Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 DERECSKE VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA Egyeztetési változat 2015.05.26.
BELÜGYMINISZTÉRIUM DERECSKE VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Egyeztetési változat 2015.05.26. 2015. május Készítette: TRENECON COWI Tanácsadó és Tervező Kft. (konzorciumvezető) MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda Kft. (konzorcium tagja)
Egyeztetési változat 3 Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 11 1 HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ... 13 1.1 TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK ÉS TÉRSÉGI KAPCSOLATOK, A VÁROS HELYE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 13 1.1.1 A település térségi szerepe... 13 1.1.2 A település vonzáskörzetének és funkciónak bemutatása, elemzése... 16 1.2 TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA... 23 1.2.1 Kapcsolódás az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióhoz (OFTK)... 23 1.2.2 Kapcsolódás a Hajdú-Bihar Megye Területfejlesztési Koncepciójához és Programjához... 24 1.2.3 Egyéb térségi fejlesztési koncepciókhoz, programokhoz való kapcsolódás... 25 1.3 A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA... 27 1.3.1 Országos Területrendezési Terv (OTrT)... 27 1.3.2 Hajdú-Bihar Megye Területrendezési Terve... 29 1.4 A SZOMSZÉDOS TELEPÜLÉSEK HATÁLYOS SZERKEZETI TERVEINEK- DERECSKE TELEPÜLÉS FEJLESZTÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ MEGÁLLAPÍTÁSAI... 32 1.5 HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK... 36 1.5.1 A hatályos településfejlesztési koncepció és Integrált Városfejlesztési Stratégia megállapításai... 36 1.5.2 Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések... 38 1.6 TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVI ELŐZMÉNYEK... 39 1.6.1 Hatályban lévő településrendezési eszközök... 39 1.6.2 Hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemei... 41 1.7 A TELEPÜLÉS TÁRSADALMA... 48 1.7.1 A népesség főbb jellemzői... 48 1.7.2 Térbeli, társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok... 62 1.7.3 Települési identitást erősítő tényezők... 62 1.8 A TELEPÜLÉS HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA... 66 1.8.1 Humán közszolgáltatások... 66 1.8.2 Esélyegyenlőség biztosítása... 70 1.9 A TELEPÜLÉS GAZDASÁGA... 72 1.9.1 A település gazdasági súlya, szerepköre... 72 1.9.2 A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői... 73 1.9.3 A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai, települést érintő fontosabb elképzelések... 78 1.9.4 A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők... 80 1.9.5 Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat)... 81 1.10 AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA, A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS ESZKÖZ ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE. 83 1.10.1 Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program... 83 1.10.2 Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere... 86 1.10.3 Gazdaságfejlesztési tevékenység... 87 1.10.4 Foglalkoztatáspolitika... 88 1.10.5 Lakás és helyiséggazdálkodás... 88 1.10.6 Intézményfenntartás... 89 1.10.7 Energiagazdálkodás... 90 1.11 TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK... 91 1.12 TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA... 92 1.12.1 Természeti adottságok... 92 1.12.2 Tájhasználat, tájszerkezet... 96 1.12.3 Védett, védendő táji és természeti értékek, területek... 97 1.12.4 Tájhasználati konfliktusok és problémák kezelése... 100 1.13 ZÖLDFELÜLETI RENDSZER VIZSGÁLATA... 102 1.13.1 A települési zöldfelületi rendszer elemei... 102
Egyeztetési változat 4 1.13.2 A zöldfelületi rendszer konfliktusai, problémái... 105 1.14 AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA... 106 1.14.1 A területfelhasználás vizsgálata... 106 1.14.2 A telekstruktúra vizsgálata... 122 1.14.3 Önkormányzati tulajdonkataszter... 124 1.14.4 Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése... 124 1.14.5 Az építmények vizsgálata... 124 1.14.6 Az épített környezet értékei... 125 1.14.7 Az épített környezet konfliktusai, problémái... 134 1.15 KÖZLEKEDÉS... 136 1.15.1 Hálózatok és hálózati kapcsolatok... 136 1.15.2 Közúti közlekedés... 139 1.15.3 Parkolás... 144 1.15.4 Áruszállítás... 144 1.15.5 Közösségi közlekedés... 145 1.15.6 Kerékpáros közlekedés... 147 1.15.7 Gyalogos közlekedés... 148 1.15.8 Egyéb, közlekedéssel kapcsolatos megállapítások... 148 1.16 KÖZMŰVEK ÁLLAPOTA ÉS ENERGIAHATÉKONYSÁG... 149 1.16.1 Víziközművek... 149 1.16.2 Energia... 153 1.16.3 Elektronikus hírközlés... 156 1.17 TÉRSÉGI ÉS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELEM... 158 1.17.1 Talaj... 158 1.17.2 Felszíni és felszín alatti vizek... 158 1.17.3 Levegőtisztaság és védelme... 162 1.17.4 Zaj, és rezgésterhelés... 163 1.17.5 Sugárzás védelem... 163 1.17.6 Hulladékkezelés... 164 1.17.7 Vizuális környezetterhelés... 167 1.17.8 Árvízvédelem... 167 1.17.9 Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák... 167 1.18 KATASZTRÓFAVÉDELEM... 169 1.18.1 Építésföldtani korlátok... 169 1.18.2 Vízrajzi veszélyeztetettség... 170 1.18.3 Egyéb katasztrófavédelmi tényezők... 171 1.19 ÁSVÁNYI NYERSANYAG LELŐHELY... 172 1.20 VÁROSI KLÍMA... 173 2 HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ... 174 2.1 A VIZSGÁLT TÉNYEZŐK ELEMZÉSE, EGYMÁSRA HATÁSUK ÖSSZEVETÉSE... 174 3 HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ... 179 3.1 HELYZETELEMZÉS EREDMÉNYEINEK ÉRTÉKELÉSE... 179 3.1.1 A folyamatok értékelése... 179 3.1.2 A város és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése - SWOT elemzés... 180 3.1.3 A településfejlesztés és rendezés kapcsolata, a fejlesztés területi korlátai és lehetőségei 183 3.2 PROBLÉMATÉRKÉP / ÉRTÉKTÉRKÉP... 184 3.3 ELTÉRŐ JELLEMZŐKKEL RENDELKEZŐ TELEPÜLÉSRÉSZEK... 187 3.3.1 A városrészek kijelölése, pontos lehatárolása, lehatárolás indoklása, a városrészek bemutatása... 187 3.3.2 A településrészek bemutatása... 190 3.3.3 Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása, helyzetelemzése... 215 3.3.4 Egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek... 223
Egyeztetési változat 5 4 MELLÉKLETEK... 225 1. MELLÉKLET: DERECSKE VÁROSBAN MEGVALÓSULT JELENTŐSEBB BERUHÁZÁSOK... 225
Egyeztetési változat 6 Táblázatjegyzék 1. táblázat: Derecskei járás települései... 16 2. táblázat: A Derecskén illetékes intézmények központjai, távolságuk a várostól... 18 3. táblázat: Otthonát napi gyakorisággal elhagyók száma (munkahely = Derecske), 2011... 20 4. táblázat: Otthonát napi gyakorisággal elhagyók száma (lakóhely = Derecske), 2011... 21 5. táblázat: A települést érintő országosan kijelölt övezetek... 29 6. táblázat: Derecskét érintő megyei övezetek kijelölése... 31 7. táblázat: A szomszédos települések szerkezeti tervei alapján Derecskét érintő fejlesztési elképzelések hatásvizsgálata, összefoglalása... 34 8. táblázat: Derecske város népességszám változása 2001-2011... 48 9. táblázat: Derecske népmozgalmi adatai (2001-2011)... 50 10. táblázat: A népesség korösszetétele Derecskén,2001-2011... 52 11. táblázat: Derecske város lakossága iskolai végzettség szerint megyei és országos összehasonlításban (2001, 2011)... 54 12. táblázat: Foglalkoztatás és ingázás, 2001,2011... 56 13. táblázat: Az alacsony jövedelműek támogatásának terjedelme Derecske, 2006-2013... 60 14. táblázat: Háztartások, családok életkörülményei Derecske 2001-ben és 2011-ben... 61 15. táblázat: Lakások és lakott üdülők építési év szerint Derecskén, 2011... 62 16. táblázat: Derecske Város Önkormányzata által nyújtott céljellegű támogatások 2006-2010. 64 17. táblázat: Óvodai alapadatok, 2013... 67 18. táblázat: A szociális szolgáltatások igénybevétele Derecske... 69 19. táblázat: Derecske vállalkozásainak részesedése Hajdú-Bihar megyében (2012)... 72 20. táblázat: Az agrár- és vidékfejlesztési támogatások megoszlása 2012-ben... 73 21. táblázat: Éves település statisztikai adatok a Derecskei gazdaságokról... 75 22. táblázat: Nagyobb árbevételű derecskei ipari vállalkozások, 2014... 76 23. táblázat: 300 millió forint éves forgalom feletti derecskei székhelyű szolgáltató vállalkozások, 2014... 77 24. táblázat: Az idegenforgalom mérőszámai 2009-2013... 78 25. táblázat: Regisztrált gazdasági társaságok száma 1000 lakosra Derecskén... 79 26. táblázat: Regisztrált jogi személyiségű vállalkozások száma 1000 lakosra Derecskén... 79 27. táblázat: Regisztrált egyéni vállalkozások száma 1000 lakosra Derecskén... 79 28. táblázat: Épített és megszűnt lakások Derecskén, 2002-2013... 82 29. táblázat: A költségvetés bevételi tételeinek alakulása 2010-2014 (eft)... 84 30. táblázat: A költségvetés kiadási tételeinek alakulása 2010-2014, (eft)... 84 31. táblázat: Az Önkormányzat vagyoni helyzete:... 85 32. táblázat: Derecske város energiahatékonysági fejlesztései 2007-2014 között... 90 33. táblázat: Derecske-konyári gyepek közösségi jelentőségű élőhelytípusai... 98 34. táblázat: Gondozandó területek Derecske területén... 104 35. táblázat: Zöldfelületi rendszer SWOT analízise... 105 36. táblázat: A Derecskei járás földhivatali adatai... 106 37. táblázat: Derecskei külterületeinek területhasználata... 111 38. táblázat: Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek... 111 39. táblázat: Derecske intézményi ellátottsága... 113 40. táblázat: A város funkcióinak hatóköre... 114 41. táblázat: A szegregátumok néhány kiemelten fontos mutatója... 121 42. táblázat: Az antiszegregációs fejlesztések állapota... 122 43. táblázat: Napi rendszerességgel közlekedők és mód szerinti megoszlásuk (fő/nap)... 137 44. táblázat: Napos órák száma hónapokra bontva... 155 45. táblázat: A 9. légszennyezettségi zóna szennyezőanyagok szerinti koncentrációja... 162 46. táblázat: Zajterhelési határértékek... 163
Egyeztetési változat 7 47. táblázat: Belső tényezők elemzése... 180 48. táblázat Külső tényezők elemzése... 182 49. táblázat: Derecske Településszerkezeti Tervének és Építési Szabályzatának módosításai az elmúlt években... 183 50. táblázat Derecske városra vonatkozó értékek és problémák... 185 51. táblázat: Városrészek lehatárolása Derecskén... 187 52. táblázat: Gazdasági aktivitás Derecske egyes városrészeiben, %... 190 53. táblázat: Derecske a Városközpont városrész főbb mutatói (2001, 2011)... 194 54. táblázat: Városközpont SWOT elemzése... 196 55. táblázat: Derecske Kisderecske városrész főbb mutatói (2001, 2011)... 199 56. táblázat: Kisderecske városrész SWOT elemzése... 200 57. táblázat: Derecske A Keleti városrész főbb mutatói (2001, 2011)... 203 58. táblázat: Keleti városrész SWOT elemzése... 204 59. táblázat: Derecske A Délnyugati városrész főbb mutatói (2001, 2011)... 207 60. táblázat: Délnyugati városrész SWOT elemzése... 208 61. táblázat: Derecske Az Északnyugati városrész főbb mutatói (2001, 2011)... 211 62. táblázat: Északnyugati városrész SWOT elemzése... 212 63. táblázat: Derecske A Külterület főbb mutatói (2001, 2011)... 214 64. táblázat: A szegregátumok és veszélyeztetett területek összehasonlítása Derecske... 222 65. táblázat: A városban megvalósult jelentősebb beruházások (2007-2015)... 225 Ábrajegyzék 1. ábra: Derecske állandó népességszámának (fő) változása 2001-2013... 49 2. ábra: Derecske lakónépességének változása 2001-2013... 49 3. ábra: Népmozgalmi mutatók 2001-2011 között... 50 4. ábra: A lakónépesség korösszetétele 2001... 51 5. ábra: A lakónépesség korösszetétele 2011... 51 6. ábra: Derecske város állandó népessége (2013)... 53 7. ábra: Derecske város lakossága iskolai végzettség szerint megyei és országos összehasonlításban... 55 8. ábra: A népesség gazdasági aktivitás szerinti összetétele 2001, 2011... 56 9. ábra: A foglalkoztatás ágazati szerkezete (fő), 2011... 57 10. ábra: Foglalkoztatottak megoszlása foglalkozási főcsoport szerint, 2011... 57 11. ábra: A munkanélküliek száma, 2000-2013... 58 12. ábra: Álláskeresők aránya a munkaképes korú lakossághoz viszonyítva 2014, 2015... 58 13. ábra: Az adózók aránya a népességből és az egy lakosra jutó nettó jövedelem, 2000 és 2012 között... 59 14. ábra: SZJA alapot képező jövedelem változása az előző évhez viszonyítva... 59 15. ábra: Ezer főre jutó személygépkocsik számának változása 2001-2013 között... 60 16. ábra: Nappali tagozatos tanulók és óvodások száma (fő)... 67 17. ábra: Egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték... 73 18. ábra: Összehasonlító táblázat a foglalkoztatottak számáról szektoronként, Derecske... 74 19. ábra: Mezőgazdasági vállalkozások aránya Derecskén... 75 20. ábra: Működő vállalkozások megoszlása a szolgáltató ágazatokban, 2012.... 77 21. ábra: Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak, valamint ruházati szaküzletek száma Derecskén... 78 22. ábra: A helyi iparűzési adóbevétel (HIPA) alakulása 2007-2010... 80 23. ábra: Derecske lakásállománya, 2000-2013... 81 24. ábra: Értékesített lakások átlagos forgalmi értéke... 82
Egyeztetési változat 8 25. ábra: Helyi iparűzési adó adóbevételének alakulása... 83 26. ábra: Derecske közös önkormányzati hivatal szervezeti felépítése... 87 27. ábra: A lakásfenntartási támogatás idősoros adatai... 89 28. ábra: Református templom... 129 29. ábra: Római katolikus templom... 130 30. ábra: Lakóház a Széchenyi utcában... 130 31. ábra: Volt városháza... 131 32. ábra: Általános iskola Derecskén, Köztársaság útja... 131 33. ábra: Általános iskola Derecskén, Szováti út... 131 34. ábra: Lakóház a Bocskai utcában... 132 35. ábra: Református parókia... 132 36. ábra: Római katolikus plébánia... 132 37. ábra: Kiemelt figyelmet érdemlő épületek Derecskén... 133 38. ábra: Az ingázók mód szerinti megoszlása... 137 39. ábra: Motorizáció alakulása... 144 40. ábra: A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások (zöld) számának (db) változása Derecskén a teljes lakásállományhoz (szürke) viszonyítva... 151 41. ábra: A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba (közcsatornahálózatba) bekapcsolt lakások számának (zöld) változása a teljes lakásállományhoz (szürke) viszonyítva... 152 42. ábra: Elektromos és gáz szolgáltatás alakulása, 2007-2013.... 154 43. ábra:villamos energia és gáz fogyasztók számának alakulása, 2007-2013.... 154 44. ábra: Kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások (zöld) számának változása Derecskén a teljes lakásállományhoz (szürke) viszonyítva,... 157 45. ábra: Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya... 165 46. ábra: A lakosságtól szelektív hulladékgyűjtésben elszállított települési szilárd hulladék aránya... 166 47. ábra: A lakónépesség számának megoszlása Derecske egyes városrészeiben, %... 189 48. ábra: A lakónépesség korcsoportos megoszlása Derecske városrészeiben, %... 189 Térképjegyzék 1. térkép: Derecske megközelíthetősége közúton... 13 2. térkép: Funkcionáló és bezárt vasútvonalak Hajdú-Bihar megyében... 14 3. térkép: Derecske lakónépesség szám 2013 év végén a Derecskei járásban... 15 4. térkép: A Derecskei járás elhelyezkedése a megye járási rendszerében... 15 5. térkép: A Derecskei járás lakónépessége... 17 6. térkép: A Derecskén illetékes intézmények központjai... 17 7. térkép: Derecske elhelyezkedése HBM-ben... 27 8. térkép: Hajdú-Bihar megye járási beosztása 2013. január 1-jétől... 29 9. térkép: Derecske elhelyezkedése HBM-ben... 31 10. térkép: Derecske kistérségi sematikus településhálózata... 32 11. térkép: Országos- és térségi övezetek lehatározlása... 40 12. térkép: Derecske város településszerkezeti terve igazgatási terület... 46 13. térkép: Derecske város településszervezeti terve belterület és környezete... 47 14. térkép: Gazdasági, ipari területek Derecske bel- és külterületén... 76 15. térkép: Részlet Magyarország térképéről, Derecske megjelölésével... 92 16. térkép: Dél-Hajdúság kistáj... 93 17. térkép: Derecske és környékének vízrajza... 94 18. térkép: Derecske és környékének térképe 1806-1869 között... 96 19. térkép: Derecske és könyékének tájhasználati térképe... 97
Egyeztetési változat 9 20. térkép: Derecske és környékének Natura2000-es területei... 98 21. térkép: Derecske és környékének nemzeti természetvédelmi oltalom alatt álló területei... 99 22. térkép: Derecske és környéke ökológiai hálózat területei... 100 23. térkép: Egy főre jutó zöldterület nagysága (m2) Derecskén és környékén... 104 24. térkép: Településszerkezet a Habsburg Birodalom (1683-1687) idején... 107 25. térkép: Településszerkezet a Habsburg Birodalom (1806-1869) idején... 107 26. térkép: Településszerkezet a Habsburg Birodalom (1869-1887) idején... 108 27. térkép: Település napjainkban... 109 28. térkép: Derecske városrészei... 111 29. térkép: Hajdú-Bihar megye barnamezős területekkel érintett települései... 115 30. térkép: Derecske szegregációval veszélyeztetett területei... 116 31. térkép: Derecske szegregált területei... 117 32. térkép: Délnyugati városrész lehatárolása... 118 33. térkép: Észak-nyugati városrész lehatárolása... 119 34. térkép: Kisderecske városrész lehatárolása... 120 35. térkép: Derecske nyilvántartott régészeti területei... 126 36. térkép: Felderítetlen régészeti lelőhelyek... 127 37. térkép: Műemlékek, helyi védettségre kijelölt épületek, házak... 128 38. térkép: Derecske környezetének országos jelentőségű főútjai... 138 39. térkép: M35 autópálya tervezett nyomvonala... 139 40. térkép: M35 és M4 autópályák tervezett nyomvonala... 140 41. térkép: Hajdú-Bihar Megye Területrendezi terv - térképrészlet... 140 42. térkép: Tervezet, a várost elkerülő utak... 141 43. térkép: Derecske városi közút- és vasúthálózata... 142 44. térkép: Derecske főbb útjainak forgalmi terhelése... 143 45. térkép: Személyi sérüléses közúti közlekedési balesetek... 143 46. térkép: Közösségi közlekedési megállóhelyek... 145 47. térkép: Derecske és környékének helyközi autóbusz hálózata... 146 48. térkép: Derecske közigazgatási határán belül található vízbázis védőterületek felszíni vetülete... 150 49. térkép: Derecske terület villamosenergia ellátásának térképe. A vezeték nyomvonalának lefutása hozzávetőleges.... 155 50. térkép: A napsütéses órák száma 2014-ben... 156 51. térkép: Hajdú-Bihar megyei települések belvíz-veszélyeztetettségi besorolása... 159 52. térkép: Hajdú-Bihar megyei települések belvíz-veszélyeztetettségi besorolása... 160 53. térkép: Derecske és környékének felszín alatti vízszint térképe... 161 54. térkép: Az ártéri öblözetekbe eső települések Hajdú-Bihar megyében... 167 55. térkép: A földrengések területi eloszlása Magyarországon. A szürke körök a historikus rengéseket (456-1994), a piros körök az utóbbi évek rengéseit (1995-2009) mutatják... 170 56. térkép: Magyarországi belvíz-veszélyeztetettségi térkép... 171 57. térkép: Derecske város értéktérképe... 186 58. térkép: Derecske város problématérképe... 186 59. térkép: Derecske városrészei... 188 60. térkép: Derecske Városközpont térképe... 192 61. térkép: Derecske Kisderecske térképe... 197 62. térkép: Derecske A Keleti városrész térképe... 201 63. térkép: Derecske A Délnyugati városrész térképe... 205 64. térkép: Derecske Az Északnyugati városrész térképe... 209 65. térkép: Derecske szegregációval veszélyeztetett területei... 216 66. térkép: Derecske szegregátum áttekintő Szegregációs mutató 35% felett... 217 67. térkép: Derecske szegregátum áttekintő Szegregációs mutató 30% felett... 217
Egyeztetési változat 10 68. térkép: Derecske szegregátum 01. Szegregációs mutató 30% feletti... 218 69. térkép: Derecske szegregátum 01. Szegregációs mutató 35% feletti... 219 70. térkép: Derecske szegregátum 03. Szegregációs mutató 30% feletti... 220 71. térkép: Derecske szegregátum 02. Szegregációs mutató 30% feletti... 221
Egyeztetési változat 11 Bevezetés Az EU 2020 stratégia sikeres megvalósításában a városoknak kiemelkedő szerep jut. A jövőbeni kohéziós politika célul tűzi ki az integrált várospolitika ösztönzését, amely elősegíti a fenntartható városfejlesztést, s ezzel erősíti a városok kohéziós politikában betöltött szerepét. Alapelvként fogalmazódik meg, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alapnak olyan integrált stratégiákat kell támogatnia a fenntartható városfejlődés érdekében, amely célul tűzi ki a várostérségeket érintő gazdasági, környezeti, éghajlattal összefüggő és társadalmi problémák kezelését. Ezzel összhangban a járásközpont városoknak Magyarországon integrált településfejlesztési stratégiát (ITS) kell készíteniük, amelyben megfogalmazzák a városfejlesztési elképzeléseiket, s amely az egyik alapdokumentuma lesz a 2014-2020 közötti tervezési időszakban a településfejlesztésre fordítandó Európai Uniós források felhasználhatóságának is. Az ITS egy középtávú, a területi alapú és szemléletű tervezést figyelembe véve készülő hét évre szóló dokumentum, amelynek legfontosabb célja, hogy megalapozott stratégiai alátámasztást nyújtson Derecske 2014-2020 között tervezett fejlesztési elképzelései számára. Az integrált településfejlesztési stratégiában a 2007-2013-as időszakra készült integrált városfejlesztési stratégiától eltérően nemcsak az önkormányzati, hanem a településen más szereplők által megvalósítani tervezett fontosabb fejlesztési elképzeléseket foglalja keretbe, amely biztosítása érdekében széleskörű projektgyűjtésre és partnerségre támaszkodik. A tervezés kereteit alapvetően a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet szabja meg, amely rendelet szabályozza az ITS-en túl a településfejlesztési koncepciók készítésének főbb szempontjait is. A tervezési folyamat európai uniós támogatással, az ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 azonosító jelű pályázat keretében valósul meg. A hivatkozott kormányrendelet mellett ennek megfelelően a tervezés során ezért figyelembe vételre kerültek a pályázati felhívásban, a felhíváshoz mellékelt tervezési segédletben, a Városfejlesztési Kézikönyvben és azok mellékleteiben foglaltak is. Emellett természetesen figyelembe vételre kerültek az EU-s és a hazai szakpolitikák, tervezési keretek és dokumentumok, illetve a releváns debreceni stratégiák, koncepciók és tervek is. A tervezés során az alábbi két részdokumentum készül el: Megalapozó Vizsgálat Integrált Településfejlesztési Stratégia Az ITS célja, hogy a stratégiai tervezés eszközeivel segítse elő az elkövetkező 6-8 év városfejlesztési tevékenységeinek eredményességét. A tervezési munka, a stratégia akkor tekinthető eredményesnek, ha hozzájárul ahhoz, hogy a település összességében a lehető legnagyobb mértékben használja ki fejlődési potenciálját a 2014-2020 közötti időszakban; olyan módon kerül kialakításra, hogy azt a lehető legnagyobb mértékben tudják támogatni az EU Strukturális és Beruházási alapjainak forrásai, így a város optimálisan képes kihasználni az EU2014 20 közötti időszakának fejlesztési lehetőségeit; a stratégiába foglalt tevékenységek (projektek) jelentős része megvalósul a 2014. évet követő időszakban; az ITS a város működésének különböző szereplői közti kommunikáció eszközévé válik, s így céljai és projektjei széles körű támogatást élveznek a város társadalmi és gazdasági szereplőinek körében,
Egyeztetési változat 12 hozzájárul ahhoz, hogy a városban folyó egyes fejlesztési tevékenységek függetlenül azok finanszírozóitól, illetve tulajdonosaitól egymással térben és időben összehangoltan valósuljanak meg, erősítve ezzel az egyes fejlesztési célú beavatkozások hatását; a közszféra fejlesztései mellett ösztönzi a magánszféra befektetéseit is. Jelen kötet a Megalapozó Vizsgálatot tartalmazza, amely a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően három fő részből áll: helyzetfeltárás, helyzetelemzés és helyzetértékelés. A Megalapozó Vizsgálat célja, hogy megfelelő és valós kiinduló alapot szolgáltasson a koncepció és az ITS megalkotásához annak érdekében, hogy a koncepció és a stratégia céljai és intézkedései reálisan kerülhessenek megfogalmazásra a tényleges szükségletekre reagálva. A helyzetfeltáró, elemző és értékelő munkarészek elkészítésekor a KSH adatai mellett (elsősorban a 2011. évi népszámlálás adataira támaszkodva) aktívan felhasználásra kerületek az önkormányzati adatbázisok is, emellett interjúzásra és helyszíni adatgyűjtésre is sor került, valamint a településrészek és szegregátumok esetében a KSH külön adatsort szolgáltatott.
