Pedagógiai Programja

Hansági Ferenc Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakiskola és Szakközépiskola Szeged, Kenyérgyári út 8. Közoktatás Minőségéért Díj; Partnerközpontúság kategória, bronz fokozatú intézménye; 2005 A Hansági Ferenc Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakiskola és Szakközépiskola Pedagógiai Programja A dokumentum 94 számozott oldalt tartalmaz Dél-Alföldi Regionális Minőségdíjas és Európai Minőségdíjas intézmény

TARTALOMJEGYZÉK 1. oldal 1. BEVEZETŐ 4 1.1 Névadónkról és az alapítvány céljairól 4 1.2. A nevelőtestület bevezetője 5 1.3. Az alapító okiratban szereplő legfontosabb információk 7 1.3.1. Az iskola alapadatai 7 1.3.2. Iskola alaptevékenysége 7 1.3.3. Alapfeladatként ellátandó tevékenységek 8 1.4. Egyéb megállapodások a fenntartóval 8 2. NEVELÉSI PROGRAM: AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI CÉLJAI, FELADATAI 9 2.1.Az iskola küldetése 9 2.2. Az iskola jövőképe 9 2.3. Általános elvek 10 2.4. Célok és feladatok 12 3. AZ ISKOLA KÉPZÉSI RENDJE 16 3.1. A képzés szakaszai 16 3.1.1. A középfokú nevelés-oktatás szakasza 16 3.1.2. Az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasza (1/9-3/11., illetve 1/11-2/12., 1/13. évfolyamok) 16 3.1.2.1. Az iskola profiljába illeszkedő iskolarendszerű képzésben megszerezhető szakmák 17 3.1.2.2. Az iskola profiljába illeszkedő iskolarendszeren kívüli képzésben megszerezhető szakmák 17 3.1.2.3. Az iskola profiljába illeszkedő iskolarendszeren kívüli képzésben megszerezhető részszakképesítések 18 3.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 18 3.2.1. A Nemzeti Alaptanterv (NAT) Fejlesztési területek - nevelési célok fejezetéből adódó pedagógiai feladatok 18 3.2.2. A NAT Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés II.1. A KULCSKOM-PETENCIÁK fejezetéből adódó pedagógiai feladatok 19 3.2.2.1. Az egyes kulcskompetenciák alapját alkotó, személyiségfejlesztés érdekében kialakítandó, fejlesztendő attitűdök 19 3.2.3. A NAT Egységesség és differenciálás, módszertani alapelvek fejezetéből adódó pedagógiai feladatok 21 3.3. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok: 22 Egészségmegőrzés, egészségnevelési program 22 3.3.1. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai 22 3.3.2. Az iskolai egészségnevelést szolgáló tevékenységformák 23 3.4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok 24 3.4.1. Közösségfejlesztés 24 3.4.2. Szabadidős tevékenység, tanulmányi kirándulás, mint a közösségfejlesztés eszköze 24 3.4.3. Hagyományok, mint a közösségfejlesztés eszközei 25 3.4.4. Az iskolai könyvtár, mint a közösségfejlesztés eszköze 26 3.4.5. A tanulók, szülők, pedagógusok együttműködésének további formái 27 3.5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai 27 3.5.1. A pedagógusok helyi intézményi feladatai a tanítás folyamatában 27 3.5.2. A pedagógusok helyi intézményi feladatai 28 3.5.3. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai 28 3.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 28 3.6.1. Különleges bánásmódot igénylő tanulók 28 3.6.1.1. Sajátos nevelési igényű, valamint beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók oktatásával összefüggő pedagógiai tevékenység 28 3.6.1.2. Tehetséggondozást segítő tevékenység (Az alapképzést kiegészítő választható - nem tanórai foglalkozások, tevékenységek) 29 3.6.2. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók, a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek 31 3.6.2.1 Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok 32 3.7. Képességkibontakoztató és az integrációs felkészítés (a továbbiakban: képességkibontakoztató felkészítés) a hátrányok ellensúlyozása céljából 33 3.7.1. A személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 33 3.7.2. Tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztését segítő program 33 3.8. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje 34 3.9. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái 34 3.9.1. Kapcsolattartás a szülőkel, szülői részvétel 34 3.9.2. Kapcsolattartás a tanulókkal, tanulói részvétel 36 3.9.3. Az iskola és a kollégiumok kapcsolata 37 3.10. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai, valamint a szóbeli felvételi vizsga követelményei 37 3.10.1 Az alkalmassági vizsga szabályai 37 3.10.2 A szóbeli felvételi vizsga követelményei 38 3.10.3 A tanulmányok alatti vizsgák 38 3.10.3.1 Szintvizsga a szakiskola 1/9., illetve 1/11. évfolyamán 38 3.11. A felvétel és az átvétel helyi szabályai 39 3.11.1 Felvétel a szakközépiskolába 39 3.11.2. Felvétel a szakiskolába 39 3.11.3. Átvétel, előzetes tanulmányok beszámíthatósága, felmentés 40 3.11.3.1 Szakközépiskolai átvétel esetén 40 3.11.3.2 1/9., 2/10., 3/11. szakképző évfolyamokra történő átvétel esetén 40 3.11.3.3 Az 1/11-2/12 szakképző évfolyamokra történő átvétel esetén 40 3.11.3.4 Nyelvvizsga-bizonyítvány beszámítása 41 3.12. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv 41 4. HELYI TANTERV 43

2. oldal 4.1. Szakközépiskola (2007/2008-as tanévtől érvényes, kifutó jelleggel utoljára a tanulmányaikat a 2012/2013-as tanévben kezdőkre érvényes) 43 4.2. Szakközépiskola (felmenő rendszerben először a tanulmányaikat a 2013/2014-as tanévben kezdőkre érvényes) 44 4.2.1. Vendéglátóipar ágazat 44 4.2.2. Turisztika ágazat 45 4.3. A felnőttoktatás programja 46 4.4. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasz-tásának elvei 48 4.4.1. Tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának folyamata 48 4.4.2. A tankönyvrendelés folyamata, beleértve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét 49 4.5. A Nemzeti alaptantervben (a továbbiakban: Nat) meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai 49 4.6. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja 49 4.7 A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai 50 4.8. A középszintű érettségi témakörei 50 4.9. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módját, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formáit, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei 50 4.9.1 A tanuló tanulmányi munkájának értékelése 50 4.9.2. A magatartás és szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei 51 4.9.3. Továbbhaladás 52 4.9.3.1 Továbbhaladás, a magasabb évfolyamra lépés feltétele 52 4.9.3.2 A tanulmányi követelmények egy tanévnél rövidebb idő alatti teljesítése 52 4.10. Az osztályba sorolás, a csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei 53 4.10.1 A tanulók osztályba sorolásának elvei 53 4.10.2. A csoportbontás szempontjai 53 4.11. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek 53 4.11.1 Az általános fizikai teherbíró-képesség mérésének fő célja 53 4.11.2. Az általános fizikai teherbíró-képesség mérésének lehetőségei 54 4.11.3 Az általános fizikai teherbíró-képesség mérési módszere 54 4.11.4 Általános vizsgálati szempontok 55 4.11.5. A testnevelők által elvégzendő feladatok 55 4.12. Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek, az iskola környezeti nevelési programja 56 4.12.1 Helyzetelemzés, helyzetkép 56 4.12.2. Erőforrások 57 4.12.3 Hosszú távú célunk, jövőképünk 58 4.12.4 Konkrét célok 59 4.12.5. Tanulásszervezési és tartalmi keretek 59 4.12.6. Módszerek 60 4.12.7. Taneszközök 60 4.12.8. Kommunikáció 60 4.12.9. Továbbképzés 60 4.13. A tanulók esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések 61 4.13.1 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések általános célja 61 4.13.2. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések konkrét céljai 61 4.13.3 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedésekkel kapcsolatos felelősségek 61 4.13.4 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló konkrét intézkedések 62 4.14. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek 62 4.15. Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje 63 4.16 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai 63 5. SZAKMAI PROGRAM 64 5.1. A szakiskolai szakképző évfolyamok szakmai programjai 64 5.1.1 A szakmai képzés szervezésének általános elvei 64 5.1.2. A 3 éves (előrehozott) szakképzés (a 2012/2013. tanévben alkalmazott) 5.1.2.1 Követelménymodulok a 3 éves (előrehozott) szakképzés (a 2012/2013. tanévtől alkalmazott) szakács, cukrász, pincér szakmák számára 65 5.1.2.2 Ideiglenes Óraterv a 3 éves (előrehozott) szakács, cukrász, pincér szakmák szakképző évfolyamai számára a 2012/2013-as tanévtől kezdődően 66 5.1.3 A 3 éves, valamint a 2 éves 34 811 01 Cukrász, 34 811 03 Pincér és a 34 811 04 Szakács szakképesítések szakmai programja a 2013/2014-es tanévtől kezdődően nappali képzés keretében 67 5.1.3.1 A 3 éves, 34 811 01 Cukrász, 34 811 03 Pincér és a 34 811 04 Szakács szakképesítések óratervei a 2013/2014-es tanévtől kezdődően 69 5.1.3.1.1 A képzés szerkezete, a 3 éves szakács, pincér, cukrász szakképesítés időterve 69 5.1.3.1.2 A 3 éves képzés szakmai óraszámai modulokba rendezve 70 5.1.3.2 A 2 éves, 34 811 01 Cukrász, 34 811 03 Pincér és a 34 811 04 Szakács szakképesítések óratervei a 2013/2014-es tanévtől kezdődően 71 5.1.3.2.1 A képzés szerkezete, a 2 éves szakács, pincér, cukrász szakképesítés időterve 71 5.1.3.2.2 A 2 éves képzés szakmai óraszámai modulokba rendezve 72 5.1.4 A 34 811 01 Cukrász, 34 811 03 Pincér és a 34 811 04 Szakács szakképesítések szakmai programja a 2013/2014-es tanévtől kezdődően esti oktatás munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében 73 5.1.5 A 2 éves 34 811 05 vendéglátó eladó szakképesítés szakmai programja a 2013/2014-es tanévtől kezdődően 74 5.1.5.1 A 2 éves, 34 811 05 vendéglátó eladó szakképesítés óratervei a 2013/2014-es tanévtől kezdődően 76 5.1.5.1.1 A képzés szerkezete, a 2 éves 34 811 05 vendéglátó eladó szakképesítés időterve 76 5.1.5.1.2 A 2 éves 34 811 05 vendéglátó eladó képzés szakmai óraszámai modulokba rendezve 77 5.1.6 Az 54 811 01 vendéglátásszervező-vendéglős szakképesítés szakmai programja 78

