A történelem javítóvizsga témakörei és tényanyaga a Herman Ottó Szakképző Iskola 10. évfolyama számára [A félkövér betűtípussal írt adatok a kerettanterv részei!]
Európa a virágzó és hanyatló középkorban (XI-XV. sz.) 1. Esszé (10 pont) Pápaság és császárság küzdelme (7-13. o.) A keresztes háborúk (14-19. o.) A középkori város és a távolsági kereskedelem (20-25. o.) A rendiség, ill. angliai és franciaországi jellemzői (26-32. o.) Az Oszmán Birodalom (54-60. o.) A középkori művelődés (61-68. o.) 2. Személyek VII. Gergely, II. Orbán, IV. Henrik III. Ince, Habsburg Rudolf Assisi Szent Ferenc, Szent Domonkos Aquinói Szent Tamás, Johannes Gutenberg, Leonardo da Vinci, Michelangelo, Raffaello I. (Hódító) Vilmos, Földnélküli János, I. Edward, IV. (Szép) Fülöp Jeanne d Arc, Tudor-ház (VII. Henrik) Kasztíliai Izabella, Aragóniai Ferdinánd IV. (Luxemburg) Károly, Luxemburg Zsigmond, Jan Hus Dzsingisz, III. (Nagy) Iván I. Murad, I. Bajezid, II. Mohamed 3. Események 1066: hastingsi csata, Anglia elfoglalása 1077: Canossa-járás 1095: I. keresztes hadjárat meghirdetése 1122: wormsi konkordátum XI-XII. sz.: román stílus, XII-XIII. sz.: gótika, XIV-XVI. sz.: reneszánsz XII. sz.: első egyetemek 1215: Magna Charta Libertatum, inkvizíció alapítása XIII. sz.: a Hanza-szövetség alapítása 1278: morvamezei csata 1295, 1302: első rendi gyűlések Angliában, Franciaországban 1337-1453: 100-éves háború 1340-50-es évek: a nagy pestisjárvány 1356: német aranybulla 1378-1417: nagy nyugati egyházszakadás 1389: rigómezei csata (Szerbia elesik) 1396: nikápolyi csata (Bulgária elesik) 1410: grünwaldi csata 1414-18: konstanzi zsinat (a nagy nyugati egyházszakadás vége: 1417) 1415: Jan Hus máglyahalála 1434: lipany-i csata (huszita háborúk vége) 1453: Konstantinápoly (Bizánc) bevétele 4. Fogalmak királyi udvar, kancellária, kamara kiközösítés, zarándok, ereklye, invesztitúra keresztes hadjáratok, lovagrend hospes, nyomásos művelés városi önkormányzat, céh, Hanza, Levante rend(iség), Magna Charta skolasztika, egyetem, szabad művészetek kolduló rendek, eretnekség, inkvizíció román stílus, gótika, humanizmus, reneszánsz, lovagi kultúra
járványok, pestis reconquista választófejedelem (Német Aranybulla) husziták cár szultán, vilajet, pasa, janicsár, szpáhi 5. Topográfia Szentföld, Jeruzsálem Velence, Genova, Róma, Firenze, Milánó Flandria, Párizs, Champagne Oxford, Cambridge, London Hanza városok, Hamburg a levantei és Hanza kereskedelem útvonala Morvamező, Csehország, Prága, Svájc Lengyelország, Krakkó Moszkva Kasztília, Aragónia, Spanyolország, Portugália Rigómező, Nikápoly, Konstantinápoly (Isztambul), Bulgária, Szerbia, Moldva, Havasalföld
Az Árpád-házi királyok kora Magyarországon (1000-1301) 1. Esszé (10 pont) Szent István egyház- és államszervezete (74-80. o.) Szent László és Könyves Kálmán törvényei (81-86. o.) Aranybulla: előzményei, tartalma és változtatásai (87-92. o.) A tatárjárás (93-99. o.) 2. Személyek I. (Szent) István király, Szent Imre herceg, Szent Gellért püspök, I. András I. (Szent) László, Könyves Kálmán III. Béla, Anonymus II. András, IV. Béla, Julianus, Batu, Kötöny, Szent Margit, Kézai Simon 3. Események 1000 1038: Szent István 1077 95: Szent László 1091: Horvátország meghódítása 1095 1116: Könyves Kálmán 1172-1196: III. Béla 1180-as évek: kancellária