződött. A Szövetség céljainak elérése érdekében a rendelkezésére bocsátott pénzeszközökkel való gazdálkodása a törvényi előírásoknak - a végrehajtott önrevízió után - összességében megfelel, számviteli nyilvántartási, belső információs rendszerük korszerűsítése, pontosítása az Állami Számvevőszék ellenőrzése idején még folyamatban volt. A Szövetséget a Fővárosi Bíróság 1998. január 1. napjától kiemelten közhasznú szervezetnek minősítette, ezért meg kell felelnie a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény gazdálkodási, illetőleg a nyilvántartási szabályokra vonatkozó szigorúbb követelményeknek. A megtett
intézkedések következtében a Szövetség a jogszabályi feltételeknek megfelelt. Működési költségeit döntő mértékben és évente egyre nagyobb arányban a központi költségvetési támogatásból származó bevételeiből finanszírozta. Vállalkozási tevékenységet nem végzett, ilyen jellegű bevételszerző tevékenységet a Szövetség által alapított Alfa Ipari Rt folytatott. A vizsgált időszakban a Szövetség részére biztosított központi költségvetési támogatás az össz-szövetségi feladatellátás céljait szolgálta, annak mintegy 50%-át fordították közvetlenül az önálló jogi személyiséggel rendelkező tagszervezetek működési költségeinek finanszírozására. Alapszabály szerinti feladataikat összességében eredményesen, hatékonyan látták el. 2. Javaslat Az Állami Számvevőszék javasolja a Szövetség elnökének, hogy a jelentésben foglalt részletes megállapítások hasznosítása mellett fejezze be belső információs rendszerének korszerűsítését, pontosítsa számviteli politikáját az Szt. előírásainak megfelelően, számlarendjét igazítsa feladatrendszeréhez II. Részletes megállapítások 1. A Szövetség szervezeti felépítése és a Szövetség célja szerinti tevékenysége, valamint egyéb és vállalkozási tevékenysége 1.1. A Szövetség szervezeti felépítése A Szövetség Alapszabályban meghatározott célkitűzése a mozgáskorlátozott emberek egyenjogú és teljes körű társadalmi beilleszkedésének igényével indokolt érdekek képviselete, érvényesítése és védelme. A mozgáskorlátozott emberek hazai szervezeteinek összefogása, tevékenységük segítése, összehangolása, közösségi érdekek érvényesítése, védelme, képviselete. A Szövetség egyesületi tagságtól függetlenül és a
kizárólagosság igényétől mentesen törekszik valamennyi magyar mozgáskorlátozott személy érdekeinek védelmére és nyújtja részükre közhasznú szolgáltatásait. A Szövetségben a tagszervezetek és a szövetségi szervek, helyi és országos hatáskörrel rendelkező tisztségviselők és munkatársak munkamegosztása és együttműködése valósul meg. A Közgyűlés a Szövetség legfőbb testületi szerve, amely a tagszervezetek képviselőiből áll, minden tagszervezetnek egy szavazata van. Kizárólagos hatáskörébe tartozik többek között az Alapszabály elfogadása, módosítása, az Ellenőrző Bizottság beszámoltatása, az éves beszámolók és a közhasznúsági jelentés elfogadása. Az Elnökség a Közgyűlésnek tartozik felelősséggel, a 7 tagú testületet a Közgyűlés választja 6 évi időtartamra. Az Elnökség feladata a Közgyűlés határozatainak megtartásával az ügyintézés, többek között a Szövetség központjának és a Szövetség által létrehozott egyszemélyes Rt felügyelete. Az Elnökség évente 6 alkalommal tart ülést. A Szövetség elnökének feladata az országos hatáskörű testületi döntések végrehajtásának szervezése, az elnökségi ülések vezetése, az országos központ irányítása. Képviseli a Szövetséget, munkáltatói jogokat gyakorol a szövetségi alkalmazottak tekintetében. Az alelnökök támogatják az elnök munkáját, szükség esetén helyettesítik. Az Elnökség