MAGYAR HALTERMELŐK ÉS HALÁSZATI VÍZTERÜLET-HASZNOSÍTÓK SZÖVETSÉGE Budapest, XII. Vöröskő utca 4/b. JELENTÉS a Szövetség és tagjai működésének 2012. évi EREDMÉNYEIRŐL 2013
2
Tartalomjegyzék A HALÁSZAT ÉS A HALTERMELÉS HELYZETE A VILÁGBAN... 5 A HAZAI AKVAKULTÚRA HELYZETE AZ EURÓPAI UNIÓBAN... 7 A MAGYAR HALÁSZATI ÁGAZAT 2012. ÉVI TERMELÉSI EREDMÉNYEI... 8 A SZÖVETSÉG TAGJAINAK 2012. ÉVI TERMELÉSE... 17 FOGYASZTÓI ÁRALAKULÁS... 19 KERESKEDELEM, EXPORT-IMPORT... 24 A SZÖVETSÉG 2012-BEN... 27 MARKETING, HALHÚS FOGYASZTÁS... 33 XXXVIII. ORSZÁGOS HALFŐZŐ VERSENY EREDMÉNYEI... 35 TÁMOGATÁSOK... 36 IVADÉKNEVELŐ TÓGAZDASÁG... 38 MAHAL TAGLISTA 2013. 06. 10... 39 A SZÖVETSÉG SZÉKHELYE ÉS ELÉRHETŐSÉGE... 46 A SZÖVETSÉG TISZTSÉGVISELŐI... 47 3
JELMAGYARÁZAT.. = az adat nem ismert = adatvédelmi korlátok miatt nem közölhető adat - = nincs adat RÖVIDITÉSEK AKI FEAP HAKI Hhtv. HKP HOP KAP MAHAL NACEE MOHOSZ MVH OMÉK SZIE SZNSZ ÚMVP VM - Agrárgazdasági Kutató Intézet - Európai Akvakultúra Termelők Szövetsége - Halászati és Öntözési Kutató Intézet - Halászati és Horgászati Törvény - Halastavi Környezetgazdálkodási Program - Halászati Operatív Program - Közös Agrárpolitika - Magyar Haltermelők és Halászati Vízterület-Hasznosítók Szövetsége - Közép- És Kelet-Európai Akvakultúra Központok Hálózata (Network Of Aquaculture Centres In Central And Eastern Europe) - Magyar Országos Horgász Szövetség - Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal - Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás - Szent István Egyetem - Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége - Új Magyarország Vidékfejlesztési Program - Vidékfejlesztési Minisztérium 4
A halászat és a haltermelés helyzete a világban Az elmúlt évtizedeket tekintve megállapítható, hogy az akvakultúra a világ állattenyésztésen alapuló élelmiszertermelésének leggyorsabban növekvő ágazata. Azonban az európai akvakultúra nem fejlődik olyan mértékben, mint a világ többi részének akvakultúrája. A tengeri és belvízi halfogások már nem növelhetők tovább, ezért a világ népességének halhús iránti keresletét egyre inkább csak az akvakultúrás termelés elégítheti ki. Mára egyértelműen látszik, hogy az akvakultúra sokkal többet jelent, mint egyszerű haltermelés. Jelentősége egyre jobban növekszik, sőt az édesvízi haltermelés az ágazat központi kérdése. Az Európai Unió Egyre nagyobb hangsúlyt fektet a halászati ágazat nemzetgazdaságban betöltött szerepére és mindinkább előkelőbb helyet képvisel a nemzetélelmezésben is. A világ haltermelésének főbb adatai 1. táblázat Termelés 2007 2008 2009 2010 2011 millió tonna Kontinensek belső területeiről Halászat 10,0 10,2 10,4 11,2 11,1 Akvakultúra 30,7 36,0 38,1 36,1 39,0 Összesen a belső területekről 40,7 46,2 48,5 47,3 50,1 Tengerek és óceánok vizéből Halászat 79,9 79,5 79,2 77,7 82,4 Akvakultúra 19,2 16,9 17,6 37,1 39,7 Összes tengeri 99,1 96,4 96,8 114,8 122,1 Halászat összesen 89,9 89,7 89,6 88,9 93,5 Akvakultúra összesen 49,9 52,9 55,7 59,1 78,7 Összes haltermelés 139,8 142,6 145,3 162,1 172,2 Felhasználás Emberi fogyasztás 112,7 119,7 123,6 128,3 130,8 Nem emberi fogyasztás 27,1 22,9 21,8 20,2 23,2 Egy főre jutó fogyasztás (kg) 16,9 17,8 18,1 18,6 18,8 Forrás: FAO A FAO 2011. évi adatai alapján (Kínával számolva) a természetes vízi halászat és az akvakultúra szektorok termelése együttesen mintegy 172 millió tonna világviszonylatban, ez a megelőző évhez képest 6 százalékos növekedést jelent. Ebből az emberiség közel 131 millió tonnát 5