Egyeztetési változat 13 1 Helyzetfeltáró munkarész 1.1 Településhálózati összefüggések és térségi kapcsolatok, a város helye a településhálózatban 1.1.1 A település térségi szerepe Derecske a bihari régió természetes központja, Hajdú-Bihar megye a 2011-es adatok alapján, az állandó népesség tekintetében tizenkettedik legnépesebb városa. A megye középsődélkeleti részén helyezkedik el a Dél- Hajdúság kistáj részeként. Szomszédos települései: Tépe, Berettyóújfalu, Földes, Kaba, Hajdúszovát, Mikepércs és Konyár. Jelentősebb, vonzáskörzettel bíró településektől való távolsága: Debrecen 22 km (É), Hajdúszoboszló 18 km (K), Berettyóújfalu 15 km (D) és Nagyvárad cca. 40 km (K). A város megközelíthető Debrecent és Berettyóújfalut összekötő 47-es útról, Hajdúszoboszló (4804) (Hajdúszovaát-4816) felől, Kaba (4802), illetve Konyár (4802) felől. A település közel azonos távolságra van a megyében futó két országos jelentőségű térszerkezeti vonaltól, a 4-es és 42-es számú főúttól. A település saját vasútállomással rendelkezik Debrecen Nagykereki (106-os) szárnyvonalon. 1. térkép: Derecske megközelíthetősége közúton Forrás: OpensStreetMap
Egyeztetési változat 14 2. térkép: Funkcionáló és bezárt vasútvonalak Hajdú-Bihar megyében Forrás: Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálat 4. verzió (2013) Derecske város, mint a Derecskei járás székhelye az Észak-alföldi régióban, Hajdú-Bihar megyében, Magyarország észak-keleti perifériáján, és egyúttal az Európai Unió keleti határán helyezkedik el. A megyében a városokat Debrecen mellett hosszú időn át csak a hajdúvárosok képviselték (Hajdúböszörmény, Hajdúnánás és Hajdúszoboszló). Derecske a megye 12. legnagyobb népességű városa, Hajdúböszörményt, Hajdúszoboszlót és Balmazújvárost, továbbá Hajdúnánást, Püspökladányt, Hajdúsámsont, Hajdúhadházat, Nádudvart és Hajdúdorogot követve. A település megyei és térségi szerepköre Derecske nem rendelkezik országos és jelentős regionális szerepkörrel. Ahogy a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálatban is szerepel, a számítások rámutattak arra, hogy a járásszékhely vonzásközponti szerepköre meglehetősen korlátozott. Az anyag a várost dinamikus és dinamizálható térségi központként említi az Északalföldi régió területi kategóriái szerint.
Egyeztetési változat 15 3. térkép: Derecske lakónépesség szám 2013 év végén a Derecskei járásban Forrás: TeIR 4. térkép: A Derecskei járás elhelyezkedése a megye járási rendszerében Forrás: TEIR
Egyeztetési változat 16 Derecske szerepkörének tekintetében meghatározó az országos járási rendszerbe történő betagozódása, melynek következtében 2013. január 1-től járási központ funkciót tölt be. A járásközpontként felvállalt szerepkörök eredményeként a városi szolgáltatások tekintetében a 10.000 főt meghaladó városoknak megfelelő szerepet tölt be. Vonzáskörzete és az általa ellátott funkciók alapján a Derecskei járás meghatározó települése, amely rendelkezik bizonyos számú, más települést ellátó, városi funkciót jelentő intézményi és speciális funkcióval, melyek az 1.1.2. fejezetben kerülnek bemutatásra. A Derecskei járás összesen 13 településből köztük két városból áll, területe 650,31 km 2, népessége 41.533 fő a 2012. évi adatok szerint. 1. táblázat: Derecskei járás települései Település Rang (2013. július 15.) Kistérség (2013. január 1.) Népesség (2012. január 1.) Terület (km²) Derecske járásszékhely város Derecske-Létavértesi 8 906 103,58 Létavértes város Derecske-Létavértesi 7 090 116,62 Hosszúpályi nagyközség Derecske-Létavértesi 5 854 79,18 Pocsaj nagyközség Berettyóújfalui 2 579 49,55 Esztár község Berettyóújfalui 1 366 31,71 Hajdúbagos község Derecske-Létavértesi 1 972 37,44 Kismarja község Berettyóújfalui 1 210 47,16 Kokad község Derecske-Létavértesi 619 16,10 Konyár község Derecske-Létavértesi 2 010 41,70 Mikepércs község Debreceni 4 434 36,93 Monostorpályi község Derecske-Létavértesi 2 136 44,44 Sáránd község Derecske-Létavértesi 2 238 22,68 Tépe község Berettyóújfalui Forrás: Wikipedia 1.1.2 A település vonzáskörzetének és funkciónak bemutatása, elemzése 2013. január 1-től átszerveződött Magyarország közigazgatása. A parlament 2012. június 25-i döntésével elfogadta a 2012. évi CXIII. törvényt a járások kialakításáról. A közigazgatás alapegysége a települési önkormányzat mellett a járás lett. A közigazgatási reform hatására 10 járás jött létre Hajdú-Bihar megye területén a következő központokkal: Debrecen, Balmazújváros, Berettyóújfalu, Derecske, Hajdúböszörmény, Hajdúhadház, Hajdúnánás, Hajdúszoboszló, Nyíradony, Püspökladány. A 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet szerint a Derecskei Járási Hivatal illetékességi területe: Derecske, Esztár, Hajdúbagos, Hosszúpályi, Kismarja, Kokad, Konyár, Létavértes, Mikepércs, Monostorpályi, Pocsaj, Sáránd, Tépe. A járási törvény több mint 80 db törvényi szinten szabályozott államigazgatási feladatot határozott meg a járások számára. A járási hivatal legfontosabb feladata a megyei szintnél alacsonyabb szinten intézendő államigazgatási feladatok ellátása, melynek keretében elsősorban okmányirodai feladatokat, a gyermekvédelmi és gyámügyeket, valamint egyes szociális, környezetvédelmi, természetvédelmi igazgatási ügyek intézését veszi át a településektől.
Egyeztetési változat 17 5. térkép: A Derecskei járás lakónépessége Forrás: TeIR 6. térkép: A Derecskén illetékes intézmények központjai Forrás: TeIR
Egyeztetési változat 18 2. táblázat: A Derecskén illetékes intézmények központjai, távolságuk a várostól Intézmény típusa Központ Eljutási idő * Óra:Perc Távolság km Építésügyi Hivatal Debrecen 0:29 25,93619 Építésügyi körzetközpont Debrecen 0:29 25,93619 Fogyasztóvédelmi Felügyelőség Debrecen 0:29 25,93619 Gyámhivatal Derecske 0:0 0 Járási Hivatal Derecske 0:0 0 Katasztrófavédelmi kirendeltség Debrecen 0:29 25,93619 Kerületi Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Derecske 0:0 0 Debrecen 0:29 25,93619 Körzeti Földhivatal Debrecen 0:29 25,93619 Megyei földhivatal Debrecen 0:29 25,93619 Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Debrecen 0:29 25,93619 Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerv Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága Debrecen 0:29 25,93619 Debrecen 0:29 25,93619 Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Debrecen 0:29 25,93619 Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága Megyei Kormányhivatal Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóság Debrecen 0:29 25,93619 Debrecen 0:29 25,93619 Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Debrecen 0:29 25,93619 Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Debrecen 0:29 25,93619 Megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv Debrecen 0:29 25,93619 MKh. Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerveinek Munkavédelmi Felügy. MKh. Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének Munkaügyi Felügy. Debrecen 0:29 25,93619 Debrecen 0:29 25,93619 Munkaügyi központ kirendeltsége Debrecen 0:29 25,93619 NeKI Kirendeltség Debrecen 0:29 25,93619 Nemzeti Adó- és Vámhivatal Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága Nemzeti Adó- és Vámhivatal Regionális Adó Főigazgatósága Nemzeti Adó- és Vámhivatal Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatósága Debrecen 0:29 25,93619 Debrecen 0:29 25,93619 Debrecen 0:29 25,93619 Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Debrecen 0:29 25,93619 Polgármesteri hivatalok Derecske 0:0 0 Rendőrkapitányság Berettyóújfalu 0:18 16,742 Szociális és gyámhivatal Debrecen 0:29 25,93619 Városi Bíróság Berettyóújfalu 0:18 16,742
Egyeztetési változat 19 Intézmény típusa Központ Eljutási idő * Óra:Perc Távolság km Vízügyi Igazgatóság Debrecen 0:29 25,93619 Építésügyi Hivatal Debrecen 0:29 25,93619 Építésügyi körzetközpont Debrecen 0:29 25,93619 Fogyasztóvédelmi Felügyelőség Debrecen 0:29 25,93619 Gyámhivatal Derecske 0:0 0 Járási Hivatal Derecske 0:0 0 Katasztrófavédelmi kirendeltség Debrecen 0:29 25,93619 Kerületi Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Derecske 0:0 0 Debrecen 0:29 25,93619 Forrás: TeIR *Az elérési idők meghatározása során az országos közúthálózaton, illetve a belterületen a KRESZ által meghatározott általános sebességkorlátozásokkal (130, 110, 90, 50 km/h) számoltunk A városba érkező és az onnan eljárók számát a 2011-es évben az alábbi táblázatok mutatja be települési bontásban. Egyértelműen kiderül, hogy a legtöbben Debrecenből (23,31%) és Konyárról (12,66%), valamint a környező településekről járnak át dolgozni Derecskére.
Egyeztetési változat 20 3. táblázat: Otthonát napi gyakorisággal elhagyók száma (munkahely = Derecske), 2011 Település Otthonát napi gyakorisággal elhagyó Otthonát napi gyakorisággal elhagyó munkába járó Otthonát napi gyakorisággal elhagyó iskolába, óvodába, bölcsődébe járó Álmosd 7 6 1 Bagamér 7 0 7 Bakonszeg 5 0 5 Berettyóújfalu 62 39 23 Biharkeresztes 3 3 0 Bihartorda 9 7 2 Bocskaikert 9 0 9 Debrecen 197 93 104 Ebes 6 0 6 Esztár 6 0 6 Földes 3 0 3 Furta 5 3 2 Hajdúbagos 13 6 7 Hajdúböszörmény 18 0 18 Hajdúhadház 12 0 12 Hajdúsámson 26 3 23 Hajdúszoboszló 40 24 16 Hajdúszovát 25 6 19 Hencida 5 3 2 Hosszúpályi 15 3 12 Kismarja 7 3 4 Komádi 3 0 3 Konyár 107 64 43 Létavértes 17 5 12 Mikepércs 26 14 12 Monostorpályi 5 0 5 Nádudvar 8 0 8 Nagyrábé 23 18 5 Nyíradony 5 0 5 Nyírlugos 4 0 4 Pocsaj 21 9 12 Sáránd 33 25 8 Szentpéterszeg 11 5 6 Téglás 5 0 5 Tépe 76 70 6 Újléta 4 0 4 Vámospércs 9 0 9 Váncsod 5 3 2 Zsáka 3 0 3 Végösszeg 845 412 433 Forrás: KSH A Derecskéből eljárók leginkább Debrecenbe (92,82%) és Berettyóújfaluba (19,91%) járnak át.
Egyeztetési változat 21 4. táblázat: Otthonát napi gyakorisággal elhagyók száma (lakóhely = Derecske), 2011 Település Otthonát napi gyakorisággal elhagyó Otthonát napi gyakorisággal elhagyó munkába járó Otthonát napi gyakorisággal elhagyó iskolába, óvodába, bölcsődébe járó Berettyóújfalu 233 89 144 Biharkeresztes 3 3 Budapest 05. ker. 3 3 Budapest 06. ker. 3 3 Budapest 08. ker. 3 3 Budapest 12. ker. 3 3 Budapest 13. ker. 3 3 0 Budapest 17. ker. 3 3 0 Debrecen 1086 616 470 Ebes 10 9 1 Esztár 3 3 0 Földes 3 3 Hajdúbagos 3 3 0 Hajdúböszörmény 3 3 Hajdúhadház 5 4 1 Hajdúszoboszló 61 38 23 Hajdúszovát 35 35 0 Hosszúpályi 8 8 0 Kaba 3 3 0 Konyár 23 21 2 KÜLFÖLD 6 6 0 Létavértes 6 6 0 Mikepércs 24 23 1 Miskolc 5 5 Monostorpályi 5 5 0 Nádudvar 4 4 0 Nyíregyháza 8 8 Téglás 3 3 Tépe 63 56 7 Tiszaújváros 4 4 0 ISMERETLEN 145 145 0 Végösszeg 1 770 1 084 686 Forrás: KSH Települési funkciók bemutatása: Gazdaság: Kiváló mezőgazdasági adottságokkal rendelkezik.(fontos termelési ágazatok a növénytermesztés és a kertészeti tevékenység. A mezőgazdaság jelentősége hosszú távon megmarad, az agrárgazdaság fejlesztése prioritást élvez.
Egyeztetési változat 22 A településen a nemzetgazdasági ágankéti besorolás alapján a legjelentősebb, gazdasági szempontból meghatározó a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat, a feldolgozóipar, az építőipar és a kereskedelem, gépjárműjavítás. Vállalkozások: Nincs jelentős ipari tevékenység (beruházások nem valósulnak meg), csak sokféle kis, szétaprózott ipari vállalkozás működik. A városban szükség lenne ipari-szolgáltató vállalkozások letelepedésére. A turizmus a gazdaság életében nem játszik jelentős szerepet. A foglalkoztatásra vonatkozó statisztikai adatok: a nyilvántartott álláskeresők száma több mint a régióban és megyében. a munkanélküliek száma a településen kimagaslóan magas.
Egyeztetési változat 23 1.2 Területfejlesztési dokumentumokkal való összefüggések vizsgálata 1.2.1 Kapcsolódás az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióhoz (OFTK) Az OFK-ban megfogalmazott jövőkép - A cél egy olyan harmonikus és fenntartható társadalmigazdasági- környezeti térszerkezet és területi rendszer létrejötte, amely a helyi adottságokra épülő, saját arculattal és identitással rendelkező térségekben szerveződik, amely szervesen és hatékonyan illeszkedik az európai térbe, s amelyben a társadalom számára az alapvető esélyeket meghatározó közszolgáltatások és életkörülmények tekintetében nincsenek jelentős területi egyenlőtlenségek - érvényesek az Észak-alföld-i régióra is. A területfejlesztési politikában érvényesítendő területi szempontú meghatározó alapelvek: a szubszidiaritás és decentralizáció, a valós térszerveződéseket követő térségi és táji szemlélet, a rendszerszemlélet programozás - integrált fejlesztések, a hatékonyság és koncentráció, a fenntarthatóság, biztonság, a nyilvánosság, partnerség, az átláthatóság, monitoring és értékelés. Az OFK a 2020-ig terjedő időtávra a harmonikus területi szerkezet és rendszer, a kiegyensúlyozott területi fejlődés elérése érdekében öt átfogó célt tűz ki, a térségi versenyképesség, a területi felzárkózás, a fenntartható térségfejlődés és örökségvédelem, a területi integrálódás Európába, a decentralizáció és regionalizmus, a kistérségi szint térségszervezési és fejlesztési szerepének megerősítése. A 2013-ig terjedő időszakig megtörtént fejlesztési pólusok kialakulása után a következő lépés a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségek felzárkóztatása a városhálózati kapcsolati rendszer fejlesztésével, együttműködő térségi városhálózatok kialakításával, a városok közötti gazdasági, kulturális, közszolgáltatási együttműködések, funkciók megosztásának bővítésével, a városi központok és alközpontok térségükből való elérhetőségének javításával, és a város-vidék kapcsolatrendszer érvényesítésével. A középtávú országos területi célok között szerepelt az elmaradott térségek, külső és belső perifériák felzárkóztatása, melynek elemei a lakosság helyben tartása érdekében a munkahelyteremtés, megfelelő életkörülmények biztosítása az infrastruktúra és helyi szolgáltatások megteremtésével, bővítésével, a térségi központok szerepvállalásához szükséges minőségi és mennyiségi fejlesztések, és elérhetőségük javítása, a helyi-térségi közösségek érdekérvényesítő képességének kialakítása, a társadalmi tőke növelése. Az alacsony népsűrűségű és alacsony népességű központi településsel rendelkező kistérségek, vidékies (rurális) térségek fejlesztése a régiók fejlesztési programjaihoz illeszkedő fokozott területfejlesztési politikai koordinációt igényel. Ezeken a helyeken a fenntartható fejlődés szempontjainak figyelembe vételével, az újjáéledő helyi társadalmak kezdeményezésein alapuló, a helyi, térségi adottságokra építő termékek és szolgáltatások integrált fejlesztése a cél. A régión belül a vidékies térségek fejlesztése a változó gazdasági-társadalmi körülmények miatt nem csak az agrárágazatok fejlesztését jelenti, hanem felszámolja a jellemző problémákat is, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok szegregációjának oldásával, az értékek és helyi identitás partnerségen alapuló őrzésével, a közszolgáltatások társadalmi és téri bővítésével, a foglalkoztatottság növelésével, a képzett munkaerő helyben tartásával. Észak-Alföldi tervezési statisztikai régió (Hajdú-Bihar megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) OFK-ban megfogalmazott célja fejlesztési célja: Az Észak-Alföldi Régió földrajzi elhelyezkedésére, valamint a meglévő és mobilizálható erőforrásaira támaszkodva megteremti a hazai és európai szinten is versenyképes gazdaságát,
Egyeztetési változat 24 ezáltal valamint az értékek megőrzésével és fenntartható használatával biztosítja a minőségi élet feltételeit az itt élők számára. Sajátos adottságú vidékies térségtípusok közül a természeti és kulturális táji értékekben gazdag területek és a magas arányú cigány népességgel rendelkező térségek érintik az Észak- Alföldi régiót A régió hosszú távú általános fejlesztési céljai: DINAMIKUS RÉGIÓ létrehozása a versenyképes és innováció-orientált gazdaság fejlesztésével, a gazdasági potenciál fejlesztése a logisztikai lehetőségek kiaknázásával, az elérhetőséget biztosító régiók közötti közlekedési kapcsolatok fejlesztésével. ÖKO-RÉGIÓ létrehozása a természeti, táji, környezeti, valamint kulturális értékek megőrzésével és fenntartható használatával, és fejlesztésével a környezetbarát turizmus feltételeinek javítása érdekében, a lakosság számára egészséges környezet biztosítása céljából, valamint megújuló és alternatív energiaforrások fenntartható és növekvő használata céljából EGÉSZSÉGES RÉGIÓ létrehozása az egészséges élet lehetőségeinek biztosításával, a természeti adottságok hasznosításával, a lakosság egészségi állapotának javításával, a termálvíz készletre alapozott szolgáltatásokkal Észak-magyarországi régióval közös gyógyegészség- és öko-turisztikai hálózat kialakításával. AGRÁR RÉGIÓ létrehozása az adottságokhoz igazodó termelési feltételek kialakításával, a mezőgazdasági termékek versenyképességének növelésével. ESÉLYTEREMTŐ-FELZÁRKÓZÓ RÉGIÓ létrehozása közlekedési szempontból periférikus területek bekapcsolásával a régió fejlődésébe, a rurális térségekben élők és hátrányos helyzetűek életminőségének és életesélyeinek javításával, a társadalmi és munkaerő-piaci reintegráció erősítésével, az alternatív jövedelemszerződést biztosító gazdasági tevékenységek támogatásával, a sajátos alföldi településszekezet értékeinek megőrzésével és a települési környezet fejlesztésével. 1.2.2 Kapcsolódás a Hajdú-Bihar Megye Területfejlesztési Koncepciójához és Programjához Hajdú-Bihar megye stratégiáját a megye gazdasági, társadalmi és környezeti állapotát feltáró helyzetelemzés jelentette, amelyet a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés 214/2012. (XI. 30.) MÖK határozatával fogadott el, amire épülve készült el a megyei területfejlesztési koncepció. E dokumentumot a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés 386/2013 (XI.29) sz. MÖK határozatával fogadta el. A koncepcióban meghatározott célok és fejlesztési irányok kijelölése adta meg az alapot a 2014-2020 közötti európai uniós tervezési és költségvetési időszak operatív programjaihoz kapcsolódó Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Stratégiai Program és Operatív Program elkészítéséhez, ami a 160/2014 (IX.26) MÖK határozattal került elfogadásra. A fenti dokumentumokban a megye stratégiai céljai két szinten kerültek meghatározásra annak érdekében, hogy a különböző tématerületeknek és ágazatoknak, valamint a megye területi tagozódásának megfelelő fejlesztések kiemelésre kerülhessenek: ágazati és területi szinten. Stratégiai ágazati cél 1 (Á1): Az Alföld értékeire épülő fenntartható környezet Stratégiai ágazati cél 2 (Á2): Versenyképes gazdaság és egészséges élelmiszer Stratégiai ágazati cél 3 (Á3): A megye gazdasági szerkezetének megfelelő oktatás, szakképzés
Egyeztetési változat 25 Stratégiai ágazati cél 4 (Á4): Közösségi, szociális, egészségügyi és társadalmi fejlesztések a leszakadó társadalmi csoportok esélyegyenlőségének és életminőségének javítására Stratégiai területi cél 1 (T1): Debrecen, az Életerős város, mint a Kárpát-medence egészség és innováció fővárosa Stratégiai területi cél 2 (T2): Járásközpontok és járási szintű kisvárosok, mint a helyi közösségek együttműködéseinek centrumai Stratégiai területi cél 3 (T3): Kistelepülések, mint az élhető vidéki közösségek színterei Derecske vonatkozásában a mindegyik ágazati cél és a T2 területi cél releváns, ezek teljesüléséhez tud a város hozzájárulni. Hajdú-Bihar megye 2014-2020-as időszakra vonatkozó fejlesztési prioritásait a megye stratégiai és operatív programjában fogalmazta meg az alábbiak szerint: 1. Fenntartható környezet (P1) 2. A megye agráriumának komplex fejlesztése (P2) 3. Versenyképes gazdaság (P3) 4. Az elérhetőség fejlesztése Hajdú-Bihar megyében (P4) 5. Intelligens társadalom (P5) 6. Egészséges és gondoskodó társadalom (P6) 7. Az innovatív gazdaságot támogató környezet fejlesztése Debrecenben (P7) 8. Élhető vidék, élhető települések (P8) Ezek közül a város a P1, P2, P3, P5, P6, valamint a P8 prioritások elérését tudja segíteni. 1.2.3 Egyéb térségi fejlesztési koncepciókhoz, programokhoz való kapcsolódás Hajdú-Bihar megyében 2013-ban készült el a megye szakképzési koncepciója azzal a céllal, hogy olyan szakképzés fejlesztési célokat és elveket határozzon meg, melyek alkalmasak a munkaerő-piac igényeinek megfelelő szakmaszerkezet és megyei szakképzési rendszer kialakítására. A koncepció szerint 2020-ra olyan szakképző rendszer működtetését kell célul tűzni a megyében, ami hatékony (a működtetés szemszögéből), munkaerő-piaci igényekre rugalmasan reagál, mindenki számára elérhető és szociálisan érzékeny. A Hajdú-Bihar megyei szakképzési koncepcióban megfogalmazott stratégiai és speciális célok a következők: 1. A munkaerő-piaci kapcsolatok erősítése 1.1. A munkaerő-piaci igények nyomon követése, megjelenítése 1.2. A reálgazdasághoz kötődő gyakorlóhelyek számának emelése 1.3. Hatékony pályaorientációs és nyomon követési rendszer fejlesztése 2. A szakképzés rugalmasságának, alkalmazkodó-képességének növelése 2. 1. A szakképzés tartalmának fejlesztése 2.2. A tanárok szakoktatók képzése, fejlesztése 2.3. Tanulói kompetenciákat fejlesztő tartalmak és tanulási módszerek kiterjesztése 3. A társadalmi és területi kohézió erősítése 3.1. A leszakadó társadalmi rétegek felzárkóztatása 3.2. Területi vonatkozásban kiegyenlített intézményhálózat működtetése
Egyeztetési változat 26 Derecske adottságai függvényében mindhárom cél eléréséhez hozzá tud járulni. Hajdú-Bihar megyei Intelligens szakosodási stratégia Hajdú-Bihar megye Intelligens szakosodási stratégiáját megalapozó háttérdokumentum a helyzetfeltárás és a SWOT analízis eredményeként az alábbi jövőképet fogalmazta meg: Hajdú- Bihar megye meghatározó kutatás-fejlesztési bázisára támaszkodva nemzetközileg is versenyképes tudás régióvá válik, erősítve a megye kiemelt ágazatainak innovációs tevékenységét és a megye innovációs rendszerét. A dokumentumban megfogalmazott fejlesztési irányok az alábbiak: F1. A megye innovációs rendszerének erősítése Ezen belül az alábbi ágazatok erős koncentrációját állapította meg a dokumentum: Élelmiszeripar Gyógyszeripar, képalkotó és molekuláris diagnosztika Villamos gép - és műszergyártás (orvosi eszköz gyártás) Megújuló energia (termál és biomassza) F.2. A vállalkozások innovációs tevékenységének növelése, az innovációs szereplők közötti együttműködések ösztönzése F.3. A megyei egészségipar innovációs tevékenységének támogatása Derecske elsősorban a területén működő vállalkozásokra építve az F1 fejlesztési irányok teljesüléséhez tud hozzájárulni.