döntése alapján szövetségi szervet vezethetnek vagy feladatcsoportot irányíthatnak. Az Ellenőrző Bizottság feladata a Szövetség működésének és gazdálkodásának ellenőrzése, az éves beszámoló és a közhasznúsági jelentés előzetes véleményezése. A Szövetség munkájában részt vesznek országos hatáskörű tagozatok, szekciók, munkacsoportok. Tagozatok az 1995-ben alakult ifjúsági és az 1998. év elején alakult női tagozat. Az évek óta működő ifjúsági tagozat eredményei közül kiemelkedő, hogy kéthavonta jelentetik meg Hírmondó c. kiadványukat, minden évben tavaszi és őszi tanulmányi napot szerveznek, a Közös Erővel Fogyatékosok és Társaik Sportegyesülettel rendszeres sport- és szabadidő jellegű
programokat szerveznek. 1998. május 5-én általuk megszerzett szponzori támogatás felhasználásával Esélyegyenlőség Napja címmel rendezvényt szerveztek. A szekciók tevékenységében a betegségcsoportok (diagnózisok) szerinti munkamegosztás valósul meg, így: ˇ Sclerosis Multiplex ˇ Izombetegségek ˇ Rheuma ˇ Osteoporózis ˇ Afázia ˇ Bechterew ˇ Post Traumás Osteryomyelitis ˇ Myasthenia Gravis ˇ Heine Medin szekció folyamatos működése volt tapasztalható. Tevékenységüket részben külső szponzori támogatásból, részben a Szövetség által pályázatok alapján éves munkatervi feladataik finanszírozására kapott összegekből folytatják. A szekciók tagságukat érintő tájékoztató kiadványokat, lapot jelentetnek meg, tanácsadással, tanfolyamok, rendezvények, programok szervezésével segítik tagságukat. Telefon, levelezés útján rendszeres kapcsolatot tartanak az ország különböző területein élő tagságukkal, mivel egyszeri évi országos rendezvénynél több megszervezésére nincs lehetőségük. A munkacsoportokban egy-egy érdekérvényesítési (rehabilitációs) problémakör kezelése történik (pl. szociális, építészeti, műszaki, közlekedési, egészségügyi, jogi), a munkacsoportok működése társadalmi munkán alapul. A Szövetség Központjának feladata, hogy részlegei, alkalmazottai és megbízottai révén gondoskodjék ˇ a Szövetség szervei, tisztségviselői tevékenységének és a ˇ tagszervezeteket segítő munkának, ˇ az Alapszabályban rögzített feladatok országos érdekkörű ellátásának szakmai, információs, ügyviteli, technikai, gazdálkodási feltételeiről. 1.2. A Szövetség célja szerinti tevékenysége
A Szövetség a vizsgált időszakban Alapszabályában rögzített célkitűzéseiknek megvalósítása érdekében két irányban fejtett ki tevékenységet: A) A társadalom irányában számos akciót, rendezvényt, eseményt szerve- zett meg, így 1998. évben: ˇ Az új építési törvény (1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről) akadálymentesítésre vonatkozó rendelkezéseinek megismertetése az építészekkel, építtetőkkel, a társadalommal. ˇ Aláírásgyűjtési akció szervezése a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségének biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény országgyűlési tárgyalása és elfogadtatása érdekében. ˇ Esélyegyenlőségi Nap megszervezése. ˇ Felmérés és tanácskozás szervezése a STANDARD RULES (ENSZ dokumentum a fogyatékos emberek jogairól és esélyegyenlőségének érvényesítéséről) magyarországi érvényesítésének és betartásának helyzetéről, ajánlások megfogalmazása a Kormány részére. ˇ Kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás a választásokat követően a minisztériumok képviselőivel. ˇ A tömegközlekedés akadálymentesítése érdekében tárgyalások folytatása a Fővárosi Önkormányzat és a BKV illetékeseivel. ˇ A Balatonba való bejutást kerekesszéket használó és más súlyos sérültek számára is lehetővé tevő strandlift létesítése a Siófoki Önkormányzattal együttműködve. B) A Szövetség tagszervezetei, illetőleg a társszervezetek irányában végzett tevékenységek ˇ A Szövetség lapja a Humanitás c. havonta megjelenő kiadvány. 1998. évben egyszerűsítették
