Ózd Város Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója

Ózd Város Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója

TARTALOM I. BEVEZETÉS II. ÓZD VÁROS ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA 3. oldal III. ÓZD VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZOCIÁLPOLITIKÁJA - VISSZATEKINTÉS 6. oldal IV. AZ ÓZD VÁROSBAN MŐKÖDİ SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ SZOCIÁLIS ELLÁTÓRENDSZER BEMUTATÁSA Ózd város Önkormányzata által fenntartott szociális intézmények 11. oldal 1. Területi Szociális Gondozási Központ 2. Családsegítı Szolgálat 3. Kézenfogva Gondozóház 4. Esély Gondozóház 5. Szociális és Egészségügyi Gazdasági Központ 6. Szociális Diszkontbolt 7. Érdekvédelem 8. Szociálpolitikai kerekasztal Más szervetek által biztosított ellátások 33.oldal 1. B.-A.-Z. Megyei Önkormányzat Idısek Otthona 2. Egyházmegyei Karitász Szent Anna Szeretetotthon V. KONCEPCIÓ A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK BIZTOSÍTÁSÁRA 1. Az Önkormányzat jogszabályból adódó feladatellátási kötelezettségei 2. A szakmai feladatellátás általános koncepciója 3. A szociális szolgáltatások biztosításának általános koncepciója: a. szakmai tevékenység b. személyi feltételek, c. tárgyi feltételek, d. szociális információs rendszer kialakítása, e. informatika területén 4. A szociális szolgáltatások intézményi koncepciója a 35. oldal

a. TSZGK feladatellátásában b. Kézenfogva Gondozóház feladatellátásában c. Esély Gondozóház feladatellátásában 5. Társulásban szervezett szociális szolgáltatások koncepciója 2 VI. KAPCSOLÓDÁSI PONTOK A B.-A.-Z. MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁVAL 49. oldal VII. A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOKAT SEGÍTİ KAPCSOLATOK 1. Civil szervezetek 2. Egyéb szervek 50. oldal

I. BEVEZETÉS 3 A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szociális törvény, vagy Szt.) 92. (3) bekezdése szerint a legalább 2000 lakosú települési önkormányzat a településen élı, szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében 2004. december 31-ig szolgáltatástervezési koncepciót készít, amennyiben legalább két ellátási forma megszervezésérıl gondoskodik. A szolgáltatástervezési koncepció elkészítésének célja, hogy a különbözı szolgáltatások fejlesztése, a szükséges tárgyi-személyi feltételek biztosítása, a szakmai feladatok ellátása és teljesítése egy átgondolt, megalapozott koncepcióra épüljön. Az elfogadott koncepció értékválasztást és fejlesztési szándékot fejez ki. Elfogadásával a döntéshozó deklarálja a szereplık többségének véleményazonosságát az elfogadott célok és prioritások tekintetében, és ezzel meghatározza a stratégiaépítés fı kereteit. A szolgáltatástervezési koncepció tartalmát a helyi önkormányzat kétévente felülvizsgálja, és aktualizálja. A Szolgáltatástervezési koncepciót véleményezte: Intézményvezetık Tanácsa Szociálpolitikai Kerekasztal Ózdi Cigány Kisebbségi Önkormányzat B.-A.-Z. Megyei Önkormányzat Ózd város Önkormányzatának Egészségügyi, Szociális és Családügyi Bizottsága II. ÓZD VÁROS ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA Ózd város Észak-Magyarország egyik ipari központja. 1950-tıl tartozik Borsod- Abaúj-Zemplén megyéhez. Budapesttıl 160 km, három megyeszékhelytıl pedig Miskolc, Eger, Salgótarján - mintegy 60 km távolságra fekszik. A város közelében húzódik a Szlovák Köztársaság határa. Bánrévén - 14 km távolságra nemzetközi határátkelıhely található. Ózd település életét döntıen meghatározta az 1846-47-ben megépült vasgyár. 1852- ben hozták létre a Rimamurányvölgyi Vasmő Egyesületet, majd 1881-ben a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmő RT-t, mely 1950-ben az Ózdi Kohászati Üzemek nevet vette fel. Ezt követıen feszített ütemő fejlesztés vette kezdetét, és volt, amikor 13-14 ezer volt az itt foglalkoztatottak létszáma. A vaskohászat folyamatos bıvülése, korszerősödése eredményként a lakókörnyezet és a középületek is nagy ütemben épültek, szépültek, gyarapodtak. Ózd nagyközséget 1949. január 1-tıl várossá nyilvánították. Ez az esemény nagy fordulópontot jelentett, erıteljes fejlıdés vette kezdetét. 1954-tıl 1984-ig járási jogú városként töltött be jelentıs szerepet a térségben, 1990-tıl pedig az önkormányzati választásokat követıen a közigazgatási feladatok

4 ellátásában körzetközponti szerepet kapott. A 2004-ben megalakított Ózd Térség Többcélú Kistérségi társulás székhelytelepüléseként is fontos szerepet tölt be a kistérségben. Ózd városba az ivóvíz a Lázbérci Víztározóból érkezik. A csatornahálózat kiépítettség több mint 50%-os. A város biztonságos távfőtését modern főtımő szolgáltatja, és a vezetékes gázkiépítettség is már közel 70%-os a családi házakban. Minden háztartás ellátott elektromos energiával, és az utcai közvilágítás is folyamatosan korszerősödik. A helyi közösségi közlekedést autóbuszok biztosítják. Az Almási Balog Pál Kórház végzi Ózd és a vonzáskörzetébe tartozó 28 település közel 80 ezer lakosának egészségügyi ellátását. Ma mind komfortfokozatában, mind gép-és mőszerparkjában korszerő, az európai követelményeknek is megfelelı 357 ágyas kórház fogadja a betegeket. A járóbeteg-szakrendelés és ellátás a kórházzal szoros egységben álló rendelıintézetben 32 szakrendelésen folyik, 4 szakmában pedig gondozást folytatnak. Az egészségügyi alapellátást 14 felnıtt háziorvosi és 9 gyermekorvosi szolgálat, míg a fogászati ellátást 7 fogászati szolgálat biztosítja. Az óvodás korú gyermekek ellátásáról 14 óvodában, az iskolás korú gyermekeket pedig 10 általános iskolában oktatják, melyek közül három mővelıdési központként funkcionál. A középfokú oktatást két szakképzı iskola és négy középiskola végzi. A szülıket és a rászoruló gyermekeket az Ózdi Nevelési Tanácsadó Intézet segíti szolgáltatásaival. Az Erkel Ferenc Zeneiskolában több mint 300 gyermek részesül zenei oktatásban. A Városi Könyvtár a város és a térség legnagyobb közgyőjteménye. Az Ózdi Városi Múzeum tárgyi-történeti emlékei mutatják be az ózdi vasgyártás történeti emlékeit, a munkások életkörülményeit, és gazdag anyagában ırzi a település múltját. Az alábbi táblázatok a város lakosságára vonatkozó demográfiai mutatókat tartalmazzák: A város lakosságának korcsoport szerinti alakulása: Öss zese n: 41 802 414 85 41 546 41 211 Év 2000. év (fı) 2001. év (fı) 2002. év (fı) 2003. év (fı) 0-5 2 821 2 793 2 811 2 758 5-18 7 032 6 945 6 885 6 798 18-40 12 928 12 747 12 755 12 620 40-60 11 047 10 953 10 985 10 884 60-75 5 905 5 901 5 891 5 888 75-2 070 2 146 2 219 2 263 Születések számának alakulása Év Fı 2000. 510 2001. 485 2002. 464 2003. 486 Halálozás számának alakulása Év Fı 2000. 466 2001. 485 2002. 442 2003. 436 A település lakónépességének jellemzıi 2003. január 1-jén:

5 Életkor Összesen fogyatékos személy értelmi fogyatékos pszichiátriai beteg 6 év alatti 2 768 6-18 éves 6 254 311 18 19-40 éves 12 077 29 22 652 41-60 éves 11 384 13 5 989 61-75 éves 6 057 11 1 235 75 év felett 2 175 6-41 Összesen 40 715 59 339 1934 Regisztrált munkanélküliek számának alakulása: Idıpont Fı 2003. január 3189 2003. február 3219 2003. március 3143 2004. május 2567 2004. július 2478 2004. augusztus 2858 A város lakóinak kor szerinti megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy a születések számának folyamatos csökkenése (ill. stagnálása), a születéskor várható átlagos élettartam fokozatos növekedése, valamint a kedvezıtlen mortalitási adatok következtében - mely utóbbi fıként a 45-50 éves férfiakat érinti - a 60-65 év feletti korosztályt ma jellemzıen az egyedülálló (özvegy) nı képviseli. Az idıs korral általában együtt járó számos megbetegedés következtében nagy százalékuk szorul ápolásra, gondozásra, amelyet a családjaik különbözı okok miatt nem tudnak biztosítani számukra. Az idısödı lakosság tehát egy csökkenı számú társadalom egyre növekvı rétegét képezi. A népesség-elıreszámítások miután nem számolnak a halandóság lényeges javulásával az idısek számának további lassú emelkedését jelzik, és a 75 évesek és idısebbek száma is tovább emelkedik. Ez a relatív növekedés (világjelenségként) súlyos problémát vetít elıre, mivel tovább csökken azon népesség társadalmon belüli aránya, amely aktív munkájával megteremti a lakosság ezen belül az idıskorúak körében fölmerülı ellátási igények anyagi fedezetét. Városunk lakosságának összetételét vizsgálva megállapíthatjuk, hogy településünket sem kerülték el a demográfiai válság hatásai. Ennek és egyéb tényezıknek eredményeként folyamatosan nı az idıskorú lakosok száma. Továbbá a 90-es évek elején lezajlott gazdasági-társadalmi folyamatok hatásaként jelentkezı negatív jelenségek úgy, mint az aktívkorú lakosság körében a jelentıs mértékő munkanélküliségbıl adódó nehezített életkörülmények, a családok felbomlása, a generációk szétesése az idıs emberek elmagányosodásához vezettek. Egyre

6 nagyobbra nyílik az igény szint<ellátási szint ollója, amely az idıskorú lakosság ellátás iránti szükséglete, és az ellátásukat biztosító feltételek között alakul ki. Az idıs emberek életüknek abban a szakaszában maradnak egyedül, melyben a legnagyobb, és egyre fokozódó szükségük van a segítségre. A család és a társadalom segítségére egyaránt. Mind központi, mind helyi szinten érvényesülnie kell azoknak a törekvéseknek, melyek során megvalósulhat az idıs emberek méltóságának biztosítása, a társadalom megbecsülése, az anyagi, fizikai és lelki kiszolgáltatottság megelızése, megszüntetése. III. ÓZD VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZOCIÁLPOLITIKÁJA - VISSZATEKINTÉS Az országban az 1990-es évek elejétıl lezajlott rendszerváltást követıen a társadalmigazdasági változások Ózd város életét is negativisztikusan befolyásolták. A várost fenntartó és megtartó vaskohászat felszámolásának eredményeként radikális, visszafordíthatatlan strukturális átszervezıdés indult meg a város lakóközösségében. A nagymértékő, tartós munkanélküliség elszegényedési folyamatot indukált, melynek kísérı tünetei rövid idın belül láthatóvá, érzékelhetıvé váltak a város lakossága körében. A városban és a térségben a munkanélküliség aránya meghaladta mind az országos, mind a megyei átlagot. A kohászati tevékenység megszőnése, a bányák bezárása után csak lassú ütemben létesültek új munkahelyek, illetve csak kis létszámot foglalkoztató ipari egységek maradtak fenn. A lakosság összetételére ekkor vált jellemzıvé az, hogy nagyon magas lett a halmozottan hátrányos helyzető családok száma, és a nagyarányú munkanélküliség. A városból sajnálatos módon elsısorban a fiatalok, és a kvalifikáltabb szakemberek költöztek el, elsıdlegesen munkavállalás céljából. A gazdasági válság következtében az egyre súlyosabb szociális problémákkal küzdı családok azonban itt maradtak. A város lakosságának összetételét jellemzi, hogy kb. 30 %-a roma származású, valamint a nyugdíjból, illetve a nyugdíjszerő ellátásokból élık aránya ugyancsak megközelíti a 30 % -ot. A tartósan fennálló munkanélküliség felszámolta a családok megélhetésének jövedelmi alapját, ezzel elıidézve az egyén testi és lelki egyensúlyának megbomlását, mely gyakran a családok széteséséhez is vezetett. 1995. évben a munkanélküliek száma már elérte a 10.000 fıt. A nagyarányú munkanélküliség fokozott mértékben hozta hátrányos helyzetbe a város lakóinak a nagy részét. Elsık között váltak munkanélkülivé az alacsony iskolázottságú, szakképzetlen személyek, akik között magas arányt képviselt a hátrányos helyzető roma lakosság, amely a rendszerváltás vesztesei közé tartozott, ugyanis a gazdaságban alig volt szükség képzetlen alkalmazottakra, így a munkaerıpiacon is a perifériára szorultak. Egyre nagyobb számban sodródtak az emberek a dominánsan jelenlévı negatív élethelyzetek, illetve kilátástalannak tőnı kényszerpályák életvitelének hatására