Egyeztetési változat 27 1.3 A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata 1.3.1 Országos Területrendezési Terv (OTrT) 1. E törvény célja, hogy meghatározza az ország egyes térségei terület felhasználásának feltételeit, a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve erőforrások védelmére. A fogalom meghatározások szerint az ország szerkezeti terve : az országos terület-felhasználás rendszerét, a települések térbeli rendjét, az országos műszaki-infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények térbeli rendjét, valamint ezek összefüggéseit az ország területrendezési tervében meghatározó terv. 30. (1) E törvény rendelkezéseit alkalmazni kell: b) a megyei területrendezési terv készítése és elfogadása során, c) a településrendezési eszközök készítése és elfogadása során. 7. térkép: Derecske elhelyezkedése HBM-ben
Egyeztetési változat 28 Forrás: OtrT térképrészlet Település szerkezeti elemei: Terület-felhasználás (A 2014.dec.31-től hatályos OTrT módosítás a terület-felhasználási szerkezeti elemeket változatlanul hagyja): Mezőgazdasági térség Települési térség 500-750 ha felett Országos jelentőségű közlekedési hálózatok: Gyorsforgalmi út a település közelében, Főút, Mellékút, Egyéb út. Helyi érdekű vasútvonal - Létavértes-Derecske-Nagykereki, Kis távolságra húzódik a transzeurópai vasúti áruszállítás részeként működő országos törzshálózati vasútvonal. Országos jelentőségű energetikai hálózatok: Földgázszállító vezeték Az övezeti kategóriák alábbi változása érinti Derecske települést: új elemként megjelenik a jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete, az országos jelentőségű tájképvédelmi övezet helyére tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete kerül,
Egyeztetési változat 29 kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi és a felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területeinek övezetét összevontan az országos vízminőség-védelmi terület övezete váltja. A települést a következő országosan kijelölt övezetek érintik: 5. táblázat: A települést érintő országosan kijelölt övezetek Országos ökológiai hálózat övezete 3.1 Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete 3.2 Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete 3.3 Kíváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete 3.4 Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület Kíváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete 3.5 övezete 3.4 Forrás: 2003. évi XXVI. törvény A törvény és jogszabály módosítások, valamint a fejlesztési programok fogadása miatt a hatályos tervek felülvizsgálatát javasolt elkészíteni 2018 végéig. A felülvizsgálatban a területrendezési tervek és a településszerkezeti terv összhangját igazoló térképek és számítások összevetése már szükségszerűen a hatályos OTrT szerint történik. 1.3.2 Hajdú-Bihar Megye Területrendezési Terve 8. térkép: Hajdú-Bihar megye járási beosztása 2013. január 1-jétől Forrás: TEIR Hajdú-Bihar Megye területe: 6210,5 km 2, népessége: 552.292 fő, járások száma: 10 db, települések száma: 82 db.
Egyeztetési változat 30 Derecske az ország keleti határához közel, a megye alsó-középső részén helyezkedik el, Debrecen, mint megyeszékhely és Hajdúszoboszló vonzáskörzetében. A település a Derecskei Kistérség része, melynek szomszédos településeivel együttműködési viszonyban van. Jelenleg is székhely. Az OTrT és a Megyei Területrendezési Terv figyelembevétele határozza meg a települések egymásra hatással lévő kapcsolatait, különös tekintettel a közigazgatási határokon átnyúló infrastrukturális fejlesztésekre. Szomszédos - közigazgatási határral Hajdúböszörményhez csatlakozó - települések jellemzően beépítésre nem szánt, fejlesztésre nem tervezett külterületi területi egységekkel csatlakoznak. A megye hatályos területrendezési terve Hajdú-Bihar Megye területfejlesztési koncepciója, Hajdú- Bihar Megye területfejlesztési stratégiája, Hajdú-Bihar Megye fejlesztési prioritásai, az OTrT Hajdú-Bihar megyei vonatkozásai alapján készült. A megyei tervben kijelölt jelentős fejlesztés a 47.sz. főút gyorsforgalmi úttá alakítása. Ezzel Derecske alközponti szerepe felértékelődik a megye kisvárosai között. Részben elhelyezkedése révén Létavértesen keresztül kapcsolódása Nagyvárad felé egyre erőseb lehet. Debrecen erős regionális versenytárs lehet minden irányban HBM térszerkezete ösztönzi ezt a fejlődést, megadja hozzá a szerkezeti kereteket. Ez a szomszéd térségre is húzó erővel hat. Ezen belül Derecskét a megyei terv a turisztikai fejlesztések területén teszi érdekelté: Hajdúszovát öko-turista központ kiépítésével a falusi turizmus területén, a lovas-turizmus, a lovas útvonal kijelölés területén, az ifjúsági turizmus kiterjesztésében lehet érdekelt. Térségi szerkezeti terv települést érintő terület-felhasználási kategóriái: mezőgazdasági térség vízgazdálkodási térség hagyományosan vidéki települési térség Egyéb szerkezeti elemek Közlekedési hálózatok 4.sz..és 42.sz. elsőrendű főút közelsége főút, 47.sz. másodrendű főút, Balmazújváros irányából fontosabb mellékút, Egyéb út, Térségi kerékpárút hálózat eleme. Helyi érdekű vasútvonal - Létavértes-Derecske-Nagykereki, Kis távolságra húzódik a transzeurópai vasúti áruszállítás részeként működő országos törzshálózati vasútvonal. Energia hálózatok
Egyeztetési változat 31 Átvitelt befolyásoló 35, 22, 11 kv-os elosztó hálózat Országos jelentőségű energetikai hálózatok: Nagy és középnyomású földgázszállító vezeték Vízihálózat Főcsatorna 9. térkép: Derecske elhelyezkedése HBM-ben Forrás: Hajdú-Bihar megye területrendezési terve 6. táblázat: Derecskét érintő megyei övezetek kijelölése Országos ökológiai hálózat övezete 3.1 Erdőtelepítésre alkalmas erdőterület övezete 3.3 Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete 3.4 Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete, földtani veszélyforrás területének övezete 3.5 Országos illetve térségi jelentőségű tájképvédelmi Rendszeresen belvízjárta terület övezete 3.11 terület övezete 3.6 Nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkárelhárítási célú szükségtározók területének övezete 3.12 Forrás: 2003. évi XXVI. törvény
Egyeztetési változat 32 1.4 A szomszédos települések hatályos szerkezeti terveinek- Derecske település fejlesztését befolyásoló megállapításai 10. térkép: Derecske kistérségi sematikus településhálózata Derecske elhelyezkedése: Észak-Alföldi régió, Hajdú Bihar megye, Derecskei járás Szomszédos települések: Hajdúszoboszló, Sáránd, Hajdúbagos, Konyár, Szentpéterszeg, Tépe, Berettyóújfalu, Földes. A környező települési fejlesztések egymásra hatásainak területei: A közlekedési feltárhatóság: A megye egésze és a kistérségek feltárhatóságának közös eszközei Közúti gyorsforgalmi hálózat jelenleg E60 4 jelű, 42 jelű elsőrendű főút, az országos elsőrendű főútvonalak (4 sz.) old meg minden kapcsolatot az alsórendű közlekedési hálózat és egyéb utak hiányossága egyes elsősorban a kistérségek belső kapcsolatait nehezítik. Vasúti Helyi érdekű vasútvonal - Létavértes-Derecske-Nagykereki,
Egyeztetési változat 33 Kis távolságra húzódik a transzeurópai vasúti áruszállítás részeként működő országos törzshálózati vasútvonal távlati probléma a Debrecen - Nagyvárad kapcsolat hiánya. Légi Előny Debrecen repülőterének viszonylagos közelsége és fejlesztése: a regionális potenciált növeli. A szomszédos települések figyelnek egymás kínálati arculatalakítására (források, eszközök), természeti adottságaira, a gazdálkodás lehetőségeire és hagyományaira, a településtörténetére és identitástudatára, az infrastruktúra, az anyagi és szellemi alapellátás településnagyságtól független követelményeire, szervező szerepkörök térségi rendbe illesztésére, specifikumok kialakítására, a helyi érdekességek meglétére, adottságokhoz kapcsolódó kínálatbővítésre, a kellemes településképi együttesek kialakítására. Figyelemmel kell lenni egymás térméretére, a természet vitálkapacitására és a települések önmagát megújító képességére. Az együttműködés területei a fejlesztések hatékonyságának növelésében: Tapasztalatcsere, Forrásokért való közös lobbi-tevékenység, Közös pályázás, Konkrét fejlesztések összehangolása, Fejlesztési stratégiák és tevékenységek összehangolása. Prioritást élvező fejlesztések: Városi infrastruktúra elemei A városi életminőség fejlesztése A fő uniós célok implementálása A helyi közösség aktív bevonása A település specifikus fejlesztési irányok összehangolása A 10 települést magában foglaló kistérség kétpólusú: Létavértes és Derecske gazdasági aktivitása, fejlettsége zömmel azonos szintű, bár Derecske közlekedés-földrajzi fekvése kedvezőbb, mint a magyar-román határ mellett fekvő Létavértesé. A kistérség térszerkezeti helyzetét több történelmi tényező is determinálja, amelyek hozzájárultak a térség viszonylagos elmaradottságához is. A trianoni határmegvonások sajátosan érintették a térség településeit: egyfelől csonka megyébe kerültek, másfelől egy részük elvesztette természetes vonzásközpontját. Szintén előnytelen a koherens fejlődés szempontjából, hogy a
Egyeztetési változat 34 térségben gyakran változott a járásbeosztás is. A többször átgondolatlan közigazgatási átszervezések miatt nem alakult ki igazi városi központ, ehelyett egy sajátos, összefüggő településfüzér jött létre.) 7. táblázat: A szomszédos települések szerkezeti tervei alapján Derecskét érintő fejlesztési elképzelések hatásvizsgálata, összefoglalása Település neve Hajdúszoboszló Településfejlesztési Koncepció 2003. Településszerkezeti Terv Sáránd Településfejlesztési koncepció 2007-2008. Települészerkezeti terv és szabályozás 2009. Módosítások 2012., 2014. Fejlesztési elképzelése A külső és belső megközelíthetőség és elérhetőség javítása A természeti és épített környezet állapotának javítása a magas életminőség elérése érdekében Hajdúszoboszló nemzetközi idegenforgalmi szerepének megerősítése a gyógy-, wellness- és termálturisztikai adottságok és szolgáltatások fejlesztésével Stabil és diverzifikált gazdasági struktúra kialakítása a fejlett és innovatív vállalkozói infrastruktúra megteremtésével A társadalom komplex szociális ellátórendszerének kialakítása A 47-es főút kivezető szakaszának nyugati oldalánál mezőgazdasági területfejlesztés, Külterületi erdőtelepítési terület kijelölés, Belterületi lakóterület, kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület- és különleges területhasználat fejlesztések, Hajdúbagos Infrastruktúra összehangolt fejlesztése termelői eszközök, kerékpárúthálózat, Vállalkozói infrastruktúra javítása, Mezőgazdasági szerkezetátalakítás,- tájspecifikus termék, élelmiszeripar dinamizálása, Turisztikai termékek iránti igény növelése Konyár Vállalkozói környezet fejlesztése, Külföldi befektetők vonzása, Szociális ellátási hálózat fejlesztése, Turisztikai fejlesztések Szentpéterszeg A 4812. sz. összekötőút közvetlen kapcsolatot teremt a két belterület között. A két településen áthalad a tervezett M4 gyorsforgalmi út nyomvonalváltozata. Tervezett kerékpárutak A település határában mezőgazdasági területek, foltokban erdők találhatók. Tépe A 47- sz. főút teremti meg a két település kapcsolatát. A mellette elkezdett erdősítés folytatása ha még csak mozaikosan is - jelentős védelmi funkciót láthat el a mezőgazdasági területek felé. Több településen áthaladó kerékpárút megépítése a települések együttműködését igényli. A közigazgatási határt vízfolyás követi, tőle délre, északra egységesen jó termőhelyi adottságú mezőgazdasági területek húzódnak. Berettyóújfalu Lakóterület,- településközpont vegyes területek,- gazdasági,- különleges területek fejlesztése, Közlekedési hálózat fejlesztések
Egyeztetési változat 35 Település neve Földes Fejlesztési elképzelése A két település kapcsolatát mellékút adja, közösen érdekeltek. Közös határ menti egységes területhasználat a mezőgazdasági szántó. Földesen a belterülettől nyugatra kijelölt gazdasági fejlesztési területek Derecske területére, fejlődésére nincsenek hatással
Egyeztetési változat 36 1.5 Hatályos településfejlesztési döntések 1.5.1 A hatályos településfejlesztési koncepció és Integrált Városfejlesztési Stratégia megállapításai Településfejlesztési Koncepció (133/2003. (IV.24.) sz. határozat) A koncepció figyelembe veszi a Hajdú-Bihar megye Területfejlesztési Koncepciójának településre vonatkozó fejlesztési lehetőségeit. A koncepcióban a településrendezési, településgazdálkodási és társadalmi vizsgálatokon alapuló értékelő összefoglalás, a SWOT analízis segítségével az önkormányzat kialakította a jövőképét, meghatározta a fejlesztési célokat, a prioritásokat, majd intézkedési tervben rögzítette a feladatokat. A koncepció részeként Örökségvédelmi Hatástanulmány nem készült. A Koncepció a 314/2012. (XI.13.) sz. Korm. rendelet előtt készült, felülvizsgálata részben az eltelt idő, részben a fejlesztése követése, irányának változása miatt időszerű lenne. A város regionális szerepköre, politikai és földrajzi pozíciójának - európai észak-dél és keletnyugati közlekedési tengelyeinek csomópontjánál - további erősítése a városban új települési funkciók intenzívebb területhasználat mellett történő elhelyezését igényli, új partneri kapcsolatok kialakítása szükséges, az elérhetőséget javítani kell a gyorsforgalmi utak mielőbbi kiépítésével, a repülőtér személy és gazdasági forgalmának megnyitásával. A versenyképes gazdasági szerkezet kialakításánál prioritást kell élveznie a mezőgazdaságnak, valamint a termékei feldolgozásának, az ipari területén a tőkeerős nagyvállalkozások megtelepedésnek, humán erőforrás programon, az oktatás-képzés fejlesztésén, a szerkezet korszerűsítésén alapuló gazdaságfejlesztési koncepciónak, melynek feltétele a felsőfokú képzés megteremtése, a fiatal korosztály, elsősorban az értelmiség elvándorlásának, megakadályozása, egyúttal a népességcsökkentés megállítása. Az új kitörési pontok számára a településszerkezetet fogadóképessé kell tenni a beépítés intenzitásának növelésével, a belterületi tartalékok vegyes és kisvárosias jellegű átépülésével a gazdasági terület iránti igényt a város külső területgyűrűjében kell biztosítani a sport és szabadidő eltöltésére alkalmas területek bővítésével, a temetők szerepének távlati átrendezésével, a művi értékvédelem érvényesítésével a közlekedési szerkezet korszerűsítésével elkerülő út építésével, belső úthálózat átstrukturáslásval. Városi életkörülményeket, komfortosságot, környezeti feltételeket javítani kell közmű infrastruktúra fejlesztésével, közterületek, zöldterületek minőségének javításával,
Egyeztetési változat 37 gyalogos és kerékpárút hálózat fejlesztésével, a helyi tömegközlekedési hálózat bővítésével, zavaró vállalkozások lakóterületről történő kitelepítésével, közösségi létesítmények építésével, erdők területének növelésével, közjóléti használatával. Hosszú távú kép: Derecske a megtartó kisváros Derecske kistérségi központ és Debrecen- (Nagyvárad) elővárosa Derecske legyen fejlődő kisváros, lakosságszámban, szolgáltatásaiban, közösségeiben és gazdaságában gyarapodó település. Derecske város településfejlesztésének általános célja, hogy a városban élők életkörülményei így a megélhetési viszonyok a városi élet körülményei, mint a komfortosság, az esztétikai minőség, az egészséges és biztonságos környezeti feltételek jelentősen és tartósan javulnak oly módon, hogy közben, hogy a fejlesztési erőforrások fennmaradnak. Cél tehát a gazdaság a társadalom és a környezet párhuzamos fejlesztése úgy, hogy az ezen területeken történő fejlesztések ne egymással versenyezzenek, hanem egymást erősítő módon, szinergiában tudjanak megvalósulni. Derecske jövőképe két pilléren nyugszik, egyrészről a helyi gazdaság, szolgáltatások, oktatás fejlesztésével a kistérség valódi központja kíván lenni, másrészről Debrecen közelségét kihasználva elővárosi funkciót kíván betölteni a megyeszékhely mellett. Ez a kettős alap jelent biztosítékot arra nézve, hogy Derecske egy harmonikusan fejlődő kisváros legyen a következő évtizedben. A stratégiai célok közül kiemelt cél a helyi gazdasági potenciál erősítése. Ha nem fejlesztik a helyi gazdaságot, nem fog bővülni a helyi foglalkoztatás és a többi cél elérése nem oldja meg az alap problémát, a helyi lakosság kereseti lehetőségének, életszínvonalának a növelését. Viszont önmagában az ipari terület fejlesztése, ha sikerrel jár is rövidtávon, középtávon már nem lesz fenntartható a fejlődés, ha nem fejlesztjük az oktatást, a Derecske hosszú távú céljának meghatározásakor két fő hangsúly jelenik meg: a városi és a kistérségi központi szerepkör és az ezekben ellátandó-ellátható funkciók erősítése, melyek részben átfedik és jellemzően erősítik egymást. Középtávú célok (7-8 év): A.) Derecske legyen gazdaságilag, társadalmilag és ökológiailag egyaránt fenntartható, emberi léptékű kisváros, B.) Derecske legyen erős helyi gazdasággal rendelkező kisváros, mely pozitív hatással van kistérség gazdasági életére is. C.) Derecske legyen a benne élők minden generáció és minden társadalmi csoport megfelelő otthona, megfelelő életminőséget biztosító, élhető, gondoskodó kisváros.
Egyeztetési változat 38 D.) Derecske legyen a kistérség valódi központja, élenjáró a vendégforgalom a köz- és közösségi szolgáltatások valamint a kiskereskedelem területén. E.) Derecske legyen a kistérség tudáscentruma 1.5.2 Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések Az Étv. meghatározza a településfejlesztési és településrendezési szerződés jogintézményét: 30/A. (1) A települési önkormányzat egyes településfejlesztési célok megvalósítására településrendezési szerződést (a továbbiakban: szerződés) köthet az érintett telek tulajdonosával, illetve a telken beruházni szándékozóval (a továbbiakban együtt: a cél megvalósítója). (2) A szerződés megkötése előtt a települési önkormányzat képviselő-testületének döntenie kell a cél megvalósítója által készített telepítési tanulmánytervről. Hatályos településfejlesztési szerződés az ITS-re vonatkozó szerződés. Településrendezésre vonatkozó szerződések nincsenek folyamatban. Derecske fejlesztéseinek döntő része egyéni kezdeményezésre indult, településrendezési szerződés keretében, adott cél megvalósítása érdekében. Az így készített településrendezési tervekben szerepelnek az adott fejlesztések. A település jelenleg 2 hatályban lévő szerződés alapján vesz részt településfejlesztésre irányuló konzorciális együttműködésben, 2 Európai Uniós forrásból megvalósuló projekt megvalósítására. 1. Hajdú-Bihari Ivóvízminőség-javító Projekt 2. Az értől az óceánig - komplex közösségi közlekedés fejlesztése Biharban. Összességében megállapítható, hogy az Integrált Városfejlesztési Stratégia tartalma minden szempontból összhangban van a városfejlesztés elvárásait és lehetőségeit szabályzó külső és belső dokumentumokkal, megállapodásokkal.
Egyeztetési változat 39 1.6 Településrendezési Tervi előzmények 1.6.1 Hatályban lévő településrendezési eszközök A hatályos Településszerkezeti Terv a Településfejlesztési Koncepció hosszú távú célkitűzéseinek megfelelően, az önkormányzati egyéb településrendezési döntései alapján készült. A terv kijelöli a meglévő és tervezett beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területfelhasználási egységeket, a meglévő és tervezett közlekedési hálózatot, a táj-, természet-, környezetvédelemmel, örökségvédelemmel kapcsolatos továbbtervezésnél Városfejlesztési Stratégia javaslatait tartalmazzák a további módosítások. Derecske-Létavértes területfejlesztési koncepció és program 2009-2010. Derecske, településrendezési, -szerkezeti és szabályozási terv, HÉSZ 2003 Derecske, településrendezési, -szerkezeti és szabályozási terv, HÉSZ 2007 Derecske, településszerkezeti-, szabályozási terv és HÉSZ - módosítás 2012 Derecske, településerkezeti-, szabályozási terv és HÉSZ - módosítás (egységes szerkezetben) 2011. Derecske, településszerkezeti-, szabályozási terv és HÉSZ - módosítás (egységes szerkezetben) 2011: Derecske város településrendezési terv - Belterülethez kapcsolódó - 2010. (2011.) évi módosításokkal egybeszerkesztett, jóváhagyott dokumentáció. Rendeletszám: 40/2004.(IX.2.) r., 19/2011.(IX.30.) r., 230/2004.(IX.02.) hat. 116/2008(IV.24.) hat., 215/2011.(IX.29.) hat. Módosítások: 1. Az M35-ös autópálya Debrecen közigazgatási területén kialakított 4. sz. főútig tartó nyomvonalának továbbépítését lehetővé tevő településrendezési tervmódosítást a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (továbbiakban: NIF Zrt.) kezdeményezte. Derecske város Településrendezési tervének külterületre vonatkozó módosítását 26/2012.(VII.27.) Kt. sz. rendeletével hagyta jóvá a képviselő testület, mely módosítása az M4 autópálya Berettyóújfalu- országhatár közötti szakasz létesítésével összefüggésben készült.
