KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

Átírás

1 ÉRETTSÉGI VIZSGA május 23. BEÁS NYELV KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA május 23. 8:00 I. Olvasott szöveg értése Időtartam: 60 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Beás nyelv középszint írásbeli vizsga I. Olvasott szöveg értése

2 Fontos tudnivalók A vizsgázó először figyelmesen olvassa el az adott feladat utasítását, majd nézze meg a nullával (0) jelölt mintamegoldást! Az utasítást és a mintamegoldást pontosan követve a megfelelő helyre írja be megoldását! A nem megfelelő helyre és nem egyértelműen leírt, illetőleg nem egyértelműen olvasható megoldásokat a javító tanár az értékeléskor nem veheti figyelembe. Ha a vizsgázó ugyanarra a kérdésre egymást kizáró tartalmú megoldásokat ad, azokra nem kap pontot. Mivel minden feladat eredeti beás szöveghez kapcsolódik, előfordulhat, hogy a vizsgázó több szót nem ismer. Az ismeretlen szavak egy részének szövegbeli jelentését a szövegkörnyezetből kikövetkeztetheti, de megértésük nem feltétlenül szükséges a feladat helyes megoldásához. Ezért csak azokat az információkat keresse meg a szövegben, amelyekre a feladat rákérdez! Ahol a feladat megoldásához táblázat készült, a vizsgázó kizárólag a táblázatba írja be megoldását! Csak akkor írjon a szövegbe, ha az utasítás és a mintamegoldás kifejezetten erre utal! Ahol a vizsgázónak saját szavaival kell válaszolnia a kérdésekre, ügyeljen arra, hogy válasza a szövegre támaszkodjon, és tömör legyen, de terjedjen ki minden kért információra! A vizsgázó az egyes feladatok megoldása után olvassa el még egyszer az egész szöveget úgy, hogy az a megoldásokkal együtt teljes egészet alkosson! A vizsgázó módosíthatja a már leírt megoldását. Ebben az esetben egyértelműen húzza át, és jól megkülönböztethetően írja mellé a módosított megoldást, mert csak az így azonosítható módosítás fogadható el az értékeléskor! A vizsgázó megválaszthatja a feladatok megoldásának sorrendjét. A feladatok megoldásához segédeszköz nem használható. írásbeli vizsga, I. összetevő 2 / május 23.

3 I. Umără szévegusztá, sî szkrijé-l bétu-l sjé trébé zsjosz! Unu (0) c-árătăny! GY= gyirépt N= nu-j gyirépt Dákă nyé ujtăny kéril în lumecárá, vigyény, kă tatyé áloturilye áré on szin. Kînd kizdilény sză kutăny, dă sjé áré szinurj, átunsj vigyény, kă nu d-áje, kit máj mîndré sză fijé mágá în multyé rîndurj sî ásztá fontosă-j. Szinu lu áloturj sî d-áje ji-j fontos, kit în kuszt sză pată sză rămîjé. Dákă on álot máj táré szin áré, pă hălálánt álot îl szpárijé, sî átunsj, kînd nu-j ásá dă máré, sî táré, ká hălálánt, káré l-ár mănká sî máj binyé fuzsjé d-ákulo. On szin táré sî átunsj ăj fontos, kînd on álot îs kată păretye. Káré máj táré szin áré, álá-j máj ku putyeré, sî álá máj mult mănkáré-s patyé sz-ásztrîngă. Dá kum ăj ásztá lá aminy? Sî lá jéj jestyé áfel? Aminyi fără szin táré vinyé pă lumecárá, tyár pelye lor áré szin. Aminyi îs patyé fistyi sî tyéptu, sî păru. Dá dîn aminy nu cîgányi-s fistyestyé păru, kum ány ástyiptá, dá máj binyé cîgánsjilye. Kînvá numá mujérilye-j găzdásjé, dăp-áje sî bătîrnyilye-s fistye păru. Áku má sî tînyiri umblă lá fodrász, dákă nu ji-j drág dă szinu dă păr. Dă arékityé áj dă zîlyé máj binyé păru-l rosu-jrá în divat, dăp-áje păru-l álb. Zîsje, kă melir áré-n păr, kînd nu totu-l fistye numá arékityé tincsurj. Dá dă kînd or lat dă vestyé, kă mujérilye, káré pă álb îs fistyestyé păru máj mulcînsj bityizsjestyé-n rák, d-átunsj máj pucîny îs fásjé păr álb. Áku má dîn tînyirj mulcînsj îs fistyestyé păru pă nyérgu o pă széke. Jestyé, káré lyé kivirlestyé szinurilye, kit máj binyé áfel sză fijé, kit ákársjinyé sză gîngyászkă, k-ásá or năszkut. Pă lîng-ásztá tînyirj mulc áré păr tărkát. Gálbin, rosu, lilă, vergyé, vînăt. În multyé rîndurj ány întribá: dá dă sjé? Dă sjé áré dă gînd aminyi sză-s fistyászkă păru pă ált szin? Bătîrnyi n-áré dă gînd sză sză putulyászkă-ntr-áje, kă szămbătărnyestyé sî sz-or álbi, tînyiri mágá áje áré dă gînd sz-áretyé, kă álc ăsz, dăkit héjelánc. (Forrás: Kalányos István 2009) (0) Sză vegyé, dákă-j sjinyivá szărák, kă álá n-áré păr fistyit. (1) Tînyiri toc áré dă gînd sză ájvé álfel păr. (2) Máj înti păru-l álb, dăp-áje mágá păru-l rosu-jrá-n divat. (3) Păru-l széke sî păru-l nyégru áku o vinyit în divat. (4) D-áje-s fistyestyé păru cîgánsjilye, kit sză ájvé álfel szin dă păr, dăkit ku sjé or năszkut. (5) Kînd on tînăr îs fistyestyé păru, áré dă gînd sz-áretyé, kă nu-j áfel, ká áltu. (0) (1) (2) (3) (4) (5) N Max. Elért 5 írásbeli vizsga, I. összetevő 3 / május 23.

