HUNGARIKUM Konzorcium

, EURÓPAI MEZŐGAZDASÁGI VIDÉKFEJLESZTÉSI ALAP: A VIDÉKI TERÜLETEKBE BERUHÁZÓ EURÓPA HUNGARIKUM Konzorcium 5.2. FEJEZET 2010. december AZ ÚJ MAGYARORSZÁG VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM (2007-2013) FÉLIDŐS (MID-TERM) ÉRTÉKELÉSE

ÚMVP FÉLIDEI ÉRTÉKELÉS 125 TARTALOMJEGYZÉK 5. A PROGRAM, AZ INTÉZKEDÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS LEÍRÁSA 126 5.2. A II. tengely intézkedéseinek értékelése 126 5.2.1. Kedvezőtlen adottságú területek támogatása (212. intézkedés) 126 5.2.2. NATURA 2000 gyepterületek támogatása (213. intézkedés) 137 5.2.3. Agrárkörnyezet gazdálkodási támogatások (214. intézkedés) 151 5.2.4. Nem termelő mezőgazdsági beruházások (216. intézkedés) 220 5.2.5. Bevezetés az erdészeti jogcímekhez 222 5.2.6. A mezőgazdasági földterületek első erdősítése (221. intézkedés) 226 5.2.7. Agrár-erdészeti rendszerek első létrehozása mezőgazdasági földterületeken (222. intézkedés) 238 5.2.8. Erdő-környezetvédelmi intézkedések (225. intézkedés) 241 5.2.9. Az erdészeti potenciál helyreállítása és megelőző intézkedések bevezetése (226. intézkedés) 247 5.2.10. Erdőterületeket érintő, nem termelő jellegű beruházások (227. intézkedés) 251 VERZIÓKÖVETÉSI INFORMÁCIÓK Verzió száma: Utoljára módosította: Módosítás indoka: Jóváhagyta a HUNGARIKUM konzorcium részéről (név/dátum) v25 Cserneczky Tamás A VM szakfőosztálya és a Monitoring Bizottság tagjai által küldött észrevételek átvezetése Cserneczky Tamás (2010.12.21)

ÚMVP FÉLIDEI ÉRTÉKELÉS 126 5. A PROGRAM, AZ INTÉZKEDÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS LEÍRÁSA 5.2. A II. tengely intézkedéseinek értékelése 5.2.1. Kedvezőtlen adottságú területek támogatása (212. intézkedés) Az intézkedés célja Az intézkedés alapvető célja a kedvezőtlen termőhelyi adottságokból származó jövedelem-szerzési hátrányok kompenzálása úgy, hogy biztosítsa a mezőgazdasági tevékenység folytatását és a mezőgazdasági célú földhasználat fenntartását és elősegítse ezeken a területeken az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet kialakítását. Ennek érdekében az extenzív kultúrák (gyep- és takarmánynövények) termelésének előmozdítását célozza a program főként azokon a területeken, ahol a kedvezőtlen termőhelyi adottság érzékeny természeti adottságokkal jár együtt. Emellett a környezettudatos gazdálkodás és fenntartható tájhasználat erősítése, a vidéki foglalkoztatási és jövedelemszerzési lehetőségek bővítése új, alternatív, a környezetvédelem követelményeinek megfelelő vidéki gazdasági környezet kialakítása, valamint hozzájárulás az életképes vidéki közösségek fenntartásához is szerepeltek az intézkedés céljai között. Az intézkedés tartalma Magyarország a Kedvezőtlen adottságú területek támogatása jogcímet az 1257/1999/EK rendelet 19. és 20. cikkében előírt feltételekkel összhangban valósítja meg. Az ÚMVP-n belül az Európai Bizottság által 2004. július 20-án elfogadott Nemzeti Vidékfejlesztési Terv 4.2 fejezetét alkotó Kedvezőtlen Adottságú Területek (továbbiakban KAT) intézkedés folytatásaként, azt továbbfejlesztve kerül megvalósításra legalább 2010. december 31-ig. A kedvezményezettek köre Az, aki a 1257/1999/EK rendelet 19. vagy 20. cikke alapján meghatározott területen aktív mezőgazdasági tevékenységet folytat; A támogatottnak földhasználónak kell lennie; A minimális támogatható terület mérete: 1 hektár takarmánytermő terület (legelő vagy szántóföld); A támogatható parcella minimális mérete 0,3 ha; A következő gabonafélék termesztése esetén nem nyújtható támogatás: őszi és tavaszi búza, rizs, napraforgó, kukorica, cukorrépa, burgonya, ipari növények és zöldségek; Azon gazdálkodó szervezetek, amelyek működési támogatást kapnak a központi állami költségvetésből csak abban az esetben kaphatnak támogatást, ha elsődlegesen mezőgazdasági tevékenységet folytatnak, továbbá közvetlen jövedelem kiesésük van az intézkedés kötelezettségeinek betartásából adódóan.