Egyeztetési változat 40 11. térkép: Országos- és térségi övezetek lehatározlása Forrás: Derecske Város Területrendezése Terv 2. Derecske Város Önkormányzatának 230/2004 (IX.02.) sz. határozatával elfogadott, 116/2008.(IV.24.), 215/2011(IX.29) és 168/2012(VII.26.) Kt.sz. határozattal módosított, egybeszerkesztett dokumentáció. A) A városközpont területére vonatkozó módosítások, B) A Sáros-tó sport és rekreációs területet érintő módosítások, A sport és rekreációs célú terület kiegészítésre kerül a Kossuth Lajos utca 18. és 20. szám alatti, jelenleg kertvárosias lakóterület felhasználásba tartozó ingatlanok területével. (Hrsz: 850, 849) C) Közpark kialakítása falusias lakóterületen A Budai Nagy Antal Téglás Nyárfa utcák által határolt tömb belsejében a Téglás utcához csatlakozóan új közpark kerül kialakításra, jelenleg falusias lakóterületi felhasználásba sorolt 1849/2 Hrsz-ú ingatlan területéből leválasztva. D) A város északi, 47-es főút bevezető szakasza melletti gazdasági zónát érintő módosítás E) Földes, Kaba irányába kivezető utak környezetét érintő módosítások F) A 47-es számú főút, belterület keleti oldalán tervezett elkerülő szakaszának újragondolása G) A belterület délnyugati oldalát, a 47-es főút városból kivezető szakaszának nyugati oldalát érintő módosítások H) Falusias lakóterületbe sorolt tömb kertvárosias felhasználásba való átsorolása. A Szováti út, Mátyás király utca, Tüzér utca által határolt tömb falusias lakóterület felhasználásból kertvárosias lakóterület felhasználásba kerül átsorolásra. I) A 47-es főút városból kivezető szakasza menti déli iparnegyedet és környezetét érintő módosítás. J) A Kasz-Coop Kft. 3. számú telepével és környezetével kapcsolatos módosítások. A településszerkezeti tervmódosítás során a sertéstelep északnyugati irányban, a 0173/32 Hrszú terület egy részének a felhasználásával kerül bővítésre
Egyeztetési változat 41 1.6.2 Hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemei 1.6.2.1 A hatályos településszerkezeti terv megállapításai A településszerkezeti terv az alábbi követelményeket és általános alapelveket rögzíti: A település közigazgatási területén biztosítja a fejlesztendő országos szintű közlekedési hálózat nyomvonalait. A belterület forgalmi terhelése miatt kijelöli az elkerülő út nyomvonalát. A kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek nagyságát, a művelési ágat megőrzi. A termőföldek védelme, tájképi szempontok érvényesítése érdekében az erdősítés mértékét növeli. A beépítésre kijelölt területek nagyságát nem növeli, a fejlesztés területigényét a beépítettség intenzitásának növelésével, terület-felhasználás átsorolásával, mély telkek alkotta tömbök belsejének feltárásával, a még használaton kívüli tartalék területek beépítésével oldja meg. A település magját rehabilitációval valós városközponttá fejleszti. Az ipari fejlesztés iránya a még használaton kívüli területek. A különleges intézményi területeket általában a belterület szélén, már ilyen célú területek bővítési területén helyezi el. Célul tűzi ki a közparkok mennyiségi bővítését és minőségi fejlesztését, zöldfelületi rendszerré szervezését. A közlekedési hálózat átstruktúrálásával, fejlesztésével a lakosság életminőségét javítja. Teljessé teszi a műszaki infrastruktúra ellátottságot. Előírja az épített és természeti értékek védelmét, fejlesztését a minőségi környezet biztosítása céljából. Megújuló energiák hasznosítását. A lakóterületek alakításának alapelvei: A lakóterületek bővítése a belterületi tartalék területek bevonásával, a várostesten belüli pozíciójához képest értékén alul hasznosított területek intenzitás növekedésének előírásával, tömbfeltárásokkal, foghíjbeépítésekkel. Kitűzött cél a pozíció függvényében a kisvárosias lépték elérése, a kertvárosias lépték megtartása. Energia-hatékony építés ösztönzése. Szociális lakásépítés bővítése. Központrendszer, intézményellátás fejlesztésének alapelvei: A településközpont vegyes terület szerkezetileg is indokolt területi növelése mellett az intenzitásának növelése.
Egyeztetési változat 42 Térségi, járási funkcióellátásnak megfelelő intézmény rendszer kialakítása a központban. Megfelelő helyi ellátást biztosító alközpont létrehozása Közösségi terek, minőségi közterek létrehozása. A gazdasági területek alakításának alapelvei: Gazdasági fejlesztések számára a szabadon lévő területek hasznosíthatók. A belterületből a zavaró hatású gazdasági üzemeket át kell helyezni. Zöldfelület fejlesztés alapelvei, követelményei: A városrészek lakóterületein a közösségi zöldterületek biztosítása. Utcafásításokkal a közparkokat zöldhálózati rendszerré fejlesztése. A városközpont zöldterületének minőségi fejlesztése. Tájrendezés, külterületi terület-felhasználás alapelvei, követelményei: Erdősítés növelése, jóléti erdőtípus bővítése. Az országos átlagot meghaladó jó minőségű termőföldeket védeni kell a beépítéstől. Védelmet igénylő területeken a művelési ág fenntartása, az állattartás erősítése. 1.6.2.2 A településszerkezeti terv megvalósult elemei Az ismertetett fejlesztésekből részben már megvalósított a város. Tervezett lakóterületek: Lakásépítési, új telekalakítási lehetőséget jelent a széles telkek megoszthatósága, a tömbbelsők feltárásának igény szerinti fokozatos továbbvezetése és ezzel új telkek kialakítása. Új lakóterület alakítható a belterület délnyugati szélén a Szabadság utca - Szőlő utca zártkert felőli szélének belterületbe vonásával. Új telekosztás létesíthető a belterület északi szélén a Vasvári Pál u. északnyugati irányú folytatása mellett, az itt lévő zártkert út menti részének belterületbe vonásával. Új telekosztás létesíthető a város keleti szélén a Hajnal utca keleti oldalán a szerkezeti terven jelölt területek bevonásával. Falusias lakóterület alakítható a köztemető mellett a Nyugati utca folytatásában kiépíteni tervezett új út temetővel ellentétes oldalán, a szerkezeti terven jelöltek szerint. Tervezett gazdasági területek: A tervezett gazdasági fejlesztések részben megvalósultak / megvalósításuk folyamatban van / még nem kezdődött meg. Gip ipari-gazdasági terület és ilyen célú fejlesztési terület kijelölése:
Egyeztetési változat 43 A belterülettől déli irányban, a 47-es számú főút keleti oldalán korábbiakban már kijelölt, településszerkezeti terven körülhatárolt területeken. A Debrecen Nagykereki vasútvonaltól északkeleti irányban a belterülettel ellentétes oldalon kijelöl területeken. A 47. sz. főút városba északról bevezető szakaszának keleti oldalán (az északi gazdasági zónában) a településszerkezeti terven ábrázoltak szerint, a korábban kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület fejlesztésre jelölt területek főúttól távolabbi, zártkertek felé eső belső oldalán, mintegy 16,2 ha nagyságú területen. A meglévő külterületi majorokat a jövőben Gmg, azaz mezőgazdasági gazdasági területként lehet hasznosítani. A belterületen, lakókörnyezetben működő, illetve létesíthető gazdasági vállalkozások esetében az elhelyezhető, létesíthető tevékenységek körét az országos előírásokhoz viszonyítva nem szükséges szigorítani, de alapvető feltétel a csatlakozó lakóterületek, lakóingatlanok védelme. Ennek érdekében lakóterületek közé ékelődő ipari területek nem kerültek kijelölésre, meghatározásra. A működő gazdasági vállalkozások ezekben az esetekben L lakóterületi besorolást kapnak. Kijelölés: A belterület északi részén a 47-es út északi oldalán, valamint ettől a belterülettől kissé távolabb, a főút keleti oldalán Kis-Derecske és a tőle északi irányban lévő erdő közötti területen. A 4811-es számú Konyári út déli oldalán, a belterület keleti szélének közelében lévő volt homokbánya területét hasznosítva. A 4804-es számú Hajdúszoboszlóra vezető főút északkeleti oldalán, a belterület szélétől mintegy 500 méter távolságra a szomszédos központi major és a főút közötti területen. A 4802-es számú Kabai út északi oldalán a belterület közvetlen szomszédságában, az itt lévő zártkert leginkább beépített részén. A Kabai út és Földesi út találkozásánál lévő háromszög alakú területen. A Konyári út és Vágóhíd utca vasútvonal közötti területen lévő gazdasági terület északi irányban bővül az egykori Bagosi út területének bevonása által. A 4803 sz. Derecske- Földes irányú út városból kivezető szakasza és a Külső utca közötti, korábban idegenforgalmi hasznosításra szánt, mintegy 3,3 ha nagyságú tömb a jövőben kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területként hasznosítható. A 47. sz. főút városból kivezető szakaszának nyugati oldalán, a Nagyszőlő elnevezésű zártkertből korábban lakóterület fejlesztésre szánt ingatlanok egy részének átsorolásával, illetve a területet kiegészítő kertségi ingatlanok bevonásával, mintegy 1,6 hektár nagyságú területen kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület alakítható ki. Tervezett különleges területek Különleges területek kijelölése: A környezetükkel szemben sajátságos igényeket támasztó vagy a külső hatásoktól különleges védelmet igénylő területeket a szerkezeti terv különleges területként jelöli ki, célzott területfelhasználással.
Egyeztetési változat 44 Ktem -jelű, temető felhasználású terület a település működő köztemetője. A temető területe a szerkezeti terven jelöltek szerint északnyugati irányban, a szomszédos zártkert ingatlanjainak bevonásával bővíthető. Kkegy -jelű, kegyeleti parkként tarthatók meg a szerkezeti terven feltüntetett egykori, bezárt temetők. Ksp-sz -jelű sportolási, pihenési és szabadidős célú területként vehető igénybe: A belterület északi részén lévő Sáros-tó nevű területrész, ahol városi strand és gyógyfürdő kialakítását, a létesítmények ellátásához szükséges megújuló energiaforrásokat hasznosító, energiatermelő létesítmények elhelyezhetőségét is lehetővé kell tenni. Kid jelű idegenforgalmi-pihenő és rekreációs célra hasznosítható a belterület déli szélén a 47-es sz. főút keleti oldala és a Kálló csatorna északi oldala által határolt háromszög alakú területen - a belterülettől délnyugati irányban, a Földesi út mellett, attól délkeleti irányban lévő víztározó által közrefogott erdős területen. Ksz -jelű szennyvíztisztító különleges terület alakítható a belterülettől délnyugati irányban lévő zártkert szerkezeti terven jelölt részén, a belterülettől mintegy 300 méternyi távolságra. Kzt záportározó különleges terület alakítható ki a Szél utca nyugati oldalán, a 907/71 hrsz-ú területen, a településszerkezeti terven jelöltek szerint. Területkijelölés kutyamenhely számára, a város északi széle mellett a településszerkezeti terv módosítása K-km jelű, (kutya menhely számára szolgáló) különleges területet jelölt ki a Kanda utca északi oldalán, a belterület északi szélén lévő, fejlesztési területekkel bővítésre szánt gazdasági zóna, a zártkert és a lakóterületek között. A kutya menhely körül 100 m-es védőzóna jelölendő ki. Közlekedéshálózati fejlesztések Tervezett zöldterületek, közhasználatú zöldfelületek: A belterület keleti-délkeleti szélén húzódó Kálló csatorna környezetét a vízfolyást kísérő fás területekként kell megtartani, körülötte erdő és park területeket kell kialakítani, a szerkezeti terven jelöltek szerint. A belterületet észak-déli irányban kettészelő Szaszar patak környezetét fás, ligetes formában kell megőrizni, illetve továbbfejleszteni. A vízfolyás városközponti részén sétányt és közparkokat, valamint a vízfolyás nyugati oldalán a Semmelweis utca és Kálló-csatorna közötti szakaszon tervezett települési szintű sport- és pihenőterületet kell kialakítani. A belterület északi harmadában lévő Sáros-tó területén, a városi szintű sportcentrum és sportcsarnok mellett egy új városi strandot és gyógyfürdőt kell létesíteni, a szükséges zöldterületi fejlesztéseket megvalósítva. A zöldfelületi rendszer meghatározó része kell, hogy legyenek a legszélesebb belterületi főutakat kísérő utcafásítások. Ennek értelmében kiemelt figyelmet kell fordítani: a Rákóczi utca, Köztársaság utca, Kossuth Lajos utca Dózsa Gy. utca Konyári út, Semmelweis utca, Arany János Vasvári Pál Akácfa utca,
Egyeztetési változat 45 Bajcsy Zs. utca, Szabadság utca Szőlő utca, Nyugati utca, Szováti út fásítására. Tervezett erdőterületek: Erdősítés: A településszerkezeti terv a belterület határán gazdasági és védő erdő telepítéseket jelöl, melyek előkészítését, előfásítását a rendezési terv szerint ütemezetten kell elvégezni. Gazdasági erdő telepítésére szánt területek: a belterület nyugati szélén, a Nyugati utca külső oldalán lévő zártkert szerkezeti terven jelölt része, mely erdőtelepítés egyben, a lakóterületek védelmét is szolgálja a belterület északnyugati szélén külterületi, mezőgazdasági területen a Hajdúszoboszlói út északkeleti oldalán lévő központi major és a belterület közötti területen a rekultiválásra kerülő szeméttelep vasúti területtől 40 méternél távolabb eső területén. Védőerdőt szükséges telepíteni a településszerkezeti terven kijelölt területeken: a tervezett szennyvíztisztító környezetében a Földesi úttól számított mintegy 300 méter sávszélességben a zártkerti ingatlanok felhasználásával a belterület északkeleti szélén, a Debrecen Nagykereki vasútvonal északnyugati oldalán 40 méter szélességű erdősáv formájában a rekultiválásra kerülő szeméttelep vasúttól mért 40 méter távolságon belüli területén a Kis-Derecske településrész és a tőle délnyugati irányban lévő ipari területek között a Konyári út déli oldalán lévő kegyeleti park és a homokbánya területén tervezett gazdasági terület között a Konyári út északi oldalán lévő gazdasági terület, ill. annak északi irányú bővítése, valamint a tőle északi irányban lévő lakóingatlanok között a volt téglagyárhoz bevezető út északi oldalán, a feltáró út és a Kálló csatorna közötti területen, a közeli lakó- és idegenforgalmi hasznosítású terület érdeke védelmében. Egészségügyi, szociális, turisztikai erdőt szükséges telepíteni a településszerkezeti terven kijelölt területeken: a Kálló csatorna és a 47-es út települést elkerülő szakasza között, a város délkeleti részén, a szerkezeti terven jelölt területeken Új közparkot (játszóteret) kell kialakítani a Nyárfa utca- Budai Nagy Antal utca-téglás utca közötti tömbben a Téglás utca melletti, településszerkezeti terven kijelölt helyen, mintegy 0,4 ha nagyságú területen. A városi köztemető délkeleti oldalán, a Nyugati utca kiépítésével tervezett gyűjtőút és a temető között közparkot kell kialakítani. Közparkot kell kialakítani a Dózsa Gy. utca Csokonai utca találkozásánál lévő, szigetszerűen elhelyezkedő, 240-241. Hrsz.-ú ingatlanok felhasználásával.
Egyeztetési változat 46 Tervezett mezőgazdasági területek: A mezőgazdasági területeket a Településszerkezeti terv a következő felhasználásokba sorolja: Má Általános mezőgazdasági terület Mv Védett, tájvédelmi körzethez tartózó gyep-legelő terület Mk Kertgazdálkodás területei A területek fejlesztésének meghatározásakor a földterületek adottságait, termőképességét, a gazdaság igényeit kell, veszi alapul a terv. 12. térkép: Derecske város településszerkezeti terve igazgatási terület Forrás: Derecske Város Településszerkezeti Terve
Egyeztetési változat 47 13. térkép: Derecske város településszervezeti terve belterület és környezete Forrás: Derecske Város Településszerkezeti Terve
Egyeztetési változat 48 1.7 A település társadalma 1.7.1 A népesség főbb jellemzői Népességszám alakulása 1.7.1.1 Demográfia A demográfiai viszonyokat vizsgálva elmondható, hogy Derecske népességszáma az utóbbi években csökkenő tendenciát mutat. A város állandó népessége a 2011. évi népszámlálás szerint 9.003 fő, a lakónépessége 8.922 fő, így a megye állandó népességének 1,63 %, a lakónépességének 1,63 %- a él a Hajdú-Bihar megye közigazgatási területének 3 %-át kitevő városban. A vizsgált időszak alatt 2001 és 2011 között 4%-kal csökkent a lakónépesség, amely elsősorban az elvándorlásnak köszönhető és csak másodsorban a természetes fogyásnak. A szelektív migráció elsősorban a fiatal, képzettebb munkavállalói korú rétegekben jellemző. Ennek hátterében elsősorban a munkalehetőségek és a gyermeknevelés, illetve a szabadidős/közösségi programlehetőségek hiánya állhat. 8. táblázat: Derecske város népességszám változása 2001-2011 Adattípus 2001 2011 Állandó népesség (város) Lakónépesség (város) Állandó népesség (megye) Lakónépesség (megye) Állandó népesség (ország) Lakónépesség (ország) Forrás: KSH 9 380 9 003 Lakónépesség 2011/2001 % 9 136 8922 98% 560 572 550 939 552 998 546 721 99% 10 270 425 10 092 081 10 198 315 9 937 628 97% Lakónépesség / állandó népesség 2001 Lakónépesség / állandó népesség 2011 97% 99% 99% 99% 99% 98%
Egyeztetési változat 49 1. ábra: Derecske állandó népességszámának (fő) változása 2001-2013 9 500 9 400 9 300 9 200 9 100 9 000 8 900 8 800 8 700 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Forrás: KSH 2. ábra: Derecske lakónépességének változása 2001-2013 9 400 9 300 9 200 9 100 9 000 8 900 8 800 8 700 8 600 8 500 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Népsűrűség Népmozgalom Forrás: KSH Az állandó népesség és a lakónépesség változásának tendenciája 2005-ig hasonlóan alakult. A lakónépesség szám 2013-ban elérte mélypontját. Mind az állandó népességszám, mind a lakónépesség száma csökkenő tendenciát mutat 2005 óta. A város népsűrűsége a 2011. évi népszámlálási adatok alapján 90,192 fő/km 2, ami 2001-hez képest 2,88 fő/km 2 -tel csökkent. Ez az érték a megyei 1,55 fő/km 2 csökkenésnél jóval magasabb. A csökkenő népsűrűség elsősorban a lakosság elköltözésével van összefüggésben, amelyet a vizsgált időszakban közel kétszeresére nőtt vándorlási különbözet jelez leginkább. Az élve születések száma csak minimálisan változott a vizsgált időszak éveiben, átalagosan 85 fő volt. Hasonlóan minimálisan változott a halálozások száma, amely átlagosan 106 fő/év. Mélypontját a halálozás 2007-ben érte el a vizsgált perióduson belül. Ekkor 117 fővel csökkent a lakosság halálozás miatt, míg 2010-ben a legjobb a mutató: 95 fő.
Egyeztetési változat 50 3. ábra: Népmozgalmi mutatók 2001-2011 között 400 300 200 100 0-100 -200-300 -400-500 281 301 347 89 86 96 96 101 80 88 78 86 67 77-117 -112-107 -102-115 -106-117 -97-104 -95-100 -242-270 -268-274 263 290 311 306 322-318 -377-357 -343 280 229-298 -323 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 311-356 Élveszületések száma (fő) Odavándorlások száma Halálozások száma (fő) Elvándorlások száma Forrás: KSH A népesség csökkenése elsősorban a negatív vándorlási egyenlegből adódik. A vizsgált időszakban évente átlagosan 16,8 fővel csökkent a lakosság száma. Az egyes években az egyenleg +31 és -94 fős szélsőértékek között ingadozott. Legalacsonyabb 2010-ben, legmagasabb 2003-ban volt az egyenleg. A legtöbben 2003-ban költöztek a városba, amikor 347- en választottak itt új lakóhelyet. 9. táblázat: Derecske népmozgalmi adatai (2001-2011) Adattípus 2001 2011 Élveszületések (fő) 89 77 Halálozások (fő) 117 100 Természetes szaporodás (fő) -28-23 Vándorlási különbözet (fő) 39-45 Teljes népmozgalom (tényleges szaporodás) (fő) 11-68 Korösszetétel Forrás: KSH A társadalom egyszerű fizikai reprodukciója a generációk egyensúlyán alapszik. A fiatal, a teherbíró aktív és az idősebb generációk együtt képesek biztosítani a társadalom stabilitását. A kontinensünkön és az országban is alapvető és örvendetes fejlemény az életkor meghosszabbodása és ezzel a népesség átlagéletkorának növekedése. Ugyanakkor a generációk közötti egyensúly felbomlása a társadalom elöregedését, majd különböző mértékű csökkenését eredményezi. A termékenység csökkenése és a javuló életkilátások együttesen beindították a hazai népesség elöregedését. A népesség korösszetétele 2001 és 2011 között Derecskén is az idősek arányának növekedésének irányába tolódott el a Népszámlálási adatok alapján. A fiatalkorúak népességen belüli aránya csökkenő tendenciát követ, míg az 50 év felettiek aránya növekedett.
Egyeztetési változat 51 4. ábra: A lakónépesség korösszetétele 2001 A népesség korösszetétele 2001 5% 14% 19% 0-14 15-19 20-29 12% 7% 30-39 40-49 15% 15% 50-59 60-64 13% 65-X Forrás:KSH 5. ábra: A lakónépesség korösszetétele 2011 A népesség korösszetétele 2011 15% 16% 0-14 15-19 6% 7% 20-29 30-39 14% 13% 40-49 50-59 14% 15% 60-64 65-X Forrás: KSH
Egyeztetési változat 52 10. táblázat: A népesség korösszetétele Derecskén,2001-2011 Adattípus 2001 adott korcsoport részesedése 2001 (%) 2011 adott korcsoport részesedése 2011 (%) 0-14 1747 19% 1385 16% 15-19 628 7% 628 7% 20-29 1392 15% 1152 13% 30-39 1224 13% 1374 15% 40-49 1384 15% 1223 14% 50-59 1045 11% 1291 14% 60-64 458 5% 529 6% 65-X 1258 14% 1340 15% A népesség nemek szerinti összetétele Összesen: 9136 100% 8922 100% Forrás: KSH A városban az eltartott népesség rátája (a gyermeknépesség (0 14 éves) és az idős népesség (65 X éves) összege a 15 59 éves népesség százalékában) javult. 2001-ben 49,01 %, míg 2011-ben ugyanez a mutató 43,97 % volt. Ez az átrendeződés kedvező tendenciát jelez, ugyanakkor a gyerekkorúak számának csökkenése is hatással van a mutatószám pozitív irányú változására. Az előző tendenciát árnyalja város öregedési indexe, a 100 gyermekkorúra jutó idősek száma, amely 2001-ben 72, míg 2011-ben ugyanez a mutató már 96,7 volt. Vagyis az időskorú népesség száma 2011-ben közel azonos a gyerekek számával. Összességében elmondható, hogy a népesség öregedő tendenciát mutat, ezzel párhuzamosan az eltartott népesség aránya csökkent 2001 és 2011 között. A lakónépesség nemek szerinti megoszlása 2011-ben a városban: népesség 51,67 % nő, 48,33% férfi. A nemek közötti arány 2001-hez képest változott 0,2 százalékponttal változott.
Egyeztetési változat 53 6. ábra: Derecske város állandó népessége (2013) Állandó népesség 2013-ban 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 65-x éves 60-64 éves 50-59 éves 40-49 éves 30-39 éves 20-29 éves 19 éves 18 éves 15-17 éves 0-14 éves Nők száma (fő) Férfiak száma (fő) Forrás: KSH Hazai nemzetiségek 1.7.1.2 Nemzetiségi összetétel A népszámlálások alkalmával az egyéni identitásválasztás elve alapján zajlott a nemzetiséghez tartozás felmérése. A városban a 2011 népszámlálás alapján jelen lévő nemzetiségek: magyar, cigány (204 fő), bolgár (3 fő), német (11 fő), örmény (4 fő), román (10 fő) és 41 fő egyéb nemzetiséghez tartozó. A városban a 2001-ben cigány (182 fő), bolgár (3 fő), lengyel (2 fő), német (4 fő), román (1 fő), ukrán (4 fő), szlovák (1 fő) nemzetiségek képviseltették magukat. 2001 óta szinten minden nemzetiség tekintetében növekedés volt tapasztalható. A legnagyobb számban a cigány nemzetiségűek gyarapodtak, arányiban pedig a magukat német és román nemzetiségűnek vallók létszáma nőtt meg. Ennek magyarázata egyrészt a nemzetiségi identitás vállalás javulása, másrészt a természetes népszaporulat, de pl. a kettős állampolgárság rendszerének változása is közre játszott a folyamatban. A városban jelentősebb számban jelen lévő és jelentős kulturális örökséggel bíró nemzetiség pl. a roma. A nemzetiségi csoport a korábbi évekhez hasonlóan 2014-ben is saját önkormányzatot alapított Roma Nemzetiségi Önkormányzat néven. 1.7.1.3 Képzettség Egy településen az alap-, közép-, esetleg felsőfokú oktatás léte és minősége nemcsak egy település, illetve térség gyermekeinek fejlődését befolyásolja, hanem hozzájárul a település népességmegtartó erejének növeléséhez mind a pedagógiai munka, mind az infrastrukturális tényezők és az eszközellátottság tekintetében is. Adott település alap-, közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkező népességének arányát mindez együttesen határozza meg, különösen akkor, amikor kiemelkedő tekintettel kell lenni a környező városok elszívó hatása által generált magas fiatalkori elvándorlásra. A népesség korösszetétele hasonló súllyal esik a latba egy település lakosságának iskolai képzettsége meghatározásakor, hiszen a fiatalabb korosztály aránya általában magasabb végzettséget is jelent.
