Az idézés szabályai, az idézetek írásmódja és helyesírása Útmutató olvasószerkesztőknek Általános szabályok Általános szabály a könyv- és lapkiadásban, hogy nincs idézet idézőjel és forrásmegjelölés nélkül. Kivétel ez alól a szabály alól, ha versekből, drámákból idézünk részleteket, és az idézés ténye nyilvánvaló, valamint az eredeti mű szerzője a szövegösszefüggésből világosan kiderül. Ha az idézetből hiányzik valami, vagy oda utólag bármit is beírunk, azt szögletes zárójellel kell jelölnünk, például [sic!]. A kihagyásokat jelző három pont vagy a kezdőbetűk mondatközi módosítása esetén ugyanígy járunk el. 1 [A]z evangélium hirdetése tükröt tart elénk [ ], amelyben nem önmagunkat, hanem Krisztust látjuk. Ha a szerző megjelent fordításból idéz, akkor elegendő hivatkozni a megjelent műre. Ha viszont a fordítást nem tartja megfelelőnek, akkor a javítás tényét szintén szögletes zárójelben kell jeleznie. Ha a szerző nem megjelent fordításból idéz, hanem saját fordítását közli, akkor a megfelelő szöveghelyen fel kell világosítania olvasóit. Aki pedig erre készített fel minket, az Isten az, aki nekünk adta a Lélek»foglalóját«. (Cs. S. ford.) Az idézetek elhelyezése A magyar könyvkiadói gyakorlatban az idézeteket a szöveg megszakítása nélkül, folyamatosan szokták elhelyezni. Főleg angolszász hatásra azonban Magyarországon is terjed az a gyakorlat, hogy a három sornál hosszabb, úgynevezett kiemelt idézeteket kisebb betűmérettel, behúzással vagy kisebb sorközzel szedjük. Ha a kiemelt idézet módszerét követjük, a magyar hagyományoknak megfelelően és az angolszász gyakorlattal szemben (!) az idézőjeleket ebben az esetben is tartsuk meg. A hit a bibliai szövegek olyan megértése, amely által az olvasó nemcsak belekerül a szövegbe, hogy azt teljessé tegye, hanem amely által ő maga is megváltozik, mivel megtanulja magát másként megérteni, és így megtanul másként élni. Verssorok idézése esetén három verssorig lehet része az idézett versrészlet a folyó szövegnek. Ilyenkor / (per-) jelekkel választjuk el az egyes sorokat, előtte és utána szóközzel. Pontosan ellenkezőleg értelmezte a helyzetet, mint József Attila a Hazám című versében: Adj magyarságot a magyarnak, / hogy mi ne legyünk német gyarmat. Négy verssortól a versidézetek kiemelt helyzetbe kerülnek, sorközökkel elválasztva a főszövegtől. 1 A három ponttal jelölt kihagyás esetén a normál kerek zárójeles ( ) írásmód is széles körben elfogadott. 1
Alvó szegek a jéghideg homokban, Plakátmagányban ázó éjjelek. Égve hagytad a folyosón a villanyt. Ma ontják véremet. Pilinszky János: Négysoros Az idézőjelet mindig a toldalékok után tesszük (pl. a kézi szedést ), és lehetőleg kerüljük a kézi szedés -t típusú megoldásokat. Ha egész mondatot idézünk (melyet önálló idéző mondat vezet be), a mondatvégi írásjel az idézőjel elé kerül. Hamvas az Unicornisban így ír: Irtózom attól, hogy bölcs vagy hős vagy szent leszek. Magasabb igényem van. Normális ember kívánok lenni. Ha az idézetben nem egy teljes mondatot idézünk, amely szintaktikailag szervesen illeszkedik a mondatba, akkor az idézőjel a mondatvégi pont elé kerül. Igazat kell adnunk ebben a kérdésben Bultmann-nak, aki szerint Pál az üdvösség jelenét a végidők eszkatologikus valóságának tekinti, a végidők történéseit bizonyos értelemben pedig jelenvalónak. Kihagyott szövegrészek jelölése az idézetekben a) Kihagyás az idézet közben A hit a bibliai szövegek olyan megértése, amely