3. oldal 5.1.6.1 Az 54 811 01 vendéglátásszervező-vendéglős szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra 79 5.1.7 Az 54 812 03 turisztikai szervező, értékesítő szakképesítés szakmai programja 81 5.1.7.1 Az 54 812 03 turisztikai szervező, értékesítő szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra 82 6. AZ ISKOLÁBAN ALKALMAZOTT SAJÁTOS PEDAGÓGIAI MÓDSZEREK, A KÉPZÉS EGYEDI VONÁSAI 84 6.1. A tanulók egyéni fejlesztése 84 6.1.1 Az egyéni fejlesztés meghatározása 84 6.1.2.. Az egyéni fejlesztés alkalmazásának célja 84 6.1.3 A főbb fejlesztendő területek 84 6.1.4. Az egyéni fejlesztéssel kapcsolatos fontosabb tevékenységek 85 6.1.4.1 Az egyéni fejlesztéssel összefüggő mérések 85 6.1.4.2 Az egyéni fejlesztéssel összefüggő adatok gyűjtése 86 6.2. Integrált tartalmú tananyagok szerinti oktatás a szakközépiskolában 86 6.2.1 Az integrált tananyagok szerinti oktatás lényegének leírása 86 6.2.2. Az integrált tananyagok szerinti oktatás alkalmazásának célja 86 6.2.3 A szakközépiskola 9-12. évfolyamon, az integrált tantárgyi modulok keretében fejlesztendő legfontosabb kompetenciák 87 6.3. Multimédia készítés 87 6.4. Tantárgyak integrált oktatása szakközépiskolai (vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportban) tanirodai gyakorlatok keretében, a taniroda működési rendje (Kifutó formában, utoljára a 2012/2013-as tanévben kezdő szakközépiskolai tanulókra vonatkozik) 88 6.4.1 Az érintett szakközépiskolai tárgyak 88 6.5. Projekt módszer alkalmazása a szakiskola 1/9., 2/10., 3/11., valamint az 1/11. és 2/12. szakképző évfolyamain 88 6.5.1 A szakmai projekt meghatározása 88 6.5.2. A szakmai projektek alkalmazásának célja 88 6.5.3 A 11-12. évfolyamon fejlesztendő kompetenciák moduljai 89 6.6. A szakiskola 1/9., 2/10., 3/11. osztályai közismereti oktatásában alkalmazott projektszellemű tanítási foglalkozásairól 89 6.6.1 A projektszellemű tanítási foglalkozások meghatározása 89 6.6.2. A A projektszellemű tanítási gyakorlatok alkalmazásának célja 89 6.6.3 A 1/9., 2/10., 3/11. évfolyamon fejlesztendő kompetenciák főbb moduljai a vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport bemeneti kompetenciái alapján 90 6.7. Kompetencia alapú tananyagok használata a szakiskola 1/9., 2/10., 3/11. osztályai közismereti oktatásában 90 6.7.1 A kompetencia alapú tananyagok használatának meghatározása 90 6.7.2. Kompetencia alapú tananyagok használatának célja 90 6.6.3 A 9-10. évfolyamon adaptálásra kerülő kompetencia alapú tananyagok (pályázatban és önként vállalt területek együttesen) 91 7. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE 92 8. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK ISKOLAI NEVELÉSÉRE ÉS OKTATÁSÁRA SZOLGÁLÓ HELYI TANTERV, A FOGYATÉKOSSÁG TÍPUSÁHOZ ÉS FOKÁHOZ IGAZODÓ FEJLESZTŐ PROGRAM 92 9. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 93 9.1 A felülvizsgált pedagógiai program érvénybe lépése 93 9.2 A pedagógiai program felülvizsgálata 93 10. MELLÉKLETEK 93 1. A pedagógusok általános munkaköri leírása 2. Az osztályfőnökök munkaköri leírása 3. A Hansági Ferenc Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakiskola és Szakközépiskola részletes helyi tanterve a szakközépiskola 9-12. évfolyamára (2007/2008-as tanévtől érvényes, kifutó jelleggel utoljára a tanulmányaikat a 2012/2013-as tanévben kezdőkre érvényes) 4. A Hansági Ferenc Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakiskola és Szakközépiskola részletes helyi tanterve a szakközépiskola 9-12. évfolyamára (felmenő rendszerben először a tanulmányaikat a 2013/2014-as tanévben kezdőkre érvényes) 5. A Hansági Ferenc Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakiskola és Szakközépiskola részletes szakmai programja a szakiskola 1/9 3/11. évfolyamára 6. A Hansági Ferenc Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakiskola és Szakközépiskola részletes szakmai programjai a szakiskola 1/11 2/12. évfolyamára 7. Iskolabiztonság stratégia 8. A középszintű érettségi témakörei 9. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések részletes jegyzékét kiegészítő meglévő eszközök listája 10. A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelésére és oktatására szolgáló helyi tanterv, a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő program LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK 94