az előfizetési rendszert, olcsóbbá tették a terjesztést. ˇ Az aktuális belső információkból a csoportvezetők és klubvezetők részére a Mozgalmi Értesítő c. kiadványukat juttatták el. Kapcsolatokat tartanak fenn más fogyatékosokat képviselő szervezetekkel, alapítványokkal, egyéb szervezetekkel. ˇ Oktatások, képzések szervezésével segítik a társadalmi munkát végzők feladat ellátását. A Szövetség a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. c./ pontjában felsoroltak közül a következő cél szerinti tevékenységeket jelölte meg közhasznú tevékenységként: ˇ egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító, egészségügyi rehabilitációs tevékenység, ˇ szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása, ˇ nevelés, oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, ˇ kulturális tevékenység, ˇ gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúság érdekképviselet, ˇ hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése, ˇ emberi és állampolgári jogok védelme, ˇ sport, ˇ fogyasztóvédelem, ˇ rehabilitációs foglalkoztatás, ˇ euroatlanti integráció elősegítése, ˇ közhasznú szervezetek számára biztosított szolgáltatások. E tevékenységeket a Szövetség nem kizárólag tagjai részére végzi, szolgáltatásait bármely mozgáskorlátozott igénybe veheti. A Szövetség közreműködik a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeinek, lakásuk akadálymentesítését segítő támogatásnak (LAT) odaítélése során a 164/1995.
(XII.27.) Korm. rendelet 15. (1) bek. b./ pontja, valamint a 106/1988. (XII.26.) MT rendelet 3/E (4) bek. alapján. A Szövetség elkészítette és alkalmazza az Egységes eljárási utasítás a LAT ügyintézésre c. szabályozást, amely a Szövetség és tagszervezetei közt munkamegosztásban rögzíti a feladatokat. 1.3. Vállalkozási tevékenység A Szövetség Alapszabálya szerint vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. A tényleges helyzetet a végezhet kifejezés tükrözné, mivel ténylegesen vállalkozási tevékenységet nem folytattak. Bevételszerző tevékenységet az Alfa Ipari Rt végez, amelyben a Szövetség 124 M Ft értékű alaptőkével részesedik. Az Alfa Ipari Rt 1995. november 1-jével átalakulással jött létre, jogelődje az Alfa Ipari Vállalat volt, amelyet 1985-ben a Szövetség alapított azzal a célkitűzéssel, hogy munkalehetőséget biztosítson a megváltozott munkaképességű emberek részére, illetőleg vállaljon részt a gyógyászati segédeszköz ellátásban. Az Rt mintegy 350 fő, többségében megváltozott munkaképességű dolgozó foglalkoztatását biztosító rehabilitációs célszervezet, a 8/1983. (VI.29.) EüM- PM együttes rendelet 27/D pontjának megfelelően. A célszervezet normatív módon meghatározott támogatást igényelhet. Az Rt 1998. évi árbevétele 192 M Ft volt, ebből 92 M Ft támogatás. Ezen kívül a Szövetség 3 M Ft-os üzletrésszel rendelkezik a Humán Autó Kft-ben is. 2. A Szövetség szabályozottsága és működési rendje, különös tekintettel a gazdálkodásra A Szövetség működésének jogi kereteit alapvetően az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény és 1998. évtől a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (továbbiakban: Kht.) határozza meg. A Szövetség szabályzatainak módosítása az ellenőrzés idején még folyamatban volt. Az ellenőrzött időszakban a Szövetség 1991. július 6-án tartott küldöttközgyűlése által elfogadott Alapszabály volt hatályban, amelyet két ízben módosítottak. A belső szervezeti változtatásokon kívül az 1997. év szeptember 7-én tartott
