A FIGYELEM, OLVASSA EL FIGYELMESEN AZ ALÁBBIAKAT! A tesztkérdések esetében a helyes választ vagy válaszokat jelölje egyértelműen X jellel az alábbi táblázatban! A T1-T7 tesztek esetében minden jó válasz pontot ér, a rossz válasz pontlevonással jár. A T8, T9 és T10 tesztek esetében viszont csak az összes jó válasz bejelölésével ér 1 pontot az adott teszt. Az F1-F2-F3 szöveges feladatokban törekedjen az olvasható kézírásra, fogalmazzon tömören, lényegre törően! T1 T2 T3 T4 T5 T6 T7 T8 T9 T10 F1 F2 F3 A X X X X X B X X X X X X X C X X X X X X X X X D X X X X E X X X Pont Igaz válasz: Hamis válasz: T1. TESZT Egészségügyi határértéket fogalmaztak meg A. a kiemelt jelentőségű légszennyező anyagokra. B. az ózonra. C. egyes rákkeltő légszennyező anyagokra. D. a klórozott-fluorozott szénhidrogénekre. E. a DDT-re. T2. TESZT Az ózon A. a légkörben kis mennyiségben és kis koncentrációban van jelen. B. koncentrációjának növekedése a troposzférában emberi tevékenység eredménye. C. koncentrációja a levegőszennyezés hatására a sztratoszférában csökken. D. meghatározó szerepet játszik a London-típusú (redukáló) füstköd kialakulásában. E. üvegházhatású gáz. T3. TESZT A következő állítások közül jelölje meg az igaz állítást vagy állításokat! A. Az IPPC előírásai szerint a levegő tisztaságának védelme elsődleges. B. A Kiotóban vállaltak teljesítése nehézséget okoz hazánknak. C. A magyarországi freon kibocsátás az 1990-es években gyakorlatilag megszűnt. D. A hazai nitrogén-oxid kibocsátásban a közlekedés a meghatározó. E. A hazai szén-monoxid kibocsátásban igen jelentős az erőművek részaránya. T4. TESZT Általános technológiai kibocsátási határértéket fogalmaztak meg A. a szilárd anyag és por alakú szervetlen anyagokra. B. a gőz- vagy gáznemű szervetlen anyagokra. C. a szerves anyagokra. D. az ózonra. E. a klórozott-fluorozott szénhidrogénekre. 1
T5. TESZT Az immisszió norma A. lehet egyedi kibocsátási határérték. B. lehet egészségügyi határérték. C. lehet tájékoztatási vagy riasztási küszöbérték. D. lehet ökológiai határérték. E. lehet össztömegű kibocsátási határérték. T6. TESZT Össztömegű kibocsátási határérték érvényes A. az illékony szerves vegyületekre (VOC). B. az ammóniára. C. a nitrogén-oxidokra. D. a szén-monoxidra. E. a kén-dioxidra. T7. TESZT A következő állítások közül jelölje meg az igaz állítást vagy állításokat! A. Az elérhető legjobb technika a leghatékonyabb mai csúcstechnikát jelenti. B. Az üvegházhatás a természetes összetételű légkör tulajdonsága. C. A fotokémiai füstköd kora reggel vagy késő délután a legerősebb. D. A hőmérséklet inverzió a szennyezőanyag terjedése szempontjából kedvező. E. A világ energiafogyasztása a nemzetközi összefogás eredményeként csökken. T8. TESZT Csak az összes jó válasz bejelölésével ér 1 pontot ez a teszt! A következő állítások közül jelölje meg az igaz állítást vagy állításokat! A. A szén-monoxid jelenléte a füstgázban egyértelműen tökéletlen égésre utal. B. A nitrogén-oxidok (NO x ) csak nagy légfeleslegű tüzelésnél keletkeznek. C. Az emberiség energiaigényét döntően fosszilis energiaforrások felhasználásával elégíti ki. D. A felhalmozott fosszilis energiaforrások közel egyenletesen oszlanak el a Földön. E. Az emberiség energiafogyasztása ma meghaladja az 500 EJ-t (12 md toe). T9. TESZT Csak az összes jó válasz bejelölésével ér 1 pontot ez a teszt! Fosszilis energiaforrások a A. geotermikus energia. B. szélenergia. C. földgáz. D. koksz. E. nukleáris energia. T10. TESZT Csak az összes jó válasz bejelölésével ér 1 pontot ez a teszt! Másodlagos energiaforrások a A. tűzifa. B. benzin. C. biogáz. A. dieselolaj. B. lignit. 2
