ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 23. BEÁS NYELV EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2011. május 23. 8:00 I. Olvasott szöveg értése Időtartam: 70 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Beás nyelv emelt szint írásbeli vizsga I. Olvasott szöveg értése
Fontos tudnivalók A vizsgázó először figyelmesen olvassa el az adott feladat utasítását, majd nézze meg a nullával (0) jelölt mintamegoldást! Az utasítást és a mintamegoldást pontosan követve a megfelelő helyre írja be megoldását! A nem megfelelő helyre és nem egyértelműen leírt, illetőleg nem egyértelműen olvasható megoldásokat a javító tanár az értékelésnél nem veheti figyelembe. Ha a vizsgázó ugyanarra a kérdésre egymást kizáró tartalmú megoldásokat ad, azokra nem kap pontot. Mivel minden feladat eredeti beás szöveghez kapcsolódik, előfordulhat, hogy a vizsgázó több szót nem ismer. Az ismeretlen szavak egy részének szövegbeli jelentését a szövegkörnyezetből kikövetkeztetheti, de megértésük nem feltétlenül szükséges a feladat helyes megoldásához. Ezért csak azokat az információkat keresse meg a szövegben, amelyekre a feladat rákérdez! Ahol a feladat megoldásához táblázat készült, a vizsgázó kizárólag a táblázatba írja be megoldását. Csak akkor írjon a szövegbe, ha az utasítás és a mintamegoldás kifejezetten erre utal! Ahol a vizsgázónak saját szavaival kell válaszolnia a kérdésekre, ügyeljen arra, hogy válasza a szövegre támaszkodjon, és tömör legyen, de terjedjen ki minden kért információra! A vizsgázó az egyes feladatok megoldása után olvassa el még egyszer az egész szöveget úgy, hogy az a megoldásokkal együtt teljes egészet alkosson! A vizsgázó módosíthatja a már leírt megoldását. Ebben az esetben egyértelműen húzza át, és jól megkülönböztethetően írja mellé a módosított megoldást, mert csak az így beazonosítható módosítás fogadható el az értékeléskor! A vizsgázó a feladatlapra ne írja rá a saját nevét! A vizsgázó megválaszthatja a feladatok megoldásának sorrendjét. A feladatok megoldásához segédeszköz nem használható. írásbeli vizsga, I. vizsgarész 2 / 8 2011. május 23.
I. Umără szévegusztá, sî tîrîjé-l alá pă mondatulá, káré, gîngyésty, kă gyirépt ăj! Unu (0) c-árătăny! În táblázatu-l zsjosz, nu-j szlobod sză szkrij, kă álá á lu méstyéru-j! Gyurá ku lukru în bănărijé binyé kutá, dá mulc kupij áve, sî repé tyiltije bányi, sjé kăpătá. Kupiji în calyé mîndré umblá, nisj lor nu ji-jrá milă dă bány pă calyé. În ánurilye dăpă sjinsjzăsj Gyurá s-o kumpărát on motor. Toc dîn kumpányé or vinyit sză-l vádă. Átunsj inká nisj pă lakotelep n-áve numá arékic motorurj. Pă lakotelepusztá ungurj săgye, nu-jrá dăpártyé dă kumpányé. Motorusztá máré hásznă j-adusz lu Gyuri. K-asztá umblá ku cîgánká-j în păduré dăpă bodză, dăpă dugyé, dăpă kăpsuny dăpă sjigogyi. Sî dăpă buréc ku motor mirzsje. Áprapé nu-szrá mulc buréc, kă mulcînsj ly-áduná. Dă várá toc buréc mănká. Dá sî kînd dîn Harkány mirzsje sză sză szkelzsjé, s-átunsj ku motor mirzsje. Ápáje ro bună-jrá pă mirzsuku lu Gyuri, kă ro mult îl dure mirzsuku. Bányási d-ábe sză vigye, k-ásá nyégri-szrá dă szkrumu-l dă kărbuny, ká vurcá, numá otyi sî gyintyi lyi sză vigye unyirj áfáră. Táré ástyiptá, kit sz-ázsungă sză sză pată szpălá, sză sză pată szkelzsjé dă prau-l dă kărbuny. Odátă pă ublok bukunye Isfán, kupilu-l dîn cîgány, sî-ntribá: - Gyură, szusz jésty má? - Dá. - zîsje jél szumnurosz sî însjét sz-o szkulát dîn pát. - Kityé sjászurj ăsz? - Sjinsj sî zsumătátyé, îngribestyé tyé, k-ony kisliji dîn lukru, sî styij, sjé krunt ăj fénéku. Gyurá átunsj inká nisj n-o trikut dă pátruszprăzesj, áve dă gînd sză-nvecé máj, dá părinci luj nu l-or lăszát, ásá sz-o jilintkizit dă kémives în iskuláje, hungyé umblá. Frátyi szo Jánăs sz-o szkulát ku jél, dá nisj o vorbă n-o szfătit, nisj otyi nu s-o dăstyisz, numá ástyiptá, kit frátyi szo sză purnyászkă, kă sî jél áve dă gînd sză márgă sză lukré-n păduré. (Forrás: Részlet Szigeti János: Fekete tüzek árnyékában című kisregényéből. Kézirat. Beásra fordította: Pálmainé Orsós Anna) (0) Gyurá în bănărijé nu kutá binyé. gyirépt ăj nu-j gyirépt (1) Bány mulc áve, dá pă calyé nu tyiltije. gyirépt ăj nu-j gyirépt (2) Pă lok, hungyé săgye, toc áfel motor áve, ká Gyurá. gyirépt ăj nu-j gyirépt (3) Gyurá ku motoru mirzsje în lukru. gyirépt ăj nu-j gyirépt (4) Kémives áve dă gînd sză fijé, dá nu l-or lat szusz. gyirépt ăj nu-j gyirépt (5) Gyurá áve on frátyé, káré uvig ku jél umblá-n păduré. gyirépt ăj nu-j gyirépt (6) Isfán áprapé săgye dă Gyurá. gyirépt ăj nu-j gyirépt (7) Máj repé dă sásză purnye în lukru. gyirépt ăj nu-j gyirépt (8) Dăpă lukru dîn bănărije vurcă vingye. gyirépt ăj nu-j gyirépt (9) Pă Gyurá mult îl dure mirzsuku. gyirépt ăj nu-j gyirépt 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Gy 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Max. Elért 9 írásbeli vizsga, I. vizsgarész 3 / 8 2011. május 23.
