Tartalom 1.Bevezetés... 3

Tartalom 1.Bevezetés... 3 1.1 Az intézmény adatai... 3 1.2 A házirend célja és feladata... 3 1.3 A házirend szabályozási köre... 3 1.4 A házirend nyilvánossága... 4 2. A gyermekek, tanulók kötelességei... 5 3. A gyermekek, tanulók jogai... 6 4. Általános szabályok... 8 4.1 Egészségvédelemmel kapcsolatos szabályok... 9 4.2 Balesetvédelemmel kapcsolatos szabályok... 9 5. Viselkedési és megjelenési szabályok, kötelességek, jogok és hitéleti tevékenységek... 9 6. Az intézmény munkarendjével kapcsolatos szabályok...10 6.1. A tanítási (foglalkozási) órák, óraközi szünetek rendje, időtartama... 10 6.2. A tanulók tantárgyválasztásával vagy annak módosításával kapcsolatos eljárás... 11 6.3. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje... 11 6.4 A hetes kötelességei:... 11 7. A tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái...12 7.1 A tanulók véleménynyilvánításának rendje... 12 7.2 A tanulók tájékoztatása... 12 7.3 Tájékoztató füzet/ellenőrző... 13 8. A gyermekek, tanulók jutalmazásának elvei, formái...13 8.1 A jutalmazás elvei:... 13 8.2 A jutalmazás formái... 13 9. A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei...14 9.1 A fegyelmező intézkedések... 14 9.2 A fegyelmi eljárás, fegyelmi büntetések... 14 10. A gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírások...15 10.1 Igazolt mulasztás... 15 10.2 Igazolásra vonatkozó előírások... 15 10.3 Igazolatlan mulasztás esetén [Nkt. 51. (3),(4),(5)]:... 16 10.4 Késések... 17 11. Az osztályozóvizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje, az osztályozóvizsgára jelentkezés módja és határideje...17 11.1 Osztályozóvizsga... 17 11.2 Javítóvizsga... 17 1

11.3 Különbözeti vizsga... 18 11.4 Vizsgákra való jelentkezés... 18 12. A tagintézmények egyedi szabályai...18 12.1 Óvoda... 18 12.1.1 Általános szabályok... 18 12.1.3. A gyermeki, szülői jogok és kötelességek... 20 12.1.3 Az óvodai élet rendje... 21 12.1.4. Védő-óvó előírások... 23 12.1.5. A gyermekek távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések. 24 12.1.5 A gyermekek öltözéke... 24 12.1.6 Együttműködés a szülőkkel... 24 12.2 Általános iskola... 26 12.3Középiskola... 28 12.4 Kollégium... 29 12.4.1Általános szabályok:... 29 12.4.2 A kollégium napirendje:... 29 12.4.3 Szobák, közös helyiségek használata... 31 12.4.4 A kollégium élete... 33 12.4.5 A tanulók jutalmazásának elvei... 35 12.4.6 A tanuló fegyelmi felelőssége... 35 12.4.7 Az érettségiző kollégistákra vonatkozó szabályok... 37 13.A térítési díjra, tandíjbefizetésre, visszafizetésre vonatkozó rendelkezések; a tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai...37 13.1 Térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások [229/2012. (VIII. 28.) 34. és 37. ]... 37 13.2 Tandíj megfizetése mellett igénybe vehető szolgáltatások [229/2012. (VIII. 28.) 36., 37. ]... 37 13.3 Térítési díj... 38 13.4 Az iskolai tankönyvtámogatás... 38 13.5 A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai [Nkt. 46. (9), (10), (11)]... 38 14. A szociális ösztöndíj, illetve szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei; a nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elve; az elosztás rendje...39 15. Záró rendelkezések...39 2

1.Bevezetés Házirend A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 25. szerint az intézmény házirendje: óvodánál: a gyermeki jogok és kötelességek gyakorlásával, a gyermek óvodai életrendjével kapcsolatos rendelkezésekkel foglalkozik, iskola és kollégium esetén a tanulói jogok és kötelezettségek teljesítésén kívül a kötelezettségek végrehajtásának módját, és az iskola, kollégium által elvárt viselkedés szabályait tartalmazza. 1.1 Az intézmény adatai Az intézmény neve: Szent Bazil Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Az intézmény rövidített neve: Szent Bazil Oktatási Központ Az intézmény székhelyének címe: 4087 Hajdúdorog, Ady E. u. 23 27. Az óvodai tagintézmény címe: 4087 Hajdúdorog, Szív utca 3. Az általános iskolai tagintézmény címe: 4087 Hajdúdorog, Petőfi tér 1. A közös igazgatású közoktatási intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységek keretében a különböző típusú köznevelési és közoktatási intézmények feladatait látja el: óvodai nevelés általános iskolai nevelés-oktatás 4 évfolyamos gimnáziumi nevelés-oktatás 6 évfolyamos gimnáziumi nevelés-oktatás szakközépiskolai nevelés-oktatás kollégiumi nevelés 1.2 A házirend célja és feladata A házirend állapítja meg a gyermeki/tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az intézmény munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket. (20/2012. (VIII. 31.) EMMI ) Az intézmény házirendje állapítja meg az óvodai, a tanórai, a tanórán kívüli és a kollégiumi foglalkozásokkal, az intézmény helyiségei és az intézményhez tartozó területek használatával kapcsolatos helyi szabályokat. A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az intézmény törvényes működését, az óvodai/iskolai/kollégiumi nevelés és oktatás zavartalan megvalósulását, valamint a gyermekek/tanulók óvodai/iskolai/kollégiumi/közösségi életének megszervezését. 1.3 A házirend szabályozási köre a) A házirend előírásait be kell tartania az óvodába járó gyermekeknek, az iskolába járó és kollégiumban lakó tanulóknak, a gyermekek/tanulók szüleinek, az intézmény pedagógusainak és más alkalmazottainak. b) A házirend előírásai azokra az intézményi és intézményen kívüli, tanítási időben, kimenőidőben, kollégiumi időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra 3

vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az óvoda/iskola/kollégium szervez, és amelyeken az óvoda/iskola/kollégium ellátja a tanulók felügyeletét. c) A tanulók az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken, programokon is kötelesek betartani a házirend előírásait. d) Az intézmény tanulóira, dolgozóira a házirenden kívül vonatkozik minden olyan intézményi belső szabályzat, ami rájuk egyébként is érvényes (szervezeti és működési szabályzat, pedagógiai program, a könyvtár használati rendje, stb.) e) A jogszabályban lefektetett előírásokat a házirend csak a szükséges mértékben sorolja fel, ennek ellenére az intézmény minden tanulójára, pedagógusára, alkalmazottjára vonatkozik a hatályos magyar jogrendszer valamennyi szabálya, és kötelességük ezek megtartása az intézmény területén is. 1.4 A házirend nyilvánossága A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. A házirend egy-egy példánya megtekinthető o az általános iskola/gimnázium könyvtárában, o az általános iskola/gimnázium tanügyi irodájában, o az óvodai titkárságon, o a tagintézmények honlapján, o az intézmény igazgatójánál, o a tagintézményekvezetőinél, o az osztályfőnököknél. A házirend egy példányát az óvodába/iskolába/kollégiumba történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni. Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól minden óvónőnek/osztályfőnöknek/csoportvezetőnek tájékoztatnia kell: o a tanulókat osztályfőnöki órán, o a kollégistákat csoportfoglalkozáson, o a szülőket szülői értekezleten. A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük: o a tanulókkal osztályfőnöki órán, o a kollégistákkal csoportfoglalkozáson, o a szülőkkel szülői értekezleten. A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az osztályfőnököktől előre egyeztetett időpontban. 4

