Helyi Esélyegyenlőségi Program Gönc Város Önkormányzata 2013.
Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 10 Célok... 10 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)... 11 1. Jogszabályi háttér bemutatása... 11 2. Stratégiai környezet bemutatása... 12 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége... 14 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység... 41 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége... 60 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége... 66 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége... 73 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása... 78 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága... 80 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)... 82 1. A HEP IT részletei... 82 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése... 82 A beavatkozások megvalósítói... 83 Az intézkedési területek részletes kifejtése... 84 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)... 96 3. Megvalósítás... 101 A megvalósítás előkészítése... 101 A megvalósítás folyamata... 101 Monitoring és visszacsatolás... 103 Nyilvánosság... 103 Érvényesülés, módosítás... 104 4. Elfogadás módja és dátuma...hiba! A könyvjelző nem létezik. 2
Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Gönc Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal igyekszik összehangolni a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása Gönc egy kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén megye Északi részén, a Hernád folyótól Keletre, a Zempléni hegység irányában, Miskolctól 65 kilométerre. Az Abaúj-hegyközi kistérségnek a székhelye. 1 Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció 3
Gönc német telepes falu, mely a Hernád folyó mentén, Újvár alatt telepített királynéi német telepes falvak egyike. Nevét 1219-ben említette először oklevél Bücij (Guncy) néven. A tatárjárás után a királynéi német telepes-falvakat a vizsolyi ispánság fogta össze, külön ispánnal az élükön. Kun László uralkodása, az 1280-as években az Aba nemzetség hatalmába került, akik a Gönctől délkeletre emelkedő hegyen felépítették Gönc várát, melynek romjait az Abanemzetségbeli Amadéról még ma is Amadé- várnak neveznek. Aba Amadé itt rendezte be udvartartását és a feudális anarchia korában innen intézte országos ügyeit; innen kormányozta az uralma alá tartozó vármegyéket is. Vencel király uralkodása alatt az ifjú Károly Róbert király egy ideig Göncön tartózkodott Amadé nádornál, a várban 1304 körül a Vencel híveiül szegődött szepesi szászok és kassai polgárok megostromolták Gönc várát, de sikertelenül. Az ostromlókat megverték és Vencel zászlaját elvették. A zászlót a gönci várnagy: Apród István elküldte a királynak Oroszországba, aki ekkor első felesége elhozatala miatt járt ott. 1311-ben Amadé nádor halála, majd 1312-ben a király ellen fordult Amadé fiak rozgonyi csatában elszenvedett veresége után a várat Károly Róbert király Drugetth Fülöppel megostromoltatta és bevetette. Ettől kezdve a Drugetheké lett. Gönc városának gazdasági életét már ez időben is a jelentős szőlőtermelés jellemezte, s az 1327-ből fennmaradt oklevelek szerint pénteki napokon hetivásárt is tartottak. Egyházának kegyura a királyné volt, s ki volt véve az egri püspök joghatósága alól. Az 1332 évi pápai tizedjegyzék szerint ez évben plébánosa, illetőleg káplánja 2 M. és fél fertó,1333-ban 2 és fél M. pápai tizedet fizetett, mely az összeg nagyságát tekintve Göncnél mezőváros szintre mutat. A huszita mozgalom idején a husziták kezére került. A főként német lakosságú település a török hódoltság idején vált újra magyar többségűvé. 1570 és 1647 között Gönc Abaúj vármegye székhelye volt. A reformáció idején fontos szerepet töltött be a kultúrában; itt fordította magyarra a Bibliát Károli Gáspár (lásd:károli Biblia). 1687-ben egy időre Göncön telepedett meg a Sárospatakról elűzött református főiskola is. A város rendkívül fontos szerepet töltött be a tokaj-hegyaljai borok kereskedelmében, amit mi sem bizonyít jobban, mintsem a 136,6 literes ún. gönci hordó mértékegységgé vált. A részben mezőgazdasággal foglalkozó településre nehéz idők köszöntöttek a 19. század végén természeti csapások miatt, a trianoni békeszerződés után pedig amiatt, hogy az ország szélére került, elveszítve kereskedelmi jelentőségét. 4
Gönc 1921-ben lett járási székhely, amikor a trianoni békeszerződés nyomán a közigazgatási beosztást hozzá kellett igazítani az új országhatárokhoz. Ekkor a nagyrészt csehszlovák uralom alá került füzéri és kassai járások Magyarországon maradt részét összevonták a gönci járással, amit egyúttal kettéválasztottak. Az északi rész neve Gönci járás, a déli rész az Abaújszántói járás elnevezést kapta, mindkettő az ország legkisebb járásai közé tartozott. Ez az állapot, Abaújszántó és Gönc párhuzamos járási székhely szerepköre ezután rövid megszakítással 1950- ig fennmaradt. 1962-ig az abaújszántói, majd ennek megszüntetése után az encsi járáshoz tartozik. 1979 81 között itt működött a Szatmáry István alapította alkotótábor Deim Pál, Csiky Tibor, Misch Ádám és Fajó János művészeti vezetésével, növendék volt Saxon-Szász János is. Gönc 2001-ben visszakapta városi rangját. A 2013. január elsejétől életbe lépő közigazgatási beosztás Gönc várost ismét járási székhelynek jelölte ki. Városunkra vonatkozó demográfiai adatokat az alábbi táblázatok tartalmazzák, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatokat pedig az egyes célcsoportok bemutatásánál részletezzük. 1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén Fő Változás 2007 2097 2008 2060 98% 2009 2008 97% 2010 1948 97% 2011 1951 100% 2012 2084 107% 2013 N.A. N.A. Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Lakónépesség a KSH definíciója szerint: "az adott területen lakóhellyel rendelkező, és másutt tartózkodási hellyel nem rendelkező személyek, valamint az ugyanezen területen tartózkodási hellyel rendelkező személyek együttes száma."azaz az adott területen ténylegesen élő, jelenlévő népesség. 5