ÚMVP FÉLIDEI ÉRTÉKELÉS 127 A támogatás feltételei Mezőgazdasági tevékenység folytatása a KAT-on a kompenzációs támogatás első kifizetésétől számított legalább 5 évig; A gazdaság teljes területén betartja az 1782/2003/EK rendelet IV. mellékletében foglalt, helyes mezőgazdasági és környezeti állapot fenntartására vonatkozó előírásokat; 2009-től a Gazdálkodási Naplót vezető gazdaság teljes területén betartják az 1782/2003/EK rendelet III. mellékletében rögzített kölcsönös megfeleltetés szabályait is; Gazdálkodási Napló vezetése. A támogatás mértéke Terület Támogatás mértéke (Euro/ha) 19. cikk szerint lehatárolt területeken 85,9 Euro 20. cikk szerint lehatárolt területeken 10,94 Euro 1. táblázat: KAT Támogatás mértéke Degresszivitás A gazdaság területe (ha) Degresszivitás kifizetési szint 1-50,99 100% 51-100,99 90% 101-300,99 80% 301-500,99 70% 501-50% 2. táblázat: Degresszivitás mértéke Ahogy azt az 1. táblázat mutatja, a KAT19 támogatás közel 8-szorosa a KAT20 besorolás támogatásnak. A degresszivitás mértékéről a 2. táblázat tudósít. Az intézkedés területi adatai A 2009 évi adatok alapján az ÚMVP output indikátorai láthatóan teljesülnek a program időszaka alatt. Ugyanakkor az is látszik, hogy az output indikátorok kedvező alakulása annak is köszönhető, hogy a lehetséges KAT területi mértékhez képest alacsony szinten lettek meghatározva az UMVP célértékei.

ÚMVP FÉLIDEI ÉRTÉKELÉS 128 Összterület Célérték ÚMVP alapján Megvalósulás Arány (%) összterülethez célértékhez 19. cikk 395 402 102 000 ha 128 775 33% 20. cikk 488 156 68 000 ha 99 736 20% A támogatásban részesülő kedvezményezettek száma Natura 2000 területek 3800 db 6 029 db 71 000 ha 107 783 ha 3. táblázat: KAT - Az intézkedés területi adatai (Forrás: MVH 2009 évi adat, ÚMVP indikátortáblázat alapján) Fontos megállapítani, hogy alig mérhető különbség van a két lehatárolási jogcím között, annak ellenére, hogy a 19. cikkely alapján 20 000 Ft/ha körüli támogatási összeget lehet alanyi jogon igényelni, míg a 20. cikkely alapján csupán 2700 Ft/ha-t. A Kedvezőtlen Adottságú Területek célprogram keretében történt kifizetések területi eloszlása az alábbi térkép szerint alakul (1. ábra). 1. ábra: KAT területek elhelyezkedése

ÚMVP FÉLIDEI ÉRTÉKELÉS 129 Lehatárolással kapcsolatos vizsgálatok Tekintettel arra, hogy az intézkedés során alkalmazott lehatárolás a célzott forráselosztás érdekében történt, a lehatárolás vizsgálata is indokolt. Mivel azonban tisztában vagyunk azzal, hogy jelenleg egy új KAT lehatárolás került kidolgozásra, ami várhatóan a jövőben bevezetésre kerül, az elemzés elsődleges célja azt vizsgálni, hogy az új lehatárolás mennyivel fogja jobban szolgálni a célok hatékonyabb teljesülését. A KAT jelenleg érvényben lévő lehatárolása összhangban van a 1257/1999 Tanácsi rendelettel, mivel a lehatárolás alapjául szolgáló háttéradatok megfelelnek a rendelet feltételeinek. Mindenképpen tanulságos a gazdálkodók visszajelzéséből az is, hogy a lehatárolásnak nemcsak metodikailag célszerű egységesnek lennie legalább egy tájegységen belül, hanem azonos területi szintet (fizikai blokk, település) is kell céloznia, mivel a gazdálkodók számára - helyismeretük tükrében - nehezen elfogadható, ha két szomszédos parcellának a besorolása eltérő cikk alá történik. Várhatóan az új lehatárolás megoldást jelent mind metodikailag (egységes biofizikai paraméterek), mind a területi szintet érintően (1:25000-es talajtérkép geometriáján alapuló, fizikai blokk szintre átvezethető) ezekre a problémákra. A területi hátrányok halmozottan való megjelenése objektíven differenciálhatja a támogatás összegét, ez a gazdálkodók számára sokkal átláthatóbb, érthetőbb és elfogadhatóbb rendszert eredményezhet. Minderre az új lehatárolás biztosít majd lehetőséget. Intézkedéshez kapcsolódó elemzések Az elemzések alapvetően annak a kérdésnek a megválaszolására irányultak, hogy az ÚMVP keretében az intézkedéshez megfogalmazott célok miképpen teljesültek az intézkedés eddigi működése során, illetve mennyire várható ezen célok teljesülése a működés hátralévő időszakában. Az intézkedés az alábbi célokat tűzte ki a programozási időszak alatt: 1. termőhelyi adottságoknak megfelelő termelési szerkezet kialakítása 2. extenzív kultúrák (gyep- és takarmánynövények) előmozdítása az érzékeny természeti területeken 3. környezettudatos gazdálkodás erősítése 4. fenntartható tájhasználat erősítése 5. vidéki foglalkoztatási és jövedelemszerzési lehetőségek bővítése és javítása 6. új, alternatív, a környezetvédelem követelményeinek megfelelő vidéki gazdasági környezet kialakítása 7. mezőgazdasági célú földhasználat fenntartásának biztosítása 8. hozzájárulás az életképes vidéki közösségek fenntartásához Részletesen a pontok szerint haladva kifejtjük a célok megvalósulását ellenőrző vizsgálatok eredményét: 1. A termőhelyi adottságoknak megfelelő termelési szerkezet kialakítása A jogcímben nincsen meghatározva a termőhelyi adottságoknak megfelelő termelési szerkezet. Mivel a jogcím országos rendszerként működik a termőhelyi különbségek nem értelmezhetőek.