kialakulása 1205 1235: II. András 1222: Aranybulla 1235 70: IV. Béla 1241 42: tatárjárás (muhi csata) XIII. század: jobbágyság, nemesség, nemesi vármegye 1301: III. Andrással kihal az Árpád-ház 4. Fogalmak királyi vármegye, ispán, tized (dézsma) vitézek, várjobbágyok, várnépek, szolgák kancellária, kamara, regálé, bandérium hospes, izmaeliták székelyek, szászok, kunok Aranybulla tatár (mongol) bárók, szerviensek, nemesek, nemesi vármegye, familiaritás, jobbágyok bán, vajda, nádor Szent Korona 5. Topográfia Pannonhalma, Tihany, Esztergom, Veszprém, Fehérvár (Székesfehérvár), Pozsony Horvátország, Dalmácia, Szerémség, Erdély Vereckei-hágó, Halics Muhi, Buda, Szentgotthárd, Körmend
A rendiség kialakulása Magyarországon (1301-1490) 1. Esszé (10 pont) I. Károly (Róbert) uralkodása (107-114. o.) Nagy Lajos és Luxemburg Zsigmond politikája (115-121. o.) A törökellenes harcok a XV. században (122-128., 130-132., 135., 136.,139. o.) Hunyadi Mátyás belpolitikája (130-141. o.) A középkori magyar kultúra (142-147. o.) 2. Személyek Csák Máté, I. Károly Róbert, I. (Nagy) Lajos, Anjou Mária Luxemburg Zsigmond, Budai Nagy Antal I. Ulászló, Hunyadi János, V. László, II. Mohamed, Kapisztrán János Hunyadi Mátyás, Vitéz János, Kinizsi Pál, Antonio Bonfini, Anonymus (P. Mester), Kézai Simon 3. Események 1308 42: Károly Róbert 1342-82: Nagy Lajos 1351: Aranybulla megújítása (ősiség) 1387 1437: Luxemburg Zsigmond, 1396: nikápolyi csata 1440-44: I. Ulászló, 1443-44: hosszú hadjárat (váradi/ drinápolyi béke), 1444: várnai csata, 1448: 2. rigómezei csata, 1456: Nándorfehérvár ostroma 1458-90: Hunyadi Mátyás, 1479: kenyérmezei csata, 1485: Bécs elfoglalása 4. Fogalmak tartományurak, regálé, tárnokmester, aranyforint, harmincad, kapuadó, szabad királyi város, bányaváros, mezőváros, nemes, báró, főnemes, köznemes, bandérium, kilenced, ősiség, háramlás, úriszék, pallosjog telekkatonaság, végvár, végvári rendszer kormányzó, kincstartó, fekete sereg, füstpénz, rendkívüli hadiadó, Corvina gesta, legenda, krónika 5. Topográfia Visegrád, Temesvár, Körmöcbánya, Selmecbánya, Besztercebánya, Havasalföld Moldva, Bosznia, Kassa, Pécs Nikápoly, Gyulafehérvár, Várna, Rigómező, Nándorfehérvár Kolozsvár, Prága, Pozsony, Morvaország, Szilézia, Bécs
A világ a kora újkorban (XVI-XVII. század) 1. Esszé (10 pont) A nagy földrajzi felfedezések (148-154. o.) A reformáció és a katolikus megújulás (155-161. o.) A kapitalista gazdaság Hollandiában és Angliában (163-4., 164-5., 167-8., 169-71., 173., 175., 178. o.) Az angol alkotmányos monarchia és a francia abszolutizmus (175-6, 179., 181-6. 187-8., 189-191. o.) A gondolkodásmód változásai (199-204. o. + füzet) 2. Személyek Kolumbusz Kristóf, Vasco da Gama, Magellán Ferdinánd V. Károly, II. Fülöp, I. (Habsburg) Ferdinánd Luther Márton, Kálvin János, Szervét Mihály Loyolai Ignác VIII. Henrik, Sir Francis Drake, I. Erzsébet, Oliver Cromwell IV. (Bourbon) Henrik, Richelieu, XIV. Lajos, Colbert Orániai Vilmos IV. Iván, I. (Nagy) Péter, Nagy Szulejmán Kopernikusz, Galilei, Isaac Newton, Francis Bacon, René Descartes, John Locke 3. Események 1492: Kolumbusz eléri Amerikát, 1498: da Gama elhajózik Indiába, 1522: Magellán hajója megkerüli a Földet 1519-1556: V. Károly, 1571: lepantói csata, 1588: a Nagy Armada pusztulása 1517: Luther