4 II. Umără-l pă szévegusztá, sî szkrijé válosz pă loku-l gol. Unu (0) c-árătăny! În táblázatu-l dă zsjosz, nu-j szlobod sză szkrij, kă álá-j á lu méstyér! Áku dă kîrboj îc părészk, sjé pă lumecárá păstyihungyé mănînkă. Pă kîrboj dîn Dél-Amerika l-or ádusz spanyolurilye, sî aminyi dîn Anglia or făkut sză fijé kunuszkut păstyi tot. Nu numá d-áje, kă-n ákársjéfel pămînt krestyé, dá sî d-áje, kă multyé mănkărj putyény sză făsjény dîn kîrbajé. Ákár lyé frizsjény, ákár lyé firbény, uvig putyény sză făsjény sjévá ált. Dákă lyé frizsjény în dărăburj márj, nu sză frizsjé ásá táré. Dá dákă în filijé lunzsj sză frizsjé, máj repé sză uszkă. În étteremurj în multyé rîndurj sjirény kîrbajé friptyé, kă repé gátá-sz, sî átunsj putyény sză mănkăny, kînd nyé-ngribiny. Lîngă kárnyé friptă, o ákár lîngă szălártă-sz bunyé kîrbajilyestye. Dá dîn kîrbajé fertyé ku sjápă, sî ku majonéz, putyény sză făsjény szălátră resjé. Zámă dă kîrboj, o fézelék dă kîrboj, kit numá arékityé mănkărj sză vă zîk, káré dîn kîrbajé făsjény. Dákă kîrboju ásá întrég, în unu-l kusjény ku kazsá pă jél, sî numá dăp-áje-l tyisztiliny, kînd sză kasjé, ku sunkă, ku szlănyină o ku kărnát, o ku ou fért - vásjoră bună patyé fi. Má dă mult styijény, kă kîrboju-l fért urvusság bun ăj s-átunsj, kînd nyé daré inyimá. (0) Hungyé-j kunuszkut kîrboju? Pă tată lume, păstyihungyé. (Forrás: Kalányos István 2009) (6) Dă hungy-o vinyit kîrboju lá noj?... (7) Dă sjé ly-ij drág lu aminy dă kîrboj?... (8) Kum făsjény dă mănkát dîn kîrboj?... (9) Sjé fel mănkărj fásjé dîn kîrboj?... (10) Kită dobă trébé lá kîrbajé friptyé?... (11) Lîngă sjé mănkăny kîrbajé?... (12) Kum îl mănkăny pă kîrboju-l kopt în unu?... (13) Pă sjé-j urvusság bun kîrboju? Max. Elért 8 írásbeli vizsga, I. összetevő 4 / május 23.