ÚMVP FÉLIDEI ÉRTÉKELÉS 130 2. Extenzív kultúrák (gyep- és takarmánynövények) előmozdítása az érzékeny természeti területeken A kérdőíves elemzés az alábbi kérdéseket tette fel, a cél elérésnek vizsgálatára: Kérdés: KAT területén milyen típusú gazdálkodást folytat? Válaszok: Gyepgazdálkodás 305 növénytermesz- Szántóföldi tés 417 Mindkettő 252 Végösszeg 974 Kérdés: Milyen mértékben változtatta meg a vetésváltást a KAT támogatás miatt? Válaszok: Megváltoztattam, annak érdekében, hogy a KAT támogatásra jogosult legyek Nem változtattam meg és nem is igénylem meg a KAT támogatást. nem változtattam meg, és csak akkor igénylem, ha az adott évben termesztett növénykultúra támogatásra jogosult. nem változtattam, mert eddig is az engedélyezett növényeket termesztettem nem változtattam, mert eddig is csak gyepgazdálkodást folytattam 123 36 344 182 289 Végösszeg 974 A kérdőívekből látszik, hogy a válaszadók majdnem fele szántóföldi gazdálkodást folytat, egyharmada gyepgazdálkodó, a fennmaradó rész pedig vegyes gazdálkodást tart fenn. A gyepgazdálkodók aránya megjelenik a szerkezetváltásra vonatkozó kérdéseknél is, mivel a gyepgazdálkodók aránya itt is változatlan marad. Érdekesebb választ adtak azonban a szántóföldi gazdálkodók, akiknek háromnegyede nem változtatott a termelési szerkezetén, hanem minden évben csak a jogosult növényekre veszi fel a támogatást. Látható továbbá, hogy a megkérdezettek több mint fele extenzív szántóföldi gazdálkodást folytat. Mivel nem állnak rendelkezésre pontos adatok az ország termelési szerkezetére, illetve azon KAT területekre vonatkozóan, ahol a támogatást nem igényelték, nem lehet vizsgálni az extenzifikáció mértékét és típusát, azonban a jogcím pozitív eredményének tekinthető, hogy a kérdőívet kitöltők 10 %-a hajlandó volt változ-

ÚMVP FÉLIDEI ÉRTÉKELÉS 131 tatni annak érdekében, hogy a KAT támogatást a gazdaságában maximalizálni tudja, vagyis vélhetően egy mérsékelt szintű szerkezetváltás a program hatására bekövetkezett. Kérdés: A gazdaságának mindig ugyanazon a parcelláin veszi fel a KAT támogatást? Válaszok Igen 715 Nem 259 Végösszeg 974 Ez az arány azt mutatja, hogy a kedvezményezettek több mint kétharmada nem változtat a hasznosításon. Ezt az értéket a gyepterületen gazdálkodók a gazdálkodás jellegéből adódóan jelölték meg. A szántóföldi művelés esetében (kizárólag szántóföldi művelést 417 gazdálkodó, vegyes gazdálkodást 252 folytat) a válaszadók 38 %-a a parcellák évenkénti változtatását igazolta vissza. Azt, hogy a gazdálkodók ilyen mértékben tudják változtatni a programba bevont parcellákat elsősorban annak köszönhető, hogy a kompenzációs rendszer 1 éves támogatási formában működik. A gazdálkodók bizonyos része kihasználva ezt a lehetőséget, évente olyan területeket von be a programba, ahol amúgy is betartanák a vonatkozó szabályokat, illetve a jogosult növények körét. Ez a hozzáállás nem a hosszú távú extenzifikálás attitűdjét sugallja, hanem egy (gazdálkodói oldalról érthető) támogatás maximalizáló hozzáállást. Interjúink során azonban elhangzott, hogy vannak olyan visszajelzések is, melyekből viszont az derül ki, hogy a gazdálkodók bizonyos köre - miután elfogadta a növényi korlátozást - berendezkedett a KAT típusú gazdálkodásra és kihasználva annak előnyét az egyébként másra nem igen használható területeken folyamatos extenzív gazdálkodást folytat. Az MVH adatai alapján a szántóföldi művelésben az alábbi kultúrák kerültek KAT területeken termesztésre: KAT területek vetésszerkezeti aránya (forrás: MVH) 19% 22% 59% Gyep Hüvelyesek Takarmánynövények Gabonafélék 0% 2. ábra: KAT területek vetésszerkezeti aránya (MVH) Az igényelt KAT területek vonatkozásában elmondható, hogy a vetésszerkezet jelentősen eltér az országos átlagtól, ami a termeszthető növények körének korlátozásának tudható be. Szükséges megjegyezni, hogy a táblázat nem a KAT területeken gazdálkodók vetésszerkezetét mutatja, hanem csupán azokét, akik igé-