2. A gyermekek, tanulók kötelességei 1. Minden gyermek köteles az intézményes nevelés-oktatásban részt venni, tankötelezettségét teljesíteni. 2. A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31.napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik, és a tanuló tizenhatodik életévének betöltéséig tart. Azoknak a tanulóknak, akik tanulmányaikat az iskolai nevelés-oktatás kilencedik évfolyamán a 2011/2012. tanévben vagy azt megelőzően kezdték meg, tankötelezettségük azon tanítási év végéig tart, amelyben a tizennyolcadik életévüket betöltik. 3. A tanuló kötelessége, hogy a pedagógiai programban foglalt tanulmányi kötelezettségének eleget tegyen, felkészüljön a tanórákra, házi feladatait elkészítse. 4. A tanuló kötelessége, hogy a tanítási órákra magával hozza a tájékoztató füzetét/ellenőrzőjét és a szükséges felszereléseket. 5. A tanuló kötelessége, hogy az érdemjegyeit a tájékoztató füzetébe/ellenőrzőjébe rendszeresen beírja, és szüleivel havonta aláírassa. Az ellenőrzőbe bevezetett információkat a kollégista tanulóknak nevelőtanárukkal 3 napon belül, szüleikkel az első adandó alkalommal alá kell írattatni és ennek havonkénti ellenőrzését az osztályfőnök végzi el. 6. Becsengetés után a tanuló köteles az osztályteremben tartózkodni, és csöndben, fegyelmezetten várni az órát tartó tanárt, előkészítve felszerelését az adott tanítási órára. Ha a tanulónak zárható szaktanteremben van órája, akkor a folyosón csöndben, fegyelmezetten kell várnia az órát tartó tanárt. 7. A tanuló biztonsági okokból köteles az iskolában tartózkodni a tanítás végéig. Lyukasórában csak a szülő írásbeli kérésére hagyhatja el az intézmény területét. 8. A tanulók kötelessége a hetesi teendők ellátása. 9. A tanuló kötelessége, hogy az írásbeli számonkéréseken jelen legyen, a dolgozatokat megírja, a tantárgyak teljesítési követelményeinek megfeleljen. Annak a tanulónak, aki a vizsgán vagy az írásbeli dolgozat alatt meg nem engedett segédeszközt használ (jegyzet, puska, funkcionális számológép, mobiltelefon), társait zavarja, a vizsgáját, dolgozatát a szaktanár elégtelenre értékelheti. 10. A tanuló kötelessége, hogy a tanórákon jelen legyen, hiányzásait a házirendben szabályozottak szerint igazolja. A tanulónak kötelessége továbbá, hogy azokon a tanórán kívüli foglalkozásokon is megjelenjen, amikre előzetesen jelentkezett, s hiányzásait ugyancsak igazolnia kell. 11. A tanuló kötelessége, hogy magatartása fegyelmezett legyen, a házirend előírásait és a létesítményekre vonatkozó különleges szabályokat betartsa. 12. A tanuló kötelessége, hogy védje a személyi és közösségi tulajdont. E kötelességét a tanuló teljesíti, ha lopás vagy rongálás esetén e tényt jelzi az iskola valamelyik dolgozójának. 13. A tanuló kötelessége, hogy az iskola vezetőinek, tanárainak, az iskola alkalmazottainak, tanulótársainak emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa. 14. A tanuló kötelessége, hogy az intézmény vezetőinek, tanárainak utasításait az ésszerűség határán belül teljesítse. 15. A tanuló kötelessége, hogy óvja saját és társai testi épségét, egészségét. A saját és mások egészségét súlyosan veszélyeztető jogellenes magatartás (dohányzás, alkohol vagy drog fogyasztása és terjesztése), veszélyes tárgyak (pl. szúró-vágó eszközök, petárda) birtoklása és a megbotránkoztató viselkedés súlyos fegyelmi vétség, mind az iskolában tanítási időben, mind a tanítási időn kívül szervezett iskolai rendezvényeken, mind kollégiumi időben és kollégiumi kimenőidőben. 5

16. A tanuló kötelessége, hogy haladéktalanul jelentse a felügyeletet ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt, továbbá amennyiben állapota lehetővé teszi, ha megsérült. Az iskola a tanulói balesetekről jegyzőkönyvet vesz fel. 17. A tanuló kötelessége, hogy elsajátítsa és betartsa az egészségvédelmi, balesetelhárítási és tűzvédelmi szabályokat, amelyek az iskola szervezeti és működési szabályzatának mellékletét képezik. Tanév kezdetekor az osztályfőnök a tanuló tudomására hozza e szabályzatok tartalmát, melynek elsajátítását a tanuló aláírásával igazolja. 18. A tanuló kötelessége, hogy részt vegyen az iskola általszervezett kötelező egészségügyi és szűrővizsgálatokon, erről való hiányzásait a házirendben szabályozottak szerint igazolja. 19. A tanuló kötelessége, hogy az iskola termeiben, berendezésében, létesítményében jogellenesen okozott károkat megtérítse. A kártérítés részletes szabályairól a jogszabályok rendelkeznek. 20. Az iskola egyházi jellegéből adódóan az egyházi ünnepeken, a liturgiákon és egyéb szertartásokon, a lelkigyakorlatokon, az iskolai ünnepségeken a részvétel kötelező. 3. A gyermekek, tanulók jogai A tanuló jogait és kötelességeit egymással összefüggésbe hozni nem lehet, azok rá különkülön érvényesek. 1. Minden tanulónak joga, hogy nyugodt és zavartalan körülmények között tanulhasson. 2. A tanuló joga, hogy személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsák, megalázó bánásmódnak ne vessék alá. 3. A tanuló joga, hogy választó és választható legyen a diákérdekeket képviselő szervezetekben. A választás részletes szabályait a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. 4. A tanuló jogaszemélyesen vagy képviselő útján a jogszabályban meghatározottak szerint, hogy részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában. 5. A tanulónak joga, hogy ellene kollektív büntetéseket ne alkalmazzanak, azaz más(ok) viselkedése, magatartása miatt őt hátrány ne érje. 6. A tanulónak joga, hogy a tanulmányi munkához a tanítási órán kívül is segítséget kapjon (korrepetálás, szakköri foglalkozás stb.). Ilyen irányú igényét az osztályfőnökének/csoportvezetőjének kell jeleznie, aki 10 munkanapon belül tájékoztatja a tanulót a lehetőségekről. 7. A tanulónak joga, hogy adatait az iskola biztonságos körü1mények között kezelje, tárolja. A tanuló az iskola igazgatójától írásban kérhet felvilágosítást arról, hogy az iskola mint adatkezelő szerv milyen, a személyes adatok biztonságáról szóló, törvényben meghatározott, nyilvános, személyes, különleges adatokat kezel a tanulóról. Ezzel összefüggésben a tanuló osztályfőnökén keresztül betekinthet az osztálynaplóba, és felvilágosítást kérhet érdemjegyeiről. 8. A tanulónak joga, hogy a témazáró dolgozat idejét, témáját 5 munkanappal hamarabb megismerje, hogy ugyanabban az osztályban egy napon ne kerüljön sor kettőnél több témazáró dolgozat íratására. 9. A tanulónak joga, hogy dolgozatait, írásbeli munkájának érdemjegyét, továbbá munkájában elkövetett hibáit legkésőbb 14 munkanapon belül megtudja, illetve 6