5 III. Umăr-o pă puvásztásztá! Dăp-áje vij áflá arékityé mondaturj, în káré ár trăbuji sză szkrij, sj-o rămász áfáră. Ásztá dîn szkrijiturásztá poc styi. Uná (0) c-árătăny! În zîlyilye nastré, kînd într-on család sî tátá sî mámá trébé sză lukré, sză ájvé bány dăsztuly, gînd máré-j, sjinyé sză lyé păzászkă pă kupiji. Kînvá, kînd ku bătîrnyi uná săgye, nu-jrá ásá máré gînd ásztá, ká áku. În multyé rîndurj vigyény, kă bătîrnyi dăpártyé ságyé, sî máj binyé kînd szărbătaré máré-j, átunsj îs vegyé pă unosjilye. Mágá unoká nu numá átunsj ár fi ku vojé ku mosu szo, sî ku masă szá, kînd părinci n-áré răgáz. Mulc kupiji mulc purnyestyé-n iskulă ku tyelyé sî ku tilifon în gît. Kupijistye szîngurj ăsz ákásză, pîn sjé părinci ázsunzsjé dîn lukru. Kupijistye nu-nvácă ásá binyé, nu styijé sjé-j szlobod sză fákă, sjé nu-j szlobod, sî dákă gîndurj áré, o lu sjinyivá ár áve dă gînd sză szpujé sjévá, nu-j nyime lîngă jéj. D-áje ár fi fontos, kit kînd părinci ákásză-sz, pă lîngă lukru sză fijé máj mult sî ku kupiji. Sză nu-l lăszăny pă kupilu tot înnentyé dă tévé sză sádă, dákă n-áré, sjé sză fákă. Uvig nyé áflăny k-aje gînd, kă kupilu tot înnentyé dă tévé krestyé. Odátă numá áje lony dă vestyé, kă nisj nu-l kunustyény pă kupilu nosztru. Nisj áje nu nyi-j fontos, kum învácă, dá nisj áje nu styijé mulcînsj, sjé-j fălusjije, sjé nyé jilintestyé, kînd on kupil ny-árátă nauă - părinci lor, dákă jegy bun îs kápătă. Jestyé kupij, lu káré lyé merzsjé voje dă-nvăcálă, sî dákă pă sjászurilye în iskulă nu lyé bágă számá, átunsj repé patyé bukuji. Áfel kupij repé áflă kályé re. Sî patyé fi, kă ákásză părinci nu styijé dă nyimik, pîn sjé odátă nu vinyé rindéri. Trébé sză nyé gîngyiny, sjé făsjény păntru családu nosztru, sî sjé făsjény ánume binyé-j sî lu családu nosztru. Unyirj patykă máj pucîny bány sî máj mult fásjé. Dákă styijény, kă családu nosztru pă lok bun ăj, sî kupilu styijé, ákár sjé fel gînd áré, kă jestyé lá sjiny sză márgă. Ku máj máré vojé sză kunastyé ku aminy, máj dăstyisz ăj, nu ji-j frikă dă sjévá nou, sî uvig sză-ndură sză szpujé gyiriptátye. (Forrás: Kalányos István 2009) írásbeli vizsga, I. összetevő 5 / május 23.

6 Lu tátyi sî lu mámi gînd ji-j, kînd trébé sză lukré, (0) pă sjinyé sză lyé lásjé pă kupiji. dá n-áré Kînvá ásztá nu-jrá ásá máré gînd, kă (14) Bătîrnyi în multyé rîndurj máj binyé átunsj îs (15) vegyé unosjilye, kînd szărbătarilye vinyé, kă Mulc kupij umblă-n iskulă ku (16) Kupijistye nu-nvăcá ásá (17) Dákă gîndurj áré kupijistye, nu styijé (18) Nu-j szlobod sză-l lăszăny pă kupilu tată zuă tot (19) înnentyé. Kupiji, káré szîngurj ăsz, (20) Lu mulcînsj kupij lyé merzsjé vojé dă (21) Trébé sză nyé gîngyiny, lukru nosztru ánume (22) Unyirj ku bány pucîny máj mult (23) Lu kupij binyé lyé kágyé, kînd styijé, kă nu-sz (24) szîngurj, sî ku gîndurilye sjé áré, patyé sză márgă Lu kupij, ku káré părinci sză tiridestyé, nu ji-j frikă dă (25) Max. Elért 12 írásbeli vizsga, I. összetevő 6 / május 23.

7 IV. Umără-l pă szévegusztá, sî szkrijé vorbá bună pă loku-l gol! On feladat (0) má c-ány făkut! În kászá nasztră multyé kényvé jestyé. Mámá tot áje-m zîsje - má dă dobá kînd mik ăjrám -, kă dîn kényé oj fi ku firé. Je numá sásză usztájurj áré, dá tot umără, kînd áré răgáz. Máj binyé dă járná ji-j drág, k-átunsj áfáră nu-áré lukru. N-ávény bány mulc, nisj tátá, nisj mámá nu kată mult, bány pucîny îs kápătă, dá kînd ávény ocără bány, mirzsjény sză nyé lony o kényvé bună. Tátá numá ujság umără, sî máj binyé rádio áhugyé. Sî jo mult umăr. Má kînd în uvodă umblám, styijem sză szkrju. Ásá m-ám însjirkát sză szkrju, ká aminyi-n ujság. Dá repé m-ám învăcát sî sză umăr. Ku vojé învăcám în iskulă, sî áku fălosz misz, kînd o kényvé érdekesă ápuk în mînă. În iskulă uvig nyé styimbány kényvilye ku urtásji méj. (Forrás: Kalányos István 2009) În kászá nasztră (0) kényvé multyé poc vigye. Mámá zîsje, kă dîn kényvé (26) pot sză fju. Mámá tot ku kényvé în (27) ăj, kînd áré răgáz. Sî dîn bányi sjé nyé rămîjé kényvé (28). Sî mámá, sî tátá bány (29) îs kápătă. Tátá máj pucîn (30), dăkit mámá Max. Elért 5 írásbeli vizsga, I. összetevő 7 / május 23.