F1. FELADAT Mit tud a magyarországi szén-dioxid kibocsátás tendenciájáról és a változás műszaki-gazdasági okairól? (számadatokkal alátámasztva) (3p) A szén-dioxid kibocsátás (CO 2 ) 1980-ban 92 millió tonna volt, mely az 1990-es évek végére 60 millió tonna körüli értékre csökkent (az 1980-as mennyiség 65 %-a), majd az ezt követő tíz-tizenöt évben 60 millió tonna körül alakult. Csökkenés jelentkezett már az 1980-as években is, de erőteljesebb volt a csökkenés az 1990-es évek fordulóján illetve ezt követően. Ez számos ok hatására állt elő, mint az ipari termelés csökkenése a rendszerváltás éve körül, a Paksi Atomerőmű üzembelépése, a felhasznált energiahordozók szerkezetének megváltozása, vagyis a szénhidrogének (kőolaj, földgáz) nagyobb arányú felhasználása a szén rovására, az ipari szerkezet megváltozása, az energiafelhasználás hatékonyságának növekedése. Ezek hatására mind az ipari és mezőgazdasági, mind a lakossági kibocsátás közel felére csökkent, a közlekedési eredetű kibocsátás viszont enyhén növekedett, mivel erőteljesen nőtt a személygépjármű állomány. Az utóbbi két évben minden bizonnyal a gazdasági válság hatására 50 millió tonna körüli értékre csökkent a kibocsátás, így jelenleg hazánkban az egy főre vetített fajlagos érték kb. 5 t széndioxid/év (a világátlag kb. 4 t/év). Ez mintegy 40 %-kal kisebb az 1980-as évek átlagánál. A hazai szén-dioxid kibocsátás a világon kibocsátott mennyiségnek mintegy 0.2 %-a, de a fajlagos érték alapján mégis a jelentősebb kibocsátók közé tartozunk, noha Európában ez a fajlagos érték viszonylag alacsonynak számít F2. FELADAT Ismertesse a légszennyezés természetes forrásait és nevezze meg fontosabb légszennyező anyagaikat? (3p) A légkörbe jutó szennyező anyagok tekintélyes része természetes (vagy biogén) eredetű. Így pl. a hidroszféra aeroszolt, ill. vízcseppeket - s ezzel együtt természetesen a megfelelő só ionokat - juttat a légkörbe. A tengeri eredetű légtömegekben ezeknek az anyagoknak viszonylag magas a koncentrációja. A tengeri élővilág nagy mennyiségű anyagcsere terméket is termel, melyek oldódnak a vízben, s onnan a légkörbe távoznak. Ezek közül a szén-dioxid a legfontosabb. a litoszféra (földkéreg) felületéről főleg szilárd szennyező anyagok származnak. A sivatagi és a tengeri homok (SiO 2 ) az időjárástól függően gyakran igen nagy koncentrációban van jelen a légkörben. A talajok pora szerves alkotórészeket is tartalmaz, főleg azonban ásványok porából, karbonátokból, szulfátokból és oxidokból áll (pl. CaCO 3, CaSO 4, MgCO 3, Al 2 O 3, ZnO, SiO 2 stb.). vulkáni tevékenység során porok, gőzök és gázok (H 2 S, SO 2, HCl, CO, CO 2 ) jutnak a levegőbe. Sztyeppék, bozótok, erdők tüzeinek égéstermékei a szén-dioxidon kívül kormot, ehhez kapcsolódva karcinogén (rákkeltő) szén-hidrogéneket hordoznak. A növények és az állatok bomlástermékei mint pl. ammónia, kén-hidrogén, aminok és merkaptánok stb. - 3