munkáját megnézhesse, a dolgozattal kapcsolatos kérdéseit a szaktanárral megbeszélhesse. 10. A tanulónak joga, hogy részt vegyen az iskola kulturális életében, iskolai tanulmányi versenyeken, pályázatokon, illetve ilyenek meghirdetését kezdeményezze az osztályfőnökénél, a diákönkormányzatnál és az iskola vezetőségénél. A versenyekre, pályázatokra a kiírásban meghatározottak szerint lehet jelentkezni. Az évi szokásos versenyek, pályázatok időpontját az iskola munkaterve tartalmazza. 11. A tanulónak joga, hogy részt vegyen felzárkóztató órán, illetve a szakköri, sport- és diákköri csoportok munkájában (együttesen: tanórán kívüli foglalkozások). 12. A tanulónak joga, hogy a levelezéshez való jogát tiszteletben tartsák. Névre szóló és az iskolába érkező postai küldeményeit az iskola titkárságán veheti át, azt az iskola nem bontja fel, és nem iktatja. 13. A tanulónak joga, hogy igénybe vegye az iskola könyvtárát, kulturális szolgáltatásait, számítógépes termét. Az iskola sportfelszereléseit és létesítményeit térítésmentesen használja. Az egyes létesítmények nyitvatartási ideje, használatuk és igénybevételük szabályai a létesítmények ajtajára, illetve falára vannak kitéve. 14. A tanulónak joga, hogy szociális kedvezményekben és társadalmi juttatásokban részesüljön (például étkezési támogatás, tankönyvtámogatás). Igényeit a megfelelő űrlapon kell előterjesztenie, és azt az iskola titkárságán a megfelelő igazolásokkal kell határidőre leadnia. Az űrlapokat a titkárságon lehet felvenni. 15. A tanulónak joga, hogy kiemelkedő tanulmányi munkájáért, közösségi és hitéleti tevékenységéért, kápolnai szolgálatáért dicséretben, jutalomban részesüljön. A jutalmak odaítéléséről a nevelőtestület, az osztályfőnök és a diákönkormányzat javaslata alapján az iskola vezetősége dönt. A tanulmányi eredmények szerinti jutalmazás részletes szabályai az iskola pedagógiai programjában vannak lefektetve. 16. A tanulónak joga, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. Ennek megfelelően jelentkezhet az iskolaorvosnál vizsgálatra, illetve tanácsadásra, valamint rendszeres időközönként az iskola által szervezett kötelező szűrővizsgálaton vehet részt. A szűrővizsgálatok időpontjáról és tárgyáról az osztályfőnök előre tájékoztatja a tanulót. A szűrővizsgálatokon való részvétel kötelező. 17. A tanulónak joga, hogy hozzájusson a tanulmányai folytatásához és jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, valamint tájékoztatást kapjon a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról. E joga érvényesülése érdekében a tanuló a továbbtanulási ügyekkel megbízott pedagógushoz fordulhat kérdésével, valamint használhatja a könyvtárban megtalálható továbbtanulási dokumentumokat. Tanácsot kérhet az iskola igazgatójától, az igazgatóhelyettesektől, a diákönkormányzattól és használhatja a könyvtárban megtalálható jogi dokumentumokat. 18. A tanulónak joga, hogy a tizenegyedik, tizenkettedik évfolyamon folytatott tanulmányai során az érettségivizsga-szabályzatban meghatározott keretek között a helyi tantervben szereplő tantárgyak közül megválassza azokat, amelyeket tanulni kíván. E jogainak konkrét gyakorlásáról az iskola a megfelelő évfolyamra lépését megelőzően szóban, az adott évfolyamra lépéskor írásban tájékoztatja a diákot. A tájékoztató tartalmazza a választható tárgyak nevét, a heti óraszámot, és azt, hogy közép- vagy emelt szintű érettségire történő felkészítő foglalkozásról van-e szó. 19. A tanuló a választható tárgyakra vonatkozó korábbi tantárgyválasztását minden év szeptember 05-ig megváltoztathatja. Az erre vonatkozó írásos kérvényét az igazgatóhelyetteshez kell benyújtania, melynek eredményéről az igazgatóhelyettes 10 munkanapon belül tájékoztatja a tanulót. 7

