Munkaanyag. az építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében egyes törvények módosításáról

NEMZETI FEJLESZTÉSI ÉS GAZDASÁGI MINISZTER IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTER NFGM/ /2009. Munkaanyag az építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében egyes törvények módosításáról Budapest, 2009. március

EGYEZTETÉSI LAP 1. Állami szervek Véleménynyilvánítási határidő: nap EüM FVM ÖM HM IRM KüM KvVM OKM PM SZMM MeH LÜ LB OBH név: egyetért nem ért egyet észrevételt tett határidőben nem adott véleményt 2. Társadalmi szervezetek MMK ÉVOSZ MÉK Dr. Kováts Gábor Tolnay Tibor Eltér István 2

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ I. Tartalmi összefoglaló Az előterjesztés egyben tartalmazza I. A GYORSÍTÁS-II. program első elemeként az építési beruházások megvalósításának elősegítését szolgáló törvénymódosítási javaslatokat II. a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény tervezete és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelvvel összefüggő törvénymódosításokat, valamint III. a közigazgatási hatósági eljárásról szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvénnyel összefüggő felülvizsgálat alapján szükségessé vált törvénymódosításokat. A. Az építési beruházások megvalósításának elősegítését szolgáló törvénymódosítások főbb elemei: 1. Az állam, a kormány és az építésügyért felelős miniszter építésüggyel kapcsolatos koordinációs és ellenőrzési feladatainak megerősítése, kiszélesítése az építésügyi feladatok (ideértve a sajátos építményfajtákra és a műemlékekre vonatkozóakat is) hatékonyabb tárcaközi koordinálhatósága érdekében. 2. Az építésügyi feladat-ellátás szervezeti kereteinek olcsóbbá, áttekinthetőbbé, ellenőrizhetőbbé és működőképesebbé tétele o Az építésügyi hatósági rendszer (ideértve a sajátos építményfajták és a műemlék szerintit is) hatékonyabbá és ellenőrizhetőbbé, egységesebbé tétele érdekében az építésügyi hatóság fogalmának meghatározása, o Az önkormányzatok építésüggyel kapcsolatos feladatainak pontosítása, a feladatellátás érdekében a tervtanácsi és a főépítészi rendszer korrekciója, 3. Az építési beruházások megvalósításával kapcsolatos eljárásokat érintő egyszerűsítések: o A nemzetgazdaságilag kiemelt építési beruházásokra vonatkozó szabályok kiegészítése o A nemzetgazdasági szempontból kiemelt építési beruházásokra vonatkozó eljárási könnyítések részleges (azon esetkörben, ahol ezt a Ket. lehetővé teszi) kiterjesztése az egyéb építési beruházásokra is, o Új eljárásfajták bevezetése az építtető/beruházó választása alapján, adminisztrációs terhek csökkentése o Ügygazda közreműködő hatóságként történő eljárásának szabályozása o Társhatósági eljárások bevonásának lehetősége az integrált eljárási formába o Hatásköri viták megelőzése, ha több építésügyi hatóság eljárására van szükség egy építési beruházás megvalósításához o Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági ellenőrzési folyamat egymásraépülése, az ellenőrzések hatékonyabbá tétele o Országos szinten egységes elektronikus építésügyi eljárási és nyilvántartási rendszer ütemezett megvalósításának lehetővé tétele 4. A településrendezési eszköz - mint a hatósági eljárások megalapozója 3

o egyeztetési eljárásának további egyszerűsítése és egyértelműsítése, o hatálybaléptetésének szabályozása, továbbá o szakmai vizsgálatának szabályai, joghatásának megerősítése az állami főépítész feladatainak bővítésével, o elektronikus és mindenki számára hozzáférhető nyilvános nyilvántartás vezetése a megállapított településrendezési eszközökről, illetve azok jogkövetéséről, o több település közös építésügyi feladat-ellátásának ösztönzése a társulási főépítész jogintézményének bevezetésével, o az egyes tilalmak elrendelésének pontosítása. 5. Több és jobb szakember biztosítása érdekében o az építési folyamat résztvevői szakmagyakorlási feltételeinek további könnyítése o A kihívások teljesítéséhez megfelelő számú szakmunkás biztosítása, ösztönzése 6. Lánctartozás megfékezése o Az építési és az építőipari kivitelezési tevékenység megfogalmazása, az építőipari kivitelezési tevékenység folytatása feltételeinek meghatározása, o A vállalkozások nyilvántartásának bevezetése az építőipari vállalkozások átláthatóságának, a megfelelő építészeti és építési minőség biztosításának, a feketemunka kifehérítésének, a lánctartozás megakadályozásának és az építőipari válságkezelésnek is egyértelmű feltétele o o Bíróságon kívüli vitarendezés lehetőségének bővítése, Az építőipari beruházás résztvevői felelősségének további szigorítása és az építtetői fedezetkezelő jogintézményének bevezetése ( Biztos kéz program) 7. Egyéb: o Új fogalmak és fogalom-pontosítások (integrált településfejlesztési stratégia, főépítész, építési beruházás, építészeti-műszaki tervdokumentáció, építési tevékenység), o A felhatalmazások kiegészítése és pontosítása [A fenti célokat a következő törvények módosítására tett javaslattal kívánja elérni az előterjesztés: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LVIII. törvény (Étv.) a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény, a Nemzeti kulturális alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény] 4