gyakran bűzösek (főleg a kéntartalmúak). Kis szénatom-számú, egyszerű szén-hidrogének részben gázkitörések, részben szerves bomlástermékek révén kerülnek a levegőbe. Közülük a metán jelentős koncentrációban van jelen a légkörben. F3. FELADAT Mutassa be az energiafelhasználás hatékonyságának jellemzésére szolgáló tényezőket és e tekintetben a hazai helyzetet (nemzetközi összehasonlításban, szükség szerint adatokkal alátámasztva)! (esetlegesen eggyel jobb jegyért, ha az elégséges szintet teljesítette!!) Itt említhetők azok a mennyiségek, amelyek az utolsó előadáson elhangzottak (hatásfokok, fajlagos energiafogyasztás, nemzeti össztermékre vonatkoztatott mutatók), de e kérdés szabad gyakorlat, minden jó választ tekintetbe veszek! Nemzetközi összehasonlítás pl. Németország és Magyarország között tehető, az előadás alapján, de itt is szabad a gazda a jó tapasztalatok, ismeretek leírására! 4
B FIGYELEM, OLVASSA EL FIGYELMESEN AZ ALÁBBIAKAT! A tesztkérdések esetében a helyes választ vagy válaszokat jelölje egyértelműen X jellel az alábbi táblázatban! A T1-T7 tesztek esetében minden jó válasz pontot ér, a rossz válasz pontlevonással jár. A T8, T9 és T10 tesztek esetében viszont csak az összes jó válasz bejelölésével ér 1 pontot az adott teszt. Az F1-F2-F3 szöveges feladatokban törekedjen az olvasható kézírásra, fogalmazzon tömören, lényegre törően! T1 T2 T3 T4 T5 T6 T7 T8 T9 T10 F1 F2 F3 A X X X X X X B X X X X X C X X X X X X X X D X X X X X X E X X X Pont Igaz válasz: Hamis válasz: T1. TESZT A következő állítások közül jelölje meg az igaz állítást vagy állításokat! A. Az IPPC előírásai szerint a levegő tisztaságának védelme elsődleges. B. A magyarországi freon kibocsátás az 1990-es években gyakorlatilag megszűnt. C. A hazai szén-monoxid kibocsátásban igen jelentős az erőművek részaránya. D. A Kiotóban vállaltak teljesítése nehézséget okoz hazánknak. E. A hazai nitrogén-oxid kibocsátásban a közlekedés a meghatározó. T2. TESZT Az immisszió norma A. lehet ökológiai határérték. B. lehet egyedi kibocsátási határérték. C. lehet tájékoztatási vagy riasztási küszöbérték. D. lehet össztömegű kibocsátási határérték. E. lehet egészségügyi határérték. T3. TESZT Össztömegű kibocsátási határérték érvényes A. az illékony szerves vegyületekre (VOC). B. a kén-dioxidra. C. a nitrogén-oxidokra. D. az ammóniára. E. a szén-monoxidra. T4. TESZT A következő állítások közül jelölje meg az igaz állítást vagy állításokat! A. A hőmérséklet inverzió a szennyezőanyag terjedése szempontjából kedvező. B. Az üvegházhatás a természetes összetételű légkör tulajdonsága. C. A fotokémiai füstköd kora reggel vagy késő délután a legerősebb. D. Az elérhető legjobb technika a leghatékonyabb mai csúcstechnikát jelenti. E. A világ energiafogyasztása a nemzetközi összefogás eredményeként csökken. 5
T5. TESZT Általános technológiai kibocsátási határértéket fogalmaztak meg A. a klórozott-fluorozott szénhidrogénekre. B. a szilárd anyag és por alakú szervetlen anyagokra. C. a gőz- vagy gáznemű szervetlen anyagokra. D. a szerves anyagokra. E. az ózonra. T6. TESZT Egészségügyi határértéket fogalmaztak meg A. egyes rákkeltő légszennyező anyagokra. B. a klórozott-fluorozott szénhidrogénekre. C. a kiemelt jelentőségű légszennyező anyagokra.0 D. az ózonra. E. a DDT-re. T7. TESZT Az ózon A. koncentrációjának növekedése a troposzférában emberi tevékenység eredménye. B. koncentrációja a levegőszennyezés hatására a sztratoszférában csökken. C. a