fogyasztott el közvetlenül élelmiszerként, ami hal élősúlyban átlagosan közel 19 kg fogyasztást jelent fejenként. Az elmúlt évek 1 főre jutó éves halfogyasztása folyamatos növekszik, ami leginkább Kína haltermelésének és halfogyasztás megugrásának köszönhető. Az akvakultúrából származó termelés az emberi fogyasztásnak 60 százalékát biztosítja, ami évek óta lassú növekedésű tendenciát mutat. A világ haltermelésének főbb adatai Kína adatai nélkül 2. táblázat Termelés 2007 2008 2009 2010 2011 millió tonna Kontinensek belső területeiről Halászat 7,7 8,0 7,9 8,9 9,3 Akvakultúra 11,0 15,1 16,1 12,6 14,2 Összesen a belső területekről 18,7 20,2 20,8 21,5 23,5 Tengerek és óceánok vizéből Halászat 67,5 67,0 67,2 64,7 68,4 Akvakultúra 7,5 7,6 8,1 13,9 15,5 Összes tengeri 75,0 74,6 75,3 78,6 83,9 Halászat összesen 75,2 75,0 75,1 73,6 77,7 Akvakultúra összesen 18,5 22,7 24,2 26,5 29,7 Összes haltermelés 93,7 94,8 96,1 100,1 107,4 Felhasználás Emberi fogyasztás 73,5 74,3 75,5.... Nem emberi fogyasztás 20,2 20,5 20,5.... Egy főre jutó fogyasztás (kg) 13,7 13,7 13,7.... Forrás: FAO Az utóbbi évek termelése 2010-ig a kínai adatok nélkül gyakorlatilag beállt egy szintre, oly módon, hogy amíg az akvakultúra termelés arányában növekedett, addig a halászat szerepe csökkent a növekvő népesség mellett. A világ haltermelése 2011-ben 7 százalékos emelkedést mutat az egy évvel korábbi évhez képest. Kimutatható hogy akár a kontinensek belső területének haltermelését, akár a tengerek és óceánok termelését nézzük, a növekedés felelőse az akvakultúra szektor. 6
A hazai akvakultúra helyzete az Európai Unióban Hazánk fontos szerepet játszik Európa édesvízi haltermelésében. Ez köszönhető az ország kedvező vízrajzi adottságainak és termelési hagyományainak is. Világviszonylatban évtizedek óta elismert a magyar halgazdálkodás, kiemelten a tógazdálkodás. Az 1970-es években a FAO Magyarországot halászati nagyhatalomként is emlegette Európában. A magyar pontytenyésztést évtizedeken keresztül terjesztették a szakembereink. Kevés olyan édesvízi haltenyésztő ország van a világon, ahol ne vették volna igénybe a magyarországi oktatást, illetve a szakembereink helyszíni munkáit. A sikeres halas múltunk ellenére mára az ágazat mégsem rendelkezik olyan felkészültséggel, hogy a nemzetközi kihívásoknak könnyedén megfelelne. Nehezen igazodik az ágazat a fogyasztói szokások változásához, az értékesítési csatornák alakulásához, a vízierőforrásokért folytatott versenyhez. Nehéz elérni, hogy az itthon megtermelt halak versenyképesek legyenek külföldön, de akár itthon is a tengeri halakkal. A multinacionális kiskereskedelmi láncoknál nagyon gyenge alkupozícióval bírnak a hazai termelők. Főbb európai országok afrikai harcsa termelése 2011-ben Terület Termelt mennyiség tonna ezer USD Bulgária 2 7 Németország 319 957 Magyarország 1 913 6 223 Olaszország 100 444 Hollandia 3 000 4 592 FAO - Fisheries and Aquaculture Information and Statistics Service 3. táblázat Az Európai Unió tagállamai közül, hazánk a 3. legnagyobb étkezési pontytermelő ország 10,8 ezer tonna mennyiséggel Cseh és Lengyelország után. A tógazdaságban termelt ragadozó halak tekintetében Magyarország a második helyen áll a tagállamok között. E fajok termelésére ugyancsak korlátozottan ad módot a jelenlegi technológia, exportjuk azonban minden évben biztos bevételekhez juttatja a termelőket. A hazai afrikai harcsa termelése az EU-n belül 2. helyen állt 2011-ben is ugyanúgy, mint a korábbi években. Ezt a fajt rajtunk kívül csak Hollandiában tenyésztik a legnagyobb mennyiségben. Értékben azonban Hollandiát megelőzve, hazánk jeleskedik a legelőkelőbb helyen. 7
