Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat

Átírás

1 A Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Miskolc, december

2 1 Tartalomjegyzék Bevezető... 2 I. A megye általános jellemzői... 3 II. Személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatások... 4 II. 1. Alapellátások... 4 II. 2. Szakosított ellátások... 6 II Nappali ellátást nyújtó intézmények... 6 II Bentlakásos ellátások... 8 II Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények... 8 II Tartós bentlakásos ellátások A) Az ellátás formái, típusai megyénkben B) Az ellátások személyi és tárgyi feltételei C) Az ellátás iránti igények alakulása III. A szociális szolgáltatások fejlesztési szükségletei és feladatai megyénkben III. 1. A települési önkormányzatok kötelező feladatát képező ellátások III Az alapellátások fejlesztési feladatai III A nappali ellátások fejlesztési feladatai III Az átmeneti ellátások fejlesztési feladatai III. 2. A megyei önkormányzat kötelező feladatát képező tartós bentlakásos ellátások fejlesztési feladatai IV. A feladatai a szociális ellátások terén IV. 1. A megyei önkormányzat által nyújtott ellátások és szükséges fejlesztési feladatai IV. 2. Módszertani feladatok ellátása V. Mellékletek V. 1. Táblázatok V. 2. Térképek, diagramok... 43

3 2 Bevezető Borsod-Abaúj-Zemplén megye szociális szolgáltatásainak eddigi talán legátfogóbb áttekintését tartalmazza e koncepció. Készítésére a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított évi III. törvény (továbbiakban: szociális törvény) 92.. (3) bekezdése értelmében kerül sor. Célja a megyében élő szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása, a lakosság ellátásának javítása érdekében történő összehangolása. A munka során széleskörű információgyűjtést végeztünk, megkeresve valamennyi települési önkormányzatot és bentlakásos ellátást nyújtó intézményt. Köszönet mindazoknak, akik időben reagáltak, megértve szándékunkat, és korrekt információkkal segítették munkánkat. A koncepció első részében vázolja a társadalmi-gazdasági környezetet, a megye településszerkezeti és egyéb sajátosságait, a lakosság számának alakulását, korösszetételét, majd sorra veszi az egyes szolgáltatások iránti igények alakulását, a szociális ellátások helyzetét, fejlesztési feladatait. A megyei vonatkozások mellett részletesen foglalkozik a megyei önkormányzat kötelező ellátási feladataival, kitér a feladatellátás helyzetére, az érintett szakosított ellátások iránti igények alakulására, a megoldandó fejlesztési és egyéb feladatokra, az általa fenntartott intézményrendszer korszerűsítésének irányaira, a módszertani feladatok ellátására. A szolgáltatástervezési koncepciót véleményezik az intézményvezetők, a megye működési területén lévő szolgáltatástervezési koncepciót készítő települési önkormányzatok. (A Szociálpolitikai Tanács országos szerve még nem jött létre, így erre nem kerül sor.) A koncepció végleges változatának elfogadása során a kialakított véleményeket az önkormányzat lehetőség szerint figyelembe veszi. A megyei önkormányzatnak és a megyei jogú városnak a szolgáltatástervezési koncepciót a saját területére kell elkészítenie. Az egyeztető bizottság a koncepciókat megtárgyalja, a jelenlegi helyzetet és a fejlesztési irányokat áttekinti. A koncepció tartalmát a szociális törvényben előírtaknak megfelelően kétévente felülvizsgáljuk, értékelve a köztes időkben elért eredményeket, gondokat, s aktualizáljuk a szükséges fejlesztési feladatokat, a további irányokat.

4 3 I. A megye általános jellemzői Borsod-Abaúj-Zemplén megye az ország északkeleti részén helyezkedik el. Területe km 2, második legnagyobb megyéje az országnak. Északon Szlovákiával határos, országon belül Nógrád, Heves, Hajdú-Bihar és Szabolcs- Szatmár-Bereg megyék veszik körül. Borsod-Abaúj-Zemplén megye az ország második legnagyobb lakónépességgel (749 ezer fő) rendelkező megyéje. Népessége azonban hosszú évek óta csökkenő, az országos tendenciához hasonlóan, de attól erőteljesebb ütemű. A évi népszámlálási adatok szerint a megyében továbbra is az országos átlag feletti a 0 14 éves korosztály aránya, s alacsonyabb a 60 éves és idősebb népességé. Ennek ellenére az öregedési indexe növekedett. Kedvezőnek tekinthető, hogy a születéskor várható átlagos élettartam emelkedett az elmúlt években, de így is a legalacsonyabbak közé tartozik az országban. Továbbra is jellemző, hogy itt a legmagasabb a 3, valamint a 4 és több gyermeket szülő házas nők aránya, s a legmagasabbak közé tartozik az 1000 élveszülöttre jutó egy éven aluli meghaltak száma. Az iskolázottsági szint tekintetében is megmaradt a jelentős elmaradás. A megye az ország egyik legjelentősebb gazdasági térsége még napjainkban is az itt létrehozott bruttó hazai termék értéke alapján, de az egy lakosra jutó országos átlaghoz képest nőtt a lemaradás. A regisztrált gazdasági szervezetek száma melyek között az egyéni vállalkozás még mindig túlsúlyos az elmúlt években csökkent. A megye foglalkoztatási, aktivitási (47,5 %) mutatói az elmúlt két év folyamán bekövetkezett enyhe javulás mellett is kedvezőtlenebbek az országosnál (53,3 %), és a megyék átlagánál (52,4 %). A regisztrált munkanélküliek száma tartósan ezer fő. A munkanélküliségi ráta átlagosan 19 % körül stabilizálódott. A munkanélküliek körében a férfiak dominanciája jellemző. Növekedésnek indult a fiatalabb és 45 évesnél idősebb korosztályba tartozók részaránya, s a legalacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezőké. A hosszabb ideje munkanélküliek aránya meghaladja a 80 %-ot. A települések száma a megyék között a legmagasabb (357). A települések átlagos népességszáma viszont igen alacsony (Miskolc nélkül nem éri el az 1600 főt), az aprófalvak száma igen magas (134). Sok a zsáktelepülés. A megye társadalmi, gazdasági jellemzőiben az egyes térségek tekintetében jelentős eltérések mutatkoznak.

5 4 A két népszámlálás között a megyei tendenciával ellentétben növekedett a lakónépesség száma Encs, Edelény, Szendrő, Putnok, Szikszó, Felsőzsolca térségében. A népesség korösszetételét tekintve a 0 14 éves korúak aránya Encs térségében a legmagasabb (25 %), Miskolcon a legalacsonyabb (15 %). Az időskorúak esetében fordított a helyzet. A munkanélküliségi ráta tekintetében az átlagosnál jóval kedvezőbb a helyzet Miskolc, Mezőkövesd, Tiszaújváros térségében, s a legkedvezőtlenebb Encs, Szerencs, Edelény, Szikszó, Gönc, Putnok körzetében. Az iskolázottsági szint tekintetében, de szinte minden téren hasonló eltérések jelentkeznek, melyekre figyelemmel kell lenni. II. Személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatások A szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat kell biztosítani. A gondoskodás főbb formái a szociális alap- és szakosított ellátás. A személyes gondoskodás különféle formáinak és típusainak biztosításában az egyes önkormányzatok feladata eltérő, igazodva az állandó népesség számához. (1. sz. táblázat) II. 1. Alapellátások Az alapellátás feladata a segítségnyújtás a szociálisan rászorulók részére önálló életvitelük fenntartásában saját otthonukban és lakókörnyezetükben, valamint egészségi állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában. A személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alapellátási formák: étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, speciális alapellátási feladatok. Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguknak és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. Étkeztetés a települések 78 %-ában biztosított megyénkben.