Egyeztetési változat 54 A lakosság elenyésző részét képező általános iskolai végzettséggel sem rendelkező felnőtt lakosainak száma az országos és megyei átlagnál nagyobb arányban csökkent 2011-re. Ennél nagyobb jelentőségű, hogy a magasabb képzettségi szintet jelentő középiskolai érettségivel vagy felsőfokú oklevéllel rendelkezők száma mind az országos, mind pedig a megyei átlagnál jóval magasabb arányban növekedett. Az érettségizettek száma 44 %-kal, az egyetemi vagy főiskolai oklevéllel rendelkezők száma pedig 87 %-kal nőtt a 2001-es szinthez képest. 11. táblázat: Derecske város lakossága iskolai végzettség szerint megyei és országos összehasonlításban (2001, 2011) Adattípus 2001 2011 Változás 2011/2001 viszonylatában (%) általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők aránya (városi) 115 44-62% megyei 4 575 3 516-23% országos 63 116 50 003-21% 15-X éves korosztályban legalább általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya (városi) 6 305 6 993 11% megyei 388 601 431 674 11% országos 7 553 093 8 073 005 7% 18-X éves korosztályban legalább középiskolai érettségivel rendelkezők aránya (városi) 1838 2 653 44% megyei 144 969 197 794 36% országos 3 097 032 3 990 859 29% 24-x éves korosztályban egyetemi vagy főiskolai oklevéllel rendelkezők aránya (városi) 354 662 87% megyei 39 277 64 249 64% országos 888 345 1 382 398 56% Forrás: Belügyminisztériumi adatszolgáltatás
Egyeztetési változat 55 7. ábra: Derecske város lakossága iskolai végzettség szerint megyei és országos összehasonlításban 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Derecske Iskolai végzettség a 7 éves és idősebb korosztály körében 2011 Derecskei járás Hajdú-Bihar Megye Magyarország Legfeljebb általános iskola 8. osztályát végzette Érettségi nélkül középfokú végzettséggel rendelkezők Érettségivel rendelkezők Egyetemi főiskolai, egyéb oklevéllel rendelkezők Forrás: Belügyminisztériumi adatszolgáltatás A 2011. évi népszámlálás adatai alapján a lakosság iskolai végzettsége összességében elmarad mind az országos, mind a megyei átlagtól, de kedvezőbb, mint a járási átlag. A lakosság: 0,49 %-a általános iskolai végzettséggel sem rendelkezik, Érettségi nélküli középfokú végzettséggel 22,7 % rendelkezik, 24 %-nak az érettségi a legmagasabb iskolai végzettsége, és 8 %-a diplomás. Jellemzően probléma, hogy az ismeretek és a szakképzettségek nem felelnek meg a munkaerőpiaci igényeknek. 1.7.1.4 Foglalkoztatottság A gazdasági aktivitás terén a népszámlálási adatok alapján az inaktív keresők és az eltartottak arányának csökkenése figyelhető meg, amely a foglalkoztatottak és a munkanélküliek számának növekedését indukálta. Derecske városban 2011-ben a munkaképes korúak szám 5.668 fő volt, ennek 57,14 %-a volt foglalkoztatott. Ez az arány, a 2001-es adatokhoz képest kedvezőbb értéket mutat (foglalkoztatottak száma 2001-ben: 2.804, munkaképes korúak 49,42 %-a volt).
Egyeztetési változat 56 8. ábra: A népesség gazdasági aktivitás szerinti összetétele 2001, 2011 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 2992 2650 2370 2849 663 491 3239 2804 2001 2011 Inaktív keresők Eltartott Munkanélküli Foglalkoztatott Forrás: TEIR-KSH Derecskén a 2011-ben a foglalkoztatottak száma 3.239 fő volt, a Nemzeti foglalkoztatási szolgálat abban az évben 6.198 fő munkavállalási korú népességgel számolt, így 52,25 % adódik a foglalkoztatott népesség arányára. 2001-ben az ugyanígy számolt mutató 47,62 % volt csupán. 12. táblázat: Foglalkoztatás és ingázás, 2001,2011 Év Foglalkoztatottak Lakóhelyén dolgozók Eljárók Bejárók Nemzeti foglalkoztatási szolgálat 2001 2804 1950 854 n.a 5888 2011 3239 2000 1028 412 6198 Forrás: Népszámlálás 2001, 2011, KSH Az ingázás már a 2001-es népszámlálás idején is bevett munkavállalási stratégiának számított, bár kevésbé volt szükségszerű, mint napjainkban. A munkavállalók 30,4 %-a már 2001-ben is az ingázást választotta, 2011-ben pedig már 31,7 % élt ezzel a lehetőséggel. Munkavállalási szempontból a legnépszerűbb települések sorrendben: Debrecen, Berettyóújfalu, Tépe, Hajdúszoboszló, Hajdúszovát, Mikepércs, Konyár, Ebes, Hosszúpályi, Létavértes, Monostorpályi, Tiszaújváros, Nádudvar, Hajdúhadház. Derecskére nagyobb számban a következő településekről járnak be munkavállalók: Debrecen, Tépe, Konyár, Berettyóújfalu, Sáránd, Hajdúszoboszló, Nagyrábé, Mikepércs, Pocsaj, Bihartorda, Hajdúszovát, Hajdúbagos, Álmosd, Szentpéterszeg, Létavértes, Váncsod, Kismarja, Hosszúpályi, Hencida, Hajdúsámson, Furta, Biharkeresztes. A foglalkoztatás ágazati szerkezete Derecskén a gazdaságilag fejlett területekre jellemző arányokat mutat. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya mindössze 12 %, a szolgáltató szektorban talált munkát a városiak 31,7 %- a, az ipar és az építőipar részesedése 55,3 %.
Egyeztetési változat 57 9. ábra: A foglalkoztatás ágazati szerkezete (fő), 2011 226 556 969 Ipar építőipar Szolgáltatások Mezőgazdaság Forrás: Népszámlálás 2011, KSH A részletes ágazati megoszlást figyelve a derecskei munkavállalók 29,9 %-a ipari vagy építőipari állást talált magának. Vezető és értelmiségi pozíciót tölt be a munkavállalók 13 %-a, kereskedelmi és szolgáltatási feladatokat lát el a munkavállalók 17 %-a, a mezőgazdasági foglalkozásúak aránya csekély 7%. Fentiek mellett jelentős még az egyéb szellemi foglalkozást végzők aránya, ők az összes munkavállaló ötödét adják. 10. ábra: Foglalkoztatottak megoszlása foglalkozási főcsoport szerint, 2011 Vezető értelmiségi 29,90% 13,10% 7% 13% 17% 20% Egyéb szellemi Kereskedelemi szolgáltatás Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási Ipar építőipari Egyéb Forrás: Népszámlálás 2011, KSH Derecskén a munkanélküliek száma 2000 és 2004 között 500 fő alatt ingadozott, de nem történt áttörés, a helyi és környékbeli gazdaság nem képes ellátni a munkanélkülieket. A 2009-es válság hatására közel 1000 főre duzzadt az álláskeresők száma, azóta hektikusan változik, amelyhez a közfoglalkoztatási pályázatokon elnyert források felhasználása is hozzájárul.
Egyeztetési változat 58 11. ábra: A munkanélküliek száma, 2000-2013 Forrás: TEIR A munkanélküliek száma éven belül is jelentős ingadozást mutat. 2014-ben Derecskén az álláskeresők átlagos száma 847 fő volt éves szinten. Ezen belül a tartósan állást keresők aránya éves szinten átlagosan 34,4 %, amelynek szélső értékei 28 és 39 százalék volt. Legkevesebben decemberben (733 fő), legtöbben májusban (1002 fő) kerestek munkát. A nyári hónapokban a munkanélküliek száma magasabb értékeket mutat a frissen végzettek munkaerő piacra való beáramlása oka miatt. A megyei és országos adatokkal összehasonlítva Derecskén sokkal nagyobb a szezonális ingadozás mértéke és sajnos az álláskeresők aránya éves szinten folyamatosan meghaladja a megyei és országos átlagot is. 12. ábra: Álláskeresők aránya a munkaképes korú lakossághoz viszonyítva 2014, 2015 Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat 1.7.1.5 Jövedelmi viszonyok Derecske lakosai közül az adóköteles jövedelemmel rendelkezők aránya 43,7 %, ami átlagos értéknek mondható megyei szinten, viszont alacsonyabb, mint az országos átlag. A városban az egy lakosra jutó nettó éves jövedelem átlagos összege 2012-ben 493.500 Ft/fő volt, ami 160.829
Egyeztetési változat 59 Ft-tal alacsonyabb a megyei átlagnál. A derecskei adóköteles jövedelemmel rendelkezők átlagosan 24,6 %-kal keresnek kevesebbet, mint egy átlagos adózó a megyében. 13. ábra: Az adózók aránya a népességből és az egy lakosra jutó nettó jövedelem, 2000 és 2012 között Forrás: TEIR Derecskén SZJA alapot képező jövedelem növekedésének mértéke a 2004-es és 2008-as válság idején nem volt negatív hatással a jövedelemre. 2009 és 2011 között a jövedelmekben nincs kiugró változás. Összességében az SZJA alapot képező jövedelmek 2012-ben már 2,25-szeresét tették ki a 2001-es értéknek Derecske vonatkozásában. Ez közel megegyezik a járási értékekkel. A járási, megyei és országos aggregát adatai: 2,42, 2,08 és 1,92 voltak. 14. ábra: SZJA alapot képező jövedelem változása az előző évhez viszonyítva 25% 20% 15% 10% 5% 0% -5% 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Derecske Derecskei járás Hajdú-Bihar megye Magyarország -10% Forrás: BM adatszolgáltatás Az életminőséget, illetve annak anyagi tényezőit áttételesen jellemző mutatók közül viszonyítási alapot jelent a lakosság tulajdonában álló nagy értékű fogyasztási cikkek mennyisége, értéke. Ezek közül az egyik legjellemzőbb mutató az 1000 főre jutó személygépkocsik számának változása.
Egyeztetési változat 60 15. ábra: Ezer főre jutó személygépkocsik számának változása 2001-2013 között 250,0 200,0 150,0 100,0 50,0 Derecske város 1000 főre jutó személygépkocsi változása 0,0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Segélyezés Forrás: Tájékoztatási adatbázis, KSH Az ábrán is látható, hogy a személygépkocsik száma 2009-ig folyamatosan növekedett. A 2009 és 2012 között viszont visszaesés volt tapasztalható, amely összefüggésben lehet azzal, hogy az SZJA alapot képező jövedelem is csökkent ebben az időszakban. Derecskén az adózók átlagos aránya és a nagy értékű vagyontárgyak mellett a szociális támogatásra szoruló réteg a város népességének több mint 10 %-át érinti. Különösen a lakásfenntartási támogatásban részesülők száma és a közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma mutatja meg a nagyon alacsony jövedelmű réteg terjedelmét. 13. táblázat: Az alacsony jövedelműek támogatásának terjedelme Derecske, 2006-2013 Támogatási jogcím Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek közül foglalkoztatásban részt vettek száma (fő) Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek átlagos havi száma (fő) Lakásfenntartási támogatásban részesültek száma (fő) Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek évi átlagos száma (fő) 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 60 53 37 320 974 180 372 394 296 314 515 500 526 767 726 730 815 766 1023 860 842 779 813 885 936 976 962 959 891
Egyeztetési változat 61 Támogatási jogcím 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők 846 552 556 602 324 426 297 386 száma (fő) Rendszeres szociális segélyben részesítettek 126 75 94 79 59 átlagos száma (fő) Forrás: Tájékoztatási adatbázis, KSH 1.7.1.6 Életminőség A lakások komfortfokozata kedvezőtlenebb a megyei átlagnál, ami a közüzemekkel való ellátottság adataiban mutatkozik meg. A városban a lakásoknak mintegy 13,71 %-a számít alacsony komfortfokozatúnak. 14. táblázat: Háztartások, családok életkörülményei Derecske 2001-ben és 2011-ben Lakások összesen Alacsony komfort fokozatú lakások aránya (félkomfortos, komfort nélküli, szükséglakás) (%) Derecske 2001 Hajdú- Bihar megye 2001 Derecske 2011 Hajdú-Bihar megye 2011 32,9 24,55 13,71 11,86 Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya (%) 83,4 84,96 95,94 94,3 Háztartásoknak szolgáltatott víz egy lakosra jutó mennyisége (l/fő/nap) 80,5 75,49 76,49 78,5 Közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya a vezetékes ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások 12 42,63 20,47 72,62 százalékában Száz lakásra jutó háztartási gázfogyasztók száma 54 64 73 71 Egy lakosra jutó háztartások részére szolgáltatott villamos energia mennyisége (1000 kwh) *Legalább 30 Mbps sávszélességre képes vezetékes internet-hozzáféréssel rendelkező lakosság száma Forrás: BM adatszolgáltatás, *2013-as érték 1,2 0,91 1,08 1,07 Derecske: Hajdú-Bihar megye: 691 33 352 A 2011 óta eltelt időszak egyik nagy eredménye, hogy a közcsatornával ellátott ingatlanok közel 73 %-a rá is csatlakozott a hálózatra. A szolgáltatott víz és villamos energia mennyisége csökkent a vizsgált időszakban, amely egyrészt a lakónépesség csökkenésével magyarázható, valamint a környezettudatos életmód előtérbe helyezésével. A településen lévő ingatlanok döntő része 1971 és 1990 között épült, mely megfelel a megyei trendeknek. A városban döntően a családi házas (1 lakásos) építkezés a jellemző, de található itt paneles, illetve társasházi ingatlan is.
Egyeztetési változat 62 15. táblázat: Lakások és lakott üdülők építési év szerint Derecskén, 2011 Terület Hajdú- Bihar megye 1946 1946 előtt 1960 1961 1970 1971 1980 1981 1990 1991 2000 2001 2005 2006-2011 10,6% 9,8% 14,8% 24,4% 20,6% 8,6% 6,6% 4,5% Derecske 10,4% 8% 14,1% 25,8% 23,4% 8,3% 5,3% 4,2% Forrás: KSH A bűncselekmények száma és jellege sok esetben összefüggést mutat a lakosság szociális helyzetével, amely alapvetően befolyásolja az életminőséget. A város bűnözési fertőzöttsége Hajdú-Bihar megyében átlagosnak tekinthető. A vagyon elleni bűncselekmények teszik ki a bűnügyi eljárások jelentős részét Derecskén. 1.7.2 Térbeli, társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok A település társadalma három érdekcsoportra tagolható. Az első a Derecskét csupán lakóhelyüknek tekintők tábora, akik dolgozni és tanulni átjárnak más településre. Esetükben megfigyelhető a termelésre kevésbé vagy egyáltalán nem használt kert, a városi kívánalmaknak megfelelő otthon megléte és a gyakori gépjármű-, illetve tömegközlekedés-használat. Munkavégzésükben az ipari és a szolgáltató tevékenységek dominálnak, jövedelmük a településen a legmagasabb. Elhelyezkedésük a főbb utak mentén és a belvárosi területen dominánsabb. A második csoportot, a Derecskét otthonuknak és munkahelyüknek is tekintő, javarészt idősebb korosztály jelenti. Ez a csoport általában agrártevékenységgel vagy helyi iparral, szolgáltatással foglalkozik. Elhelyezkedésük a település centrális tagolás alapján középső harmadába tehető, ahonnan mind az általuk művelt földterület, mind a belvárosi kereskedelmi egységek könnyen megközelíthetőek. Otthonaik általában kevésbé városiasak, kertjüket rendszeresen művelik és ott saját fogyasztásra termelnek. Műveltségükben és jövedelmükben általában elmaradnak az első csoporttól. A harmadik csoport a városias képtől némileg leszakadt, szegregátumokat lakók csoportja. Itt gyakori a gimnáziumi érettségit vagy szakmunkás vizsgát el nem érő képzettségi szint, a korai és magas gyermekszámmal járó gyermekvállalás, magas a munkanélküliség és ennek folyományaként a bűnözési mutatók is rosszabbak, mint a település többi részén. Az itt álló épületek egyértelműen falusias képűek, alacsony komfortfokozatúak és hiányosan felszereltek. Az egy főre jutó légköbméter értéke jóval alacsonyabb, mint az első, illetve második kategóriába sorolt területeken álló házakénál. Döntően a peremterületek és Kisderecske sorolható ebbe a kategóriába. 1.7.3 Települési identitást erősítő tényezők Településtörténet 1.7.3.1 Történeti és kulturális adottságok Derecske nagyon régóta lakott, jó minőségű földjei és fekvése frekventált területté tették minden korban. A középkortól kezdve köszönhetően a Nagyvárad-Debrecen úton való elhelyezkedésének dinamikusan fejlődött, de mindvégig megőrizte rurális jellegét. Ebben az időben indult meg a fokozatos kivándorlás is, mivel az eddigi hídszerepből Debrecen vonzáskörzetébe csúszott át a település. A Trianon után megszakadó kereskedelmi kapcsolatok hatására a település fejlődése stagnálni kezdett, majd a II. világháború után újra fejlődésnek indult. A fiatal generáció ebben az időben kezdte elhagyni a települést, általában rövidebb-
Egyeztetési változat 63 Kulturális értékek hosszabb ingázás után véglegesen Debrecenbe költözve. Napjainkra a legtöbb derecskei középiskolás Debrecenben tanul és nagyon magas a dolgozni átjárók aránya is. A rendszerváltozás után számos helyi munkalehetőség megszűnt, a település fejlődése szinte megállt. Derecske azonban továbbra is nagy lehetőségeket hordoz magában. Földje kiváló a biogazdálkodásra, nagyon komoly oktatási hagyományokkal rendelkezik, telekárai alacsonyak, ugyanakkor körülbelül 20 km-en belül elérhető az autópálya a település szinte bármelyik pontjáról, a Debrecen-Nagyvárad műút pedig átszeli a települést. Ez Románia schengeni csatlakozásával nagy lehetőségeket nyithat meg, különösen, mivel nincs a településen nemzetközi vállalkozás, sem jelentős konkurenciát jelentő helyi ipar vagy szolgáltatás, ugyanakkor viszonylag közel esik az egyetemváros Debrecen. Az épülő M35-ös autópálya hatására Derecske nagyon jó alvóvárossá, illetve áruelosztó központtá válhat, mivel ez az út bekapcsolja a várost a Nagyvárad-Budapest kereskedelmi tengelybe és Debrecen ipari parkjait 15-20 percen belül elérhetővé teszi. Derecske kultúrájának része a tolerancia és a mezőgazdasági jelleg fenntartotta konzervatív erkölcs. A város sportélete dinamikusan fejlődik, jelenleg infrastrukturálisan is képes országos sportrendezvények lebonyolítására. A hagyományok őrzésére és a népművészetre komoly hangsúlyt fordít a település vezetése, a lakosság pedig jelentős arányban látogatja a kulturális programokat. Ez utóbbiakba az elmúlt években Derecske testvérvárosai, Székelykeresztúr és Nagyszalonta, Mátraderecske és a felvidéki Deresk is bekapcsolódtak. A város vezetése fiatal, elkötelezett lokálpatrióta mentalitású és az utóbbi időben több tettel bizonyította, hogy a település fejlődésének érdekében minden megoldásra nyitott. Derecske turisztikai szempontból is lehetőségeket rejt magában. Kiváló minőségű termőföldjei, Hajdúszoboszló és Debrecen relatív közelsége, valamint a helyi fiatalság esetleges megtartása révén az ökoturizmus és a gasztroturizmus számára komoly lehetőségek nyílhatnának. A településen jelentős a képzetlen és munkanélküli fiatal felnőtt korosztály aránya, akik munkához jutva képesek lennének bekapcsolódni a fogyasztói társadalomba és ezzel újabb vállalkozások megtelepedését ösztönözni a térségben. A város legfontosabb kulturális értékeit egyrészt a népművészet, iparművészet, valamint a különböző mesterségek, szobrászművészek, képzőművészek, festőművészek munkái adják. A kulturális értékekhez tartoznak még a település műemlék épületei (református és római katolikus templomok, városháza) és az általuk őrzött művészeti alkotásai. 1.7.3.2 Civil szerveződések Derecske Város Önkormányzat képviselő testülete mindig is elismerte és támogatta azt a tevékenységet, amelyet a településen élő vagy dolgozó állampolgárok önszerveződő közösségei végeznek az önkormányzati feladatok megvalósítása, a polgárok közéletbe való bevonása, a település fejlesztése és szépítése, a környezetvédelem, az arra rászorulók támogatása, a kultúra és a hagyományok ápolása, a lakosság művelődése, oktatása, szórakoztatása, sportolása és egyéb közérdekű feladatok ellátása érdekében. A városban több mint 50 bejegyzett civil szervezet működik. Ezek túlnyomó része önálló helyi szervezet. A civil szervezetek tevékenységükkel az életminőség, a helyi identitás erősítéséhez és pl. a sportolók sikerei révén a település hírnevének öregbítéséhez is aktívan hozzájárulnak. A városban a helyi lakosok nagymértékben elkötelezettek a közösségi tevékenységek iránt. Ez mutatja egyrészt az arányaiban nagyszámú civil kezdeményezés, másrészt az Önkormányzat által vezetett korábbi tervezési és városfejlesztési tevékenységek is nagy számban mozgósították a helyi lakosokat.