7 tartósan krízishelyzetbe. A fenti folyamatok elsıdleges és tipikus tünetei a helyi társadalom vonatkozásában a következık voltak: - a fiatalok elhagyták a várost, máshol keresve megélhetést a nagyobb esély reményében; - a szakképzett munkaerı elvándorolt; - nıtt a válások száma, ezzel nıtt az egyedül élık, illetve gyermeküket egyedül nevelık száma; - nıtt az idıs, egyedül élı, ellátatlan emberek száma; - nıtt a munka nélkül maradt, alacsony képzettségő roma lakosság száma. A munkanélküliek száma 1996. évtıl kezdett el folyamatosan csökkenni. 1998. évben két nagy multinacionális cég, a General Electric és a Saia Burgess Ózdra való letelepedése hozott némi változást. A két nagy cég ugyanis több mint 2.000 fı foglalkoztatását biztosította. E cégek megjelenése egy korszerő ipari-, termelési kultúrát hozott a városba, és a rendszerváltást követıen gazdasági mélypontra zuhant kohászati, vasgyártási tevékenység helyett új iparstruktúra alakult ki. A fenti gondok kezelésére a szociális érzékenység és a szükség kényszerítı erejének hatására Ózd város Önkormányzatának Képviselıtestülete folyamatosan és tartósan kereste és keresi azokat a szociálpolitikai eszközöket, melyekkel a lehetı leghatékonyabban, legeredményesebben tudta és tudja orvosolni az itt élı emberek egyéni és közösségi szinten megjelenı krízishelyzeteit. Szociálpolitikáját az elıbbi jellemzıkre figyelemmel a tenni akarás, a nehéz szociális helyzetben lévık segítése, támogatása jellemezte és jellemzi ma is. A felgyülemlett szociális feszültségek csökkentéséhez az Önkormányzat a szociálpolitika széles eszköztárát használta fel és használja fel jelenleg is, keresve a leghatékonyabb, az egyéni értékeket és az emberi méltóságot megırzı megoldásokat. Ózd város Önkormányzatának szociálpolitikája folyamatosan jól körülírható területekre koncentrálódott. Mivel a 90-es évek elejéig a foglalkoztatás szinte teljes körően biztosított volt, elsıdlegesen az idıskorú lakosok szorultak szociális gondoskodásra. Az Önkormányzat megalakulásakor megállapította, hogy az intézményi és egyéb eszközök legalább olyan fontosak, mint a pénzügyi támogatás, ezért a különbözı rásegítı módok elıtérbe helyezése mellett döntött. A legsúlyosabb helyzetekre talált megoldást, a hagyományos szociálpolitikai feladatokat intézményesítette. 1991. évben Ózd és térsége gazdasági problémáinak megoldására kormányprogram készült, s ennek részeként az Önkormányzat Szociális Válságkezelı Programot dolgozott ki, melyben meghatározta 1994. évig a szociálpolitikai feladatok stratégiáját. A megoldásra váró szociális feladatokat az Önkormányzat egyszerre nem, csak rangsorolással tudta megoldani. A megvalósítandó feladatokhoz a Népjóléti Minisztériumtól pályázatok útján pénzügyi támogatást kapott. 8

Folyamatosan került kialakításra a személyes gondoskodás keretében különbözı ellátásokat nyújtó szociális intézményrendszer. Az intézmények közül elsıként 1991. évben a Családsegítı Szolgálat jött létre, mert a családok körében fellépı zavarok, feszültségek oldására volt a legnagyobb szükség. Az intézmény létrehozásával a hátrányos helyzető családok segítséget, támogatást kaptak problémákkal terhelt élethelyzeteik javításához. Az intézmény jogi, pszichológiai tanácsadást is nyújtott. Ugyancsak 1991. évben került kialakításra az Átmeneti Szállás és Népkonyha, mely elsısorban a krízishelyzetbe került, különbözı okok miatt hajlék nélkül maradt személyek részére (50 fı) biztosított szállást, 100 fı részére pedig napi egyszeri meleg ételt. 1993. évben került kialakításra a Nappali Melegedı, amely nappali tartózkodásra, az alapvetı életszükségletek kielégítésére (tisztálkodás, étkezés, mentális, szociális segítségnyújtás) nyújtott lehetıséget ugyancsak 50 fı hajléktalan személy részére. Az igénybe vehetı szolgáltatások körét tovább bıvítette 1995. évben a Szenvedélybetegek Nappali Intézményének a kialakítása, majd ezt követıen 2000. évben a 16 fı elhelyezését biztosító Éjjeli Menedékhelynek a létrehozása. Az idıskorú lakosok részérıl megjelenı, fokozódó ellátási igény kielégítése érdekében 1996-ban hozta létre az Önkormányzat a Kézenfogva Gondozóházat. Itt a 29 hagyományos férıhely mellett 23 fı részére emelt szintő ellátás feltételei is kialakításra kerültek, továbbá fogyatékkal élı felnıttek számára is elhelyezési lehetıség biztosítottak. Már 1964-tıl folyamatosan biztosította az Önkormányzat alapellátás keretében az étkezést és házi gondozást a koruk, vagy egészségi állapotuk miatt arra rászorulóknak. 2002. évben pályázat útján nyílt lehetıség új típusú kiegészítı szolgáltatásként a megyében elsıként jelzırendszeres házi segítségnyújtás megszervezésére. Szintén ebben az évben - modellkísérlet keretében - Támogató Szolgálat kezdte meg mőködését, ugyancsak pályázati forrás felhasználásával. A gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény megjelenését követıen 1997-ben megalakításra került a Gyermekjóléti Szolgálat. 2001-ben és 2003-ban az Önkormányzat létrehozta a Családok Átmeneti Otthonait, ahol összesen 61 fı ellátását tudják biztosítani, megelızve hajléktalanság okán a gyermekek családból való kiemelését. Tudjuk, hogy hosszú évtizedekig a védıháló jellemzıen mindössze a két nagy pénzbeli támogatási rendszerbıl, a szociális és nevelési segélyezésbıl állt. A késıbbiekben kiemelt fontosságú területként kezelte az Önkormányzat a családnak, mint a társadalom alapegységének, az elsıdleges szocializációs szférának a védelmét, 9

támogatását, mőködıképességének a megırzését. További jelentıs célkitőzése volt - mely szervesen illeszkedett az elıbbi célok megvalósításához is -, hogy segély helyett munkát, foglalkozatást biztosítson az aktív korú lakosai számára. Kiemelt cél volt a súlyosan hátrányos helyzető lakosság leszakadásának megállítása különbözı szakmai eszközökkel, a peremre sodródásuk visszafordítása, rehabilitálásuk segítése is. A pénzbeli ellátások, valamint a szociális szolgáltatások mellett új típusú szociális programok indítását is elhatározta az önkormányzat. 1992. évben indította el a lakhatási feltételek megırzését célzó programot, amely minimális saját erı befizetésével segítséget nyújtott a meglévı közüzemi díjtartozások (fıleg lakbér, vízdíj) rendezéséhez. A program 1999-ig mőködött, és több száz család krízishelyzetét oldotta meg 1993-ban a Népjóléti Minisztérium kezdeményezésére Ózd városban Szociális Diszkontbolt létesítésére nyílt lehetıség. Az Önkormányzat támogatta ennek létrehozását, mint új típusú szociális ellátást. Ez olyan üzlet, amelyben a szociális segélyezetteknek és a lakosságnak alapvetı háztartási és élelmezési cikkek vásárlására van lehetısége. 1993. évben pályázati pénzbıl Kezdd Otthon speciális családgondozó szolgáltatást mőködtetett a Családsegítı Szolgálat, melybe 50 családot vontak be, tanítva a családokat ügyeik intézésére, lakásuk rendben tartására, tanácsot és mentális segítséget nyújtva a gyermekneveléshez. A programba közhasznú, illetve tiszteletdíjas munkatársakat is bevontak. Szintén új típusú programként a munka világába való visszavezetést és a családi gazdálkodáshoz való hozzájárulást célozta 1996. évtıl - a Cigány Kisebbségi Önkormányzat együttmőködésével - szociális földprogramnak, mint aktív szociálpolitikai eszköznek az alkalmazása. Földhasználati lehetıség, mezıgazdasági juttatások, szolgáltatások, szaktanácsadás, képzés biztosítására nyílt lehetıség pályázati pénzeszközök felhasználásával. Ennek keretében roma családoknak, 2002-tıl alacsony jövedelmő nyugdíjas embereknek volt lehetıségük mezıgazdasági munkával segíteni családjuk gazdálkodását. Az Önkormányzatnak további jelentıs célkitőzése volt az, hogy a segély helyett foglalkoztatást biztosító aktív szociálpolitikai eszközöket használjon fel, hiszen a tartósan munkanélküliek számottevı hányada a segélyekbıl élt. Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök közül a hagyományos közhasznú foglalkoztatásban való további intenzív részvételt vállalta fel az Önkormányzat, hiszen ez a foglalkoztatási forma már 1987. július 1-jétıl mőködött a városban. Jelentıs szerepe volt ennek a foglalkoztatásnak az elmúlt évtizedben a személyes gondoskodást nyújtó intézmények mőködtetésében, hiszen azok létrehozásakor elsıdlegesen közhasznú állományú dolgozók biztosították a feladatellátást. 10