küldöttközgyűlés a személyi jövedelemadó 1%-ának elérése érdekében kimondta, hogy a Szövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt, országgyűlési képviselőjelöltet nem állít. Az 1998. november 7-i közgyűlés a kiemelten közhasznú szervezet jogállás megszerzése érdekében módosította a vonatkozó törvény alapján az alapszabályt. A Szövetség gazdálkodásának alapvető szabályait az Alapszabály rögzíti. A Szövetség szervezetének és működésének részletes szabályait a Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) tartalmazza, amely kiterjed az ügyvitelre, a gazdasági és vagyonkezelői tevékenységre is. Az 1996. május 1-jétől hatályos SZMSZ hiányossága, hogy nem tükrözi az időközi alapszabály módosulásból adódó ténylegesen folytatott gyakorlatot, így pl. megszűnt a Vezetők Tanácsa, a főtitkári tisztség. SZMSZ módosítás nem követte az országos központban bekövetkezett szervezeti változásokat sem, így folyamatban lévő korszerűsítése indokolt. Az SZMSZ-hez további belső szabályzatok kapcsolódnak, így: ˇ Fegyelmi Szabályzat ˇ Ügyviteli és Ügykezelési Szabályzat ˇ Munkaügyi Szabályzat ˇ Pénzkezelési Szabályzat ˇ Munkavédelmi Szabályzat ˇ Tűzvédelmi Szabályzat ˇ Kitűntetési Szabályzat Az Országos Központ szervezeti felépítését az Elnökség 1997. október 11-i ülésének 2. sz. határozatával fogadta el, ez volt a vizsgált időszak végéig hatályban. Ennek alapján a központ két szolgálat keretében látta el feladatát. A Közösségi Szolgálat feladatkörébe a következő ügycsoportok ellátása tartozott: ˇ Egyesületi kapcsolatok ˇ Testületek működése ˇ Elnökségi tagok, szakértői csoportok működése ˇ Pályázatok, forrásfejlesztés ˇ Képzési feladatok
ˇ Rehabilitációs ügyek ˇ LAT ügyek ˇ Telefon támogatások ˇ Gyógyászai segédeszköz támogatások ˇ Külkapcsolatok ˇ Országos rendezvények ˇ PR kapcsolatok ˇ Ügyfélszolgálat, információ, panaszügyintézés ˇ Tagozatok, szekciók, partner szervezetek Az Adminisztrációs Szolgálat az alábbi feladatcsoportokat végezte: ˇ Gazdasági ügyek (könyvelés, pénztár, bér, Tb, adó) ˇ Informatika (nyilvántartások, adatbank, kapcsolattartás) ˇ Szervezet működtetés (üzemeltetés, gépkocsi, karbantartás) ˇ Szervezet adminisztráció (iktatás, postázás, sokszorosítás) A szolgáltatások nyújtása a vizsgált időszak kezdetén a Közösségi Szolgálat feladata volt, 1998. július 1-jétől fokozatosan az ALFA Rt alvállalkozói közreműködésével (szállító szolgálat, otthoni ápolási, gondozási szolgálat) valósul meg. Az Országos Központ dolgozói munkaköri leírások alapján végezték feladataikat. 3. A Szövetség tevékenységéhez nyújtott költségvetési támogatással és egyéb bevételekkel való gazdálkodás, költségvetés készítése, jóváhagyása és végrehajtása A Szövetség - alapfeladatainak ellátásával összefüggő működési költségei fedezetére - a Magyar Köztársaság éves költségvetéséről szóló törvényekben meghatározott összegű központi költségvetési támogatásban részesült. A juttatott költségvetési támogatás összegét a központi költségvetés 1996. évben az Országgyűlés fejezet kiemelt céljellegű előirányzataként, 1997. és 1998. években pedig a Népjóléti, illetőleg a Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet kiemelt céljellegű előirányzataként irányozta elő. A támogatás összege 1996. évben 72,1 M Ft-, 1997. évben 77,0 M Ft, 1998. évben 92,4 M Ft volt. A központi költségvetési támogatás felhasználásáról a költségvetési