B. A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény tervezetével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelvvel (a továbbiakban: Irányelv) összefüggő törvénymódosítások koncepcionális elemei: A településrendezési és az építési folyamat résztvevői, a szabályozott szakmák gyakorlói tevékenységének folytatásához szükséges jogosultsági feltételrendszer egységes meghatározása. A feltételrendszernek az Irányelvhez történő igazítása Több és jobb szakember biztosítása érdekében az építés résztvevői képesítési, szakmagyakorlási feltételei törvényi alapjainak megteremtése [A fenti célokat a következő törvények módosítására tett javaslattal kívánja elérni az előterjesztés az Étv., a tervező és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény (Kamtv.), a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény] C. A Ket. módosításával összefüggő törvénymódosítások koncepcionális elemei: Azon szabályozási elemek kivétele a törvényekből, amelyeket a Ket. kormányrendeleti szinten enged szabályozni Azon szabályozási elemekkel történő kiegészítése a törvényeknek, mely kérdéseket a Ket. csak törvényi szinten enged szabályozni Új eljárásfajták nevesítése A közreműködő hatóság igénybevételének szabályai az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban Az elektronikus ügyintézés és nyilvántartás szabályainak törvényi alapja A nemzetgazdasági szempontból kiemelt építési beruházásokra vonatkozó kivételes szabályok törvényi alapjai A felhatalmazások pontosítása [Az Étv. és a Kamtv. módosításával] II. Előzmények 1. 2008. évben a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások megvalósításának elősegítését szolgáló egyes feladatokról a Kormány jegyzőkönyvi határozatot (287/MeH) fogadott el, amelynek eredményeképpen 2008. szeptember 1-jével hatályba léptek azok a legfontosabb szabályozási elemek, melyek a kiemelt építési beruházások megvalósítását segítik elő. 2. Az Országgyűlés Gazdasági és Informatikai bizottsága az építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében a társadalmi és szakmai egyeztetések elvégzéséről, valamint a szükséges törvényi szabályozások előkészítéséről 3/2006-2010. sz. határozatot fogadott el. 3. Miniszterelnök úr a kormányzati munkamegosztás rendje szerint az építésügyért felelős minisztert (a továbbiakban: miniszter) kérte fel a sajátos építményfajták és a műemlékvédelem tekintetében több tárca érintettségére tekintettel a bizottsági határozatból adódó kormányzati feladatok koordinációjára. Miniszter úr a felkérésnek eleget téve levélben kereste meg az érintett minisztereket az együttműködés érdekében. 4. Ezt követően a kormány határozatot fogadott el a piaci és a nem piaci szereplők 5

adminisztratív terheinek csökkentésére, valamint az eljárások egyszerűsítésére és gyorsítására irányuló kormányzati programról, valamint a program végrehajtásának koordinációjáért felelős kormánybiztos kinevezéséről és feladatairól is. Ennek keretében az építésügyre vonatkozóan is pl.: o módszereket és megoldásokat kell kidolgozni az adminisztratív terhek egységes szempontok szerint történő csökkentésére és az ágazati közigazgatási hatósági eljárások folyamatainak racionális és egységes újraszabályozására, o ki kell dolgozni az adminisztratív terhek csökkentésének a kormányzati döntéselőkészítés során érvényesítendő követelményeit és érvényesítésének eljárásrendjét, különös tekintettel arra, hogy újabb adminisztratív teher csak abban az esetben írható elő, ha azzal egyidejűleg legalább olyan mértékű meglévő adminisztratív teher megszüntetésre kerül, o felül kell vizsgálni a közigazgatási hatósági eljárásokban a szakhatósági közreműködések indokoltságát, ennek során és ezzel összefüggésben. o csökkenteni kell a hatósági ügyek elhúzódásából eredő adminisztratív terheket és költségeket azzal, hogy a hatósági eljárásokban a szakhatósági közreműködések csak abban az esetben tarthatóak fenn, ha annak szükségességét az ügy érdemi elbírálásáért felelős hatóság, valamint az eljáró szakhatóság felett irányítási jogkört gyakorló miniszter adatokkal alátámasztott módon indokolja, o a nagyszámú szakhatóság közreműködésével járó hatósági eljárások folyamatát felül kell vizsgálni, és javaslatot kell tenni azok kisebb adminisztratív terhet jelentő újraszabályozására. o a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban meg kell valósítani az egyablakos rendszer bevezetését, integrálni kell mindazon szolgáltatásokat, amelyek igénybevételével a vállalkozások teljesíteni tudnak minden a tevékenység nyújtására való jogosultsághoz szükséges eljárást és alaki követelményt, továbbá a tevékenységük gyakorlásához szükséges engedélyeket is kérelmezni tudják. 5. A Kormány a szakhatósági közreműködések felülvizsgálatából eredő további feladatokról szóló 1088/2008. (XII. 30.) Korm. határozatában elrendelte, hogy: 4. Az építési beruházások megvalósításának elősegítését szolgáló gyorsítási program keretében a sajátos építményfajtákra és a műemlékekre is kiterjedően előterjesztést kell benyújtani a Kormány részére a) az építésügyi hatósági és szakhatósági eljárások egységes rendszerének kialakításához, b) új eljárási, bejelentési formák bevezetéséhez, c) az építésügyi hatósági engedélyezésre irányuló és ahhoz kapcsolódó eljárások közreműködő hatóság útján történő lefolytatásához, d) az építésügyi hatósági eljárásokhoz szükséges szakhatósági közreműködés, a különböző engedély- és bejelentésfajtákhoz szükséges mellékletek és azok tartalmának további egyszerűsítéséhez szükséges jogszabály-módosításokról. 5. A feladatkörrel rendelkező miniszterek vizsgálják meg, hogy az építtetők, beruházók és eljáró hatóságok érdekében különösen eljárási hatáskörök és szakhatósági hatáskörök, valamint a településrendezési eszközök tartalmi követelményei és egyeztetési eljárása felülvizsgálatával az építésügyi hatósági engedélyezéshez kötött tevékenységek körében hogyan csökkenthetőek leghatékonyabban az eljárási terhek és az eljárások időigénye, ideértve a jogorvoslati időigényeket is: a) a termőföld minőségi és mennyiségi védelme, b) a telekalakítás, c) a kisajátítás, 6