1996. évben bevezetésre került a közmunka is, mint a munkanélküliek foglalkoztatásának egyik formája. Segítségével önkormányzati feladatok, fejlesztések kerültek megvalósításra, ezzel ágazati, komplex, értékteremtı programokat mőködtetett az Önkormányzat pályázati pénzek igénybevételével. Ez a foglalkoztatási forma a mai napig is mőködik a városban. Az Önkormányzat hatékonyan használta ki a közcélú foglalkoztatás lehetıségét is, melynek keretében jelentıs számban alkalmazott munkanélküli személyeket a személyes gondoskodást nyújtó intézményekben. A közcélú foglalkoztatás mutató számai: Idıszak Foglalkoztatásban Ráfordított összeg résztvevık száma 2000. (máj.1. nov. 30.) 164 fı/hó 45.684.931.-Ft 2001. évben 68 fı/hó 51.575.964.-Ft 2002. évben 86 fı/hó 76.925.575.-Ft 2003. évben 117 fı/hó 102.946.350.-Ft 2004. évben 126 fı/hó 117.870.231.-Ft 2003. évben az Önkormányzat a Biztos Kezdet (Sure Start) címő program elindításának támogatása mellett döntött, melynek célja a 0 és 6 éves korú hátrányos helyzető gyermekek társadalmi kirekesztıdésének megakadályozása, esélyegyenlıségük biztosítása. A programban a Családsegítı Szolgálat, a Gyermekjóléti Szolgálat és civil szervezetek vesznek részt. A programhoz szükséges önrészt az Önkormányzat biztosította. Az elızıekben bemutatott célok megvalósítása érdekében az Önkormányzat már 1991-tıl Szociális Kerekasztal mőködtetésén keresztül érte el és vonta be a civil szervezeteket a lakosság segítését célzó tevékenységekbe, ezáltal kölcsönösen hatékonyabbá téve egymás munkáját. A város vezetésének szociálpolitikája megvalósítása érdekében tett erıteljes törekvését mutatja, hogy a fent leírtakra az elmúlt évtizedekben, a pályázatok 10-30 %-os önrészének vállalásával a város több tíz millió Ft-ot nyert el és használt fel magas színvonalon. A fent leírtakból jól érzékelhetı, hogy az Önkormányzat a szociális ellátások támogatásához folyamatosan jelentıs anyagi eszközöket biztosított annak ellenére, hogy 1990. évtıl a költségvetése forráshiányos. IV. ÓZD VÁROS SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYI ELLÁTÓRENDSZERÉNEK BEMUTATÁSA A személyes gondoskodás megszervezése és mőködtetése során az irányadó jogszabályok a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV törvény (a 11

továbbiakban: Önkormányzati törvény), a Szociális törvény, valamint annak végrehajtására alkotott rendeletek. Ózd város Önkormányzata által fenntartott szociális intézmények Ózd város Önkormányzata a közigazgatási területén élı lakosság részére az Önkormányzati törvényben és a Szociális törvényben meghatározott szociális szolgáltatásokat az általa létrehozott és fenntartott szociális intézményrendszerén keresztül biztosítja. Az ellátórendszert a 1. számú melléklet szemlélteti. Az intézmények létrehozását Alapító Okiratban rögzítette és a különbözı ellátási formákat biztosító intézményi egységek a jogszabályoknak megfelelıen mőködési engedély alapján végzik tevékenységüket. Az Önkormányzat biztosítja a szociális intézmények folyamatos mőködésének feltételeit. Az Szociális törvény 92/B. (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelıen - átruházott hatáskörben - az Önkormányzat Egészségügyi, Szociális és Családügyi Bizottsága évente ellenırzi az intézmények mőködésének törvényességét, értékeli az intézményekben végzett szakmai munka eredményességét, jóváhagyja az intézmények szakmai programját és a házirendjét, valamint szabályozza az Érdekképviseleti Fórum megalakítását és tevékenységét; Egészségügyi, Szociális és Családügyi Bizottsága és Ügyrendi Bizottsága jóváhagyja az intézmények szervezeti és mőködési szabályzatát. A szociális ágazatban a szakmai munkakörben alkalmazottak 146 fı - körében átlagosan a szakképesítési arány 85%-os, amelybıl 40 %-os a felsıfokú szakképesítéssel rendelkezık aránya. Ezek a számok jóval az országos átlag fölött vannak. 1. Területi Szociális Gondozási Központ (a továbbiakban: TSZGK) Az intézmény alap- és szakosított ellátási formákat nyújt, melyek integráltan mőködnek. TSZGK székhelyén (Ózd, Bolyky T. út 15/A.) - mintegy adminisztrációs központban - történik a szakmai-gazdasági irányítás, koordinálás, továbbá az intézményhez tartozó valamennyi ellátás igénybevételéhez kapcsolódó eljárás bonyolítása. A l a p e l l á t á s i f o r m á k Étkeztetés Szt. 62. (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezésérıl kell gondoskodni, akik azt önmaguknak, 12

illetve önmaguknak és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. A Szociális törvény 58. -a alapján a fenntartó az alapellátás biztosítására ellátási körzeteket alakít ki. 2003-ban, az akkor hatályos jogszabály szerint, az Önkormányzat 29 ellátási körzetet jelölt ki (1500 fı lakos/körzet) Ózd város közigazgatási területén. A szolgáltatás szakmai tartalma: az étkeztetést a lakosság szükségleteire figyelemmel az étel elvitelének lehetıvé tételével, illetve az étel lakásra szállításával biztosítja az intézmény. Az igénybe vevık számának alakulása 2001 2002 2003 Saját maga viszi el 168 145 124 Ebéd 249 260 280 házhozszállítással Összesen: 417 405 404 Az étel házhozszállítását kisegítı munkakörben közcélú és közhasznú foglalkoztatás keretében alkalmazott, valamint tiszteletdíjas dolgozók végzik. Az ebédet az Ápológondozóházban, illetve közbeszerzési eljárás alapján két általános iskolában állítják elı. Az ebéd elszállítása innen történik (ételhordókba adagolva) az ellátottak otthonaiba, vagy az Idısek Klubjaiba. Az ebéd szállításához 4 db gépjármő áll rendelkezésre. Az étkeztetésre benyújtott kérelmek - az ehhez szükséges pénzeszköz hiánya miatt nincsenek teljes körően kielégítve, immár két éve általában 60-80 fı várakozik az ellátásra. Az ellátottak számát az intézmény költségvetésében erre a feladatra elıirányzott pénzeszköz mértéke határozza meg, és határolja be. Az igénybe vevık demográfiai adatai: Az igénybe vevık kor szerinti megoszlása 18% 3% 15% 18-35 év között 35-50 év között 50-65 év között 35% 29% 65-80 év között 80 év felett 13