ÚMVP FÉLIDEI ÉRTÉKELÉS 132 nyeltek KAT támogatást. Mivel tudjuk, hogy a támogatási arány a két lehatárolás átlagában csupán 25%, ezért ezek az arányok nem tükrözik a lehatárolt területek teljes vetésszerkezetét. Az érzékeny természeti területekkel való átfedést az MTÉT területek, a Natura 2000 területek, a Nitrát érzékeny területek és a sérülékeny vízbázis védelmi területek vonatkozásában vizsgáltuk meg. Az MTÉT területekkel való átfedés tekintetében az alábbi eredményt kaptuk: MTÉT zóna KAT19 terület (ha) KAT20 terület (ha) Összesen terület (ha) Összesen (%) A 31059,12 17287,02 48346,14 21,2 B 26736,42 13469,78 40206,20 17,6 C 12211,80 5802,04 18013,84 7,9 D 1129,51 1491,08 2620,59 1,1 Nem MTÉT terület 57638,00 61686,31 119324,31 52,2 Összesen 128774,85 99736,23 228511,08 100,0 4. táblázat: MTÉT területek és KAT átfedése A 4. táblázat adatai azt mutatják, hogy az összes KAT támogatás közel 50%-át MTÉT területen vették fel a gazdálkodók. A KAT területek 34 %-a MTÉT terület is egyben. KAT és egyben szántóföldi MTÉT célprogram fut 15710 hektáron, gyep MTÉT célprogram 35657 hektáron, egyéb horizontális gyepes célprogram 11468 hektáron, egyéb célprogram 10081 hektáron. Tehát az összes MTÉT területen igényelt KAT támogatott terület 109186 hektár, ebből AKG célprogrammal is lefedett terület 72918 hektár, az összes KAT támogatott terület harmada megközelítőleg. Ezekből az adatokból levonható és alátámasztható az az összefüggés, hogy az extenzív gazdálkodási rendszerek szoros összefüggésben állnak adottságait és gazdálkodási igényét tekintve az élővilág-védelmi szempontból érzékeny területekkel. Úgy tűnik, hogy az MTÉT célprogramok előírásai többnyire összeegyeztethetők a gazdák számára a KAT korlátozásokkal, mivel az átfedő területek több mint 70 %-án választottak a KAT támogatás mellé AKG MTÉT kifizetést is. A fent felsorolt tematikus fedvényekkel való átfedés az alábbiak szerint alakul: KAT19 (ha) KAT20 (ha) Összesen (ha) KAT19 területhez képest (%) KAT20 területhez képest (%) Összes KAT területhez képest (%) MTÉT 71136,85 38049,92 109186,77 55,2 38,2 47,8 Natura 2000 59046,20 48736,90 107783,10 45,9 48,9 47,2 Nitrát 48076,71 37254,66 85331,37 37,3 37,4 37,3 SVBVT 5087,97 7841,57 12929,54 4,0 7,9 5,7

ÚMVP FÉLIDEI ÉRTÉKELÉS 133 Összes KAT 128774,9 99736,23 228511,1 100,0 100,0 100,0 3. környezettudatos gazdálkodás erősítése 5. táblázat: Különböző fedvények területi átfedései KAT-tal A jogcím nem tartalmaz olyan előírásokat, melyek a környezettudatosság fejlesztését célozzák meg. A jogcím a gazdálkodás módjával kapcsolatban az alábbi feltételt szabja: A gazdaság teljes területén betartja az 1782/2003/EK rendelet IV. mellékletében foglalt, helyes mezőgazdasági és környezeti állapot fenntartására vonatkozó előírásokat Ez az előírás jelenleg a SAPS területalapú támogatásának az alapfeltétel rendszerét veszi át, így megállapítható, hogy a KAT vonatkozásában nincsenek olyan előírások megfogalmazva, amelyek nem vonatkoznának a programon kívül, de SAPS támogatásban részesülő gazdálkodókra. Mivel azonban a kölcsönös megfeleltetés alapvető célja a támogatási feltételek folyósítása fejében alapvető környezeti célok teljesítése, elmondható, hogy ez a KAT támogatást igénylőkre is vonatkozik. Megítélésünk szerint a jelenlegi szabályozás nem járul hozzá kellő mértékben a környezettudatos gazdálkodás erősítéséhez. Érdemes azonban az előzőekben kifejtett interjútapasztalatra visszautalni, miszerint bizonyos gazdálkodók kimondottan ráálltak a KAT gazdálkodási struktúrára, ami közvetetten kétségtelenül hozzájárul a környezettudatosság kialakításához, feltéve, hogy hosszútávon tudnak rentábilisan gazdálkodni ebben a támogatási rendszerben. 4. fenntartható tájhasználat erősítése A fenntartható tájhasználat egy adott térség természeti és környezeti adottságaira alapuló olyan gazdálkodási rendszert jelent, ami biztosítja az erőforrások megőrzését, illetve megújuló képességét. Ez a szemlélet a táji adottságok szerint differenciált gazdálkodási mód alkalmazását szorgalmazza. A jogcím ilyen táji szintű gazdálkodási modellek megerősítésére vonatkozóan nem tesz megállapításokat. Továbbá, mivel a jogcím országos szinten került kidolgozásra a tájhasználat erősítésére vonatkozó célokat nem lehet vizsgálni, véleményünk szerint a cél a jogcím vonatkozásában nem tekinthető relevánsnak. 5. vidéki foglalkoztatási és jövedelemszerzési lehetőségek bővítése és javítása A 19. cikk esetében Magyarországon is lehatárolási szempontként szerepelt a mezőgazdasági foglalkoztatottak aránya és a népsűrűség. Az, hogy a támogatást a leginkább rászoruló réteg vette igénybe egybecseng a támogatás jelenlegi célkitűzéseivel, miszerint bővíteni kívánja a jövedelemszerzési lehetőségeket. A kérdőívek alapjául szolgáló gazdálkodók mérete is a fenti véleményeket támasztja alá. Kérdés: Mekkora KAT területen gazdálkodik? Válasz: 1-5 Ha 279 5-10 Ha 216 10-50 Ha 292