fellépése, 1555: augsburgi vallásbéke, 1540: jezsuita rend, 1545-63: tridenti zsinat 1534: anglikán egyház 1572: Szent Bertalan-éjszaka, 1598: nantes-i edictum 1566-1609: németalföldi szabadságharc (Hollandia) 1618-48: harmincéves háború 1640-49: angol polgárháború/ forradalom, (1688: dicsőséges forradalom), 1689: Jognyilatkozat 1643-1715: XIV. Lajos 1701-14: spanyol örökösödési háború 1701 1714: spanyol örökösödési háború (1704: höchstädti csata) 1700-1721: északi háború 4. Fogalmak újkor, gyarmat(osítás), felfedező, konkvisztádor, azték, inka, ültetvény, világkereskedelem, centrumperiféria abszolutizmus búcsúcédula, reformáció, protestáns, evangélikus, református, antitrinitárius/ unitárius, anabaptista, ellenreformáció (katolikus megújulás), jezsuiták, Index, barokk bekerítés, vetésforgó, manufaktúra, bankár, hitel, kapitalizmus, monopólium, anglikán, puritán, parlament, forradalom, hajózási törvény, Jognyilatkozat, alkotmányos monarchia hugenotta, merkantilizmus nagyvezír heliocentrikus világkép, empirizmus, racionalizmus, jogállam, társadalmi szerződés 5. Topográfia Portugália, Spanyolország, Madrid, Németalföld, Wittenberg, Genf, Trident, Róma, Antwerpen, Amsterdam, Csehország, London, Párizs, Versailles, Amerika, portugál és spanyol gyarmatok, Poroszország, Dánia, Svédország, Lengyelország, Varsó, Krakkó, Oroszország, Szentpétervár
A török kor és a függetlenségi harcok kora Magyarországon (1490-1711) 1. Esszé (10 pont) Magyarország három részre szakadása (206., 209-11., 212-7. o.) A három részre szakadt ország (218-224. o.) Erdély aranykora és bukása (231-6. o.) A Rákóczi-szabadságharc (243-4., 247-8., 255-61. o.) A reformáció, a katolikus megújulás és a kor kultúrája Magyarországon (218-9., 223-4., 262-268. o.) Vas vármegye 1526-1711-ig (a tényanyag végén!) 2. Személyek Dózsa György, II. Lajos, Tomori Pál, Szapolyai János, I. Ferdinánd, Nagy Szulejmán, Fráter György, Jurisics Miklós, Dobó István, Zrínyi Miklós, János Zsigmond, Báthory István, Bocskai István Bethlen Gábor, I. és II. Rákóczi György Zrínyi Miklós (költő és hadvezér), Wesselényi Ferenc, Thököly Imre, I. Lipót, Savoyai Jenő, XI. Ince, Lotharingiai Károly, II. Rákóczi Ferenc, I. József, Bottyán János, Béri Balogh Ádám, Bezerédj Imre, Károlyi Sándor, Sylvester János, Károli Gáspár, Pázmány Péter, Nádasdy Tamás, Nádasdy Ferenc, Batthyányak 3. Események 1514: Dózsa-féle parasztfelkelés 1521: Nándorfehérvár eleste 1526: mohácsi csata 1532: Kőszeg ostroma 1538: váradi béke (egyezmény) 1541: Buda elfoglalása (három részre szakadás) 1552: Eger és 1566: Szigetvár ostroma 1568: drinápolyi béke (, tordai országgyűlés) 1571-86: Báthory István fejedelem 1578: Vasvárról Szombathelyre költözik a vármegye közigazgatása (levéltár) 1590: Károli Gáspár Biblia-fordítása (Vizsoly) 1591-1606: tizenötéves háború, 1605-6: Bocskai-felkelés, 1606: bécsi és zsitvatoroki béke 1613-29: Bethlen Gábor fejedelem (Erdély aranykora), 1621: nikolsburgi béke 1664: szentgotthárdi csata, vasvári béke 1671: a Wesselényi-féle összeesküvés felszámolása 1683: Bécs ostroma 1686: Buda visszafoglalása 1687: pozsonyi országgyűlés 1697: zentai csata, 1699: karlócai béke 1703-11 Rákóczi szabadságharc 1705: szécsényi és 1707: ónodi országgyűlés 1706: győrvári csata, 1708: trencséni csata 1711: szatmári béke, nagymajtényi fegyverletétel 4. Fogalmak parasztfelkelés, szabad költözés, örökös jobbágyság, nádor, Szent Korona-tan, rendi alkotmány, végvár, szpáhi, janicsár, pasa, szultán, hódoltság, királyi Magyarország, kettős adózás, hajdú, portya, trónfosztás, fejedelmi monopólium, székek, három nemzet, kollektív nemesség, Szent Liga, szabad királyválasztás, Újszerzeményi Bizottság, új szerzemény, fegyverváltság, Diploma Leopoldinum, porció, majorsági gazdálkodás, export, import, konjunktúra,