8 maximális pontszám I. feladat 5 I. Olvasott szöveg értése II. feladat 8 III. feladat 12 IV. feladat 5 FELADATPONT ÖSSZESEN 30 VIZSGAPONT ÖSSZESEN 33 elért pontszám javító tanár Dátum:.. I. Olvasott szöveg értése pontszáma egész számra kerekítve programba beírt egész pontszám javító tanár jegyző Dátum:.. Dátum:.. Megjegyzések: 1. Ha a vizsgázó a II. írásbeli összetevő megoldását elkezdte, akkor ez a táblázat és az aláírási rész üresen marad! 2. Ha a vizsga az I. összetevő teljesítése közben megszakad, illetve nem folytatódik a II. összetevővel, akkor ez a táblázat és az aláírási rész kitöltendő! írásbeli vizsga, I. összetevő 8 / május 23.

9 ÉRETTSÉGI VIZSGA május 23. BEÁS NYELV KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA május 23. 8:00 II. Nyelvhelyesség Időtartam: 30 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Beás nyelv középszint írásbeli vizsga II. Nyelvhelyesség

10 Fontos tudnivalók A vizsgázó először figyelmesen olvassa el az adott feladat utasítását, majd nézze meg a nullával (0) jelölt mintamegoldást! Az utasítást és a mintamegoldást pontosan követve a megfelelő helyre írja be megoldását! A nem megfelelő helyre és nem egyértelműen leírt, illetőleg nem egyértelműen olvasható megoldásokat a javító tanár az értékeléskor nem veheti figyelembe. Ha a vizsgázó ugyanarra a kérdésre egymást kizáró tartalmú megoldásokat ad, azokra nem kap pontot. Mivel minden feladat eredeti beás szöveghez kapcsolódik, előfordulhat, hogy a vizsgázó több szót nem ismer. Az ismeretlen szavak egy részének szövegbeli jelentését a szövegkörnyezetből kikövetkeztetheti, de megértésük nem feltétlenül szükséges a feladat helyes megoldásához. Ezért csak azokat az információkat keresse meg a szövegben, amelyekre a feladat rákérdez! Ahol a feladat megoldásához táblázat készült, a vizsgázó kizárólag a táblázatba írja be megoldását! Csak akkor írjon a szövegbe, ha az utasítás és a mintamegoldás kifejezetten erre utal! Ahol a vizsgázónak saját szavaival kell válaszolnia a kérdésekre, ügyeljen arra, hogy válasza a szövegre támaszkodjon és tömör legyen, de terjedjen ki minden kért információra! A vizsgázó az egyes feladatok megoldása után olvassa el még egyszer az egész szöveget úgy, hogy az a megoldásokkal együtt teljes egészet alkosson! A vizsgázó módosíthatja a már leírt megoldását. Ebben az esetben egyértelműen húzza át, és jól megkülönböztethetően írja mellé a módosított megoldást, mert csak az így azonosítható módosítás fogadható el az értékeléskor! A vizsgázó megválaszthatja a feladatok megoldásának sorrendjét. A feladatok megoldásához segédeszköz nem használható. írásbeli vizsga, II. összetevő 2 / május 23.

11 írásbeli vizsga, II. összetevő 3 / május 23.

