Szolgáltatások elérhetőségének biztosítása a déli térségben munkaanyag M8-DUNAHÍD Közhasznú Nonprofit Kft. 2012
Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 3 2. ELŐSZÁLLÁS, DARUSZENTMIKLÓS ÉS NAGYKARÁCSONY HELYZETELEMZÉSE A SZOLGÁLTATÁSOK SZEMPONTJÁBÓL... 4 2.1 Előszállás bemutatása... 4 2.1.1 Népesség alakulása, korszerkezet, képzettség... 5 2.1.2 Közműellátás, közlekedés... 8 2.1.3 A Község szellemiségének, kulturális és sportéletének jellemzői... 11 2.1.4 Előszállás intézményei... 13 2.2 Daruszentmiklós bemutatása... 15 2.2.1 A népesség alakulása, társadalmi szerkezet, képzettség... 15 2.2.2 Közműellátás, közlekedés... 21 2.2.3 A Község szellemiségének, kulturális és sportéletének jellemzői... 22 2.2.4 Daruszentmiklós intézményei... 23 2.3 Nagykarácsony... 25 2.3.1 Népesség alakulása, foglalkoztatottság... 25 2.3.2 Közműellátás, közlekedés... 28 2.3.3 A Község szellemiségének, kulturális és sportéletének jellemzői... 30 2.3.4 Nagykarácsony intézményei... 30 3. TÉMÁBAN MEGJELENT SZAKIRODALMAK... 32 3.1 Benchmarking... 32 3.2 Best Practice... 34 3.3 Helyi kezdeményezésű gazdaságfejlesztési programok vizsgálata esetok... 34 3.4 LEADER+ keretében megvalósított legjobb gyakorlatokból összegyűjtött válogatás... 35 4. KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK, EREDMÉNYEK... 37 4.1 SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK... 38 4.1.1. Egészségügyi ellátások kiépítése... 38 4.1.2. Gyógytorna szolgáltatás bevezetése... 39 4.1.3. Nők elhelyezkedésének segítése... 41 4.1.4. Mintafarm... 42 4.2 INFRATSRUKTURA, KÖZMŰELLÁTOTTSÁG... 45 4.2.1. Infrastruktúra kiépítése... 45 4.2.2. Tömegközlekedés fejlesztése... 46 4.2.3. Taxibusz... 49 4.3 KÖZMŰVELŐDÉS, OKTATÁS, KULTURÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK... 51 4.3.1. Fiatalok visszacsábítása... 51 4.3.2. Oktatási intézmények fejlesztése... 52 4.3.3. Kulturális szolgáltatások fejlesztése... 52 4.3.4. Ciszterci rendház felújítása... 53 4.3.5. Mikulásfalva... 54 5. ÖSSZEGZÉS... 56 6. NYILATKOZAT TANULMÁNY EREDETISÉGÉRŐL... 57 7. Irodalomjegyzék... 58 2
1. BEVEZETÉS Jelen célterülete a Közép-Dunántúli Régióban elhelyezkedő, Dunaújvárosi kistérség részét képező déli térség három települése, név szerint Előszállás, Daruszentmiklós, valamint Nagykarácsony. Ezen három település a Mezőföldi Híd LEADER HACS településeit képezik, a kistérségben a leghátrányosabbnak mondhatóak. Hátrányos helyzetüket a munkanélküliek nagy aránya alapján állapították meg. A kistérség gazdasága a központban, Dunaújvárosban koncentrálódik. A városban viszonylag alacsony a munkanélküliség, emellett magas a foglalkoztatottság. Itt található a kistérségen belül a legtöbb foglalkoztató, amiből következik, hogy a környező településekről is ide jár be az emberek nagy része dolgozni, valamint a szempontjából is fontos legtöbb szolgáltatás is itt található meg. A dunaújvárosi kistérség sokat fejlődött az elmúlt években, és a három déli településen is történtek fejlesztések. Daruszentmiklós, Előszállás és Nagykarácsony fejlesztési törekvéseiket már 2004-ben megfogalmazták a Praedium Future programban, azóta is folyamatosan egyeztetnek egymással. A dunaújvárosi kistérségen belül ez a három település fekszik legmesszebb a központtól, Dunaújvárostól. Több szolgáltatás megtalálható helyben, de ezekből is van olyan, amely csak az egyik településen. Ezért sokszor Dunaújvárost vagy Dunaföldvárt kell felkeresni, ha el akarnak intézni valamit a helyiek. Emellett a tömegközlekedés sem rugalmas a nehezebb megközelítés és a távolság miatt. A szolgáltatások elérhetősége és a közlekedés fejletlensége egymást rontó folyamatok: a rossz közlekedés miatt kevesen használják azt, a kevés utas miatt nem fejlesztik a közlekedést. A helyiek sok szolgáltatásnak nincsenek is tudatában, hogy például a szomszédos településen mi érhető el. Fontos lenne a lakosoknak, hogy könnyebben el tudják érni a