kuruc, labanc, rendi konföderáció, rendi dualizmus, libertás, kompromisszum, reformáció, katolikus megújulás, evangélikus, református, unitárius, vallásszabadság, kollégium, 5. Topográfia Buda, Mohács, Isztambul, Bécs, Kőszeg, Várad, Eger, Temesvár, Szigetvár, Királyi Magyarország, Pozsony, Hódoltság, Erdélyi Fejedelemség, Partium (Részek), Gyulafehérvár, Kolozsvár, Sárospatak, Debrecen, Győr, (Nagy-)Kanizsa, Zsitvatorok, Nagyszombat, Besztercebánya, Kassa, Eszék, Szentgotthárd, Vasvár, Zenta, Karlóca, Szécsény, Ónod, Trencsén, Szatmár Szombathely, Sárvár,
Vas vármegye története a 1490-1711 A Mátyás után a megyében igen megerősödő főnemesség. Kiemelkednek, a Ferdinánd-párti Batthyányak (Németújvár, Szalónak, 1606-tól Körmend az Erdődyektől), Nádasdyak. Főúri torzsalkodások jellemzők a király személye (Ferdinánd, Szapolyai János) miatt. Megkezdődnek a török beütések (1529). 1532-ben (VIII. 10-28.) a kőszegi kapitány, Jurisics Miklós védte a török Ibrahim nagyvezír serege ellen Kőszeget (700 hadra fogható menekült, 28 huszár és 10/18 német vasas, kevés lőpor) a várat védte (11 roham, de hiába, végül 10 török zászló kitűzésében és a vár megtartásában állapodott meg). Az ostrom alatt Ferdinánd és V. Károly elegendő (110ezres) sereget gyűjtött össze Bécs alá, így Szulejmán nem kockáztatott (100ezres sereg), Bécs ostroma elmaradt. Az ország három részre szakadása után Vas vármegye a királyi Magyarország, I. Ferdinánd királyságának része volt. 1549-es a vármegye első címeres pecsétje (a bástyán álló inkább strucc, csőrében vasrúddal, 1610-es keltezésű az első ezzel fennmaradt lenyomat). 1541 után végvidékek szerveződtek: itt az ún. Kanizsa elleni végvidék 17 várral (1000 lovas, 1200 gyalogos, főleg idegen zsoldosok, majd 400 huszár). A reformáció eleinte Kőszeg, Németújvár, Felsőőr és Sárvár környékén, illetve a Kemenesalján jelent meg, terjedt el, főleg a Nádasdy és a Batthyány család támogatásával. Sárvár: Nádasdy Tamás nádor (felesége, Kanizsai Orsolya nászajándékaként nyerte birtokait, pl. Léka, Csepreg, Kanizsa). Támogatta a lutheranizmust: Dévai Bíró Mátyás lelkész térített, 1536-ban nyomdát alapítanak, 1539-ben iskola (Sylvester János [Új Testamentum 1541, Grammatica Hungarolatina], de többször megfordult itt többször és itt is hunyt el Tinódi Lantos Sebestyén is). [Csepregen akkor Sopron megye 1591-ben vált szét az evangélikus és református felekezet.] Németújvár: Batthyány Boldizsár támogatta a kálvini reformációt (mellette Körmend és Felsőőr tért erre a hitre), nyomda is volt itt, kedvelte a kultúrát (híres könyvtára volt, Európa-hírű botanikusa, Clusius). Monyorókerék (Eberau): Erdődyek, az egyik legrégebbi nyomda. [Emellett nyomda működött Németlövőn is.] A dunántúli rendi gyűlés helye elvileg Vasvár volt, de a Dunántúlt újra fenyegette a török (a megyében egyre több a hódoltsági porta), így az 1578. évi XX. tc. értelmében a biztonság kedvéért a vasvári káptalant tehát elvileg a megye székhelyét a megerősített várral rendelkező Szombathelyre helyezték át (ideiglenesen a győri püspök is itt székelt volt a század végén [a Smidt Múzeum, a szeminárium és a Romkert közt volt a vár]). 