II. Umără szévegusztá, sî kată sjé, lá sjé sză cînyé. Unu (0) c-árătăny. (0) Dákă sjinyivá mult kusztă, mult vegyé, multyé rîndurj sză mujtă-n sjévá, îj vinyé-n firé zîlyilye máj mîndré, sjévá, sjé nu patyé sză mujtyé. Sî ku minyé-j ásá. Kînd îm vinyé-n firé arékityé zîlyé, o sjászurj mîndré, nu birij ku lákrimilye-m, sî p-áje mă gîngyészk, sjé ku nurok misz, kă s-ásztá fel ám văzut în kuszt. (10) Kînd lá Bálátonă m-ám áflát ku cîgánu-m. Má patykă sî sjinsjzăsj áj dă zîlyé-jrá ásztá. Ásá dă dauăzăsj dă áj dă zîlyé-jrám. Jo ku mámá sî ku tátá ám foszt lá untyu mnyo pă gustyijé p-o szăptămînă. Várá-jrá, sî kăldură máré. (11) Untyu mnyo ny-arătát on fugádo áprapé dă kásză, hungyé săgye, sî ny-o szpusz, kă jél ákulo szuktule sză umblyé. Odát-ány mérsz ku jél. Ánume-l kunustye în fugádoulá. Kînd l-or lat dă vestyé, repé j-ádusje o beré álbă, kă styije, kă áje-j plásjé. (12) Átunsj l-ám văzut pă Jánăs. Ákulo lukrá în fugádo. Mulcînsj nu-nkregyé, kă poc sză plásj pă sjinyivá, pă káré átunsj îl véz în kuszt máj înti, dá jo înkréd, kă sî ku minyé ásá-jrá.. Kînd tátá áve dă gînd sză-j je o beré lu untyu mnyo, styijem, k-o vinyit dobá, sză-l kunoszk pă JÉL. (13) Zîsjem lu tátyi, kă maj jo j-oj ádusjé lor buturá. M-ám dusz lá pult, dá tot pă Jánăs mă ujtám. Trémurám, ubrázu-m rosu sz-o făkut, ro mă szîmcem. Sjé-c pot dá? întribá jél dă minyé ku fălusjijé-n háng. (14) J-ám kiszinit, sî kicusdujinsj ány purnyit lá másză. M-o-ntribát: Kum tyé tyámă? Ruzsá zîsjem. Dăp-áje l-or tyimát l-a másză, s-o mérsz. Tátá sî untyu mnyo unyirj sză áflă, dá kînd vinyé uná, sî butură jestyé, átunsj sză mujtă-n fugádo. (15) Dá átunsj fălasză-jrám, kînd m-o vinyit în firé, kă patykă numá átunsj ony merzsjé ákásză, kînd sz-o-nntyizsjé fugádou. Ásá oj áve dobă sză mă duk lá jél kumvá, sî sză szfătészk ku jél ocără. Dá numá áje nu styijem, kum sză fák. (16) Kum p-ásztá mă gîngyem, o vinyit lá másză lîngă noj. Kristárurilye lyé dusje-nnápoj. Na, áku, o nisjkînd. gîngyem. Repé m-ám but iditou, m-ám szkulát szusz, s-ám purnyit dăpă jél, ku kristáru-l gol. Du-l sî ásztá j-ám zîsz. (17) Jél m-o-ntribát, ám dă gînd máj unu o nu, dá jo repé j-ám zîsz: Numá numilye-c ám dă gînd sză styu. (18) Dá ásztá nu-jrá dăsztul. Lá sásză oj szfărsî áisj. N-áj vojé sză szfătijény hungyivá? întribá. Á kum sză nu. zîsjem fălasză. Gîngyem, kă n-o fi sásză sjászurj ásztăz. (19) Răkaré-jrá áfáră, dá nu nyi-jrá nisj frig, nisj káld, kă szarilye nu árgye má ásá táré. Ány mérsz zsjosz lá Bálátonă, s-ány săzut p-o pjátră máré. (20) Szfătijeny, rîgyeny, pjetré misj zvărlyeny în ápă, sî nyé ujtány dăpártyé, kum kăgye-n ápă vînătă. Kutotu ásá mîndru-jrá. Odátă numá m-apukát dă mînă, sî m-o szurutát. Átunsj má styijem, kă jél m-o fi plăkătoru. (Forrás: Kalányos István) írásbeli vizsga, I. vizsgarész 4 / 8 2011. május 23.