szolgáltatásokat (pl. színház, uszoda, városi rendezvények, okmányiroda, stb.), és akkor az igény is nagyobb lenne, amit most gátol a nehezebb elérhetőség. A ban részletesen megvizsgáljuk a helyben és a nagyobb központokban igénybe vehető szolgáltatásokat. Feltárjuk a helyi szolgáltatók belső erősségeit és gyengeségeit, és a külső tényezők által meghatározott jelenlegi lehetőségeket és veszélyeket. Áttekintést adunk a hazai és EU-s jó gyakorlatokról ebben a témakörben, rámutatva a helyben is megvalósítható példákra. Végül konkrét javaslatokat, projektterveket fogalmaz meg a a három szervezet fejlesztésére és együttműködésük erősítésére. 3
2. ELŐSZÁLLÁS, DARUSZENTMIKLÓS ÉS NAGYKARÁCSONY HELYZETELEMZÉSE A SZOLGÁLTATÁSOK SZEMPONTJÁBÓL 2.1 Előszállás bemutatása Története A valószínűleg kun alapítású község a 17. század második felétől a második világháború utáni évtizedekig a cisztercita rend tulajdona volt. A ciszterci rend uradalmának központja volt e település, amely a mai Alsószentiván, Baracs, Daruszentmiklós, Hantos, Mezőfalva, Nagykarácsony, Nagyvenyim falvakat foglalta magába. A két világháború között az ország legjobban jövedelmező birtokainak egyike volt. Előszállás megközelítésére több lehetőség van. Egyrészt elérhető közúton a 6-os út felől Dunaföldvár irányában, illetve 61-es úton Simontornya irányából, valamint a vasúti közlekedés régebben lehetővé tette, hogy a lakók kihasználják a Pusztaszabolcs- Dunaújváros-Paks vonalon közlekedő személyszállító vonatokat, azonban a személyszállítás 2009 óta szünetel. Előszállás közigazgatásilag Előszállás, Róbertvölgy, Nagykarácsonyszállás, Kiskarácsonyszállás és Ménesmajor puszták, valamint Előszállás, Daruhegy és Nagykarácsony szőlőhegyek Hercegfalváról (ma: Mezőfalva) való leválásával, 1928-ban vált önálló településsé. Előszállás ma jellemzően mezőgazdasági jellegű település, bár a lakosság jelentős részét Dunaújváros gyárai, és ipara foglalkozta 4
2.1.1 Népesség alakulása, korszerkezet, képzettség Népesség alakulása népességszám 2012.01.01 2 186 2008.01.01 2 235 2005.01.01 2 417 2001.02.01 3 884 A táblázatból látható, hogy 2001-es népszámlálás óta jelentős mértékben csökkent a népességszám. Míg 2001-ben 3884 lakót számoltak, addig mára már csak 2186 fő él Előszálláson. Ebből a legnagyobb tétel Daruszentmiklós 2002-es kiválása (közel 1500 fő), azonban azóta is csökken népesség. Ez többek között köszönhető a magas munkanélküliségnek, illetve a település elszigeteltségének. Korszerkezet Előszállás korszerkezetében a 15-59 közötti korcsoport dominál, ami előnynek számít a foglalkoztatás szempontjából. Ezt követi az időskorúak aránya 23%-kal, illetve a legkevesebben a 14 év alatti korcsoport tagjai vannak, arányuk 14%. Ezek az arányok megfelelnek az országos átlagnak. 5
Foglalkoztatottság Előszállás foglalkoztatottságát tekintve igen nagymértékű elmaradottságról beszélhetünk. Ugyanis a statisztikát megnézve a dunaújvárosi kistérségen belül a tárgyalt három település (köztük Előszállás is) hátrányos helyzetűnek tekinthető a nagy arányú munkanélküliség szempontjából. A diagram a 2012-es év három negyedévének adatait szemlélteti. Megfigyelhető, hogy a regisztrált munkanélküliek száma nem egész egy év alatt alig csökkent. Míg az év elején 173 fő volt regisztrálva, nyáron 143 fővel számolhatunk, tehát cirka 8 hónap alatt 30 fővel csökkent a munkanélküliek száma. A végzettség szerinti megoszlást megvizsgálva látható, hogy a munkanélküliek körében az általános iskolát végzettek aránya a legnagyobb, mintegy 41%-ka. Ezt követi a szakmunkásképzői végzettség, amely aránya 29%. A legkevesebb munkanélküli az egyetemet, illetve főiskolát végzettek között van. Számuk elenyésző, de megemlíthető, hogy a főiskolát végzettek munkanélküliek száma egy év alatt 1-ről 5 főre emelkedett. 6