d) a régészeti feltárás, valamint e) a környezeti hatásvizsgálat tekintetében és a vizsgálat eredményétől függően tegyenek javaslatot a szükséges jogszabály-módosításokra. 6. A kialakult gazdasági válsághelyzetben az építőipar helyzetének javítása érdekében, a feketemunka kifehérítése, a lánctartozás megfékezése érdekében, hogy a jogkövető vállalkozók kedvezőbb helyzetbe kerülhessenek az Országgyűlés Gazdasági és Informatikai bizottsága országgyűlési határozati javaslatot nyújtott be a Parlament elé. 7. A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény tervezete és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv szabályozási kötelezettséget ró az építésüggyel kapcsolatos tevékenységek szabályozása tekintetében. 8. A közigazgatási hatósági eljárásról szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvénnyel összefüggő felülvizsgálat eredményét a törvényeken át kell vezetni. A bizottsági és kormányhatározatokban, valamint az irányelvekből fakadó feladatok végrehajtására az építési beruházások megvalósítását leginkább befolyásoló területeket megvizsgáltuk és a kiszámíthatóság és tervezhetőség, a minőség és a jogkövető magatartás színvonalának emelése érdekében az előterjesztés mellékletében megfogalmazott javaslatokat tesszük. III. A kormányprogramhoz való viszony A Kormány Új Magyarország, Szabadság és Szolidaritás című programjában az építésügy kiemelkedő szerepét hangsúlyozza, amikor a Haza és haladás c. fejezetben az alábbiakat deklarálja: Építünk és beruházunk, annyit, mint soha korábban. Utakat, vasutakat, városközpontokat építünk, átépítünk iskolákat, kórházakat, szociális intézményeket, szabályozunk folyókat, építünk csatornákat. Mindeközben megváltozik a falu, a vidék képe, a beruházásokon új magyar ipar jön létre, megerősödnek a hazai kis- és közepes vállalatok Kevesebb kiváltság, nagyobb teljesítmény, kisebb bürokrácia, átlátható és ellenőrzött gazdálkodás ezek a reformok fő irányai. A Kormány programjában iránymutatást is tesz, és célt is kitűz: (Tisztább és egészségesebb környezet c. alfejezet) Biztonságos, egészséges, kellemes környezet nélkül nincs jólét. (FEJLŐDŐ MAGYAR VÁLLALKOZÁSOK c. fejezet) Az Új Magyarország fejlesztési program eredményeképpen Kórházak, iskolák újulnak meg, komplett városrészeket rehabilitálunk, Célunk, hogy a fejlesztések első számú nyertesei a magyar vállalkozások legyenek. IV-VI. Várható szakmai, gazdasági és társadalmi hatások Az építésügyért felelős miniszter koordinációs feladatai és jogosítványai megerősítésével egységesen és hatékonyan juttathatók érvényre az építési beruházásokra vonatkozó építésügyi szakmai, társadalmi és gazdasági követelmények és érdekek (építésügyi feladatok hatékonyabb tárcaközi koordinálhatósága), Az új fogalmak és fogalom-pontosítások (integrált településfejlesztési stratégia, 7

főépítész, építési beruházás, építészeti-műszaki tervdokumentáció, építési tevékenység) az egyértelműbb feladat-végrehajtást segítik elő az építésügy teljes spektrumában, Az építésügyi hatóság fogalmának meghatározásával egyértelművé tesszük a más tárca kompetenciájába tartozó (más elnevezésű) hatósági rendszerek építésügyi vonatkozásait is, vagyis tudatosítjuk azt, hogy e hatóságok (pl. Nemzeti közlekedési Hatóság, Vízügyi Igazgatóság, Bányakapitányság, stb.) amikor engedélyeznek egy beruházást, akkor építésügyi hatósági jogkörükben járnak el, mint építésügyi hatóság. Ennek eredményeképpen eltérő törvényi szabályozás hiányában - rájuk is vonatkoznak az építésügyi hatóságra meghatározott előírások. Egységes és összedolgozó építésügyi hatósági rendszer hozható létre. Az önkormányzatok építésüggyel kapcsolatos feladatai lehetnek: településfejlesztés és rendezés, tervtanácsok működtetése helyi szabályozás alapján, helyi építészeti értékek védelme helyi rendeletben foglaltak szerint, a településrendezési eszközök végrehajtását biztosító sajátos jogintézmények megvalósítása. Ha az önkormányzatok vállalnak építésügyi feladatellátást (pl. a település fejlődésének érdekében), akkor csak e törvény és végrehajtási rendeleteinek keretei között tehetik. Tekintettel arra, hogy az Étv. hatálybalépése óta eltelt 11 év alatt sem tudták az önkormányzatok a feladatellátás feltételeit (pl. önkormányzati főépítész foglalkoztatása, megbízása, szakszerű és jogszerű településrendezési eszközök elfogadása, megállapítása, tervtanácsok működtetése, stb.) biztosítani, közérdekből az építésügyi feladatok szakszerű és jogszerű ellátása érdekében szükség van a feladatellátás átcsoportosítására, módjának pontosítására és kiegészítésére (pl. társulási főépítész bevezetése, több település közös építésügyi feladatellátása), ezzel elősegítve és ösztönözve az építésügyi feladatok (kivéve a hatósági-államigazgatási feladatellátást) társulás formájában történő feladatellátását is. Az építési beruházások megvalósításával kapcsolatos eljárásokat érintő egyszerűsítések nem csak a nemzetgazdaságilag kiemelt építési beruházásokra vonatkozóan, hanem minden építési beruházásra kiterjesztően is lehetővé teszi az adminisztratív terhek csökkenthetőségét, új, egyszerűbb és gyorsabb eljárásfajták választhatóságát, az eljárásokat esetenként lényegesen időben elhúzó hatásköri viták megelőzését. Mindez a beruházás megvalósításának időbeli gyorsítását és adminisztrációs terheinek könnyítését eredményezi és ily módon gazdaságélénkítő hatással bírhat. A településrendezési eszköz - mint a hatósági eljárások megalapozója az építési beruházások megvalósításának egyik legfontosabb eleme. Ezért igen fontos a belé vetett bizalom megtartása és megerősítése. A beruházások megvalósítása melletti (vagy ellene szóló) döntést befolyásolja alapjaiban a településrendezési eszköz tartalma, vagy lehetséges módosításának tartalma. Mindezek miatt igen erős, kivételes közérdek fűződik ahhoz, hogy e döntés szakszerű, megalapozott és törvényes legyen joghatása pedig megfelelő módon kiterjedjen az építési beruházás megvalósításához szükséges engedélyezési szakaszra és engedélyező hatóságokra is. Eljárási engedmények, adminisztratív teher-csökkentés akkor tehető, ha a megvalósítás (kivitelezés) szakasza hatékonyan és eredményesen ellenőrzött. Az államháztartás bevételeinek növelése a feketemunka visszaszorítása révén reális elvárás, a lánctartozás megfékezése pedig az építési gazdaság talponmaradásának elengedhetetlen feltétele. Az építészeti-építési minőség védelme alapvetően építtetői (fogyasztóvédelmi) igény, de egyben - GDP-re is kiható - nemzetgazdasági érdek is. Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági ellenőrzési folyamat egymásraépülése, az ellenőrzések hatékonyabbá tétele e célok megvalósítását szolgálja. Az információ hatalom : Fokozottan igaz ez az építésügyben, amikor a gyors, naprakész, hiteles információk, adatok alapvetően befolyásolni tudják az építésgazdasági döntéseket, azt hogy pl. hol és mit lehet/érdemes gyorsan megvalósítani. 8