Az igénybe vevık nem szerinti megoszlása (fı) 300 250 200 150 100 50 0 141 Férfi 263 Nı Az igénybe vevıknek csak mintegy 18%-a aktív korú, akik jellemzıen fogyatékkal élık, tartósan betegek, munkanélküliek, vagy egyedül élı, alacsony jövedelemmel rendelkezı személyek. Az ellátási igény növekedését igazolja és vetíti elıre az idıskorúak magas aránya, ezen belül is a 80 év fölöttiek nagy száma. Hiszen az életkor kitolódásával a jelenlegi 82% -ot kitevı idıskorúnak a rendszerben való ellátási ideje meghosszabbodik, illetve folyamatos növekedésük várható az új igénylık körében is, ahogy a lakosság körében nı az idısek száma. Házi segítségnyújtás Szt. 63. (1) Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni azokról az idıskorú személyekrıl, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erıbıl nem képesek és róluk nem gondoskodnak, azokról az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekrıl, akik ezt az ellátási formát igénylik, illetve bentlakásos intézményi elhelyezésre várakoznak. A szolgáltatás szakmai tartalma: Az idıskorú személy otthonában végzett gondozás folyamatos tevékenység, amely fizikai és egészségügyi ellátást, pszichés gondozást és foglalkoztatást foglal magában. A szociális gondozó egyéni Gondozási terv alapján személyre szabott ellátást biztosít az ellátást igénybe vevı idıs emberek számára. A 29 ellátási körzetben jelenleg 13 fı szakképzett közalkalmazott, és 16 fı szakképzetlen, egyéb munkaviszonyban foglalkoztatott segítı látja el a gondozási feladatokat. Az igénybe vevık demográfiai adatai: Ellátottak kor sze rinti m egoszlása 1% 4% 11% 29% 18-35 év között 35-50 év között 50-65 év között 65-80 év között 80 év f elett 55% 14

Az ellátottak nem szerinti megoszlása(fı) 100 80 60 40 20 0 21 Férfi 80 Nı A kor szerinti megoszlás mutatja, hogy az ellátottak mintegy 84%-a idıskorú és ezen belül is mintegy 29%-os a 80 év felettiek aránya. Fentiekbıl látható, hogy az igénybevevık elsıdlegesen az idıskorúak közül kerülnek ki, ennek oka, hogy az elmúlt 20 évben a házi segítségnyújtás célcsoportját csak idıs emberek képzeték. Ezek a számok jelentıs ellátási igényt is tükröznek. A házi segítségnyújtás keretében jelenleg nincsenek ellátva az egyéb, speciális ellátást igénylık, úgymint a fogyatékkal élık, pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek. Az ezektıl a személyektıl érkezı ellátási igény mértéke eltérı mértékő, illetve nem teljes körően ismert. Jelzırendszeres házi segítségnyújtás Szt. 63. (2) A jelzırendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élı, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló idıskorú, valamint fogyatékos személyek részére nyújtott ellátás. Segítségével fenntarthatók a biztonságos életvitel feltételei, krízishelyzetben lehetıséget nyújt az ellátást igénybevevı személynél történı gyors megjelenésre és segítségnyújtásra. A jelzırendszeres házi segítségnyújtás keretében kialakításra és beüzemelésre került az Ápoló- Gondozóházban egy diszpécser központ, amellyel - a város különbözı területén lakó idıs embereknél felszerelt - 40 db segélyhívó készülék össze van kötve. Ezáltal napi 24 órás kapcsolati lehetıség alakult ki a végkészülék gazdája és a szakgondozók között. A segélyhívó készülékeket krízis vagy veszélyhelyzet, illetve baleset vagy rosszullét esetén használhatják az idıs emberek. Segítségével fenntarthatóak a biztonságos életvitel feltételei, krízishelyzetekben pedig lehetıséget nyújt a gyors segítségnyújtásra. Jelenleg mintegy 20 fı várakozik segélyhívó készülék kihelyezésére. A fenti szolgáltatás során ellátandó feladatokat a különbözı ellátási formákban foglalkoztatott szakemberek biztosítják. A diszpécser-központ megfelelı mőködéséért a Magyar Máltai Szeretetszolgálat mint rendszergazda - a felelıs. 2004. évben újabb sikeres pályázat járult hozzá a szolgáltatás további zavartalan mőködtetéséhez. 15

A szolgáltatás szakmai tartalma keretében elsısegélynyújtásról, valamint orvos, illetve mentı hívásáról gondoskodik a helyszínre érkezı, gondozást végzı személy. A jelzırendszeres házi segítségnyújtás eddigi tapasztalatai alapján az idıs emberek számára nagyfokú biztonságérzetet ad az otthonukban felszerelt segélyhívó készülék. A jelzırendszeres házi segítségnyújtás mőködésével kitolódik a költségigényesebb szociális és egészségügyi ellátások igénybevételnek idıpontja, vagy szükségtelenné válik azok igénybe vétele. Az igénybe vevık demográfiai adatai: Ellátottak kor szerinti megoszlása 7% 2% 19% 12% 60-70 év között 70-80 év között 80-90 év között 90 év felett Támogató szolgálat Szt. 65/C. (2) A támogató szolgálat célja a fogyatékos személy önrendelkezésén alapuló önálló életvitelének megkönnyítése, elsıdlegesen a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítésével, valamint önállóságának megırzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása. A Támogató Szolgálat a Gondozási Központ szervezeti keretében önálló szakmai egységként mőködik, annak székhelyén. A szakmai tevékenysége keretében a különbözı típusú fogyatékkal élı személyek részére Személyi segítı szolgálat, Információs szolgálat, és Szállító szolgálat keretében biztosítja a személyreszabott speciális ellátások körét. A Támogató Szolgálat mőködése nagy hiányosságot pótol a fogyatékkal élı ellátotti kör vonatkozásában, különös tekintettel az esélyegyenlıségük biztosítására és a társadalmi kirekesztıdésük megakadályozására. A Támogató Szolgálat szakmai munkájának jelentıs szerepe és feladata van a fogyatékkal élık családi, közösségi, társadalmi kapcsolatainak visszaállításában. Jelentıs igény mutatkozik a Szállító szolgálat iránt, ezt azonban jelenleg a speciális gépjármő hiánya miatt csak nagyon csekély mértékben lehet biztosítani (a rendelkezésre álló, nem átalakított mikrobusszal). 16

Az ellátást igénybe vevık demográfiai adatai: A nyilvántartott személyek kor szerinti megoszlása 30% 6% 18 év alatt 18-40 év között 42% 40-60 év között 22% 60 év felett A nyilvántartott személyek fogyatékosság szerinti megoszlása 8% 8% 38% mozgásfogyatékosok értelmifogyatékosok látásfogyatékosok 46% hallásfogyatékosok Személyi, tárgyi feltételek: Speciálisan átalakított gépjármő nem áll rendelkezésre a szállítási szolgáltatás biztosítására. A Támogató Szolgálat feladatait 1 fı szolgálatvezetı és 2 fı személyi segítı látja el. A szakképesítési arány körükben 100%-os. S z a k o s í t o t t e l l á t á s i f o r m á k Szt. 66. (1) Ha az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt a rászorult személyekrıl az alapellátás keretében nem lehet gondoskodni, a rászorultakat állapotuknak és helyzetüknek megfelelı szakosított ellátási formában kell gondozni. Nappali ellátást nyújtó intézményi egységek: Szt. 75. (1) A nappali ellátást nyújtó intézmények elsısorban a saját otthonukban élık részére biztosítanak lehetıséget a napközbeni tartózkodásra, étkezésre, társas kapcsolatokra, valamint az alapvetı higiéniai szükségletek kielégítésére. 17