ÚMVP FÉLIDEI ÉRTÉKELÉS 134 50-100 Ha 96 100-300 Ha 77 Több mint 300 Ha 14 Végösszeg 974 Látható, hogy a kérdőíves vizsgálatban résztvevők 80%-a 50 hektár alatt gazdálkodik, tehát a program vélhetően elsősorban a kisgazdálkodóknak jelent támogatást. Ezt erősíti a támogatás mértéke mellett meghatározott degresszív kifizetési rendszer, ami szintén ezt a méretkategóriát helyezi előtérbe. Ennek alapján úgy gondoljuk, hogy a támogatás elsősorban a kisgazdálkodók jövedelemszerzési lehetőségeihez járul hozzá. Mindemellett akár a Vidékfejlesztési Minisztériumban, akár a gazdálkodókkal készített interjúk alapján elmondható, hogy a gazdálkodók rosszul informáltak a támogatásokat illetően. Elsődlegesen a támogatási összeg/rájuk rótt kötelezettségek viszonylatban gondolkodnak, nem tájékozódnak az egyes intézkedések valós céljairól és a célok megvalósítása által elérhető környezeti hatásokról, valamint a szerkezetváltásból adódó előnyökről. Pedig éppen a KAT intézkedés igen jó példa lehetne arra, hogy a gazdálkodásból származó jövedelmet úgy stabilizálják és tartsák a jobb adottságú területekével közel azonos szinten, hogy közben alkalmazkodó, fenntartható, extenzív tájgazdálkodást folytatnak. 6. új, alternatív, a környezetvédelem követelményeinek megfelelő vidéki gazdasági környezet kialakítása A jogcím alapvetően eddig is alkalmazott gazdálkodási környezetet határoz meg, nem ösztönöz innovatív tevékenységek bevezetésére, illetve a jogcím lehetőségénél fogva (területalapú támogatás) nem képes gazdasági innovációk bevezetésére. 7. mezőgazdasági célú földhasználat fenntartásának biztosítása A mezőgazdasági célú földhasználat fenntartásával kapcsolatos célokkal kapcsolatban vizsgáltuk a program területi lefedettségét.

ÚMVP FÉLIDEI ÉRTÉKELÉS 135 KAT igénylések arányai (Forrás: MVH) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 19. cikk 20. cikk Igényelt terület Összterület 3. ábra: KAT igénylések arányai Összes támogatható terület (ha) 2009-ben igényelt terület (a) Igénylési arány % KAT 19 395 402 128 774 32,5 % KAT 20 488 156 99 736 20 % Összesen 883 588 228 510 25,8 % 6. táblázat: Támogatható és igényelt területek (MVH) A 6. táblázat és 3. ábra alapján látható, hogy csupán 25%-os igénylési arány mutatkozik a támogatásra. Bár a jelentősebb támogatással járó lehatárolás esetében a területi arány több mint 10%-al magasabb, azonban megállapítható, hogy még a 20 000 Ft/ha összegű támogatás mellett is inkább megéri a megszokott, piacosabb vetésszerkezetet fenntartani, semmint áttérni extenzívebb gazdálkodásra, vagy takarmánytermesztésre (ez utóbbi nyilván csak állattenyésztés mellett képzelhető el, aminek a bővülését viszont a takarmánytermesztés támogatásán keresztül nem lehet megvalósítani). Ez alapján vélelmezhető, hogy KAT támogatást elsősorban azok veszik igénybe, akik a gazdálkodásuk szerkezetéből adódóan megfelelnek a program előírásainak. Kérdés: A támogatás hatására döntött úgy, hogy Válaszok: a támogatás nem változtatott a megszokott gazdálkodási gyakorlaton. 661 nem hagy fel bizonyos területek művelésével, pedig tervezte. 247 újabb területeket von művelésbe. 66 Végösszeg 974

ÚMVP FÉLIDEI ÉRTÉKELÉS 136 A válaszadók több mint kétharmadának a támogatás nem hozott érdemi változást, körülbelül mintegy egyharmadára volt hatással a támogatás. Amennyiben ezt az arányt kiterjesztjük az igényelt területek vonatkozásában, akkor az látható, hogy a 228 510 hektárból közel 58 000 hektár művelésben tartása a programnak tulajdonítható, illetve több mint 15 000 hektár újonnan művelésbe került. Ez az eredmény a támogatható összterület nagyságrendileg tíz százalékát érinti. Mindezek mellett azért fontos kiemelni azt a több 25%-nyi válaszadót, akik a támogatás hatására folytatták a gazdálkodást, ugyanis nélkülük ennyivel csökkent volna a megművelt, a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapotban tartott területek aránya. 8. A kedvezőtlen adottságú területeken a mezőgazdasági tevékenység folytatásának és a mezőgazdasági célú földhasználat fenntartásának biztosítása Kérdés: A KAT támogatás mértéke ösztönzi-e Önt a gazdálkodás folyamatos fenntartására? Válaszok: Igen, jelentős mértékű a kompenzáció, nélkülözhetetlen a gazdaság működéséhez. 330 Nem, nagyon kevés a támogatás, ha csak ez lenne, nem gazdálkodnék. 299 Több támogatást is felveszek, és ezek összessége járul ahhoz hozzá, hogy a gazdálkodást folytatni tudjam. 345 Végösszeg 974 Nagyon nehéz megítélni, hogy a KAT támogatás önmagában milyen mértékben járul hozzá a területek művelésben tartásához, mivel a támogatást legalább a SAPS-al együtt igénylik a gazdálkodók. A kérdőívre adott válaszok is egyértelműen azt érzékeltetik, hogy a területalapú támogatások, és ilyenformán a KAT támogatás is, a gazdálkodás fenntartásának elengedhetetlen részévé vált. A cél eléréséhez a KAT támogatás nyilvánvalóan hozzájárul. 9. hozzájárulás az életképes vidéki közösségek fenntartásához A jogcím jellegéből adódóan nem alkalmas vidéki közösségek fenntartására, mivel az eszközrendszere egyéni gazdálkodók jövedelem kiegészítésére alkalmas, vagyis közösségépítő, fenntartó funkciókat a jogcím nem tud betölteni. A támogatások egyéni szintű hatásai elsősorban a föld művelésben tartásánál, illetve a mezőgazdasági tevékenység folytatásánál jelennek meg. Összefoglalás