Korcsoportok szerinti megoszlásban megfigyelhető, hogy a harmadik negyedév értékei alapján a 20-24 éves korcsoportnál a legtöbb a munkanélküliek száma, 23 fő. Az egyenletes, és legnagyobb csökkenést a 30-34 éves korcsoportnál tapasztalhatjuk, ahol 27 főről 15 főre csökkent az érték. Alacsony értékek jellemzik a 20 év alattiak, illetve az 59 év felettiek arányát. A nemek szerinti megoszlásban nem látható lényeges változás az időintervallumon belül. Elmondható, hogy többnyire a férfiak aránya csökkent, ugyanakkor a nők száma emelkedett. Emellett alapvetően a nők esetében majdnem kétszer annyi munkanélküli van, mint a férfiak körében. 7
2.1.2 Közműellátás, közlekedés Közműellátás Csatornázottság, vízellátás, kábel tévé, telefon Előszállás infrastrukturális ellátottsága szinte teljes. A vezetékes vízellátás teljes egészében kiépített, a központi víz ellátottsága 100%-os. Továbbá az ivóvíz jó minősítésű. A csapadék vízelvezetése megoldott, a község nem tekinthető árvízveszélyes területnek. A csatornázottság kiépítése jelenleg egy benyújtott pályázat elbírálása alatt áll, teljes kiépülésére a közeljövőben várhatóan sor kerül, valamint egy külön szennyvíztisztító kiépülését tervezi a községvezetés. Mára már a telefonellátottság is teljesnek mondható. Míg a telefonállottság 100%-os, addig a kábel tévé-ellátottság csupán 50%-os értéket mutat. A helyi eseményeket az Előszállási Televízió közvetíti. Ugyanez a helyzet az internet-ellátottságot illetően, ahol körülbelül 50% a bekötöttség, azonban wifi nem található a településen. Villany, gáz szolgáltatás Előszállás áramellátásán belül a villanyellátottságot tekintve belterületileg teljese, azaz 100%-os, gázellátottságot tekintve 95%-os beépítettségről beszélhetünk. Közlekedés Úthálózat A közlekedés elemzéséhez először az úthálózatot kell megvizsgálnunk közelebbről. Előszállás úthálózatát tekintve igen kis mértékben kiépített. Főként sima földutak fedik a területet, nincs összefüggő aszfaltos úthálózat. 8
Ahogy a diagramon is látható, az útviszonyokat illetően az aszfaltos utak képviselik az egyik legkisebb hányadot, mindössze 20%-ot. Ezt előzi meg a 10%-os értéket mutató földes utak aránya, végül elmondható, hogy a legnagyobb arányt képviselő csoport a salakos utak csoportja, amely 70%-ot tesz ki. Előszállás közlekedését tekintve földrajzilag kedvező helyen fekszik. Az M6-os autópálya kiépülésével könnyen elérhető a kistérségben, valamint közvetlen összeköttetésben van a fővárossal. Közvetlen mellette halad el a 61-es számú főút, amely könnyen megközelíthetővé teszi Dunaföldvárt, vagy az M6-os autópályának köszönhetően Dunaújváros is könnyen elérhető, mindössze 30 perc alatt. A két nagyobb város közelsége fontos mind a munkalehetőséget, mind pedig a településen nem elérhető szolgáltatások e városokban való meglétét tekintve. Közlekedés Autóbusszal való közlekedés A település távolsága Dunaújvárostól (km) Menetidő (személygépkocsival) (perc) Autóbusz járatok száma Autóbusz járatok menetideje (perc) Megvásárolt jegyeken szereplő km Plusz km, amit fizetni kell (max.) Daruszentmiklós 24,6 20 23 53 (46-1ó 50) 20-25 1 Előszállás 25,1 25 23 53 (46-1ó 50) 30-35 9 Nagykarácsony 23,5 34 9 46 (34-1ó 12) 25 2 Előszállás tömegközlekedésében az egyik legnagyobb problémát az autóbusszal történő közlekedés jelenti. Előszállás lakóinak jelentős száma ingázik naponta a környező nagyobb településekre, úgy, mint Dunaföldvárra, vagy Dunaújvárosba. Azonban az ingázást nagy 9