12 I. Kată vorbá, káré merzsjé pă loku-l gol! Unu c-ány făkut. (G) flaré; (A) o mujeré; (B ) ákásză; (C) szăptămînă; (D) krák; E) ráză;(f) ánu-l; (H) kăpătát; (I) sjirép Pă zuă dă năszkut, m-ám (1) o flaré în sjirép dă lá cîgánu-m. Ám pusz-o áfáră-n ublok sză-s kápityé (2), sî în tată (3) ám udát-o. Odátă numá o kizdilit sză krászkă. Máré (G) flaré sz-o făkut dîn je, sî dă lá ulyică sză vigye, kă ro mîndră-jrá. În szomszédu nyé, (4) bătîrnă ságyé, în tată zî sztătye lá ubloku nosztru, sî lung sză ujtá pă flarásztá. Odátă vinyem jo dîn boltă (5) sî vigyem, kă járă ákulo-jrá. S-o sjirut on (6) dîn flaráje. Zîsje, kă sî je m-o dá dîn florj, sjé áré. Na, în (7), sj-o vinyit, odátă ásá pă lá pásty, kum mirzsjem pă ulyică, ám văzut, kă dăkit nu păstyi tot ăjrá într-on (8) áfelă flaré, ká á me, dá nu păstyi mult mágá má toc dauă sjirépurj áve-n ublok, kă sî bătărnucá ny-o dát on krák dîn flare lyij. (Forrás: Kalányos István 2009) (0) (1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8) G Max. Elért 8 írásbeli vizsga, II. összetevő 4 / május 23.

13 II. Szkrijé vorbilyestye în formă gyiráptă pă vonalurj! Sză bázsj számá, kit p-on vonal numá o vorbă sză szkrij! O vorbă (0) má c-ány szkrisz înlontru! (0) ăj (9) sză dusjé (10) ádusjé (11) dusjé (12) szpárijé (13) krestyé Kînd mik (0) ăjrám, ro frikă mi-jrá dă întunyerik. Áku má nu prisjép, dă sjé, dá átunsj sî pă pisáré mi-jrá frikă (9) áfáră, kînd szarilye (10) zsjosz, mágá nu trăbuje sză mă duk dăpártyé. Patykă dă dráku mi-jrá frikă, kă m-(11), kă masá me k-ásztá mă tot (12). Tátá numá rîgye pă bulunzálá lu masî, kă sî jél ásá (13) szusz. Dá kînd máj máré m-ám făkut, má nu-j înkrigyem lu masî. Nisj dráku, nisj (14) vinyé zmou n-(14) dăpă minyé, kînd d-áje tot ám mérsz áfáră naptye. (Forrás: Kalányos István 2009) (9) (10) (11) (12) (13) (14) Max. Elért 6 írásbeli vizsga, II. összetevő 5 / május 23.

14 III. Sjé poc szkrijé pă loku-l gol în szévegusztá? Jililestyé-l ku vonalu, káré vorbă-j bună! On mondat (0) má c-ány făkut! Tátá-n bănărijé (0), álá kînd ázsunzsje ákásză, nyimik nu făsje. Ásá hustyunyit ăjrá, dă (15) nu putye sză lukré. D-áje mámá trăbuje sză lukré máj mult pă pămînt. Dá ăjrá s-áfel, kînd sî tátá j-azsutá. Káré-s sjire (16) dă lá bănărijé, îs kăpătá. Sî noj szuktuleny sză j-ázsutăny lu (17) nostri. Sî kînd má máj máréjrám, în kunyhábă jo ástyirzsjem, sjé mámá (18). Átunsj nu-szrá szerurj, ká ásztăz, (19). musugutálă trăbuje sz-ástyérzsj. Átunsj áveny sî porsj. Lá szomszéd ăjrá on edény, într-áje băgá lăturá. Jo szuktulem (20). lá jéj, s- ádusjem lăturá, dăp-áje-l dusjem edényu-nnápoj. Nu mă făsjem, ká vál-o damnă, trăbuje százsut uvig. Binyé mă szîmcem ákásză. Sî (21) lyé plăsjem, sî pă tátá, sî pă mámá. Ku tátá máj gro ăjrá ocără. Dákă ávem dă gînd sză mă duk hungyivá, pă tátá uvig mult trăbuje sză-l sjo. D-áje máj binyé (22). mă dusjem. Kînd vinye várá, (23). ocără máj usuré, dá nu-jrá szlobod. Ro drág nyi-jrá, kînd dă váră plajé máré-jrá, sî dăp-áje árgye (24). Átunsj păstyi tot tyină-jrá, sî dăszkulc putyeny umblá, sî duszpeny tyiná. Ásá máré plajé o foszt odátă, (25) nu sză vigye. Átunsj toc ány mérsz lá păro, sză vigyény, kă s-ákulo o vinyit áfáră ápá. În szátu nosztru, toc dă ásztá szfăte. (Forrás: Részlet Emese, a lánya. című fejezetből. In.: Az elmesélt idő. Családsorsok a 20. századból. 1. kötet alapján fordította: Kalányos István. MTA Szociológiai Intézet Max Weber Alapítvány Kávé Kiadó. Budapest, old.) írásbeli vizsga, II. összetevő 6 / május 23.