légkörben kis mennyiségben és kis koncentrációban van jelen. D. üvegházhatású gáz. E. meghatározó szerepet játszik a London-típusú (redukáló) füstköd kialakulásában. T8. TESZT Csak az összes jó válasz bejelölésével ér 1 pontot ez a teszt! A következő állítások közül jelölje meg az igaz állítást vagy állításokat! A. Az emberiség energiafogyasztása ma meghaladja az 500 EJ-t (12 md toe). B. A nitrogén-oxidok (NO x ) csak nagy légfeleslegű tüzelésnél keletkeznek. C. Az emberiség energiaigényét döntően fosszilis energiaforrások felhasználásával elégíti ki. D. A szén-monoxid jelenléte a füstgázban egyértelműen tökéletlen égésre utal. E. A felhalmozott fosszilis energiaforrások közel egyenletesen oszlanak el a Földön. T9. TESZT Csak az összes jó válasz bejelölésével ér 1 pontot ez a teszt! Fosszilis energiaforrások a A. szélenergia. B. geotermikus energia. C. földgáz. D. nukleáris energia. E. koksz. T10. TESZT Csak az összes jó válasz bejelölésével ér 1 pontot ez a teszt! Másodlagos energiaforrások a A. biogáz. B. tűzifa. C. dieselolaj. D. benzin. E. lignit. 6
F1. FELADAT Mit tud a magyarországi kén-dioxid kibocsátás tendenciájáról és a változás műszaki-gazdasági okairól? (számadatokkal alátámasztva) (3p) A kén-dioxid kibocsátás (SO 2 ) 1980-ban kb. 1600 kt volt, mely a nagy kéntartalmú fűtőanyagok felhasználásának csökkenése (szén, kőolaj) eredményeként (erőművek, lakosság, ipar) és a Paksi Atomerőmű üzembe helyezésének következményeként (más erőművek termelése csökkent) 1989/1990-re mintegy 1000 kt értékre csökkent, az 1980-as érték 60 %-ára. Ehhez hozzájárult a közlekedési eredetű kibocsátás csökkenése is, minthogy a benzin és a gázolaj kéntartalma jelentősen csökkent. Az utóbbi közel két évtizedben tovább csökkent a kibocsátás, döntően a gáztüzelés terjedésének (ipar, lakosság, erőművek) és a közlekedés csökkenő kibocsátásának hatására. Így 1995- ben illetve 2000-ben a kibocsátott mennyiség mintegy 700 illetve 490 kt volt, az utóbbi az 1980-ban kibocsátott mennyiség 30 %-a. Nemzetközi kötelezettségeinket (Helsinki, 1985; Oslo, 1994) lényegében már ezzel túlteljesítettük. A kibocsátás ezt követően is jelentősen csökkent, elsősorban az erőműi kibocsátás csökkentésének hatására, melyet két erőműben a füstgáz kéntelenítése alapozott meg. Ezek eredményeként az utóbbi években 100 kt alá csökkent kén-dioxid kibocsátásunk, mely tört része az 1980-as évek eleji értékeknek F2. FELADAT Ismertesse a légszennyezés mesterséges forrásait és nevezze meg fontosabb légszennyező anyagaikat? (3p) A mesterséges eredetű levegőszennyeződés legnagyobb részét a közlekedés, az ipar és a háztartások tüzelése okozza, ill. kisebb részben a mezőgazdaság. Részesedési arányuk az idők során változott és változik, néhány évtizeddel ezelőtt a közlekedés szerepe e tekintetben nem volt túl jelentős, ma viszont a fejlettebb államokban a közlekedés a legnagyobb szennyező. Az egyes források jellemzői: a közlekedés általában port, kormot, különféle szén-hidrogéneket és származékait (pl. kéndioxid, szén-oxidok stb.) juttat a levegőbe. A belsőégésű motorok közül a dízel-üzemű járművek kipufogógáza nitrogén-oxidokban dús, a gázolaj kéntartalma kén-dioxid alakjában jelenik meg. A benzines motorok kipufogógáza szén-monoxidot, benzingőzt, aldehideket, egyenes láncú és gyűrűs szén-hidrogéneket tartalmaz. A