törvények nem rendelkeztek, konkrét feladatokat, célokat nem jelöltek meg, azt a Szövetség az Alapszabályában meghatározott alapfeladatai teljesítése céljából, a működési költségei fedezetére kapta, és arra is használta fel. 3.1. A Szövetség bevételeinek alakulása A Szövetség bevételei a vizsgált időszakban az Alapszabályában nevesített tevékenységének célja szerinti és egyéb bevételekből állottak. A társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 1. (1) bekezdése szerinti, jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, bevételt eredményező gazdasági tevékenységnek minősülő vállalkozási tevékenységet nem folytattak. A cél szerinti bevételek jogcímek szerint központi költségvetési támogatásból, az alaptevékenységhez tartozó feladatok bevételeiből, pályázati és egyéb támogatásokból, tagdíjból, jogi és magánszemélyek befizetéseiből és pénzügyi műveletek bevételeiből származtak: * előzetes adatok A Szövetség feladatai megvalósításához rendelkezésre álló folyó évi forrásainak döntő hányada mindhárom évben központi költségvetési támogatásból származott. A vizsgált 3 év alatt a költségvetési támogatás összege évente változó arányban növekedett, 1997. évben az előző évihez képest 6,8%-kal, 1998-ban 20%-kal. Ugyanakkor a források összege csökkent, 1998-ban az 1996. évinek csak 93,5%-a volt. Az 1996. és 1997. évek bevételi struktúráját nagy mértékben befolyásolta a különböző pályázatokon - legnagyobb
összegben az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól - elnyert pályázati bevétel összege. Az előző években elnyert, több évre szóló pályázati összegek 1996-1997. években jelentős arányt képviseltek a Szövetség rendelkezésére álló pénzeszközök között, azonban egyre csökkenő mértékben. A Szövetség 1998. évtől kiemelten közhasznú jogállású szervezet, így a már korábbi években is átvállalt egyes állami feladatok beépültek az alaptevékenységébe. E feladatok végrehajtására nem pályázatok útján, hanem a központi költségvetésből lenne jogosult támogatásra, amelyekre költségvetési normatíva nincs megállapítva. A Szövetség az általános elszámolási kötelezettséggel, illetőleg elszámolási kötelezettség nélkül kapott pályázati támogatások felhasználását analitikusan elkülönítetten nyilvántartotta, előírt szakmai és pénzügyi elszámolási kötelezettségének eleget tett. 3.2. A költségvetési támogatás igénylése, az elosztás módja A Szövetség a központi költségvetési támogatás iránti igényét alátámasztó előterjesztést nyújtott be 1996-97-98. évekre az Országgyűlésnek címezve. Az előterjesztésben minden évben a Szövetség országos érdekkörű feladatai ellátásához szükséges támogatási igényt szöveges indoklással, valamint azt kiegészítő, a tervezett bevételeket és kiadásokat részletező költségvetési tervvel támasztották alá. A bevételek között az alapműködéshez igényelt költségvetési támogatáson kívül szerepeltették a pályázatokon elnyerni remélt összegeket, a tagdíjakat, és a működés egyéb bevételeit is. A kiadások tervezése feladatra lebontva készült, tartalmazta a tagszervezetek feladatellátásához, a testületi szervek, a tagozatok, szekciók, munkacsoportok működtetéséhez, az Országos Központ fenntartásához, az országos érdekkörű feladatok végrehajtásához szükségesnek ítélt költségeket. A jóváhagyott költségvetési támogatás ismeretében a Szövetség Elnöksége elkészítette és a vezető testületek (1996-97. években a Vezetők Tanácsa, 1998-tól a Közgyűlés) elé terjesztette jóváhagyásra a Szövetség éves országos érdekkörű munkatervét, amelyet a vezető testület határozattal elfogadott. A munkaterv mellékletét képezi az előző, mérleggel lezárt év