20. A tanulónak joga, hogy előrehozott érettségi vizsgát tegyen, melyet a mindenkor hatályos jogszabályok tesznek lehetővé. A vizsgára való jelentkezéshez szülői kérelem szükséges. A vizsgára való felkészülés időszaka nem mentesíti a tanulót az egyéb tanulmányi kötelezettségei alól. 21. A tanuló jogainak gyakorlása során nem sértheti társai és a közösség jogait! 4. Általános szabályok 1. Az iskola létesítményeinek szabályzatai tartalmazhatnak egyéb olyan megszorító előírásokat, melyek jelen házirendben nincsenek szabályozva, és amelyeket mindenkinek be kell tartania (például tornaterem, könyvtár). A létesítmények szabályzatait a létesítményvezető készíti el, az intézményvezető hagyja jóvá, és a létesítmény falán van kifüggesztve. 2. Tanítási óráról engedély nélkül elmenni szigorúan tilos. A diák óra előtt engedélyt a szaktanártól és az igazgató-helyettestől kérhet. Ez vonatkozik az orvosi vizsgálatra is. A kollégistáknak a tanév rendjében nem szereplő hazautazáshoz engedélyt kell kérni a hazautazás előtt legalább két nappal. Az engedélyt az osztályfőnök, a csoportvezető és az igazgató-helyettes adja az ellenőrzőbe beírt kérelem aláírásával. 3. Tanítási órákon, szilenciumokon és az iskolai rendezvényeken bármilyen multimédiás eszköz (mobiltelefon, ipod, mp3 stb.) használata tilos a tanulóknak. Ezeket az eszközöket kikapcsolt állapotban a táskában kell tartani. Amennyiben a tanuló ezeket használja órán, illetve annak jelzése a tanítást zavarja, az órát tartó pedagógus felszólítja a tanulót az eszköz kikapcsolására. Amennyiben ez nem vezet eredményre, a pedagógus ezeket az eszközöket kikapcsolt állapotban elveheti, majd az igazgatói irodában leadja, ahonnan a tanítás végén átveheti a diák. Többszöri szabályszegés esetén osztályfőnöki büntetésben részesül a tanuló. 4. Hang - és képfelvételt sem tanítási órán, sem szünetekben, sem szilenciumon nem készíthetnek a tanulók. 5. A tanterembe lépő, illetve onnan távozó felnőttet felállással, köszönéssel üdvözölje. 6. Tilos a tanítási órákon és szilenciumon étkezni, innivalót fogyasztani és rágógumizni. 7. Az iskola nem vállal kártérítési felelősséget a tanuló tanulmányai folytatásával összefüggésbe nem hozható káreseményekért. A tanuló az iskolába érkezésekor eldöntheti, hogy értéktárgyait megőrzésre leadja-e az osztályfőnöknek, a szaktanárnak vagy a tanügyi irodán. A megőrzési idő alatt az iskola a tárgy felügyeletét és állagának megőrzését vállalja. 8. Az iskola területén talált tárgyakat az iskola portáján kell leadni, ahol 60 napig őrzik. A 60. napot követően az iskola a nem keresett tárgyakat karitatív célra ajánlja fel. 9. Az intézményben tilos szerencse- és hazárdjáték szervezése, lebonyolítása. 10. Amennyiben a tanuló e házirendben vagy más jogszabályban, iskolai belső szabályzatban foglalt kötelességeit megszegi, fegyelmező intézkedésben, fegyelmi büntetésben részesülhet. A fegyelmező intézkedések fajtáit és ismérveit az iskola szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. A fegyelmi eljárás és a fegyelmi büntetés kiszabásának szabályait mindig az aktuális jogszabály határozza meg. 8

4.1 Egészségvédelemmel kapcsolatos szabályok 1. Az intézmény egész területén és a bejárat 5 méteres körzetében törvényileg tilos a dohányzás. 2. Az intézmény területén és a szervezett iskolai rendezvényeken szeszesitalt fogyasztani, illetve alkoholos állapotban részt venni tilos. A kollégistáknak kollégiumi és kimenőidőben az italmérő- és szórakozóhelyek látogatása tilos. 3. Kábítószert fogyasztani és birtokolni szigorúan tilos, törvény bünteti. 4. Tilos az energiaitaloknak az intézmény területére való behozatala és fogyasztása, továbbá a szemeteléssel járó termékek (pl. szotyola, tökmag) fogyasztása. 5. A tanulók és gyermekek egészségügyi felügyeletét és ellátását az intézményben iskolaorvos és iskolavédőnő biztosítja. Az iskolaorvos, a védőnő és a fogorvos elvégzi a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését, ezek a következők: tisztasági vizsgálat, a tanulók fizikai állapotának mérése, kötelező szűrővizsgálatok, kötelező oltások, fogászati szűrés. 4.2 Balesetvédelemmel kapcsolatos szabályok 1. Balesetvédelmi okokból tilos fülbevaló, ékszer és karóra viselete a testnevelésórákon, szakmai gyakorlatokon, illetve olyan foglalkozásokon, ahol a munkavédelemmel megbízott személy vagy a létesítményvezető azt írásban elrendeli. 2. A termekben lévő tévékészülékek, projektor és egyéb műszaki eszközök csak tanári engedéllyel működtethetők. 3. A gyermekeknek, tanulóknak és a dolgozóknak lehetőségük van arra, hogy az iskolába kerékpárral érkezzenek. Az iskola udvarán a kerékpárokkal játszani, versenyezni tilos. 4. Az iskolába a diákoknak tilos saját maguk által vezetett motorral vagy autóval jönni. 5. Viselkedési és megjelenési szabályok, kötelességek, jogok és hitéleti tevékenységek Az intézmény fenntartója a Hajdúdorogi Egyházmegye. A Szent Bazil Oktatási Központ a görögkatolikus vallás iránt elkötelezett keresztény intézményként működik. Hetente kétszer felekezeti hittanórán vesznek részt a tanulók. Az éves munkatervben rögzítettek alapján lelkigyakorlatok, lelkinapok szervezésére kerül sor a tanulók és az alkalmazottak számára. A középiskolai osztályok tanítási napokon, reggel beosztás szerint osztályliturgián vesznek részt, félévente egyszer osztályhétvégések. Kocsis Fülöp megyéspüspök havonta vecsernyét végez a középiskola kápolnájában. Minden évben gyalogos zarándoklatot szervezünk Máriapócsra. A köszöntés: Dicsőség Jézus Krisztusnak! Válasz: Dicsőség mindörökké!. Húsvéti köszöntés: Feltámadt Krisztus! Válasz: Valóban feltámadt! A tanulók és a pedagógusok közös imával kezdik az első órát és fejezik be az utolsót. A gyermekek és a tanulók imával kezdik és fejezik be az étkezést. A kollégisták közös esti ima után térnek nyugovóra. Ha az egyházi ünnep nevelési/tanítási napra esik, akkor Szent Liturgián veszünk részt. A tanítási időn kívül is kötelesek a tanulók, dolgozók a keresztény értékrendet képviselni, és az intézmény hírnevét erősíteni. 9