15 (0) a) o lukrát b) lukrá c) lukră d) o lukrá (15) a) tot b) zesjé sjászurj c) nyimik d) odátă (16) a) mázăré b) loptă c) pămînt d) zené (17) a) părinci b) fráci c) kupiji d) bányi (18) a) ályirgá b) musugute c) sză zsuká d) umărá (19) a) dăpă b) dăszkulc c) ákásză d) ku firé (20) a) sză duk b) sză mă duk c) sză-m duk d) sză mă dukă (21) a) fráci méj b) pă frátyi méj c) frátyi mnyo d) pă fráci méj (22) a) lá mámá b) dă mámá c) lu mámá d) ku mámá (23) a) m-ás gătá b) m-ás fi putut gătá c) m-ás fi gătá d) ás fi putut gătá (24) a) szarilye b) szaré c) szorilye d) szurorilye (25) a) kă nisj ulyicá b) kă nisj pă ulyică c) dá nisj ulyicá d) dă nisj ulyicá (15) (16) (17) (18) (19) (20) (21) (22) (23) (24) (25) Max. Elért 11 írásbeli vizsga, II. összetevő 7 / május 23.

16 maximális pontszám I. feladat 8 II. Nyelvhelyesség II. feladat 6 III. feladat 11 FELADATPONT ÖSSZESEN 25 VIZSGAPONT ÖSSZESEN 18 elért pontszám javító tanár Dátum:. I. Olvasott szöveg értése II. Nyelvhelyesség pontszáma számra kerekítve programba beírt egész pontszám javító tanár jegyző Dátum:. Dátum:. Megjegyzések: 1. Ha a vizsgázó a III. írásbeli összetevő megoldását elkezdte, akkor ez a táblázat és az aláírási rész üresen marad! 2. Ha a vizsga a II. összetevő teljesítése közben megszakad, illetve nem folytatódik a III. összetevővel, akkor ez a táblázat és az aláírási rész kitöltendő! írásbeli vizsga, II. összetevő 8 / május 23.

17 ÉRETTSÉGI VIZSGA május 23. BEÁS NYELV KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA május 23. 8:00 III. Hallott szöveg értése Időtartam: 30 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Beás nyelv középszint írásbeli vizsga III. Hallott szöveg értése

18 Fontos tudnivalók Bună zuă! Áku vij áhuzî trij szévegurj. Vizsgásztá sztă dîn trij feladaturj. Pă lîngă szévegurilyestye or fi feladaturj, káré pă pipárasjé trébujé sză lyé fásj. Sjé, kum trăbu sză fásj, c-ány szkrisz zsjosz înnentye dă feladaturj, sî poc umărá pă pipárasé, káré trăbu sză lyé umplyij. On széveg sză kizdilestyé sî sză szfărsestyé ku zené. Dăp-áje umără pă pipáros, sjé trăbu sză fásj. Dăp-ásztá vij áhuzî szévegu odátă. Dăpă szévegu ony fi însjét, sză poc lukrá ku feladaturilye. Máj odátă vij áhuzî szévegu. Dăp-ásztá îc dăgyény máj ocără dobă, sză véz, biny-áj umplut pipárasjilye, o nu. Dă trijzăsj dă percurj máj lung nu patyé sză cîjé feladatusztá. Sză áj nurok! írásbeli vizsga, III. összetevő 2 / május 23.

19 írásbeli vizsga, III. összetevő 3 / május 23.

20 I. Szévegu-l dă elsé Áku vij áhuzî, sjé fel ăj kusztu în szátu nosztru. Káré patyé sză fijé gyirépt într-on mondat, tîrîjé-l alá, sî szkrijé-j zsjosz bétu-l dă elsé! C-árătăny, kum ány gîngyit: (0) Sjigogyi áprapé-j dă kászá nasztră. GYIRÉPT ĂJ NU-J GYIRÉPT (1) Hitel máré ny-ány lat szusz sză ávény doj káj. GYIRÉPT ĂJ NU-J GYIRÉPT (2) Băjás nyisz, d-áje nyé ujtă zsjosz. GYIRÉPT ĂJ NU-J GYIRÉPT (3) Nu toc ăsz buny uvig ku noj în szátusztá. GYIRÉPT ĂJ NU-J GYIRÉPT (4) Toc sză kunastyé sî styijé dă unápált. GYIRÉPT ĂJ NU-J GYIRÉPT (5) Nu nyi-j drág dă szátusztá. GYIRÉPT ĂJ NU-J GYIRÉPT (6) Ávény dă gînd o vijé sză nyé kumpărăny. GYIRÉPT ĂJ NU-J GYIRÉPT (7) Nu dă mult s-on kár ny-ány lat. GYIRÉPT ĂJ NU-J GYIRÉPT (0) (1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) GY Max. Elért 7 írásbeli vizsga, III. összetevő 4 / május 23.