A. Dă sjé ăjrám fălasză, kînd m-o vinyit în firé k-átunsj ony merzsjé ákásză, kînd fugádou sz-o-ntyizsjé? B. Pîn lá kityé sjászurj o trăbujit sză ástyeptyé pă Jánăs? C. Dă sjé m-ám but buturá s-ám dusz áfáră kristáru-l gol? D. Sj-ám păcît, kînd ám mérsz dăpă butură áfáră lá pult? E. Pă sj-ány săzut zsjosz, kînd dă szárá ány mérsz lá Bálátoná? F. Sjé-j ku minyé, kînd îm vinyé-n firé zîlyilye-j mîndré dă kînvá? G. Dă kic áj ăjrám, kînd lá untyu mnyo ám foszt ku părinci méj lá Bálátoná? H. Kum ăjrám, kînd ám mérsz dăpă buturá lu tátyi? I. Dă sjé-l kunustye pă untyu mnyo lá fugádo? J. În kityé rîndurj trébé sză véz pă sjinyivá sză-l plásj? K. Sj-ám styut jo, kînd odátă Jánăs m-o szurutát? L. Kînd nu merzsjé tátá mnyo lá fugádo? 0 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 F 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 Max. Elért 11 írásbeli vizsga, I. vizsgarész 5 / 8 2011. május 23.
III. Umăr-o szkrijiturásztá! Dăp-áje vij áflá arékityé mondaturj, în káré ár trăbuji sză szkrij sj-o rămász áfáră, dá dîn szkrijiturásztá poc styi. Uná (0) c-árătăny. Într-on szeptember frig or tyimát minto lá cîgánká lu Miski. Bityigasză-jrá je má dă mult, dá áku toc szîmce, kă vál-on báj máré-j. Dăkit nu plyisznye cîgánkásztá. Kînd doktoru, káré ku mintou o vinyit áfáră sz-o ujtát pă je, făr dă-ntribát o băgát-o în kár, s-or dusz-o în korház. Păstyi arékityé zîlyé o murit. Kînd családu-j o styut ásztá, áve dă gînd sz-o dukă ákásză. Dá doktori nu lăszá, kă zîsje, inká trébé sză styijé dă sj-o murit, s-or tije-o szusz. Misku n-áve dă gînd doktori sz-o szpárgă szusz, sză rugá lá jéj sză lásjé sz-o dukă ákásză, kit páză sză-j cîjé. Dá doktori tot nu lăszá, ákárkum sjire jél. Má ásá l-or pusz áfáră pă Misku ku doj aminy dîn korház, kă n-áve dă gînd făr dă cîgánkă-s sză márgă ákásză. Misku dăkit nu zăbunye, dă sjácă-jrá. P-áje sză gîngye, kă hjábá j-o vinyi uná nyámu, hjábá or vinyi toc dă dăpártyé pă páză kum sz-o-ntunyériká, n-or putye păzî pă nyime, kă cîgánká-j nu j-o fi ákásză. Or vinyi toc, dá pă je n-or áflá-o, n-or vigye-o máj odátă, sî je făr dă putujálă o kirili ásá în grapă. Dá sî d-áje ji-jrá frikă, kă dákă or tije-o szusz, dádă sjévá n-or băgá în je înnápoj, or szkatyé dîn je sjévá, sî nisj păntr-asztá nu sz-o putye putulyi în pămînt. Nisjkum n-áve dă gînd ásá sză fijé, ásá sză rămîje. Átit, átit, dă kumvá s-aflát on kunuszkut ákulo-n korház, jél ákulo lukrá, fitije. N-ápo jél numá ku vorbé j-azsutát lu Miski, o ánume o făkut sjévá, nyime nu styijé, dá ákár vic înkregyé, ákár nu, pă száră lá zesjé sjászurj, cîgánká lu Miski ákásză-jrá, pázá n-o rămász. Sj-or făkut dăp-ásztá doktori dîn korház? Pă nyime nu-l irdikile, dá sjinyé styijé ásztá má, kă áje-jrá há máj fontosă, kit sză pată cînyé pázá lu cîgánsjistyije, kit în martyé sză fijé putulyită. Făr dă ásztá nisj cîgánu-j, nisj nyámu cîgánsjistyije n-ár fi foszt în kuszt máj mult bukurosz, kă în kulturá cîgányilor ásá cînyé, trébé sză kápityé mortu uminyijé în szárá, sj-o murit. (Forrás: Miért lopta el felesége holttestét R. Mihály? című történet alapján. In: Szuhay Péter: A magyarországi cigányság kultúrája: etnikus kultúra vagy a szegénység kultúrája. Panoráma: Budapest, 1999. Beásra fordította: Pálmainé Orsós Anna) (0) D-áje or tyimát minto lá cîgánká lu Miski, kă táré plyisznye. 1. Lá cîgány uvig átunsj cînyé páză,.... 2. D-áje n-o lăszá ákásză sz-o dukă pă cîgánká martă, kă áve dă gînd... 3. Dákă cîgánká nu j-o fi áká, n-or putye... 4. Misku d-áje n-áve dă gînd sz-o szpárgă szusz pă cîgánká-j, kă ji-jrá... 5. Gîngye, kă dádă or szkatyé dîn cîgánká-j... 6. On om j-azsutát lu Miski, kit... 7. Pázá n-o rămász, kă lá zesjé, má Miská.. 8. Dákă n-ár fi dusz-o ákásză pă cîgánká-s, în totu kusztu n-ár fi foszt... 9. Dăpă páză dîn korház... 10. Kînd sjinyivá maré, în szárá dă elsé-j fásjé páză, kit sză-s kápityé... 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 Max. Elért 10 írásbeli vizsga, I. vizsgarész 6 / 8 2011. május 23.