A lakónépesség száma 2007. évtől 2011.évig terjedő időszakban csökkenő tendenciát, majd emelkedést mutat, visszatér a 2007. évi szintre. Ez abból adódik, hogy a tartózkodási hellyel rendelkezők száma emelkedett. 2. számú táblázat - Állandó népesség fő % nők férfiak összesen nők férfiak nő 1118 1062 2180 51% 49% 0-2 évesek 0-14 éves 175 172 347 50% 50% 15-17 éves 38 45 83 46% 54% 18-59 éves 646 690 1336 48% 52% 60-64 éves 63 49 112 56% 44% 65 év feletti 196 106 302 65% 35% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Állandó népesség: az állandó lakóhellyel rendelkező népesség. 6
Az állandó népességen belül megállapítható: - A 0-14 éves korú népesség aránya azonos 16%-16 %. A 15-17 éves korosztály esetében már van 1 % eltolódás a férfiak javára. - Az aktív korú 18 59 éves népesség aránya a legmagasabb, azon belül is a férfiak száma több, ezt követően megfordul a tendencia a 60-64 éves, valamint a 65 év felettiek tekintetében. Ebből az következik, hogy nagyobb a férfiak halandóságának aránya. - A lakónépességnél ugyan emelkedés mutatható ki a 2008. évhez képest, de ez nem mondható el az Állandó lakosság esetében: 2008.évben: 2289 fő 2009.évben: 2248 fő 2010.évben: 2212 fő 2011.évben: 2196 fő 2012.évben: 2180 fő 2008. évhez képest az állandó lakosok száma 109 fővel csökkent. 7
3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) Öregedési index (%) 2001 450 483 93,2% 2008 325 397 81,9% 2009 316 375 84,3% 2010 307 360 85,3% 2011 302 352 85,8% 2012 302 347 87,0% 2013 N.A. N.A. N.A. Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Gyermeknépesség: a 0-14 éves népesség. Idős népesség: a nemzetközi (OECD) gyakorlatnak megfelelően a 65 és idősebb népesség. Öregedési index: az idős népesség a gyermeknépesség százalékában, azt jelzi, hogy 100 fő 14 év alattira mennyi 65 éven felüli jut. A táblázatból és a grafikonból láthatjuk, hogy 2008 évben volt a legalacsonyabb az öregedési index mértéke. 2001-től folyamatosan csökken a 65 év felettiek száma, ugyanúgy csökken a 0-14 éves korú népesség száma is. 8
4. szmú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás elvándorlás egyenleg 008 42 4-2 2009 30 58-28 2010 37 66-29 2011 39 45-6 2012 N.A. N.A. N.A. 2013 N.A. N.A. N.A. Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Állandó vándorlás = az állandó lakóhely változtatással. 5. számú táblázat - Természetes szaporodás élve születések száma halálozások száma természetes szaporodás (fő) 2008 20 27-7 2009 19 38-19 2010 18 31-13 2011 17 28-11 2012 25 21 4 2013 N.A. N.A. N.A. Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 9
2008.évtől 2011.évig a születések száma csökkent, majd 2012.évben magasabb az előző évekhez képest. A halálozások száma változó 2012. évben a legalacsonyabb, természetes szaporodást mutat. Értékeink, küldetésünk A Programnak a településen élő hátrányos helyzetű csoportokra kell irányulnia, akik számára a sikeres élet és a társadalmi integráció esélye, a helyi társadalmat célzó fejlesztések és beruházások ellenére korlátozott marad a különböző területeken jelentkező hátrányaikat kompenzáló esélyegyenlőségi intézkedések nélkül. Gönc Város Önkormányzatának küldetése, hogy Gönc olyan településsé váljon, ahol senki nem tapasztalja a hátrányos megkülönböztetés közvetlen, vagy közvetett formáját, védett tulajdonságai alapján, ahol minden lakossal szemben érvényesül az egyenlő bánásmód elve, valamint biztosított az egyenlő hozzáférés az önkormányzat és intézményei által nyújtott szolgáltatásokhoz. Az esélyegyenlőségi programmal kapcsolatos vízió és szándék leírása, amely az esélyegyenlőség biztosítására és az esélyegyenlőség szempontjából fókuszban lévő csoportokra vonatkozik. Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja A Program célja, hogy az élet valamennyi területén megelőzze a hátrányos megkülönböztetést és elősegítse egyes társadalmi csoportok tagjainak esélyegyenlőségét, mely az állam, az önkormányzatok és ezek intézményei, a civil szervezetek és magánszemélyek feladata. Az esélyegyenlőség minden állampolgár számára fontos érték. Az esélyegyenlőség nem csupán követelmény, hanem az önkormányzatok hosszú távú érdeke is, hiszen azt a célt szolgálja, hogy mindenkinek esélye legyen a munkavállalásra, a karrierre, a jó minőségű szolgáltatásokra függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges, vagy fogyatékossággal élő, milyen a származása, vagy az anyagi helyzete. Gönc település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: - az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, - a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, - a diszkriminációmentességet, - szegregációmentességet, - a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén, 10
a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, 11