1. Bevezető 4. oldal A pedagógus hit kettőt tételez fel: hogy az emberek (az eddiginél különbbé) nevelhetők, s hogy (az eddiginél többre) taníthatók. 1.1 Névadónkról, az alapítvány céljairól Németh László Hansági Ferenc, iskolánk névadója 1902-ben Baján született szegény sváb-magyar családba. Eredeti neve Haasz volt. A szakács mesterség alapjaival a katonaságnál ismerkedett meg a század elején Szegeden. Mesterségbeli tudását Budapesten a Hungária Szálló éttermében tökéletesítette, amely akkor a főváros egyik legrangosabb vendéglátóhelye volt. Szegeden konyhafőnöke volt a Hági étteremnek, továbbá a Hungária és a Tisza szálló éttermeknek. Amikor a vendéglátóiparban megindult a szervezett iskolai szakoktatás, vállalta a jövő szakembereinek képzését. Sok kiváló szakács és cukrász került ki a kezei alól. Kivételes tehetséggel áldotta meg a sors, úgy adta át tudását, hogy közben a szakma iránti rajongását is beletáplálta tanítványaiba. Szigorú volt és következetes, ugyanakkor szerette a gyerekeket, értett a nyelvükön. Szinte élete végéig oktatott, legendássá vált tanítványai körében, akik büszkén vallották és vallják ma is Hansági Ferenc tanítványainak magukat. 1968-ban Szegeden az elsők között kapta meg a mesterszakács címet. A Tisza Szállóból ment nyugdíjba. 1979-ben 77 évesen halt meg. A Hansági Ferenc Szakiskola és Szakközépiskola létesítője és fenntartója a Csongrád Megyei Bíróságnál 139. sorszámon, Csongrád Megyei Bíróság Pk.6O.157/1991./1. ügyiratszám /1991. május 31./ alatt nyilvántartott Hansági Ferenc Oktatási Alapítvány /6725 Szeged, Kenyérgyári út 8./ Az alapítók - maguk is jeles vendéglátós szakemberek - a kiváló szakács- és cukrászmester, Hansági Ferenc munkálkodásának szellemében hívták életre a Hansági Ferenc Oktatási Alapítványt, amelynek döntéshozó szervezete a Kuratórium. A következő célokat tűzték maguk elé: - Alapot adni és lehetőséget teremteni a vendéglátás területén dolgozó szakembereknek és a tanulóifjúságnak céljaik megvalósításához. - Elősegíteni vendéglős dinasztiák kialakulását, fennmaradását. - Középfokú oktatási intézmény létrehozása, fenntartása és üzemeltetése. - Többirányú szakképesítéssel, idegennyelv-ismerettel rendelkező, a korszerű gazdasági igényeknek megfelelő munkaerő képzése, továbbképzése és átképzése az alapítvány által működtetett középfokú oktatási intézményben. - A vendéglátás és idegenforgalom színvonalának növelése érdekében történő tapasztalatcserék, tanulmányutak, szakmai versenyek, az ezeken való részvétel megszervezése, lebonyolítása és elősegítése. Az alapítók által meghatározott célok megvalósítása érdekében pedagógusközösségünk céltudatosan alakítja szokás- és hagyományrendszerünket, miközben tudása legjavát adva tanítja és készíti fel az életre diákjainkat. Mindezek eredményeként a fennállása óta eltelt idő alatt a térség gasztronómiai kultúrájának fontos része lett iskolánk.

5. oldal 1.2. A nevelőtestület bevezetője Az iskolánk több mint két évtizedes fennállása alatt mind méreteiben, mind ismertségében jelentős eredményeket ért el köszönhetően a hatékony fenntartói közreműködésnek, tantestület kitartó munkájának. Büszkék vagyunk arra, hogy sikerült kialakítanunk iskolánk arculatát, elérnünk, hogy a városban és a régióban képzési ajánlataink népszerűvé váltak, hogy jelentős szerepet tudunk vállalni Szeged szakképzési, közoktatási és átképzési feladataiból a vendéglátás területén. Számos pályázat eredményeként sikerült fejleszteni a szakmai és közismereti képzés tárgyi feltételeit. Az elnyert támogatások segítségével új képzési programokat indítottunk el, amelyek sikeres működtetése érdekében a tantestület tagjainak jelentős része vett, illetve vesz részt át- és továbbképzéseken. Az iskolánkat választók sokszínű, egyben kipróbált és sikeresnek mondható képzési formákban vehetnek részt. Képzési kínálatunk lehetővé teszi, hogy tanulóink a három alapszakmában, szakács, cukrász, pincér szakmai képesítést szerezzenek, vagy a vendéglátás-turizmus szakmacsoportban működő szakközépiskolában érettségit tegyenek, ezt követően felsőfokú oktatásba, vagy szakképzésbe kapcsolódjanak be. A nálunk végzett szakmunkás tanulókra is gondolva működtetjük a felnőttek szakközépiskoláját nappali és esti tagozatos rendszerben, az iskolai képzések skáláját esti tagozatos szakmai képzéssel, tanfolyamokkal tesszük még színesebbé. A fölsorolt képzési formák biztosítják azon alapítói szándék megvalósítását, miszerint jól felkészült, szakmáját értő, szerető, kiváló elméleti és gyakorlati ismeretekkel is rendelkező vendéglátó-ipari szakembereket kerüljenek ki az iskola falai közül. Eredményeink számba vétele mellett azonban a ránk váró feladatok mellet sem mehetünk el szó nélkül. Az alapítás óta eltelt időszak eleje az intézmény helyzetének megszilárdításáról szólt. A sokszínű képzési formák megjelenése kínálatunkban csak részben az iskola céljai érdekében végzett tudatos tervezés eredménye volt, gyakran a verseny, az életben maradás érdekében vállalt kényszerű előre menekülés kényszerített ki fontos döntéseket a felelős vezetőkből és a nevelőtestületből. A döntések eredményeként, a különböző képzések bevezetésével és működtetésével sokirányú érdeklődéssel, olykor végletesen eltérő felkészültséggel és magaviselettel bíró gyermekek kerültek az iskolába. A nevelésük, oktatásuk során felmerülő problémák kezelése számos konfliktushelyzetet szült. Mindezek egyre határozottabban arra sarkallták az iskola vezetését és a tantestületet, hogy hathatós segítséget keressenek ezek orvoslására. Mindezek mellett a demográfiai helyzet miatt csökkenő tanulói létszám következményei, valamint a szakképző intézmények társadalmi megítélésének negatív változásai sem kerülték el természetesen iskolánkat. A hazai gyakorlat szerint és ez alól az iskolánk sem jelent kivételt a szakiskola jelenlegi állapotában jórészt eleve a máshonnan kipotyogók gyűjtőhelye, vagy azoké, akik máshová nem nyertek fölvételt gyenge tanulmányi eredményeik miatt. Az évek során egyre több, máshonnan kiszorult, magatartási, tanulási problémákkal küzdő gyermek került iskolánkba, akik számára a korábbi tananyagot, a korábbi módszerekkel és körülmények között oktatva eleve kódolt a 9-10. évfolyamon a magas bukási arány, továbbá a nagy mérvű lemorzsolódás lehetősége. Az ő problémájuk kezelésére az elmúlt évek során számos fejlesztést indítottunk el, amelyek közül a legfontosabbak a következők voltak: Az új módszerek alkalmazása mellett integrált tartalmú tantárgyi modulok és multimédiás oktatási segédanyagok fejlesztése és alkalmazása az oktatásban (1996-tól kezdődően). Részvétel a Szakiskolai Fejlesztési Program (SZFP I.) A közismereti és szakmai alapozó képzés tartalmát megújító és C hátrányos helyzetűek reintegrációjával foglalkozó komponensében (2003-2006).

6. oldal A projekt módszer szerinti oktatás bevezetése a szakképző évfolyamon felmenő rendszerben (2004-től). A projektszellemű módszerek alkalmazása a szakiskola 9-10. évfolyamán a közismeretei oktatásban (tematikus modulok alkalmazása 2005-től kezdődően). Egyéni fejlesztés bevezetése, felmenő rendszerben, valamennyi nappali képzési formában (2005-től). A HEFOP 3.1.3 Felkészítés a kompetencia-alapú oktatásra projekt keretében kompetencia-alapú tananyagok használata a szakiskola 9-10. évfolyamán (szövegértésszövegalkotás, matematika-logika, idegen nyelv, életpálya-építés kompetenciaterületeken 2006-tól). Nagy szerepet kap a külföldi szakmai és nyelvi gyakorlás lehetőségének biztosítása jobb szakmai felkészültség elérése érdekében. (2000-től folyamatosan) Modul rendszerű szakképzés bevezetése 2008. szeptemberétől A tanulók jobb boldogulásának, a vendéglátás iránt még inkább elkötelezett, magas szakmai fölkészültségű tanulók kibocsátásának megvalósíthatóságát várjuk a fönti tevékenységek eredményeinek továbbvitelétől. A siker érdekében az eddigiekhez hasonló jó együttműködés szükséges a tantestület tagjai, az iskola vezetése és a fönntartó között. Reményeink szerint sikerül majd a fentiek mellett olyan további jó megoldásokat találnunk, amelyek lehetővé teszik, hogy iskolánk megőrizze eddig kivívott pozícióját az oktatási piacon. Bízunk benne, hogy jó úton indultunk el és terveinket megvalósíthatjuk; ebben a tudatban erősítenek bennünket azok az elismerések, amelyekben az iskolánk részesült az elmúlt években. Dátum Elnyert minősítés Adományozó Adományozás alapja 2003. Dél-Alföldi Regionális Minőség Dél-Alföldi Regionális Minőség Díj Díj Bizottság sikeres pályázat 2004. Európai Minőségdíj (Comenius Oktatási Minisztérium és a Tempus Közalapítvány projekt kivitelezéséért) sikeres pályázat 2005. 2005. Kiváló Iskolája az intézmény Magyar Nemzeti Gasztronómiai szakmai tevékenységének ér- Szövetség Elnöksége és Mesterbizottságtékelése Közoktatás Minőségéért Díj; 2005. Partnerközpontúság kategória, Oktatási Miniszter sikeres pályázat bronz fokozat 2005. Mobilitás Nívódíj (Leonardo projekt kivitelezéséért) pus Közalapítvány moló értékelése Oktatási Minisztérium és a Tem- pályázati beszá- 2008. UNESCO Asszociált Iskolák Mintaiskolája Magyar UNESCO Bizottság sikeres pályázat 2009. Minősített pályázó Tempus Közalapítvány sikeres pályázat 2009. Erőszakmentes, egészségtudatos pályázati beszámoló értékelése Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet iskola 2012. Ökoiskola Emberi Erőforrások Minisztériuma sikeres pályázat