költségvetésének teljesítéséről készült összefoglaló, valamint a folyó évi költségvetés tervezete. A részletes költségvetési terv feladatra lebontott szerkezetű, költségnemek szerint csak az Országos Központ fenntartása és működtetése címen tervezett összeget részletezi. A testületi szervek, a tagozatok, szekciók, munkacsoportok működtetésére, és az országos érdekkörű feladatokra jóváhagyott költségeket egy összegben tartalmazza, holott a költségek is anyagköltségből, anyagjellegű és nem anyagjellegű szolgáltatásból, bérköltségből stb. állanak (1. sz. melléklet). A feladatokra lebontott költségeket nem konkrét számításokkal alátámasztva határozták meg, azok nem a főkönyvi könyvelés adatain alapulnak. A Szövetség országos érdekkörű feladatainak ellátásában rendezett munkamegosztásban részt vesznek az önálló jogi személyiséggel rendelkező tagegyesületek, helyi szervezetek, alapítványok, a központ mellett szerveződő, évente változó struktúrájú szekciók, munkacsoportok, tagozatok, valamint az önálló jogi személyiséggel bíró Magyar Mozgássérültek Sportszövetsége. A SZMSZ-ben körvonalazott elvek szerint a központi költségvetési támogatás az össz-szövetségi feladatellátás céljait szolgálja. Ezért évente elnökségi, illetőleg közgyűlési határozatban fektetik le a támogatás felosztásának alapelveit: ˇ A Szövetség növekvő számú tagegyesületei (1996-ban 57, 1997-ben 62, 1998-ban 76) taglétszámuk arányában meghatározott támogatást kapnak a központtól oly módon, hogy a tagszervezetek tagonként 10 Ft-ot fizetnek be tagdíjként a Szövetségbe, az a befizetett összeg alapján évente és tagonként 240 Ft-ot ad át a tagszervezeteknek tagarányos támogatás címen. ˇ Lakás akadálymentesítési támogatás (LAT) címén a tagegyesületek által elintézett ügyek arányában ugyancsak meghatározott összeget kapnak a tagegyesületek. ˇ A költségvetési támogatás meghatározott összegét pályázat útján, országos érdekkörűnek minősített feladatokra osztják el. A pályázatok elbírálása az Elnökség hatásköre. A pályázatokra elkülönített támogatás elnyerésére nemcsak a tagszervezetek, hanem a Szövetség tagozatai, szekciói, alapítványok stb. is pályázhatnak.
A központi költségvetési támogatásból a fenti csatornákon a vizsgált években a tagszervezetek és a Sportszövetség részére véglegesen átadott pénzeszközök aránya: A tagszervezetek és a Sportszövetség a fentiek szerint évrőlévre emelkedő arányban részesülnek a költségvetési támogatásból. Míg a Szövetség részére jóváhagyott költségvetési támogatás összege 1998-ban az 1996. évihez képest 28,2%-kal emelkedett, addig a tagszervezetek által felhasznált összeg aránya 38,5%-kal. Ezen túlmenően a Szövetség központi költségei között szerepelnek olyan, a szekciók, munkacsoportok költségei között elszámolt összegek is, amelyek a szekciók, munkacsoportok munkájában részt vevő tagszervezeti tagok, illetőleg tisztségviselők munkájával összefüggésben merültek fel (pl. utazási és szállásköltségek). A költségvetési támogatást tehát mintegy 50-50%-os arányban fordították a központ működtetésére és a központilag kezelt feladatokra, valamint a tagszervezetek és a Sportszövetség működésének finanszírozására. 3.3. A Szövetség kiadásainak alakulása A Szövetség kiegyensúlyozott gazdálkodást folytatott, kiadásai egyik vizsgált évben sem haladták meg a forrásait. E Ft-ban