írásbeli vizsga, I. vizsgarész 7 / 8 2011. május 23.
maximális pontszám 1. feladat 9 I. Olvasott szöveg értése 2. feladat 11 3. feladat 10 VIZSGAPONT ÖSSZESEN 30 elért pontszám javító tanár Dátum:... I. Olvasott szöveg értése pontszáma egész számra kerekítve programba beírt egész pontszám javító tanár jegyző Dátum:... Dátum:... Megjegyzések: 1. Ha a vizsgázó a II. írásbeli vizsgarész megoldását elkezdte, akkor ez a táblázat és az aláírási rész üresen marad! 2. Ha a vizsga az I. vizsgarész teljesítése közben megszakad, illetve nem folytatódik a II. vizsgarésszel, akkor ez a táblázat és az aláírási rész kitöltendő! írásbeli vizsga, I. vizsgarész 8 / 8 2011. május 23.
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 23. BEÁS NYELV EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2011. május 23. 8:00 II. Nyelvhelyesség Időtartam: 50 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Beás nyelv emelt szint írásbeli vizsga II. Nyelvhelyesség
Fontos tudnivalók A vizsgázó először figyelmesen olvassa el az adott feladat utasítását, majd nézze meg a nullával (0) jelölt mintamegoldást!. Az utasítást és a mintamegoldást pontosan követve a megfelelő helyre írja be megoldását! A nem megfelelő helyre és nem egyértelműen leírt, illetőleg nem egyértelműen olvasható megoldásokat a javító tanár az értékelésnél nem veheti figyelembe. Ha a vizsgázó ugyanarra a kérdésre egymást kizáró tartalmú megoldásokat ad, azokra nem kap pontot. Mivel minden feladat eredeti beás szöveghez kapcsolódik, előfordulhat, hogy a vizsgázó több szót nem ismer. Az ismeretlen szavak egy részének szövegbeli jelentését a szövegkörnyezetből kikövetkeztetheti, de megértésük nem feltétlenül szükséges a feladat helyes megoldásához. Ezért csak azokat az információkat keresse meg a szövegben, amelyekre a feladat rákérdez! Ahol a feladat megoldásához táblázat készült, a vizsgázó kizárólag a táblázatba írja be megoldását. Csak akkor írjon a szövegbe, ha az utasítás és a mintamegoldás kifejezetten erre utal! Ahol a vizsgázónak saját szavaival kell válaszolnia a kérdésekre, ügyeljen arra, hogy válasza a szövegre támaszkodjon és tömör legyen, de terjedjen ki minden kért információra! A vizsgázó az egyes feladatok megoldása után olvassa el még egyszer az egész szöveget úgy, hogy az a megoldásokkal együtt teljes egészet alkosson! A vizsgázó módosíthatja a már leírt megoldását. Ebben az esetben egyértelműen húzza át, és jól megkülönböztethetően írja mellé a módosított megoldást, mert csak az így beazonosítható módosítás fogadható el az értékeléskor! A vizsgázó a feladatlapra ne írja rá a saját nevét! A vizsgázó megválaszthatja a feladatok megoldásának sorrendjét. A feladatok megoldásához segédeszköz nem használható. írásbeli vizsga, II. vizsgarész 2 / 8 2011. május 23.
I. Sjé sză punyény pă loku-l gol? Dîn pátru ályezsjé-l álá, káré l-ány putye ákulo szkri. Unu (0) c-árătăny! Nu dă mult m-ám (0). s-ám mérsz, sză-m kot kumpánye, hungy ám kriszkut. Mágá má multă dobă. d-átunsj, tot gîngyem, kă szuflyitu-m o szări dîn lok, kînd numá m-o vinyit, kă l-oj kutá pă... Máj táré-m bătye szuflyitu, dăkit káru-m. ákulo. Nisj nu styu ku vorbé sză-c zîk átunsj sjé.. Ro m-ám îmmirát, kă s-áku sztă gyálu-l mik. drik, hungyé masá me..sză sádă. Ákulo l-ástyiptá pă mosu mnyo.. Sî jo ám săzut pă gyálulá, sî p-áje m-ám lat, kă-m kură lăkrimilye. (Kalányos István: Cigánynak születtem című munkája alapján fordította Pálmainé Orsós Anna Kaposvár, 2005. (97-102. o.) (0) a) ápukă b) păkát c) ápukát d) apukát 1. a) trikut b) o trikut c) o fuzsjit d) o tresjé 2. a) on fir b) în firé c) pă firé d) lá firé 3. a) în lok b) lok c) loko-l d) lokulá 4. a) pă kálye b) pă kályá c) lá kályé d) în kályé 5. a) szîmc b) szîmcem c) szîmcît d) szîmce 6. a) în b) lá c) lîngă d) dă 7. a) szuktulestyé b) szuktule c) szuktulészk d) szuktulit 8. a) în lukru b) dîn lukru c) pă lukru d) lá lukru 9. a) on pik b) pikă c) on mik d) on măkătyél 10. a) vestyé b) în vestyé c) în vésty d) dă vestyé 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Max. Elért 10 írásbeli vizsga, II. vizsgarész 3 / 8 2011. május 23.