1594-ben (Pápa török kézre került) Nádasdy Ferenc (a fekete bég ) Sárvárat megerősítette (nagy törökellenes harcos, párbajhős, feleségét Báthory Erzsébetet szörnyű rémtettekkel vádolták és őrületbe, halálba kergették [vád: ártatlan lánya vérében fürdött ]). 1600-ban Kanizsa török kézre került, majd onnan pusztították Vast és Stájerországot. Bocskai István hajdúi 1605-ben Némethy Gergellyel érkeztek, a megyei nemesek többsége csatlakozott, Szombathely, Körmend és Kőszeg is hódolt, csak Batthyány Ferenc állt ellen, de később a császári seregek visszaveszik a megyét. Bethlen Gábor felkelő csapatai 1619-ben Nagyszombatnál jártak, erre a protestáns nemesek mind átálltak (Nádasdy Tamás, Zrínyi György, Esterházy Miklós és Kőszeg városa nem). 1620-ban Ausztriából visszafele Bethlenék Vasban. Batthyány Ferenc átállt, majd az egész megyei nemesség, így sikerült elfoglalni Kőszeget, majd később újra császári kézre került. 1621 év végén véget ért a felkelés, Bethlen megkötötte II. Ferdinánddal a nikolsburgi békét, későbbi két hadjáratának nem volt komoly hatása ( 25-ben Batthyány meghalt). Ezidőtájt az ellenreformáció miatt Nádasdy Ferenc és Batthyány Ádám révén újra katolikussá lesz a két legnagyobb vármegyei nemesi család. A Kanizsa elleni végvidék Muraszombattól Körmenden, Vasváron és Egerváron át, Sárvárig húzódott csak apró várak alkották. 1647-ben Kőszeg és Borostyánkő hosszú küzdelem után visszakerült Ausztriától a megyéhez (Rohonc 1491-ben került vissza, az előbbiek II. Ulászló óta császári kézen), Kőszegnek szabad királyi város lévén követküldési joga is volt. III. Ferdinánd idején, 48-ban török elleni nemesi felkelés volt, nehéz a hadak eltartása, mert a hódoltsági részek kétfelé adóznak és fokozottan érik a vidéket a zsoldosok kártételei. 1664-ben Kanizsa sikertelen ostroma (Zrínyi Miklós) és Új-Zrínyivár veszni hagyása: Raimondo Montecuccoli császári hadvezér visszavonult. Magyar-horvát erők mellett kb. 70000-es keresztény sereg (francia, badeni stb.) Csákánynál és Körmendnél (Nádasdy Ferenc, Batthyány Ferenc és Esterházy Pál) a Rábát őrizte, a keresztény sereg átkelését biztosította, a török átkelést pedig elvágta. Szentgotthárdi csata:
Montecuccoli Bécs elleni támadásról értesült, csapatait összevonta. Augusztus 1-én a török a keresztényeket megzavarta, de Nagyfalva (Mogersdorf) mellett Montecuccoli gyorsan újrarendezve hadait visszaszorította a törököt a Rábába és a túlpartra és győzelmet aratott (kb. 10ezer török halott, min. 5-6ezer keresztény, a hősöket Batthyány emberei temették el). Augusztus 10-én megkötötték a szégyenteljes vasvári békét, melyben I. Lipót király lemondott a szerzeményekről. A Wesselényi-féle összeesküvésben résztvevő Nádasdy Ferenc országbíró 1671-es lefejezése csak fokozta a lappangó ellentéteket (a Nádasdyak birtokaikat vesztik az Esterházyak javára). Rokonszenv Thököly Imre mozgalmával (kemenesaljai polgárok visszahívták elűzött lelkészüket is). 