Mindezen érdekeket szolgálja az országos szinten egységes elektronikus építésügyi eljárási és nyilvántartási rendszer ütemezett megvalósítása és abból elektronikus úton adatszolgáltatás lehetővé tétele. A beruházások akkor gyorsíthatóak, akkor garantálható az elvárt minőség, ha megfelelő számú és minőségű szakember készíti azokat elő (tervezés) és biztosítja a megvalósítását (kivitelezés). Annak érdekében, hogy az építés-gazdasági élet fellendülhessen, további lépések szükségesek a szakemberellátottság biztosítása területén, ezért ott, ahol erre lehetőség van, az építés résztvevői szakmagyakorlási feltételeit tovább könnyítjük. A kihívások teljesítéséhez megfelelő számú szakmunkás biztosítása is szükséges. A szakmunkásképzés területén tapasztalható anomáliák sürgős és hathatós intézkedéseket, valamint az építésügyért felelős miniszter beavatkozását e területen is sürgetik. Az építési és az építőipari kivitelezési tevékenység megfogalmazása, az építőipari kivitelezési tevékenység folytatása feltételeinek meghatározása, az építőipari kivitelezési vállalkozások nyilvántartásának/névjegyzékének bevezetése az építőipari vállalkozások átláthatóságának, a megfelelő építészeti és építési minőség biztosításának, a feketemunka kifehérítésének, a lánctartozás megakadályozásának és az építőipari válságkezelésnek is egyértelmű feltétele, mindehhez hozzájárulhat a bíróságon kívüli vitarendezés lehetővé tétele, továbbá az építtetői fedezetkezelő jogintézményének bevezetése ( Biztos kéz program) is. A tervezetben foglaltaknak költségvetési kihatásai nincsenek. A tervezet azzal, hogy az önkormányzati építésügyi feladatellátás vállalásának szabályait kiegészíti, pontosítja, illetve a feladatellátás társulás formájában történő ellátását szakmai oldalról is ösztönzi (társulási főépítész lehetővé tételével), enyhít az önkormányzatokat érintő terheken is. VI. Kapcsolódások A nemzetgazdasági szempontból kiemelt építési beruházások megvalósítása gyorsítását célul kitűző 2008. évi GYORSÍTÁS-I program folytatása A GYORSÍTÁS-II. program további elemeiként kormányrendeletek, valamint miniszteri rendeletek módosítását tartalmazó jogszabálycsomagok készülnek a törvénycsomaggal megegyező tervezett hatálybaléptetéssel A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény tervezetével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével, valamint a közigazgatási hatósági eljárásról szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvénnyel összefüggő felülvizsgálattal kapcsolatos IRM előterjesztéssel, mely vonatkozásában gondoskodni kell a hatálybaléptetések összhangjáról. VII. Fennmaradt vitás kérdések VIII. Megjegyzések A tervezett szabályozás nem tartozik a műszaki tartalmú jogszabálytervezeteknek az Európai Bizottsággal és az Európai Unió tagállamaival való egyeztetéséről szóló 94/2004. (IV. 27.) Korm. rendelet, illetőleg a kereskedelem, illetve az áruk szabad áramlása akadályaival kapcsolatos egyes értesítési és bejelentési eljárások végrehajtásáról szóló 44/2004. (III. 16.) Korm. rendelet hatálya alá. IX. Szakmai és társadalmi egyeztetések A GYORSÍTÁS-II. program végrehajtására részletesen kidolgozott és indoklással ellátott koncepció készült 2009. január végén. A koncepció kidolgozására 2008. 9

augusztusában munkacsoportok alakultak, amelynek tagjai voltak a szakmai és érdekképviseleti szervezetek tagjai, képviselői és az érintett társtárcák képviselői is. 10

HATÁROZATI JAVASLAT 1. A Kormány megtárgyalta és elfogadta az építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló kormány-előterjesztést és elrendeli az előterjesztés mellékletét képező törvénytervezetnek a Kormány törvényjavaslataként az Országgyűléshez történő benyújtását. 2. A törvényjavaslat előadója: Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 11

melléklet az előterjesztéshez.. törvény az építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében egyes törvények módosításáról Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása 1. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 1. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) E törvényt és végrehajtási rendeleteit a sajátos építményfajták, valamint a műemlékek és a műemlékvédelem alatt álló területek tekintetében az (1) bekezdésben meghatározott körben e törvény és az e törvény felhatalmazása alapján készült végrehajtási rendeletek mellett a rájuk vonatkozó külön törvényekkel, végrehajtási rendeletekkel együtt, a bennük foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel kell alkalmazni. 2. (1) Az Étv. 2. -ának 12. pontja a következő rendelkezéssel egészül ki: [E törvény alkalmazásában:] 12. Integrált településfejlesztési stratégia: középtávú, stratégiai szemléletű, megvalósítás orientált fejlesztési dokumentum, amely meghatározza a települések középtávú településfejlesztési tevékenységét, összehangolja a különböző szakpolitikai megközelítéseket, összefogja és ütközteti az érintett partnerek (üzleti szektor, civil szektor, közszféra szereplői, lakosság) céljait, elvárásait, meghatározza a fejlesztési célokat, azok finanszírozási módját, továbbá a megvalósítás és fenntartás módját is összefüggéseiben kezeli. Az integrált településfejlesztési stratégia az integrált városfejlesztési stratégia (IVS) és az integrált községfejlesztési stratégia (IKS) gyűjtőfogalma. Az integrált településfejlesztési stratégiát az önkormányzat képviselő-testülete határozatban állapítja meg. (2) Az Étv. 2. -ának 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [E törvény alkalmazásában:] 16. Főépítész: egyes építésügyi feladatokkal kapcsolatos döntéseket előkészítő az állam kötelező feladataként állami, önként vállalt feladataként önkormányzati főépítész. (3) Az Étv. 2. -ának 27. pontja a következő mondattal egészül ki: [E törvény alkalmazásában:] Az integrált városfejlesztési stratégia a településfejlesztési koncepció kötelező, az integrált községfejlesztési stratégia a településfejlesztési koncepció lehetséges önálló munkarésze. (4) (2) Az Étv. 2. -ának 30. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [E törvény alkalmazásában:] 30. Építészeti-műszaki tervdokumentáció: az építési tevékenység megvalósításához (különösen a pályázathoz, tervpályázathoz, tervtanácshoz, engedélyezéshez, ajánlatkéréshez, építőipari kivitelezéshez, állapotfelméréshez, állapot/megvalósítás 12