A magyar halászati ágazat 2012. évi termelési eredményei A magyar halászati ágazat magába foglalja a mesterséges tavakban, medencékben történő haltermelést, a természetes vizeken folyó kereskedelmi halászatot és ezen vizek horgászati hasznosításával összefüggő halgazdálkodási tevékenységet egyaránt. 2012-ben a magyar mezőgazdaság GDP-hez való hozzájárulása 3,2 százalék volt. A hazai halászati ágazat (tógazdasági termelés + természetes vízi halfogás) éves étkezési haltermelési értéke 11-12 milliárd forint. Ezzel az értékkel a halászati ágazat étkezési haltermelése nagyon piciny százalékkal járul hozzá a nemzetgazdasági GDP-hez. Jelentősége azonban ezen túlmutat, mivel számos ellátó és kiszolgáló ágazat léte, valamint a teljes rekreációs célú halászat és horgászat, illetve ezek gazdasági teljesítménye ezen a szektoron alapszik. Az ágazatban dolgozók jövedelmi helyzetét jól mutatja, hogy a hazai agrárnépességhez hasonlóan a halászati ágazatban alkalmazásban állók nettó átlagkeresete az elmúlt tíz évben nem érte el a nemzetgazdasági átlag 75 százalékát. Azonban, mindezek ellenére elmondható, hogy a magyar haltermelési szektor volt az egyetlen az agrárgazdaságban, amely a rendszerváltás idején sem vált veszteségessé és meg tudta őrizni értékeit. Szemben a többi állattenyésztési ágazattal, azonban a szervezeti keretek és az értékesítési csatornák átrendeződtek. A halászat fontosabb termelési adatai 4. táblázat Megnevezés 2008 2009 2010 2011 2012 Tógazdaságok és intenzív üzemek Halastó-üzemelt terület (hektár) 24 248 23 967 23 639 24 364 26 083 Étkezési haltermelés (tonna) 15 687 14 825 14 244 16 348 15 133 Természetes vizek és víztározók Hasznosított terület (hektár) 139 515 140 647 140 402 140 998 141 237 Teljes zsákmány (tonna) 7 394 6 364 6 216 7 047 6 717 Ebből étkezési hal (tonna) 7 027 6 098 6 006 6 790 6 294 Összes étkezési hal (tonna) 22 714 20 923 20 250 23 138 21 427 Forrás: AKI és Országos Halászati Adattár 8
5. táblázat A 2012. évi haltermelés országos adatai Megnevezés Terület Megtermelt halmennyiség Megtermelt étkezési halmennyiség hektár tonna Akvakultúra haltermelés a) 26 083 21 460 15 133 Természetesvízi zsákmány b) 141 237 6 717 6 294 Ebből: horgászfogás - 4 741 4 741 Összesen 167 320 28 177 21 427 Forrás: a) Agrárgazdasági Kutató Intézet, b) Országos Halászati Adattár Magyarországon 2012-ben a teljes étkezési haltermelés 21,4 ezer tonna volt, amely 7 százalékkal esett vissza az előző évihez képest. Halastó művelési ágban 37 ezer hektár tóterület szerepelt nyilvántartásban, ebből 26 ezer hektáron haltermelés történt. Az elmúlt év folyamán 50 hektár új halastó létesült és 186 hektár tóterületet rekonstruáltak. Hazánk tógazdasági (akvakultúra) haltermelésének 80 százalékát. évek óta ugyanaz a három régió, Észak-Alföld, Dél-Dunántúl és Dél-Alföld adja. A legtöbb halat Hajdú-Bihar, Somogy, Csongrád és Fejér megyében halászták le. Hazánkban két, egymástól eltérő alapokon nyugvó termelési technológiát alkalmaznak a haltermelésben. Az egyik a tógazdasági haltermelés, melynek tipikus hala a ponty, a másik az intenzív üzemi haltermelés, melynek legnagyobb tömegben termelt halfaja az afrikai harcsa. Ez a két gazdálkodási mód csak néhány esetben kapcsolódik össze, amikor ugyanaz a vállalkozás foglalkozik mind a két területtel. Fő különbség a két termelési mód között, hogy az egyik az időjárás viszontagságainak van alárendelve, addig a másik teljes mértékben előre programozott termelést tesz lehetővé. A hazai haltermelés 76 százalékát a tógazdasági haltermelés teszi ki. Magyarországon a tógazdasági haltermelés a múltban és jelenben egyaránt a mezőgazdaság egyik ágazataként funkcionál. A tógazdasági haltermelés jelentős szerepet játszik a természetes vizek halállománypótlás telepítő anyagának biztosításában, továbbá a horgásztavak mennyiségi és minőségi haligényének kielégítésében is. Az akvakultúrás termelés a hazai igényeket teljes mértékben kielégíti. Minden halfajból termelünk annyit, amennyire szükség van. Tavaink meghatározó halfaja a ponty, amely az étkezési haltermelés 66,5 százalékát teszi ki. A hazai piacok keresett faja, az élő ponty, afrikai harcsa, busa, amur, továbbá a ragadozó fajok is kedveltek. Halexportunk 2012-ben is követte az utóbbi évek tendenciáját, mivel az mennyiségben és értékben is nagymértékben növekedett. 9