6 5 Az ellátás 7 kivételével (ebből 3 település 2000 fő fölötti!) az 1000 lakos alatti településeken nincs megszervezve. A házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni azokról az időskorú személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak, a fogyatékos személyekről, valamint a szenvedély- és pszichiátriai betegekről, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek, az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekről, akik ezt igénylik, illetve bentlakásos intézményi elhelyezésre várnak. Házi segítségnyújtást a települések 58 %-ában biztosítanak. A 149 településből, ahol nincs ellátás, 128 az 1000 lakos alattiak száma. A házi segítségnyújtás kiegészítő vagy önállóan megszervezett szolgáltatási formája a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, mely a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló időskorú, valamint fogyatékos személyek részére nyújt ellátást. Ezen ellátás viszonylag újszerű, megyénkben 21 településen szervezték meg, ebből 1000 fő alatti 15. A családsegítő szolgáltatással a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociális és mentálhigiénés problémái vagy krízishelyzete miatt segítséget igénylő személyeknek, családoknak az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából. A családsegítő szolgálatok kiépültsége a leghiányosabb az alapellátások között. A településeknek kevesebb, mint fele biztosítja. A speciális alapellátási feladatok is viszonylag újszerűek. A szociális törvény legutóbbi módosításai iktatták be, melyek év január 1-jétől, illetve február15-től léptek hatályba. Ezek közé tartozik: a közösségi pszichiátriai ellátás, a támogató szolgálat (fogyatékos személyek részére), a szenvedélybetegek segítése, az utcai szociális munka. A speciális alapellátási feladatok közül a közösségi pszichiátriai ellátást és a szenvedélybetegek segítését még sehol sem hozták létre megyénkben. Utcai szociális munkát két városunkban (Miskolc, Ózd) végeznek. Fogyatékosok támogató szolgálatának működését három település jelezte (Ózd, Sajószöged, Szendrő).

7 6 A falugondnoki, illetve a tanyagondnoki szolgáltatás célja az aprófalvak és a külterületi vagy egyéb belterületi, valamint a tanyasi lakott helyek intézményhiányából eredő hátrányainak enyhítése, az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, valamint egyes alapellátásokhoz való hozzájutás biztosítása, továbbá az egyéni, közösségi szintű szükségletek teljesítésének segítése. A 600 lakosnál kisebb településen az alapellátási feladatok falugondnoki szolgálat keretében is elláthatók. A tanyagondnoki ellátás lakosságszám között működtethető. Megyénkben a falugondnoki szolgálatnak már hosszú évekre visszanyúló hagyománya van, jelenleg 136 településen működik. A tanyagondnoki szolgálatot 10 település szervezte. Fentiek tükrében azt kell megállapítani, hogy a szociális alapellátás bár megszervezéséről a szociális törvény szerint valamennyi települési önkormányzat gondoskodni köteles igen hiányosan kiépített megyénkben. (3. sz. táblázat) II. 2. Szakosított ellátások Az alapellátás keretében életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt nem gondozható rászorultakról az állapotuknak és helyzetüknek megfelelő szakosított ellátási formában kell gondoskodni. A szakosított ellátás fő formái: nappali ellátást nyújtó intézmények, bentlakásos intézmények. A szakosított ellátáshoz való hozzájutást a rászorultak részére minden települési önkormányzatnak biztosítania kell. II Nappali ellátást nyújtó intézmények A nappali ellátást nyújtó intézmények a saját otthonukban élők részére biztosítanak elsősorban lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, étkezésre, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére. A nappali ellátást nyújtó intézmények típusai: az idősek klubja, a fogyatékosok nappali intézménye, a szenvedélybetegek nappali intézménye,

8 7 a pszichiátriai betegek nappali intézménye, a nappali melegedő. A nappali ellátások kiépültsége terén jelentősek az elmaradások megyénkben. (5. sz. táblázat) Az idősek klubja elsősorban a szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes időskorúak napközbeni gondozására szolgál. Az ellátásról minden 2 ezer fő feletti állandó lakosú önkormányzatnak gondoskodnia kell. Megyénkben az idősek klubjainak és férőhelyeinek száma a kilencvenes években sajnálatos módon csökkent. Idősek nappali ellátása Klubok száma Férőhely Ellátásban részesülő Jelenleg 109 településen nyújtják ezt az ellátást, de ezek közé a 2000 lakos fölötti 63 településből csak 45 tartozik. (4., 5.sz. táblázat) Az ellátásra kötelezett 2000 fő fölötti települések közül 18 nem látja el feladatát. A fogyatékosok nappali intézménye a 3. életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes fogyatékosok napközbeni gondozására, foglalkoztatására és nevelésére szolgáló (a közoktatás körébe nem tartozó) ellátási forma. Az ellátás biztosítása csak a 20 ezer főnél több állandó lakosú településeken, megyénkben így Miskolc, Ózd, és Kazincbarcika városokban kötelező. Megyénkben a három ellátásra kötelezett település közül mindössze egy településen (Miskolc város) működik ilyen intézmény. Kazincbarcikán és Ózdon ez az ellátás nem biztosított. (Ózd városban működött ilyen, de évben megszűnt.) Önként vállalt feladatként gondoskodik viszont az ellátásról Sátoraljaújhely város. A 20 rendelkezésre álló férőhely azonban évek óta nincs megfelelően kihasználva. A két városban rendelkezésre álló férőhelyek száma 105. A pszichiátriai és a szenvedélybetegek nappali intézménye az ilyen betegségben szenvedő, illetve azzal küzdő személyek nappali ellátását, gondozását végzi. Ezen ellátások megszervezése szintén a 20 ezer állandó lakos feletti városok önkormányzatainak feladata. Pszichiátriai betegek nappali intézménye azonban egyik érintett városban sincs. Szenvedélybetegek nappali intézménye egyedül Ózdon üzemel.