Idısek Klubja Szt. 76. (1) Az idısek klubja a szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes idıskorúak napközbeni gondozására szolgál. A Gondozási Központ szervezeti keretei között hat nappali ellátást nyújtó intézményi egység, Idısek Klubja mőködik, ahol 140 fı, Ózd város közigazgatási területén élı, szociális és mentális támogatásra szoruló, önellátásra részben képes idıskorú személy napközbeni ellátásáról gondoskodnak. Az Idısek Klubjaiban a tárgyi feltételek lehetıséget biztosítanak az igénybe vevı részére a közösségi együttlétre, a pihenésre, a személyi tisztálkodásra, a személyes ruházat tisztítására, az étel melegítésére, tálalására és elfogyasztására. Az intézményi egység kihasználtságának mutatói: Intézmény megnevezése Férıhelyek száma (fı) Kihasználtság %-ban 2001. évben 2002. évben 2003. évben I. sz. Idısek Klubja Ózd, Bethlen G.út 10. 20 100,71 98,03 101,98 II. sz. Idısek Klubja Ózd, Somsály út 15. 20 125,74 123,16 104,17 III.sz. Idısek Klubja Ózd, Bolyky T. 15. 40 85,72 83,90 88,97 IV.sz. Idısek Klubja Ózd, Óvoda út. 18. 20 147,27 130,16 97,29 Esthajnal Gondozóház - Ózd, 20 Idısek Klubja Bánszállas telep 4. 82,30 81,85 79,17 Harmónia Gondozóház - 20 Idısek Klubja Ózd, Virág út 22. 112,34 96,64 94,40 Szakmai tevékenységük tartalma: Valamennyi Idısek Klubjában az ott nyújtott ellátás keretében szakemberek biztosítják az ellátottak életkorának, egészségi állapotának megfelelı helyes táplálkozás és az egészséges napi étrend kialakítását, segítséget nyújtanak az alapvetı higiénia, a fizikai állapot, az állóképesség, a mozgásszervi funkciók javításához, szinten tartásához, valamint a hivatalos ügyek intézéséhez. Továbbá mentális gondozás keretében segítik az egészséges öregedés folyamatát: azt, hogy az idıs ember képes legyen elfogadni a múltat és a jelent, képes legyen alkalmazkodni a testi-lelki változásaihoz, feldolgozni a veszteségeit. Ezt személyre szabott mentális gondozással, valamint csoportos foglalkozások, és közösségfejlesztı tevékenységek szervezésével érik el a szakemberek. A team munkában végzett rendszeres foglalkoztatások célja a testi, szellemi frissesség, a lelki harmónia megırzése. 18

Az alapellátási körzetek olyan módon kerültek kialakításra, hogy azok az adott területen mőködı Idısek Klubja köré rendezıdjenek. Így ezek az intézményi egységek az adott körzetben gondozási központként funkcionálnak, helyt adva a körzetet ellátó házi gondozóknak, illetve bázisul szolgálva az étkeztetés biztosítására is, a körzetbıl érkezı igényekre figyelemmel. Az ellátást igénybe vevık demográfiai adatai: Ellátottak kor szerinti megoszlása 32% 6% 4% 21% 18-35 év között 36-50 év között 37% 51-65 év között 66-80 év között 80 év felett Az ellátottak nem szerinti megoszlása 100 80 60 40 20 0 55 Férfi 79 Nı Személyi, tárgyi feltételek: Az intézményi egységekben a szakképesítési arány részben, a szakmai létszám teljes körően megfelel a Rendeletben meghatározottaknak. Az Idısek Klubjaiban összesen a Rendeletben meghatározottak szerint 19 fı dolgozik szakmai munkakörökben. A szakképzettségi arány 85 %-os. Az Esthajnal és a Harmónia Gondozóházakban az Idısek Klubjai az átmeneti bentlakásos intézménnyel egy épületben, egyazon tárgyi feltétel használatával végzik feladatellátásukat. Átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi egységek Szt. 82. Az idısek gondozóházába azok az idıskorúak, valamint azok a 18. életévüket betöltött beteg személyek vehetık fel, akik önmagukról betegségük miatt vagy más okból otthonukban idılegesen nem képesek gondoskodni. 19

A Gondozási Központ szervezeti rendszerében két átmeneti elhelyezést nyújtó idıskorúak gondozóháza (a továbbiakban: Gondozóház) mőködik. Ezekben Ózd város közigazgatási területén élı, önmaguk ellátására nem, vagy csak részben képes, valamint átmeneti krízishelyzetben lévı idıskorú személyek ellátásáról gondoskodnak. A Gondozóházak legfeljebb 1 évig, vagy más intézménybe történı elhelyezésig biztosítanak ellátást. Telephelyek: Esthajnal Gondozóház Ózd, Bánszállás telep 4. Harmónia Gondozóház Ózd, Virág út 22. Szakmai tevékenységük tartalma: Mindkét Gondozóházban az ellátottak részére napi huszonnégy órás felügyeletet, valamint az életkori sajátosságaiknak megfelelıen napi háromszori étkeztetést, szükség esetén ruházatot és textíliát biztosítanak. Egészségügyi ellátás keretében az intézményi egységekben szakemberek gondoskodnak az idıs személy szükség szerinti ápolásáról, szakorvosi ellátáshoz, kórházi kezeléshez való hozzájutásról, továbbá a Rendeletben meghatározottak szerinti gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz-ellátásról. Heti 2 órában, illetve szükség szerint orvosi felügyelet is biztosítva van. A Gondozóházak szakemberei a mentálhigiéné megtartása érdekében személyre szabott ellátást biztosítanak az ellátott idıs embereknek. Szakmai munkájuk során gondoskodnak a szabadidı kulturált eltöltésének feltételeirıl, a konfliktushelyzetek kialakulásának megelızésérıl - egyéni és csoportos foglalkozások szervezésével -, valamint az ellátottak családi-, és társadalmi kapcsolatainak fenntartásáról. Különbözı típusú foglalkoztatások keretében biztosítják a szakemberek az aktivitást segítı fizikai tevékenységet, a kulturális rendezvények, valamint szellemi és szórakoztató tevékenységek szervezését. Az intézményi egységekben biztosítva van a szabad vallásgyakorlás lehetısége is. Az intézményi egység kihasználtságának mutatói: Intézmény megnevezése Férıhely száma(fı) 2001. évben Kihasználtság %-ban 2002. évben 2003. évben Esthajnal Gondozóház 20 98,08 96,35 96,50 Harmónia Gondozóház 14 99,58 98,04 97,92 20