6. táblázat Tógazdasági és Intenzív üzemi haltermelés Tógazdasági Intenzív üzemi Tógazdasági+intenzív Év haltermelés haltermelés termelés összesen tonna bruttó étkezési bruttó étkezési bruttó étkezési 2008 20 071 13 735 2 461 1 952 22 531 15 687 2009 19 927 13 027 2 066 1 798 21 993 14 825 2010 18 559 12 306 2 115 1 938 20 674 14 244 2011 20 250 14 281 2 336 2 067 22 586 16 348 2012 19 111 13 163 2 349 1 970 21 460 15 133 Forrás: Agrárgazdasági Kutató Intézet Az akvakultúra haltermelés változása 2002-2012 1. ábra tonna 24 000 22 000 20 000 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 0 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 étkezési hal (tonna) tenyész hal (tonna) Forrás: Agrárgazdasági Kutató Intézet 10
7. táblázat A 2012. évi tógazdasági haltermelés szektoronként Szektor Állami gazdálkodó szervezetek Mezőgazdasági szövetkezetek Üzemelő tóterület Lehalászott halmennyiség 1 hektárra jutó bruttó hozam hektár tonna kg 1 hektárra jutó szaporulat 3 968 3 212 809 485,2 1 108 412 372 242,4 Halászati szövetkezetek 366 231 631 505,5 Horgász szervezetek 928 728 784 393,6 Más társas vállalkozások 16 920 12 596 744 497,8 Egyéb 2 792 1 931 692 480,0 Összesen 26 083 19 111 733 479,5 Forrás: Agrárgazdasági Kutató Intézet A tavak közel 40 százaléka bérleti jogviszonyban van. 2012-ben 251 telephelyen 221 db cég termelt pontyot az egyéb halfajok mellett. Ezen felül csak pontyos tógazdaság 48 telephelyen üzemelt, ami 44 db vállalkozásnak tudható be. A pontyot termelő gazdaságok 83 százaléka magán tulajdonban lévő kisebb vállalkozások. Az ő kezükbe koncentrálódik az országosan üzemelő területek 77 százaléka. Az állami tulajdonban lévő vállalkozások az üzemelő tóterületének 17 százalékos részarányával a második helyen állnak. Különböző horgász szervezetek, mint például horgász egyesületek, szövetségek 16 százalékot képviselnek az akvakultúra vállalkozásokból, a működő halastavaik alig 4 százaléka az országos tóterületnek. A legkisebb részaránnyal akár a vállalkozások számát, akár a vízterületet-arányát nézve a nemzeti parkok, termelői érdekképviseleti szervek, önkormányzatok és alapítványok rendelkeznek. 11
8. táblázat Tógazdasági haltermelés mutatói Megnevezés 1 hektárra jutó bruttó haltermelés 1 hektárra jutó szaporulat 1 hektárra jutó étkezési haltermelés 2008 2009 2010 2011 2012 kg 2012/2011 % 827 807 785 831 733 88,2 522 539 466 526 479 91,0 566 600 520 586 505 86,2 Forrás: Agrárgazdasági Kutató Intézet Az elmúlt éveket tekintve az étkezési halak előállításában csökkenő tendencia mutatkozik (csak 2011-ben volt 15 százalékos emelkedés). A tógazdaságok és intenzív haltermelő üzemek 21,4 ezer tonna halat termeltek 2012-ben, ebből az étkezési hal mennyisége 15,1 ezer tonna, mely az előző évhez képest 9 százalékkal csökkent. Az étkezési pontytermelés 8 százalékkal marad el a 2011-es évtől. Az 1 hektárra jutó összes szaporulat 479 kg, az 1 hektárra jutó pontyszaporulat 377 kg. A megtermelt ragadozó halak mennyisége 2 százalékkal kevesebb az előző évihez képest. A csuka lehalászása 38 százalékkal, a fogassüllő 13 százalékkal csökkent, a harcsa pedig 20 százalékkal emelkedett. Év Pontytermelés mutatói Ponty kihelyezés Ponty bruttó hozam Ponty nettó hozam kg/hektár 9. táblázat Súlynövekedési hányados 2008 236 634 397 2,7 2009 294 645 412 2,2 2010 265 638 372 2,4 2011 245 644 399 2,5 2012 204 581 377 2,8 Forrás: Agrárgazdasági Kutató Intézet 12
A 2012. évi étkezési haltermelés faji megoszlása 10. táblázat Halfaj tonna megoszlás % az előző év %-ában Ponty 9 985 66,5 92,4 Amur 502 3,3 69,8 Fehér busa 1 681 11,1 108,8 Pettyes busa 81 0,5 118,8 Harcsa 225 1,5 128,7 Süllő 44 0,3 95,5 Compó 6 0,0 76,5 Csuka 34 0,2 40,9 Egyéb nemes hal 30 0,2 125,9 Vadhal 575 3,8 71,4 Pisztráng 45 0,3 102,7 Afrikai harcsa 1 852 12,2 96,8 Tokféle 38 0,3 74,8 Egyéb 35 0,2 59,1 Összesen 15 133 100,0 92,6 Forrás: Agrárgazdasági Kutató Intézet 2. ábra 2012. évi étkezési haltermelés faji megoszlása Afrikai harcsa Vadhal 12% 4% Harcsa 1% Egyéb 2% Ponty 67% Fehér busa 11% Amur 3% Forrás: Agrárgazdasági Kutató Intézet 13