9 8 Működik viszont önkormányzat, illetve egyéb nem állami szervezet fenntartásában egy egy ilyen intézmény, mindkét céllal, Göncön és Füzérkomlóson. A nappali melegedő elsősorban a hajléktalan személyek nappali tartózkodására nyújt lehetőséget. Ezen ellátásra a 10 ezer állandó lakos feletti települési önkormányzatok kötelezettek. A 10 településből az ellátás mindössze 3 településen (Miskolcon, Kazincbarcikán, Ózdon) biztosított 330 férőhellyel. II Bentlakásos ellátások A bentlakásos ellátások két fő formája: átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény, tartós bentlakásos intézmény. II Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények a hajléktalanok éjjeli menedékhelye és átmeneti szállása kivételével ideiglenes jelleggel, legfeljebb egy éves időtartamra teljes körű ellátást biztosítanak. (Az ellátás, különös méltánylást igénylő esetben, az intézmény orvosának javaslatára, egy alkalommal, egy évvel meghosszabbítható.) Az átmeneti elhelyezési formák a következők: időskorúak gondozóháza, fogyatékos személyek gondozóháza, pszichiátriai betegek átmeneti otthona, szenvedélybetegek átmeneti otthona, éjjeli menedékhely, hajléktalan személyek átmeneti szállása. Megyénkben 14 intézmény, 8 településen, 641 férőhelyen nyújt átmeneti ellátást. (8. sz. táblázat) A szociális törvény értelmében az idősek átmeneti elhelyezését szolgáló intézményt és éjjeli menedékhelyet minden olyan települési önkormányzatnak biztosítania kell, ahol az állandó lakosok száma meghaladja a 10 ezer főt.

10 9 Az idősek átmeneti elhelyezésére 8 településen 229 férőhely áll rendelkezésre. Valamennyit a települési önkormányzatok tartják fenn. Az ellátás biztosításáról 10 önkormányzatnak kell gondoskodnia, de 4 városban Edelény, Sajószentpéter, Sátoraljaújhely, Szerencs még nincs az időskorúak számára gondozóház. Mindegyik településen működik ugyanakkor tartós bentlakásos ellátás, idősek otthona, ahová a jogosult kérelmére legfeljebb 6 hónapi időtartamra ideiglenesen is beutalható, illetve elhelyezhető. Két település (Szikszó és Farkaslyuk) önként vállalt feladatként gondoskodik ezen ellátásról. Éjjeli menedékhely csak a 3 nagyvárosban és Mezőkövesden működik összesen 176 férőhellyel. Ezen ellátásban az önkormányzatok részesedése alacsony, a férőhelyek több mint 2/3-át az ún. nem állami szervezetek tartják fenn. Az ellátás még 6 városban vár megszervezésre. Az átmeneti elhelyezés további formáiról a 30 ezernél több állandó lakosú településeken (Kazincbarcika, Miskolc, Ózd) kell gondoskodni. A fogyatékos személyek átmeneti ellátását egyedül Miskolc város biztosítja, saját fenntartásában, ez év közepétől, mindössze 10 férőhelyen. Kazincbarcika és Ózd városokban ezen ellátás hiányzik. Hajléktalan személyek átmeneti szállása 3 városban (Miskolc, Ózd, Tiszaújváros) működik 226 férőhellyel. Az ellátásban az önkormányzatok részesedése alacsony, a férőhelyek több mint 2/3-át az ún. nem állami szervezetek tartják fenn. A pszichiátriai betegek és a szenvedélybetegek átmeneti elhelyezését szolgáló intézmény egy sem működik megyénkben. Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények ellátási területe egyes hajléktalanokat ellátó intézmények és a fogyatékos személyek gondozóháza kivételével az adott település közigazgatási területe. Az átmeneti elhelyezés kötelezettségét és helyzetét megyénkben az alábbi táblázat foglalja össze:

11 10 Település Idősek gondozóháza Fogyatékos személyek gondozóháza Pszichiátriai Szenvedélybetegek betegek átmeneti otthona Éjjeli menedékhely Hajléktalan személyek átmeneti szállása Miskolc X X Ózd 34 X X X Kazincbarcika 35 X X X 35 X Tiszaújváros 44 X 15 Sátoraljaújhely X X Mezőkövesd Sárospatak 8 X Sajószentpéter X X Edelény X X Szerencs X X Szikszó 10 Farkaslyuk 18 Összesen: Megjegyzés: X kötelezően megszervezendő nem kell biztosítani Az átmeneti elhelyezést nyújtó 14 intézmény 23 ellátási egységet működtet. A települési önkormányzatok tartanak fenn 10 intézményt 17 ellátási egységgel, az egyéb, nem állami szervezetek pedig 4 intézményt 6 ellátási egységgel. Az egyes ellátási egységek közül a szakmai jogszabályban előírt személyi és tárgyi feltételek maradéktalanul csak 5 esetében teljesülnek. A személyi feltételek 16 (ebből 15 a települési önkormányzatok által fenntartott) egységben biztosítottak maradéktalanul. A személyi feltételek közül a szakdolgozói létszám az ellátások 74 %-ánál biztosított, a szakképzettségi arány mindössze két helyen alacsonyabb az előírtnál. A tárgyi feltételek 6 helyen teljesülnek teljes körűen, a többinél egy, vagy az esetek zömében több feltétel hiányzik (pl. akadálymentesség nem biztosított, egy lakóra jutó négyzetméter nem éri el az előírtat, hiányoznak egyes helyiségek stb.) A szociális törvény szerint a személyi feltételek biztosításáról december 31-ig, a tárgyi feltételek biztosításáról december 31-ig szükséges gondoskodni. II Tartós bentlakásos ellátások A szociális törvény a tartós bentlakásos intézmények következő főbb típusait különbözteti meg:

12 11 a) ápolást, gondozást nyújtó intézmény, b) rehabilitációs intézmény, c) lakóotthon. Az ápolást, gondozást nyújtó intézmények az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek teljes körű (napi legalább háromszori étkeztetés, szükség szerint ruházattal, illetve textíliával való ellátás, mentális gondozás, jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátás, valamint lakhatás) ellátásáról gondoskodnak, feltéve, hogy az más módon nem oldható meg. Az ápolást, gondozást nyújtó intézmények: az idősek otthona, a fogyatékos személyek otthona, a pszichiátriai betegek otthona, a szenvedélybetegek otthona, a hajléktalanok otthona. A rehabilitációs intézmények a bentlakók önálló életvezetési képességének kialakítását, illetve helyreállítását szolgálják. Típusai: a fogyatékos személyek, a pszichiátriai betegek, a szenvedélybetegek, a hajléktalan személyek rehabilitációs intézményei. A lakóotthon a fogyatékos személyek (ideértve az autistákat is), a pszichiátriai betegek és a szenvedélybetegek számára nyújt életkorának, egészségi állapotának és önellátása mértékének megfelelő ellátást, biztosítva az önálló életvitelhez szükséges feltételeket. A) Az ellátás formái, típusai megyénkben Megyénkben tartós bentlakásos ellátást 52 intézmény nyújt. (9. sz. táblázat) A rászorulók számára összesen 4604 férőhely áll rendelkezésre, melyen belül emelt szintű ellátás mindössze 392 férőhelyen biztosított. A férőhelyek 95 %-a ápolást, gondozást nyújt, 3,9 %-a a rehabilitációs intézményi férőhelyek aránya, s mindössze 1 % a lakóotthoni ellátás részesedése.