a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012.(VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása Minden évben elfogadásra került az önkormányzat költségvetése, amelyben elkülönítésre kerül a szociális ellátásokra fordítható keretösszeg. Gönc Város Önkormányzata a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 3/2010.(VI.01.) önkormányzati rendeletében szabályozta le a helyi sajátosságoknak megfelelően a rendszeres szociális segély, átmeneti segély, temetési segély, lakásfenntartási támogatás, közgyógyellátás, köztemetés igénybevételeinek feltételeit. Ebben a helyi rendeletben van leszabályozva az, hogy a személyes gondoskodást nyújtó ellátások közül a családsegítést, házi segítségnyújtást az Abaúj - Hegyközi Többcélú Kistérségi Társulás igény szerint, térítésmentesen biztosítja. A szociális étkeztetést az Önkormányzat látja el szakfeladaton. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI tv. végrehajtásának helyi szabályozásáról szóló 5/2007.(IV.02.) önkormányzati rendelettel került szabályozásra a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás igénybevételének feltételei, valamint a személyes gondoskodást nyújtó ellátások intézményi térítési díjai. 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Gönc Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 45/2013.(III.06.) határozatával elfogadta Gönc Város Önkormányzatának Integrált Városfejlesztési Stratégiáját. A stratégia kiemelten foglalkozik a településen élő helyi esélyegyenlőségi célcsoportokkal. 12
Gönc Város Önkormányzata rendelkezik Gazdasági Programmal a 2011-2014 időszakra. A gazdasági program az önkormányzat részére helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembe vételével a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják. Gönc Város Önkormányzata, mint munkáltató, a köztisztviselők, közalkalmazottak, munkaviszonyban lévők (a továbbiakban: munkavállalók) egyenlő bánásmód elveinek tiszteletben tartása, a munkahelyi esélyegyenlőség elősegítése, a hátrányos helyzetű dolgozói csoportok foglalkoztatási pozíciójának figyelemmel kísérése és javítása érdekében Esélyegyenlőségi Koncepciót fogadott el 2012. július 30-2014. július 30. időszakra. A koncepciót a Képviselő-testület 136/2012.(VII.23.) határozattal fogadta el. A munkavállalók az Esélyegyenlőségi Koncepció tartalmát megismerték. Gönc Város Önkormányzat Esélyegyenlőségi Koncepciója kitér a hátrányos helyzetű munkavállalói csoport megjelölésére, azon belül: a.) fogyatékossággal élők, és megváltozott munkaképességű személyekre, b.) a két, vagy több 10 éven aluli gyermeket nevelő munkavállalók, vagy 10 éven aluli gyermeket nevelő munkavállalókra, c.) a pályakezdőkre, d.) a nőkre, e.) a tartósan beteg gyermeket nevelő munkavállalókra és f.) a 40 évnél idősebb munkavállalókra, beleértve a nyugdíjasokat is. Rendelkezik Intézményi Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervvel a Károlyi Gáspár Általános Iskola és Óvoda is. Az esélyegyenlőségi intézkedési terv kiterjed többek között a nevelési, oktatási intézmények halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek arányának vizsgálatára, kompetencia mérések eredményeire, gyógypedagógiai nevelésre, oktatásra, iskola és iskolán kívüli programokra. Célokat határoz meg rövid, közép és hosszútávon, valamint a megvalósítás lehetőségeit a feltárt problémákra. Gönc Város Önkormányzata rendelkezik Szociális Szolgáltatástervezési Koncepcióval, melynek felülvizsgálata folyamatban van. A koncepció elsősorban a szociálisan rászorultak részére nyújtandó személyes gondoskodást nyújtó ellátásokkal, fejlesztési elképzelésekkel foglalkozik. Gönc Város Önkormányzat 2013.évi költségvetése is tartalmaz anyagi lehetőségekhez mérten fejlesztési forrásokat. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása 2013. június 30. napjával átszerveződött az Abaúj Hegyközi Többcélú Kistérségi Társulás, amelynek feladata a társuláshoz tartozó települések összefogása, közös pályázatok benyújtása, Gyermekjóléti és Szociális alapszolgáltatási feladatok integrált ellátása (családsegítés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás. 13
2011. október 1.-től működik a Járóbeteg Szakellátó Központ, amely a kistérség egészségügyi ellátását biztosítja ( labor, sebészet, szemészet, belgyógyászat, nőgyógyászat, kardiológia, röntgen, ultrahang, fiziotherápia, reumatológia,ortopédia, gyógyászati segédeszközök boltja, optika) 2013. január 1.-től Gönc járási székhely lett, ebből a szerepköréből adódóan elképzeléseink szerint jobban fog tudni fejlődni a város (munka-helylehetőségek, infrastruktúra, szolgáltatások). Előnyt jelent, hogy helyben van a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Kirendeltsége, nem kell az amúgy is nehéz körülmények között élő regisztrált munkanélkülieknek más településre utazniuk. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása Az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatokat a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. A rendelet melléklete meghatározza az egységesen rendelkezésre álló statisztikai mutatókat a helyi esélyegyenlőségi program elkészítéséhez, illetve meghatározza azok forrását is. A jogszabály a mutatók forrásaként az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszert (a továbbiakban: TeIR) jelöli meg. A TeIR adatbázisa általában 2011. évig tartalmazza az adatokat, ez azonban az egyes területenként eltérő lehet. Ahol volt saját információ, ott a 2012. évi adatokkal ki tudtuk egészíteni az egyes táblázatokat. A 2011. évi népszámlálás adatainak a Központi Statisztikai Hivatal részéről történő feldolgozása még nem történt meg, ezért ezen adatokat nem tudtuk felhasználni. A TeIR adatbázisa mellett szükséges volt felhasználni más forrásokat