A környezetjog egyes területei TERMÉSZETVÉDELEM
1996/LIII. Sz. törvény I. rész: Általános rendelkezések II. rész: A természeti értékek és természeti területek általános védelme III. rész: Természeti területek és értékek kiemelt oltalma IV. rész: A természet védelmének tervezési és szervezeti rendszere V. rész: A természet védelmének tulajdoni és gazdasági alapjai VI. rész: A természetvédelem eljárásjogi szabályai és szankciói A természetvédelmi törvény célja a természeti értékek és területek, tájak, valamint azok természeti rendszereinek, biológiai sokféleségének általános védelme, megismerésének és fenntartható használatának elősegítése, továbbá a társadalom egészséges, esztétikus természet iránti igényének kielégítése; a természetvédelem hagyományainak megóvása, eredményeinek továbbfejlesztése, a természeti értékek és területek kiemelt oltalma, megőrzése, fenntartása és fejlesztése.
Mire vonatkozik? a természeti értékek és területek állapotának értékelése, megóvása, fenntartása, helyreállítása, fejlesztése, a magyar részről elfogadott nemzetközi szerződésekkel összhangban, az élővilág és élőhelyei, a biológiai sokféleség, a természeti rendszerek, természeti erőforrások védelmezése és működőképességük fenntartása, az állam, a természetes és jogi személyek, valamint más szervezetek természet védelmével kapcsolatos jogainak és kötelezettségeinek meghatározása, a természet védelméhez fűződő érdekek érvényesítése, különösen a gazdasági, pénzügyi, oktatásügyi politika és szabályozórendszer kialakítása, a természet védelmével kapcsolatos nyilvántartási, megelőzési, tervezési, szabályozási, hatósági, valamint természetvédelmi kezelési tevékenységek, a természet védelmével kapcsolatos kutatási, bemutatási, oktatási, nevelési, ismeretterjesztési és tudományos tevékenység szakmai irányítása és támogatása, a természet védelme felelősségi rendszerének meghatározása, a természet védelme intézményrendszerének kialakítása, fejlesztése során.
További feladatok a kiemelt oltalmat igénylő, föld-, víz-, növény- és állattani, tájképi, kultúrtörténeti szempontból, illetőleg más közérdekből kiemelt védelemre érdemes természeti értékek és területek körét megállapítsa; a védett természeti értékeket és a védett természeti területeket veszélyeztető jelenségeket feltárja; a védett természeti értékek és a védett természeti területek károsodását megelőzze, elhárítsa, a bekövetkezett károsodását csökkentse vagy megszüntesse; a védett természeti értékeket és a védett természeti területeket a jelen és a jövő nemzedék számára megőrizze, azokat szükség szerint helyreállítsa, fenntartásukat, fejlődésüket biztosítsa. Hatály Kiterjed valamennyi természeti értékre és területre, tájra, továbbá a velük kapcsolatos minden tevékenységre, valamint a nemzetközi egyezményekből és együttműködésből fakadó természetvédelmi feladatokra, kivéve, ha nemzetközi egyezmény másként rendelkezik. A természetvédelemmel összefüggő e törvényben nem szabályozott kérdésekre, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kt.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
Fogalmak a) természeti érték; a természeti erőforrás [Kt. 4. c) pont], az élővilág és a fennmaradásához szükséges élettelen környezete, valamint más - e törvényben meghatározott -, természeti erőforrásnak nem minősülő környezeti elem [Kt. 4. a) pont], beleértve a védett természeti értéket is; b) természeti terület; valamennyi olyan földterület, melyet elsősorban természetközeli állapotok jellemeznek c) természetes állapot; az az élőhely, táj, életközösség, melynek keletkezésében az ember egyáltalán nem, vagy - helyreállításuk kivételével - alig meghatározó módon játszott szerepet, ezért a benne végbemenő folyamatokat többségében az önszabályozás jellemzi d) természetközeli állapot; e) védett természeti érték /természetvédelmi érték f) élő szervezet (élőlény); g) védett természeti terület; h) Natura 2000 terület (európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű terület; i) élőhely; j) biológiai sokféleség; k) természeti (ökológiai) rendszer; l) életközösség (társulás; m) fenntartható használat (hasznosítás; n) természetkímélő megoldás (természetkímélő gazdálkodás; p) egyed (példány); q) natúrpark
Alapelvek (4) Minden természetes és jogi személy, valamint más szervezet kötelessége a természeti értékek és területek védelme. Ennek érdekében a tőlük elvárható mértékben kötelesek közreműködni a veszélyhelyzetek és károsodások megelőzésében, a károk enyhítésében, következményeik megszüntetésében, a károsodás előtti állapot helyreállításában. A természeti értékek és területek csak olyan mértékben igénybe vehetők, hasznosíthatók, hogy a működésük szempontjából alapvető természeti rendszerek és azok folyamatainak működőképessége fennmaradjon, továbbá a biológiai sokféleség fenntartható legyen.