II. Punyé vorbilye, káré-sz îndărăt într-áfelă formă, în sjé fel-ár trăbuji sză lyé hăsznăliny în mondaturilyestye. Unu (0) c-árătăny. (0) ăj Damná lu gyálu-l dă ujágă Odátă-jrá, hungyé nu-jrá, (0) ăjrá odátă on királ. (11) áré Királusztá (11) on kupil mîndru. (12) sză uszkă (13) ăj Ásá sz-o uszkát pămîntu, dă sî făntînyilye (12) város, numá-n făntîná lu királ (13) ápă. Totu szátu városu, sî toc, káré p-ákulo săgye, lá királ umblá dăpă ápă. Fisjorusztá kupilu lu királ ásá dă dauăzăsj dă áj, o dă dauăzăsj sî (14) vegyé unu ăjrá, sî dákă o fátă (14), káré dăpă ápă mirzsje, p- áje mingyár apuká dă kur. D-áje nisj fetyilye tînyiré, nisj nyivestyilye n-áve dă gînd sză márgă ákulo. (15) ságyé Dá în városusztá, în kápu városuluj (15) o bătîrnă. Bătîrnásztá ku unoká-j săgye. (16) maré (17) zîsjé Mumă szá j-(16), kînd fátásztá mikă-jrá. Ásá masă szá o nivilit-o. Masă szá lu fetyistyije má ásá ár fi but ápă, ji-jrá milă lu fătuskilyije dă je. (17) lu masă szá: - Ákársj-o fi, trébé sz-áduk ápă. O purnyit lá királ. Kînd azsunsz lá kurtyé dă királ, l-o văzut pă fisjorulá. Kînd je lá făntînă-jrá, sî tîrîje szusz ápá ku vádrá, fisjorulá sî (18) purnyestyé lyij j-apukát kuru. Kînd fátá (18), l-o blăsztămát pă jél: - Pîn átunsj sză n-áj nisj nurok, nisj lok lá tátă to, nisj cîgánkă, pînsjé nu vij áflá áfelă kásză, sjé felă tátă to áré, dá sî kiritésu sî ublosji (19) ăj áfelyé (19), sjé fel ăsz pă hásztá kásză, dá sî făntîná áfelă sză fijé! în (Forrás: Szapu Magda: Mesemondó és közössége Kaposszentjakabon, MTA Néprajzi Kutatócsoport, Budapest 1985. Kalányos István fordítása) 11 12 13 14 15 16 17 18 19 Max. Elért 9 írásbeli vizsga, II. vizsgarész 4 / 8 2011. május 23.
III. In szévegu-l sjé vinyé, jestyé arékityé vorbé, káré n-áré ákulo lok, ár trăbuji sză lyé lony áfáră. Uná (0) c-árătăny. Zîlyilye-n Szîmmártá Mirá, káré dăp-ocără (0) áré dobă nu numá numilye-s, dá sî áje ny-o szpusz, kă dă 74 áj dă zîlyé-j, ságyé áfáră lîngă drik, pă kápu-j kiszkinyo, sî táré-s trázsjé livigo lulá. Înnentyé-j irodá lu polgármester. Îj dăgyény zuă bună ám, je îs miskă kápu, dăp-áje sză ujtă kum tunăny înlontru. Dá înlontru pă nyime nu áflăny. Numá on pipáros jestyé áfáră, kă cîgánká lu Pă luny, márc sî dă pă mérkurj pă szabadság ăj. K-ánti gîngyeny, dar je-j polgármester, sî nyé gîngyeny, sjé máj biny-ár fi, dák-ány putye Julá sz-o tyimăny szusz. Polgármesteru ávény áku o mérsz d-áisj - nyé zîsjé Miráje, kînd ány întribát-o. Ákulo ságyé - sî ny-arătăt în dăpártyé mă duk - sjé styu jo, în káré ulyică. Lá fogádou-l lá Dallasz trăbujé sză vă-ntursjéc, ákulo-j kásză fásjé dă pátrulye, o dă sjinsjilye. Ány purnyit în pártyásztá sză-l kutăny pă polgármester. În szát săgyény nu nyi-j grou sză-ntribăny pă aminy, kă sî bătîrnyi sî tînyiri cîgányi sî cîgánsjilye umblă pă ulyicilye. Nisj átic kîny szlubozsj, káré nu nyé băntălestyé ku mîná inká n-ám văzut în Ungureme. Áisj misz în Tîrg, dá inká nu mă pot dusjé ákásză zîsjé ályezsjé polgármesteru-n telefon, kînd îl tyimăny, kă cîgánká-j ny-o szpusz számu. În dobásztá ány styut nyimik, kă-n szátusztá ságyé 1126 dă aminy, toc băjás ăsz. Numá popá nyi-j ungur - nyé zîsjé on cîgán, sî áje nyé zîsjé-mmăréc misz, kă 500-550 dă kupij áré bány szátusztá. (0) áré (20) (21) (22) (23) (24) (25) (26) (27) (28) (29) (30) (31) (32) ( Forrás: Tódor János: Útinapló című riportja, Amaro Drom 2003.) 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 Max. Elért 13 írásbeli vizsga, II. vizsgarész 5 / 8 2011. május 23.