is. Az adatok gyűjtésében, adatszolgáltatásokban az önkormányzat saját adatbázisán kívül segítséget nyújtottak az alábbi partnerek: - Károlyi Gáspár Általános Iskola - Barackvirág Napközi otthonos Óvoda - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Gönci Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége - Városi Könyvtár 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége Napjainkban egyre gyakrabban használt fogalom a mélyszegénység. Nem csak tudományos fogalom a szociológiában, de a hétköznapi élet jelensége. Azt jelenti, amikor valaki vagy valakik tartósan a létminimum szintje alatt élnek és szinte esélyük sincs arra, hogy ebből önerőből kilépjenek. Magyarországon kb. négy millióan élnek létminimum alatt, ezért szükséges az állam aktív szerepvállalása. A KSH adatai alapján a népesség 14%-a számít jövedelmi szegénynek, arányuk egyre inkább nő. 14
A településünkön problémát jelentenek a gyermeknevelési, életvezetési hiányosságok, rossz szokások (devianciák), korai iskola elhagyás, korai gyermekvállalás. A legrosszabb szociális helyzetben, mélyszegénységben élő családokra, gyermekekre kell koncentrálni, elsősorban az ő igényeikre kell választ adni, miközben azokból nem lehet kizárni a településen élő családokat és gyermekeket sem. 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet Gönc városra vonatkozóan nem készült felmérés a mélyszegénységben élők számáról, de az Önkormányzat által pénzben és természetben nyújtott ellátásokból megállapítható, hogy 300 család részesül lakásfenntartási támogatásban, 350 fő gyerek részesül rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, magas a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesültek száma is. Ezek az adatok mind azt mutatják, hogy a lakosság nagyon alacsony jövedelemből él. A lakásfenntartási támogatásban részesültek közül egyre több az, akiknél kikapcsolták az áramot és az előre fizetős mérő óra térítési díjára kérik a támogatás utalását. Az önkormányzat anyagi helyzete miatt csak a kötelezően előírt szociális támogatásokat tudja adni az arra rászorultak részére. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya Országos munkanélküli ráta A munkanélküliségi ráta alakulása régionként a III. negyedévben, % Forrás : KSH Munkaerő felmérés. 2008-2010.év között országos szinten kb. 120 ezer fővel, 3%-kal csökken a foglalkoztatottak száma, akiknek zöme munkanélküliek táborát gyarapítja. 15
A leépítések különösen erőteljesen érintenek néhány gazdasági ágat(ipar, építőipar, kereskedelem), de kisebb-nagyobb mértékben a legtöbb nemzetgazdasági ág foglalkoztatottjainak száma is csökken. A munkanélküliek száma három év alatt közel 150 ezer fővel 480 ezer főre, 45%-kal emelkedik a munkaerő felmérés szerint. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat regisztrációja alapján az álláskeresők száma közel 120 ezer fővel, 595 ezer főre 25%-kal bővül. A legmagasabb rátával Észak-Magyarország és Észak-Alföld rendelkezik. Országos összehasonlító adatok Vizsgált időszak Munkanélküliek száma/ezer Munkanélküli ráta 2011.IV.negyedév 459 10,7 2012.IV.negyedév 468 10,7 2013.I.negyedév 509 11,8 Forrás: KSH 3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség nyilvántartott álláskeresők száma (fő) (fő) év nő férfi Összesen nő férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 778 789 1567 152 19,5% 199 25.,2% 351 22,4% 2009 781 776 1557 165 21,1% 216 27,8% 381 24,5% 2010 766 779 1545 185 24,2% 224 28,8% 09 26,5% 2011 763 779 1542 15 2,9% 245 31,5% 420 27,2% 2012 747 784 1531 173 23,2% 206 26,3% 379 248% 2013 N.A. N.A. N.A. N.A. N.A. N.A N.A. N.A. N.A. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 16
Az Abaúj - Hegyközi Kistérség az ország egyik leghátrányosabb területe, kevés a munkalehetőség az ipar elmaradottsága miatt. Az itt élő emberek elsősorban mezőgazdasággal foglalkoztak. Az országos adatokhoz viszonyítva Göncön nagyon magas a munkanélküliek száma. Sajnálatos módon a nyilvántartott álláskeresők száma és aránya a gazdaságilag aktív korú népességhez viszonyítva a vizsgált időszakban mindig meghaladta a 20%-t, nem beszélve a 2011-es évről amikor a 27%-t. A férfiak aránya minden évben magasabb, mint a nőké. Ennek oka, hogy a nők nagy része családtámogatásban részesül. (GYES,GYED, stb.) 3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek számakorcsoport szerint nyilvántartott álláskeresők száma összesen 2008 2009 2010 2011 2012 2013 fő 351 381 409 420 20 éves és fiatalabb fő 21 18 23 20 N.A. N.. % 6,0% 4,7% 5,6% 4,8% N.A. N.A. 21-25 év fő 45 54 52 56 N.A..A. % 12,8% 14,2% 12,7% 13,3% N.A. N.A. 6-30 év fő 35 43 38 44 N.A. N.A. % 10,0% 11,3% 9,3% 10,5% N.A. N.A. 31-35 év fő 47 58 50 42 N.A. N.A. % 13,4% 15,2% 12,2% 10,0% N.A. N.. 36-40 év fő 48 47 56 54 N.A. N.A. % 13,7% 12,3% 13,7% 12,9% N.. N.A. 41-45 év fő 43 40 52 53 N.A. N.A. % 12,3% 10,5% 12,7% 12,6% N.A. N.A. 46-50 év fő 44 48 42 45 N.A. N.A. % 12,5% 12,6% 10,3% 10,7% N.A N.A. 51-55 év fő 50 50 58 59 N.A. N.. % 14,2% 13,1% 14,2% 14,0% N.A. N.A. 56-60 év fő 15 22 34 44 N.A. N.A. % 4,3% 5,8% 8,3 10,5% N.A. N.A. 61 év felett fő 3 1 4 3 N.A. N.A. % 0,9% 0,3% 1,0% 0,7% N.A. N.A. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal N.A. N.A. 17