dokumentálásához) szükséges tervek, dokumentumok összessége. (5) Az Étv. 2. -a a következő 36. ponttal egészül ki: [E törvény alkalmazásában:] 36. Építési tevékenység: Építmény, építményrész, épületegyüttes megépítése, átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, lebontása, elmozdítása, építési munka végzése. 3. (1) Az Étv. 4. -a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A Kormány az építésügy - (1) bekezdésben megjelölt központi feladatainak ellátása körében gondoskodik:] b) az állami főépítészi, építésügyi és építésfelügyeleti hatósági intézményrendszer működtetéséről, (2) Az Étv. 4. -ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (4) A Kormány az építésügy központi irányítását, összehangolását és ellenőrzését - ideértve a sajátos építményfajták és a műemlékek tekintetében az összehangoló és ellenőrző feladatokat is az építésügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) útján gyakorolja. 4. (1) Az Étv. 5. -a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: (2) Az általános és a sajátos építményfajtával, valamint a műemlékkel kapcsolatos építési tevékenység engedélyezési, kötelezési és ellenőrzési feladatait az erre hatáskörrel rendelkező hatóság építésügyi hatósági jogkörében látja el (a továbbiakban: építésügyi hatóság). (2) Az Étv. 5. -ának (1) bekezdése a következő a) ponttal egészül ki: [A miniszter a központi szakmai irányítási, összehangolási és ellenőrzési feladatkörében:] a) elősegíti az építési beruházások megvalósítását (3) Az Étv. 5. -ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (4) Az építészeti értékvédelem és az (5) bekezdésben felsorolt feladatok ellátása érdekében kormányrendeletben meghatározottak szerint szakmai tanácsadó testületként tervtanácsok működhetnek. (4) Az Étv. 5. -a (5) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A tervtanácsok feladata különösen] e) a településrendezési és az építészeti-műszaki tervek magas színvonalának elősegítése, egyéb fontos építésügyi (különösen településrendezési, építészeti-műszaki, településképi, környezetalakítási, az akadálymentes épített környezetalakítási) célok érvényre juttatása. 5. (1) Az Étv. 6. -ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A települési (fővárosban a kerületi) önkormányzat, valamint szerveik különösen az alábbi építésügyi feladatokat láthatják el: a) a jogszabályok keretein belül a fővárosban a fővárosi keretszabályt és szabályozási kerettervet figyelembe véve a településrendezési feladatkör ellátása, b) az épített környezet emberhez méltó és esztétikus kialakítása, valamint a helyi 13

építészeti örökség védelme, ennek keretében tervtanács működtetése, c) az építésügy helyi feladatainak ellátásához szükséges anyagi és személyi feltételek biztosítása. (2) Az Étv. 6. -ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (6) Az anyagi és személyi feltételek biztosítása kivételével az (1) bekezdés és a (2) bekezdés, valamint a 15. szerinti önként vállalt építésügyi feladataival kapcsolatos döntéseit - az építésügyi hatósági tevékenység körébe tartozók kivételével a) a települési önkormányzatnak önkormányzati főépítész, vagy b) a települési önkormányzatok társulásainak főépítésze készíti elő. 6. (1) Az Étv. 9. -ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) A településrendezési eszköz kidolgozása előtt beazonosítható módon meg kell határozni a rendezés alá vont területet, ki kell nyilvánítani a rendezés célját és várható hatását oly módon, hogy az érintettek azzal kapcsolatban 30 napon belül javaslatokat, észrevételeket tehessenek, véleményt nyilváníthassanak. Ennek során biztosítani kell: a) a helyben szokásos módon a kidolgozás elhatározásának tudomásra hozatalát és az érintett állampolgárok, szervezetek, érdekképviseleti szervek vélemény-nyilvánítási lehetőségét, b) az érintett települési önkormányzati szervek bevonását az előkészítésbe úgy, hogy azok írásban ismertessék a település fejlődése és építési rendje szempontjából jelentős terveiket és intézkedéseiket, valamint ezek várható időbeli lefolyását, c) a kormányrendeletben meghatározott - államigazgatási szervek megkeresését oly módon, hogy azok véleményt nyilváníthassanak és ismertethessék ca) a rendezési feladat ellátásához szükséges nyilvántartásuk részét képező - mindazon adatokat, amelyek a rendezés alá vont területtel kapcsolatosak, továbbá cb) a hatáskörükbe tartozó kérdésekben a jogszabályon alapuló követelményeik érvényre juttatásának feltételeit. (2) Az Étv. 9. -ának (7) bekezdése a következő második mondattal egészül ki: A helyi építési szabályzat és a településrendezési tervek a 9/A -ban meghatározott esetek kivételével - legkorábban a megállapításuktól számított 60. napon léptethetők hatályba. (3) Az Étv. 9. -ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (8) A polgármester (főpolgármester) a megállapítást követően 3 napon belül megküldi a megállapított helyi építési szabályzatot, valamint a településrendezési terveket a) vagy azok vonatkozó részét, illetőleg kivonatát, a beérkezett, de figyelembe nem vett vélemények el nem fogadásának indokolásával együtt az azok véleményezésében résztvetteknek, b) szakmai vizsgálat céljából - az állami regionális főépítésznek, c) nyilvántartás céljából a kormányrendeletben meghatározott országos dokumentációs központnak. Ha a véleményezési eljárásban részt vett vélemény-nyilvánításra jogosult államigazgatási szervek azt észlelik, hogy a települési önkormányzat nem vette figyelembe jogszabályon alapuló döntésüket, úgy e kérdésben kialakított álláspontjukról 15 napon belül tájékoztatják az állami regionális főépítészt. 7. Az Étv. 15. -a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép: Több település építésügyi feladatainak közös ellátása 14