repülőgépek levegőszennyező hatása is jelentős, különösen a magasabb légrétegekben. Szennyező anyagaik: aldehidek, szén-oxidok, korom, nitrogén-oxidok stb. A háztartási tüzelés, a fűtés levegőszennyező hatásának fő oka a tökéletlen égés. Egységnyi elégetett tüzelőanyag lényegesen több szennyezést okoz a kis tüzelő egységekben, mint nagy kazánokban. Szén használatával termelődik a legnagyobb mennyiségű és a legtöbb féle szennyező anyag. Előnyösebb az olajtüzelés és a gáztüzelés, minthogy pl. gáztüzelésnél szilárd szennyeződés gyakorlatilag nem keletkezik, nő viszont a nitrogén-oxidok emissziója. E kibocsátók sajátos hatása a szennyező források kis magassága, emiatt a korlátozott hígulás és a közvetlen környezet levegőminőségének erős befolyásolása. 7
a mezőgazdaság részben szilárd szennyező anyagokat juttat a levegőbe (pl. talajrészecskék, ásványi anyagok), de a mezőgazdaság kemizálódásával sok új, a természet egyensúlya szempontjából is veszélyeket rejtő szintetikus anyag került alkalmazásra (műtrágyák és növényvédő szerek, melyek megbontják a biológiai egyensúlyt). Ezek biológiailag aktív anyagok, por, ill. permet formájában gyakran kerülnek a levegőbe, különösen a repülőgépes permetezés esetében. az ipari termelés, és a hozzá kapcsolódó balesetek, fűtés és közlekedés következtében szinte minden légszennyező anyag a légkörbe kerülhet. Legveszélyesebbek a kén-dioxid, a fluor és a hidrogén-fluorid, a klór és a hidrogén-klorid, a nitrogén-oxidok és az ammónia, de említhetők a szén-dioxid és szén-monoxid, az illékony szerves anyagok stb. (esetleg iparágak említhetők bizonyos szennyező anyagokra). F3. FELADAT Mutassa be az energiafelhasználás hatékonyságának jellemzésére szolgáló tényezőket és e tekintetben a hazai helyzetet (nemzetközi összehasonlításban, szükség szerint adatokkal alátámasztva)! (esetlegesen eggyel jobb jegyért, ha az elégséges szintet teljesítette!!) Itt említhetők azok a mennyiségek, amelyek az utolsó előadáson elhangzottak (hatásfokok, fajlagos energiafogyasztás, nemzeti össztermékre vonatkoztatott mutatók), de e kérdés szabad gyakorlat, minden jó választ tekintetbe veszek! Nemzetközi összehasonlítás pl. Németország és Magyarország között tehető, az előadás alapján, de itt is szabad a gazda a jó tapasztalatok, ismeretek leírására! 8
C FIGYELEM, OLVASSA EL FIGYELMESEN AZ ALÁBBIAKAT! A tesztkérdések esetében a helyes választ vagy válaszokat jelölje egyértelműen X jellel az alábbi táblázatban! A T1-T7 tesztek esetében minden jó válasz pontot ér, a rossz válasz pontlevonással jár. A T8, T9 és T10 tesztek esetében viszont csak az összes jó válasz bejelölésével ér 1 pontot az adott teszt. Az F1-F2-F3 szöveges feladatokban törekedjen az olvasható kézírásra, fogalmazzon tömören, lényegre törően! T1 T2 T3 T4 T5 T6 T7 T8 T9 T10 F1 F2 F3 A X X X B X X X X X X X X X C X X X X X X X X D X X X X X E X X X Pont Igaz válasz: Hamis válasz: T1. TESZT Össztömegű kibocsátási határérték érvényes A. a szén-monoxidra. B. az illékony szerves vegyületekre (VOC). C. az ammóniára. D. a nitrogén-oxidokra. E. a kén-dioxidra. T2. TESZT A következő állítások közül jelölje meg az igaz állítást vagy állításokat! A. A Kiotóban vállaltak teljesítése nehézséget okoz hazánknak. B. A magyarországi freon kibocsátás az 1990-es években gyakorlatilag megszűnt. C. A hazai nitrogén-oxid