A regisztrált munkanélküliek korcsoportonként bontása, illetve idősoros változása rámutat arra, hogy a munkanélküliség a különböző korosztály tekintetében miként változik. Gönc vonatkozásában láthatjuk, hogy 51. 55 év közötti népesség az akik nehezen tudnak elhelyezkedni, munkát találni. 2009. év volt az az év, amikor ezt a korosztályt megelőzte a 31-35 évesek korosztálya. Ugyanez az arány mondható el országosan is. 3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen 2008 152 199 351 86 118 204 56,6% 59,3% 58,1% 2009 165 216 381 128 162 290 77,6% 75,0% 76,1% 2010 185 224 409 148 173 321 80,0% 77,2% 78,5% 2011 175 245 420 99 102 201 56,6% 41,6% 47,9% 2012 N.A. N.A. N.A. N.A. N.A. N.A. N.A. N.A. N.A. 2013 N.A. N.A. N.A. N.A. N.A. N.A. N.A. N.A. N.A. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 18
A munkanélküliek és a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma és aránya nemenként arra mutat rá, hogy milyen arányban vannak a tartós munkanélküliek. A tartós munkanélküliek esetében megfordul a férfiak, nők aránya. 3.2.4. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma 18-29 évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma év nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 217 201 418 15 6,9% 22 10,9% 37 8,9% 2009 203 216 419 16 7,9% 24 11,1% 40 9,5% 2010 207 213 420 19 9,2% 27 12,7% 46 11,0% 2011 209 204 413 16 7,7% 32 15,7% 48 11,6% 2012 209 210 419 N.A. N.A. N.A. N.A. N.A. N.A. 2013 N.A. N.A. N.A. N.A. N.A. N.A. N.A. N.A. N.A. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 19
A 18-29 éves korú népesség számában a vizsgált időszakban nagy eltérést nincs, de azon belül a pályakezdő álláskeresők száma növekvő tendenciát mutat. b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága 3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség 15 éves és idősebb 15-X éves legalább lakosság száma általános iskolát összesen végzettek száma év nő férfi összesen összesen általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma nő férfi Összesen nő férfi fő fő fő fő fő fő fő % fő % fő % 2001 1912 992 920 1461 750 711 451 23,6% 242 24,4% 209 22,7% 2011 1844 962 882 N.A. N.A. N.A. N.A. N.A. N.A. N.A. N.A. N.A. Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás 20
3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint év nyilvántartott álláskeresők száma összesen A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál alacsonyabb végzettség 8 általános 8 általánosnál magasabb iskolai végzettség Fő fő % fő % fő % 2008 351 29 8,3% 142 40,5% 180 51,3% 2009 381 29 7,6% 157 41,2% 195 51,2% 2010 409 28 6,8% 181 44,3% 200 48,9% 2011 420 23 5,5% 193 46,0% 204 48,6% 2012 N.A. N.A. N.A. N.A N.A. N.A. N.A. 2013 N.A. N.A. N.A. N.A. N.A. N.A. N.A. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A nyilvántartott álláskeresők száma évről-évre nő, ezzel párhuzamosan nő a 8. általános iskolai végzettséggel rendelkezők száma is. Viszont azok száma csökken, akik általános iskolai végzettséggel nem rendelkeznek. Ez is mutatja, hogy sokkal nehezebb képzettség nélkül munkát találni. 21
3.2.7. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők év általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők száma 8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők száma fő Fő % 2009 0 0 0 2010 0 0 0 2011 0 0 0 2012 N.A. N.A. N.A. 2013 N.A. N.A. N.A. Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) A vizsgált időszakban általános iskolai felnőttoktatásban résztvevő nem volt. 3.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában középfokú szakiskolai szakközépiskolai gimnáziumi felnőttoktatásban felnőttoktatásban felnőttoktatásban felnőttoktatásban résztvevők év résztvevők összesen résztvevők résztvevők fő fő % fő % fő % 2009 0 0 0 0 0 0 0 2010 N.A. 0 N.A. N.A. N.A. N.A. 0 2011 N.A. 0 N.A. N.A. N.A. N.A. 0 2012 N.A. N.A. N.A. N.A. N.A. N.A. 0 2013 N.A. N.A. N.A. N.A. N.A. N.A. 0 Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) A szakiskolai, szakközépiskolai és gimnáziumi felnőttoktatásban résztvevők számáról nincs adatunk. c) közfoglalkoztatás A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.évi III. tv. szerint, aki foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesül, a jogosultságának felülvizsgálata során, a felülvizsgálat időpontját megelőző egy évben a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságának fennállása alatt legalább 30 nap időtartamban közfoglalkoztatásban kell részt vennie, vagy kereső tevékenységet kell igazolnia, vagy munkaerő piaci programban, vagy legalább hat hónap időtartamra meghirdetett képzésben kell részt vennie. 22
3.2.9. számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők száma év Közfoglalkoztatásban résztvevők száma Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a település aktív korú lakosságához képest Közfoglalkoztatásban résztvevő romák/cigányok száma Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest 2010 97 7% N.A. N.A. 2011 219 15% N.A. N.A. 2012 192 13% N.A. N.A. 2013 N.A. N.A. N.A. N.A. Forrás: Önkormányzat adatai A települési önkormányzatoknak 2011.évig a közfoglalkozás biztosítása érdekében közfoglalkoztatási tervet kell készíteni, figyelembe véve a lakosság véleményét is. A közfoglalkoztatási terv egy éves időtartamra szólt amelyben az önkormányzat negyedéves ütemezésben meghatározta a munkafeladatokat, munkaköröket, amelyeket részben, vagy egészben közfoglalkoztatás keretében kívánt ellátni. A terv készítése során figyelembe vették az előző év tapasztalatait. A terv tartalmazza az egységes feladatok ellátáshoz szükséges 23