13 12 A tartós bentlakásos férőhelyek ellátási formánkánt, típusonként Férőhely Idősek Fogy. sz. Pszich. b. Szenv.b. Hajl. sz. Fogy. sz. Psz. és sz.b. Hajl. sz. Fogy. sz. Pszich. b. Szenv.b. Ápolás, gondozás Rehabilitáció Lakóotthon A férőhelyek 61 %-a az idősek, 19 %-a a fogyatékos személyek, 18 %-a a pszichiátriai betegek ellátását szolgálja. A szenvedélybetegek és a hajléktalanok ellátási kapacitásának hányada elenyésző (1 1 %). (4. sz. ábra) A férőhelyek több mint felét a megyei önkormányzat, közel 3/10-ét a települési önkormányzatok tartják fenn. Az egyéb nem állami szervezetek (alapítványok, egyesületek, közhasznú társaságok stb.) és az egyházak által fenntartott férőhelyek együttesen nem érik el a 20 %-ot. A tartós bentlakásos férőhelyek megoszlása fenntartók szerint (2003.) 6% 13% 29% 52% Település Megye Egyház Egyéb sz.

14 13 Kizárólag a megyei önkormányzat gondoskodik a pszichiátriai és a szenvedélybetegek ápoló, gondozó otthoni, az értelmi és halmozottan fogyatékos személyek rehabilitációs intézményi, a pszichiátriai betegek lakóotthoni ellátásáról. Meghatározó a szerepe a fogyatékosok ápoló, gondozó otthoni (83 %) és lakóotthoni ellátásában (63 %). (5. sz. ábra) Az intézményhálózat kapacitása, bár folyamatosan bővül, a fajlagos mutatókat tekintve elmarad az országos jellemzőktől, s az ellátás biztosításában részt vállaló egyéb (nem állami és egyházi) fenntartók aránya is alacsonyabb. (7. sz. táblázat). a) Az időskorúak ellátása Az idősek ápolását, gondozását 2792 férőhely szolgálja megyénkben. Az ellátás minden kistérségben biztosított (2. sz. ábra), bár eloszlása nem egyenletes, nem tükrözi megfelelően az ott élők arányát (11. sz. táblázat). Az ellátó kapacitás zöme azonban lakóhelyétől függetlenül minden rászoruló számára elérhető, mivel az intézmények ellátási területe a férőhelyek 89,3 %-át érintően az egész megyére kiterjed, vagy azt meghaladó. Mindössze 2,7 %-a korlátozott egy egy város és vonzáskörzetére, 8 %-a egy egy város közigazgatási területére. A megyei önkormányzat mellett önként vállat feladatként 11 települési önkormányzat működtet idősek otthonát, összességében 1315 férőhellyel. Együttes részesedésük az ellátás biztosításában közel 47 %. (A települési önkormányzatok csak az időskorúak bentlakásos ellátását vállalják fel jelenleg a tartós bentlakásos ellátások közül, a többi korábban is meglévő egyéb célú intézményt már átadták a megyei önkormányzat fenntartásába. Miskolc megyei jogú város is csak az idősek számára hozott létre és működtet férőhelyeket, melyek száma már meghaladja a hatszázat.) Az önkormányzatok mellett az ellátásban a nem állami szervezetek súlya hasonlóan jelentős (46 %), míg az egyházaké mindössze 7 %.

15 14 Az ellátást igénybe vevő időskorúak összetétele az önellátás képessége szerint Képes 884 Részben képes 921 Nem képes 683 Speciális ellátást kell biztosítani azon időskorúak számára, akik esetében dementia körébe tartozó kórkép került megállapításra. Ezen ellátást egyedül a megyei önkormányzat által e célra alapított intézmény biztosítja Encsen. Az ellátás iránti igények azonban a rendelkezésre álló férőhelyek számát jelentősen meghaladják. (A várakozók száma meghaladja a száz főt, miközben az idősek otthonaiban élők között is jelentős az intézmények jelzése szerint több mint 400 fő) ezen intenzív gondozásra rászorulók száma.) b) Fogyatékos személyek ellátása A fogyatékos személyek ellátására 877 férőhely áll rendelkezésre megyénkben. A 8 településen (2. sz. ábra) működő 10 intézmény elsősorban az értelmi fogyatékos személyekről gondoskodik, de ellátnak halmozottan fogyatékos az értelmi fogyatékosság mellett egyéb fogyatékkal élő (látás-, hallássérült, mozgáskorlátozott) személyeket is. Az autista személyek ápolását, gondozását 15 férőhely biztosítja. A férőhelyek túlnyomó többsége ápolást, gondozást nyújt, rehabilitációs intézményi ellátásra 150 férőhely, lakóotthoni ellátásra mindössze 38 férőhely biztosított.

16 15 A férőhelyek ellátási típus szerinti megoszlása 17% 4% Ápolás, gondozás Rehab. Intézmény 79% Lakóotthon A megyei önkormányzat tartja fenn a férőhelyek 85,4 %-át, egyházi fenntartásban 7,4 %-a, egyéb, nem állami szervezetében 7,2 %-a működik. Az intézmények ellátási területe az egész megyére kiterjedő, vagy területi korlátozás nélküli (országos). c) Pszichiátriai betegek ellátása A pszichiátriai betegek tartós bentlakásos ellátása kizárólag a megyei önkormányzat fenntartásában működő 4 intézmény révén biztosított 820 férőhelyen Borsodivánka, Hejőbába, Izsófalva és Ricse településeken. (3. sz. ábra). Az ellátás típusai szerinti megoszlást tekintve megállapítható, hogy a férőhelyek egy, 10 fő számára létrehozott lakóotthon kivételével ápolást, gondozást nyújtanak. A pszichiátriai otthonokon belül egy intézmény, az izsófalvai Pszichiátriai Szakkórház és Betegotthon pszichiátriai betegek otthona részlege speciális feladatot lát el, azon személyekről gondoskodik, akik korábbi alkoholfüggőségük következményeként szorulnak rá ezen ellátásra. Pszichiátriai betegek rehabilitációs intézményi ellátása nem biztosított megyénkben. d) Szenvedélybetegek ellátása A szenvedélybetegek ellátására mindössze egy 50 férőhelyes intézmény működik Dédestapolcsányban a megyei önkormányzat fenntartásában. Ápolást, gondozást az alkoholfüggő időskorúak számára nyújt.