által az olvasó nemcsak belekerül a szövegbe, [ ] hanem [ ] ő maga is megváltozik, mivel megtanulja magát másként megérteni, és így megtanul másként élni. A kihagyást jelző három pont szögletes vagy kerek zárójelek közé kerül. Kihagyás hosszabb idézet közben, de mondat végén: Az exegéta feladata abban áll elsősorban, hogy segítse, felszabadítsa a mai igeolvasót, igehallgatót a tradicionális szemléletmódokhoz való igazodás kényszeréből [ ]. Fontos tényező ebben a munkában a biológiai nem (sex) és a társadalmi nem (gender) egymástól való árnyalt megkülönböztetése. A mondatot lezáró pont a kihagyást jelző berekesztő zárójel után következik. Teljes mondat(ok) kihagyása hosszabb idézet közben: Jézus azt mondja, hogy»egyetlen ember sem látta Istent soha, de az egyszülött Fiú, aki az Atya keblén van, kijelentette őt«. [ ] Pál ízelítőt kapott Isten dicsőségéből, akárcsak János. A kihagyást jelző három pont az idézet mondatai közé ékelődik be. Hasonlóan járunk el, ha teljes mondat(ok) és/vagy további mondatrészek kihagyására kerül sor. Az asszonyt lenyűgözte mindaz, amit a Jákób kútjánál átélt. A helység lakóit megmozgatta bizonyságtétele, hittek szavának, és elindultak, hogy személyes tapasztalatot szerezzenek annak igazságáról. [ ] sokkal többen hitre jutottak az ő szavára, mint az asszony bizonyságtételére. Ebben az esetben a mondat eleje is hiányzik, ezért a berekesztő zárójel után kis kezdőbetűvel folytatódik a szöveg. 2
b) Kihagyás az idézet elején a samáriaiak megtérése nem csodás jelek hatására történik, hanem Jézus szavának erejére. A kihagyást jelző három pontot az idézetek elején nem tesszük zárójelek közé. c) Kihagyás az idézet végén Az exegéta feladata abban áll elsősorban, hogy segítse, felszabadítsa a mai igeolvasót, igehallgatót a tradicionális szemléletmódokhoz való igazodás kényszeréből [ ]. A kihagyást jelző három pontot az idézetek végén ugyancsak zárójelek közé tesszük, így jelezzük ugyanis, hogy elhagyott szövegrészről van szó, és nem a szerző zárta a mondatát három ponttal. Az idézetek elhelyezésének leggyakoribb esetei a) Az idéző mondat elöl áll János evangéliumában olvashatjuk: Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Mert az Isten nem azért küldte el a Fiút a világba, hogy elítélje a világot, hanem hogy üdvözüljön a világ általa. (Jn 3,16 17) Az idéző mondat után szereplő idézet teljes mondat(ok)ból áll, ezért a mondatvégi írásjel az idézőjel elé kerül, és az idézőjel után szerepel a zárójeles hivatkozás. b) Az idéző mondat az idézet után következik Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen olvashatjuk János evangéliumában (Jn 3,16). A teljes mondat az idézet után az idéző mondattal folytatódik, ezért az idézet végén nem szerepelhet mondatvégi írásjel; az az egész mondat végére kerül. c) Az idéző mondat az idézetbe ékelődik Mert úgy szerette Isten a világot olvashatjuk János evangéliumában, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. (Jn 3,16) Mivel az idéző mondatot beleszőjük az idézetbe, az idézetet egész mondatként mondatvégi írásjellel zárjuk le. A hivatkozás az idézet után (lásd fent) vagy az idéző mondattal együtt is szerepelhet (lent). Mert úgy szerette Isten a világot olvashatjuk János evangéliumában (Jn 3,16), hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. d) Az idézetet szervesen beleszőjük a saját mondatunkba Pál apostol szerint nem a törvény hallgatói igazak Isten előtt, hanem a törvény megtartói fognak megigazíttatni (Róm 2,13). A mondatvégi írásjel értelemszerűen a teljes mondatot zárja le. 3