Az iskolai ünnepélyeken a tanulók ünneplő ruhát viselnek. A gyermek, a tanuló megjelenése, öltözködése legyen ápolt és ízléses, életkorának megfelelő. Testékszerek viselése, tetoválás és fiúknak fülbevaló viselése nem megengedett. 6. Az intézmény munkarendjével kapcsolatos szabályok 6.1. A tanítási (foglalkozási) órák, óraközi szünetek rendje, időtartama 1. Az intézmények (tagintézmények) épületének nyitvatartási rendjét tanítási napokon a házirend tagintézményekre vonatkozó egyéni szabályai tartalmazzák. Az iskolai szünetek időtartama alatt a diákok számára nyitvatartás csak az igazgató engedélyével szervezett programokon van. Az intézmény a tanítási szünetekben munkanapokon ügyeleti rend szerint tart nyitva. 2. A tanítási órák időtartama 45 perc. A tanulók az első tanítási óra megkezdése előtt legalább 10 perccel érkezzenek meg az órarend szerinti tanterembe, és készüljenek a tanórára. 3. Az iskolaotthonos, a napközis, a tanulószobai foglalkozások legfeljebb 16.00 óráig tartanak. A kollégiumi szilenciumok rendjét a kollégium egyedi szabályozásatartalmazza. 4. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, indokolt esetben a tagintézményvezető vagy helyettese(i) tehetnek kivételt. Pedagógust tanóráról kihívni rendkívüli esetben csak akkor lehet, ha a helyettesítéséről gondoskodtak. Tanóráról a tanulót fegyelmező intézkedéskéntkiküldeni tilos. 5. A kötelező orvosi szűrővizsgálatok az előre egyeztetett időpontban és módon történnek. 6. Az óraközi szünetek időtartama:5, 10, 15 illetve 20 perc a házirend tagintézményekrevonatkozó sajátos szabályozásaiban foglalt csengetési rendek szerint. 7. Az óraközi szüneteket a tanulók lehetőség szerint az udvaron, a folyosón vagy atanteremben töltik, vigyázva saját és társaik testi épségére. 8. Az óraközi szünetek, valamint a napközis és tanulószobai foglalkozások rendjétbeosztott pedagógusok felügyelik. 9. Az iskolába érkezés után és az óraközi szünetekben az iskola területét elhagyni tilos.rendkívül indokolt esetben a szülő vagy szaktanár írásbeli kérésére 1 tanóráról az órát tartó pedagógus, több óráról az osztályfőnök vagy tagintézményvezető éshelyettese(i) engedélyezhetnek távolmaradást. Az ettől eltérő esetekről a házirendintézményegységekre vonatkozó egyedi szabályozásai rendelkeznek. 10. A szaktantermekben diákjaink csak a pedagógus felügyelete mellett, a szaktanterem használatára vonatkozó speciális szabályok betartásávaltartózkodhatnak. 11. Becsengetéskor a tanulók az osztályteremben fegyelmezetten kötelesek várni a tanárt.tanítás után a teremben rendnek és tisztaságnak kell maradnia, a villanyt le kell kapcsolni, ésaz ablakokat be kell zárni. 12. A tanári szobába engedély nélkül nem léphet be a tanuló. Kopogtatással kell jeleznie,ha keresi valamelyik tanárát. 13. A kerékpárt a belső udvarban a kerékpártárolóban lezárva kell elhelyezni. 14. A tornateremben, a szaktantermekben, a könyvtárban és a szertárakban csak azilletékes tanár jelenlétében tartózkodhatnak a tanulók. 10

15. A folyosókon, lépcsőházban, aulákban a diákok kerüljék a lármázást, és minden olyanjátékot, amely veszélyezteti a testi épséget, vagy rongálást okozhat. 16. A tanulók hivatalos ügyeiket a titkárságon, a tagintézményenként egyedilegmeghatározott rendben intézhetik. 6.2. A tanulók tantárgyválasztásával vagy annak módosításával kapcsolatos eljárás Az 5 10. évfolyamig minden tanuló a tantervekben és a pedagógiai programban meghatározottakszerint köteles tanulni az egyes tantárgyakat a meghatározott óraszámokban. A tanulók továbbtanulásának segítése érdekében érettségire felkészítő tantárgyválasztást kellbiztosítani, melynek lehetőségeit a középiskola egyedi szabályai tartalmaznak. 6.3. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanév első két hetében lehet jelentkezni a meghirdetett feltételek szerint. A tanórán kívüli foglalkozások meghirdetése az iskola nevelési-oktatási igazgatóhelyettesének feladata, a jelentkezéseket az osztályfőnöknek, illetve a szaktanárnak kell leadni. Az ellenőrzőbe be kell írni, és a szülőnek alá kell írnia. Ha a szakkör a diák tanulásának rovására megy, akkor a szülő, osztályfőnök kérésére a szakkör látogatását fel lehet függeszteni. A tanórán kívüli foglalkozások minimum 6 fővel indulnak. Intézményünkben az alábbi tanórán kívüli foglalkozási formák lehetnek: iskolaotthonos, napközis, tanulószobai foglalkozások diáksportkör szakkör, diákkör, tanfolyam énekkar, kántorképzés, művészeti szakkör korrepetálás, felzárkóztatás, fejlesztő foglalkozás megemlékezések, ünnepélyek, hagyományőrző rendezvények, kulturális és sportprogramok (az iskolai munkaterv szerint) könyvtárlátogatás, valamint a város kulturális intézményeinek adott programokhoz kötöttlátogatása logopédiai és gyógytestnevelés foglalkozások tehetséggondozó foglalkozások versenyek, vetélkedők, bemutatók kirándulások szabadidős foglalkozások A fenti foglalkozások helyét és időtartamát a tagintézmény-vezetők/igazgató helyettesek rögzítik a tanórán kívüli nyilvántartásban, a terembeosztással együtt. 6.4 A hetes kötelességei: A hetesek kiválasztása az osztályon belül megállapodás vagy hagyományok útján történik. A hetes megbízatása hétfőn reggel kezdődik, és pénteken/szombaton, a tanítás után ér véget. Egy osztályban mindig két hetes van, ha az egyik vagy mindkettő hiányzik, az osztálynak az osztályfőnök figyelmeztetése nélkül kötelessége új hetes(eke)t választani. A hetes gondoskodik a tanári asztal, a szék és a tábla tisztaságáról, krétáról és a virágok megöntözéséről, a szünetekben kiszellőztetik a tantermet. 11

A hetes jelenti az órát megkezdő szaktanárnak az osztály létszámát és a hiányzók személyét. Ha az órát tartó tanár a becsengetés után 10 percen belül nem jelenik meg, azt a hetesnek jeleznie kell az igazgató-helyettesnek vagy a tanügyi irodán. A tanítási órák után az osztályteremből csak rendet hagyva mehetnek el. Távozáskor lekapcsolják a világítást. Az utolsó óra után bezárják az ablakot, a padból a szemetet kiüríttetik, és a székeket felrakatják. A hetesi kötelezettség elmulasztása esetén annak súlyosságától függően az osztályfőnök dönt a fegyelmi büntetés módjáról. A heteseket munkájuk teljesítésében minden tanuló köteles segíteni. Nyelvi csoportok esetén is heteseket kell választani, akikre ugyanezen szabályok érvényesek. 7. A tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái 7.1 A tanulók véleménynyilvánításának rendje Az iskolai közösségek életüket érintő bármely kérdésben a diákönkormányzaton (DÖK) keresztül érvényesíthetik jogaikat.a diákönkormányzat működését, feladatait, jogkörét a hatályos jogszabályok és a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. A diákönkormányzat tagja lehet az iskola valamennyi tanulója. Osztályonként 2 fő képviseli az osztályközösség tanulóit a diákönkormányzatban. Képviseli a tanulók jogait, kötelességeit, és részt vesz az általuk szervezett programok megszervezésében és lebonyolításában. A DÖK munkáját egy pedagógus segíti. A véleménynyilvánítás fórumai: osztályfőnöki óra, DÖK gyűlés, diákközgyűlés osztályfőnök, szaktanár valamint az iskola vezetés személyes megkeresése. 7.2 A tanulók tájékoztatása A tanulót megilleti a jog, hogy tanulmányaira, az iskola követelményrendszerére, a rá és a tanulóközösségére vonatkozó információkat megkapja. A tanulók az őket érintő programokról az osztályfőnöki órákon értesülnek szóban vagy írásban (tájékoztató füzet, ellenőrző). A szakórákon a szaktanárok feladata a tájékoztatás. Az osztály a diákönkormányzat (DÖK) képviselőjétől a DÖK munkájáról kap tájékoztatást. Az igazgató az egész tanulóközösségrevonatkozó információkat körlevél formájában juttatja el az érintettekhez. 12