17 16 Nem megoldott így a fiatalabb korosztályok, az egyéb szerfüggő betegek ellátása, a szenvedélybetegek rehabilitációs és lakóotthoni ellátása. e) Hajléktalan személyek ellátása A hajléktalan személyek tartós bentlakásos ellátására is igen kevés férőhely áll rendelkezésre. Mezőkövesden és Miskolcon működik egy egy hajléktalan személyek ápolását, gondozását biztosító intézmény, összesen 35 férőhellyel, és Miskolcon egy, mely 30 férőhelyen rehabilitációs intézményi ellátást nyújt. Mindkét intézményt egyéb, nem állami szervezetek alapították és működtetik. B) Az ellátások személyi és tárgyi feltételei Az intézmények a szakmai rendeletben meghatározott feltételek mellett működhetnek. Az előírások közül a fenntartóknak a személyi és tárgyi feltételekről kell elsődlegesen gondoskodniuk a működés, illetve annak engedélye biztosítása érdekében. Új intézményre (ellátásra) működési engedély csak a feltételeknek való teljes megfelelés esetén adható ki, a már működő intézmények esetében a fenntartók határidőt kaptak azok teljesítésére. A tartós bentlakásos ellátást 52 intézmény 64 ellátó egységben biztosítja. Az előírt személyi és tárgyi feltételeknek a 64 ellátó egységből maradéktalanul csak 21 felel meg. A személyi feltételek két követelményének 41 egység tesz eleget. A szakdolgozói létszám 43, a szakképzettségi arány 51 esetben megfelelő. A tárgyi feltételek 24 egységben biztosítottak teljes körűen, 15-nél csak egy feltétel hiányzik, 6 helyen kettő, 8 helyen három, 12 egységben 4 vagy több. Az esetek nagy hányadában az akadály-mentesítés jelent gondot, és/vagy a zsúfoltság, az egy lakóra jutó, az előírtnál kevesebb négyzetméter, esetenként más is. Fenti előírások mellett több helyen jelent problémát, hogy az épületek korszerűtlenek, állaguk leromlott. Az intézmények különösen az önkormányzatok fenntartásába tartozó, hosszabb ideje működők jelentős része felújításra, rekonstrukcióra szorul. C) Az ellátás iránti igények alakulása A megyénkben működő tartós bentlakásos ellátást nyújtó intézmények kihasználtsága teljesnek tekinthető.

18 17 A nem önkormányzati intézmények körében egyes esetekben a kapacitásnál kisebb mértékű igénybevétel mutatkozik, de ezek nagysága összességében nem jelentős. Az ellátásra várakozók száma az országos tendenciákhoz hasonlóan a férőhelyek növekedésének mértékét meghaladóan nőtt megyénkben, így az ellátási feszültség növekedett. Várakozó Borsod-Abaúj-Zemplén megye Ország összesen Az intézmények által, a várakozókról szolgáltatott adatok szerint év közepén a várakozók száma meghaladta a másfél ezer főt. (Ezen adatok némi fenntartással kezelendők, de mindenképpen alkalmasak következtetések levonására.) Az előző évekhez hasonlóan a várakozók között legtöbben az idősek otthonaiba várják felvételüket (79 %). Kiugróan magas ezen számon belül és további elemzést igényel a Miskolc városban működő idősek otthonaira várakozók száma, mely közel félezer fő. A várakozók jelzett száma a többi ellátotti csoportban reálisnak tekinthető (ezen ellátásokat, vagy azok döntő részét a megyei fenntartású, viszonylag kis számú intézményhálózat biztosítja). A pszichiátriai betegek otthonaiba és a fogyatékosok intézményeibe történő bekerülésre egyaránt mintegy másfélszáz, a szenvedélybetegek otthonába a félszázat meghaladó személy várakozik. A legtöbb várakozót a települési önkormányzatok által fenntartott intézmények jeleztek (49 %), mely összhangban van az előzőekben jelzettekkel, illetve azzal, hogy valamennyi általuk fenntartott intézmény idősek ápolást, gondozást nyújtó otthona. A megyei önkormányzat intézményeibe az összes várakozó 36 %-a kér elhelyezést. Az egyéb, nem állami szervezetek és az egyházak által biztosított ellátásokra közel hasonló mértékben a várakozók 15 %-a esik. Az ellátást igénylők számának, összetételének tendenciáit tekintve az állapítható meg, hogy folyamatosan növekszik a várakozók száma az időskorúak, a fogyatékos személyek és a szenvedélybetegek intézményeinél, s csökkent a pszichiátriai betegek otthonai esetében. Ez összefügg az ezen intézményekben szükségessé vált profiltisztítás végrehajtásával a dementált időskorúakat érintően.

19 18 III. A szociális szolgáltatások fejlesztési szükségletei és feladatai megyénkben A szociális szolgáltatások fejlesztési irányait a szociális törvény jelöli ki. A konkrét megyei feladatok meghatározásának alapja az igények feltárása, de lényeges az ellátórendszer és az azt működtetők közötti eddiginél hatékonyabb kapcsolatok kiépítése is. Az egyes szolgáltatásokra való ráutaltság kialakulása az esetek nagy részében egy folyamat eredménye. Fontos szempont, hogy mindenki a számára az aktuális helyzetében szükséges segítséget kapja meg, egyre ritkább esetben történhessen meg, hogy az alap-, illetve a nappali ellátás hiányában idő előtt ki kell szakadnia megszokott környezetéből, feladnia önálló életvitelét. A fejlesztési feladatoknál a törvényi szabályozás és fenti vezérelv mellett figyelemmel kell lenni arra, hogy: az időskorúak száma várhatóan tovább nő, a fogyatékos személyek, a pszichiátriai betegek jelentős része számára az ellátások bár különböző okokból, de jelenleg nem hozzáférhetőek, növekvő a szenvedélybetegek száma, változik összetételük mind korstruktúrában, mind a függőséget okozó szerek tekintetében, az alapellátások megerősítése, teljes kiépítése hosszú éveket igényel, hatásai lassan érvényesülnek, így a következő, belátható időszakban a bentlakásos ellátások fejlesztésénél a meglévő intézményekben a szakmai előírások teljesítési igénye miatt végrehajtandó férőhelycsökkentések visszapótlását is be kell kalkulálni a jelenlegi hiány mellett. III. 1. A települési önkormányzatok kötelező feladatát képező ellátások III Az alapellátások fejlesztési feladatai Az alapellátó hálózatnak igen jelentős a szerepe: a bentlakásos ellátások indokolatlan, illetve idő előtti igénybevételének megelőzésében, mely az egyén számára is kedvezőbb, humánusabb és költségkímélő is, a bentlakásos ellátásra várakozók számára az elhelyezésig a szükséges segítség megadásában, és bár sajnos egyelőre még nem jellemző a bentlakásos intézményekből kikerülők utógondozásában, illetve az önálló életvitelük segítésében.