A Szövetség működési költségeire jóváhagyott központi költségvetési támogatás növekedését nem követte a kiadások hasonló arányú növekedése. Az 1998. évi összes kiadás az 1996. évinek csak 3,5%-a volt. Ezen belül a Szövetség központi gazdálkodása rendelkezésére álló összegből teljesített kiadások évről-évre csökkentek, 1998-ban az 1996. évinek a 85,9%-a volt. Ennek oka egyrészt, hogy a költségvetési támogatás emelkedése nem volt olyan mértékű, hogy ellensúlyozta volna az inflációt és a pályázati pénzek elmaradását. Másrészt a Szövetség által a tagszervezeteknek végleges jelleggel átadott támogatás összege is növekedett. Ez azt jelentette, hogy a Szövetség központjának országos érdekképviseleti feladatai végrehajtásához egyre csökkenő nagyságrendű pénzeszköz állt rendelkezésére, miközben a tagszervezetek részére átadott összeg évről-évre növekedett. A Szövetség által teljesített kiadások szerkezete - a tagszervezeteknek véglegesen átadott támogatás nélkül - áttekinthető volt az alapfeladatoknak megfelelő programok szerinti szerkezetben a költségvetésből, valamint a számviteli nyilvántartásból költségnemek szerinti megoszlásban. Azonban a kétféle adathalmazt nem lehet megfeleltetni egymásnak. Ugyanis az éves költségvetés programokra készül, azonban az egyes programok költségeit nem bontja le költséghelyekre, a számviteli nyilvántartásból pedig nem lehet megállapítani, hogy az egyes költségnemek hogyan oszlanak meg programok szerint. A Szövetség által alkalmazott számítógépes program alapján az Szt. 85. (3) bekezdés b./ pontjában előírt kódjegyzék hiányában ez még nem megoldott. A programokra felhasznált pénzeszközök aránya évről-évre növekedett: E Ft-ban M e g n e v e z é s 1996 1997 1998 Központ kiadásai 67580 61505 58058 ebből:
tagozatok, szekciók programjai 355 2219 3788 munkacsoportok programjai 129 180 tájékoztatási költségek 10422 8305 13551 pályázati támogatás 2951 Programok összesen: 10777 10653 20470 Programokra a központi kiadásainak %-ában 15,9 17,3 35,3 A programok szerint felhasznált pénzeszköz arányának növekedését 1998-ban elsősorban a tájékoztatási költségek között szerepeltetett Humanitás c. újság kiadási költségei, valamint a testületi szervek és a rendezvények költségének növekedése eredményezte. Ezek a költségek a mozgássérültek érdekeinek országos hatáskörben való képviselete során merültek fel, ugyanis e szekciók, munkacsoportok munkájában a tagszervezetek képviselői is részt vesznek. A kiadások költségnemek szerint a számviteli nyilvántartásból csak a pályázati és az egyéb ún. tagszervezetek érdekkörében felhasznált kiadások nélkül értékelhetők. A pályázatokon elnyert támogatásokból teljesített kiadásokat - helytelenül - egy összegben tüntetik fel. A vizsgálat idején rendelkezésre álló főkönyvi könyvelés adataiból a pályázati kiadások költségnemek szerint nem voltak ellenőrizhetők. Az 1997. évi főkönyvi kivonatban pl. az 51. Anyagjellegű ráfordítások főkönyvi számlán 17.306 E Ft, az 52. Személyi jellegű ráfordítások főkönyvi számlán 20.471 E Ft szerepel, míg a programok szerinti beszámolóban 7.077 E Ft, illetőleg 22.110 E Ft. Az 1998. évi előzetes főkönyvi kivonaton ugyanezen főkönyvi számlákon 23.165 E Ft, illetőleg 16.416 E Ft egyenleg szerepel a programok szerinti beszámolóban közölt 9.191 E Ft-tal, illetőleg 21.144 E Ft-tal szemben. A pályázatokon elnyert támogatások felhasználása az analitikus nyilvántartásokból követhető. A Szövetség kiadásai közt a vizsgált időszakban egyre növekvő arányt képviseltek a bérköltségek és egyéb személyi jellegű kifizetések (26,9%, 35,9%, 36.4%) és az