1.3. Az alapító okiratban szereplő legfontosabb információk 7. oldal 1.3.1. Az iskola alapadatai Az intézmény teljes neve: Hansági Ferenc Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakiskola és Szakközépiskola Az intézmény székhelye: 6725 Szeged, Kenyérgyári út 8. Az alapító szerv neve: Felügyeleti szerve: Az intézmény jogállása: Hansági Ferenc Oktatási Alapítvány Hansági Ferenc Oktatási Alapítvány alapítvány által fenntartott szakiskola és szakközépiskola Az alapítás éve: 1991. (Hansági Ferenc Vendéglátóipari Szakmunkásképző Iskola) Az iskola alapító működési engedélyének száma, kelte: 807-28/1991. nyilvántartási szám. Az intézmény típusa: szakiskola és szakközépiskola 1.3.2. Iskola alaptevékenysége: Az iskola alaptevékenysége: általános középfokú oktatás, szakmai középfokú oktatás, felnőtt-, egyéb oktatás, sajátos nevelési igényű gyermekek integrált oktatása. Az alaptevékenységeknek megfelelő képzési, szakképzési irányok A Hansági Ferenc Szakiskola és Szakközépiskola összetett iskola. Két iskola típust működtet. Az intézmény a két iskolatípus feladatait iskolatípus szerint elkülönülő tananyag és követelményrendszer alkalmazásával látja el. Az iskola feladata: biztosítani a középfokú oktatást, ennek keretében felkészíteni a tanulókat az érettségi vizsgára, valamint felsőfokú iskolai továbbtanulásra. A szakképzési évfolyamokon az OKJ-ben meghatározottak szerint a középiskolai végzettséghez, vagy alapfokú (illetve 10 évfolyam elvégzése) kötött szakképesítések körében szakmai képzést folytat, felkészít a szakmai vizsgára. A képzési formákról: 1. A szakközépiskolában egy szakmacsoportban vendéglátás-turisztika (vendéglátóipar ágazat és turisztika ágazat) képez az intézmény tanulókat, amely négy, általános műveltséget megalapozó középiskolai évfolyammal és a középiskola befejezését és az érettségi vizsgát követően szakképzési évfolyamokkal működik. A középiskolai négy év fontos oktatási feladata a tanulók közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítése. Ezeken az évfolyamokon nagy hangsúlyt fektetünk az idegen nyelv (angol, német), illetve az informatika (számítástechnika) csoportbontásban való oktatására. A négy évfolyamos középiskolai képzés során diákjaink a közismereti tárgyak mellett az ágazathoz tartozó, érettségihez kötött szakképesítések közös elemeinek tartalmát magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati ismereteket sajátítanak el. Az ez irányú tanulmányaik alapján munkakör betöltésére képesítő szakmai érettségi vizsga tesznek, illetve az érettségit követően vagy tovább tanulnak valamilyen felsőoktatási intézményben, esetleg más szakképző iskolában, vagy a saját iskolánkban szakmai végzettséget szerezhetnek. Ez esetben korábbi sikeres tanulmányaik beszámíthatóak a szakmai képzés során. A szakközépiskolában működik még a felnőttek szakközépiskolája, amely az egyedi elbírálás alapján történő beszámítást követően két, illetve három éves. Kimenete érettségi vizsga.

8. oldal 2. Három évfolyammal (1/9-3/11. évfolyam) működő vendéglátó-ipari szakiskola, amely szakmai programjában a kiadott kerettanterveknek megfelően közismereti oktatás is szerepel. Fontosnak tartjuk, hogy a tanulók a szakképzési szakaszban életszerű körülmények között sajátítsák el a szakma legfontosabb ismereteit, tudásukat meghívott gyakorló szakemberek átadott tapasztalataival gyarapíthassák. Mivel a vendéglátós szakmák mindegyikénél jelentős szerepet játszik az idegen nyelv ismerete, így ezek hatékony oktatását itt is kiemelt feladatként kezeljük. A végzett tanulók vagy új szakmát szerezhetnek nálunk, egyedi elbírálás alapján történő beszámítást követően rövidebb képzési idő után, vagy két év alatt a felnőttek szakközépiskolájában érettségi vizsgát tehetnek. A szakiskola esti tagozatos munkarendben is képez tanulókat cukrász, szakács, pincér szakmákban. A képzési idő ezen képzési formában egy év. Az intézmény kiegészítő tevékenységei: diákétkeztetés, egyéb számítástechnikai tevékenység, tanórán kívüli oktatási ellátás, oktatást kiegészítő egyéb szolgáltatás. 1.3.3. Alapfeladatként ellátandó tevékenységek 1 Szakfeladat megnevezése TEÁOR szám Általános középfokú oktatás oktatás 8531 Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált oktatása 8531 ezen a szinten Szakmai középfokú oktatás 8532 Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált oktatása 8532 ezen a szinten Felnőtt és egyéb oktatás 8532 Máshová nem sorolt egyéb oktatás: Iskolarendszeren kívüli 8559 szakmai oktatás, vizsgáztatás Máshová nem sorolt egyéb oktatás: Iskolarendszeren kívüli 8559 nem szakmai oktatás vizsgáztatás Máshová nem sorolt egyéb oktatás: Tanórán kívüli oktatási 8559 ellátás Máshová nem sorolt egyéb oktatás: Oktatást kiegészítő 8559 egyéb szolgáltatás Egyéb számítástechnikai szolgáltatás 6209 Diáksport 8551 Egyéb vendéglátás 5629 1.4. Egyéb megállapodások a fenntartóval Az iskolát fenntartó Hansági Ferenc Oktatási Alapítvány által aláírt együttműködési megállapodás keretében iskolánk részt vesz az aktuális pályázati kiírások eredményeként megvalósításra kerülő programokban, projektekben A fenntartó engedélyével külön megállapodás keretében felsőfokú vendéglátó szakmenedzser, valamint felsőfokú idegenforgalmi szakmenedzser képzés megvalósításában vesz részt iskolánk az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Szakképzési, Továbbképzési és Távoktatási Központjával együttműködve. A képzés során fontosnak tartjuk, hogy tanulóink külföldi tapasztalatokat is szerezhessenek. Ennek érdekében törekszünk nemzetközi kapcsolatok kialakítására és működtetésére az Európai Unióban működő hasonló célú intézményekkel, közös projektek létrehozása érdekében.

2. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAP- ELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, EZEK MINŐSÉGÉVEL KAPCSOLATOS ELVEK, TEENDŐK 9. oldal 2.1. Az iskola küldetése Az iskola - a fenntartó elvárásaival összhangban- többszintű képzés keretében vendéglátóipari és turisztikai szakemberek felkészítését végzi iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli formában a dél-alföldi régióban. A munkaerő-piaci és az iskola szolgáltatásait igénybevevőkhöz igazodva rugalmas, átjárható, gyakorlatorientált képzési struktúrát alakít ki. Megteremti a diákok önismereti, tanulási készségeinek fejlesztési lehetőségét, hogy ezzel állandó önfejlődésre képes, alkalmazkodni tudó, önmagára és környezetére igényes felnőtté válhassanak. 2.2. Az iskola jövőképe A vendéglátóipari és turisztikai szakmái iránti érdeklődés, az iskolai elkötelezettség kialakítását kiemelten fontos célként kezeljük. Tanáraikat és társaikat elfogadó, nyitott tanulókat szeretnénk nevelni, akik az adott környezetnek, élethelyzetnek megfelelő viselkedést tudnak tanúsítani az alapvető normák megtartása mellett. Kommunikációs kultúrájuk, beleértve az idegen nyelvi kommunikációt is, a szakma elvárásainak megfelelő. A tanulók lexikális tudásának előtérbe helyezése helyett az alkalmazható tudás, az élethosszig tartó tanulást segítő kulcskompetenciák elsajátíttatását, készségek kialakítását tekintjük elsődlegesnek, beleértve az önálló tanulás képességét is, ezért kiemelt szerepet szánunk az egyénre szabott oktatásnak és felzárkóztatásnak, a gyakorlatorientált képzésnek. Az előbbiek, valamint az önállóan és csoportban dolgozni tudás kialakítása érdekében a szakiskolában és a szakközépiskolában egyaránt elsődlegesnek tekintjük a kompetencia-alapú tananyagok, tantárgyi modulok és projektek alkalmazását, valamint a központi kompetencia-mérések mellett a belső, kompetencia-alapú szintvizsgák, továbbá a külföldi szakmai tanulmányutak, gyakorlatok szervezését. A céljaink sikeres megvalósítása érdekében alapelvként deklaráljuk, hogy tanáraink nyitottan, innovatívan végzik és fogják végezni munkájukat, a fenntartó és az iskola vezetésének ösztönzésével kulcskompetenciák fejlesztését támogató környezetet teremtenek, a tanulók irányában be- és elfogadóak maradnak. A tanulóink szakma iránti elkötelezettségét szeretnénk növelni a jövőben a pozitív tartalmú Hanságis tudat erősítésével. Ebben fontos szerepet szánunk a meglévő, illetve új, a szakmai képzéshez, közösségi élethez köthető hagyományaink ápolásának, valamint az olyan, új közösségformáló tevékenységeknek, mint az alternatív vitarendezés, vitakultúra meghonosítása. Reményeink szerint a fentiek eredményeként végzett diákjaink megtalálják helyüket a munkaerő-piacon és az eddigieknél mérhetően nagyobb arányban helyezkednek el szerzett szakmájukban. Ehhez azzal is hozzá kívánunk járulni, hogy diákjaink számára Szeged és a régió legjobb vendéglátóegységeiben biztosítunk gyakorlati lehetőséget. Az iskola világnézetileg semleges, a tantestülete a közös döntéseket egységesen szándékozik képviselni. A kitűzött nevelési és oktatási, képzési célok valóra váltásának segítésére hatékony, együttműködő szakmai csoportokat hoz létre és működtet a tantestület. Fontosnak tartjuk, hogy nevelési-oktatási feladataink megoldásához a mindenkori műszaki színvonalnak megfelelő berendezési tárgyak, technikai eszközök álljanak rendelkezésre. A tudatos környezeti nevelés részeként hangsúlyt kívánunk fektetni az iskola környékének és az iskola belső terének tisztán tartására, a szelektív hulladékgyűjtés megvalósítására.

10. oldal 2.3 Általános elvek Képzési alapelvünk, hogy gyereket tanítunk, nem tantárgyakat. A tanítás szakmai rendezőelvei: az iskola pedagógiai programja, a tanulók életkori sajátosságai, az adott tantárgy speciális szakmai közvetítési igényei, valamint a tanulók személyes motivációi, adottságai. A hangsúly a tanulók iskolai tanulásán, a tanulói aktivitáson van, amelynek megvalósulását a pedagógus és növendék nevelés-oktatás folyamatában egyenrangú félként való részvétele kell, hogy biztosítsa. A képességfejlesztés legfontosabb eleme, hogy az egyes tantárgyblokkok, tantárgyak, tevékenységformák tananyag-kiválasztási szempontjaiban elsősorban a személyiségfejlesztési célok dominálnak, s csak másodsorban a megszerezhető lexikális ismeret. A Hansági Ferenc Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakiskola és Szakközépiskola az ismeretközvetítés mellett képességfejlesztő, érték- és norma közvetítő, szocializáló, valamint személyiségformáló funkciókat is el kíván látni, amely során a kor elvárásainak megfelelő eszközöket kíván igénybe venni (pl. harmadik fél bevonása a viták rendezésébe). Nem definiáltuk általában a tanulót, hanem mindenkinél a neki szükséges feladatokat igyekszünk kialakítani és megoldását elősegíteni. A személyközpontúság ezért azt is jelenti, hogy az iskola szocializáló, ismeretközvetítő, képességfejlesztő, érték- és normaközvetítő feladatra egyaránt vállalkozik. Megőrizve az iskola hírnevét és hagyományait, egészséges, szabad légkört biztosítsunk a tanulók fejlődéséhez, ahol a tanulói öntevékenység és a kreativitás sokoldalúan kibontakozhat. Olyan iskolaként működjünk továbbra is, ahová a tanuló szívesen jön, a szülő szívesen adja gyermekét, ahol a középpontban a gyermek áll, vagyis ahol a nevelés oktatás tanulóközpontú és teret ad a tehetség sokoldalú kibontakozásának, ahol következetesség, rend és fegyelem uralkodik. Munkatársi és tanár-diák viszonyban az egymás iránti bizalmon alapuló nyíltság, tapintat, őszinteség, türelem és a másság elfogadása érvényesüljön. Az iskola legfontosabb célja, hogy a diákok iskolája legyen. A tanulók által választott, igényelt programok szerves részét képezik a hétköznapi működésnek. Az iskola nevelési célja a társadalmi életre való felkészítés nagy hangsúlyt fektetve a tanulók jellemfejlesztésére, arra, hogy az erkölcsi értékrend egyre inkább belső törvényük legyen, hogy kialakuljon érzékeny lelkiismeretük. Neveljünk egészséges és egészségesen élni tudó, kulturáltan viselkedő fiatalokat. Az iskola pedagógiai célja, hogy az egyenrangúság elvével összhangban, a pedagógusok segítségével a fiatalok érett, stabil autonóm személyiség ként jussanak el a felnőttkor küszöbére, birtokában legyenek azoknak a szociális képességeknek, amelyek alkalmassá teszik őket arra, hogy etikusan társas lénnyé váljanak, s rendelkezzenek a felelős állampolgárrá váláshoz szükséges ismeretekkel, készségekkel és képességekkel. Legyenek képesek a demokrácia megteremtésére és működtetésére, törődjenek szűkebb és tágabb környezetük védelmével. Olyan szaktudást sajátítsanak el a nevelés-oktatás folyamatában gyakorlati tapasztalatok megszerzése révén, amely széleskörű, mobilizálható, konvertálható. Legyenek készek az új ismeretek befogadására, a munkaerőpiac diktálta változásokra, a reálisan felmért, idejében végrehajtott pályaorientációra. Munkájukban legyenek igényesek, kreatívak, vállalkozó szelleműek, önmaguk menedzselésére, érdekeik érvényesítésére alkalmasak. A fentiek megvalósulása érdekében az iskola olyan képzési programokat is megszervez, amelyekre a szülők, illetve a tanulók bejelentik igényüket és megfelelő létszámban jelentkeznek. Az iskola szakmai programjának kialakítása során pedig figyelembe vette az alapítók, a vendéglátás szakmai érdekeit is. Iskolánknak talán a legfontosabb sajátossága, hogy nem általában fogalmazta meg céljait, hatásmechanizmusát. Alapelveink közös motívuma, hogy az iskola pedagógiai programjának középpontjába állította azt a nyilvánvaló tényt, hogy minden gyerek más. Megpróbáljuk úgy kialakítani az iskolai élet mindennapjait, hogy az iskola minél közelebb kerüljön az egyes gyerekhez. Az a legalább három év, amit iskolánkban töltenek, egyben a gyerekkorból a felnőtt korba való átmenet ideje is, biológiai és szociális szempontból egyaránt. Ezért igazodik a

11. oldal képzés, az élet- és munkarend az életkorokhoz, ezért tesszük lehetővé a tanulók által választott saját képzési programokat. A szakközépiskolában, általános egységes kerettanterv szerinti közismereti és a vendéglátóipar ágazathoz tartozó, érettségihez kötött szakképesítések közös elemeinek tartalmát magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatást nyújtunk. Az iskolai életet a gyakorlatias, problémacentrikus megközelítés, a projektek, a differenciált, de mindenki számára előírt tevékenységformák, dominánsan iskolai, gyakorlatorientált közös tanulás jellemzi, különösen az 9. és 10. évfolyamon. A tanítás során a tapasztalatokon alapuló ismeretszerzésre törekszünk ennek részleteit 9. Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek, a képzés egyedi vonásai című fejezetben mutatjuk be részletesen, de a munka nem nélkülözi az egyéni, otthoni tanulási feladatokat sem. A 11-12. évfolyamokon differenciált, alternatívákat kínáló képzést nyújtunk. A közismereti képzés részeként az érettségi vizsgaszabályzat értelmében a helyi tantervben megjelölt tantárgyakból a felmerült igények szerint emelt szintű érettségire való felkészítést szervezünk, illetve a 2011. évi CXC., a nemzeti köznevelésről szóló törvény 12. (3) szerint a szakképesítés ágazata szerinti szakmai érettségi vizsgára történő felkészítés folytatunk. A képzést az önálló tanulás, a tárgyanként, programonként többszintű képzés, az érdekeltség, a szaktudományos specializációk, a célorientált programok, a nagyobb lélegzetű egyéni alkotások jellemzik. A szakiskolának három, az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges közismereti képzést és szakmai elméleti és gyakorlati oktatást magában foglaló szakképzési évfolyama van. A közismereti oktatás a szakiskolában a szakiskolai közismereti kerettanterv alapján folyik, amely során a tanulók önálló tevékenységére építő projekt módszer szerinti oktatását kívánjuk az előtérbe helyezni. A tanulók valódi körülmények között, kézzel fogható projektterméket állítanak elő, amely tevékenység során sajátítják el a szükséges kompetenciákat és lehetőség szerint minél több elméleti ismeretet. A szakmai kompetenciák kialakítása mellet kiemelt jelentőséget tulajdonítunk a kommunikációs készség beleértve az idegen nyelvit és az e-kommunikációt is, valamint a reális értékelő és önértékelő képesség kialakítására. A projekt-módszerrel kapcsolatos elveket 9. Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek, a képzés egyedi vonásai című fejezetben mutatjuk be részletesen.. Bár a két iskolatípusban a helyi tantervek, szakmai programok módszerek, viszonyok- az életkortól, csoportnormáktól, szubjektív elemektől függően - különbözőek, a pedagógiai alapelvek, célok, hagyományok, iskolai rendezvények az együttműködés alapformái természetesen egységesek.