20 19 Megyénk településszerkezete, az aprófalvas térségek jelentős aránya sajnos nagymértékben nehezíti az alapellátások kiépítését, hatékony működtetését. A személyes gondoskodások terén a legfontosabb feladatok egyike megyénkben az alapellátás javítása, ezen belül: a működő ellátások megerősítése, szakmai színvonalának, hatékonyságának javítása, a meglévő és szűkös ellátások igényekhez igazodó bővítése, a hiányzó ellátások kiépítése. Az alapellátások túlnyomó többségben az 1000 fő alatti településeken hiányoznak. Az alacsony népességszámú települések saját maguk többnyire nem képesek még az ún. hagyományos ellátások (étkeztetés, házi segítségnyújtás, a családsegítés alapfeladatai) megszervezésére sem. A költségvetési korlátok mellett nagy gondot jelent a megfelelő szakemberek hiánya is. Sajnálatos, hogy az ellátást nem biztosító települések jelentős hányada nem is tervezi a számukra kötelező ellátás biztosítását. Fontos mindezekre tekintettel, hogy a települések fejlesztési feladataikat, elképzeléseiket átgondolják, kidolgozzák a megoldás lehetséges módjait, s a jelenleginél nagyobb mértékben éljenek az összefogásban, a társulásban rejlő lehetőségekkel, hogy az egyes ellátásokat közösen, hatékonyabban tudják létrehozni, működtetni. A házi gondozás hatékonysága terén lényeges szempont az egészségügyi és szociális szolgáltatások összehangolt működése, az idős és/vagy beteg emberek komplex ellátása, a jelzőrendszeres gondozás szélesítése, az otthonápolás kiterjedtebb megszervezése is. III A nappali ellátások fejlesztési feladatai A nappali ellátások a személyes gondoskodás második fokának tekinthetők. Fontos közbenső szerepet töltenek be az alapellátás és a bentlakásos ellátások között. Az ellátások közül az elmúlt időszakban történt megszűnések mellett is az idősek klubjainak hálózata a legjobban kiépített megyénkben, de ez is a települések alig több mint negyedét érinti. Az ellátásra kötelezett 2000 fő feletti település közül 18 nem biztosítja az ellátást, és ebből 10 nem is tervezi.

21 20 A fogyatékosok nappali intézményi ellátásának megszervezése mindössze a három nagyvárosunk kötelezettsége. A hiányzó ellátás létrehozásának szükségességével Kazincbarcika és Ózd város is számol a következő évekre, azonban e három település korántsem képes a nagy kiterjedésű megyében biztosítani a rászorulók számára az ellátást. Az értelmi fogyatékos személyek viszonylag jelentős számára tekintettel indokolt lenne az ellátásnak legalább a kistérségenkénti megszervezése egy egy nagyobb településen. Ennek hiányában a kisebb önkormányzatok nem tudnak eleget tenni azon feladatuknak, illetve törvényi kötelezettségüknek, hogy biztosítsák a rászorultak részére a szakosított ellátásokhoz való hozzájutást. A fogyatékkal született személyek esetében különösen fontos, hogy a számukra szükséges segítséget már a kezdetektől megkapják. Családi keretek között speciális szükségleteik miatt a szakszerű alap- és szakellátás hiányában sajnos általában nem kapják meg az állapotuknak megfelelő, fejlődésükhöz szükséges segítséget, így az esetek jó részében vagy idő előtt bentlakásos intézménybe kerülnek, vagy a szülők halálakor későn kerülnek be, súlyos állapotban. Különös jelentősége van ezért a megye másik végében lévő sátoraljaújhelyi nappali intézmény fennmaradásának, illetve az abban rejlő lehetőségek kihasználásának. A környező kistelepülések önkormányzatai, illetve alapellátása sokat tehetne a rászorulók ellátáshoz juttatása érdekében. Pszichiátriai betegek nappali intézménye az ellátásra kötelezett három település egyikében sem működik, és Miskolc város kivételével nem is tervezik. Működik viszont két jóval kisebb településen (Göncön, és Füzérkomlóson) egy egy ilyen intézmény. Szenvedélybetegek nappali intézménye Ózdon működik, Miskolcon és Kazincbarcikán a következő években kell létrehozni. Mielőbbi megszervezésük a fogyatékosok nappali intézményéhez hasonló módon indokolt lenne. Ebben lényeges lehet az egészségügyi intézmények (pszichiátriai gondozók, addiktológusok) közreműködése. Az elsősorban hajléktalan személyek ellátását szolgáló nappali melegedő a 10 ellátásra kötelezett település közül még 7 helyen nem üzemel. A 10 ezer lakos fölötti kisvárosoknak, ahol még nincs, gondoskodni szükséges létrehozásukról. III Az átmeneti ellátások fejlesztési feladatai Ezen ellátások tekintetében is jelentősek az idősek gondozóháza kivételével megyénk hiányosságai. Az idősek átmeneti elhelyezéséről 8 település gondoskodik, de 4 városunk még nem tett eleget azon kötelezettségének, hogy az ellátást biztosítsa.

22 21 Éjjeli menedékhely 6, hajléktalan személyek átmeneti szállása 1, fogyatékosok átmeneti ellátása 2, pszichiátriai és szenvedélybetegek átmeneti otthona 3 3 ellátásra kötelezett városban vár megszervezésre. Az ellátásokra nem kötelezett települések részéről is jelezték ugyanakkor átmeneti elhelyezést biztosító intézmények létrehozásának szándékát. Időskorúak gondozóházát tervezi Gönc 10, Szendrő 15, Szikszó 45 férőhellyel, Farkaslyuk pedig bővíteni szeretné a meglévő ellátást. Fogyatékos személyek számára Abaújszántó kíván létrehozni gondozóházat kistérségi ellátási területtel fő részére, mely jelentős lépésnek tekinthető a fogyatékos személyek ellátása terén. Az előírt fenti ellátások kiépítése tekintetében a szociális törvény értelmében: december 31-ig kell gondoskodnia Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának a hiányzó két átmeneti elhelyezést nyújtó ellátás (pszichiátriai betegek és szenvedélybetegek átmeneti otthona); december 31-ig = Ózd Város Önkormányzatának az előzők mellett a fogyatékos személyek átmeneti ellátása, = Kazincbarcika Város Önkormányzatának mindhárom fenti ellátás, valamint a hajléktalan személyek átmeneti szállása; = Edelény, Sajószentpéter, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Tiszaújváros és Szerencs városoknak az éjjeli menedékhely megszervezéséről, valamint = az alap- és nappali ellátások biztosításáról a jelzett körbe tartozó további településeknek. III. 2. A megyei önkormányzat kötelező feladatát képező tartós bentlakásos ellátások fejlesztési feladatai A tartós bentlakásos ellátás a települési önkormányzatoknak nem képezi kötelező feladatát, a megyei önkormányzatok és a fővárosi önkormányzat kötelezett ezen ellátásokra. A megyei jogú városoknak azonban saját területükön ezen ellátások közül az idősellátást, valamint előzetes igényfelmérésre alapozva a lakossági szükségletek alapján meghatározott legalább két további intézménytípus feladatait kell biztosítaniuk. A megyei önkormányzatok által fenntartott intézmények ellátási területe azonban az egész megyére kiterjed, a megyei jogú város lakosainak ellátását előzőre hivatkozással nem tagadhatják meg.