7.3 Tájékoztató füzet/ellenőrző Az iskola és a szülő közötti kapcsolattartás legfőbb eszköze a tájékoztató füzet (ellenőrző könyv), amely okmány. A tájékoztató füzet/ellenőrző könyv bejegyzéseit csak a tanár javíthatja, helyesbítheti. A tanuló tájékoztató füzetét (ellenőrzőjét) minden tanítási napon köteles magával hozni, a kapott érdemjegyet beírni, és a bejegyzéseket beírattatni. A szülővel aláíratni legkésőbb egy hónapon belül köteles. A tájékoztató füzet/ellenőrző elvesztését haladéktalanul jelenteni kell az osztályfőnöknek. A tájékoztató füzet/ellenőrzőelvesztése, szándékos megrongálása fegyelmezést von maga után. 8. A gyermekek, tanulók jutalmazásának elvei, formái 8.1 A jutalmazás elvei: Kiemelkedő tevékenységért iskolánk tanulói, közösségei és csoportjai jutalmazásban részesülhetnek. A kiemelkedő munkát évente jutalmazzuk. Az iskola tantestülete dicséretben, illetve jutalomban részesíti azt a tanulót, akinek: kiemelkedő a tanulmányi eredménye, példamutató a magatartása és szorgalma, versenyeken, pályázatokon eredményesen vesz részt, kiemelkedő a hitéleti tevékenysége, közösségi munkája az iskola jó hírnevét erősíti, kiemelkedő művészeti tevékenysége, kiemelkedőek a sportban elért eredményei, kiemelkedő az énekkari tevékenysége. 8.2 A jutalmazás formái Tantárgyi dicséretek: Az egész évben kiemelkedő munkát végzett tanulók (versenyeredmények) tantárgyi dicséretét a szaktanárok javaslata alapján a félévi értesítőbe illetve a bizonyítványba kell bevezetni. Dicséretek: Szaktanári dicséret: odaítélését a szaktanár határozza meg. Adható az adott tantárgyban elért versenyeredményekért; kutató-, vagy sorozatos gyűjtőmunkáért, és folyamatosan kiemelkedő tanulmányi munkáért; szakköri, szertárosi, stb. munkáért. Osztályfőnöki dicséret: odaítéléséről az osztályfőnök dönt, adható közösségi vagy tanulmányi munkáért. Igazgatói dicséret: tanulmányi városi, megyei, országos versenyen elért helyezetteknek, valamint minden más esetben, amikor a tanuló kiemelkedő tanulmányi, közösségi, művészeti és sportteljesítményt nyújt, és az iskola elé példaként állítható. Nevelőtestületi dicséret: a tantestület szavazata alapján tanév végén adható példamutató magatartásért, kiemelkedő szorgalomért, kiváló tanulmányi eredményért és közösségi munkáért. 13

Tanulói emlékplakett: A 9 12. évfolyamok alatt nyújtott példamutató magatartásért és szorgalomért, kiemelkedő tanulmányi eredményért, hitéleti tevékenységért és közösségi munkáért. A ballagáson kerül átadásra a végzős évfolyamból egy tanulónak.(az SzMSz rögzíti az odaítélés részleteit.) Könyvjutalom, tárgyjutalom: A kiemelkedő tanulmányi eredményért, közösségi munkáért, művészeti tevékenységért, hitéleti tevékenységért, sportteljesítményért jár, a ballagáson vagy tanévzáró ünnepélyen kerül átadásra. Oklevél: Akiemelkedő tanulmányi eredményért, közösségi munkáért, sportteljesítményért a versenyek vagy rendezvények után kerül átadásra. 9. A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei 9.1 A fegyelmező intézkedések Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelességeit folyamatosan nem teljesíti, a házirend előírásait megszegi, igazolatlanul mulaszt, vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, fegyelmező intézkedésben kell részesíteni. A fegyelmező intézkedéseket a szaktanárok/nevelőtanárok/osztályfőnökök a naplóba és az ellenőrzőbe is bevezetik. Az igazgatói és kollégium-vezetői intézkedésekről levél útján is értesülnek a szülők. A fegyelmező intézkedés formái: Szaktanári figyelmeztetés: A tanítási órán vagy szünetekben tanúsított magatartási illetve szorgalmi vétségért, a felszerelés sorozatos hiányáért adható. Három szaktanári figyelmeztetés után a szülővel az osztályfőnök felveszi a kapcsolatot (telefonon vagy személyesen). Három szaktanári figyelmeztetést osztályfőnöki figyelmeztetés követ. Osztályfőnöki figyelmeztetés:3 igazolatlan óráért. Osztályfőnöki intés Osztályfőnöki megrovás Tagintézmény-vezetői intés (általános iskola) Tagintézmény-vezetői megrovás (általános iskola) Igazgatói intés Igazgatói megrovás A büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni. 9.2 A fegyelmi eljárás, fegyelmi büntetések A Nkt. 58. (3) alapján, ha a tanuló kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. Különösen súlyos megítélés alá esik: a lopás és nagy kárt okozó szándékos rongálás, testi sértés, az iskolában vagy iskolai rendezvény alatt való bármilyen csekély mértékű szeszesital fogyasztása, az iskolán kívül szeszesital fogyasztása italmérő vagy más nyilvános helyen, kábítószerrel való bármilyen tudatos kapcsolat (pl. annak birtoklása, továbbadása, árusítása vagy fogyasztása), megbotránkoztató magatartás, 14

ezen túl mindazon cselekmények, melyek a büntetőtörvénykönyv alapjánbűncselekménynek minősülnek. A fegyelmi büntetés formái: o megrovás, o szigorú megrovás, o meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, o áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, o eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, o kizárás az iskolából. A fegyelmi eljárás rendjét a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 21. pontja rögzíti, részleteit az SzMSz tartalmazza. A dohányzás az intézmény teljes területén és közvetlen környezetében szigorúan tilos. (A 2012. január 1-től életbelépett nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosítása alapján.) A Nkt. 59. (1) alapján, ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézménynek jogellenesen kárt okoz, a Ptk. szabályai szerint kell helytállnia, kártérítést kell vállalnia. 10. A gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírások Knt. 51. (2) Ha a gyermek, tanuló az óvodai foglalkozásról, a tanuló a tanítási óráról távol marad, mulasztását igazolni kell. 10.1 Igazolt mulasztás A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha: a szülő előzetesen bejelentette az óvónőnek, hogy gyermekét nem viszi óvodába, a tanuló kiskorú tanuló esetén a szülő előzetes írásbeli kérelmére a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra, a gyermek, tanuló beteg volt, és azt megfelelően igazolta (orvosi, szülői), a gyermek, tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni, a gyermek, tanuló óvodai/iskolai kötelezettségének tett eleget (pl. fellépés, verseny, kötelező orvosi vizsgálat). 10.2 Igazolásra vonatkozó előírások 1. Családi vagy hivatalos távolmaradást, betegséget a szülő is igazolhat, egy tanévben maximum három napot. 2. A 3 napnál hosszabb távolmaradás esetén az igazgató adhat engedélyt előzetes írásbeli kérelem alapján. 3. A mulasztás igazolásának elfogadására az osztályfőnök jogosult. 15