e) Saját mondatba beleszőtt, de teljes mondat idézése Pál rámutat, hogy amikor a pogányok a természetes eszük szerint maguknak szabnak törvényt, [e]zzel azt bizonyítják, hogy a törvény cselekedete be van írva a szívükbe (Róm 2,15). Mivel a saját mondatunkba beleszőtt idézet teljes mondat, ezért a nagy kezdőbetűt szögletes zárójelek között kisbetűre írjuk át. A mondatvégi írásjel ebben az esetben is a teljes mondatot zárja le. f) Nem teljes mondat idézése Mi és ki az örök élet? Az istentisztelet bevezető igéjének válasza: az Isten kegyelmi ajándéka pedig az örök élet Krisztus Jézusban, a mi Urunkban. (Róm 6,23) Bár az idézet nem teljes mondat, de az idéző mondattól szintaktikailag elkülönül, ezért önálló mondategységként értelmezhető, és az idézőjel előtt szereplő mondatvégi írásjellel lezárható. Részletesen lásd a g) pont alatt. g) A mondatba ágyazott, nem egész mondatok idézésének esetei Ha nem teljes mondatot idézünk, és az idézet szervesen beleilleszkedik a mondatszerkezetbe, akkor az idéző mondat szintaktikai felépítésétől függ, kell-e az idézet kezdetén három ponttal jelezni, hogy a szerző nem az eredeti mondat kezdetétől idéz. Reök Ivánnak ki kellett mondania: külföldi protestáns testvéreinkben hamis kép gyökeredzett meg a magyar evangélikus egyház helyzetéről. Az első találkozás legfontosabb mondata szerint Ordass kijelentette, hogy függetlenül a vele történtektől, illetve az 1952-ben bekövetkezett területi változásoktól: magamat e pillanatig is a magyarországi evangélikus bányakerület tényleges püspökének tekintem. Jogaim és kötelességeim gyakorlásában ugyan ez idő szerint gátolva vagyok. Ezekben az esetekben a kezdő három pont indokolt, mert az idézet előtt a második példában nem teljesen, de nagyjából önálló idéző mondat szerepel. Szuszlov például azt javasolta, hogy bátrabban emeljenek ki vezető munkakörbe magyar nemzetiségű kádereket, mert Moszkvában úgy látták, hogy a zsidó nemzetiségű elvtársak igyekeznek még inkább félreállítani a fiatalabb magyar nemzetiségű kádereket. A zárómondatokban Visser t Hooft arra utalt, hogy az EVT se nem a pax Sovietica, se nem a pax Americana háttérintézménye, hanem saját életét éli, és teljesen független minden politikai vagy gazdasági rendszertől és ideológiától, és a világ minden részén hajlandó bizonyságot tenni. Ezekben az előfordulásokban nem szükséges a kezdő három pont, hiszen a hogy és a hanem kötőszó miatt az idézet szervesen és gördülékenyen illeszkedik a mondatszerkezetbe. Moltmann nem táplál illúziókat a tettesek felől, akik nem képesek többé meghallani áldozataik kiáltásait, mivel már nincs fülük. Elveszítették önmagukat, és eladták magukat a rossz rabszolgáinak. Ezért nem érzik már, hogy bármiféle lelkiismeret szólna bennük. Az idézet első mondata nem teljes mondatként az idézetet megelőző rész szerves folytatása, de utána egy vagy több teljes mondat következik, ezért a berekesztő idézőjel a mondatvégi pont után kerül. 4