Intenzív haltermelő üzemek termelése 2012-ben 11. táblázat Lehalászott anyag darab kg Anya állomány 1 700 3 490 Pisztráng Növendék állomány 150 000 23 000 Év során értékesített étkezési hal 147 890 45 144 Összesen - 71 634 Anya állomány 1 028 5 189 Afrikai harcsa Növendék állomány 351 572 223 973 Év során értékesített étkezési hal 1 058 650 1 851 704 Összesen - 2 080 866 Anya állomány 867 3 695 Tokféle Növendék állomány 144 384 118 146 Év során értékesített étkezési hal 144 760 37 914 Összesen - 159 755 Anya állomány 120 486 Egyéb Növendék állomány 20 560 1 042 Év során értékesített étkezési hal 37 500 35 200 Összesen - 36 728 Intenzív termelés összesen - 2 348 983 Ebből: étkezési hal - 1 969 962 Forrás: Agrárgazdasági Kutató Intézet Intenzív rendszert 2012-ben 14 haltermelő üzem 15 telephellyel működtetett különböző halfajok tartására. Az étkezési haltermelés 1970 tonna volt, amely a megelőző évhez képest 5 százalékkal esett vissza. Az intenzív haltenyésztés 89 százalékát az afrikai harcsa teszi ki, de termelnek még tokféléket, pisztrángot és egyéb halfajokat is a zárt rendszerben. 14
A természetes vizek és víztározók halzsákmánya 2012-ben 12. táblázat Szektor hektár Nemes hal Fehér hal Összesen ebből: étkezési célra tonna Balaton- Kis-Balaton 62 842 159 122 281 251 Egyéb állami 3 884 432 4 436 433 Mezőgazdasági Szövetkezetek 3 860 2 14 16 16 Önkormányzatok 1 847 0,2 0,1 0,3 0,3 Halászati szövetkezetek, Kft.-k 32 428 618 287 905 704 Horgász szervezetek 32 976 - - - - üzemi halászat - 203 48 251 96 horgász zsákmány - 3 619 1 122 4 741 4 741 Kistermelők 3 573 70 17 87 53 Összesen 141 237 5 103 1 614 6 717 6 294 2011. évi mutatók 140 989 5 461 1 587 7 047 6 790 2012/2011 (%) 99,82 107,01 98,32 104,91 107,88 Forrás: Halászati és Öntözési Kutató Intézet Természetes vizeinken jelenleg a halászati hasznosítás jelentősége csökken, és a horgászhasznosítás kerül egyre inkább előtérbe. Az ökológia, a társadalmi és gazdasági fenntarthatóság szempontjából azonban az a kedvező, ha vizeinken eltérő súllyal, de mindkét hasznosítási típus jelen van. Így a halászati erőforrások horgászati hasznosítása mellett a jövőben egy hatékonyan szabályozott kereskedelmi halászat biztosíthatja a megfelelő faj szerkezet fenntartását és a lakosság friss és ellenőrzött természetes vízi haltermékekkel történő ellátását. A természetes vizeken a rekreációs célú (horgászati) halászati hasznosítás játssza a meghatározó szerepet, amely mellett a kereskedelmi halászat csak kiegészítő, állományszabályozó szerepet tölt be. A természetes vizekről és víztározókról jelentett halfogásból 4 741 tonnát (71%) tett ki a horgászok zsákmánya. A természetes vízi halászatot folytató vállalkozások egy része tógazdasági tevékenységet is folytat és a halászati engedélyt kiváltók egy része nem főállásban végzi ezt a tevékenységét. A tógazdasági haltermelés fontos szerepet tölt be a természetes vizek halasításához szükséges tenyészanyag (közöttük védett és veszélyeztetett fajok) előállításában. 15
16 A horgászat és a kereskedelmi halászat részesedése a Duna folyó vízrendszerének halzsákmányából 13. táblázat 2011 2012 Halfaj Horgászat Halászat Horgászat Halászat kg % kg % kg % kg % Ponty 342 992 46,4 18 911 12,3 30 4691 43,9 7 680 7,1 Amur 61 505 8,3 2 336 1,5 54 806 7,9 1 732 1,6 Busa 785 0,1 3 479 2,3 763 0,1 4 323 4,0 Ragadozó 95 912 12,9 13 720 9,0 87 055 12,6 10 665 9,9 Egyéb nemes hal 27 517 3,7 12 731 8,3 31 246 4,5 5 601 5,2 Összes nemes hal 528 710 71,4 51 176 33,4 478 561 69,0 30 001 27,8 Egyéb halfaj 212 135 28,6 101 941 66,6 215 096 31,0 77 749 72,1 Összes fogás 740 846 100,0 153 117 100,0 693 952 100,0 107 898 100,0 Forrás: Halászati és