2.4 Célok és feladatok: 12. oldal CÉLOK Sikerkritérium FELADATOK 1. Munkára nevelés, a diákok szakmai elkötelezettségének erősítése 2. A tanulók lemorzsolódásának csökkentése: a végzett diákok legalább 30%-a munkába állás esetén maradjon a pályán, vagy legalább 50%-uk szakirányban tanuljon tovább az éves pályakövetés eredményei alapján; a vállalkozók elégedettsége a tanulók munkájával, szakmai felkészültségével legalább 60%-os az éves megkérdezések alapján; évente egy multimédiás anyag elkészül az UNESCO ASP keretében; a beiratkozott diákok közül a nappali tagozaton a szakközépiskolában 5%-nál, a szakiskolában 8%-nál ne legyen nagyobb a lemorzsolódás aránya mindkét iskolatípusban 3 év távlatában 5%-kal csökken az igazolt és igazolatlan hiányzások együttes száma Az elkötelezettség mérése az iskolába kerüléskor, közben és a képzés végén. A szakmai, orientációs és alapozó tárgyak vonatkozó részeinek hangsúlyos, életszerű helyzetben való oktatása. (projektek, szakmai gyakorlatok) Pályaválasztást segítő pályaorientációs foglalkozások szervezése általános iskolákkal együttműködve Évente 40 órás szakmai rendezvényeken gyakorlatként való kötelező tanulói részvétel megszervezése szakközépiskola 11-12. évfolyamán, valamint a szakképző évfolyamokon A szakma gyakorlati munkahelyeken történő, életközeli bemutatása. Neves, sikeres vendéglátós és gazdasági szakemberek rendszeres meghívása az iskolába előadások megtartására. (korszerű vendéglátás, pénzügyi kultúra megismertetése) Kétévente állásbörze szervezése a szakközépiskola 11-12. és a szakiskola 11-12. évfolyamos tanulói számára, a végzett tanulók meghívása a rendezvényre A végzett tanulók elhelyezkedését nyomon követve javítjuk képzésünket a szükséges területeken Új hagyományok teremtése az iskolában, alapítványi bálak, bemutatók, belső, valamint külső (Halászlé Fesztivál Kiskukta verseny) versenyek szervezése Kompetencia alapú szintvizsga szervezése a szakközépiskola 10. évfolyamán Vendéglátáshoz kapcsolódó multimédiás oktatási anyagok készítése Részvétel oktatási anyagok fejlesztését támogató pályázatokban és projektekben Az iskola arculatának egyedi vonását tükröző integrált tananyagok szerinti oktatás folytatása, meglévő integrált anyagok továbbfejlesztése, aktualizálása és újak készítése A külföldi szakmai gyakorlaton szerzett tanulói tapasztalatok megosztása szakmai nap, illetve disszemináció keretében A tanulók bemeneti szintjének vizsgálata meghatározott tárgyakból. A lemorzsolódások okainak, az országos kompetencia-mérés eredményeinek elemzése, ezek alapján a szükséges változtatások meghatározása Egyénekre megfogalmazott felzárkóztató programok összeállítása Kiscsoportokra megfogalmazott felzárkóztatási programok összeállítása (9-10. évfolyamon szövegértés és matematikai kompetenciák fejlesztése) 35, vagy a feletti létszámú osztályokban csoportbontás megvalósítása a kulcskompetenciák fejlesztése szempontjából kiemelt tantárgyaknál, fenntartói hozzájárulással Kompetencia alapú tananyagok alkalmazása a szakiskola 9-11. évfolyamán, valamint a szakközépiskolában a felzárkóztatás során Proaktív megbeszélések szervezése a problémás tanulók szüleivel

13. oldal CÉLOK Sikerkritérium FELADATOK 2. A tanulók lemorzsolódásának csökkentése: 3. A nyelvi képzés színvonalának emelése, különös tekintettel a szakmai képzésbe bekapcsolódott tanulókra 4. A modern technikai eszközök, multimédia, számítógép alkalmazása az oktatásban a képzés színvonalának emelésére. 5. Közösségfejlesztés, személyiségfejlesztés, tanulók ízlés és viselkedéskultúrájá nak, empatikus képességének pozitív fejlesztése, a másság elfogadása, tolerancia fejlesztése a szakközépiskolai tanulók legalább 80%-a, minimum közepesre vizsgázzon a érettségi vizsgán a külföldi szakmai gyakorlatok alakulása 3 év átlagában: évente átlagosan 2 kiutazás, évente átlagosan 30 fő részvételével A tanárok 100%-a napi gyakorlat szintjén használja a számítógépet. Két évente belső pályázatok kiírása a tanárok számára elektronikus tananyag készítésére. A vállalkozók elégedettsége a tanulók viselkedéskultúrájával az éves mérések során eléri a 60%-ot, a tanulók, illetve a szülők elégedettsége a szabadidős lehetőségekkel tartósan eléri az 50%-ot; magatartási problémák miatt kiszabott és érvénybe lépett kizárás, illetve áthelyezés fegyelmi büntetések száma éves szinten legfeljebb 10; igazgatóhoz, ig. helyetteshez intézkedés céljából küldött tanulók száma hetente legfeljebb 1; tanulók bántalmazása, megalázása miatt érkező szülői panaszok száma évente legfeljebb 2 Tanulásmódszertan órandbe iktatása a szakiskolában, szakkörök szervezése a szakközépiskolában Szöveges értékelés alkalmazása a szakközépiskola 10. évfolyamán, valamint a szakiskola közismereti oktatásában Viselkedési problémák kezelése (mediáció alkalmazása mediátorok közreműködésével, Arizona módszer alkalmazása, iskolapszichológus felkérése, önkéntesek alkalmazása) Felzárkóztató foglalkozások szervezése szövegértésből és matematikából a gyengén teljesítő tanulók számára A tanuló érdeklődésének felkeltése újszerű pedagógiai módszerekkel. (Pl.: a választott nyelv életszerű helyzetben való oktatása projektórák keretében.) Modulok, projektek, lehetőség szrint projektórák alkalmazása a közismereti és szakmai képzésben Külföldi utak szervezése a tanulók számára ezen belül lehetőleg angol és német nyelvterületen megvalósuló, szakmai gyakorlat lehetőségének biztosítása. További szoros kapcsolat ápolása az iskola külföldi partnereivel közös projektek indítása érdekében Kompetencia alapú tananyagok alkalmazása a szakiskola 9-11. évfolyamán, valamint a szakközépiskolában felzárkóztatásra Belső és külső tanfolyamok szervezése tanároknak Belső pályázat kiírása elektronikus tananyagok készítésére Az interaktív táblával, kivetítővel rendelkező termek használatának szabályozása Az Arizona-módszer alkalmazása a 2013/2014-es tanévben kísérleti jelleggel. A módszer eredményessége esetén végleges bevezetése a következő tanévtől kezdődően Tanórán kívüli, megfelelő elfoglaltságok biztosítása tanulók számára: szakmai, színjátszó, iskola újság szerkesztő, továbbá igény szerint idegen nyelvi, környezetvédelmi, filmes szakkörök működtetése Tanulmányi kirándulások szervezése (Nem csak osztálykeretben) Klubok, teadélutánok, előadások szervezése Művészetek Napja rendezvény évenkénti megszervezése Színházbérlet a diákok számára, csoportos színház-, kiállítás látogatás Szeged értékeinek megismertetése Találkozók, közös rendezvények szervezése másság iránti tolerancia segítése érdekében A tanulók bevonása külföldi diákok magyarországi, illetve iskolai programjába Évente egy alkalommal Nemzeti összetartozás Határtalanul! TÉMANAP megszervezése Projektek intézménylátogatás, közös programok fogyatékkal élőkkel (Siketek, Vakok és Gyengénlátók Egyesülete, Napos Oldal Alapítvány, Sólyom utcai Iskola Alapítványa, Idősek Otthona) Aktív közreműködés az UNESCO Asszociált Iskolák projektjében (UNESCO ASP)