Bibliai idézetek Bibliai idézeteket általában az úgynevezett protestáns új fordítású Bibliából szokás megadni, amelyet a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának Ószövetségi és Újszövetségi Bibliafordító Szakbizottsága adott ki 1975-ben (hozzávéve ennek 1998-ban megjelent deuterokanonikus függelékét is). Indokolt esetekben például a régies nyelvhasználat vagy a pontosabbnak tartott fordítás esetén lehet használni más fordításokat, de ezekben az esetekben fel kell tüntetni a hivatkozásban a protestáns új fordítástól eltérő fordítást. Ennek jelölését rövidítjük, és pontosvesszővel választjuk el a hivatkozástól. kezemet elveszem rólad, hátulról meglátsz engemet, de orcámat nem láthatod. (2Móz 33,23; Károli-ford.) A Luther Kiadó által kiadott kiadványokban a bibliai idézeteket a Szentírás iránti tisztelet jegyében minden esetben kurziválással emeljük ki. Hivatkozások elhelyezése az idézetek után Egész mondat idézése esetén, amikor a mondatvégi írásjel az idézőjel elé kerül, a zárójeles hivatkozás az idézőjel után kerül, és a berekesztő zárójel után nem szerepel mondatvégi írásjel. Isten beszéde élő és ható: élesebb minden kétélű kardnál, és megítéli a szív gondolatait és szándékait. (Zsid 4,12) Ha nem teljes mondatot idézünk, és az idézőjel a mondatvégi pont elé kerül, akkor a zárójeles hivatkozás a zárójel és a mondatvégi írásjel közé kerül. A Zsidókhoz írt levél szerint Isten szava élő és ható: élesebb minden kétélű kardnál, és megítéli a szív gondolatait és szándékait (Zsid 4,12). Az idézeteken belüli idézetek A magyar helyesírási szabályzat háromféle idézőjelet jelöl meg az idézés szintjeinek megfelelő tipográfiai elkülönítés céljából. Ügyelni kell arra, hogy a magyar gyakorlattal összhangban csak ezeket a megoldásokat használjuk, és figyelni kell az idézőjelek helyes formájára is, ugyanis különböző országokban más és más nyomdai állású idézőjeleket használnak. A magyar idézőjelek formája a következő: macskaköröm»lúdláb«félidézőjel 5
Macskaköröm:. Szövegbe ékelt, szó szerinti idézetre úgynevezett macskakörmöt használunk. A magyar helyesírási gyakorlatban a kezdő idézőjel mindig alsó helyzetű, és 99-es alakú, a berekesztő idézőjel ugyanilyen formájú, de felső helyzetben van. Lúdláb:» «. Úgynevezett lúdlábat használunk akkor, ha az idézeten belül szintén idézőjelet kell használnunk. A lúdláb kezdő jele balra, berekesztő jele jobbra nyílik (az idézet mindkét végén befelé mutat). Félidézőjel:. A felső állású, úgynevezett félidézőjel (aposztróf) két funkcióban is használatos. Egyrészt főleg nyelvészeti, filológiai munkákban használjuk az illető kifejezés jelentésének megadásakor, másrészt egyéb szövegekben hármas idézés esetén. A jelentésjelként is funkcionáló harmadlagos idézőjel két jele egymással egyező irányú, és mindkettő egyaránt 9-es alakú. Romsics szerint:»ki tagadhatná, hogy a Duna s Tisza árterületein konyhalatin nemzet szaladgálna, ha Werbőczy politikai nemzete alatt a magyar paraszt elsorvadt volna.«nyomdai idézőjelek más nyelvekben Nyomdai idézőjelek az angolszász tipográfiában Elsődleges idézőjel: mindkét idézőjel felül van, az első 6-os, a második 9-es alakú. Másodlagos idézőjel: félidézőjel, aposztróf, szintén fordított alakzatban. Nyomdai idézőjelek a német tipográfiában Elsődleges idézőjel: a németben a magyarhoz hasonlóan szintén lent-fent vannak az idézőjelek, de a berekesztő idézőjel fordított a magyaréhoz képest, 6-os alakú. Másodlagos idézőjel: félidézőjel, aposztróf, az elsődlegessel azonos nyomdai állásban. Nyomdai idézőjelek a francia tipográfiában A francia nyelv elsődleges idézőjelként csúcsos vagy úgynevezett latin idézőjelet használ (fordított lúdláb), szóközökkel (negyed szóköz). Másodlagos idézőjel: féllúdláb, csúcsos szimpla idézőjel, az elsődlegessel azonos nyomdai állásban. 6