ÚMVP FÉLIDEI ÉRTÉKELÉS 137 Az intézkedés lehatárolása az előző programozási időszakban kidolgozott formában került meghirdetésre az ÚMVP időszaka alatt. A program azonban változott, ami elsősorban a gazdálkodói feltételek könnyítését eredményezte, mind a területek bevonásával, mind a betartandó előírások változtatásával kapcsolatban. Az intézkedés a kitűzött output cél-indikátorokat a program időszaka alatt teljesíteni tudja, azonban a részletesebb vizsgálatok alapján látható, hogy az intézkedés alig 25%-os területi lefedettséget tudott biztosítani a lehetségeshez képest 1, vagyis a kitűzött output indikátorok igen szerény célokat tűztek ki. A programozás során kitűzött szakmai célok közül némelyik cél megítélésünk szerint nem releváns a program szempontjából. Ide tartozik a termőhelyi adottságoknak megfelelő termelési szerkezet kialakítása, új, alternatív, a környezetvédelem követelményeinek megfelelő vidéki gazdasági környezet kialakítása, illetve a hozzájárulás az életképes vidéki közösségek fenntartásához. Megítélésünk szerint ezen célok elérésére egyéb támogatási rendszerek adnak (adhatnának) lehetőséget. Azonban a program ért el eredményeket a jövedelemszerzési lehetőségek bővítése terén, illetve a kérdőíves vizsgálat alapján az látható, hogy a támogatás mezőgazdasági területek művelésben tartásához is hozzájárult. A gazdálkodási struktúrára és a szerkezetátalakításra vonatkozóan is láthatók eredmények, azonban, ezek mértéke és ebből adódóan a program eredményessége nehezen mérhető. Véleményünk szerint a programban résztvevők jelentős része úgy veszi fel a támogatást, hogy az semmilyen változtatást nem jelent a gazdálkodásában, vagyis ebben a formában a támogatás elsősorban a területalapú támogatás mellett kiegészítő támogatásként értelmezhető. Megítélésünk szerint érdemes a program továbbfejlesztése annak érdekében, hogy hatékonyabban tudja teljesíteni az elvárt célok teljesülését. Ez bővebben a 9. kötetben kerül kifejtésre. 5.2.2. NATURA 2000 gyepterületek támogatása (213. intézkedés) Az intézkedés célja Támogatást kell nyújtani a mezőgazdasági termelők részére a Natura 2000 területeken történő gazdálkodáshoz, hogy az érintett területeken kezelni tudják a vadon élő madarak védelméről szóló, 1979. április 2-i 79/409/EGK tanácsi irányelv és a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK irányelv végrehajtásából következő feladatokat. Az intézkedés fő célja a vonatkozó uniós jogszabályokban felsorolt indikátorfajok, kijelölt élőhelyek kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése és fenntartása a környezetkímélő földhasználati módok fenntartásával; a területek kijelölésének alapjául szolgáló természeti állapot és az azt létrehozó, illetve fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása; a faj- és élőhely védelem a kijelölt területeken (különös tekintettel a magas biodiverzitású gyepterületekre), valamint az előírásoknak megfelelő földhasználati szabályok betartatása. Azon biodiverzitás szempontjából kiemelt jelentőségű területekre, illetve művelési ágakra, melyekre ezen intézkedés keretén belül nem került meghirdetésre kompenzációs kifizetés (pl.: vizes élőhelyek nádasok, extenzív halastavak, mocsarak, sásosok), ott a kötelező előírásokon túlmutató AKG intézkedés önkéntes célprogramjaihoz rendelt támogatások szolgálják a természetvédelmi célok teljesülését. 1 A VM utólagos tájékoztatása szerint az általuk nyilvántartott adatok alapján a KAT támogatást igényelt terület nagysága 2009-ben 285 533 ha volt, ez a lehetséges 884 588 ha-nak a 32,3 %-a.

ÚMVP FÉLIDEI ÉRTÉKELÉS 138 Az intézkedés tartalma A Natura 2000 területeken a kompenzációs kifizetés a földhasználati előírásokról szóló nemzeti rendeletben foglalt előírások betartásának ellentételezése céljából, hasznosítási irányonként eltérően, a többletköltségek és a kieső jövedelem alapján meghatározott kompenzációs támogatás, melyet évenként, a jogosultsági kritériumoknak megfelelő mezőgazdasági termelők igényelhetik. A védelmet kizárólag azon indikátorfajok és élőhely típusok szempontjából kell biztosítani, amelyek alapján a területet kijelölték. A Natura 2000 területek kedvező természeti állapotának megőrzése céljából szükséges olyan minimális földhasználati előírásokat meghatározni, melyek a Natura 2000 területen gazdálkodók számára kötelezőek, s a 1698/2005 EK Tanácsi Rendelet 38. cikke alapján ezért kompenzációs támogatás adható. E kötelező érvényű földhasználati szabályokat nemzeti jogszabály állapítja meg. A különböző földhasználati ágakban megvalósított földhasználati módok eltérő mértékben járulnak hozzá a Natura 2000 területek faj- és élővilágának fenntartásához, a biodiverzitás megőrzéséhez, de leginkább a gyepterületek azok, melyek főként csökkenésük miatt kiemelt védelemre szorulnak. Emiatt a kompenzációs támogatás kifizetésekor a gyepterületek megőrzése az elsődleges. (Az erdő területek megőrzése szintén kiemelt fontosságú, mely a 46. cikk alatt kerül támogatásra). A gyepterületek kompenzációs támogatása 2007-ben került bevezetésre. Kedvezményezettek köre Minden regisztrált mezőgazdasági termelő (mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozó természetes vagy jogi személy), aki a 79/409/EK vagy a 92/43/EK irányelvek alapján kijelölt és a MePAR-ban feltüntetett Natura 2000 területen gazdálkodik; a támogatottnak földhasználónak kell lennie; Azon gazdálkodó szervezetek, amelyek működési támogatást kapnak a központi állami költségvetésből csak abban az esetben kaphatnak támogatást, ha elsődlegesen mezőgazdasági tevékenységet folytatnak, továbbá közvetlen jövedelem kiesésük van az intézkedés kötelezettségeinek betartásából adódóan. a minimális támogatható terület mérete: 0,3 hektár gyepterület, a parcella minimális mérete 0,3 ha; Amennyiben a terület támogatásban részesül az EMOGA Garancia részleg NVT AKG intézkedésen (agrár-környezetvédelmi képzés a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv keretében) belül (150/2004.(X.12.) FVM rend.), akkor Natura támogatásra nem jogosult. Támogatás mértéke Normatív, vissza nem térítendő, terület-alapú kompenzációs támogatás. A kifizetés mértéke évenként 38 /ha HMT-re vonatkozóan (csak gyephasznosítású területekre vehető igénybe). Az intézkedés területi adatai