mértékben nehezíti, hogy a buszjáratok a célterület elérése előtt végigjárják a közelben található településeket, lényegesen meghosszabbítva ezzel a menetidőt. A buszforgalmat a VOLÁNBUSZ bonyolítja le. A távolsági vonalon a fő közlekedési pontok között napi 23 járat közlekedik. A településen egy helyen állnak meg a buszok. Vonatközlekedés A település távolsága Dunaújvárost ól (km) Vonat járatok száma Vonat járatok száma menetideje A megvásárolt jegyeken szereplő km Vasút állomás A km különbségek Daruszentmiklós 24,6 0 0 0 nincs 0 Előszállás 25,1 (6 volt) (21 ha lenne) (21 ha lenne) van (-4) Nagykarácsony 23,5 6 21 20 van -4 Az Előszálláson áthaladó vasút a Mezőföld-Paks vasútvonalhoz tartozik. Ezen a vonalon a mai napig teherszállítás történik heti 3-4 alaklommal. 2009-ig személyszállítást is bonyolítottak Előszállás felé, azonban az évet követően beszüntették azt. A községben élő, dolgozó emberek nagy részének Dunaújvárosban van munkahelye, ahova jelenleg csak busszal, vagy személyautóval tudnak eljutni. Korábban a személyszállító vonatokból 6 járat volt. Ezeket a járatokat napi rendszerességgel 35-40 fő vette igénybe. Vasútállomással rendelkezik a település. 10
2.1.3 A Község szellemiségének, kulturális és sportéletének jellemzői Egyesületek, alapítványok A település életében fontos szerepet játszanak a civil egyesületek, valamint az alapítványok. Tizenegy bejegyzett civil egyesület működik a településen. A településen működő civil szervezetek: horgászegyesület Sportegyesület Polgárőrség Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány Faluszépítő Egylet Nagycsaládosok Egyesülete Téliállás Lovassport Egyesület Gazdakör Országos Lakásotthoni Szakmai Egyesület Előszállási Vállalkozók Egyesülete Óvodáskorú Gyermekekért Alapítvány Égigérőfa Alapítvány Előszállási Polgárok Érdekvédelmi Szervezete Önkéntes Tűzoltó Egyesület Rozmaring Nyugdíjas Klub Hagyományőrző Nyugdíjas Klub Parlandó Női Kar Ifjúsági klub Diákönkormányzat Mozgássérültek Egyesülete Előszállási Aikido Klub Kincskereső Klub Példamutató munkásságuk alapján kiemelhető a Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány, akik többek között a község kulturális életéért felelnek. Az egyesület 1991-ben kezdte meg működését, és ez a szervezet felel a Teleház működtetéséért is. A Hagyományőrző Nyugdíjas Klub őrzi és ápolja Előszállás évtizedekre visszanyúló emlékeit és hagyományait, tagjai igyekeznek a fiataloknak átadni a község értékeit. Művelődés, kulturális élet Előszállás közművelődése a helyi iskolában zajlik. Évfolyamonként egy osztály található, és körülbelül 170 gyerek látogatja az órákat. A településen található óvoda, ahol három csoportba összesen 87 gyermek jár. A község rendelkezik saját művelődési házzal és könyvtárral, ahol összesen 5000 kötet áll rendelkezésre az olvasni vágyóknak. A könyvtár a Kossuth Lajos Művelődési Központban működik. Számos kőkereszt, illetve szobrászati emlék látható a település több részén, amelyek többnyire a 19.-20. sz. fordulójáról származnak. 11
Sportélet Előszállás sportéletét a sportegyesület alakítja, amely rendelkezik egy nagypályával, és öltözővel. A labdarúgó csapat története régre nyúlik vissza. Az Előszállás SE már 1947- ben megalakult, de hivatalosan 1952-ben alapították. A csapat jó néhány évet a megyei másodosztályban töltött, azonban 2007-ben a harmadosztályba került, ahonnan azóta sem tudta felbirkózni magát. Ezenfelül egy nagy, és három kicsi focipálya található. Újdonság az Aikido klub működése, akik ezzel a japán harcművészettel ismertetik meg az érdeklődőket, mozgást és szellemiséget tanulva (http://eloszallas-aikido.hu/). 12
2.1.4 Előszállás intézményei Oktatási intézmények Előszállás iskolával és óvodával is rendelkezik. A Patakparti Óvoda 3 csoportot foglalkoztat. Az Árpád Fejedelem Általános és Szakiskola egyben általános iskolai és középiskolai feladatokat lát el. Az iskola több mint 50 éve áll fenn. 12 tanteremmel rendelkezik, illetve egy nagy tornateremmel. Szociális- és családügyi ellátás A településen a szociális hálózata igen kiépített. Családsegítő és gyermekjóléti szolgálat is megtalálható helyben. A magán szociális otthon idősek otthonaként funkcionál, ugyanakkor, aki nem teheti meg, hogy itt vegyék gondozásba, azoknak akár a házi gondozás is megoldott. Az egyetlen hátrány az ellátással kapcsolatban, hogy nincs kiépítve jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, amely az idős korosztály nagy aránya miatt, a nyugalmuk és biztonságuk érdekében indokolt lenne. Egészségügyi intézmények Orvosi ellátás terén lenne még mit fejleszteni. Háziorvos, védőnő, fogorvos mind megtalálható a településen, azonban sürgős helyzetek esetében mentőszolgálat híján a szomszédos nagyobb városokat kell felkeresniük a helyieknek (Dunaújvárost vagy Dunaföldvárt). Emellett gyógytorna és fizikoterápia sincs a térségben. 13