4. Az iskola kéri a szülőket (gondviselőt), hogy a mulasztásról már az első napon értesítsék a tanuló osztályfőnökét/nevelőtanárát a hiányzás okáról és várható időtartamáról. 5. Az igazolást a tanulók az osztályfőnöküknek adják le, legkésőbb a mulasztást követő első osztályfőnöki órán. 6. A tanuló által vállalt választható órákra és tanórán kívüli foglalkozásokra való késésre és hiányzásra is a fentiek érvényesek. 7. A 8. és 12. évfolyamokon a tanuló 1napot hiányozhat igazoltan, ha középiskolai illetve felsőoktatási nyílt napokon vesz részt, és előtte írásban jelezte ezt az osztályfőnökének. 8. Évente egyszer 3 napot hiányozhat igazoltan az a tanuló, aki közép- vagy felsőfokú nyelvvizsgát tesz. (2 nap felkészülés + 1 nap vizsganap). 9. A gimnázium 11. és 12. évfolyamain az OKTV második fordulójára bejutott tanulónak 3 nap felkészítési idő igazoltan adható, a döntőbe bejutott tanulóknak 5 nap. 10. Az iskolai lebonyolítású versenyek előtti két tanítási óra alól, megyei és országos versenyek esetén az egész tanítási nap alól mentesül a tanuló. 11. A távolmaradást követő 5 munkanapon belül nem igazolt mulasztást igazolatlan mulasztásnak kell tekinteni. 10.3 Igazolatlan mulasztás esetén [Nkt. 51. (3),(4),(5)]: az iskola köteles a szülőt írásban értesíteni: tanköteles tanuló esetén az első igazolatlan óra/alkalom után, nem tanköteles tanuló esetén 10 igazolatlan óra után; óvodai nevelésnél 10 igazolatlan nap után az illetékes szabálysértési hatóságot és a jegyzőt; tanköteles tanuló esetében 10 igazolatlan óra után a kormányhivatalt és a gyermekjóléti szolgálatot kell írásban értesíteni; tanköteles tanuló esetén 30 igazolatlan óra után az általános szabálysértési hatóságot, és ismételten a gyermekjóléti szolgálatot; tanköteles tanuló esetén 50 igazolatlan óra után a kormányhivatalt és a jegyzőt. Igazolatlan hiányzás, késés esetén történő fegyelmező, fegyelmi büntetések: 3 igazolatlan óra után osztályfőnöki figyelmeztetés, az adott tanévben legfeljebb jó magatartás; 4 9 igazolatlan óra után osztályfőnöki intés, a szülő ismételt írásbeli értesítése, a szülő személyes behívása, változó magatartás; 10 14 igazolatlan óra után igazgatói figyelmeztetés, a szülő írásbeli értesítése, rossz magatartás; 15 19 igazolatlan óra után: igazgatói intés, rossz magatartás; 20 igazolatlan órától fegyelmi eljárás indítása. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen [Nkt. 51. (7)]: a 250 tanítási órát, illetve egy adott tantárgyból a tanítási órák 30%-át meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye a tanítási év során nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. 16

A nevelőtestület az osztályozóvizsga letétét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a 20 tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett az értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló mulasztásának száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. 10.4 Késések Ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, a késést igazolnia kell. A későn érkező tanulót későnek, a késés időtartamának megjelölésével írja be a naplóba a tanár, a késés időintervallumai összeadódnak. 45 perc késedelmi idő esetén írható be egy igazolatlan óra, vagy igazolt óra. A késő tanuló az óra rendjét nem zavarhatja. A késésért a tanuló óráról nem zárható ki. A bejárók esetén a közlekedési okok miatti késés igazolható. Napközben csak az iskolai kötelességteljesítés vagy egészségügyi ok miatti késés igazolható. 11. Az osztályozóvizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje, az osztályozóvizsgára jelentkezés módja és határideje A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 64. (1) szerint a tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozóvizsgán, és a tanulmányok alatti vizsgák (különbözeti, pótló és javítóvizsgán) nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani. 11.1 Osztályozóvizsga Osztályozóvizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, meghatározott időnél többet mulasztott. A tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. Az osztályozóvizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. Az osztályozóvizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei az iskola pedagógiai programjának helyi tantervében vannak rögzítve. Osztályozóvizsga januárban az első félév lezárásáig, június első két hetében, augusztus utolsó hetében és előrehozott érettségire jelentkezőknél április utolsó két hetében kerülnek megszervezésre. 11.2 Javítóvizsga Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha tanév végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, az osztályozó vizsgáról, különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. 17

A javítóvizsga augusztus 15-től augusztus 31-ig terjedő időszakban kerül megszervezésre. A javítóvizsga időpontját az adott éves munkatervben rögzíti az iskola. 11.3 Különbözeti vizsga Iskolánkban a különbözeti vizsgák félév előtt januárban és év végén augusztusban kerülnek megszervezésre. Ezen vizsgák pontos időpontját az adott éves munkatervben rögzíti az iskola. 11.4 Vizsgákra való jelentkezés A vizsgákra (javítóvizsga kivételével) az igazgatónál írásban kelljelentkeznia vizsgák várható időpontja előtt legalább 5 héttel. A kérelemnek tartalmaznia kell a vizsga típusát, a vizsga szükségességét, a kérelmező tanuló nevét, évfolyamát, személyes adatait, az adott tantárgy nevét, amiből vizsgát szeretne tenni; a tanuló, a szülő és az érintett szaktanár aláírását. A vizsgák megszervezésének, lebonyolításának követelményeit a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 24. rögzíti. 12. A tagintézmények egyedi szabályai 12.1 Óvoda 12.1.1 Általános szabályok Önmeghatározás Az óvoda egyházi fenntartás alatt áll. A város minden gyermeke előtt nyitva áll, függetlenül attól, hogy ki milyen felekezethez tartozik. A hitre nevelés az egész napot áthatja. Az óvodai nevelés A Hajdúdorogi Görögkatolikus Óvoda elnevezésű helyi nevelési program alapján történik, mely a szülők számára minden csoportszobában tanulmányozás céljából megtekinthető. Az óvodai felvétel-átvétel eljárásrendje Fontos korlátja a felvételi kötelezettségnek, hogy az egyházi jogi személy által fenntartott óvodák tekintetében a felvételi kötelezettség csak akkor érvényesíthető, ha az nem ütközik a közoktatásról szóló 81. (1) bekezdés a pontjában meghatározott jogosultsággal, azaz a Házirendben a gyermekekre a vallásgyakorlással összefüggésben jogokat és kötelezettségeket állapíthat meg. Ennek megfelelően az előjegyzés során a szülő parókusi ajánlást, illetve a gyerek keresztségéről szóló emléklapot, valamint a szülők egyházi házasságáról szóló igazolást mutat be. Ezek hiánya esetén a szülők nyilatkoznak, hogy lehetőségükhöz mérten belátható időn belül pótolják a szentségek felvételét. A szülők a gyermeküket az óvoda által meghirdetett időpontban (május első két hete) előjegyeztethetik. Az előjegyzéskor személyazonosító igazolvány, lakcímkártya, valamint TAJ kártya szükséges. Az óvodai felvételről a nevelőtestület véleménye alapján az óvodavezetője dönt. A szülők értesítése írásban történik 21 napon belül. Óvodáskorú gyermekek év közbeni felvételéről, átvételéről az óvoda vezetője dönt az óvodára vonatkozó jogszabályok figyelembevételével. 18