15. (1) A települési önkormányzatok a 6. (1)-(2) bekezdés szerinti feladataik ellátására társulhatnak, illetve azokat közösen is megoldhatják. Az érintettek ilyen esetben közös településrendezési eszközöket is készíthetnek, közös helyi építészeti értékvédelmi és tervtanácsi szabályokat is alkothatnak, és közös tervtanácsot működtethetnek, az erre vonatkozó közös szabályokat a társulási főépítész készíti elő elfogadásra. (2) A közös településrendezési eszközöknek az egyes településekre vonatkozó részeit az érintett települési önkormányzatok képviselő-testületei állapítják meg. A véleményezési eljárás lefolytatásáról az önkormányzatok megállapodásában meghatározott település polgármestere gondoskodik. (3) A közös településrendezési eszközök előkészítésére, egyeztetésére és elfogadására egyebekben a 7-14. -ok rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. 8. (1) Az Étv. 16. -ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Településtervezési tevékenységnek minősül a településrendezési terv és a helyi építési szabályzat elkészítése, valamint a külön jogszabály szerinti esetenként kapcsolódó tevékenységek. Településrendezési szakértői tevékenység különösen az építési beruházások támogatására kiírt, terület-igénybevétellel járó településfejlesztési pályázatok elbírálása során azok tartalma és a településrendezési eszközökben foglaltak összhangjának igazolása. (2) A településtervezési, valamint a településrendezési szakértői tevékenység a külön jogszabályban foglaltak szerinti szakmai névjegyzékbe vétellel elnyert településtervezési, illetve településrendezési szakértői jogosultság birtokában folytatható. A névjegyzékbe vételhez kormányrendeletben meghatározott a) szakirányú felsőfokú végzettség, b) meghatározott idejű szakirányú szakmai gyakorlat, valamint c) egyéb feltételek teljesítése szükséges. (2) Az Étv. 16. -ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (4) A (1) bekezdésben meghatározott feltételeken túlmenően a magyar állampolgár, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, továbbá a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy a külön jogszabályban meghatározottak szerint végezhet településtervezési tevékenységet. 9. Az Étv. 17. -ának e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A településrendezési feladatok megvalósítását a következő sajátos jogintézmények biztosítják:] e) kisajátítás (lejegyzés), 10. (1) Az Étv. 20. -ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Az érintett területre a) a helyi építési szabályzat, a szabályozási terv készítése érdekében változtatási, b) az elrendelt településrendezési feladatok megvalósítása, végrehajtása, továbbá a természeti, környezeti veszélyeztetettség megelőzése érdekében telekalakítási, illetve építési tilalom (a továbbiakban együtt: tilalom) rendelhető el. 15

(2) Az Étv. 20. -ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (4) A természeti és a környezeti veszélyeztetettség megelőzése érdekében telekalakítási vagy építési tilalmat elrendelő határozatot az érintett települési önkormányzattal és az építésügyi hatósággal is közölni kell. 11. Az Étv. 23. -ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) A telekalakítás a telek adataiban történő változás ingatlan-nyilvántartási adatátvezetése a külön jogszabályokban meghatározottak szerint. 12. Az Étv. 28. -ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (4) A hozzájárulás fizetésére vonatkozó kötelezettségről és annak mértékéről a települési önkormányzat képviselő-testülete (a fővárosban a fővárosi önkormányzat közgyűlése, illetőleg a kerületi önkormányzat képviselő-testülete) a főjegyző, illetőleg a jegyző útján tájékoztatja az érintetteket. 13. (1) Az Étv. 29. -ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) A települési önkormányzat rendeletében a feladat végrehajtásának támogatása mellett a településkép javítása érdekében az azt rontó állapotú épületek homlokzatának meghatározott időn belüli a tulajdonos jókarbantartási kötelezettségét meghaladó helyrehozatali kötelezettségét írhatja elő. (2) Az Étv. 29. -ának (5)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: (5) A (2)-(4) bekezdésben meghatározott kötelezettségekről a települési önkormányzat jegyzője az érintetteket tájékoztatja. (6) A települési önkormányzat jegyzője a (2)-(4) bekezdés szerinti kötelezettséget elrendelő rendelet kihirdetésével egyidejűleg az elrendelt kötelezettségek ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése iránt megkeresi az ingatlanügyi hatóságot. 14. Az Étv. 30. -ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (8) A kártalanítás tárgyában hozott határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálata során a polgári perrendtartásról törvénynek a közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a) a pert a kártalanítás megfizetésére kötelezett ellen is meg kell indítani, és b) a bíróság a kártalanítási ügyben hozott határozatot megváltoztathatja. 15. Az Étv. 30/A. -ának(4) bekezdése a következő második mondattal egészül ki: A szerződésben kikötött, illetőleg vállalt kötelezettséget a települési önkormányzat jegyzőjének megkeresésére az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. 16. Az Étv. 32. -ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 16

(3) A 34. (2) bekezdésében meghatározott eljárások lefolytatásához és az építőipari kivitelezési tevékenység végzéséhez szükséges építészeti-műszaki tervezési, valamint építésügyi műszaki szakértői tevékenység, a külön jogszabályban foglaltak szerinti szakmai névjegyzékbe vétellel elnyert valamely szakterületi építészeti-műszaki tervezői, illetve építésügyi műszaki szakértői jogosultság (a továbbiakban: tervezői, illetve szakértői jogosultság) birtokában folytatható. A névjegyzékbe vételhez kormányrendeletben meghatározott a) szakirányú felsőfokú végzettség, b) meghatározott idejű szakirányú szakmai gyakorlat, valamint c) egyéb feltételek teljesítése szükséges. 17. Az Étv. a 33. -t következően a következő 33/A. -sal egészül ki: 33/A. (1) Építésügyi igazgatási szakértői tevékenység az építési beruházás megvalósításához szükséges építésügyi és egyéb hatósági eljárások rendje, követelményei, összefüggései magas szakmai színvonalú ismeretének birtokában az építésügyi hatósági engedélykérelem és mellékleteinek benyújtásra történő előkészítése. (2) Az (1) bekezdés szerinti építésügyi igazgatási szakértői tevékenység kormányrendeletben foglaltak szerinti szakmai névjegyzékbe vétellel elnyert építésügyi igazgatási szakértői jogosultság birtokában folytatható. A névjegyzékbe vételhez kormányrendeletben meghatározott a) szakirányú felsőfokú végzettség, b) meghatározott idejű szakirányú szakmai gyakorlat, valamint c) egyéb feltételek teljesítése szükséges. (3) A (2) bekezdésben meghatározott feltételeken túlmenően a magyar állampolgár, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, továbbá a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy a külön jogszabályban meghatározottak szerint végezhet építésügyi igazgatási tevékenységet. 18. Az Étv. 34. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 34. (1) Építési tevékenység végzéséhez jogszabályban meghatározott esetekben az építésügyi hatóság engedélye vagy bejelentés tudomásul vétele szükséges. (2) Az építésügyi hatósági engedély fajtái: a) elvi építési engedély, b) telekalakítási engedély, c) építési engedély (építési vagy továbbépítési engedély, módosított építési engedély), d) összevont építésügyi hatósági engedély (elvi építési keretengedély és építési engedély), e) bontási engedély, f) használatbavételi engedély (végleges, ideiglenes), g) fennmaradási engedély [végleges, meghatározott időre szóló, visszavonásig (meghatározott feltétel vagy határidő bekövetkeztéig) hatályos egyben használatbavételi engedély is, fennmaradási és továbbépítési, fennmaradási engedély átalakítási vagy visszabontási kötelezettséggel]. (3) Az építésügyi hatóság jogszabályban meghatározott esetekben egyszerűsített építésügyi 17