ÚMVP FÉLIDEI ÉRTÉKELÉS 139 Jelenleg kizárólag a kijelölt Natura 2000 gyep hasznosítású területekre jár kompenzációs kifizetés az ÚMVP alapján. Nem rendelkezünk pontos adattal azzal kapcsolatban, hogy mekkora a Natura 2000 hálózat magyarországi támogatható területe, azonban tudjuk, hogy 2010-ben 172 452,98 ha területen igényelték a Natura 2000 támogatást (forrás: MVH). A Natura 2000 blokkok összterületét összevetve a Corine 50 adatbázis gyepterületeivel úgy becsüljük, hogy ez az összes Natura 2000 gyepterületnek kb. 39 %-a. A területek megyei összesítését az alábbi táblázatban mutatjuk be: Megye Terület (ha) Terület (%) Hajdú- Bihar 38973,16 22,6 Jász- Nagykun- Szolnok 13740,30 8,0 Szabolcs- Szatmár- Bereg 12575,77 7,3 Észak- Alföldi Régió 65289,23 37,9 Borsod- Abaúj- Zemplén 18917,71 11,0 Heves 5066,12 2,9 Nógrád 1214,75 0,7 Észak- Magyarországi Régió 25198,58 14,6 Bács- Kiskun 18604,57 10,8 Békés 11129,27 6,5 Csongrád 11030,71 6,4 Dél- Alföldi Régió 40764,55 23,6 Baranya 711,63 0,4 Somogy 3149,78 1,8 Tolna 457,47 0,3 Dél- Dunántúli Régió 4318,88 2,5 Fejér 7398,13 4,3 Komárom- Esztergom 1964,99 1,1 Veszprém 3532,88 2,0 Közép- Dunántúli Régió 12896,00 7,5 Budapest 5,28 0,0 Pest 14178,15 8,2

ÚMVP FÉLIDEI ÉRTÉKELÉS 140 Megye Terület (ha) Terület (%) Közép- Magyarországi Régió 14183,43 8,2 Győr- Moson- Sopron 1225,18 0,7 Vas 2184,22 1,3 Zala 6391,03 3,7 Nyugat- Dunántúli Régió 9800,43 5,7 Összesen 172451,10 100,0 7. táblázat: Natura 2000 megyei és regionális bontásban Tekintettel arra, hogy a hazai körülmények között a gyepterületek különösen a védett természeti területnek minősülő területek vonatkozásában - viszonylag magas az állami tulajdonú területek aránya, és mivel az 50 %-os állami tulajdoni hányad esetében korlátozott a támogatás felvételének lehetősége ezért a Natura 2000 területek 100 %-os igénylése nem érhető el. Az adatok alapján viszont nagyságrendileg megállapítható, hogy a Natura 2000 támogatásra jogosult gyepterületek közel 50%-a nem vesz részt a kifizetési rendszerben. Ez az adat azonban a MePAR és a HRSZ rendszer illesztéséből adódóan, valamint a MePAR-ban nem támogatható művelési ágak miatt is kialakulhat, ezért nem lehet pontos képet kapni arról, hogy mekkora azon gyepterületek nagysága, amelyekre a jogosultsági feltételek mellett sem került kifizetés igénylésre. Mivel a kompenzációs támogatás minden földhasználónak jár és semmilyen információ nem áll rendelkezésre az alacsony igénylés okairól, a tapasztalatok alapján az alábbi okait látjuk az alacsony igénylésnek: 1. Osztatlan közös tulajdonban lévő gyepek a nem rendezett földhasználati viszonyok miatt a támogatás igénylése nem megoldható 2. Nincs művelésben a terület ez hosszú távon ökológia problémákat eredményezhet 3. A földhasználó nincs tisztában a kifizetés feltételeivel, annak ellenére, hogy az egységes kérelmen a Natura 2000 jogosultság megjelenik. Annak ellenére, hogy a földhasználati előírásokat be kell tartani abban az esetben is, ha a gazdálkodó nem veszi igénybe a támogatást, bizonyos esetekben mégis az alábbi hozzáállás tapasztalható: a. A földhasználó nem akarja vállalni a kifizetés igénylésével járó adminisztratív terheket és az ellenőrzések okozta nehézségeket, b. A kötelező előírások nem illeszkednek a földhasználó gazdálkodási rendszerébe, ezért a kérelmezés esetén valószínűsíthető helyszíni ellenőrzések elkerülése érdekében nem igényel támogatást. A Natura 2000 kompenzációs támogatást az alábbi területeken került igénylésre:

ÚMVP FÉLIDEI ÉRTÉKELÉS 141 4. ábra: Igényelt NATURA 2000 területek A 4. ábra szürkével jelöli a nem gyep művelési ágban lévő Natura 2000 területeket. A zölddel jelölt területek azok a gyepterületek, ahol valamilyen okból kifolyólag nem került sor a támogatás igénylésre. (Forrás: MVH, Corine 50) Az egyéb, környezeti lehatárolásokkal való területi átfedések kimutatásait az alábbi táblázatban foglaltuk össze: Lehatárolás alapja Összterület* Területi átfedés Natura 2000 lehatárolással Natura 2000 igénylés Relatív arányok** (Össznatura=100%) hektár hektár %** hektár %*** %**** Kedvezőtlen Adottságú Terület Nitrát érzékeny területek 1 182 785 501 857 42% 68 361 6% 14% 3 928 622 161 196 4% 77 642 2% 48% Sérülékeny vízbázis 903 011 307 530 34% 10 301 1% 3% Magas Természeti Értékű Területek 1 165 268 610 199 52% 88 817 8% 15%

ÚMVP FÉLIDEI ÉRTÉKELÉS 142 8. táblázat: Natura 2000 átfedések 2 Elmondható, hogy a Natura 2000, illetve egyéb természeti, környezeti szempontból sérülékeny területi lehatárolások között jelentős átfedések vannak. A 8. táblázat alapján az olvasható ki, hogy a KAT területek 42 %-a, a Nitrát érzékeny területek 4 %-a, a Sérülékeny vízbázis védelmi területek 34 %-a és az MTÉT területek 52 %-a egyben Natura 2000 terület is. A nagyarányú területi átfedések azt mutatják, hogy ezek a területek több Uniós lehatárolási szempontrendszer alapján is értékesek, megőrzésük, fenntartásuk, művelésben tartásuk kiemelten fontos. A Natura 2000 igénylés oszlopban az került feltűntetésre, az átfedő területeken történt valós igénylések mekkora területtel jelennek meg, és ez a terület az egyes lehatárolások (KAT, MTÉT, stb.) összterületének mekkora részét teszik ki. Az értékek sokkal jobb képet mutatnak, ha a valós igénylések területét nem az egyéb lehatárolások teljes területéhez viszonyítjuk, hanem az átfedő területek nagyságához. Például, ha megvizsgáljuk a Nitrát érzékeny területek sorát, akkor azt látjuk, hogy az országban összesen 3 928 622 hektár esik ebbe a lehatárolásba, de ebből csak 161 196 hektárnyi területe Natura 2000 terület is egyben. Így lehet az, hogy a közös területen leigényelt 77 642 hektár az összes Nitrát érzékeny területnek csak 2 %-a, míg a közös területnek 48 %-a. Megállapítható tehát ebben az esetben, hogy területeknek jelentős része, amelyek több környezeti korlátozással is érintettek, a gazdálkodás megőrzése mellett környezeti szempontból kezeltek. Ez az arány KAT területek esetén 14 %, MTÉT területek esetén 15 %. A leigényelt területek nagyságát településenként, valamint az MTÉT és Nitrát-érzékeny területekkel való átfedést mutatja a következő térkép: 2 *Az összterület alatt a lehatárolt fizikai blokkok összterületét értjük, a támogatható területek ismeretében az adatok jelentősen változhatnak. ** Területi átfedés Natura 2000 lehatárolással / Összterület *** Natura 2000 igényés / Összterület **** Natura 2000 igényés / Területi átfedés Natura 2000 lehatárolással.

ÚMVP FÉLIDEI ÉRTÉKELÉS 143 5. ábra: Natura 2000 kompenzáció mértéke Lehatárolással kapcsolatos vizsgálatok A Natura 2000 területek a vadon élő madarak védelméről szóló, 1979. április 2-i 79/409/EGK tanácsi irányelvnek, és a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK irányelvnek megfelelően kerültek lehatárolásra az európai uniós csatlakozást követően. Tekintettel arra, hogy a lehatárolás tulajdonjoghoz kötött, ami nem szolgál megfelelő hátteret a kifizetés működtetéséhez, 2007-ben történt meg a blokkszintű lehatárolás elvégzése, lehetőséget biztosítva ezáltal a kifizetési rendszer elindításának. A blokk-térképere való átvezetés során a Natura 2000 kifizetés esetében is megkülönböztetésre kerültek a SAPS támogatás alapját képező ún. támogatható és nem támogatható területek. Ebből adódóan sok értékes, kijelölt élőhely nem került bele a támogatási rendszerbe. Ide sorolhatók a szegély-élőhelyek, a nyílt vízfelületek, vízfolyások partoldalai, amelyek jelentős természeti értékeket képviselnek. Ezen, jelenleg nem támogatott területek jelentős arányának a finanszírozása megoldható lenne amennyiben a MePAR fedvényen a művelési ágak között ezek a speciális területek is lehatárolásra kerülnének. A hazánkban alkalmazott támogatás alapjául szolgáló lehatárolás illeszkedik az EMVA rendelethez, azonban szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy az adminisztratív rendszer fejlesztésével sok értékes élőhely fenntartását és védelmét is biztosítani lehetne. A gazdálkodók számára további problémát jelent a KÜVET, valamint a MePAR átfedésekből adódó eltérések jogi értelmezése. Egyes területek úgy jogosultak Natura2000 támogatásra, hogy azok HRSZ szinten