23 22 A tartós bentlakásos ellátásokat, azok megszervezését illetően szem előtt kell tartani, hogy ezen intézmények az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek teljes körű ellátását szolgálják. Az elhelyezést követően a legritkább esetben van visszaút. Ezen ellátásra ezt minden érintett szereplőnek szem előtt kell tartania csak akkor kerülhet(ne) sor, ha már az egyéb formák által nyújtható minden lehetőség kimerült, nincs más megoldás, és az érintett érdeke is indokolja az önálló életvitel végleges feladását, a saját otthonától való elszakadást. Az idősek számára biztosított férőhelyek jelenleg megyénkben még nagyon szűkösek az ellátásra várakozók számához képest, akkor is, ha számolunk azzal, hogy egyes esetekben lehetnek párhuzamosan, több intézménybe is benyújtott elhelyezési kérelmek, s ha feltételezhető különösen Miskolc városnál, hogy többen csak később kívánják bejelentett igényük teljesítését. Az idősek otthonai fejlesztésénél a következőkre szükséges figyelemmel lenni: az ellátások területi kiépítettsége nem egyenletes és nem tükrözi vissza az időskorúak térségenkénti arányát (11. sz. táblázat), a korszerűbb, mai kornak megfelelő elhelyezés iránti igény erősödik, de az esetenként jóval drágább szolgáltatásokat sokan nem tudják megfizetni, az alap- és nappali ellátások javulásával, az életszínvonal emelkedésével az ellátás igénybevételére későbbi életkorokban kerül sor, amikor az ápolás, gondozás iránti igény nagyobb, növekszik az időskorúak körében a dementált betegek száma és aránya, akik számára speciális, intenzív ellátást szükséges biztosítani vagy meglévő intézményekben részlegek kialakításával, vagy önálló intézmény létrehozásával. Idősek otthonának létrehozását több települési önkormányzat és egyéb, nem állami szervezet, egyház is tervezi (10. sz. táblázat). A települések egy részét érintően az előzőekben leírtak miatt az elképzeléseket megfontolásra javasoljuk. Ezzel együtt is várhatóan mintegy 500 új férőhely létrehozásával lehet számolni a következő 5 évben. Az átgondolt, megfelelően telepített új férőhelyekre a várakozók számán túl annál is inkább szükség van, mivel a meglévő intézményekben az előírt tárgyi feltételek teljesítése érdekében több mint másfélszáz férőhelyet ugyanezen időszakban fel kell számolni.

24 23 A pszichiátriai betegek ellátását a korábbi években jellemző nagyfokú hiány mérséklődött. Az ápolást, gondozást nyújtó elhelyezés iránti igény csökkent. Az ellátásra várakozók száma nem éri el a 150 főt, ezen belül is a speciális korábbi alkoholfüggőség miatt kialakult rászorultság miatti igény a meghatározó. Meg kell azonban jegyezni, hogy az ezen körbe tartozó intézmények egy kivételével igen zsúfoltak, ezért a következő években a várakozók számával szinte megegyező férőhelycsökkentésre kell, hogy sor kerüljön. Ezt figyelembe véve egy további intézmény létrehozása válhat szükségessé, amennyiben nem csökken a várakozók száma. A pszichiátriai betegek tartós bentlakásos intézményhálózata terén további hiányosságot jelent, hogy ellátásuk egyéb bentlakásos formái egy, a hejőbábai intézményhez szervezett, lakóotthon kivételével nem biztosítottak. Amellett, hogy ezen forma fokozatosan bővítendő a következő években, a rehabilitációs ellátás feltételeit is meg kell teremteni. A pszichiátriai betegek tartós bentlakásos ellátása tekintetében a megyei önkormányzat számít a megyei jogú város partnerként való együttműködésére, az ellátások biztosításában történő szerepvállalására. A szenvedélybetegek tartós ellátását a megyei önkormányzat az előző ellátáshoz hasonlóan egyedül biztosítja. Az 50 férőhelyes intézmény igen zsúfolt, miközben a várakozók száma a kapacitását meghaladja. A szenvedélybetegek megfelelő ellátása érdekében szükség van az ellátókapacitás bővítésére, biztosítva ezzel a várakozási idő lerövidítését, a fiatalabb korosztályok, az egyéb szerfüggő betegek ellátását, s a szenvedélybetegek rehabilitációs, valamint lakóotthoni ellátását. Meg kell oldani a célra alkalmatlan épület kiváltását. A megyei önkormányzat ezen feladat ellátásában is számít Miskolc város, vagy az egyéb, nem állami szervezetek, egyházak közreműködésére. A fogyatékos személyek ellátása is három ellátási típus működtetését igényli. A fogyatékos személyek ellátási feladatát is döntő részben (85 %), bár nem kizárólag a megyei önkormányzat biztosítja. Az ellátásban egyházak és egyéb, nem állami szervezetek vesznek részt, több kisebb intézmény révén. Az ellátóhálózat a következő években bővítésre, korszerűsítésre szorul. Mintegy 80 férőhelyet kell megszüntetni a szakmai rendeletben előírt négyzetméter biztosítása érdekében, s ezzel párhuzamosan gondoskodni kell a hálózat átalakításáról a szakmai követelményeinek megfelelően.

25 24 Az ápolást, gondozást biztosító ellátásban a kieső férőhelyeket visszapótolni, sőt némileg bővíteni szükséges. Emellett részben a rehabilitációs ellátás terhére részben többletkapacitásként további lakóotthonok kialakítása indokolt. E feladatok megvalósításában a már jelenleg is részt vevő más fenntartók közreműködésére továbbra is számít a megyei önkormányzat. Az ellátások fejlesztésénél azonban figyelemmel kell lenni az ellátások igényekhez igazodó területi összefüggéseire. A hajléktalanok tartós bentlakásos intézményi ellátása Miskolcon és Mezőkövesd városban biztosított, 65 férőhellyel. Az intézmények kihasználtak, várakozót azonban nem jeleztek. Az ellátás iránti igények alakulását figyelemmel kell kísérni. IV. A feladatai a szociális ellátások terén IV. 1. A megyei önkormányzat által nyújtott ellátások és szükséges fejlesztési feladatai A megyei önkormányzat a tartós bentlakásos intézményi ellátást jelenleg 16 intézmény fenntartásával 2439 férőhelyen biztosítja. Ezen belül: az ápolás, gondozás keretében = az időskorúakról 820 = a fogyatékos személyekről 575 = a szenvedélybetegekről 50 = a pszichiátriai betegekről 810 a rehabilitációs intézményi ellátásról = fogyatékos személyek részére 150 a lakóotthoni ellátás keretében = a fogyatékos személyekről 24 = pszichiátriai betegekről 10 férőhelyen gondoskodik. Az intézmények zöme rendkívül zsúfolt, korszerűtlen, nem felel meg a szakmai rendeletben előírt tárgyi feltételeknek. Az ellátásra mintegy 600 fő várakozik (kétharmada soron kívüli ellátást igényelne) az alábbi összetételben: a.) időskorúak ellátása ebből: dementált betegek b.) szenvedély betegek 282 fő 63 fő 117 fő