Egyéb intézmények, látnivalók Művelődés szempontjából fontos az idelátogatók figyelmébe ajánlani Előszállás nevezetességeit. A Kisboldogasszony római katolikus plébánia templom 1778-ban épült. A barokk stílusú épületen számos építész dolgozott, falképei is az 1700-as évekből származnak. A neobarokk falképeket 1913-ban Kuczka Mihály, székesfehérvári festő készítette. A templomot fennállása során kétszer tatarozták, illetve egyszer renoválták a festményeket. A legutolsó felújítást követően, a 2000-es években az épület új cserépfedést kapott, és a temlpom megújult kívül-belül. Később a falfestmények teljes körű felújítására is sor került 2002-ben. Ahogy az a bevezetőben kiderül, Előszállás az egykori ciszterci uradalom nagybirtoka volt. Így az egyik legnagyobb látványosság egyértelműen a volt ciszterci rendház épülete. A lakosok számára kastély néven ismert rendház barokk stílusú. Az épület sok célt szolgált az elmúlt évtizedekben. Volt székhelye az uradalom jószágkormányzójának, vagy a gazdasági apparátus központja, de működött már nyugalmazott rendtagok szállásaként is. 1949-ben elvették a rendtől, 1950-től az 1990-es évek közepéig állami gondozott gyerekek nevelőotthonaként működött. Ezt követően visszakerült a rend tulajdonába, jelenleg üres. Az egykor hozzátartozó, gazdag növényzetű Cifrakertet jelenleg újra gondozza a faluközösség. A ciszterci birodalomnak számos gazdasági épülete fennmaradt a községben, amelyek többnyire elhanyagolt állapotban vannak. Felújításuk a turizmus szempontjából mindenképp érdemes volna. A gazdasági épületek rendszerint a 18 században épültek. Néhány látogatásra érdemes épület többek között a kastély, a Bagolyvár, illetve a mai Teleház. 14
2.2 Daruszentmiklós bemutatása Története Daruszentmiklós a fent bemutatott településből, Előszállásból vált ki, és 2002 októberében vált önálló településsé. A szintén kunok által alapított terület a 18. százasban a ciszterci rend zirci apátságának földbirtoka volt. 1927-ben Előszállás névvel egyesítették a helységeket és a terület a sárbogárdi járásba sorolták be. Daruhegy, Daruszentmiklós elődje ekkor egy lakott külterület volt, a zirci apátság tulajdona, Herczegfalva község határában feküdt. A daruhegyiek elégedetlenségének oka alapvetően az 1922-es földreform volt, ami az akkori lakosság nagy-arányú növekedését eredményezte. Daruhegy népessége 1944-ben már meghaladta az 1200 főt, ami arra sarkallta a lakosokat, hogy adjanak hangot önállósodási törekvéseiknek. Daruszentmiklós a 2002. évi önkormányzati választásokkal önálló településsé alakult. Az Előszállásból kivált község saját önkormányzati képviselő testületet és polgármestert választott. Daruszentmiklós három kisebb településrészt foglal magába: Daruhegyet, Kisszentmiklóst és Dánieltelepet. 2.2.1 A népesség alakulása, társadalmi szerkezet, képzettség A népesség alakulása Daruszentmiklós népességének alakulását elsősorban a az 1922-es földreform, majd a falu önállósodása alakította. 2003.01.01 1347 2004.01.01 1469 2005.01.01 1492 2006.01.01 1526 2007.01.01 1600 2008.01.01 1643 2009.01.01 1642 2010.01.01 1598 2011.01.01 1624 2012.01.01 1596 A 2002-es függetlenedést követően a népesség lassú, ám tartós növekedést mutat. Azonban 2011-ről 2012-re majdnem 30 fővel csökkent a népesség. 15