21 II. Szévegu-l dă dauălye Áku vij áhuzî, sjé styije tátá-l dă krusjé. Áje c-o fi lukru, kit sză dáj váloszurj, pă sjé întribăny. C-árătăny, kum ány gîngyit: (0) Sjé styije tátá-l dă krusjé? - Jél ro binyé zsuká. (8) Sjé dă máré-jrám, kînd l-ám văzut sză zsasjé pă tátá-l dă krusjé?... (9) Sjé fel szărbătaré-jrá átunsj?... (10) Kînd umblá uná băjási?... (11) Kicînsj ăszrá lá tátá-l dă krusjé kînd zuă dă numé-s cînye?... (12) Sjé făsjé băjási, kînd uná-szrá?... (13) Dă sjé-l rîgyeny noj pă lutásu?... (14) Sjinyé-jrá Gali sî lá sjé sză prisjipe?... (15) Dîn sjé kusztá Gali átunsj?... (16) Sjé făsje gostyi kînd tátá-l dă krusjé zsuká? Max. Elért 9 írásbeli vizsga, III. összetevő 5 / május 23.

22 III. Szévegu-l dă trijilye Dîn szévegusztá vij styi, dă sjé nu mi-jrá drág kînvá dă tamná, dă sjé mi-j drág má áku. Szfărsestyé mondaturilye! Káré gîngyésty, kă gyirépt ăj, tîrîjé alá! C-árătăny, kum ány gîngyit: (0) Kînd mik ăjrám, a) numá dă váră mi-jrá drág. b) nu mi-jrá ură dă tamnă. (17) Áku d-áje mi-j drág dă tamnă, a) kă uvig plauă. b) kă sză irijestyé gyimélcsurilye. (18) Dă várá kînd mik ăjrám, a) máj repé zburá dobá, dăkit dă tamná. b) în multyé rîndurj repé sză-ntunyériká. (19) Dă tamná nu mi-jrá drág sză mă szkol dă kînvá, kă a) trébuje sz-ádun buracké. b) nu-jrá bună vremé áfáră. (20) Kînd multyé gyimélcsurj ávény, a) sî ligvár ány szuktulit sză firbény. b) lyé vingyény lá boltă o în pijárc. (21) Áku d-áje ástyépt tamná, kă a) în frig nu trébé sză lukru-n gárd. b) uvig ávény pamé sî gyimélcsurj multyé. (22) Gyimélcsurilye noj uvig a) numá dîn pijárc ny-ádusjény. b) dîn gárd ny-ádunăny. írásbeli vizsga, III. összetevő 6 / május 23.

23 (23) Kupiji méj a) nu mănînkă gyimélcsurilye. b) numá merilye sî perilye mănînkă. (24) Mijé mi-j drág dă gyimélcsurj, a) dá făr dă pită numá. b) dá máj binyé ku pită lyé mănînk. (25) Pă szumszédu nosztru inká a) nisj odátă nu l-ám văzut ku pitá-n mînă-n gárd. b) nisj n-odátă l-ám văzut sză vijé áfáră ku pitá-n mînă sză măninsjé prunyé Max. Elért 9 írásbeli vizsga, III. összetevő 7 / május 23.

24 maximális pontszám I. feladat 7 III. Hallott szöveg értése II. feladat 9 III. feladat 9 FELADATPONT ÖSSZESEN 25 VIZSGAPONT ÖSSZESEN 33 elért pontszám javító tanár Dátum: I. Olvasott szöveg értése II. Nyelvhelyesség III. Hallott szöveg értése pontszáma egész számra kerekítve programba beírt egész pontszám javító tanár jegyző Dátum:. Dátum:. Megjegyzések: 1. Ha a vizsgázó a IV. írásbeli összetevő megoldását elkezdte, akkor ez a táblázat és az aláírási rész üresen marad! 2. Ha a vizsga a III. összetevő teljesítése közben megszakad, illetve nem folytatódik a IV. összetevővel, akkor ez a táblázat és az aláírási rész kitöltendő! írásbeli vizsga, III. összetevő 8 / május 23.