IV. Dîn szévegusztá hibizestyé arékityé vorbé, pă káré zsjosz ly-ány szkrisz. Kată lyé loku în szévegusztá. Unu (0) c-árătăny. Sudiku sî birou Odátă-jrá, hungyé nu-jrá, (0). Sudikusztá o flămănzît, s-o purnyit sză-s katyé sjévá mănkáré. (33), lîngă părou mágá on szát. Na, áisj m-oj áflá sjévá mănkáré. gîngye, s-o mérsz în szát. Dá pă hungyé merzsjé Damnyé me, pă lá biro merzsjé. (34), kásză máré áve, sî áloturj, sî pimică, sî gárd máré, sî gru, orz sî kukuruz în szásj, sjigogyi. Sudiku fălosz ăjrá, kînd ásztá o văzut. O sî rămász ákulo. O mănkát dîn gru sî dîn kukuruz, (35) dă szub plutá înnentyé dă pimică. Pă lármă máré sz-o szkulát dîn szomn. Birou azsunsz ákásză, sî táré zbirá ku kálu. Sudiku o mérsz lá kálu, sî l-o-ntribát, kînd birou o mérsz înlontru: Kálulyé! Á sjé báj áré ku tyinyé birou? (36).Dá jo tată zuă lukru. Nu styu, sjé sză fák, ro triszt misz. zîsjé kálu. Nejtyem! zîsjé sudiku. Mînyi c-oj ázsutá jo. (37) ályárgă dăpă jél! Binyé. Dă gyiminyácă, kînd birou o vinyit dăpă kálu, sudiku sz-aszkunsz în sjariku birouluj, (38). Birou sz-o szpărijet, s-alyirgát d-ákulo. Kálu dăpă jél. Birou gîngye, kă kálu áré dă gînd sză-l rugujászkă, sî zbirá birou káluluj: Ájoj, kálu mnyo! Nu fă! (39). Dá kálu ásá dă fălosz ăjrá, (40), dákă birou birijé ku putyeré. (Forrás: Kalányos István mesekölteménye-kézirat) A. Tot mă bátyé, kă nu lukru máj repé. B. Numá, kînd birou sz-o szpărije, C. sî kînd má lá păro-szrá, sudiku j-o muskát pisoru birouluj D. Kum mirzsje, o văzut on păro E. ăjrá odátă on sudik mik F. dă patykă s-áku ályárgă dápă birou G. Ro găzdák ăjrá biroulá H. dăp-áje o but ápă sî sz-o pusz zsjosz I. Nu ty-oj luvi máj mult, numá lásză mă! 0. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. E 33 34 35 36 37 38 39 40 Max. Elért 8 írásbeli vizsga, II. vizsgarész 6 / 8 2011. május 23.
írásbeli vizsga, II. vizsgarész 7 / 8 2011. május 23.
maximális pontszám 1. feladat 9 II. Nyelvhelyesség 2. feladat 10 3. feladat 13 4. feladat 8 Feladatpont összesen 40 VIZSGAPONT ÖSSZESEN 30 elért pontszám javító tanár Dátum:... I. Olvasott szöveg értése II. Nyelvhelyesség pontszáma egész számra kerekítve programba beírt egész pontszám javító tanár jegyző Dátum:... Dátum:... Megjegyzések: 1. Ha a vizsgázó a III. írásbeli vizsgarész megoldását elkezdte, akkor ez a táblázat és az aláírási rész üresen marad! 2. Ha a vizsga a II. vizsgarész teljesítése közben megszakad, illetve nem folytatódik a III. vizsgarésszel, akkor ez a táblázat és az aláírási rész kitöltendő! írásbeli vizsga, II. vizsgarész 8 / 8 2011. május 23.
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 23. BEÁS NYELV EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2011. május 23. 8:00 III. Hallott szöveg értése Időtartam: 30 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Beás nyelv emelt szint írásbeli vizsga III. Hallott szöveg értése
írásbeli vizsga, III. vizsgarész 2 / 8 2011. május 23.
Fontos tudnivalók Bună zuă! Áku vij áhuzî trij szévegurj. Vizsgásztá sztă dîn trij feladaturj. Pă lîngă szévegurilyestye or fi feladaturj, káré pă pipárasjé trébujé sză lyé fásj. Sjé, kum trăbu sză fásj, c-ány szkrisz zsjosz înnentye dă feladaturj, sî poc umărá pă pipárasé, káré trăbu sză lyé umplyij. On széveg sză kizdilestyé sî sză szfărsestyé ku zené. Dăp-áje umără pă pipáros, sjé trăbu sză fásj. Dăp-ásztá vij áhuzî szévegu odátă. Dăpă szévegu ony fi însjét, sză poc lukrá ku feladaturilye. Máj odátă vij áhuzî szévegu. Dăp-ásztá îc dăgyény máj ocără dobă, sză véz, biny-áj umplut pipárasilye, o nu. Dă trijzăsj dă percurj máj lung nu patyé sză cîjé feladatusztá. Sză áj nurok! írásbeli vizsga, III. vizsgarész 3 / 8 2011. május 23.
Szévegu-l dă elsé Áku vij áhuzî kum sză gîngye băjási dă iskulă. Káré-j gyirépt, álá tîrîjé-l alá! Pă unu c-árătăny, kum ány gîngyit: (0) În multyé rîndurj zîsjé, kă a) băjási nu umblă mult în iskulă. b) kislijestyé dîn iskulă. 1. Părinci uvig áje áré dă gînd, kit a) gyirépt sză ájvé. b) kupiji lor máj binyé sză kustyé. 2. Băjási d-áje n-ázsunzsjé máj înnentyé, a) kă máj dîn zsjosz purnyestyé. b) nisj sză szkrijé nu styijé. 3. Kînvá kupiji-j a) dă băjás în hudvár sză zsuká b) dă ungur în iskulă-nvăcá. 4. Kînvá lá băjás fetyilye, a) învăcă sză fjárbă. b) învăcá, kit máj mult sză styijé. 5. Cîgánsjilye... a) umblá în szát în napszám b) în păduré lyemnyé făsje. 6. D-áje nu-nvácă băjási, kă a) iskulá-j însjinstyé. b) iskulá nu-j lyésznyikă. 7. Părinci inká n-or văzut, a) iskulă d-înlontru b) pă sjé-j bună iskulá. 8. Păkînd fisjori vinyé sză-nsjersjé,... a) fetyilye áré diplomă. b) or învăcát, sjé kum sză fákă-n kuszt 9. Máré rusînyé ár fi foszt kînvá, a) dákă o fátă ár fi styut kărpi b) nu sz-á fi-nvăcát sz-ásztrîngă. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Max. Elért 9 írásbeli vizsga, III. vizsgarész 4 / 8 2011. május 23.