A térségben a 15-59 éves korcsoport aránya a legnagyobb, 61%, azaz 786 fő. Őket követi a 60 év felettiek száma 309 fővel, végül a legkisebb arányt a 0-14 éves korcsoport képviseli 15 %-kal, vagyis 198 fővel. A fiatalok és az idősek aránya is kis mértékben meghaladja az országos átlagot. Képzettség A táblázat szemlélteti a lakosság képzettség szerinti megoszlását. A lakosok legnagyobb száma középfokú végzettséggel rendelkezik. Pozitív azonban, hogy a gazdaságilag aktív korúak körében mindenki be tudta fejezni a középiskolát. A 8 osztályt, vagy az alatt végzett lakosok többnyire az időskorúak közül kerülnek ki. Az egyetemet, vagy főiskolát végzettek aránya elenyésző, mindössze 3%. Ez azzal magyarázható, hogy az itt élő emberek nagy része ipari tevékenységgel foglalkozik, ezek a foglalkozások többnyire szakmunkás képzettséget igényelnek. 16
Gazdasági aktivitás Aktív keresők száma 595 Inaktív keresők száma 302 Eltartottak száma 289 Munkanélküliek 106 Főállású őstermelők száma 1 A táblázatból kiderül, hogy a munkaképes korúak közül (786 fő) 595 fő aktív kereső. Az inaktív keresők 23%-ot képviselnek, Viszonylag nagy-arányú munkanélküliséggel számolhatunk (8%). A községben csupán egyetlen egy főállású őstermelő van jelen a statisztikai adatok szerint, ami nem azt jelenti, hogy háttérbe szorul a mezőgazdasági szféra, hanem azt, hogy ezt a foglalkozási formát jellemzően nem használják. Foglalkoztatottság Mindenképp pozitívnak mondható, hogy a munkaképes korúak számának 76%-ka dolgozik. Foglalkoztatás hely szerint helyben dolgozó aktív keresők száma 26 bejárók száma 28 eljárók száma 569 településen foglalkoztatott aktív kereső (helyben dolgozó+bejáró) 54 Negatív tény azonban, hogy a helyben dolgozó lakosok száma csupán 26 fő. Ennél több a településre bejáró, más településhez tartozó dolgozók száma. A dolgozó lakosok szinte egésze, 96%-ka jár el a településről máshova dolgozni. Ezek alapján a településről összességében megállapítható, hogy leginkább egy alvótelepülési funkciót tölt be jelenleg. 17
Daruszentmiklóson a lakosok legnagyobb része ipari tevékenységgel foglalkozik, főként magánvállalkozásoknál. Mezőgazdasági tevékenységük nem számottevő, azonban kedvező, hogy második legnagyobb arányt a III. szektorban dolgozók képviselik. A munkanélküliséget illetően a mutató folyamatos csökkenést mutat. Alig egy év alatt 32 fővel kevesebb munkanélkülit regisztráltak. A végzettség szerinti megoszlás azt mutatja, hogy ezen emberek közül a legtöbben csak általános iskolát végeztek, bár számuk csökken. 18
Ezt követi a szakmunkásképzőt végzettek aránya. Mindegyik végzettségnél csökkenő tendencia figyelhető meg, kivéve a gimnáziumot illetően, itt folyamatos növekedést regisztráltak, számuk egyre csak növekszik. Az is megállapítható, hogy egyetemi, valamint főiskolai végzettséggel rendelkezők körében nem tapasztalható számottevő munkanélküliség. A munkanélküliség korcsoport szerinti megoszlása hasonló helyzetet mutat, mint Előszálláson. Legnagyobb számban a 3. negyedévben itt is a 20-24 év közötti korcsoport közül kerülnek ki a munkanélküliek. A legkisebb arányban a 20 év alattiak, illetve az 59 év felettiek vannak. A legnagyobb mértékű csökkenés a 30-34 év közötti korcsoportot érte. 19
A diagram világosan szemlélteti, hogy mindhárom időszakban magasabb a nők aránya, mint a férfiaké. Azonban szakaszonként jelentősem csökkent a férfiak száma, ahol majdnem 45%-kos csökkenésről beszélhetünk az első negyedév és a harmadik negyedév között. A nők esetében sokkal alacsonyabb, 17%-kos csökkenésről beszélhetünk a két végpont esetében, habár ez esetben a második negyedévhez képest harmadik negyedévre ismét növekedett a mutató. 20