kibocsátásban a közlekedés a meghatározó. D. Az IPPC előírásai szerint a levegő tisztaságának védelme elsődleges. E. A hazai szén-monoxid kibocsátásban igen jelentős az erőművek részaránya. T3. TESZT Egészségügyi határértéket fogalmaztak meg A. a kiemelt jelentőségű légszennyező anyagokra. B. egyes rákkeltő légszennyező anyagokra. C. az ózonra. D. a klórozott-fluorozott szénhidrogénekre. E. a DDT-re. T4. TESZT Az ózon A. meghatározó szerepet játszik a London-típusú (redukáló) füstköd kialakulásában. B. üvegházhatású gáz. C. a légkörben kis mennyiségben és kis koncentrációban van jelen. D. koncentrációjának növekedése a troposzférában emberi tevékenység eredménye. E. koncentrációja a levegőszennyezés hatására a sztratoszférában csökken. 9
T5. TESZT A következő állítások közül jelölje meg az igaz állítást vagy állításokat! A. Az elérhető legjobb technika a leghatékonyabb mai csúcstechnikát jelenti. B. Az üvegházhatás a természetes összetételű légkör tulajdonsága. C. A fotokémiai füstköd kora reggel vagy késő délután a legerősebb. D. A hőmérséklet inverzió a szennyezőanyag terjedése szempontjából kedvező. E. A világ energiafogyasztása a nemzetközi összefogás eredményeként csökken. T6. TESZT Általános technológiai kibocsátási határértéket fogalmaztak meg A. a szilárd anyag és por alakú szervetlen anyagokra. B. a gőz- vagy gáznemű szervetlen anyagokra. C. a szerves anyagokra. D. az ózonra. E. a klórozott-fluorozott szénhidrogénekre. T7. TESZT Az immisszió norma A. lehet egyedi kibocsátási határérték. B. lehet egészségügyi határérték. C. lehet tájékoztatási vagy riasztási küszöbérték. D. lehet ökológiai határérték. E. lehet össztömegű kibocsátási határérték. T8. TESZT Csak az összes jó válasz bejelölésével ér 1 pontot ez a teszt! Fosszilis energiaforrások a A. földgáz. B. geotermikus energia. C. szélenergia. D. koksz. E. nukleáris energia. T9. TESZT Csak az összes jó válasz bejelölésével ér 1 pontot ez a teszt! Másodlagos energiaforrások a A. tűzifa. B. benzin. C. biogáz. F. dieselolaj. G. lignit. T10. TESZT Csak az összes jó válasz bejelölésével ér 1 pontot ez a teszt! A következő állítások közül jelölje meg az igaz állítást vagy állításokat! A. A nitrogén-oxidok (NO x ) csak nagy légfeleslegű tüzelésnél keletkeznek. B. A szén-monoxid jelenléte a füstgázban egyértelműen tökéletlen égésre utal. C. Az emberiség energiaigényét döntően fosszilis energiaforrások felhasználásával elégíti ki. D. A felhalmozott fosszilis energiaforrások közel egyenletesen oszlanak el a Földön. E. Az emberiség energiafogyasztása ma meghaladja az 500 EJ-t (12 md toe). 10
F1. FELADAT Mit tud a magyarországi nitrogén-oxid kibocsátás tendenciájáról és a változás műszaki-gazdasági okairól? (számadatokkal alátámasztva) (3p) A nitrogén-oxidok kibocsátása (NO x ) mintegy 280-250 kt/év volt az 1980-as években, mely az 1990- es évtized második felére 190-200 kt/év értékre csökkent, az utóbbi közel másfél évtizedben lassan (de ingadozásokkal) csökken, 2009-ben 154 kt volt. A kibocsátásban a közlekedés a meghatározó, az összes kibocsátás mintegy kétharmadával, ezt követik a hőerőművek, az összes kibocsátás 15-16 %- át adva (együttesen mintegy 80 %). A közlekedési eredetű kibocsátás a 90-es évtizedben a korábbi szinten maradt, illetve valamelyest még növekedett is, így részaránya jelentősen