létszámot, a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személyek képzettség szerinti várható összetételét és a megvalósításhoz szükséges költségeket. 2012.évtől változott a közfoglalkoztatás, kérelmet kell benyújtani a Munkaügyi Központ felé a startmunka-program igénylésére, amely 100%-ban támogatott. Lehetősége van olyan közfoglalkoztatásra is, amelynek a támogatottsága 90%-os. Az önkormányzat igyekszik a start munkaprogram keretében minden nehéz körülmény között élő család megélhetését elősegíteni. Az önkormányzat csak a kötelezően előírt szociális támogatásokat tudja adni, anyagi helyzete miatt. Az adatokból megállapíthatjuk, hogy a közfoglalkoztatottak számában nagyfokú emelkedés történt, mely főként a start munka pályázati lehetőségének köszönhető. A munkanélküliek száma csökkentésének egyik lehetséges formája, hogy az önkormányzat a közfoglalkoztatásban rejlő lehetőséget maximálisan kihasználja, és a közfoglalkoztatásban alkalmazhatók számát növeli. Elsődleges cél, a közfoglalkoztatás keretében valódi, értékteremtő tevékenység folytatása, amely emeli a munka értékét (kertészeti tevékenység továbbfejlesztése, bővítése, önkormányzati ingatlanok felújítása, karbantartási munkák végzése, közterületek, vízelvezető árkok tisztítása, illegális szemétlerakó helyek megszüntetése). d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői Göncön elsősorban az önkormányzat és intézményei a fő foglalkoztatók, ezt követi a Mezőgazdasági és Szolgáltató Szövetkezet. Annak ellenére, hogy a munkaügyi központ támogatást nyújt vállalkozóvá váláshoz, kevés az egyéni vállalkozók száma is. Az önkormányzat vezetése minden beruházás esetében arra törekszik, hogy a kivitelező lehetőség szerint helyi munkaerőt foglalkoztasson. Példa erre az iskola felújítás, valamint a szennyvízberuházás. Munkalehetőséget biztosít a 2009.évben megépült tanuszoda, valamint 2011.évben átadott Járóbeteg Szakellátó Központ is. Azzal, hogy 2013. január 1-től Gönc Járási központ lett, bővült a Munkaügyi Központ és a Rendőrőrs létszáma is. Nem beszélve arról, hogy a Járási Hivatalnál is 21 főt foglalkoztatnak. Tervek között szerepel, hogy az Önkéntes Tűzoltó Egyesület mellett helyben tűzoltó őrs fog működni. Legközeleb bi centrum 3.2.11. számú táblázat A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - közlekedés elérhetőség autóbusz Kerékpár átlagos vonat járatok átlagos átlagos járatpárok úton való utazási idő átlagos száma utazási idő ideje száma munkanapokon megközelíthe autóbusszal munkanapokon vonattal autóval tőség Megyeszékhely Főváros 2 óra 30 perc 30 perc 2 1óra 15 perc 1 óra 2 2 óra 30 perc nincs 0 2 3 óra 30 perc átlagos utazási idő kerékpáron 2 40 perc nincs 0 2 1 óra nincs 0 nincs 0 Forrás: helyi autóbusz társaság, MÁV, önkormányzat adatai 24
A megyeszékhely és a főváros elérhetősége, ahol nagyobb a munkalehetőség, több órát vesz igénybe, és problémaként jelentkezik az albérlet kifizetése és az étkeztetés megoldása is, nem beszélve arról, hogy a busz és vonat járatpárok száma nagyon kevés. Az említettek miatt nem szívesen mennek el dolgozni, inkább a szociális ellátásokat veszik igénybe. e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük 3.2.12. számú táblázat A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja fiatalok fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a településen fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a vonzásközpontban az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a vonzásközpontban van/nincs van van van van Felsorolás -TÁMOP 11.2.Pályakezdő célcsoport foglalkoztatására, bértámogatással és bérköltség támogatással Munkaerő piaci szolgáltatások Motivációs csoportfoglalkozás Pályaorientációs csoportfoglalkozás Álláskeresési tanácsadás és kulcsképesség fejlesztő csoportfoglalkozás -TÁPOP 11.2. Ugyanaz Első munkahely garancia program. Bértámogatás pályakezdők foglalkoztatására Ugyanaz Forrás: helyi adatgyűjtés A Gönci Munkaügyi Központ illetékességi területén is működik az Első munkahely garancia program. Cél a 25 év alatti pályakezdőket sújtó munkaerő-piaci feszültség kezelése, ami a fiatal munkavállalók munkaerő-piaci helyzetének javítását, az első munkahely megszerzésének elősegítését, valamint a szükséges munkatapasztalat megszerzését biztosítja. A program elősegíti a nyugdíjba vonulás miatt jelentkező szakember utánpótlás biztosítását is azzal, hogy a támogatás ideje alatt lehetőséget biztosít a nyugdíjba készülő munkavállalók aktív életpályája alatt megszerzett széles körű tapasztalat és szaktudás átadására is. f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaciszolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) 25
A Munkaügyi Központ keretében lehetőség volt 2012. évben szobafestő, kisgépkezelő, szociális gondozó és szakács OKJ-s képesítést szerezni. Jelenleg óvodai dajka és gyümölcsfeldolgozó képzés folyik a településen. A Munkaügyi Központ hirdet olyan képzéseket is, amely nem helyben, hanem a környező városokban végezhető el, például Miskolcon villanyszerelő, Szikszón raktárkezelő szakmát lehet tanulni. g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása A településen mélyszegénységben élők és romák foglalkoztatást az önkormányzat saját intézményeiben, közfoglalkoztatás keretében oldja meg. Foglalkoztatási területek Gönci Közös Önkormányzati Hivatal, Turista szálló, Óvoda, Könyvtár, Járóbeteg Szakellátó Központ, Vízmű Kft, közterület. Ezen kívül a településen lévő intézményeknél is történik foglalkoztatás: Általános Iskola, Munkaügyi Központ, Múzeum, Rendőrség, Egészségügyi Központ, Tanuszoda. A foglalkoztatási területek nagy részénél van roma foglalkoztatás. h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Településünkön nincs adat arról, hogy a foglalkoztatás terén hátrányos megkülönböztetés lenne. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások 3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma 15-64 év közötti lakónépesség év segélyben részesülők fő segélyben részesülők % száma 2008 1440 18 1,3% 2009 1432 19 1,3% 2010 1404 22 1,6% 2011 1425 21 1,5% 2012 1433 2 0,1% 2013 N.A. N.A. N.A. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 26