14. oldal CÉLOK Sikerkritérium FELADATOK 6. Az egészséges életmódra nevelés lehetőségének megteremtése. 7. Szorosabb együttműködés az iskola külső partnereivel A tanulók 90%-a minden évben kap egészségmegőrzéssel, drogprevencióval kapcsolatos tájékoztatót, vagy részt vesz ilyen programban A szülői segítő klub minden évben elindul a szakoktatók évente legalább egyszer eljutnak a tanulójuk gyakorlóhelyére; az iskola évente legalább két tájékoztató programot megszervez a gazdálkodók részére; a megszólított partnerek legalább 60%- a véleményt nyilvánít a feltett kérdésekben Évente előadás szervezése a szülők és a tanulók számára Fokozott odafigyelés a drogkérdésre. Kortárs segítő csoport szervezése és működtetése Szülői segítő klub létrehozása és működtetéseaz érdeklődő osztályokban Lelki-, drogsegélyt nyújtó, illetve egészséges életmód elterjesztését szolgáló projektek megszervezése, pályázati támogatás megszerzése Szoros együttműködés az érintett szakmai szervezetekkel. Évente egy alkalommal iskolai szintű Egészségnap, két alkalommal Aktív Nap megszervezése A munkahelyek szakmai tanárok, szakoktatók általi látogatása Iskolai tájékoztatók rendszeres szervezése Találkozók, véleménycserék szervezése A partneri vélemények évenkénti kikérése Külföldi partnerek értékelése, külföldi szakmai gyakorlatok, egyéb mobilitási programok kapcsán 8. Rugalmas átjárható szakképzés biztosításával a tanulók felkészültségének javítása, modern technológiák naprakész megismertetése 9. A szülők iskolai életbe való fokozottabb bevonása 2013/2014-es tanév kezdetéig valamennyi szakmában elkészülnek a szakmai vizsgakövetelményekkel kompatibilis tananyagok; A szakközépiskola minden évfolyama legalább egyszer eljut modern üzembe. A szakképzés ideje alatt a tanulók 90%- a legalább egyszer országos szakmai kiállításra eljut. Évente kétszer szülői értekezlethez kapcsolódó szülői klubfoglalkozás szervezése az érdekelt osztályokban; a szakiskola minden évfolyamán, szakközépiskolában a 9-12. évfolyamon legalább egy, a család bevonásával megvalósuló rendezvény megszervezésre kerül Új tipusú szakképzés megvalósítása Szakmai kiállításokon, versenyeken való részvétel biztosítása Modern technikával rendelkező üzemek látogatása A szaktanárok továbbképzésen való részvételének biztosítása A hagyományos keretek (SZMK) életszerű működtetése mellett szülői klub létrehozása és működtetéseaz érdeklődő osztályokban Évenkénti, teljes körben meghirdetett tájékoztató a szülők részére az iskola életéről A szülők véleményének rendszeres kikérése az iskola dolgairól kérdőívvel, SZMK és szülői értekezleten, szülői klub keretében Bemutatóórák szervezés a szülők számára Modulzáró, projektzáró rendezvények, családi vacsoraestek, Szülői Facebook csoport szervezése

15. oldal CÉLOK Sikerkritérium FELADATOK 10. Biztonságos iskola 11. Tehetséggondozás minden osztály évente egyszer 1 órában közlekedésbiztonsági foglalkozáson vesz részt; az évente megrendezendő Egészség Nap keretében elsősegélynyújtás oktatása; éves szinten az iskolai balesetek szám legfeljebb 2 (gyak. együtt) Az iskola legalább 3 tehetségponttal együttműködési megállapodást köt. Évente legalább 15 tehetségígéret tanuló kiválasztása Elsősegélynyújtó programok, foglalkozások szervezése Az iskola biztonságos megközelítésének elősegítése a körülmények javításával, közlekedési szabályok betartatásával, illetve felvilágosítással Hatékony tanár ügyeleti rendszer működtetése Pszichológus iskolai életben való közreműködésének támogatása Az iskola Tehetsépontként való regisztrálása, együttműködés más Tehetségponttal Tehetségek évente sorra kerülő szűrése (beérkező évfolyamok, követő szűrések) Tehetséggondozó foglalkozások (szakkör, egyéni fejlesztés, tanácsadás) megszervezése Tehetséggondozást segítő pályázatok felkutatása és benyújtása Évente egy alkalommal tehetségnap szervezése

16. oldal 3. AZ ISKOLA KÉPZÉSI RENDJE 3.1.. A képzés szakaszai A Hansági Ferenc Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakközépiskola és Szakiskolában rugalmas képzés folyik, amely során az egyes tananyagok, tevékenységformák igazodnak a tanulók életkori sajátosságaihoz, személyes adottságaihoz. A képzési idő: 2-5 év, attól függően, hogy a tanuló 9. vagy 11. évfolyamtól tanul itt, milyen képzési formát választ, mik a szándékai. (A szakmai képzés ideje korábbi képzés alapján történő egyedi elbírálás alapján lerövidíthető.) 3.1.1 A középfokú nevelés-oktatás szakasza A szakközépiskola mindenekelőtt a vendéglátóipari és turisztikai pályákra készít fel, ennek keretében teljes, lezárt képzést nyújt, érettségi vizsgával zárul. A szakközépiskolának a Köznevelési törvényben meghatározottak szerint szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van, ahol érettségihez kötött szakképesítések közös elemeinek tartalmát magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik az egységes kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett. Az iskola, igazodva az érettségi, felvételi követelményekhez, a tanulói igények szerint az érettségi tárgyakból felkészítő kurzusokat indít. A csoportok beindításának minimális létszámhatára általában 8 fő. Az iskola ez alatt a létszám alatt is indíthat kurzusokat, ez esetben azonban a költségek arányos részét a szülői háznak kell fedeznie. Fontos cél, hogy a tanulóknak ne kelljen különórákra, felvételi előkészítőkre, más érdeklődési körüket érintő tárgyakra iskolán kívül járniuk. Szeretnénk, ha mindezeket az iskolán belül végezhetnék. Az érettségi, felvételi felkészítő kurzusok mellett speciális, szaktudományos és gyakorlatorientált foglalkozásokat, illetve szakköröket is tart az intézmény (integráció, multimédiakészítés). A szakközépiskolában a szakmai elméleti és gyakorlati oktatás gyakorlat- és tevékenységorientált képzés keretében folyik. Törekszünk arra, hogy a tanulás domináns része az iskolában, közös, csoportos alkotómunka során valósuljon meg. A szakközépiskolában a tizenkettedik évfolyamot követően az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint az utolsó középiskolai évfolyam elvégzéséhez vagy érettségi végzettséghez kötött, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szakmai vizsgájára történő felkészítés folyik. Azon tanulóink részére, akik a szakközépiskolában szakirányú szakmai érettségi végzettséget szereztek, a szakiskolai képzés - a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározottak szerint - a közismereti kerettantervben előírt követelményeket teljesítő tanuló, valamint a gimnáziumban szerzett érettségivel vagy szakközépiskolában szerzett nem szakirányú szakmai érettségivel rendelkező tanuló számára meghatározott időnél rövidebb idő alatt is megszervezhető. 3.1.2 Az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasza (1/9-3/11., illetve 1/11-2/12., 1/13. évfolyamok) A szakiskolának három, az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges közismereti képzést és szakmai elméleti és gyakorlati oktatást magában foglaló szakképzési évfolyama van. Az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítések megszerzésére történő szakképzés szakképzési kerettantervre épülő szakmai program, a közismereti oktatás a szakiskolai közismereti kerettantervre épülő helyi tanterv alapján folyik. A képzési program kialakítása során az általános követelményeken túl figyelembe vettük alapítóink, a szülők, a tanulók és a vendéglátás szakmai szempontjait is.