1681-es soproni országgyűlésen felmerült: a korábban kiváltságos őrségieket Batthyány Kristóf vonta urasága alá (a törvény szentesíti jobbágyi helyzetüket). Ezen az országgyűlésen engedélyezték újra a korábban betiltott protestáns evangélikus és református vallásoknak 2-2 templomot engedélyeznek ( artikuláris helyek, eredetileg 98 volt): Vas megyében a Kőszeg környékieknek Nemescsó, Kemenesalján Nemesdömölk (1731 korlátozásokkal vallásgyakorlat, 1781 II. József türelmi rendelete nyomán szabad vallásgyakorlat). A Thököly-felkelés sikereinek hatására 83-ban nemesi felkelés felhívása Esterházy Pál nádortól, de vonakodtak. A Bécs ellen vonuló Kara Musztafa török előhadai a megyében is portyáztak. 1684-ben vármegyei felkelés indult a török kiverésére (főleg a Batthyányak vitézkednek), de közben a megyét 1686 körül császári zsoldosok pusztították. A Rákóczi-szabadságharc: 1703-ban a felvidéki sikerek után Károlyi Sándor 1704-ben megjelent a Dunántúlon és fegyverbe szólított. Vasvármegyei felkelés is volt, a kuruc kapitányok lovas csapatai előtt a nagyobb települések meghódoltak, de a Batthyányak Lipót hűségén voltak. A sarcoló stájer labancokon Szentgotthárdnál Károlyi győzelmet aratott. Heister Kőszeget, Körmendet és Sárvárt őrséggel szállta meg, adóztatta volna a nemeseket, ezért 1705-ben újra a felkelőkhöz húztak. Károlyi seregei ismét Vas megyébe törtek (közben nyáron uralkodóváltás volt, I. József). Bezerédj Imre Vasban toborzott, Bottyán János generális csapatai támadásba lendültek: a Bezerédj vezette kurucok Béri Balogh Ádám csapataival át is törtek, majd az egész vármegyét bevették. A megye a konföderáció mellett állt és katonákkal, pénzzel támogatta a felkelést. 1706-ban márciusában újra labanc előretörés volt, a Rába-völgyében betörő Hannibal Heister seregét aztán november 5-én Győrvár és Egervár közt Bottyán, Bezerédj és Béri Balogh lovasrohamával teljesen szétverte, a vezérét foglyul ejtette (közben több stájerországi portya is történt). 1707. Bottyánt leváltották, majd 1708-ban a kurucok még tartották a megyét, de Bezerédj árulásért kivégezték. A labancok közkegyelmet hirdetve bevonultak, erre sok sereg szétszéledt. A kurucok 1709-ig fokozatosan az egész vármegyét elhagyják vereségeik miatt (a környező várak labanc kézen, a kurucok elkeseredettek, pestis pusztított: Szombathely, Kőszeg, Rohonc [Szentháromság-szobrokat építettek a túlélők]). Béri Balogh még mindig kitartott a Bakonyban, majd ő is elhagyta a Dunántúlt, 1710-ben a labancok elfogták és lefejezték. 1720-as összeírás III. Károly idején: 616 helység (Kőszeg sz. kir. város, 26 mezőváros, 127 curiális [nemesi], 464 jobbágyközség, 118606 lakás, 7775 nemes, 12965 háztartás, 351¼ porta, Kőszegen 10¾ porta). A népesség pótlására korábban protestáns, majd jezsuiták által térített Kőszeg környékére 1713-ban Württembergből sváb bevándorlók érkeztek (Schwabendorf Kőszegfalva), mint a korábbi századokban is a török elől menekülő horvátok a megye nyugati felébe, pl. Kőszeg környékére. Régebb óta itt élnek a szlovének (vendek) és a városok német lakosai (Kőszeg), viszonylag újabb bevándorlók a városokban, nagyobb községekben megtelepedő zsidók. Szombathely: 1710-es pestis, és az 1716-os tűzvész után sok német (purger) bevándorló érkezik, a város a század második felében barokk egyházi központtá válik.