Öntözési Kutató Intézet A Duna, illetve a Tisza folyó és vízrendszereinek 13. és 14. táblázatban bemutatott horgász illetve kereskedelmi halászatból az alábbi következtetéseket vonhatjuk le: a Duna esetében mindkét évben megállapítható, hogy az összes nemes hal fogása horgászzsákmánynál 69-71 százalék, míg a halászatban 28-33 százalék. A Tiszánál ilyen jelentős eltérés nem mutatkozik, de az arány ott is a horgászfogásnál jelentősebb. Szembe tűnő még az ökológiai célú busa fogási adata. Vélhetően a Tisza busa állománya jelentősebb a Duna folyóénál. Ezt látszanak igazolni a fogási adatok: Duna horgászfogás: 763 785 kg, halászfogás: 3 479 4 323 kg Tisza horgászfogás: 2 690 4 212 kg, halászfogás: 39 713 56 099 kg Megállapítható, hogy a vizsgált két folyó vízrendszerén a Duna esetében mintegy ötszöröse, míg a Tiszánál tizennégyszerese a halászfogás a horgászfogásnak. Ebből fontos azt a tanúságot levonni, hogy ahol szükséges az ökológiai célú fogás, erre csak a folyamatosan végzett halászat képes. A horgászat és a kereskedelmi halászat részesedése a Tisza folyó vízrendszerének halzsákmányából 14. táblázat 2011 2012 Halfaj Horgászat Halászat Horgászat Halászat kg % kg % kg % kg % Ponty 324 414 36,5 30 696 9,7 345 290 41,4 41 740 11,1 Amur 58 301 6,6 6 208 2,0 60 793 7,3 5 152 1,4 Busa 4 212 0,5 56 099 17,7 2 690 0,3 39 713 10,6 Ragadozó 181 470 20,4 62 368 19,6 152 755 18,3 58 470 15,6 Egyéb nemes hal 17 069 1,9 8 607 2,7 17 083 2,1 9 695 2,6 Összes nemes hal 585 466 65,9 163 977 51,7 578 611 69,4 154 770 41,3 Egyéb halfaj 302 553 34,1 153 438 48,3 254 596 30,6 219 579 58,7 Összes fogás 888 018 100,0 317 414 100,0 833 207 100,0 374 349 100,0 Forrás: Halászati és Öntözési Kutató Intézet
A Szövetség tagjainak 2012. évi termelése A tógazdasági haltermelés megoszlása 15. táblázat Tenyész- Étkezési hal Étkezési Termelés Év hektár hal Ponty Amur Busa Ragadozó Egyéb tonna összesen összesen 2008 17 421 4 605 7 914 421 1 416 174 477 10 402 15 007 2009 17 204 5 332 7 873 371 1 473 203 503 10 422 15 754 2010 9 230 2 642 4 092 204 461 80 257 5 095 7 737 2011 10 250 2 454 4 776 346 821 97 268 6 309 8 763 2012 9 439 2 266 4 457 223 852 130 285 5 947 8 213 Forrás: Agrárgazdasági Kutató Intézet 1 hektárra jutó tógazdasági haltermelés 16. táblázat Tenyész- Étkezési hal Étkezési Termelés Év hektár hal Ponty Amur Busa Ragadozó Egyéb kg összesen összesen 2008 17 421 881 649 35 116 14 39 853 861 2009 17 204 1 033 654 31 122 17 42 865 916 2010 9 230 954 633 32 71 12 40 789 838 2011 10 250 798 666 48 114 14 37 879 855 2012 9 439 800 675 34 129 20 43 900 870 Forrás: Agrárgazdasági Kutató Intézet 17. táblázat A tógazdasági haltermelés kihelyezési és takarmány felhasználási adatai Év hektár Felhasznált Kihelyezés takarmány, keményítőérték Összes Ebből: Ponty tonna kg/hektár tonna kg/hektár tonna kg/hektár 2008 17 421 22 101 1 268 5 507 316 4 193 240 2009 17 204 22 880 1 329 5 249 305 4 119 239 2010 9 230 14 609 1 582 2 892 313 2 415 261 2011 10 250 14 073 1 373 2 785 272 2 317 226 2012 9 439 14 447 1 530 2 610 277 2 116 224 Forrás: Agrárgazdasági Kutató Intézet 17
Kihelyezési aránya 18. táblázat Halfaj 2008 2009 2010 2011 2012 % Ponty 76,1 78,4 83,3 83,2 81,1 Amur 4,0 3,6 3,8 4,4 3,8 Busa 16,4 13,1 8,0 9,5 11,1 Ragadozó hal 2,0 3,0 4,0 2,2 3,0 Egyéb 1,5 1,9 1,0 0,7 1,0 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Forrás: Agrárgazdasági Kutató Intézet Tenyészhal termelés alakulása 2008-2012 19. táblázat Megnevezés 2008 2009 2010 2011 2012 ezer db % ezer db % ezer db % ezer db % ezer db % Ponty egynyaras 18 421 84,9 23 355 83,6 8 272 89,0 7 504 89,5 11 245 93,6 Amur egynyaras 1 421 6,5 1 053 3,8 427 4,6 377 4,5 421 3,5 Busa egynyaras 1 441 6,6 3 125 11,2 269 2,9 213 2,5 195 1,6 Ragadozó egynyaras Egynyaras ivadék összesen 420 1,9 405 1,4 331 3,6 288 3,4 155 1,3 21 703 100,0 27 938 100,0 9 299 100,0 8 382 100,0 12 016 100,0 Ponty kétnyaras 5 749 83,9 6 643 82,7 4 493 88,7 4 100 90,4 3 265 89,1 Amur kétnyaras 326 4,8 356 4,4 170 3,4 143 3,2 134 3,7 Busa kétnyaras 669 9,8 924 11,5 309 6,1 191 4,2 172 4,7 Ragadozó kétnyaras Kétnyaras tenyész összesen Forrás: Agrárgazdasági Kutató Intézet 106 1,5 112 1,4 96 1,9 99 2,2 94 2,6 6 850 100,0 8 035 100,0 5 068 100,0 4 533 100,0 3 665 100,0 18