2.2.2 Közműellátás, közlekedés Közműellátás Daruszentmiklós infrastrukturális ellátottsága hiányosnak mondható. Igaz a villanyellátottság, valamint belterületen a gázellátottság teljesen kiépített, a csatornázásról ez nem mondható el. Daruszentmiklóson nincs kiépített csatornahálózat. Ellenben a csapadék vízelvezetése megoldott, illetve az ivóvíz minősége kiváló. A közműellátást tekintve pozitív eredmény, hogy a telefon, a kábeltévé, valamint az internet ellátottság 100%-os, de a település nem rendelkezik helyi tévével, és wifi szolgáltatás sem található a helységben. Mindezek mellett a község korszerű honlapja igyekszik értesíteni az érdeklődőket és a lakosokat az aktuális hírekről, és történésekről, valamint saját Facebook-csoporttal is rendelkezik a település. Közlekedés Daruszentmiklós útviszonyokat tekintve lényegesen jobb helyzetben van, mint Előszállás, bár ennek oka főleg a mellékutak alacsonyabb száma és aránya. Itt az aszfaltos műutak 50%-ot tesznek ki, igaz ennek 48%-ka állami tulajdonú közút. A földes út aránya 20%-ot képvisel, míg az egyéb kategória teszi ki a maradék 30%-ot, a salakos utak arányát. Daruszentmiklós közlekedése alapvetően több problémát vet fel. Mint, ahogy a másik két vizsgált településen, itt is ez az egyik legégetőbb probléma a közlekedés a szolgáltatásokat illetően. 21
Autóbusszal való közlekedés A település távolsága Dunaújvárostól (km) Menetidő (személygépkocsival) (perc) Autóbusz járatok száma Autóbusz járatok menetideje (perc) Megvásárolt jegyeken szereplő km Plusz km, amit fizetni kell (max.) Daruszentmiklós 24,6 20 23 53 (46-1ó 50) 20-25 1 Előszállás 25,1 25 23 53 (46-1ó 50) 30-35 9 Nagykarácsony 23,5 34 9 46 (34-1ó 12) 25 2 A fenti táblázatot megvizsgálva hasonló következtetésre juthatunk, mint Előszállás esetében. Ez azzal magyarázható, hogy a két települést csupán egy rövid útszakasz választja el egymástól. Így az autóbusz járatokat illetően a probléma ugyanaz: azaz a buszok egy körutazást tesznek a környező falvakban, mielőtt a céltelepülésre megérkeznének. Ezáltal a menetidő lényegesen meghosszabbodik. Az ezzel kapcsolatos további problémákat nem taglalom, tekintve, hogy teljes mértékben megegyezik az előző település problémakörével. Vonattal való közlekedés A település távolsága Dunaújvárost ól (km) Vonat járatok száma Vonat járatok száma menetideje A megvásárolt jegyeken szereplő km Vasút állomás A km különbségek Daruszentmiklós 24,6 0 0 0 nincs 0 Előszállás 25,1 (6 volt) (21 ha lenne) (21 ha lenne) van (-4) Nagykarácsony 23,5 6 21 20 van -4 Mint, ahogy a táblázatból kiderül, Daruszentmiklóson nem megy keresztül a Mezőföld- Paks vasútjárat, vasútállomással nem rendelkezik. Mivel a busz járatokkal való közlekedés igen komplikált (hosszú menetidő, átszállás, várakozás, drágább bérletek stb.), a vonattal történő ingázás sokkal vonzóbb alternatíva az emberek számára (lásd: Vonattal való közlekedés Előszálláson). Először ügye a fentebb szemléltetett gondot kellene megoldani, ami a személyszállítás beszüntetését jelenti Előszállás felé. Ha sikerülne visszaállítani a személyszállítást, utána lehetne kezdeményezni egy mikrobusz indítását az Előszállási vasútállomásra, hiszen csupán 2 km-re fekszik Daruszentmiklóstól, és még mindig kifizetődőbb, és gyorsabb megoldás, mint feleslegesen plusz 50 percet tölteni a buszokon. 2.2.3 A Község szellemiségének, kulturális és sportéletének jellemzői Egyesületek, alapítványok Civil szervezetek, alapítványok nagy számban működnek a településen. A térségben a kulturális, és szabadidős programokért, az oktatás-nevelésért, az ifjúsági- és gyermekvédelemért és érdekképviseletért a KISSZENTMIKLÓS-DARUHEGY Gyermekeinek és Ifjúságának Jövőjéért Alapítvány felel. A magyar hagyományok ápolásával, széles körű megismertetésével a Magyar Hagyományőrző és Lovas Egyesület foglalkozik. Daruszentmiklós civil szervezetei: - Magyar Mentőszolgálat Alapítvány (Dunaújvárosban működik, csak a székhelye található helyben) 22