anyagjellegű ráfordítások. A központi bérköltségek és egyéb személyi jellegű kifizetések aránya a kapott központi költségvetési támogatáshoz viszonyítva 1996-ban 47,7%, 1997-en 70,8%, 1998-ban 46,6% volt. A Szövetség 1998. évtől köteles a KSH részére havi munkaügyi jelentést megküldeni. Az 1998. decemberi jelentés adatai szerint a foglalkoztatottak létszáma összesen 13 fő volt, ebből: 2 fő fizikai és 8 fő szellemi főállású teljes munkaidős, 1 fő fizikai és 2 fő szellemi, nem teljes munkaidős. A 13 fő foglalkoztatottnak kifizetett havi összes munkajövedelem 1.115 E Ft volt, ebből 1 főre átlagosan 85.769 Ft jutott. E létszámon felül a Szövetség központjában teljesített szolgálatot 1996-97-ben mintegy 9 fő, 1998-ban 17 fő, akik a Szövetség egyszemélyes gazdasági társasága, az Alfa Rt alkalmazásában állnak a Szövetség és az Rt között ügyviteli szolgáltatás jogcímen kötött szerződés alapján. A Szövetség tisztségviselői - a főtitkár kivételével - munkájukat társadalmi munkában végezték, költségeiket a jogszabályokban előírtak szerint térítette a Szövetség. A személyi jellegű ráfordításoknak 1997-ben az 55,5%-át, 1998-ban 48%-át a tejes munkaidőben foglalkoztatottak részére fizették ki. - A költségvetésben - helytelenül - bérjellegű kiadásként tervezték az Alfa Ipari Rt-nél foglalkoztatottak bérét is, amelyet Ügyviteli szolgáltatás címen megtérítenek az Alfa Ipari Rt-nek. 3.4. A Szövetség pénzügyi helyzete A Szövetség pénzügyi helyzete mindhárom vizsgált évben kiegyensúlyozott volt. A kiadásaik forrásaikat nem haladták meg, mindhárom évben jelentős, bár csökkenő pénzmaradvánnyal zárták az évet, amely többnyire az áthúzódó pályázati feladatok költségeit fedezte. Hosszúlejáratú kötelezettségeket nem vállaltak, hitel felvételére nem került sor. Rövidlejáratú kötelezettségeiket teljesítették, sem adó, sem társadalombiztosítási járulék tartozásuk - mint azt az ennek megállapítására illetékes hatóságok igazolták - nem volt.
Likviditási problémáik nem voltak, a kincstár havonta átutalta számlájukra a költségvetési támogatás időarányos összegét, amelyet évről-évre ki tudtak egészíteni pályázatokon elnyert összegekkel és egyéb támogatásokkal. 4. A számvitel rendje, a számviteli politika kialakítása A vizsgált időszakban a Szövetség a beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségét a számvitelről szóló, többször módosított 1991. évi XVIII. tv. (a továbbiakban: Szt.), valamint az eltérő sajátosságokat tartalmazó 8/1996. (I. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint szabályozta. A Szövetség beszámolási kötelezettségének egyszerűsített éves beszámoló készítésével tett eleget. A könyvvezetés 1996-ban az egyszeres könyvvitel rendszerében, 1997. és 1998. években a kettős könyvvitel rendszerében történt. A Szövetség rendelkezik számviteli politikával, amely 1997. január 1-jén lépett hatályba. A számviteli politika nem tartalmazza a szervezet sajátosságaiból adódó speciális előírásokat, részben olyan előírásokat tartalmaz, amelyek nem a társadalmi szervezetre, hanem a vállalkozó tevékenységet végző gazdálkodó szervezetre vonatkoznak. ˇ A számviteli politikában leírtakkal ellentétben a Szövetségnek sem kiegészítő mellékletet, sem üzleti jelentést nem kell készítenie, mert a 8/1996. (I.24.) Korm. rendelet ezt a társadalmi szervezeteknek nem írja elő. ˇ Nem vonatkoznak a Szövetségre a céltartalék-képzés rendje és követelésminősítés elvei. ˇ A Szövetség bevételt eredményező vállalkozási tevékenységet nem folytat, nem alanya a társasági adónak, ezért nem kell céltartalékot képeznie. A számviteli politika meghatározza a beszámolás és könyvvezetés módját. A beszámolókészítés zárónapját a tárgyévet követő év május hó 15. napjában határozták meg. A számviteli politika rögzíti az értékcsökkenési leírás elszámolásának rendjét. A 30.000 Ft egyedi beszerzési érték alatti tárgyi eszközöket azonnali értékcsökkenési leírásként egyösszegben számolják el. Számviteli politikájukat kiegészítették az Szt. 1997. január 1- jével hatályba lépett módosításának megfelelően. Elkészítették