Fogyasztói áralakulás A hazai halászat sajátossága értékesítési szempontból, hogy az összes megtermelt piaci ponty mintegy 33-35 százaléka decemberben (karácsonyi időszakban) kerül értékesítésre. Az étkezési ponty 30 százaléka kereskedelmi láncokon, hipermarketeken (Tesco, Cora, Auchan, Metro) keresztül kerül a fogyasztókhoz. Az elmúlt évek néhány haltermék piaci és kereskedelmi fogyasztói árának elemzésekor megállapítható, hogy a pesti és vidéki halpiacokon semmi nem indokolja az év közbeni halár változásokat. Akár az élő ponty akár egyéb haltermékek esetében évenként stabilan beállt árakon értékesítenek a kofák. A megfigyelt kereskedelmi láncok fogyasztói árainál nem mutatható ki a stabil ár. A hipermarketek egymást versenyeztetve akcióikkal nyomott árra kényszerítik a halbeszállítókat is, ezzel piaci zavarokat előidézve a termelőknél. Ez a húsvéti és karácsonyi ünnepektől függetlenül, - bár akkor jellemzően -, az év teljes egészében megfigyelhető. Az élő ponty húsvét körüli árai általában magasabbak valamelyest, mint a karácsonyi árak. Az élő hal esetében évközben legtöbbször a Tesco akciózza le árait. Jellemzően a 2012 nyaráig működő Coránál fordult elő, hogy az akciósnak hirdetett élő ponty, a többi kereskedelmi lánc bevásárlóközpontjaihoz képest még akciósan is többe került náluk. Megjegyzés: 2012 augusztusától, a Cora áruházakat felvásárolta az Auchan Magyarország Kft, így a kieső Cora áruház halas standja helyett a továbbiakban a Metro kereskedelmi Kft. budaörsi áruházában történik hal árfigyelés. Az egyik legdrágább termék a vizsgált körbe bevont termékek közül a friss lazacfilé. Ez a Budaörs környéki hipermarketekben talál legtöbb vásárlóra. 19
Az élő ponty bruttó fogyasztói árának alakulása 2011-ben 20. táblázat Hét Fogyasztó piacok Kereskedelmi láncok Bp. Fővám Bp. Lehel Székesfehérvár Auchan Tesco budaörsi budaörsi Kecske-mét Pécs Győr téri csarnok téri csarnok HUF/kg 3. hét 1050 980 950 1095 1000 990 999 999 999 12. hét 1050 980 950 1050 1000 990 999 999 999 13. hét 1050 980 950 1050 1000 990 749** 1 000 799 18. hét 1050 980 950 1050 1000 990 999** 749** 899** 22. hét 1050 980 950 1050 1000 990 999** 799** 899** 26. hét 1050 980 950 1050 1000 990 899** 849** 779** 30. hét 1050 980 950 1050 1000 990 990** 849** 899 33. hét 1050 980 950 1050 1000 990 999** 899** 899 37. hét 1050 980 950 1050 1000 990 999 849** 779 42. hét 1050 980 950 1050 1000 990 789** 789 779** 46. hét 1050 980 950 1050 1000 990 899** 899** 799** 50. hét 1050 980 950 1050 1000 990 649** 650** 759 török-bálinti Cora 51. hét 1050 980 950 1095 1000 990 649** 649** 749** ** Akciós ár Forrás: Agrárgazdasági Kutató Intézet 20
Az élő ponty bruttó fogyasztói árának alakulása 2012-ben 21. táblázat Hét Bp. Fővám téri csarnok Bp. Lehel téri csarnok Fogyasztó piacok Kereskedelmi láncok Pécs Győr Debrecen budaörsi Auchan budaörsi Tesco Kecskemét Székesfehérvár törökbálinti Cora budaörsi Metro HUF/kg 3. hét 1 050 980 950 1 050 1 000 990-959** 899** 899** - 8. hét 1 050 980 950 1 050 1 050 990-1 039 949** 899-13. hét 1 050 980 950 1 050 1 050 990 1 050 1 049** 999** 899** - 14. hét 1 050 980 950 1 050 1 050 990 1 050 799** 849** 899-21. hét 1 051 980 950 1 090 1 050 990 1 050 769** 999 999-25. hét 1 051 980 950 1 090 1 050 1 010 1 099 1 049 1 099 790-29. hét 1 050 980 950 1 090 1 050 1 010 1 099 1 049 1 099 899-34. hét 1 050 980 950 1 090 1 050 1 010 1 099 1 049 1 149-1 015 38. hét 1 050 980 950 1 090 1 050 1 010 1 099 898** 1 149-1 015 42. hét 1 051 980 950 1 090 1 050 1 010 1 099 940 1 149-888** 47. hét 1 051 980 950 1 090 1 050 1 010 1 099 1 049 1 149-799** 50. hét 1 051 1 050 950 1 090 1 050 1 010 1 099 749** 749** - 808 51. hét 1 051 1 050 950 950 1 050 1 010 1 099 745 749-799** ** Akciós ár Megjegyzés: 2012-ben a Cora kivonult Magyarországról, ezért a 34. héttől a Metro adataival bővült az adatgyűjtés. Forrás: Agrárgazdasági Kutató Intézet 21