Szévegu-l dă dauălye Áku vij áhuzî kum kusztá o băjisîcă bătîrnă szîngură. Szkrijé o vorbă pă loku-l gol în mondaturj, kum c-ány árătát! Áku má ám dă sáptyézăsj dă áj. (0) Áku má ám trikut dă sáptyézăsj dă áj. 10. Jo dă mult tot szîngură kuszt, kă cîgánu-m.... 11. Ávem dă gînd sză mă duk., dá tot kuszt inká. 12. Kupiji nostri nu ságyé ku minyé, toc într-á lor család..., 13. În lunásztá ro mult trébé sză. pă ápă. 14. Gîngyem, kă sz-o rupt..., sî ápá o kurát în pămînt. 15. Odátă, kînd sî cîgánu-m kusztá ánume ásá... 16. Kînvá jo szpălám în tată zî. szăptămînă 17. Jo nu mă szkăld în tată zî, numá.. 18. Niskum nu pot.... 10 11 12 13 14 15 16 17 18 Max. Elért 9 írásbeli vizsga, III. vizsgarész 5 / 8 2011. május 23.
Szévegu-l dă trijilye Áku vij áhuzî kînd mă ujtă pă Luná plyină. În feladatusztá trébé sză dáj váloszurj pă sjé-ntribăny! Unu c-árătăny! (0) Hungyé săgyem jo dă kupil mik?... Átunsj în kumpányé săgyem. (19) Dă sjé nu săgye băjásî în szát, ká unguri? (20) Sjé fel nyi-jrá szuflyitu ákulo în kumpányá szărákă? (21) Păntru sjé-jrá lá noj dă várá mirosz bun? (22) Sjé făsje dă szárá cîgányi în kumpányé? (23) Dá kupiji átunsj hungyé-szrá? (24) Kînd ny-o tyimát pă noj masá me uná? (25) Sjé ny-arătát je nauă? (26) Sjé fák jo uvig, kînd luná-j plyină? (27) Sjinyé-m vinyé átunsj uvig în firé? (28) Dă sjé ár fi je fălasză, d-ár styi sjé fák jo? 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 Max. Elért 10 írásbeli vizsga, III. vizsgarész 6 / 8 2011. május 23.
írásbeli vizsga, III. vizsgarész 7 / 8 2011. május 23.
maximális pontszám 1. feladat 9 III. Hallott szöveg értése 2. feladat 9 3. feladat 10 Feladatpont összesen 28 VIZSGAPONT ÖSSZESEN 30 elért pontszám javító tanár Dátum:... I. Olvasott szöveg értése II. Nyelvhelyesség III. Hallott szöveg értése pontszáma egész számra kerekítve programba beírt egész pontszám javító tanár jegyző Dátum:... Dátum:... Megjegyzések: 1. Ha a vizsgázó a IV. írásbeli vizsgarész megoldását elkezdte, akkor ez a táblázat és az aláírási rész üresen marad! 2. Ha a vizsga a III. vizsgarész teljesítése közben megszakad, illetve nem folytatódik a IV. vizsgarésszel, akkor ez a táblázat és az aláírási rész kitöltendő! írásbeli vizsga, III. vizsgarész 8 / 8 2011. május 23.
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 23. BEÁS NYELV EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2011. május 23. 8:00 IV. Íráskészség Időtartam: 90 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Beás nyelv emelt szint írásbeli vizsga IV. Íráskészség
Fontos tudnivalók A vizsgázó először figyelmesen olvassa el az adott feladat utasítását, irányító szempontjait, és csak azután lásson a feladat megoldásához! Ajánlatos piszkozatot írni, de időt kell hagyni a tisztázat leírására is. Természetesen a piszkozat is csak beás nyelven készülhet. A tisztázat leírása után a piszkozatot egyértelműen és teljes terjedelmében át kell húzni. Az értékelés kizárólag a tisztázat alapján történik. Ha a vizsgázó nem írt piszkozatot, akkor természetesen az tekintendő tisztázatnak, amit leírt. A feladat kidolgozásakor a vizsgázó törekedjen a megadott kommunikációs cél elérésére, és érintsen minden irányító szempontot! Ügyeljen a minimális terjedelem elérésére, de ne haladja meg jelentősen a maximális terjedelmet sem! Szótárt csak végső esetben használjon, igyekezzen saját aktív szókincsére támaszkodni! Felhasználhatja az irányító szempontokban megjelenő kifejezéseket is. A fölösleges szótárhasználat sok időt vesz el, és megnöveli a tévedés lehetőségét. A feladatlapra a megoldásokon kívül más információt (pl. saját név) nem szabad írni. A vizsgázó megválaszthatja a feladatok megoldásának sorrendjét. A feladatok megoldásához nyomtatott szótár használható. írásbeli vizsga, IV. vizsgarész 2 / 8 2011. május 23.