17. oldal A szakmai képzés ebben a szakaszban a hagyományos képzési módszerek felhasználása mellett az önálló tanulói tevékenységre építő projektmódszert is alkalmazva zajlik. A képzés ilyen formán történő megszervezése a korábbiakkal szemben lényegesen több gyakorlatot biztosít az egyes feladatok valós körülmények közötti végrehajtására. A kurzus végén a tanulók az OKJ (Országos Képzési Jegyzék) előírásának megfelelő képesítő vizsgát tesznek. A szakmai vizsga letételét követően a tanulók egyéni igény szerint két év alatt, nappali, vagy esti középiskolában készülhetnek fel az érettségi vizsgára. Azon szakmai képzésben résztvevő tanulók esetében, akik a szakiskolai közismereti kerettantervben előírt követelményeket vagy a középiskola tizedik évfolyamát eredményesen teljesítették, gimnáziumban szerzett érettségivel vagy szakközépiskolában szerzett nem szakirányú szakmai érettségivel rendelkeznek, kizárólag szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik. Esetükben az OKJ-ban az adott szakképesítésre meghatározottnál eggyel kevesebb a szakképzési évfolyamok száma Az iskola igény szerint indít iskolarendszeren kívüli képzést is azoknak, akik már megszerezték az első szakmájukat, lehetővé téve ezáltal több szakmai képesítés megszerzését az előzetes tanulmányok alatt megszerzett ismeretek, illetve teljesített szakmai vizsgák beszámításával. 3.1.2.1 Az iskola profiljába illeszkedő iskolarendszerű képzésben megszerezhető szakmák: Középfokú szakképesítések, amelyek alapfokú iskolai végzettségre vagy a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti kompetenciákra épülnek, 34 811 01 Cukrász 34 811 03 Pincér 34 811 04 Szakács 34 811 05 Vendéglátó eladó Középfokú szakképesítés-ráépülés, amely alapfokú iskolai végzettséget igénylő, jellemzően iskolai rendszer szakképzésben megszerezhető szakképesítésre épül: 35 811 02 Vendéglátó-üzletvezető Emeltszint szakképesítések, amelyek érettségi végzettséghez kötött és elsősorban iskolai rendszer szakképzésben szerezhető meg: 54 812 01 Idegenvezető 54 812 03 Turisztikai szervező, értékesítő 54 811 01 Vendéglátásszervező-vendéglős 3.1.2.2 Az iskola profiljába illeszkedő iskolarendszeren kívüli képzésben megszerezhető szakmák: Felső középfokú szakképesítés, amely érettségi végzettséghez kötött és elsősorban iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerezhető meg: 52 812 01 Szállodai recepciós

18. oldal 3.1.2.3 Az iskola profiljába illeszkedő iskolarendszeren kívüli képzésben megszerezhető részszakképesítések: Alapfokú részszakképesítés, amely befejezett iskolai végzettséget nem igényel, az iskolarendszeren kívüli szakképzésben, a speciális szakiskolai képzésben, illetve a HÍD II. programban szerezhető meg: 21 811 01 Konyhai kisegítő Alsó középfokú részszakképesítés, amely alapfokú iskolai végzettségre vagy a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti elméleti és gyakorlati tudáselemekre (a továbbiakban: bemeneti kompetencia) épül, iskolarendszeren kívüli szakképzésben, a speciális szakiskolai képzésben, illetve HÍD II. programban szerezhető meg 31 811 02 Gyorséttermi ételeladó Felső középfokú részszakképesítés, amely érettségi végzettséghez kötött és iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerezhető meg 51 812 01 Utazásügyintéző 3.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 3.2.1 A Nemzeti Alaptanterv (NAT) Fejlesztési területek - nevelési célok fejezetéből adódó pedagógiai feladatok (A 2013/2014-es tanév előtt beiratkozott tanulókra felmenő rendszerben a 2003-as Nemzeti Alaptanterv előírásai érvényesek. A Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet 2017. augusztus 31- én hatályát veszti.) A Nemzeti Alaptanterv fejlesztési területei rendre: Az erkölcsi nevelés, Nemzeti öntudat, hazafias nevelés, Állampolgárságra, demokráciára nevelés, Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése, A családi életre nevelés, A testi és lelki egészségre nevelés, Felelősségvállalás másokért, önkéntesség, Fenntarthatóság, környezettudatosság, Pályaorientáció, Gazdasági és pénzügyi nevelés, Médiatudatosságra nevelés, A tanulás tanítása. A Nemzeti Alaptanterv értelmében a, fejlesztési területek - nevelési célok áthatják a pedagógiai folyamat egészét, s így közös értékeket jelenítenek meg. A célok elérése érdekében a pedagógiai folyamatban egyaránt jelen kell lennie az ismeretszerzés, a gyakoroltatás-cselekedtetés mellett a példák érzelmi hatásának is. Ennek szellemében a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok a helyi tantervben, szakmai programban rögzített tanórai, valamint a 2.4 Célok és feladatok fejezetben rögzített tanórán kívüli, továbbá az intézmény által támogatott iskolán kívül tevékenységek során valósulnak meg. A fentiekben felsorolt Fejlesztési területek közül a Nemzeti Alaptanterv a személyiségfejlesztéssel kapcsolatban külön kiemeli a Felelősségvállalás másokért, önkéntesség területet, amely szerint a Nat ösztönzi a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő neveléstoktatást: célul tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és -megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. A fenti célok megvalósítása érdekében az iskola a következő tevékenységeket végzi a Pedagógiai Program 2.4 Célok és feladatok 5. Közösségfejlesztés, személyiségfejlesztés, tanulók ízlés és viselkedéskultúrájának, empatikus képességének pozitív fejlesztése, a másság iránti elfogadás, tolerancia fejlesztése részben megfogalmazottakkal összhangban:

19. oldal - megszervezi az érettségi bizonyítvány kiadásának feltételeként meghatározott ötven óra közösségi szolgálat elvégzését, a tanulók közösségi szolgálatának teljesítésével, dokumentálásával kapcsolatos teendőket, - szorgalmazza és támogatja a közösségi szolgálatban való részvételt az erre nem kötelezett tanulók körében, - a fentiekkel összefüggésben szorgalmazza az iskolában önkéntesek részvételét a működés során adódó feladatok megvalósításában (korrepetálások, karbantartás, stb.), amelyet, mint pozitív példát, bemutat az iskola diákközösségének, - iskolabiztonság stratégiát működtet, ennek részeként kiemelt feladatként kezeli harmadik fél bevonását a viták rendezésébe (alternatív vitarendezés), - kortárs segítő képzést, ennek alapján kortárs segítő csoportot szervez, - a jogszabályok előírásai szerint megszervezendő képesség-kibontakoztató felkészítést integrált keretek között valósítja meg (a tanulók közösen megvalósított közösség-és személyiségfejlesztése kiegészül a társadalmi kirekesztés minden formáját elutasító, és a bármely oknál fogva hátrányos helyzetben lévők társadalmi beilleszkedését elfogadó és segítő magatartásformák és készségek kialakításával, az ezek alapjául szolgáló képességek kibontakoztatásával ). 3.2.2 A NAT Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés II.1. A KULCSKOM- PETENCIÁK fejezetéből adódó pedagógiai feladatok A különböző kompetenciaterületekben megjelenő ismeretek, készségek, és ezek hátterében a meghatározó képességek és attitűdök számos tanulási helyzetben és összefüggésben alkalmazhatók különféle célok elérésére, különböző problémák és feladatok megoldására, ezért több műveltségterülethez is köthetők. Több kompetencia egymásba fonódik, így részben fedik egymást, továbbá az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik területhez elengedhetetlen készségek formálódását, fejlődését. Hasonló egymásra építettség jellemzi a képességek kibontakoztatására és a tanulás fejlesztésére irányuló célok és az egyes műveltségterületek viszonyát. Számos olyan fejlesztési területet említhető, amely valamennyi műveltségterületen a kialakítandó kompetencia részét képezi: ilyen például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, az együttműködés, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése, a kapcsolati kultúra, a társas tolerancia. 3.2.2.1 Az egyes kulcskompetenciák alapját alkotó, személyiségfejlesztés érdekében kialakítandó, fejlesztendő attitűdök Anyanyelvi kommunikáció A pozitív attitűd magában foglalja a társas viszonyokra érzékeny, tudatos, érdeklődő és önkritikus magatartást, a törekvést az építő jellegű párbeszédre, az igényes megnyilvánulás értékének felismerését, az esztétikai minőség tiszteletét, mások megismerésének igényét és az anyanyelv iránti felelősség vállalását. Idegen nyelvi kommunikáció A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot. Matematikai kompetencia A matematikai műveltséghez való pozitív hozzáállás annak az igazságnak a tiszteletén alapul, hogy a világ rendje megismerhető, megérthető és leírható.