Nyugdíj előtti álláskeresési segély illeti meg azt a személyt, aki munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani. A kérelem benyújtásának időpontjában a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb öt év hiányzik, és 45 napon át álláskeresési járadékban részesült, és az álláskeresési járadék folyósítása időtartamát kimerítette vagy a folyósítási időtartam kimerítését megelőzően az álláskeresési járadék folyósítása kereső tevékenység miatt megszűnt, és álláskeresési járadékra ismételten nem szerzett jogosultságot. A táblázatból megállapíthatjuk, hogy a 15-64 év közötti lakónépességhez viszonyítva nagyon alacsony az álláskeresési segélyben részesültek száma. 3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosultak száma álláskeresési nyilvántartott álláskeresők száma járadékra év jogosultak fő fő % 2008 351 23 6,6% 2009 381 32 8,4% 2010 409 35 8,6% 2011 420 31 7,4% 2012 N.A. 14 N.A. 2013 N.A. N.A. N.A. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 27
Álláskeresési járadékra jogosult az a személy, aki: - álláskereső, és - az álláskeresővé válását megelőző három éven belül legalább 360 nap jogosultsági idővel rendelkezik, és - kereső tevékenységet nem folytat, tehát munkaviszonyban nem áll, és - tevékenységet sem folytat, és - munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és - számára az illetékes munkaügyi központ kirendeltsége sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani. A táblázat bemutatja, hogy a nyilvántartott álláskeresők számához viszonyítva alacsony az álláskeresési segélyben részesültek száma. Ez abból adódik, hogy a vonatkozó jogszabály szerint három éven belül kevesen tudják megszerezni a 360 napot. 28
.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma rendszeres Foglalkoztatást helyettesítő szociális segélyben támogatás (álláskeresési részesülők támogatás) év fő 15-64 évesek %- ában fő munkanélküliek %-ában Azoknak a száma, akik 30 nap munkaviszonyt nem tudtak igazolni és az FHT jogosultságtól elesett Azoknak a száma, akiktől helyi önkormá nyzati rendelet alapján megvont ák a támogatá st 2008 N.A. N.A. 187 53 0 0 2009 50 3,5 153 40 0 0 2010 9 0,6 126 31 0 0 2011 26 1,8 209 50 0 0 2012 15 1 201 53 3 1 2013 N.A. N.A. N.A. N.A. N.A. N.A. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A települési önkormányzat helyi rendeletében van leszabályozva az, hogy az aktív korúak ellátására jogosult személyek közül kik jogosultak családi körülményre, egészségi vagy mentális állapotra való tekintettel egyéb rendszeres szociális segélyre. 29
A fenti táblázatból és grafikonból is kitűnik, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülők száma a 15-64 év közötti korosztályhoz viszonyítva alacsony. Ennek oka, hogy kevés személy felel meg a jogszabályi feltételeknek. A foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesültek száma a munkanélküliek arányához viszonyítva a 2009 és 2010 év kivételével eléri, illetve meghaladja az 50%-ot. 2008-2011 év között nem fordult elő olyan, aki a 30 nap munkaviszonyt nem tudta igazolni, viszont 2012 évben 3 személy esett el a jogosultságtól, de szerződést kötöttek az önkormányzattal 30 napra közérdekű önkéntes munkára. 2012. évben 1 főtől kellett megvonni a támogatást a - önkormányzati rendeletben szabályozott - a lakókörnyezet rendezetlensége miatt. A foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek felülvizsgálata során már ebben az évben 6 fővel kellett önkéntes munkára a szerződést megkötni, hogy továbbra is kapják a támogatást. 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. a) bérlakás-állomány 3.4.1. számú táblázat - Lakásállomány év összes lakásállomá ny (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma bérlaks állomány (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma zoiális lakásállom ány (db) ebből elégtelen lakatási köülényeket biztosító lakások száma egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlank (db) ebből elégtelen lakhatási körülmények et biztosító lakáso száma 2008 950 5 34 4 0 0 0 0 2009 951 5 34 4 0 0 0 0 2010 951 3 33 4 0 0 0 0 2011 952 3 30 4 0 0 0 0 2012 952 2 30 4 0 0 0 0 2013 N.A N.A. N.A. N.A. N..A. N.A. N.A. Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok 30
Göncön a lakásállomány 2008. évben 950 db, 2013. évig 2 új lakás épült, az is szociálpolitikai kedvezménnyel. A településen élők nagy része saját tulajdonú ingatlanban lakik, alacsony a bérlakások száma. Az önkormányzat lakásállománya 33, ebből 6 lakás lakhatásra nem alkalmas, a lakások mind felújításra szorulnak. Rendszerváltás óta nem épültek bérlakások. b) szociális lakhatás Az önkormányzat nem rendelkezik szociális lakás állománnyal, ezért a településen nincs lehetőség szociális lakhatásra. c.) egyéb lakáscélra használt, nem lakáscélú ingatlanok A településen egyéb lakáscélra használt, nem lakáscélú ingatlan nincs d) elégtelen lakhatási körülmények, veszélyeztetett lakatási helyzetek, hajléktalanság Minimális azon lakások száma, ahol a lakhatási körülmények elégtelenek.2013. évben egy lakás tűzeset miatt lakhatatlanná vált. Hajléktalanság a településünkre nem jellemző. 31