- Daruszentmiklósi Polgárőrség - Falulánc Kulturális és Közérdekű Szövetség - KISSZENTMIKLÓS-DARUHEGY Gyermekeinek és Ifjúságának Jövőjéért Alapítvány - Kisszentmiklósi Baráti Társaság Közhasznú Egyesület - Magyar Hagyományőrző és Lovas Egyesület - Daruszentmiklósi Sportegyesület Művelődés, kulturális élet 1913-ban adták át Daruhelyen az első osztatlan, egy tantermes iskolát. 1930-ban készült el a Dánieltelep máig is szép iskolaépülete, a Klebelsberg-kúria. 1960-ban mellette építették fel a nagyiskolát, amelyet az 1980-as évek elején bővítették és korszerűsítették. A nyolc osztályos községi iskola Benedek Elek nevét vette fel és 2008-tól a mezőfalvi általános iskola tagintézménye. A településen található továbbá iskolai könyvtár, és óvoda is. A faluban évek óta megrendezett falunap már hagyománynak számít, melyen színes előadásokkal és programokkal várják az odalátogatókat. 2.2.4 Daruszentmiklós intézményei Oktatási intézmények Mint említettük, Daruszentmiklós rendelkezik egy nyolcosztályos általános iskolával, ellenben középiskola nem található a községben, ami arra készteti a 14 év felettieket, hogy a környező településekre ingázzanak a továbbtanulás érdekében, ami több problémát vet fel, főként a tömegközlekedés hiányosságai miatt. Továbbá egy napközis óvoda látja el a kisgyermekek körüli mindennapos teendőket. Szociális- és családügyi ellátás Daruszentmiklóson egyaránt található családügyi, és gyermekjóléti szolgálat, valamint házi gondozást is igénybe lehet venni. Hátrány, hogy nem található idősek számára kialakított gondozóhelység, illetve nincs kiépített jelzőrendszeres házi segítségnyújtás sem. Pozitív, hogy a településen működő Magyar Mentőszolgálat Alapítvány segíti a civil mentőszolgálatokat, valamint oktatásaikkal, képzéseikkel, működésükhöz szükséges feltételek megteremtésével támogatja őket. Egészségügyi intézmények Az alapszükségleteknek megfelelő szolgáltatások megtalálhatóak a községben, úgy, mint háziorvos, vagy védőnő, ellenben nem található gyógytorna, vagy fizikoterápiás képzés, és mentőállomás sem. Sajnálatos módon a település lakosai osztoznak Előszállással a fogorvosi ellátást illetően. 23
Sportintézmények Daruszentmiklóson nem található sportcsarnok, egyedül egy sportpálya található az Általános iskola mellett. A sportpályát teljes mértékben kihasználják a helyiek, a Daruszentmiklósi Sportegyesület azzal a céllal jött létre, hogy a község lakói részére sportversenyeket szervezzen meg és bonyolítson le az egészséges életmód, és az életvitel népszerűsítése érdekében. Egyéb intézmények A községben megtalálható Barátság-házat, valamint ifjúsági házat lehet igénybe venni magánrendezvények lebonyolítására, továbbá itt lehet elszállásolni a vendégeket. 24
2.3 Nagykarácsony Története Nagykarácsony Fejér megyében, Mezőföldön fekvő település, Dunaújvárostól 19, Sárbogárdtól 14 kilométerre fekszik. Közúton elérhető a 63-as főút felől, valamint az M6- os Dunaföldvári lehajtójánál Előszálláson keresztül. A község legrégebbi ránk maradt írásos emlékei szintén a kunok idejéből való, pontosabban IV. Béla uralkodásának idejéből. Az itt élő kunokat megkereszteltette, majd a nemzettség székekké szerveződött. A cisztercita uradalom karja elérte Nagykarácsonyt is, ebben az időben(1700-as évek) a települést faluként tartják számon. Községként jóval később, 1952-ben jött létre Előszállás Karácsonyszállás nevezetű részéből, valamint néhány közeli majorságból, és pusztából. Marhapásztorok, summások, cselédek építették az első tanyákat. Az egykori summások Heves megyéből Nagykarácsonyba települtek jó termőföldjeik miatt, majd az őslakosokkal együtt egységes falut hoztak létre. A summások letelepülésük előtt Előszállásra vitték legeltetni állataikat, majd Nagykarácsony környékén gyűltek össze ünnepelni, így tettek eleget vallási kötelezettségeiknek. 2.3.1 Népesség alakulása, foglalkoztatottság Népesség alakulása Nagykarácsony lakónépessége a 2001. évi népszámlálás óta folyamatosan csökken. Tizenegy év alatt 156 fővel csökkent a népessége. Nagykarácsony népességének alakulása 2012.01.01 1 361 2011.01.01 1 369 2010.01.01 1 384 2007.01.01 1 481 2004.01.01 1 520 2001.02.01 1 517 Forrás: KSH Foglalkoztatottság A fogyatkozás többek között a szolgáltatások hiányának, a rossz megélhetési körülményeknek, valamint a nagyarányú munkanélküliségnek tudható be. 25