26 25 c.) pszichiátriai betegek ebből: speciális igény d.) fogyatékos személyek 141 fő 115 fő 80 fő E hiány másfélszeresére növekedhet az egy lakóra jutó négyzetméter szakmai rendeletben meghatározottak szerinti biztosítása esetén, ha az életszínvonal és a településeken biztosított alap-, és nappali ellátás nem javul, mely csökkenthetné az ellátás iránti igényeket. E jelentős arányú fejlesztési igény megvalósítását a megyei önkormányzat nem tudja felvállalni, így a fejlesztési feladatokat rangsorolni szükséges a megyei önkormányzat ellátásban betöltött szerepét, feladatát figyelembe véve. A megyei önkormányzat fejlesztéseinek elsődlegesen azokra az ellátási területekre kell irányulnia, ahol nem, vagy csak részlegesen lehet számítani a feladatellátásban más fenntartókra, s ahol a megye lakosságának ellátásában további szakosítás, a hiányzó ellátási formák meghonosítása indokolt. Az időskorúak ellátását tekintve így egy egy intézmény (Bodrogkeresztúr, Borsodnádasd) férőhely megtartására irányuló bővítésétől eltekintve fejlesztésre nem kerül sor, szükséges azonban a férőhelyek egy része terhére a dementált betegek ellátásának bővítése. A fogyatékos személyek ellátása terén jelentős fejlesztések szükségesek, melyek célja egyes intézmények kiváltási igényével is számolva a meglévő férőhelyek megtartásán túl a kapacitás bővítése, ezzel párhuzamosan az ellátási struktúra igényekhez igazítása, korszerűsítése. A pszichiátriai betegek ellátása terén a súlyt elsődlegesen a meglévő intézmények tárgyi feltételeknek való megfeleltetésére szükséges helyezni, mely két intézménynél férőhelycsökkentéssel valósítandó meg, egy esetében az intézmény kiváltásával. Emellett bővítendő a lakóotthoni ellátás, s meg kell teremteni a rehabilitációs ellátás feltételeit. A szenvedélybetegek ellátásának javítása érdekében a meglévő intézmény kiváltásával megoldandó az ellátókapacitás bővítése, biztosítva a fiatalabb korosztályok, az egyéb szerfüggő betegek, valamint a rehabilitálható személyek ellátását. A hajléktalan személyek ellátásai tekintetében a jelentkező igényeket figyelemmel kell kísérni, szükség esetén a későbbiekben döntve az esetleges fejlesztésekről. Idősek Otthona, Bodrogkeresztúr Alapfeladata az idősek számára ápolást, gondozást nyújtó ellátás biztosítása. Az intézmény évtől a Széchenyi grófok halászkastélyában működik.

27 26 Férőhelyeinek száma 50, a kihasználtság teljes. A várakozók száma 15 fő, valamennyi soron kívüli elhelyezést igényel. Az ellátottak közül 35 nő és 15 férfi, 14 fő részben önellátó, 15 fő önellátásra nem képes. A kétszintes intézmény otthonos, bár zsúfolt, a szobák 4 9 ágyasak. Határozott időre, december 31-ig, szóló működési engedéllyel rendelkezik. Az előírt személyi és tárgyi feltételek nem biztosítottak maradéktalanul. Az intézmény főállású dolgozóinak összlétszáma 30 fő, ebből szakdolgozó 15 fő. A személyi feltételek tekintetében 1 szakdolgozói létszám hiányzik; a szakképzettségi arány megfelelő. A heti óraszámban meghatározott munkakörök közül az egészségügyi ellátás a háziorvos által biztosított, mozgásterapeutát is alkalmaz az intézmény, diétás nővér azonban nincs. A tárgyi feltételek közül nem biztosított: az egy főre jutó 6 m 2 lakóterület (jogszabály szerinti kapacitása 43 férőhely), az akadálymentes közlekedés (nincs lift, hiányoznak a kapaszkodók), egyes helyiségek (pl. társalgó, látogatók fogadására alkalmas szoba) hiányoznak. Az intézmény működtetését hosszú távon továbbra is 50 férőhellyel tervezzük. A tárgyi feltételek megteremtése érdekében a következő években alapterületnöveléssel egybekötött rekonstrukció szükséges. Idősek Otthona, Borsodnádasd Alapfeladata az idősek számára ápolást, gondozást nyújtó ellátás biztosítása. Az intézmény a településen belül, kétszintes épületben működik. Korábbi funkciója kórház(i osztály) volt. Férőhelyeinek száma 45, teljes kihasználtsággal működik. A várakozók száma 27 fő, ebből 6 fő igényel soron kívüli elhelyezést. Az ellátottak közül 20 nő és 25 férfi, 20 fő részben önellátó, 9 önellátásra nem képes. A kétszintes intézmény otthonos, bár zsúfolt, annak ellenére, hogy a szobák csak ágyasak. Határozott időre, december 31-ig szóló működési engedéllyel rendelkezik. Az előírt személyi és tárgyi feltételek nem biztosítottak maradéktalanul.

28 27 Az intézmény főállású dolgozóinak összlétszáma 27 fő, ebből szakdolgozó 13 fő. A személyi feltételek tekintetében 2 szakdolgozói létszám hiányzik, a szakképzettségi arány biztosított. A heti óraszámban meghatározott munkakörök közül csak az egészségügyi ellátás biztosított a háziorvos által, mozgásterapeutát és diétás nővért nem alkalmaz az intézmény. A tárgyi feltételek közül nem biztosított: az egy főre jutó 6 m 2 lakóterület, az akadálymentes közlekedés (nincs lift, a főbejáratnál nincs rámpa, hiányoznak a kapaszkodók), egyes helyiségek (pl. látogatók fogadására alkalmas helyiség) hiányoznak. Az intézményben az 50 férőhellyel történő további működtetés érdekében bővítéssel együtt járó rekonstrukció keretében gondoskodni kell a tárgyi feltételek biztosításáról. Idősek Otthona, Ormosbánya Alapfeladata az idősek számára ápoló, gondozó otthoni ellátás nyújtása. Az intézmény épülete vájár iskola kollégiumának épült, lapos tetős, háromszintes. Tömegközlekedési eszközzel jól megközelíthető. Férőhelyeinek száma 150. A kihasználtság 95 % körüli. Az ellátásra egy fő várakozik. Az ellátottak közül 97 nő és 50 fő férfi, 38 fő önellátásra nem képes, 75 fő részben önellátó. Az intézmény még határozatlan időre szóló működési engedéllyel rendelkezik, de az előírt személyi és tárgyi feltételek nem biztosítottak teljes körűen. Az intézmény főállású dolgozóinak engedélyezett összlétszáma 65 fő, ebből szakdolgozó 38 fő. A szakdolgozók létszáma nem éri el a jelenlegi férőhelye szerint számított előírtat, de a ténylegesen működtethető kapacitásához elégséges. A szakképzettségi arány teljes. A heti óraszámban meghatározott munkakörök is betöltöttek a háziorvos és diétás nővér alkalmazásával. Az intézményben jó színvonalú szakmai munka folyik, mely némileg ellensúlyozza a tárgyi feltételekben jelentkező gondokat. A lakószobák 2 4 és 8 ágyasak, zsúfoltak. A tárgyi feltételek közül nem biztosított: az egy főre jutó 6 m 2 lakóterület,