Élő ponty és pontyszelet fogyasztói ár alakulása húsvét hetében 3. ábra Ft/kg 2 000 1 800 1 600 1 400 1 200 1 000 800 600 400 200 0 2008 2009 2010 2011 2012 2008 2009 2010 2011 2012 élő ponty pontyszelet Fővám téri csarnok Székesfehérvár budaőrsi Auchan Forrás: Agrárgazdasági Kutató Intézet 4. ábra Élő ponty és pontyszelet fogyasztói ár alakulása az 51. héten 1800 1600 Ft/kg 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 2008 2009 2010 2011 2012 2008 2009 2010 2011 2012 élő ponty pontyszelet Fővám téri csarnok Székesfehérvár budaőrsi Auchan budaőrsi Tesco Forrás: Agrárgazdasági Kutató Intézet 22
Tóparti halárak (évi átlag, nettó Ft/kg) 22. táblázat Halfaj 2007 2008 2009 2010 2011 Tavi hal Ponty 510 500 500 500 500 Amur 430 470 480 450 495 Fehér Busa 170 170 220 210 220 Pettyes Busa 170 170 190 220 225 Harcsa 880 1 050 1 070 1 160 1 175 Fogassüllő 1 430 1 540 1 470 1 690 1 980 Compó 1 370 1 520 1 400 1 210 1 470 Csuka 870 1 000 1 020 1 250 1 290 Kősüllő 1 300 1 500 1 400 1 350 1 500 Egyéb 450 250 270 290 310 Intenzív Szivárványos Pisztráng 750 1 150 1 230 1 200 1 300 Afrikai Harcsa 620 550 620 700 650 Angolna 500 1 250 750 1 080 3 000 Tokfélék 800 1 200 1 150 2 000 2 500 Egyéb 450 450 450.... Természetes víz Kecsege 970 1 450 1 000 1 670 1 600 Márna 500 500 425 500 600 Balin 450 400 400 420 500 Forrás: MAHAL (HALTERMOSZ), VM EHVF Halgazdálkodási és HOP Irányító Hatósági Osztály 23
Kereskedelem, Export-import Hazánk gazdaságilag legfontosabb halfaja a ponty, mely az éves haltermelésünkből 71 százalékkal részesedik. Szerepe meghatározó a tógazdaságokban, a víztározók és a holtágakban, illetve egyéb élővizek halgazdálkodásában is. A horgászok zsákmányának is 73 százalékát ez a halfaj teszi ki. A magyar halászati szektor 2012-ben szinte csak hazai piacon értékesített 22-24 ezer tonna halat, aminek termelési értéke 12-17 milliárd forint körüli. A hazai termelésű hal jelentős hányada élve kerül értékesítésre. A hazai piacok keresett halai az élő ponty, afrikai harcsa, busa, amur és a ragadozó fajok. Élőhal exportunkból a ponty 21 százalékkal részesül, melynek 100 százaléka az EU országokba irányul. A ponty után tógazdaságainkban a második legjelentősebb hal a busa (fehér és pettyes busa, illetve ezek fajhibridjei), mely a tógazdasági termelés 10 százalékát adja. Tógazdasági termelésünk 3 százalékát, természetes vízi halfogásunk 9 százalékát teszik ki a ragadozó halak. Hal és halászati termékek exportja és importja 23. táblázat Export Import Megnevezés 2011 2012 2011 2012 tonna ezer tonna ezer tonna ezer Tonna ezer Élő hal 2 310 5 019 4 228 8 325 308 877 878 2 019 Hal frissen vagy hűtve 147 232 171 1 074 365 1 627 584 2 912 Fagyasztott hal 1 100 1 709 144 338 2 900 5 329 1 783 4 297 Halfilé és más halhús frissen, hűtve vagy fagyasztva 75 301 770 3 799 5 999 15 045 5 637 15 443 Szárított, sózott, pácolt vagy füstölt hal, halliszt, dara 2 13 5 47 118 1 074 216 1 732 Rák frissen, hűtve, fagyasztva, tartósítva 8 38 21 109 338 1 891 645 3 061 Puhatestű frissen, hűtve, fagyasztva, tartósítva 155 1 014 118 554 671 3 139 284 1 130 Elkészített vagy konzervált hal, kaviár 177 382 332 1 168 9 584 27 410 9 394 29 639 Elkészített vagy konzervált rák és más gerinctelen víziállat 62 943 49 714 403 2 057 265 1 657 Összesen 4 037 9 651 5 838 16 129 20 684 58 450 19 685 61 891 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 24