hatósági engedélyezési eljárást folytat le, mely esetekben egyszerűsített döntést hozhat 1. (4) Az építésügyi hatósági engedély feltételekhez köthető. (5) A bejelentés tudomásul vételének fajtái 2 a) a telekalakítási bejelentés tudomásul vétele, b) az építési bejelentés tudomásul vétele, c) bontási bejelentés tudomásul vétele, d) használatbavételi bejelentés tudomásul vétele. (6) Az építésügyi hatóság a külön jogszabályban meghatározott tény vagy adat közlését nyilvántartásba veszi. 19. Az Étv. a 34. -t követően a következő 34/A. -sal egészül ki: 34/A. (1) Ha az építtető ezt kezdeményezi, az építésügyi hatósági eljárás megindulása előtt, az építésügyi hatóság, valamint az ezt követően induló eljárás vonatkozásában érintett szakhatóságok és közműszolgáltatók az ilyen irányú kezdeményezés kézhezvételétől számított nyolc munkanapon belül az építtetővel szemlét, illetőleg egyeztetést tartanak, amelyről emlékeztetőt vesznek fel. Az emlékeztetőben foglaltak az engedélyező építésügyi hatóságot, a szakhatóságot és a közműszolgáltatót nem kötik. (2) Az (1) bekezdés szerinti szemléért, illetőleg egyeztetésért a hatóságot, - szakhatóság közreműködése esetén a szakhatóságot és a közműszolgáltatót a külön jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díj illeti meg. 20. (1) Az Étv. 35. -ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Az ügyfél (építtető) az építési engedély megkérése előtt az építés megvalósításához szükséges követelmények előzetes tisztázása céljából elvi építési engedélyt kérhet. Elvi építési engedély kérhető a 34. (2) bekezdésének d) pontjának, valamint a 37/A. c) pontjának keretei között is. Jogszabály az elvi építési engedély kérését kötelezővé teheti. (2) Az Étv. 35. -ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (6) Az összevont eljárásért az építésügyi hatóságot, szakhatóság közreműködése esetén a szakhatóságot és a közműszolgáltatót külön jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díj illeti meg. 21. Az Étv. a következő 37/A-37/E. -sokkal és az azokat megelőző alcímekkel egészül ki: Integrált eljárások 37/A. Közreműködő hatóság igénybevételével 3 kormányrendeletben meghatározottak szerint integrált eljárás folytatható le. Az integrált eljárás fajtái: a) építésügyi hatóságok eljárásait összefogó integrált építésügyi hatósági eljárás építésügyi hatóság közreműködő hatóságként történő igénybevételével, 1 Ket. 72. (4) bekezdés 2 Ket. 71. (2) bekezdés 3 Ket. 38/A. -38/B. 18

b) építésügyi hatóság és más hatóságok eljárásait összefogó integrált engedélyezési eljárás külön jogszabály szerinti közreműködő hatóság igénybevételével, c) építési beruházás megvalósíthatóságának, engedélyezhetőségének feltételeit előzetesen tisztázó integrált hatásvizsgálati eljárás külön jogszabály szerinti közreműködő hatóság igénybevételével. Integrált eljárások közös szabályai 37/B. (1) Az ügyfél a 37/A. szerinti eljárásokra irányuló kérelmeit és annak mellékleteit a közreműködő hatósághoz együttesen nyújtja be. Az eljárás megindításáról az ügyfeleket a közreműködő hatóság értesíti. (2) Az integrált eljárásban a közreműködő hatóság, a társhatóságok és a szakhatóságok a tényállás tisztázása érdekében kötelesek a legszélesebb körű együttműködésre és az egymás közötti hatékony kommunikáció biztosítására. (3) A közreműködő hatóság az építési beruházás engedélyezésében részt vevő építésügyi és más hatóságok szakhatóságait az eljárás megindítása után közvetlenül megkeresés küldésével értesíti és az eljárás megindításától számított 10 munkanapon belül közös helyszíni szemlét hív össze. (4) Az építési beruházás engedélyezésében részt vevő építésügyi és más hatóságok szakhatóságai közös helyszíni szemlén 4 vagy azt követő 5 munkanapon belül a szakhatósági állásfoglalásukat kötelesek megadni. (5) A közreműködő hatóság által koordinált integrált eljárás ügyintézési határideje a résztvevő összes hatóság eljárására egységesen 45 munkanap. (6) Az eljárásban résztvevő hatóságok a döntés meghozatala után a döntéseiket kötelesek a közreműködő hatóságnak megküldeni, aki gondoskodik a döntések egyszerre történő közléséről és intézkedik a külön jogszabályban meghatározottak tájékoztatásáról. (7) A jogorvoslati eljárást a közreműködő hatóságnál kell megindítani bármely döntés tekintetében, amely koordinálja az integrált eljárás jogorvoslati szakaszát is. (8) Az integrált eljárásért az építésügyi hatóságot, szakhatóság közreműködése esetén a szakhatóságot külön jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díj illeti meg. (9) Az (1)-(8) bekezdésben foglaltak nem terjednek ki: a) a honvédelmi, a katonai és a nemzetbiztonsági célú építményre, és b) a nukleáris létesítményekkel összefüggő építményekre. Integrált eljárások különös szabályai 37/C. Egyazon építési beruházás megvalósításához, ha több építményfajta szerinti több építésügyi hatóság építésügyi hatósági engedélyezési eljárásának lefolytatására lenne szükség és ha az építtető ezt kezdeményezi, az eljárás a különböző építésügyi hatóságok eljárásait összefogó integrált építésügyi hatósági eljárás keretében is lefolytatható. Ebben az esetben az építési beruházás rendeltetését meghatározó építményfajta szerint eljárni hatáskörrel rendelkező építésügyi hatóság látja el a közreműködő hatóság feladatait. 37/D. Egyazon építési beruházás megvalósításához, ha építésügyi hatóság építésügyi hatósági engedélyezési eljárásának lefolytatása mellett több más hatóság eljárásának lefolytatására is szükség lenne és ha az építtető ezt kezdeményezi az eljárás az építésügyi és a különböző hatóságok eljárásait összefogó integrált hatósági eljárás keretében is lefolytatható. Ebben az esetben kormányrendeletben meghatározott hatóság látja el a közreműködő hatóság feladatait. 4 Ket. 56. (3) bekezdés 19