megemelkedett, tekintettel az összes hazai kibocsátás csökkenésére (az 1980-as 40 %-ról az utóbbi években 60 % fölé került). Ez két ellentétes hatás eredménye, hiszen a személygépkocsi állomány nőtt, de korszerűsödött is, bár az állomány átlagos életkora lényegében nem változott. A hőerőműi kibocsátás az utóbbi években az áramtermeléstől függően 15-20 kt között van, mellyel teljesítettük az e területre vonatkozó szófiai vállalást. A szófiai megállapodásban vállaltak szerint 2010-ben összes nitrogén-oxid kibocsátásunk legfeljebb 198 kt lehet, melyet feltehetően sikerült teljesíteni. Erre nagy hangsúlyt kell helyezni, hiszen a gépkocsiállomány további növekedése és használatához történő ragaszkodás (és sajnos a tömegközlekedés további térvesztése) előre becsülhető. De az adatokból az is egyértelműen következik, hogy a további csökkentés forrásai leginkább a közlekedés és kevésbé a hőerőműi kibocsátás csökkentése lehet, mely a járműpark erőteljesebb korszerűsítésével, illetve a hőerőművekben tüzeléstechnikai beavatkozásokkal és/vagy nitrogén-oxid mentesítő eljárások alkalmazásával valósulhat meg. F2. FELADAT Ismertesse a légszennyezés természetes forrásait és nevezze meg fontosabb légszennyező anyagaikat? (3p) A légkörbe jutó szennyező anyagok tekintélyes része természetes (vagy biogén) eredetű. Így pl. a hidroszféra aeroszolt, ill. vízcseppeket - s ezzel együtt természetesen a megfelelő só ionokat - juttat a légkörbe. A tengeri eredetű légtömegekben ezeknek az anyagoknak viszonylag magas a koncentrációja. A tengeri élővilág nagy mennyiségű anyagcsere terméket is termel, melyek oldódnak a vízben, s onnan a légkörbe távoznak. Ezek közül a szén-dioxid a legfontosabb. a litoszféra (földkéreg) felületéről főleg szilárd szennyező anyagok származnak. A sivatagi és a tengeri homok (SiO 2 ) az időjárástól függően gyakran igen nagy koncentrációban van jelen a légkörben. A talajok pora szerves alkotórészeket is tartalmaz, főleg azonban ásványok porából, karbonátokból, szulfátokból és oxidokból áll (pl. CaCO 3, CaSO 4, MgCO 3, Al 2 O 3, ZnO, SiO 2 stb.). vulkáni tevékenység során porok, gőzök és gázok (H 2 S, SO 2, HCl, CO, CO 2 ) jutnak a levegőbe. Sztyeppék, bozótok, erdők tüzeinek égéstermékei a szén-dioxidon kívül kormot, ehhez kapcsolódva karcinogén (rákkeltő) szén-hidrogéneket hordoznak. A növények és az állatok bomlástermékei mint pl. ammónia, kén-hidrogén, aminok és merkaptánok stb. - gyakran bűzösek (főleg a kéntartalmúak). Kis szénatom-számú, egyszerű szén-hidrogének 11
részben gázkitörések, részben szerves bomlástermékek révén kerülnek a levegőbe. Közülük a metán jelentős koncentrációban van jelen a légkörben. F3. FELADAT Mutassa be az energiafelhasználás hatékonyságának jellemzésére szolgáló tényezőket és e tekintetben a hazai helyzetet (nemzetközi összehasonlításban, szükség szerint adatokkal alátámasztva)! (esetlegesen eggyel jobb jegyért, ha az elégséges szintet teljesítette!!) Itt említhetők azok a mennyiségek, amelyek az utolsó előadáson elhangzottak (hatásfokok, fajlagos energiafogyasztás, nemzeti össztermékre vonatkoztatott mutatók), de e kérdés szabad gyakorlat, minden jó választ tekintetbe veszek! Nemzetközi összehasonlítás pl. Németország és Magyarország között tehető, az előadás alapján, de itt is szabad a gazda a jó tapasztalatok, ismeretek leírására! 12