I. C-áj kăpătát on észténdij sî tyé poc dusjé pă trij luny în áltá cáră lyimbé sză-nvéc. Ro fălosz/fălasză jésty, dá nu styij pă sjinyé sză-c lásj kászá sî florilye, d-áje szkrijé o kártyijé lu mătusă tá, sză vijé în kászá tá pînsjé tu nu jésty ákásză. Feladatusztá trébé sză-l fásj! În kártyijé szkrijé dă sjé máj în zsjosz c-ány szkrisz: 1. Păntru sjé c-o vinyit mătusá tá în firé? 2. Hungyé tyé dusj? 3. Pă kită dobă? 4. Sjé ár trébuji sză fákă mătusá tál á tyinyé? 5. Kit ji-j plătyi, o je kit sză-c plătyászkă? Într-áje rînd vij szkrijé dă ponturilyestye, kum áj dă gînd. Kártyije sză stye dîn o 120 150 dă vorbé. Sză nu mujc, kum trăbu kártyijé sză szkrij! írásbeli vizsga, IV. vizsgarész 3 / 8 2011. május 23.
.. II. Ályezsjé-c dîn feladaturj, sjé vinyé 1. sî 2. o témă, sî szkrijé dă unu! 1. În ujság ány umărát tu sj-áj fásjé în loku cîgánsjistyije? O cîgánkă o szkrisz în ujság, kă tot sză szfăgyestyé ku cîgánu-s, kă jél áje zîsjé, unyirj o pálmă ázsută, kit kupiji máj buny sză fijé. Je mágá áje ásá gîngyetyé, kă n-ár fi szlobod niskînd ku pálmă sză lyé niviliny pă kupiji nostri. Nisjkum nu sză patyé igyizi, d-ájé lyéntrábă pă toc, káré umără: sjé gîngyestyé, sjinyé áré gyirépt? Dá tu sjé gîngyésty dă ásztá? Szkrijé-c véleményu, kákînd într-on ujság áj szkri. Bágă számă sjé máj în zsjosz c-ány szkrisz: 1. Dă sjé c-áj ápukát tollá? 2. Dar sî tu c-áj kăpătát unyirj arékityé pălmj, o nu? 3. Ny-ázsută o pálmă, o nyé băntălestyé? 4. Szlobod sză-l luviny p-álá, káré n-áré átitá putyeré dăkit noj, o ji-j frikă sză nyé luvászkă-nnápoj? 5. Sjé gîngyésty tu dă părinc, káré îs bátyé kupiji? Sză nu fijé szkrijiturá-c máj szkurtă, dăkit 200-250 dă vorbé. D-on pont sză nu szkrij dă dauă gondolaturj máj pucîn! írásbeli vizsga, IV. vizsgarész 4 / 8 2011. május 23.
2. Într-on ujság ám umărát Sză-nvăcăny lyimbé o nu? Dákă dauă o máj multyé lyimbé-nvăcăny, ásztá ny-ádusjé hásznă, o nu? Mulcînsj gîngyestyé, kă dăsjé máj multyé lyimbé szfătijiny, k-atit máj mult nyé făsjény. Arékic áje zîsjé, kă dákă într-o dobă nu numá o lyimbă-nvăcăny, átunsj máj însjét învăcăny sză szfătijiny, kă sză kivirlestyé lyimbilyestye în noj. Máj mulcînsj gîngájé dîn kupij, káré dauă lyimbé-nvácă, sî nu-sz ásá ku firé, ká káré numá o lyimbă-nvácă - zîsjé arékic. Bágă számá sjé-ntribăny: 1. Dákă putyény, sză lyé-nvăcăny lu kupiji nostri máj o lyimbă, o nu? 2. Dákă dá, átunsj kînd ár trăbuji sză kizdiliászkă kupiji lyimbé szănvecé? 3. Gyirépt patyé sză fijé, kă kupiji, káré máj multyé lyimbé-nvácă mulcînsj gîngájé? 4. Dákă tu áj áve on kupil, tu sj-áj zîsjé: sză-n-vecé lyimbé dă kupil mik, o áré dobă kînd o krestyé? 5. Sjé sză fákă părinci káré dauă lyimbé szfătestyé, pă káré sz-o-nvecé kupilu, o pă káré nu? Szkrijé, káré áj ályész:.......... írásbeli vizsga, IV. vizsgarész 5 / 8 2011. május 23.
................ írásbeli vizsga, IV. vizsgarész 6 / 8 2011. május 23.
írásbeli vizsga, IV. vizsgarész 7 / 8 2011. május 23.
Feladat Értékelési szempont maximális pontszám A feladat teljesítése és a szöveg hosszúsága 4 1. Érthetőség, nyelvi megformálás 5 Íráskép 1 Összesen 10 A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése 5 Hangnem, az olvasóban keltett benyomás 2 Szövegalkotás 4 2. Szókincs, kifejezésmód 4 Nyelvhelyesség, helyesírás 4 Íráskép 1 Összesen 20 IV. Íráskészség pontszáma 30 elért pontszám javító tanár Dátum: I. Olvasott szöveg értése II. Nyelvhelyesség III. Hallott szöveg értése IV. Íráskészség pontszáma egész számra kerekítve programba beírt egész pontszám javító tanár jegyző Dátum:... Dátum:... írásbeli vizsga, IV. vizsgarész 8 / 8 2011. május 23.