Az ellátást igénybe vevık demográfiai adatai: Az ellátottak kor szerinti megoszlása 9% 6% 17% 47% 21% 50-60 év között 60-70 év között 70-80 év között 80-90 év közöt 90 év felett Az ellátottak átlagéletkora 78 év. Személyi, tárgyi feltételek: A két Gondozóházban összesen a Rendeletben meghatározottak szerint 14 fı dolgozik szakmai munkakörben. A szakképzettségi arány 90%-os. Mindkét Gondozóház esetében jelentıs problémát okoz az, hogy egy intézmény tárgyi feltételeit használva két ellátási forma mőködik. Tartós bentlakást nyújtó intézményi egység Szt. 68. (1) Az idısek otthonában elsısorban azoknak a nyugdíjkorhatárt betöltött személyeknek (a továbbiakban: idıskorúak) ápolását, gondozását végzik, akiknek egészségi állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel. A Gondozási Központ szervezeti keretein belül mőködik az Ózd város közigazgatási területén élı idıkorúak ápolását, gondozását végzı Ápoló-Gondozóház (3600 Ózd, Bulcsú út 1.), amely tartós bentlakásos elhelyezést biztosít az önmaguk ellátására nem, vagy csak részben képes idıskorú személyek részére. Az intézményi egységben végzett szakmai tevékenység célja az ellátottak meglévı fizikai, mentális képességeinek megtartása, az állapotromlás megakadályozása, a csökkent mértékő, vagy elveszı képességek visszaállítása. Az Ápoló-Gondozóházban az ellátottak részére napi huszonnégy órás felügyeletet biztosítanak, valamint az életkori sajátosságaiknak megfelelı, napi háromszori étkeztetést. Az ellátást igénybe vevı személy az intézményben saját ruházatát és textíliáját használhatja, de szükség esetén az intézmény biztosítja azokat. Egészségügyi ellátás keretében az intézményi egységben szakemberek gondoskodnak a szükség szerinti ápolásról, szakorvosi ellátáshoz, kórházi kezeléshez való hozzájutásról, továbbá a Rendeletben meghatározottak szerinti gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz-ellátásról, rendszeres orvosi felügyeletrıl. 21

A mentálhigiéné biztosítása érdekében - személyre szabott bánásmód keretében - egyéni és csoportos foglalkozások szervezésével gondoskodnak a szabadidı kulturált eltöltésének feltételeirıl, a konfliktushelyzetek kialakulásának megelızésérıl valamint az ellátottak családi-, és társadalmi kapcsolatai fenntartásáról. Az intézményi egységben biztosítva van a szabad vallásgyakorlás lehetısége. Foglalkoztatás keretében gondoskodnak a szakemberek az aktivitást segítı fizikai tevékenységrıl, a kulturális rendezvények szervezésérıl, valamint szellemi és szórakoztató tevékenységrıl. Az intézményi egység kihasználtságának mutatói: Intézmény Férıhely Kihasználtság %-ban megnevezése 2001. 2002. 2003. Ápoló- Gondozóház 34 100,78 98,78 99,73 A várakozók számának alakulása: Ápoló- Gondozóház 2001. 2002. 2003. Várakozók száma összesen 17 fı 21 fı 20 fı Soron kívüli elhelyezésre vár 15 fı 18 fı 15 fı A várakozók átlagéletkora 83 év. Az egy éven túli várakozók száma 11 fı. A várakozók közül 10 fıt az átmeneti elhelyezést nyújtó Gondozóházakban látnak el. A soron kívüli elhelyezésre várakozó idıs emberek jelentıs része az Almási Balogh Pál Kórház ápolási, illetve krónikus osztályán eltöltött hosszabb idıtartamot (akár több hónapot) követıen kerül az intézménybe. Ebbıl adódóan gyakori, hogy már nem is kerül sor az elhelyezésre, mert a hosszú várakozási idı alatt elhaláloznak. Elsıdlegesen csak így csökken a várakozók száma. Az ellátást igénybe vevık demográfiai adatai: Az ellátottak életkor szerinti megoszlása 64% 6% 12% 18% 50-60 év között 60-70 év között 70-80 év között 80 év felett Az ellátottak átlagéletkora 79 év. 22

Személyi, tárgyi feltételek: Az intézményi egységben a szakképzettségi arány 100 %-os. Az orvosi ellátás heti 4 órában, illetve szükség szerint biztosított. Diétás nıvér és mozgásterapeuta foglalkoztatása még nem megoldott. A Rendelet elıírásaira figyelemmel a lakószobákban nem áll rendelkezésre az egy ellátottra jutó 6m2 lakóterület. 2. Ózd város Önkormányzatának Családsegítı Szolgálata (a továbbiakban: Családsegítı Szolgálat) Szt. 65. (2) A családsegítı szolgálat az általános segítı szolgáltatás keretében a megelızı tevékenységek körében a) figyelemmel kíséri a lakosság szociális és mentálhigiénés helyzetét, feltárja a nagyszámban elıforduló, az egyén és család életében jelentkezı probléma okait és jelzi azokat az illetékes hatóság vagy szolgáltatást nyújtó szerv felé; b) veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelı és jelzı rendszert mőködtet, ennek keretében elısegíti különösen az egészségügyi szolgáltatók, oktatási intézmények, a gyermekjóléti szolgálat, a gondozási központ, valamint a társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek részvételét a megelızésben. A Családsegítı Szolgálat családsegítést biztosít Ózd város közigazgatási területén, valamint az önkormányzatok társulásáról szóló 1997. évi CXXXV. törvény 7. -a szerint kötött szolgáltatási szerzıdés alapján további 16 (környezı) település lakosságának. A Családsegítı Szolgálat szervezeti keretein belül önálló szakmai egységként biztosítja a fentieken túl a gyermekek védelmérıl és gyámügyi igazgatásról szóló többször módosított 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) alapján gyermekjóléti alapellátás körében a gyermekjóléti szolgáltatást, valamint a családok átmeneti otthonainak szolgáltatásait. Családsegítés Szakmai tevékenysége: Az ellátás célcsoportjai a szociális és mentális problémái, vagy krízishelyzete miatt segítséget igénylı egyének, családok. A családsegítés feladatkörében általános és speciális segítı szolgáltatásokat nyújt. Ezek olyan személyes szociális szolgáltatások, amelyek a szociális munka eszközeinek és módszereinek felhasználásával hozzájárulnak az egyének, családok, csoportok jólétéhez, fejlıdéséhez, és a szociokulturális környezetükhöz való alkalmazkodásukhoz. A Családsegítı Szolgálat ügyfélforgalmáról és a szaktanácsadások számának alakulásáról a 2.-3. számú melléklet tájékoztat. 23

Általános szolgáltatásként az intézmény családsegítés keretében támogatást nyújt szociális és mentálhigiénés problémák esetén az életvezetési nehézségek elhárításában és feloldásában, továbbá közremőködik a helyi szociális szükségletek felmérésének és kielégítésének folyamatában. A speciális szolgáltatások keretében az aktív korú nem foglalkoztatottakkal való együttmőködés szervezése a feladata, továbbá szerzıdéses formában heti 4-4 órában - pszichológus szakmai munkáját, jogi és orvosi tanácsadást biztosít. Lelki segély szolgálat is mőködik, telefonos segítséget nyújtva a krízisben lévıknek. A speciális szolgáltatások szervezése során különös figyelmet fordít a roma népesség speciális helyzetébıl adódó problémák kezelésére. Erre tekintettel kezdıdött a Családsegítı Szolgálat koordinálásában 2003 évben a már említett Sure Start- Biztos Kezdet program az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, valamint az Önkormányzat támogatásával. A program több, mint tíz ózdi civil szervezet és intézmény bevonásával valósul meg. Térségi tevékenység: 1997-ben kezdıdött minisztériumi pályázatból a térségi családsegítés. Elıször 8 községben, majd 1999-tıl önkormányzatok közötti megállapodás-kiegészítés alapján 13, mára 16 községben látja el az intézmény a családsegítés feladatait. A térségben kiszállási ütemterv alapján, illetve szükség szerint biztosítják a családsegítést a szakemberek. Az ellátást igénybe vevık demográfiai adatai: Ellátottak kor szerinti megoszlása 9% 18-60éves 60év felett 91% Az igénybevevık nem szerinti megoszlása/ fı 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 921 férfi 2580 nı 24