Egyeztetési változat 64 A város ennek megfelelően nagy számban és lehetőségeihez mérten jelentős összeggel támogatja a civil szervezeteket, ahogy azt az alábbi táblázat is bemutatja. 16. táblázat: Derecske Város Önkormányzata által nyújtott céljellegű támogatások 2006-2010 Év Támogatott civil szervezetek száma Adott évben nyújtott támogatási összeg összesen (Ft) 2006 18 8.900.000 2007 18 8.900.000 2008 16 8.900.000 2009 17 7.550.000 2010 18 7.500.000 Forrás: Derecske Város Polgármesteri Hivatala A civil szféra túl fontos szerepet tölt be a közigazgatási feladatok ellátásának tervezésében, a fejlesztési irányok és a szükséges beavatkozások meghatározásában, mivel az Önkormányzat partnerségi együttműködés keretében folyamatosan egyeztet az érintett szervezetekkel, kikéri véleményüket és javaslataikat. A településen bejegyzett civil szervezetek a következők: A Bocskai Iskoláért Alapítvány Amatőr Zenekarokért Egyesület (Verse) Barátság Vadász Közhasznú Egyesület Barátság Vadász Sportegyesület Barátság Vadásztársaság Derecske Delta Egyesület Derbi 2007 Egyesület Derecske ÁFÉSZ Városi Lövész és Tömegsport Klub Derecske Autósport Fejlesztéséért Egyesület DERECSKE BUDO IFJÚSÁGI, SPORT ÉS SZABADIDŐS EGYESÜLET Derecske és Térsége Fejlődéséért Alapítvány Derecske Ifjúságáért Egyesület Derecske Ifjúságának Egészségéért a Sporttal Alapítvány Derecske Művészeti Alapoktatásáért Alapítvány Derecske Régió és Kistérségi Rehabilitációs Alapítvány Derecske Város Értelmi Fogyatékosainak és Segítőinek Egyesülete Derecske Város Közgyűjteményéért Alapítvány (DVK Alapítvány) Derecske Városi Jóléti Szolgálat Alapítvány (Derecske Jóléti Alapítvány) Derecskéért Civil Összefogás Egyesület Derecskei Állatbarátok Közhasznú Egyesülete Derecskei Baráti Kör Egyesület Derecskei Bérkilövő Vadász Sportegyesület Derecskei Gazdakör Derecskei Generációk Közössége Egyesület (DGK Egyesület) "v.a." Derecskei Ijfúsági Fúvószenekar Egyesület Derecskei Ipartestület Derecskei József Attila 4H Klub Derecskei Kézilabda Kör Sportegyesület Derecskei Labdarugók Sportegyesülete Derecskei M-47 Sporthorgász Egyesület Derecskei Óvodás Gyermekekért Közhasznú Alapítvány Derecskei Polgárőrség Közhasznú Egyesület Derecskei Roma Demokratikus Egyesület "v.a." Derecskei Sakkiskola Egyesület Derecskei Sport Horgász Egyesület Derecskei Szivárvány Hagyományőrző Egyesület Derecskeiek Baráti Köre Alapítvány DEROBIC Derecskei Nőkért Életmód és Aerobic Egyesület DORKA FITNESS KÖZHASZNÚ SPORTEGYESÜLET (DORKA SE) Együtt Derecskéért Egyesület
Egyeztetési változat 65 GOLD Egyesület Gyerkőc és Ifjúsági Diáksport Egyesület Hajdú-Bihar Megyei Labdarúgó Játékvezetők Köre Alapítvány I. Rákóczi György Gimnázium Iskolaszék Vállalkozó Tagjainak Alapítványa I. Rákóczi György Gimnáziumért Kék Kálló Menti Népfőiskolai Társaság Közös Esélyt Egyesület Megatrend 2000 Kisebbségek Érdekeit Védő Egyesület "f.a." OÁZIS Kulturális és Szabadidős Egyesület OLTALOM ÉS GONDOSKODÁS ALAPÍTVÁNY Öreg Motorosok Baráti Köre Egyesület Derecske Roma Idősek és Fiatalok Érdekeit Védő Egyesület Rumcajsz Lövész Egylet Segíts, hogy felnőtt is lehessek Alapítvány Szólj, mi segítünk Alapítvány Zamat Borbarát Alapítvány
Egyeztetési változat 66 1.8 A település humán infrastruktúrája Derecske város az önkormányzat tevékenységének finanszírozhatósága érdekében az utóbbi évtizedben több érdemi változtatást, átszervezést valósított meg a kezelésében lévő intézmények működésében, amellyel számottevő, százmillió forintokban mérhető megtakarítást ért el a település működtetésében. A közszolgáltatások átszervezése, az önkormányzati szektor átalakulása a városban lényegi változásokat okozott. 1.8.1 Humán közszolgáltatások 1.8.1.1 Oktatás Derecskén működő oktatási közintézményt a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (későbbiekben KLIK) működteti. Emellett nonprofit szervezet fenntartású intézmények is működnek a városban. A KLIK fenntartásában: Derecskei Bocskai István Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Derecskei Bocskai István Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Szováti út 2. Lengyel Utcai Telephelye, Lengyel utca 3-5. Tépei Tagiskolája, Tépe, Kossuth utca 1. II. Rákóczi Ferenc Tagiskolája, Konyár, Rákóczi utca 18. II. Rákóczi Ferenc Tagiskolája Konyár Rákóczi Utca 9. Telephelye, Kossuth Lajos Tagiskolája, Sáránd, Kossuth utca 29. Derecskei I. Rákóczi György Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Derecske és Környéke Óvodai Intézményi Társulás fenntartásában: Mese-Vár Óvoda és Bölcsőde Mese-Vár Óvoda és Bölcsőde, Városház utca 3. Sárándi Napsugár Óvodája, Sáránd, Nagy utca 69 Konyári Óvodája, Konyár, Templom utca 24 Tépei Óvodája, Tépe, Fő utca 4
Egyeztetési változat 67 16. ábra: Nappali tagozatos tanulók és óvodások száma (fő) 1200 360 1000 340 320 800 300 600 280 400 260 240 200 220 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Általános iskolai tanulók száma Óvodába beírt gyermekek száma Szakiskolai és speciális szakiskolai tanulók száma Szakközépiskolai tanulók száma Gimnáziumi tanulók száma 200 Óvodák Általános iskolai ellátás Forrás: Tájékoztatási adatbázis, KSH Derecskén egy óvoda működik, önkormányzati fenntartású, melyben összesen 300 férőhely áll rendelkezésre. A férőhelyek kihasználtsága összességében meghaladja a 100%-ot, mivel 2013- ban 307 gyermek járt óvodába. Derecskén 100 óvodásból 29 hátrányos helyzetű. 17. táblázat: Óvodai alapadatok, 2013 Adat Mese-Vár Óvoda és Bölcsőde Óvodai férőhelyek száma (db) 300 Beíratott gyermekek száma (fő) 307 Csoportok száma (db) 12 Hátrányos helyzetű (fő) 89 Az általános iskolai tanulók száma Derecskén az évezred elején még meghaladta az 1100 főt, ezt követően 770 fő körül ingadozik a számuk. A tanulók fele hátrányos helyzetűnek minősül. Az első osztályos gyerekek száma 90-110 fő körül alakul évente. Gyógypedagógiai ellátásban 2013-ban 23 fő részesült. A tanulók zöme a tanórák után napköziben az iskolában marad, több mint 400 gyermek felügyeletéről kell gondoskodni a délutáni órákban is. A derecskei iskolák népszerűek a környező településeken is, naponta több mint 29 gyermek jár be a város iskoláiba. Az alsó és felső tagozatos gyerekek száma között 2009-ig túlnyomó különbség nem volt, 2013- ban már csak 33 fő volt a 1-4. és az 5-8. évfolyamok létszámkülönbsége. Az ingázók száma
Egyeztetési változat 68 Középfokú iskolai ellátás Egészségügyi alapellátások Egészségügyi szakellátás változó, nem magyarázza a generációk közötti kiegyenlítődést, magyarázza viszont a gyermekek számának növekedése. Derecskén a Derecskei I. Rákóczi György Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégiumban tanulhatnak tovább a gyerekek. A Derecskei I. Rákóczi György Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégiumban rendvédelem, honvédelem, rendőr tiszthelyettes szakokon lehet érettségit szerezni, az első évfolyamra 64 főt vesznek fel. A 2014/2015-ös tanév névsora alapján 474 tanuló jár az intézménybe, ebből a bejárók száma 325 fő. A tanulók közül 73 hátrányos helyzetű. Kollégiumi ellátást a városban 1 intézmény biztosítja. A férőhelyek száma 108, a kihasználtság 93%-os. Az iskolai nevelési munkát a Pedagógiai Szakszolgálaton belül működő Nevelési Tanácsadó segíti a szolgáltatást igénybevevők számára. 1.8.1.2 Egészségügy Derecskén négy felnőtt és kettő gyermek háziorvos látja el a lakosságot. Négy védőnői körzet található a városban. Kettő fogorvos rendel városban A város kötelező feladatai közé tartozik az orvosi ügyelet megszervezése, amelyet jelenleg az Orvosi Ügyelet Nonprofit Kft. szervezésében a Rákóczi tér 5. szám alatti központtal lát el szerződéses partnerekkel. A szolgáltatást Derecske, Konyár, Mikepércs, Sáránd, Tépe együtt finanszírozza, és együtt veszi igénybe. A városnak a Gróf Tisza István Kórházban biztosítja Berettyóújfaluban a szakorvosi ellátást. Elérhető járóbeteg szakellátások: általános sebészeti szakrendelés, traumatológiai (baleseti sebészet) szakrendelés, nőgyógyászati szakrendelés, fül-orr-gégészeti szakrendelés, szemészeti szakrendelés, bőrgyógyászati szakrendelés, urológiai szakrendelés, onkológiai szakrendelés, psychiátriai és addiktológiai szakrendelés. A szakellátásokat a kistérség többi településének lakossága is igénybe veszi a területi ellátási kötelezettségek rendszerének megfelelően, illetve a beutaló nélkül is igénybe vehető szolgáltatások esetében a szolgáltató eldöntheti, hogy fogadja-e azt a pácienst, aki az ellátási kötelezettségen kívülről érkezik. A szakellátások fenntartása az OEP finanszírozás alacsony volta miatt kiegészítő forrásokat igényel az Önkormányzat költségvetéséből, amelyet minden évben beépítenek a büdzsébe. Derecskén működik mentőállomás a Rákóczi u. 3. szám alatt. Derecskén a lakosságot 2 gyógyszertár szolgálja ki.
Egyeztetési változat 69 Szociális alapellátás 1.8.1.3 Szociális közszolgáltatások Derecskén a gyermekjóléti és a szociális ellátások együtt szervezettek. A gyermekjóléti alapellátáshoz tartozó bölcsőde Derecskén az óvoda szomszédságában található. A városban ez az egyetlen bölcsőde működik, családi napközi 1 darab található a településen, 7 fős csoportszobával általában 100 %-os kihasználtsággal. A férőhelyek számát 2011-ben az addigi 10-ról 26 bővítették, és 2014-ben az Önkormányzat további bővítésről döntött. A bölcsődébe ingadozó számban íratják be az apróságokat, 2011-ben 30 gyermeket hordtak a bölcsődébe, 2012-ben 32 gyermeket írattak be, 2013-ban 26 járt az intézménybe. Kedvező népesedési tendenciákra utal, hogy igény van a bölcsődei ellátás bővítésére. A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat a Derecske Városi Jóléti Szolgálat Alapítvány szervezeti rendszerén belül működik. 18. táblázat: A szociális szolgáltatások igénybevétele Derecske Adatok 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Szociális étkeztetésben részesülők száma (fő) 38 48 57 49 47 52 52 Házi segítségnyújtásban részesülők száma (fő) 25 24 106 88 605 375 373 Idősek nappali ellátásában részesülők száma (fő) 31 33 33 31 33 32 32 A családsegítő szolgáltatást igénybe vevők száma (fő) 3035 2158 1935 614 596 650 679 Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményeinek 165 167 174 173 169 146 164 gondozottak száma (fő) Forrás: Tájékoztatási adatbázis, KSH A szociális szolgáltatások terjedelme Derecskén 2007 óta a házi segítségnyújtást és a családsegítő szolgáltatást igénybe vevők tekintetében változott számottevően. A házi segítségnyújtásban résztvevők száma 2007-ben 25 fő volt, 2011-re 605 főre nőtt, majd 2013-ra 373 főre csökkent. A családsegítő szolgáltatás viszont közel egyötödére visszaesett 2007 és 2013 között. 1.8.1.4 Közösségi művelődés, kultúra Derecskén a közösségi élet legfontosabb színtere a Derecske Városi Művelődési Központ és Könyvtár, amely saját honlapján és a városi programkínálatban is megjeleníti az intézménybe szervezett programokat. Az intézmény az egyik legaktívabb és legsikeresebb kulturális szereplő és pályázó, pályázatai segítségével más-más társadalmi réteget megszólító programokat szervez, többek között európai uniós támogatásokból. Könyvtárunk 1950-ben létesített Népkönyvtárból 1954-ben alakult önálló községi könyvtárrá. 1957-től szervezték át az önálló községi feladatokat is ellátó Járási Könyvtárrá. 1978-ig a járások megszűnéséig módszertani munkával segítette a Derecskei járás közművelődési könyvtárait. 1991 - Derecske várossá nyilvánítása - óta Városi Könyvtárként működik. 1994. január 1-jétől az Önkormányzati Képviselőtestület határozata alapján a Városi Művelődési Központ és a Városi Könyvtár összevont intézményként működik. Fenntartója Derecske Város Önkormányzati Képviselőtestülete. 2003. szeptember 1-jétől a Derecske Térségi Közművelődési, Könyvtár- Informatikai és Vidékfejlesztési Kht. egyik részegységeként működik. 2006. január 1-jétől ismét költségvetési intézmény: Derecske Városi Művelődési Központ és Könyvtár néven. A könyvtár nyilvános könyvtár, a település valamennyi lakójának rendelkezésére bocsátja mindazokat a könyveket és egyéb dokumentumokat, melyek segítenek az önművelésben, a formális, informális
Egyeztetési változat 70 és nem formális tanulásban, a köz- és szakmai ügyekben való tájékozódásban, illetve a szabadidő hasznos eltöltését szolgálják. Mint közszolgálati intézmény, a helyi nyilvánosság intézménye, a helyi döntések, információk nyilvánosságra hozatalának helye. 1990-es évek közepén megkezdtük a könyvtár gépesítését, először az SRlib majd a HunTéka könyvtári integrált rendszer segítségével dolgoztuk, ill. dolgozzuk fel az állományt. 2007 óta működik az online katalógusunk, könyvtárunk nyilvánosan megjelenik a HunKat keresőben, 2012-től a Hajdú- Bihar Megyei Közös Katalógusban (elérhető a Méliusz Könyvtár honlapjáról), és rekordjaink importálhatók más könyvtárak katalógusaiba. CD-ROM-okkal, multimédiás adatbázisokkal rendelkezünk és olvasóinknak biztosítjuk az internet használatát. A derecskei tájház lakóháza 1824-ben épült, háromosztatú, kanfaros", nádtetős, oldaltornácos módos gazdaház. A tornácon vaskos tömbfaoszlopok állnak. Kettős pitvarajtajának külső szárnya - a veréce - faragott, egyedülálló különlegesség. A kisházban" búbos kemence, a nagyházban" lemeszelve század eleji virágos festés volt egykoron. Kerítésben álló katonaháza hajdú-bihari jellegzetesség. A várost és a közönséget megmozgató sport és kulturális rendezvényeknek ad otthont a Derecskei Városi Sportcsarnok. Amellett, hogy az iskolások testnevelés tanóráira igénybe veszik, a város sport egyesületeinek edzési lehetőséget, civil szervezeteinek rendezvény helyszínt is biztosít. 1.8.2 Esélyegyenlőség biztosítása Helyi esélyegyenlőségi programját Derecske 2013-ban készítette el. Az alábbiakban a dokumentumban beazonosított legfontosabb problémákat mutatjuk be: A mélyszegénységben élő és romák helyzete kapcsán két problémát azonosított be a program: Az alacsony iskolai végzettségűek száma magas A megoldás a megfelelő végzettség megszerzésének feltételeinek biztosítása. A városban van felnőttképzési hely és indulnak felnőttképzési programok, pályázatokon is indulnak integrált oktatási, képzési és munkatapasztalat megszerzése érdekében. Magas munkanélküliség Derecskén a munkahelyteremtő programok támogatása és a szükség szerinti szakképzés beindítása merült fel a fejlesztési lehetőségek között. A kínzó munkahelyhiányt a városban a közfoglalkoztatási programok révén csökkentik. A gyerekek esélyegyenlőségének vizsgálata A dokumentum ismerteti a gyermekjóléti ellátások hozzáférhetőségét és tapasztalatait az ellátó rendszerben, ez alapján probléma a városban: A családi minta követése A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek a családban tapasztalt, mindennapi viselkedésben, attitűdökben megjelenő minták zömében a hátrányos helyzet újratermelődésének veszélyét hordozzák. A fejlesztési lehetőség olyan példák bemutatása, amely nehéz körülmények között felnövő gyerekek láthatják, hogy Lehet másként élni. Elérhető, közeli mintaadó életpályák bemutatásáról lehet szó. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek lehetőségeit a szülők munkanélkülisége, beszűkült mozgástere korlátozzák
Egyeztetési változat 71 Fejlesztési lehetőséget a szülők anyagi biztonságának megteremtése, a munkanélküliség megszüntetése hordoz. Ebben az Önkormányzat számára közvetlenül rendelkezésre álló eszköz a közmunkaprogramban az ilyen helyzetben lévők foglalkoztatása, illetve új munkahelyek létesítése. A nők helyzete és esélyegyenlőség A helyzetelemzés több témakörben foglalkozik a nők helyzetével. A foglalkoztatásban betöltött szerepét ismerteti, a kisgyermekesek foglalkoztatását elősegítő gyermekjóléti szolgáltatásokról nyújt tájékoztatást, érinti a családtervezést, a nőket érő és a családon belüli erőszak témáját, említi, hogy a krízishelyzetben lévők számára nincs kiépült szolgáltatás Derecskén, foglalkozik a nők helyi közéletben betöltött szerepével. Családbarát munkahelyek hiánya A problémakezelés útjának a részmunkaidős foglalkoztatás lehetőségeinek bővítését jelöli meg. A több évtizedes külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy a kisgyerekes anyák problémájára reflektáló megoldás tartósan visszájára sült el. A háztartásban végzett munkatevékenység értékelésének hiánya Az atipikus munkának a törvénybe foglalása és értékelése. Jelentős és szükséges jogi lépés mellett, a férfiak és a nők között a háztartási munkák megosztása, az alulértékelt, meg nem becsült feladatok közös ellátása csökkentheti az ebből adódó feszültséget. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége Az idősek helyzetére vonatkozóan áttekinti a normaként figyelembe veendő szabályokat, az idősek helyi népességen belüli arányait, a diszkrimináció tipikus formáit, az idősek igényeit figyelembe vevő helyi ellátási formákat. A megfogalmazott problémák és az előrelépés módja: Társadalmi elszigetelődés Az idős emberek visszaintegrálása a társadalmi közéletbe Áldozattá válás és kiszolgáltatottság A Családsegítő Szolgálat meglévő eszközeinek szinten tartása és bővítés, jelzőrendszer továbbfejlesztése A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége A program ismerteti a problémakör kontextusát és útbaigazít a terminológiák használatában, ismerteti a jogi meghatározásokat. Derecskén érintettek körét felvázolja, ismerteti a jó gyakorlatot és az Önkormányzat által biztosított szolgáltatásokat, sorra veszi a fogyatékkal élők mindennapjait megnehezítő, feloldandó problémákat. Az elemzés következtetései: A közforgalmú intézmények külső és belső akadálymentesítése csak részben megoldott. A probléma megoldását a teljes körű akadálymentesítés elérése jelentheti. Speciális eszközökkel ellátott iskolák hiánya, előítéletek megléte a fogyatékkal élőkkel szemben Az oktatási intézmények megfelelő szintre hozása, hogy befogadó képessé váljanak a fogyatékkal élők részére, valamint szemléletformálás már az iskolákban.
Egyeztetési változat 72 1.9 A település gazdasága 1.9.1 A település gazdasági súlya, szerepköre Derecske gazdaságát 530 vállalkozás alkotta a KSH 2012. évi vállalatdemográfiai adatai szerint. A vállalkozások 61,69 %-a a tercier szektorban jelölte meg fő tevékenységét, az ipari és az építőipari vállalkozások aránya 27,92 %, a mezőgazdaságé 10,37 %. A városban mindössze 4 db közepes méretű, 50 főnél több embernek munkát adó cég működik. Derecske a megye területének 1,66 %-án terül el, a megye lakosságának 1,63 %- él a településen. 1 A város aránya a 15-64 éves népességen belül a foglalkoztatottakból alacsonyabb, mint az országos átlag. Derecske gazdaságának foglalkoztató képessége megegyezik a megyei átlaggal. A Derecskéről eljáró ingázók nagyobb számban vannak, mint a bejárók: a környező településekről napi szinten 412 bejáró, 1084 eljáró munkavállaló van. Az eljárók 56,82 %-a Debrecenbe jár napi szinten dolgozni. Derecske vállalkozásainak adatai 19. táblázat: Derecske vállalkozásainak részesedése Hajdú-Bihar megyében (2012) Területi egység működő vállalkozások száma alkalmazotti létszám alapján 1-9 fő 10-49 fő 50-249 fő 249- X fő mikro kis közép nagy Derecske város 515 11 4 0 Hajdú-Bihar megye 29 141 1168 227 35 Derecske város részesedése a megyei szummából (%) Forrása: TEIR-NAV 1,77 0,94 1,76 0 Az egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték évtizedes távlatban növekvő ütemű javulást mutat, de nem akkora mértékben növekszik, mint az országos átlag és az országos átlagtól még mindig messze elmarad. 1 KSH Tájékoztatási adatbázis
Egyeztetési változat 73 17. ábra: Egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték Forrás: TEIR-KSH 1.9.2 A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői A városban egyre jobban áthelyeződik a hangsúly a tercier szektorra, a foglalkoztatottak száma és aránya folyamatosan nő ebben a nemzetgazdasági ágazatban. 20. táblázat: Az agrár- és vidékfejlesztési támogatások megoszlása 2012-ben Gazdasági ág Derecske város Hajdú-Bihar megye Mezőgazdaság 55 1727 Ipar 148 4947 Szolgáltatások 327 23897 Forrása: MVH db Az ipar foglalkoztató képessége 1980 és 1990 között nem sokat változott. A mezőgazdaság visszaszorulása már 1990-re beindult, az egy évtizeddel korábbihoz képest a munkahelyek fele eltűnt az agráriumból: 2001-ben még 406 fő foglalkozott mezőgazdasággal, 2011-re ez a szám 226 főre csökkent. db
Egyeztetési változat 74 18. ábra: Összehasonlító táblázat a foglalkoztatottak számáról szektoronként, Derecske 4500 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 375 467 222 412 648 1508 425 556 890 969 406 226 2001 2011 Vezető, értelmiségi Egyéb szellemi Egyéb Szolgáltatás Ipar Mezőgazdaság Forrás: KSH 1.9.2.1 Mezőgazdaság A KSH adatai szerint a városban 55 vállalkozás működött a mezőgazdaságban 2012-ben. A 2010. évi Általános Mezőgazdasági Összeírás 2 publikált adatai szerint Derecskén 10.416 hektárnyi területen 890 gazdaság található, ebből 877 db egyéni gazdaság. Az egyéni gazdaságokról a rapporter.net oldalon elérhető adatok szerint a városban az egyéni gazdaságok összesen 9.601,5 hektár területen gazdálkodnak, amelyből 3.703,3 hektár saját tulajdonukban áll, 806,8 hektárt pedig bérelnek. 3 Az egyéni gazdaságok a terület 92 %-án gazdálkodnak, vagyis a megyében általában meglévő nagyüzemi túlsúly a városban nem tapasztalható. A Derecskén található mezőgazdasági vállalkozások száma viszonylag állandó, jóval meghaladva a megyei és országos átlagot. 2 Adatok forrása: Általános Mezőgazdasági Összeírás 2010, foldhaszn1011.xls, foldhaszn1012.xls, foldhaszn1021.xls, foldhaszn1022.xls, foldhaszn1023.xls, KSH 3 http://blog.rapporter.net/2013/07/mely-telepuleseken-hogyan-teljesitettek.html
Egyeztetési változat 75 19. ábra: Mezőgazdasági vállalkozások aránya Derecskén Forrás: TIER-KSH A vizsgált időszakokban látható, hogy az utóbbi évtizedben visszaszorultak az egyéni gazdaságok, közel kétharmadára csökkent le a számuk a 2000-2010-ig vizsgált KSH-s adatok szerint. Saját használatú földterületeik száma 17 %-al csökkent, miközben a bérelt földterületek aránya is 11 %-al csökkent. Hasonlóan visszaesett az egyéni gazdaságoknál állandó alkalmazásban állók száma. A városban két jelentősebb mezőgazdasági vállalkozás működik, a BOLD AGRO Mezőgazdasági Kft., mely 117 főt foglalkoztat és a legutóbbi éves nettó árbevétele 3,32 milliárd forint volt, valamint a Derecske Petőfi Mezőgazdasági Kft, mely 64 főt foglalkoztat és legutóbbi éves nettó árbevétele meghaladta az 1,5 milliárd forintot. 21. táblázat: Éves település statisztikai adatok a Derecskei gazdaságokról Mutatók Időszak (év) 2000 2010 Egyéni gazdaságok használatában lévő saját tulajdonú földterület (m 2 ) 44476281 37032781 Egyéni gazdaságok használatában lévő bérelt földterület (m 2 ) 9003744 8068051 Egyéni gazdaságoknál állandó alkalmazásban állók száma (db) 18 11 Egyéni gazdaságoknál munkát végző családtagok száma (db) 1343 1605 Egyéni gazdaságok száma (db) 1298 877 Forrás: KSH 1.9.2.2 Ipar A KSH adatai szerint 2012-ben Derecskén összesen 148 vállalkozás működött az iparban, melyből 60 a feldolgozóiparban, 83 az építőiparban jelölte meg tevékenységét.