25 ÉRETTSÉGI VIZSGA május 23. BEÁS NYELV KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA május 23. 8:00 IV. Íráskészség Időtartam: 60 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Beás nyelv középszint írásbeli vizsga IV. Íráskészség

26 Fontos tudnivalók A vizsgázó először figyelmesen olvassa el az adott feladat utasítását, irányító szempontjait, és csak azután lásson a feladat megoldásához! Ajánlatos piszkozatot írni, de időt kell hagyni a tisztázat leírására is. Természetesen a piszkozat is csak beás nyelven készülhet. A tisztázat leírása után a piszkozatot egyértelműen és teljes terjedelmében át kell húzni. Az értékelés kizárólag a tisztázat alapján történik. Ha a vizsgázó nem írt piszkozatot, akkor természetesen az tekintendő tisztázatnak, amit leírt. A feladat kidolgozásakor a vizsgázó törekedjen a megadott kommunikációs cél elérésére, és érintsen minden irányító szempontot! Ügyeljen a minimális terjedelem elérésére, de ne haladja meg jelentősen a maximális terjedelmet sem! Szótárt csak végső esetben használjon, igyekezzen saját aktív szókincsére támaszkodni! Felhasználhatja az irányító szempontokban megjelenő kifejezéseket is. A fölösleges szótárhasználat sok időt vesz el, és megnöveli a tévedés lehetőségét. A vizsgázó megválaszthatja a feladatok megoldásának sorrendjét. A feladatok megoldásához nyomtatott szótár használható. írásbeli vizsga, IV. összetevő 2 / május 23.

27 I. Szkrijé on válasz pă kártyijásztá, dá sză nu fijé nisj máj pucîn, nisj máj mult, dăkit dă vorbé! Feladatusztá trébé sză-l fásj! Drág dă urtáku mnyo! Sză-m jérc, má dă mult n-ám áhuzît dă tyinyé. Numá áje styu, kă în iskulă nauă áj kizdilit sză-nvéc. Părestyé-m, kum jésty, sjé-j ku tyinyé, sjé fel ăj iskulá, sjé felyé-sz méstyéri. Sî áje m-ár irdikili, sj-áj dă gînd sză fij, kînd vij szfărsî. În usztáju-c dă mult toc ástyáptă váloszu-c, kă styijé, kă-c szkrju. Urtáku-c: Pálá Drág dă Pálá! Sză fij szănătosz, kă m-áj szkrisz. írásbeli vizsga, IV. összetevő 3 / május 23.

28 írásbeli vizsga, IV. összetevő 4 / május 23.

29 II. Ályezsjé-c dîn feladaturj, sjé vinyé A sî B o témă, sî szkrijé o kártyijé, káré sză nu fijé nisj máj szkurtă, dá nisj máj lungă, dăkit dă vorbé. În kártyijé sză szkrij! A. B. Kártyijé lu polgármester Szkrijé-j o kártyijé lu polgármester, kă nu poc sztá áfáră ku káru-c dîn kásză, kă v-or făkut ulyicá, dá podu inká nu-j gátá. Áhéstye sză fijé în kártyijé: - Sjinyé jésty? - Hungyé săz? - Dă kînd ástyépc sză vă fákă ulyicá - Kînd or fi gátá ku ulyicá vasztră? - Dă sjé áj dă gînd sză sztáj áfáră ku káru? - Szkrijé-j, kă ro j-ástyépc váloszu. Kártyijé lu igazgatou dă boltă Szkrijé o kártyijé lu igazgatou boltyi, hungyé c-áj lat on hito, káré sz-o sztrikát sî má dă mult nu l-or făkut. Áhéstye trébé sză fijé în kártyijásztá: - Sză-j szpuj, sjinyé jésty, hungyé săz. - Szpunyé-j, kînd l-áj lat pă hitousztá, sî sjé fel ăj. - Szkrijé, kă má în multyé rîndurj l-áj tyimát szusz pă szirilo, dá tot áje-c zîsjé, kă repé gátá o fi, dá tot nu-j ásá. - Sză-j szkrij, kă ro c-ár trăbuji hitousztá, sî áje sză szkrij, dă sjé. - Szkrijé-j, kă ro j-ástyépc váloszu-j, sî má numá în jél tyé bizij. Szkrijé áisj, kă A, o B áj ályész! írásbeli vizsga, IV. összetevő 5 / május 23.

30 írásbeli vizsga, IV. összetevő 6 / május 23.

31 írásbeli vizsga, IV. összetevő 7 / május 23.

32 Feladat I. II. Értékelési szempont maximális pontszám A feladat teljesítése és a szöveg hosszúsága 5 Érthetőség, nyelvi megformálás 5 Íráskép 1 I. feladat összesen 11 A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése 5 Hangnem, az olvasóban keltett benyomás 2 Szövegalkotás 4 Szókincs, kifejezésmód 5 Nyelvhelyesség, helyesírás 5 Íráskép 1 II. feladat összesen 22 VIZSGAPONT ÖSSZESEN 33 elért pontszám javító tanár Dátum:. I. Olvasott szöveg értése II. Nyelvhelyesség III. Hallott szöveg értése IV. Íráskészség pontszáma egészre számra kerekítve programba beírt egész pontszám javító tanár jegyző Dátum:. Dátum: írásbeli vizsga, IV. összetevő 8 / május 23.