e) lakhatást segítő támogatások 3.4.3. számú táblázat - Támogatásban részesülők év lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma 2008 212 0 2009 219 0 2010 210 0 2011 302 0 2012 300 0 2013 N.A. N.A. Forrás: TeIR, KSH Tstar A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A jegyző a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a táv hő-szolgáltatás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletéhez, a közös költséghez, 32
illetve a tüzelőanyag költségeihez lakásfenntartási támogatást nyújthat, kérelemre, a jogosultsági feltételek fennállása esetén. Normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át (71.250.-Ft-t). és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. A táblázatból és grafikonból láthatjuk, hogy 2011-ben 92 fővel nőtt a lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma. Ennek oka, hogy 2011-ben változott a szociális törvény, a jövedelmi határ jelentősen emelkedett. Ezzel egy időben került megszüntetésre a gázár támogatás. A lakásfenntartásban részesülő családok elsősorban villanyáram szolgáltatásra kérik a támogatás megállapítását. f) eladósodottság A városban biztos, hogy van több deviza-hiteles bajban,de a számukról pontos adattal nem rendelkezünk. g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása Gönc külterületén két olyan ingatlan található, ahol laknak is. Ez az Eresztvény tanya és Zsujta Vasúti Megálló. Közmű-ellátottsága: áramvételi lehetőség, saját vízvételi lehetőségük van. Nincs kiépítve vízi-közmű hálózat, szennyvízhálózat és a gáz-közmű. Az Eresztvény tanyán lakók gépjárművel rendelkeznek, ezért a közlekedésük megoldott. Zsujta Vasúti Megálló-nál a vonat-és buszközlekedést tudja igénybe venni az ott lakó. 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete A 2001. évi népszámlálás adatai alapján azokat a tömböket nevezik szegregátumnak, ahol az alacsony státuszú lakosság (ASL) aránya (ASLA) magas, azaz az aktív korú népességen belül a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkező es rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező lakók aránya magasabb, mint 50%. a) a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, egyéb környezet-egészségügyi jellemzői stb) Település infrastruktúrája van/nincs Hiányos, vagy teljesen hiányos Településrész, illetve azonosított szegregátum neve infrastruktúrájú utcák neve Vezetékes víz van van Áram van van Közvilágítás van van Szennyvíz-csatorna Ady E. utca, Kinizsi utca Nincs kiépített csatornahálózat Gáz Ady E. utca, Kinizsi utca Nincsen kiépített gázvezeték a József A, Kinizsi, Ady Endre, Géza utcák és a Szent István tér településrészeken Pormentes út van van Forrás : Helyi adatgyüjtés 33
b.) a telepen/szegregátumokban élők száma, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői Szociális ellátásban részesülők összehasonlítása Azonosított szegregátumok neve Szegregátum 1. (Gönc Kinizsi és Ady E. utca) Település egésze (beleértve a szegregátumokat is) Lakónépesség száma (jelenlegi népességnyilvántartási adatok alapján) Forrás : helyi adatgyűjtés Lakások száma (jelenlegi népességnyilvántartási adatok alapján a lakcímek száma) LFT-ben részesülők száma Rendszeres szociális segélyben részesülők száma Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma Romák becsült aránya a lakónépességen belül 190 55 40 5 65 66% 2180 952 300 15 350 Jelenleg 20-30% között van a teljes népességet tekintve a romák aránya A szegregátumban élő roma népesség arányát csak megbecsülni tudjuk, mivel az önkormányzat erről nem rendelkezik adattal. A Kinizsi és Ady Endre utcákban lakó gyermekek szinte kivétel nélkül részesülnek gyermekvédelmi támogatásban. Lakásfenntartási támogatásban részesül az ott lakó családok 82%-a. c) szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai Szegregátumban élők állandó lakosságának megoszlása/egyéb jellemzői Adat Település egésze Azonosított szegregátum (Gönc Kinizsi és Ady utca) Állandó lakosok száma 2012év/fő 2180 181 0-14 évesek száma (fő) 347 52 15-59 évesek száma (fő) 1419 115 60-X évesek száma (fő) 414 14 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők száma az aktívkorúakon (15-59 évesek) belül (fő) Felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma a 25 évesnél idősebb lakónépességen belül (fő) 1458 66 106 - Lakásállomány (db.) 952 55 Alacsony komfort fokozatú lakások száma (db.) 384 27 Rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezők száma az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 379 102 A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők száma az aktívkorúakon belül Forrás : helyi adatgyűjtés 173 66 34
Szegregációval veszélyeztetett területen megközelítőleg 49 család él. Az itt lakókra jellemző a nagyfokú alulképzettség, foglalkoztatottságuk csak a közfoglalkoztatásban valósítható meg. 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés 3.6.1. számú táblázat Orvosi ellátás év Felnőttek és gyermekek részére szervezett háziorvosi szolgálatok száma Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok szma 2008 2 0 0 2009 2 0 0 2010 2 0 0 2011 2 0 0 2012 2 0 0 2013 2 0 0 Forrás: TeIR, SH Tstar A településen két felnőtt és gyermekek részére szervezett háziorvosi szolgálat működik. Mindkét körzetben betöltött a háziorvosi álláshely. Külön házi gyermekorvosi szolgálat nem működik. 3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma év közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma 2008 147 2009 146 2010 126 2011 156 2012 154 2013 N.A. Forrás: TeIR, KSH Tstar 35