Egyeztetési változat 76 Derecske legnagyobb iparvállalatai a fa-, fém-, építőipar területén tevékenykednek. A város legnagyobb vállalata a szektorban a GENERÁLÉP-3 Kft., mely lakó- és nem lakó épületek építésével foglalkozik. 22. táblázat: Nagyobb árbevételű derecskei ipari vállalkozások, 2014 Létszám (fő) Legutolsó Név Bejegyzés éve éves nettó árbevétel (Ft) HAJDU-GLAS Üvegfeldolgozó, 11 243,5 millió 1991 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. KISS KOLONIÁL Fa- és Bútoripari Kft. 1993 40 349,5 millió GENERÁLÉP-3 Fa-, Fém és Építőipari Kft. 1995 30 946 millió DER-WOOD 2011 15 302 millió ÉP-DEAL Építőipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. KÉSZ-GÉP Készülék- és Géptervező, Gyártó és Forgalmazó Kft. Forrás: Creditreform céginformációs adatbázis 2013 1991 2 385 millió 38 367 millió Ipari park címmel rendelkező terület nem található a városban, de Derecske jelentős barna- és zöldmezős területekkel rendelkezik, amelyek ipari és kereskedelmi célú fejlesztésekhez is kedvező adottságokkal rendelkeznek. Megtalálható rajtuk vagy könnyen kiépíthető a szükséges közmű csatlakozás, intermodális logisztikai szolgáltató egység, iparvágány. A tervezett M4-es autópálya megépülése esetén a kijelölt területek mindegyikéről könnyen megközelíthető lesz, addig pedig az országos főközlekedési utak biztosítják a szállítási, szállítmányozási lehetőségeket, amit a határközeli elhelyezkedés tesz még értékesebbé. 14. térkép: Gazdasági, ipari területek Derecske bel- és külterületén Forrás: Hajdú-Bihar Megyei Területrendezési Terv, Derecske Város Településszerkezeti Terve
Egyeztetési változat 77 1.9.2.3 Szolgáltatások A KSH 2012-es adatai szerint Derecskén 100 működő vállalkozásból 61 a szolgáltató szektorban működik. A legtöbb vállalkozás ezek közül a kereskedelem terén működik. 20. ábra: Működő vállalkozások megoszlása a szolgáltató ágazatokban, 2012. 5% 0% 6% 13% 5% 4% 3% 4% 1% 6% Kereskedelem, gépjárműjavítás 9% 7% 39% Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabadidő Egyéb szolgáltatás Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis A városban mikro- és kisvállalkozások vannak többségében, azonban több, százmilliós forgalmú cég van helyileg ide bejegyezve. Az egyik legnagyobb vállalkozás a szektorban az OPTIMIT HUNGÁRIA Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., mely fő tevékenységének a hidraulika- és ipari tömlők, hidraulika csatlakozók nagy- és kiskereskedelmét jelölte meg. 23. táblázat: 300 millió forint éves forgalom feletti derecskei székhelyű szolgáltató vállalkozások, 2014 Létszám (fő) Legutolsó Név Bejegyzés éve éves nettó árbevétel (Ft) HAVITA-TÉSZ Zöldség-, Gyümölcsértékesítő 5 607 millió 1999 Szövetkezet DERECSKEI KISTÉRSÉGI Beszerző és 1 557 millió 2001 Értékesítő Szövetkezet AGRO SZIKA Termelő, Kereskedelmi és 9 198 millió 1998 Szolgáltató Kft. VIOLA ODORATA GYÓGYSZERTÁR Bt. 2000 9 309 millió Derecske-COOP Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. OPTIMIT HUNGÁRIA Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. HÉKA Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Kft. ZÁKÁNY Szerszámház Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Forrás: Creditreform céginformációs adatbázisa 2013 1997 1995 2005 71 320 millió 22 685 millió 18 344 millió 21 535 millió
Egyeztetési változat 78 Kereskedelem 2012-ben a Derecskén található kiskereskedelmi üzletek száma 1222,8 volt 100.000 lakosra vetítve. A városban a kereskedelem, gépjárműjavítás nemzetgazdasági ágban működő vállalkozások aránya 22,6 volt a 2001-es KSH népszámlálás adatai szerint a Derecskei járás települései között. Az élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma 2005 óta évről-évre csökken a városban. 2013- ban TEIR adatok szerint 24 darab ilyen vállalkozás volt jelen a kereskedelemben. A város ruházati szaküzletek száma 2013-ban 12 db volt, érzékeny csökkenés 2009-ben következett be, ekkor került a város hasonló üzleteinek száma a mélypontra, de azóta ismét évről-évre növekedik a számuk. 21. ábra: Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak, valamint ruházati szaküzletek száma Derecskén Forrás: TEIR-KSH Idegenforgalom vendéglátás Megfigyelhető az adatokból, hogy egyre nagyobb a külföldi vendégek aránya a szálláshelyeken. 2013-as évre a vendégforgalom és a vendégéjszakák száma is jelentősen megemelkedett. Kiugró év volt idegenforgalmi szempontból a 2013-es év a város történetében, ekkor több mint 300 vendég fordult meg valamilyen derecskei szálláshelyen, de egy átlagos turisztikai központhoz képest nem olyan számottevő ez az adat. 24. táblázat: Az idegenforgalom mérőszámai 2009-2013 Mutatók 2009 2010 2011 2012 2013 Összes szálláshely férőhelyeinek száma (db) 60 60 60 42 42 Vendégek száma (fő) 41 72 24 83 308 Vendégéjszakák száma (db) 219 398 357 357 543 Külföldiek aránya a vendégéjszakákból (%) Forrás: TEIR-KSH 26 % 1,5 % 0 % 17,1 % 28,2 % 1.9.3 A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai, települést érintő fontosabb elképzelések A városban egy nagyobb volumenű nagyobb magánberuházás történt az utóbbi években. A FÉMIXÓ Kft. 2013 márciusában kapott építési engedélyt fedett tároló épület, valamint iroda és szociális épület építésére, melynek a használatbavétele jelenleg is folyamatban van. Az iroda és a szociális épület közel nettó 50 millió Ft, míg a fedett tároló épület közel nettó 23,5 millió Ft. értékű.
Egyeztetési változat 79 A regisztrált gazdasági társaságok mutatói nem alakulnak kedvezően, az utóbbi években egyre növekszik az egy gazdasági társaságra jutó emberek száma a városban. A városban a regisztrált vállalkozások aránya elmarad az országos átlagtól. Jellemző a mikrovállalkozások és egyéni vállalkozók túlsúlya. A regisztrált gazdasági társaságok száma a városban évről-évre folyamatosan emelkedett, az érték az utóbbi években elérve a Hajdú-Bihar megyei átlagot, ami 2013-ban 18,78 gazdasági társaságot jelentett 1000 főre. 25. táblázat: Regisztrált gazdasági társaságok száma 1000 lakosra Derecskén 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Gazdasági társaság 1000 lakosra (db) 8,54 8,4 8,8 17,35 18,2 19,17 19,6 20,2 20,6 Forrás: TEIR-KSH Derecskén a regisztrált jogi személyiségű vállalkozások száma 1000 lakosra nem éri el a Hajdú- Bihar megyei átlagot, bár ez az érték szintén évről-évre növekszik. A megyei átlagot 2013-ban 24,64 darab vállalkozás jelentette. 26. táblázat: Regisztrált jogi személyiségű vállalkozások száma 1000 lakosra Derecskén Regisztrált jogi személyű vállalkozások 1000 lakosra (db) Forrás: TEIR-KSH 2005 2006 2007 2008 2009 2010 9,12 9,53 11,02 12,39 14,31 17,07 Regisztrált egyéni vállalkozások tekintetében a város az utóbbi években lekörözte a Hajdú-Bihar megyei átlagot, amelynek értéke 2012-ben 125,91 volt, amit a város ezen mutatója 33,1 %-al haladott meg. 27. táblázat: Regisztrált egyéni vállalkozások száma 1000 lakosra Derecskén Regisztrált egyéni vállalkozások száma 1000 lakosra (db) Forrás: TEIR-KSH 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 62,87 59,88 62,66 145,89 152,21 159,08 162,14 167,6
Egyeztetési változat 80 22. ábra: A helyi iparűzési adóbevétel (HIPA) alakulása 2007-2010 Forrás: TEIR 1.9.4 A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők A város helye a közlekedési hálózatban A település gyakorlatilag ugyanolyan távolságra van a megyében futó két országos jelentőségű térszerkezeti vonaltól, a 4-es és a 42-es számú főúttól. A megye és a település közúti közlekedési kiszolgálója a Hajdú Volán Zrt. A település és a környező települések kapcsolata közúti tömegközlekedéssel biztosított. Derecskét a 47-es számú fő közlekedési út szeli ketté, a közúthálózatának gerincét is ez az út jelképezi. Derecske vasúton a Debrecen-Nagykereki vonalon érhető el. A vasútvonal egyvágányú, nem villamosított mellékvonal. A városhoz legközelebb eső belföldi és nemzetközi utasforgalmat bonyolító repülőtér a megyeközpont Debrecenben, 22 km-re található. 2008-ban megépült 47. számú főközlekedési út mellett a Derecske-Tépe közötti kerékpárút. Jelenleg a településen 2308 m belterületi és 1982 m külterületi kerékpárút található. Derecskét a 47-es számú fő közlekedési út szeli ketté, mely igen nagy forgalmat bonyolít le. Az út a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Hajdú Bihar Megyei Igazgatóság kezelésében van. A közlekedés biztonságát javította a Dózsa György - Kossuth utca - 47-es főút kereszteződésében kialakított körforgalom, valamint a Rákóczi út kereszteződésében kialakított jelzőlámpás, kanyarodósávval bővített csomópont. Derecske város belső úthálózata szabálytalan, hálós szerkezetű. A közigazgatási terület teljes úthálózata mintegy 275 km, melyből az önkormányzat kezelésében 239,2 km van, a többi megyei közútkezelő, illetve egyéb fenntartású (pl. Hortobágyi Nemzeti Park).
Egyeztetési változat 81 Az utak fejlesztésének kilátásai Derecske Város Önkormányzata fontosnak tartja a település közlekedésének fejlesztését, ennek érdekében a 2014-2019-es Gazdasági Programjában szeretnének kiépíteni egy körgyűrűt a város nyugati oldalán: a Szováti utat - Kabai utat - Földesi utat keresztező 47-es főúttal történő közúti kapcsolat megteremtése révén. Így a mezőgazdasági- és tehergépjárműveknek nem kellene szükségtelenül a belvárost és a kis teherbírású önkormányzati utakat terhelniük. Derecskei vállalkozások támogatása Derecske Város Önkormányzatának a vállalkozások támogatásával kapcsolatban több fejlesztési elképzelése is megvalósult: Az Önkormányzat honlapján (www.derecske.hu) egy helyi vállalkozásokat összegyűjtő szolgáltatás indult, így a város honlapjára minden helyi vállalkozás ingyenesen feltöltheti alapadatait, elérhetőségeit, melyek bárki számára elérhetők. A GOP 1.3.1-11/C Innovációs eredmények hasznosításának támogatása KKV-k részére intézkedésen 2012-ben készült egy nyertes pályázat Derecskén. Ennek keretében Börcsök Sándor egyéni vállalkozó részére 24.315.200 Ft összegű támogatást ítéltek oda. 1.9.5 Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) Derecskén 2013-ban a lakásállomány 3.406 db volt, ami azt jelenti, hogy 2003-tól 104-el nőtt a lakások vagy családi házak száma, azonban 2012 és 2013-ban megegyezik a lakásállományok száma. Derecskén az ingatlan adásvételek száma 2010-ben érte el maximumát, míg a négyzetméterárak 2008-ig még emelkedtek. Ekkortól a lakásárak a forgalom csökkenésével párhuzamosan csökkentek, de a nagyobb visszaesés után évről-évre emelkednek az árak, bár még nem érték el ezt a 2008-as csúcsot. 23. ábra: Derecske lakásállománya, 2000-2013 Forrás: Ingatlan adattár 2011, KSH A város lakásállománya 2001-hez képest 129-el nőtt, ami 3,93 %-os bővülést jelent. A XXI. század eleje Derecskén az ingatlanpiac virágzását hozta el. A város teljes lakásállománya 2003 és 2013 között 146 lakást/családi házat építettek fel, összesen majdnem 16 ezer négyzetméter alapterülettel. 2003-ban 931 nm lakás épült, a következő évben még több mint 2.400 nm, 2010-ban közel 2.000 nm lakóingatlant építettek a városban. Ezt követően gyorsan csökkent az építkezések volumene. A folyamat a mélypontját 2013-ben érte el, amikor mindössze 208 nm alapterületű lakás épült.
Egyeztetési változat 82 28. táblázat: Épített és megszűnt lakások Derecskén, 2002-2013 Év Épített lakások (db) Megszűnt lakások (db) Épített összes (nm) 2002 39 14 3818 2003 9 14 931 2004 21 18 2456 2005 22 13 2283 2006 18 7 1729 2007 10 2008 2009 19 3 1803 2010 13 2099 2011 3 334 2012 2013 2 2 208 Forrás: TEIR-KSH 24. ábra: Értékesített lakások átlagos forgalmi értéke 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 158 140 125 110 99 91 97 97 83 73 2008 2009 2010 2011 102 Családi ház átlagár (eft/m2) Panel lakás átlagár (eft/m2) Társasházi lakás átlagár (eft/m2) Lakások összesen, átlagár (eft/m2) Forrás: KSH
Egyeztetési változat 83 1.10 Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz és intézményrendszere Költségvetés 1.10.1 Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program Derecske város intézményeinek fenntartásában, a város fejlesztésében a legfontosabb tényező a város költségvetése, annak stabilitása. Az önkormányzat éves költségvetésének készítésekor a város stabil pénzügyi pozícióinak megőrzésére, a lakosság életszínvonalát javító szolgáltatások bővítésére, a város gazdasági potenciáljának növelését segítő fejlesztések megvalósítására és megfelelő tartalék képzésére törekszik. A város önkormányzatának elmúlt évi költségvetését elemezve megállítható, hogy a bevételi oldal legnagyobb tételeit minden évben a saját folyó bevételek, illetve az állami hozzájárulások és támogatások jelentették. Az önkormányzati költségvetés kiadási oldalának legjelentősebb tételét minden évben a működési kiadások (pl. személyi juttatások, dologi kiadások) jelentették. Az Önkormányzat és az Állam közötti feladatmegosztás változása miatt 2013-tól jelentős változások történtek a város költségvetésében. A bevételi oldal változásai közé tartozik, hogy a feladat-átstrukturálás miatt megszűnt az önkormányzat személyi jövedelemadóból való részesedése, az illetékbevételek elkerültek a várostól, valamint a beszedett gépjárműadó 40%-a marad a városnál. Az önkormányzat saját bevételei közül a legnagyobb volument a helyi adó bevételek képviseli, amelyeket két jogcímen állapít meg: magánszemélyek kommunális adója és helyi iparűzési adó. Gazdaságfejlesztési szempontból a közhatalmi bevételek közül a helyi iparűzési adó jelentősége kiemelkedik. A szabálysértési pénz- és helyszíni bírság további bevételi elemeknek tekinthetők. 25. ábra: Helyi iparűzési adó adóbevételének alakulása 160000 140000 120000 100000 80000 60000 40000 20000 0 2006. év 2007. év 2008. év 2009. év 2010. év 2011. év A helyi önkormányzatok helyi adó bevételeiből az iparűzési adó (1000 Ft) Forrás: KSH A legnagyobb iparűzési adót fizető vállalkozások 2014-ben a Bold-Agro Kft., Kész-Gép Kft., Kasz- Fram Kft., Optimit Hunagria Kft., Generálép-3 Kft., Héka Kft., Derecske Petőfi Mg. Kft., Kiss Iskolabútor Kft., Fémixó Kft., Derecske-Coop Kft., Agro-Szika Kft., Kasz-Mobil Kft., Derecskei
Egyeztetési változat 84 Városgazdálkodási Nonprofit Kft., Széplaki Kft., Havita-Tész Szövetkezet, Agro-Steyr Kft., Hajdu- Glas Kft., Il-Generál 86 Kft., Vetőmag Derecske Kft., valamint a Bauer Kft., a legjelentősebb. Vagyongazdálko dás 29. táblázat: A költségvetés bevételi tételeinek alakulása 2010-2014 (eft) A B C D E Év (Működési bevételek) (Helyi iparűzési adó- A-n belül) (Felhalmozási és tőke jellegű bevételek) (Finanszírozási bevételek) (Hitelbevételek D-n belül) Összesen 2010 858 080 139 694 11 704 4 071 67 715 2011 680 556 146 978 26 197 436 664 140 413 2012 665 070 n/a 8 902 0 0 2013 385 909 187 077 18 380 385 966 44 325 2014 817 243 n/a 2 528 162 468 0 Forrás Derecske Város Önkormányzata, Zárszámadások 2007-2014. 3 277 817 3 008 767 2 678 509 2 340 884 5 489 829 30. táblázat: A költségvetés kiadási tételeinek alakulása 2010-2014, (eft) A B C D E Év (Működési kiadások) (Felhalmozási és tőke jellegű kiadások) (Beruházási kiadások B-n belül) (Finanszírozási kiadások) (Hitelek törlesztése D-n belül) Összesen 2010 2 210 050 815 354 813 346 84 803 105 357 3 140 516 2011 2 121 886 262 306 260 983 492 172 153 459 2 901 157 2012 2 237 041 166 621 99 373 81 227 0 2 493 053 2013 1 492 440 490 331 471 914 208 278 2991 2 180 092 2014 1 557 144 3 608 329 3 403 291 136 652 52 246 5 302 125 Forrás Derecske Város Önkormányzata, Zárszámadások 2007-2014. A helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény alapján, annak keretei között a települési önkormányzat helyi rendeletben szabályozhatja a vagyona feletti rendelkezési jog gyakorlását. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény értelmében az önkormányzati vagyon felosztása az alábbiak szerint alakul: a jogszabály két nagy vagyoni csoportot különböztet meg: üzleti vagyont és törzsvagyont. A törzsvagyon körébe tartozó tárgyak forgalomképtelenek, illetve korlátozottan forgalomképesek. Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonból és nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonból áll. Derecske rendeletileg is szabályozott vagyongazdálkodásának célja, hogy megteremtse a biztonságos feladatellátás feltételeit, a kiszámítható és átlátható gazdálkodást, biztosítsa a pénzügyi
Egyeztetési változat 85 egyensúlyt, megőrizze és növelje a vagyon értékét, valamint biztosítsa a vagyon piaci értéken történő bérbeadását. 31. táblázat: Az Önkormányzat vagyoni helyzete: Év 2007. 2008. 2009. 2010. Vagyoni helyzet (ezer Ft) Ebből az ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok (ezer Ft) Az ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok összes vagyonhoz viszonyított aránya (%) Forrás: Gazdasági program 2010-2014 1.621.039 1.823.329 2.387.573 2.920.355 1.238.460 1.416.545 1.687.737 2.422.894 76,4 77,7 70,7 83 A vagyongazdálkodás területén nyílt és következetes vagyonhasznosítást kell megvalósítani a hosszú és rövid távú koncepciókban kifejezett fejlesztési igények figyelembevételével. Törekedni kell a törzsvagyon megóvására, biztosítani kell a forgalomképes vagyontárgyak folyamatos hasznosítását (bérbeadás, használatba adás, értékesítés, stb.) a bevételek realizálása érdekében. A szigorú vagyongazdálkodásnak fontos szerepe lehet abban, hogy a még mobilizálható, önkormányzati feladatellátáshoz nem szükséges, kevésbé vagy nem hasznosított vagyontárgyakból az önkormányzat többlet fejlesztési forrásra tegyen szert. Gazdasági Program Derecske Önkormányzata a 2015-2020. időszakra vonatkozóan rendelkezik elfogadott gazdasági programmal, amely helyi szinten meghatározza mindazokat a célkitűzéseket és feladatokat, amelyek a helyi önkormányzat költségvetési lehetőségeivel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti és gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével a helyi önkormányzat által nyújtandó feladatok biztosítását, színvonalának javítását szolgálják. A gazdasági program tartalmazza a városfejlesztés, vagyongazdálkodás, városüzemeltetés, humán és szociális szolgáltatások, kultúra és sport terén a település rövid és középtávú elképzeléseit, terveit. A gazdaságfejlesztési programban is nevesített fejlesztési elképzelések (nem prioritási sorrendben) a következők: Járdafelújítás Nagyvárad- Debrecen kerékpárút Derecske- Sáránd közötti szakaszának tervezése Városház utca rekonstrukciója, (parkoló építése) Művelődési ház épületének energia hatékony felújítása Városi Könyvtár épületének felújítása, bővítése emeletráépítéssel Járási Hivatal díszudvarának többfunkciós megújítása Bocskai Iskola Lengyel utcai épületének korszerűsítése Gimnázium épületének bővítése, felújítása, korszerűsítése Ivóvízminőség javító projekt Közösségi öntözésfejlesztés
Egyeztetési változat 86 Kerékpártárolás fejlesztése Térfigyelő kamerák létesítése Járási múzeum és kézműves udvar kialakítása Új főtér piaccal Turisztikai attrakció létrehozása (II. világháborús emlékhely) Energiatermelés (biomassza termelés, tárolás) Étterem építés Közvilágítási rendszer felújítása Nyugdíjas otthon építése Térségi Növényvédelmi előterjesztő szolgálat Sportcsarnok energetikai felújítása Mozi épület átalakítása, felújítása művészetoktatási központtá 1.10.2 Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere A városban a városfejlesztéssel kapcsolatos döntési jogkörrel a képviselőtestület rendelkezik. A képviselő-testület az általa elfogadott rendeletek és határozatok révén dönt többek között az erre célra rendelkezésre álló pénzeszközök nagyságáról, az egyes ilyen jellegű pályázatokhoz szükséges önerő biztosításáról. Ezen túlmentően a testület feladata a város térbeli fejlődését nagymértékben befolyásoló településszerkezeti terv, helyi építési szabályzat és szabályozási terv elfogadása és/vagy módosítása. A képviselő-testület döntéseinek előkészítésében fontos szerepet játszanak a képviselőtestület különböző bizottságai. Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság Kulturális, Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság Szociális Bizottság A városfejlesztéssel összefüggő döntések végrehajtása a polgármesteri hivatal osztályainak, kiemelten a Településfejlesztési és Beruházási Osztály feladata.
Egyeztetési változat 87 26. ábra: Derecske közös önkormányzati hivatal szervezeti felépítése Forrás: A Derecskei Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata 1.10.3 Gazdaságfejlesztési tevékenység Az elmúlt években az önkormányzat csak számos gazdaságfejlesztést célzó tevékenységeket hajtott végre. A gazdaságot is érintő fontosabb beruházások a következők voltak az elmúlt időszakban: Derecske város régi szennyvíztisztító telepének, szigeteletlen oxidációs tórendszerének rekultivációja Derecskei Egészségház fejlesztése Komposztálási mintaprojekt Derecskén Hajdú- Bihari Ivóvízminőség- javító projekt Komplex közösségi közlekedés fejlesztése Közvetlen eszközök Közvetett eszközök A közvetlen gazdaságfejlesztő hatással bíró eszközök között szerepel új, jó infrastruktúrával ellátott gazdaság, ipari területek kijelölése. Erre volt példa a 42-es főút mellett kialakított kereskedelmi terület, amely hipermarketek számára is ideális, valósult is meg ilyen beruházás. A városban olyan közvetlen hatású eszköz, mint pl. ipari park, inkubátorház létrehozása fejlesztése és működtetése, gazdaságfejlesztéssel, befektető-vonzással foglalkozó szervezet létrehozása és működtetése nem jelent meg a városban illetve a közvetlen térségben. Közvetett eszközök közül a kapcsolatépítés jelent meg az országos szervezetekkel, mint például a Széchenyi Programirodával, a Kereskedelmi és Ipari Kamarával, és egyéb megyei, országos gazdaságfejlesztésben érdekelt szervezetekkel. A gazdaságfejlesztés adminisztratív eszközei többnyire a helyi rendeleteken keresztül érvényesülnek. Ezek egyrészről a vállalkozások működését is befolyásoló szabályozások, a
Egyeztetési változat 88 városrendezési terv és egyéb dokumentumok, melyek meghatározzák a működés kapcsolódó, köztük az infrastruktúra feltételeit. Az Önkormányzat e mellett fontosnak tarja, hogy jó, partneri kapcsolatot alakítson ki a helyi gazdasági szereplőkkel annak érdekében, hogy a város gazdaság fejlődjön, erősödjön. 1.10.4 Foglalkoztatáspolitika Az új önkormányzati törvény hatályba lépésével a közalkalmazottak és köztisztviselők (általánosés középiskolai tanárok, okmányirodai munkatársak egy része) jelentős számának a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ és a Járási Hivatal részére történő átadásával jelentősen csökkent az Önkormányzat dolgozóinak száma. A költségvetési szervek és a tisztán önkormányzati tulajdonú vállalkozások révén még így is jelentős foglalkoztatónak számít az Önkormányzat a városban. Az Önkormányzat legfőbb gondjainak egyike a város nagyon alacsony foglalkoztató képessége. A közfoglalkoztatás rendszerén keresztül befolyással bír a munkanélküliek ellátására, és közvetlen szolgáltatáskínálattal jelenik meg a város gazdaságában. Ugyanakkor szükséges megemlíteni azt is, hogy a foglalkoztatáspolitikai szempontból hátrányos helyzetű társadalmi csoportok (megváltozott munkaképességűek, román, általános iskolát el nem végzett felnőttek, stb.) egyre tartósabban szorulnak ki a munkaerő piacról. Az ő elhelyezkedési lehetőségeik javítása érdekében szükséges integráló képzések, tananyagok kidolgozása, tanácsadások, foglalkozások tartása. Bérlakás állomány Támogatások 1.10.5 Lakás és helyiséggazdálkodás Az Önkormányzat 23 lakáscélú ingatlannal rendelkezik. A bérlakások elszórtan helyezkednek el a városban. A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A jegyző a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a távhő szolgáltatás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő-részletéhez, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez lakásfenntartási támogatást nyújt. A lakásfenntartási támogatás alanyi jogon, normatív, vagy méltányossági alapon állapítható meg.