Személyi, tárgyi feltételek: Az intézményben a szakképzettségi arány 50%-os. A családsegítés tevékenységét végzık számára az intézményben az ügyfélfogadáshoz szükséges helyiségek rendelkezésre állnak, munkájukat magas színvonalú számítástechnikai háttér segíti. Az intézmény külsı és belsı környezete nem akadálymentes, valamint megfelelı számú vizesblokk nem áll az ügyfelek rendelkezésére. 3. Kézenfogva Gondozóház Szt. 68. (1) Az idısek otthonában elsısorban azoknak a nyugdíjkorhatárt betöltött személyeknek ápolását, gondozását végzik, akiknek egészségi állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel. A Kézenfogva Gondozóház bentlakásos, tartós elhelyezést biztosít Ózd város közigazgatási területén élı, önmaguk ellátására nem, vagy csak részben képes 79 fı idıskorú és 4 fı fogyatékkal élı felnıtt személy részére. Az intézmény az alábbi szervezeti egységekre tagolódik: Kézenfogva Gondozóház- Szent István úti részleg (Ózd, Szent István út 10.) - 26 fı idıskorú személy részére teljes körő, hagyományos szintő, - 23 fı idıskorú személy részére biztosít teljes körő, emelt szintő, valamint - 4 fı fogyatékos felnıtt részére hagyományos szintő ellátást biztosít. (Az intézmény fogyatékosokat ellátó bentlakásos részlege 1996-ban 12 fı értelmi fogyatékos személy ellátására kapott mőködési engedélyt. Jelenleg 4 fı elhelyezése engedélyezett, és már négy éve csak 3 fıt látnak el ebben a részlegben.) Kézenfogva Gondozóház- Szabolcsközi részleg (Ózd, Szabolcsköz 11.) - 30 fı idıskorú személy részére biztosít teljes körő, hagyományos szintő ellátást. Az ellátásban részesülık demográfiai adatai: Életkor Nı Férfi Összesen 45-60 között 2-2 60-75 között 2 2 4 Az ellátottak átlagéletkora: 72 év 75 fölött 52 24 76 Az ellátásban részesülık ellátási képesség szerinti megoszlása: Önellátásra képes 39 fı Önellátásra segítséggel képes 28 fı Önellátásra képtelen 15 fı Fentiekbıl a demens betegek száma 8 fı 25

Az intézményi egység kihasználtságának mutatói: Szent István úti részleg Szabolcs-közi részleg Emelt szintő Hagyományos Fogyatékos Hagyományos részleg szintő részleg személyeket szintő részleg ellátó részleg Férıhely(fı) 23 26 4 30 Kihasználtság 97,6 % 99,6 % 75 % 99,5 % Elhelyezésre várakozók nem és kor szerinti megoszlása: Életkor Nı Férfi Összesen 18-60 között - - - 60-75 között 23 16 39 75 fölött 35 12 47 Összesen 58 28 86 Ebbıl soron kívüli elhelyezésre vár: 35 fı A szakmai tevékenység tartalma: Az intézmény minden részlegében arra törekszik, hogy a személyes gondoskodás során komplex, emberközpontú segítséget nyújtson lakói számára, figyelembe véve az ellátottak korát, egészségi állapotát és egyéni adottságait. Az ellátottak számára nyújtott szolgáltatások szintje, mértéke az egyéni gondozási tervben kerül meghatározásra, amely az ellátott állapotának és szükségletének megfelelıen készül. A fizikai, egészségügyi ellátás, pszichés gondozás és foglalkoztatás együttes alkalmazása személyre szabott szolgáltatást biztosít a ellátottaknak. Rendezvények, kirándulások, programok szervezése teszi változatosabbá a lakók életét. Az intézményen belül biztosított a társasági élet, valamint a hitélet gyakorlásának, valamint a társadalmi kapcsolatok ápolásának a lehetısége. Nagy hangsúlyt fektet a szakmai team az ápolásra, gondozásra, a fizikai ellátás mellett a mentálhigiénés gondozásra is, ezek együttes alkalmazása segít megırizni az idıs ember testi, lelki aktivitásának fenntartását, személyiségének integritását. Az intézményi egységekben nincs lehetıség arra, hogy a demenciában szenvedı, ezáltal speciális gondozást igénylı lakók önálló részlegben kerüljenek elhelyezésre, ahol e kórkép tüneteire tekintettel, pszichés és egészségi állapotuknak megfelelı gondozásukat biztosítani lehetne. Jelenleg az ellátottak 10%-a szenved ebben a betegségben. Szent István úti részleg: Személyi, tárgyi feltételek: A szakdolgozói munkakört betöltı alkalmazottak száma 15 fı, a szakképzettségi arány 90 %-os. A Rendelet szerint diétás nıvér, mozgásterapeuta és még egy fı szociális gondozó-ápoló foglalkoztatása szükséges. 26

A jogszabályi elıírásokat figyelembe véve az általános tárgyi feltételeknek csak részben felel meg az intézményi egység. Nem rendelkezik látogatók fogadására, és az ellátottak foglalkoztatására alkalmas helyiségekkel. A kétszintes épületben 2002-ben került sor személyfelvonó beszerelésére, de egyéb helyiségeiben az akadálymentes közlekedés csak részben biztosított. Az intézmény mosodája nem felel meg az építészeti, munka- és balesetvédelmi, valamint géptechnológiai elıírásoknak. Az intézményi egység fızıkonyhával rendelkezik, melyben a HACCP rendszer kialakítása folyamatban van. Szabolcsközi részleg: Személyi, tárgyi feltételek: A szakdolgozói munkakört betöltık száma 10 fı, a szakképzettségi arány 90 %-os. A Rendelet szerint heti 4-4 órában diétás nıvér és mozgásterapeuta, valamint még egy fı foglalkoztatás-szervezı alkalmazása szükséges. Ebben a kétszintes épületben nincs személyfelvonó, továbbá az egyéb helyiségekben sem biztosított az akadálymentes közlekedés. A Rendeletben elıírt 6m2/fı lakóterület egy lakószoba esetében nem biztosított. A részleg piperemosodája nem rendelkezik kellı kapacitással, és nem felel meg a különbözı jogszabályi elıírásoknak. Az intézményi egységben fızıkonyha üzemel, amelyben a HACCP rendszer kialakítása folyamatban van. 4. Esély Gondozóház Az Esély Gondozóház személyes gondoskodás keretében Ózd város közigazgatási területén, integrált formában biztosít nappali ellátást és átmeneti elhelyezést hajléktalan és szenvedélybeteg személyek számára. Hajléktalan személyek nappali ellátása Szt. 78. (1) A nappali melegedı elsısorban a hajléktalan személyek nappali tartózkodására nyújt lehetıséget. Nappali Melegedı Szakmai tevékenysége: Szociális szakemberek nyújtanak segítséget a hivatalos ügyek intézéséhez, a különbözı típusú ellátások eléréséhez, munkavégzés lehetıségének szervezéséhez, életvezetéshez, kríziskezeléshez, egészségügyi alap- és szakellátáshoz való hozzájutáshoz, különbözı terápiás foglalkozásokba való bekapcsolódáshoz, kulturális 27