37/E. (1) Az építési beruházás megvalósíthatósága feltételeinek előzetesen tisztázása érdekében egyazon építési beruházás megvalósításához, ha az építtető ezt kezdeményezi és ha a) az építésügyi hatóság elvi építési engedélyezési eljárásának lefolytatása mellett több más hatóság eljárásának lefolytatására is szükség lenne, vagy b) csak több más (nem építésügyi) hatóság eljárásának lefolytatására is szükség lenne az eljárás a különböző hatóságok eljárásait összefogó integrált hatásvizsgálati eljárás keretében is lefolytatható. Ebben az esetben kormányrendeletben meghatározott hatóság látja el a közreműködő hatóság feladatait. (2) Az integrált hatásvizsgálati eljárás lefolytatható a 37/C és 37/D. szerinti eljárások vagy a 34. (2) bekezdés c) pontja szerinti eljárást megelőzően. 22. Az Étv. 38. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 38. (1) Építési tevékenységet végezni ha jogszabály eltérően nem rendelkezik csak a jogerős építésügyi hatósági engedély, továbbá a hozzátartozó, jóváhagyott engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációnak és egyéb okiratoknak, valamint az ezek alapján készített kivitelezési (megvalósítási) dokumentációnak megfelelően szabad. (2) Építési beruházásnak minősül az építési tevékenység megvalósítása érdekében végzett gazdasági és építészeti-műszaki tevékenységek összessége, így különösen: a) az előkészítés, beszerzés (pénzügyi, megvalósíthatósági, pályázati, haszonelemzés, üzleti terv, telekszerzés, kisajátítás, építőanyag-beszerzés, stb.) b) a hitelfelvétel, fedezetbiztosítás, c) a biztosítás, d) a lebonyolítás, e) a tervezés/terveztetés f) az engedélyek megszerzése g) a szakemberek biztosítása h) a létesítés, építőipari kivitelezési tevékenység végzése/végeztetése i) a műszaki átadás-átvétel j) a próbaüzem, k) a birtokbaadás l) a használatbavétel m) az utómunkák n) az üzembe helyezés o) a pénzügyi elszámolás. (3) A jóváhagyott engedélyezési záradékkal ellátott tervtől csak az építésügyi hatóság újabb előzetes engedélyével vagy bejelentés tudomásul vételével szabad eltérni, kivéve, ha az eltérés önmagában nem engedélyhez vagy bejelentés tudomásul vételéhez kötött építési tevékenység. 23. Az Étv. a 38. -t követően a következő 38/A -sal és azt megelőzően a következő címmel egészül ki: Az építési folyamat egyéb résztvevői 38/A. (1) Tervellenőri tevékenység a kivitelezési tervdokumentáció (tervdokumentációrész) tartalmának kormányrendeletben előírtak szerinti szakszerű ellenőrzése, az építés minősége, a szakszerű kivitelezés biztosítása, valamint a 31. (2) bekezdése szerinti és az egyéb jogszabályokban meghatározott követelmények érvényre juttatása érdekében. 20

(2) Tervellenőri tevékenységet folytathat az a tervezői, illetve szakértői jogosultsággal rendelkező személy, aki a tevékenységét a kormányrendelet szerint teljes körűen gyakorolhatja. (3) Beruházás-lebonyolítói tevékenység az építtető megbízásából a 43. (1) bekezdésben meghatározott és a külön kormányrendelet szerinti feladatok ellátása. (4) A beruházás-lebonyolítói tevékenység kormányrendeletben meghatározott esetekben és módon szakmai névjegyzékbe vétellel elnyert beruházás-lebonyolítói jogosultság birtokában folytatható. A névjegyzékbe vételhez kormányrendeletben meghatározott a) szakirányú felsőfokú végzettség, b) meghatározott idejű szakirányú szakmai gyakorlat, valamint c) egyéb feltételek teljesítése szükséges. (5) Felelős műszaki vezetői tevékenység az építőipari kivitelezési tevékenység kormányrendeletben meghatározottak szerint irányítása a 40. (2) bekezdésben meghatározott felelősséggel. (6) Építési műszaki ellenőri tevékenység a) az építtető helyszíni képviselőjeként, vagy b) építtetői fedezetkezelő igénybevétele esetén a fedezetkezelő alkalmazottjaként vagy megbízottjaként az Étv. 43. -a (1) bekezdésének b)-d) és g) pontjaiban és a kormányrendeletben meghatározott feladatok ellátása. Építési műszaki ellenőr alkalmazását, vagy megbízását törvény, vagy kormányrendelet kötelezővé teheti. (7) A felelős műszaki vezetői, valamint az építési műszaki ellenőri tevékenység, a kormányrendeletben foglaltak szerinti szakmai névjegyzékbe vétellel elnyert valamely szakterületi felelős műszaki vezetői, illetve építési műszaki ellenőri jogosultság birtokában folytatható. A névjegyzékbe vételhez kormányrendeletben meghatározott a) szakirányú felsőfokú végzettség, b) meghatározott idejű szakirányú szakmai gyakorlat, valamint c) egyéb feltételek teljesítése szükséges. (8) Energetikai tanúsítói tevékenység az energiát használó épület energetikai jellemzőinek vizsgálata eredményeként kormányrendeletben meghatározott esetekben energetikai tanúsítvány kiállítása. (9) Energetikai tanúsítói tevékenységet folytathat az a tervezői, illetve szakértői jogosultsággal, vagy beruházás-lebonyolítói vagy felelős műszaki vezetői vagy építési műszaki ellenőri jogosultsággal rendelkező személy, aki kormányrendeletben meghatározott egyéb feltételeket is teljesíti. (10) A (2), (4) és (7) bekezdésben meghatározott feltételeken túlmenően a magyar állampolgár, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, továbbá a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy kormányrendeletben meghatározottak szerint végezhet tervellenőri, beruházás-lebonyolítói, felelős műszaki vezetői, építési műszaki ellenőri és energetikai tanúsítói tevékenységet. 24. (1) Az Étv. 39. -a helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Kormányrendeletben meghatározott építőipari kivitelezési tevékenységet vállalkozó kivitelezőként, illetve alvállalkozó kivitelezőként az az egyéni vállalkozó vagy gazdasági társaság végezhet, a) akinek/amelynek az építőipari kivitelezési tevékenység a tevékenységi körében szerepel, 21