Egyeztetési változat 89 27. ábra: A lakásfenntartási támogatás idősoros adatai 1200 1000 800 600 400 200 0 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év 2007. év 2008. év 2009. év 2010. év 2011. év 2012. év 2013. év Lakásfenntartási támogatásban részesültek száma (pénzbeni és természetbeni) (fő) Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis Önkormányzati fenntartás 1.10.6 Intézményfenntartás Önkormányzat által fenntartott intézmények (polgármesteri hivatal, bölcsőde, óvoda, szociális intézmények, kulturális intézmények) működtetése, karbantartása az intézményfenntartás legnagyobb kihívása. A szakmai színvonal fenntartás, fejlesztése mellett a gazdaságos működtetés biztosítása a cél. Az elmúlt időszakban az önkormányzati fenntartású intézményekben már történtek olyan fejlesztések, amelyek a fenntartás segítését célozták. Ezek a következők voltak: Bocskai Iskola Lengyel utcai épületének korszerűsítése Mozi épület átalakítása, felújítása művészetoktatási központtá Korszerű egészségház A jövőt érintő legfontosabb beavatkozási szükségletek a következők szerint azonosíthatóak: Járdafelújítás Nagyvárad- Debrecen kerékpárút Derecske- Sáránd közötti szakaszának tervezése Városház utca rekonstrukciója, (parkoló építése) Művelődési ház épületének energia hatékony felújítása Városi Könyvtár épületének felújítása, bővítése emeletráépítéssel Járási Hivatal díszudvarának többfunkciós megújítása Bocskai Iskola Lengyel utcai épületének korszerűsítése Gimnázium épületének bővítése, felújítása, korszerűsítése Járási múzeum és kézműves udvar kialakítása
Egyeztetési változat 90 Új főtér piaccal Turisztikai attrakció létrehozása (II. világháborús emlékhely) Étterem építés Közvilágítási rendszer felújítása Nyugdíjas otthon építése Sportcsarnok energetikai felújítása Önkormányzat KLIK egyházak viszonya az intézményfenntar tásban Az intézmények harmadik csoportját azon A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, valamint A köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló 2012. évi CLXXXVIII. törvény szerinti önkormányzati köznevelési intézmények alkotják, amelyek 2013. január 1-től állami fenntartásba kerültek. Ennek keretében az érintett intézmények szakmai munkájának irányítása az állam feladata a KLIK-en keresztül, míg a működtetés feltételeit az Önkormányzat biztosítja. 1.10.7 Energiagazdálkodás A város energiaellátásának helyzetét az 1.16. fejezet mutatja be. Az energiagazdálkodás területén az önkormányzat külön koncepcióval, fejlesztési dokumentummal nem rendelkezik, ugyanakkor több olyan lépését is meg lehet említeni, amelyek a hatékonyabb energiafelhasználást támogatják. A város az elmúlt időszakban számos energetikai hatékonyság növelő beruházást valósított meg illetve készített elő intézményeiben, és a jövőben a fejlesztések fókuszában is a megújuló energiahordozók hasznosításával történő épületgépészeti korszerűsítések állnak. 32. táblázat: Derecske város energiahatékonysági fejlesztései 2007-2014 között Megújuló energiaforrások hasznosítása A projekt címe A projekt költségvetése (Ft) Megvalósítás ideje Napelemes kiserőmű a Mese- Vár Óvoda és Bölcsődében 60.435.355 2014 Derecskei egészségház fejlesztése (energiahatékony, korszerű fűtőtest, kazánok, napkollektor) Hajdú-Bihari Ivóvízminőség-javító projekt (korszerű gépészeti berendezések, szivattyúk) Modern és racionálisan kialakított oktatási környezet megteremtése Derecskén (fűtés, elektromos rendszer felújítása, interaktív táblák, új számítógépek) Forrás: Derecske Város Önkormányzata 129.950.151 2014 2.061.707.057 2014 517.795.918 2014 Ahogyan az előző táblázatból is látható Jelenleg megújuló energiahasznosítás a közelmúltban négy projekt keretében történt. A jövőbeli intézmények fejlesztésének esetén viszont minden esetben a megújuló energiahasznosítás is fontos szerepet tölt be.
Egyeztetési változat 91 1.11 Településüzemeltetési szolgáltatások A 2001. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól a helyi önkormányzatok által ellátandó településüzemeltetési feladatokat a következők szerint definiálja: köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása. Tágabb értelemben a településüzemeltetési feladatok körébe sorolhatjuk a településen élő lakosság, vállalkozások, intézmények közszolgáltatásokhoz, komfortérzethez kapcsolódó igényeinek kielégítéséhez, illetve az élhető, fenntartható települési környezet megteremtéséhez és fenntartásához szükséges, az önkormányzat által nyújtott szolgáltatásokat is (a törvényben definiáltak mellett például: hó- és síkosságmentesítési feladatok, szúnyoggyérítés, köztisztaság, hulladékelszállítás biztosítása, kutak üzemeltetése, csapadékvíz-csatornák karbantartása, utcanév-táblák kihelyezése,külterületi ingatlanok gyommentesítése stb.). Az önkormányzat ezen feladatokat, összetettségük miatt több, az önkormányzat többségi tulajdonában álló/ közszolgáltatóként megbízott cégeken keresztül látja el. A városüzemeltetési feladatokat a Derecskei Városgazdálkodási Nonprofit Kft. látja el. Szolgáltatásai: Közétkeztetés Lapkiadás, pályázati sajtónyilvánosság, weblap, egyéb kommunikációs tevékenység Ingatlan hasznosítás, bérbeadás Föld bérbeadása, mezőgazdasági célú hasznosítása Sportcsarnok és sporttelep működtetése Intézmény takarítás szervezése Intézménykarbantartás szervezése Folyékony hulladékszállítás szervezése Csapadékvíz elvezető rendszer üzemeltetése Bel- és külterülei utak üzemeltetése Piacüzemeltetés Parkfenntartás, köztisztaság Állategészségügyi feladatok Tervezés Közcélú- közhasznú, közmunka foglalkoztatás szervezése Közvilágítási hálózat javítása A városban az E-ON biztosítja az áram-, a TIGÁZ a gáz-, az ivóvíz a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. közműves szennyvízelvezetés és tisztítási, a Bihari Hulladékgazdálkodási Kft. pedig a hulladékgazdálkodási szolgáltatásokat. A kötelező egészségügyi, szociális, oktatási, nevelési és közművelődési szolgáltatások teljes körűen biztosítva vannak a városban, melyeket önként vállalt szolgáltatások is kiegészítenek. Az önkormányzat elsősorban a Polgármesteri Hivatalon és intézményein, illetve gazdálkodó szervezetein keresztül látja el ezen feladatait.
Egyeztetési változat 92 1.12 Táji és természeti adottságok vizsgálata 1.12.1 Természeti adottságok Derecske a Tiszántúlon, a Derecskei Kállóhoz közel fekszik. Természetföldrajzi szempontból közigazgatási területe az Alföld keleti részén található. Kistája a Dél-Hajdúság, területe 763 km 2. 15. térkép: Részlet Magyarország térképéről, Derecske megjelölésével Forrás: Saját szerkesztés Domborzat és talajviszonyok A kistáj 87 és 114,3 m közötti tszf-i magasságú, löszös iszappal fedett hordalékkúpsíkság. A felszín vertikálisan gyengén szabdalt, a relatív relief mindenütt 10 m/km 2 alatt marad (átlagos értéke 2,5 m/km 2 ). Az orográfiai domborzattípusok szempontjából a legnagyobb részt az alacsony, ármentes síkság foglalja el, az É-i területek az enyhén hullámos síkság kategóriájába sorolhatók. A síkságba változatosságot csak az 1-3 m magas folyóhátak, kunhalmok és a 2-3 m magas, löszös homokkal fedett homokbuckák visznek. A terület D-i részét nagy sűrűségben fedik különböző feltöltődési stádiumban levő egykori folyómedrek (ezekhez parti és övzátonyok kapcsolódnak). A felszín döntő része holocén ártéri, mocsaras iszap, agyag fedi, mozaikszerűen ártéri lösszel, iszappal. Kialakításában a Berettyó mellett az Ős-Szamos is részt vett. A kedvező termékenységű csernozjom talajok 95 %-ban szántóként és legelőként, valamint erdőterületként hasznosíthatók. A Hajdúsággal határos É-i területeken még kedvezőbb földminőségi besorolású
Egyeztetési változat 93 alföldi mészlepedékes csernozjom talajok fordulnak elő, melyeket szántóként és legelőként hasznosíthatók. (Bővebben lásd: 1.17.1.) 16. térkép: Dél-Hajdúság kistáj Éves napfénytartam Csapadék Szél Forrás: Magyarország kistájainak katasztere Éghajlat A kistáj éghajlata mérsékelten meleg és száraz. A kevésbé vízigényes növénykultúráknak kedvez ez a kifejezetten száraz, de nem túl meleg éghajlatú kistáj. Közel 1960-2000 óra évi napsütés várható, ebből nyáron közel 800, télen 180 óra körüli a napfénytartam. A hőmérséklet évi és vegetációs időszaki átlaga 9,9-10,1 C, 17,0-17,2 C. A 10 C középhőmérsékletet meghaladó napok ápr. 1-3, és okt. 19-20. közé esnek (évente 198-200 nap). Az ápr. 10-12. és okt. 19-21. közötti időszakban általában már nem csökken a hőmérséklet fagypont alá (évente 190-194 nap). Az évi abszolút hőmérsékleti maximumok átlaga 34.0-34,5 C, a minimumoké -16,5 C körüli. Az évi csapadékösszeg 520-560 mm (D-en a több), a nyári félévé 310-320 mm. A 24 órás csapadékmaximum 91 mm és Hajdúszoboszlón esett. A hótakarós napok átlagos száma 36-38, az átlagos maximális hóvastagság 16-17 cm. Az ariditási index értéke 1,26 és 1,34 közötti. ÉK-i, É-i és D-i a legnagyobb valószínűséggel előforduló szélirány. Az átlagos szélsebesség 2,5 és 3 m/s közötti. Vízrajz A Közép-Tisza K-i vidékének fő vízfolyása a Keleti-főcsatorna, amely 110 km-es hosszából 27 km-t tesz meg a tájon belül. Keresztezik folyását K-ről Ny felé a Kösely (91 km, 777 km 2 ) és a Hamvas-főcsatorna (46 km, 361 km 2 ), DK-en érinti a Sárréti-csatorna (70 km, 386 km 2 ). A Kösely a Kondoros (30 km, 234 km 2 ) és a Tócó (25 km, 131 km 2 ) összefolyásából keletkezik. Vízben szegény, gyér lefolyású, száraz terület. Vízjárási adataink főleg a Köselyről vannak. Nádudvarnál a vízállások -17 és 172 cm, a vízhozamok 0,01 és 28 m 3 /s között váltakoznak. A közepes vízhozam 2 m 3 /s volt. Árhullámok csak tavasszal és a ritka nagy csapadékokkal szoktak jelentkezni, míg az év többi részében alig
Egyeztetési változat 94 van víz a medrekben. A mélyen fekvő belvizes területet 400 km-nél hosszabb csatornahálózat ágazza be. Az állóvizek száma viszonylag nagy, mert sok a mesterséges tározó és halastó is. A 10 természetes tó együtt 34 ha. Közülük a Nádudvar melletti Kerülő-ér tava (7 ha) a legnagyobb. A 9 tározó területe együtt meghaladja az 1400 ha-t. Egyedül a Kaba-tetétleni több 1100 ha-nál. Jelentős (143 ha) még a nádudvari is. A talajvíz" sehol sincs 4 m-nél mélyebben, sőt Földestől DK-re már 2 m alatt megtaláljuk. Mennyisége nem számottevő. Kémiai jellege a terület középső harmadában nátrium-, máshol kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos. Keménysége nagyobbrészt 25 nk alatt van, de a települések körzetében tetemesen meghaladja ezt az értéket. A szulfáttartalom 60-300 mg/l között van, de Nádudvar térségében a 600 mg/l-t is eléri. A rétegvizek mennyisége nem jelentős. Nagyszámú artézi kútjának az átlagos mélysége meghaladja a 100 m-t. A vízhozamok eléggé jelentékenyek, de nincs összefüggés a mélységgel. Földesnek 66 C-os, Hajdúszoboszlónak 78 C-os, Kábának 44 C-os, Nádudvarnak 45 C-os, Püspökladánynak 47 C-os, nátrium-kloridos ásványvize van. A hajdúszoboszlói hévíz gyógyvíz minősítésű, és nemzetközi hírű gyógyfürdőt üzemeltet. A települések többségében van hosszabb-rövidebb csatornahálózat, a rákapcsolt lakások aránya 54,7 % (2008). 17. térkép: Derecske és környékének vízrajza Forrás: http://okir.kvvm.hu/fevi/
Egyeztetési változat 95 A település és környékének felszíni és felszín alatti vizeinek bemutatását az 1.17.2 fejezet tartalmazza. Növényzet Alapvetően agrársivatag, E-i és D-i peremein nagyobb szikes legelőkkel, utóbbinál sztyeptál eredetű szikes tavakkal. A Hajdúságnak a Hajdúhátnál egyhangúbb felszínén a deráziós völgyek lankásabbak, és szinte mind elszikesedett (kis részben ez szódás-szoloncsákos szikest jelent), a Kösely völgyrendszerében mély vizű mocsarak és nádas-gyékényes úszólápok vannak. Az alkati vegetáció nagyobb foltjait ezek és a néhány tíztől néhány száz hektáros szolonyec szikes puszták teszik ki, melyek jó részét ma már nem legeltetik. A lösznövényzet máig elég fajgazdag, noha az egyes mezsgyék területe általában kicsi és viszonylag zavartak is. A lösznövényzet őrzői ezek és néhány kurgán, melyek közül egyesek vegetációja meglepően ép. A táj szikes tavainak nagy részét elvesztette, de még mindig sok értékes maradvány van. Ma Hajdúszoboszló és Debrecen terjeszkedése és a kihasználatlan gyepek felszámolása jelenti a fő veszélyforrást. Florisztikailag fontos fajok: a kopár és a füves sziki élőhelyeken pozsgás zsázsa (Lepidium crassifolium), erdélyi útifű (Plantago schwarzenber- górna), magyar sóballa (Suaeda pannonién), sziki pitypang (Taraxacum bessarabicum); a sziki erdős- sztyep-maradványokon: fátyolos nőszirom (Iris spurin); az úszólápokon: villás sás (Carex pseudocyperus), tőzegpáfrány (Thelypteris palustris); az üde réteken: csátés sás (Carex divisa); a száraz gyepekben: tavaszi hérics (Adonis verna! is), kék atracél (Anchusa barrelieri), fehér zanót (Chamaeeytisus albus), hengeres peremizs (Inula gerrmnica), festő csülleng (Isatis tinctoriá), pusztai gyújtoványfű (Linaria biebersteinii), macskahere (Phlomis tuberosa), törpemandula {Prunus lenella), rekenyő (Rapistrum perenne), gór habszegfű (Sífene bupleuroides), karcsú zsombor (Sisymbrium polymorphum). Kipusztult a szennyes ínfű (Ajuga laxmannii), az öldöklő ászát (Cirsium furiens), a tátorján (Crambe tataria) és a kései pitypang (Taraxacum serotinum). Gyakori előhelyek: B1a, F1a, F1b, F5, OC; közepesen gyakori előhelyek: B2, B3, B5, B6, F4, OA, OB; ritka elahelyek: B1b, D6, F2, H5a, RB, RC. Fajszám: 400-600; védett fajok száma: kevesebb mint 20; özönfajok: gyalogakác (Amorpha fruticosa). Állatvilág A változatos élőhelyek következtében az állatvilág is igen sokszínű, a terület nagy részén a szikes legelőkre jellemzően alakul. A gazdag rovarvilág mellett a legszembetűnőbb csoport a túzok, a madarak közül a terület fő attrakciója. Stabil közössége él a homokpusztai gyepekből és a lucernatáblákból álló pusztán. Jellegzetes, bár ritkán látható, inkább csak hangja után felismerhető az ugartyúk, de a parlagi pityer már gyakran szem elé kerül. A nedves területek gyakori lakója a bíbic és sárszalonka, piroslábú cankó, nagygoda is fészkel a területen. A kis csatornák mentén szürke és vörös gémek vadásznak, és meglehetősen gyakori az egyébként ritka sárgabillegető is. A Bihari-sík erdőfoltjaiban kék vércse, kerecsensólyom és pusztai ölyv fészkel. A legelők, facsoportok nagy száma lehetőséget teremtett a gazdag vadvilág, a vaddisznó, szarvas, őz és a különböző apróvadak fennmaradásának. A Bihari-sík területén a hegyvidékekre jellemző denevérfajok is előfordulnak. Ez meglepőnek tűnik ugyan, de a magyarázat rendkívül egyszerű: nem messze, mintegy 70-80 km távolságban találhatók a legközelebbi hegyek. A Bihar és a Királyerdő barlangjai a denevérek számára telelőhelyet, a síkvidéki peremterületek pedig a nyári élőhelyet biztosítják. A tavaszi és őszi vándorlás során ez nem nagy távolság. A nagy patkósorrú denevér legerősebb hazai állománya itt, a Bihar-hegység peremvidékén él.
Egyeztetési változat 96 Tájtörténet 1.12.2 Tájhasználat, tájszerkezet Derecske közigazgatási területét nagy sűrűségben szabdalják a különböző feltöltődési stádiumban lévő egykori folyómedrek, melyekhez parti- és övzátonyok kapcsolódnak. A felszínközeli üledékekhez kapcsolódó nyersanyagok közül Derecskén az ipari méretű agyagelőfordulás emelhető ki. Legfontosabb természeti erőforrást azonban Derecske esetében - ahogyan a legtöbb hajdúsági település esetében is - a löszön képződött termékeny mezőségi talaj jelenti. A XIX. század közepén beindult árvízmentesítések és folyószabályozások előtt a löszhátak mellett jelentős területek álltak Derecskén is hosszabb ideig víz alatt. Derecske esetében elsősorban a Kálló volt az a folyó, amely áradásával biztosította a vízutánpótlást e vizenyős területeknek. Az állóvizekkel tarkított, náddal, hínárral benőtt, zsombékos mocsárrétek a pákászkodásnak és halászatnak, valamint a külterjes állattenyésztésnek voltak a színterei, a földművelés inkább csak az ármentes löszhátságokon folyt. Az árvízmentesítési, folyószabályozási munkálatokkal lecsapolták a mocsarakat és kiszárították a vizenyős területeket. A terjeszkedő földművelés uniformizálttá tette a táj képét, létrejött a kultúrsztyep és eltűnt a korábban egymástól élesen elvált szinteknek, az árvízmentes hátaknak és az ártérnek éles ellentéte. Sok esetben csak a határnevek őrzik az egykori vízi világot (Nagy-lapos, Szikes-tó, Német-szik, Szúnyog-lápos, Bivalyfürdő, stb.), vagy pedig lecsökkent területű, ma sással, náddal benőtt tavacskák, pusztuló vízfelületek (Sáros-tó, Peckes) őrzik emlékét. 18. térkép: Derecske és környékének térképe 1806-1869 között Tájhasználat, tájszerkezet Forrás: Habsburg birodalom második katonai felmérésének térképe A talajadottságokból adódóan a szántóföldi igénybevétel csaknem kizárólagos, ami erős kultúsztyep jelleggel jár együtt (Nagy-Mező, Pergelőge-dűlő). A szántóföldek uralmát csak az utak melletti akácos ligetek, valamint a magasabb talajvizű szikes laposok, legelőnek használt füves foltjai bontják meg hellyel-közzel. Főleg a Berettyó-Kálló közéhez tartozó K-i, DK-i határperemen maradtak meg ártéri liget- és láperdő maradványok, főleg füzes-nyáros, itt-ott sziki tölgyes faállománnyal. Ezen az alacsony fekvésű síkságon gyengébb termőképességű réti talajok találhatók. Az itteni növényzeti-morfológiai maradványokat igyekeznek megvédeni a Hajdúsági Tájvédelmi Körzet kisebb-nagyobb foltjai.
Egyeztetési változat 97 Derecske külterületén és annak környezetében a tájhasználat a CORINE adatbázisa szerint a következőképpen jellemezhető. A város nyugati területein jelentős százalékban nem öntözött szántóföldek vannak. A belterülethez közel szárazföldi mocsarak találhatók, kissé távolabb pedig rét/legelő foltok helyezkednek el. Az északi és déli területein a városhoz közeli részeken komplex művelési szerkezetek vannak. Északkelet és délkelet irányában többségében természetes gyepek, természetközeli rétek teszik ki a település majdnem 20%-át, melyeket nem-öntözött szántók választanak el egymástól. A település legészakkeletibb részén foltként átmeneti-cserjés terület is szerepel. A nem-összefüggő településszerkezet körül még délre folt szerűen előfordulnak lomblevelű erdők és elsődlegesen mezőgazdasági területek jelentős természetes növényzettel. 19. térkép: Derecske és könyékének tájhasználati térképe Forrás: Corine 1.12.3 Védett, védendő táji és természeti értékek, területek 1.12.3.1 Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek 1.12.3.1.1 Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete Országos jelentőségő tájképvédelmi terület: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe a természeti vagy kulturális örökség adottságai alapján a kilátás-rálátás szempontjából védendő tájképpel, illetve tájképi elemmel rendelkező területek, valamint a védett történeti tájjá nyilvánított területek tartoznak. Derecske területén országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete nem lett kijelölve az Országos Területrendezési Terv alapján. Derecskével északról határos Hajdúszoboszlón viszont igen. (2014. dec.31-ig hatályos) 1.12.3.1.2 Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület Kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelyben a természeti vagy kulturális örökség adottságai alapján a kilátás-rálátás szempontjából védendő tájképpel, illetve tájképi elemmel rendelkező területek, valamint a védett történeti tájjá nyilvánított területek találhatók. Derecske területén ilyen terület kijelölése nem történt meg.
Egyeztetési változat 98 Natura 2000 1.12.3.2 Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék 1.12.3.2.1 Nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló területek a településen és környezetében Natura 2000-es terület a várostól délre található Derecske-konyári gyepek (területkód: HUHN20009) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület, melynek kiterjedése 3787,9 ha. A védett fajok közül megtalálható a mocsári teknős (Emys orbicularis), vöröshasú unka (Bombina bombina), réti csík (Misgurnus fossilis), a szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus), a vágó csík (Cobitis taenia), a nagy szikibagoly (Gortyna borelii lunata), a nagy tűzlepke (Lycaena dispar), a közönséges ürge (Spermophilus citellus), a vidra (Lutra lutra) és a kisfészkű ászát (Cirsium brachycephalum). 33. táblázat: Derecske-konyári gyepek közösségi jelentőségű élőhelytípusai Kódszám Közösségi jelentőségű élőhelytípus Reprezentativitás aránya 1530 Pannon szikes sztyeppék és mocsarak A 6250 Síksági pannon löszgyepek C Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás 20. térkép: Derecske és környékének Natura2000-es területei Tájvédelmi körzet Forrás: Természetvédelmi Információs Rendszer 1.12.3.2.2 Nemzeti természetvédelmi oltalom alatt álló területek a településen és környezetében Nemzeti természetvédelmi oltalom alatt álló területek a településen és közvetlen környezetében az alábbiak: Derecskén a Bihari-sík Tájvédelmi Körzet 1998 februárjától képvisel nemzeti természetvédelmi oltalmat. A Berettyó Körös vidéken található terület 17.095 hektár kiterjedésű, s 33 Hajdú-Bihar megyei település közigazgatási területén fekszik. A Bihari-sík Tájvédelmi Körzet az utolsó, még többé-kevésbé természetes állapotú területek foltjainak hálózata, amelyeket mezőgazdasági területek választanak el egymástól. Ezek a védett területek jellemzően kisebb-nagyobb gyepfoltok, természetközeli állapotban megmaradt