Az óvodai elhelyezés megszűnése és a beiskolázás eljárási rendje Megszűnik a gyermek óvodai elhelyezése, ha a szülő bejelentése alapján (elköltözés vagy egyéb ok miatt) másik óvodába íratja be, a gyermek iskolai tanulmányait kezdi meg. A beiskolázás eljárási rendjét mindenkor az érvényben lévő jogszabályoknak megfelelően hajtjuk végre. Amennyiben a nagycsoportos gyermekek körében az óvodapedagógus úgy ítéli meg, hogy még nem fejlődtek ki a sikeres iskolakezdés alapvető képességei, javaslatot tesz a szülőnek a további óvodai nevelésre. Ha a megegyezés nem jön létre, a Nevelési Tanácsadó vizsgálatát kérjük, amely eldönti, hogy a gyermek milyen iskolatípusba kerüljön, vagy maradjon óvodába. Az óvoda törvényben meghatározott feladatai Ellátásának keretei között felelős a gyermekek testi, érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődéséért. Az óvoda felelős a gyermekközösség kialakításáért és fejlődéséért. Az óvoda a gyermek személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában együttműködik a szülővel. Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek Az óvodai egészségnevelés célja, hogy minden tevékenységével szolgálja a gyermekek egészséges testi, lelki és szociális fejlődését, harmóniáját. Az óvoda feladatai: Az egészség megvédésére, megőrzésére, visszaszerzésére vonatkozó, közérthető módon megfogalmazott ismeretek átadása. Megfelelő egészségvédő magatartásra tanítson gyakorlással, segítséggel és példamutatással. A szülők bevonása a prevencióba, tematikus szülői értekezletek tartása. Az egészséges életmód segítése érdekében az óvoda feladatai: A családok szociális helyzetének megismerése, családgondozás. Szolgáltatások felé irányítás (családsegítő), a családok anyagi helyzetének javítása, megerősítése érdekében. Észlelő-és jelzőrendszer működtetése a fenti célok megvalósítása érdekében (egészségügyi intézmények, nevelési-oktatási intézmények, civil szervezetek stb. részvételével). A gyors és hatékony beavatkozás érdekében a bántalmazó, elhanyagoló, veszélyeztető családi háttér észlelése esetén jelzés küldése, illetve hatósági eljárás kezdeményezése. A szociálisan hátrányos helyzetű gyerekek részére szabadidős elfoglaltságok szervezése, vagy megfelelő helyre irányítása. A nevelési év rendje A nevelési év amennyiben a minisztérium másként nem rendelkezik minden év szeptember 1-től, a következő év augusztus 31-ig tart. Az intenzív fejlesztési szakasz minden év szeptember 1-től a következő év május 31-ig tart. Az óvoda jelentős létszámcsökkenés esetén ( nyári élet, karácsony és az iskolai őszi és tavaszi szünetek) csoportok összevonásával üzemel. 19

Az óvoda nyári zárása a fenntartó engedélye alapján történik, melynek időpontjáról minden év január 31-ig a szülőket értesítjük a faliújságon. Az óvodapedagógusok a nevelési év során öt munkanapot használhatnak fel szakmai napként, amelynek időpontját a nevelőtestület határozza meg. Az intézmény használati rendje Idegenek az épületbe vagyonvédelmi és biztonsági okok miatt engedéllyel léphetnek be, melyet az óvodavezetőtől kérhetnek. Az elektromos berendezések szakszerű használatáért az óvoda összes dolgozója felelős. Az óvodaudvaron található kapuk zárásáért valamint az épület zárásáért mindenkor az utolsóként távozott dolgozó a felelős. Az épület riasztórendszerét az intézmény karbantartója, illetve az óvodavezető kezeli, akadályoztatásuk esetén a megbízott személy. Az óvoda nyitvatartási ideje 7.00-tól 17.00-ig tart, gyermekeket 7.00-tól 17.00 óráig fogad az óvoda. Óvodapedagógus 7.00-tól 17.00 óráig van az óvodában, a szülőnek 17.00 óráig gondoskodni kell a gyermekek elviteléről. 12.1.3. A gyermeki, szülői jogok és kötelességek A gyermek jogai: 1. A gyermeknek joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék. Az óvodai élet rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével; sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki. 2. A gyermek személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani. Védelmet kell számára biztosítani a fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermek nem vethető alá testi fenyítésnek. 3. A gyermek joga, hogy személyiségi jogait, cselekvési szabadságát és a magánélethez való jogát az óvoda tiszteletben tartsa. E jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat jogainak érvényesítésében. 4. A gyermek joga, hogy képességeinek, érdeklődésének adottságainak megfelelő nevelésben-oktatásban részesüljön. 5. A gyermeknek joga van adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban részesülni, pedagógiai szakszolgálathoz fordulni segítségért. 6. A gyermeknek joga, hogy családja anyagi helyzetétől függően kedvezményes étkezésben részesüljön. 7. A gyermek joga, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. A gyermek kötelességei: 1. A gyermekeknek életkoruknak megfelelő szinten ismertetni kell kötelességeit, mint óvodapedagógusi elvárást, a teljes óvodai élet alatt, mindig az adott tevékenységhez kapcsolva. 2. Az elvárásoknak való megfelelést a teljes óvodai élet alatt figyelemmel kell kísérni, az elégtelen vagy hiányos teljesítés esetén a gyermekeket fel kell szólítani a maradéktalan teljesítésre, a helytelen magatartás beszüntetésére, helyes teljesítés esetén pedig megerősítést adni. 3. A gyermek vegyen részt a kötelező és választott foglalkozásokon. 4. A gyermekóvja saját és társai testi épségét, egészségét. 20