A természet védelméhez fűződő érdekeket a nemzetgazdasági tervezés, szabályozás, továbbá a gazdasági, terület- és településfejlesztési, illetőleg rendezési döntések, valamint a hatósági intézkedések során figyelembe kell venni. Magyarország a természet védelme érdekében együttműködik más államokkal és nemzetközi szervezetekkel, illetve nemzetközi természetvédelmi szerződések részesévé válik. A Magyar Köztársaság nemzetközi egyezmény hiányában is figyelembe veszi más államoknak a természet védelméhez fűződő érdekeit.
A természetvédelem területei TERMÉSZETI ÉRTÉKEK és TERMÉSZETI TERÜLETEK ÁLTALÁNOS VÉDELME Tájvédelem Vadon élő állatvilág általános védelme Élőhelyek általános védelme Földtani természeti értékek általános védelme TERMÉSZETI TERÜLETEK és ÉRTÉKEK KIEMELT OLTALMA Védetté nyilvánítás (ezzel jön létre a kiemelt oltalom miniszter, önkormányzat) Védett természeti területek (nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület, természeti emlék) Védőövezet A védett természeti területek és élővilággal kapcsolatos jogok és kötelezettségek
Mit lehet és mit nem (példálózó felsorolás) Egy védett természeti terület esetében: Ha van erdő, akkor az elsősorban védelmi rendeltetésű ha a terület fokozottan védett, akkor alig van lehetőség a beavatkozásra. Területi korlátok a tarvágásra, előírások a fajösszetételre (őshonos fafajok). Lehet különleges rendeltetésű vadászterületté nyilvánítani -plusz kötelezettségekkel jár; nem lehet akármilyen építményt, épületet emelni; repülni nem, vagy csak korlátozottan lehet felette, vigyázni kell a mesterséges világítással, termőföld hasznosítási kötelezettség felfüggesztése, kezelési terv kell, közúti és egyéb közlekedés korlátozható, vagy megtiltható, belterületbe csak akkor vonható, ha a belterület is védett, csak engedéllyel lehet kutatni, gyűjteni, gyepet feltörni, legeltetni, kaszálni, művelési ágat megváltoztatni, bármilyen növényvédőszert, talajerőutánpótlást alkalmazni, horgászni, stb. Védett növények Tilos a veszélyeztetés, engedély nélküli elpusztítás, károsítás, élőhely veszélyeztetés,- károsítás; gondoskodni kell a létfeltételekről; hatósági engedély kell a gyűjtéshez, adásvételhez, cseréhez, kertekbe telepítéshez, kivitelhez,behozatalhoz, preparáláshoz, nemesítési kísérlethez, biotech. célra való felhasználáshoz; védett fasor kivágásához, állapotának megváltoztatásához, stb.
Védett állatok: Tilos zavarni, károsítani, kínozni, elpusztítani, élő-, pihenő-, búvó-, költő-,stb. helyét károsítani, lerombolni; csak engedéllyel lehet állományt szabályozni, gyűjteni, befogni, elejteni, tartani, idomítani, szaporítani, preparálni, vagy preparátumot birtokban tartani, élőállat gyűjteményben tartani, külföldi egyeddel kiegészíteni a hazai állományt, visszatelepíteni, betelepíteni, riasztási módszert alkalmazni, háziasítani. Elhullott egyedet a megtaláló köteles bejelenteni, Mindkettőre egyformán vonatkozik: Fokozott védelem esetén csak természetvédelmi, vagy közérdekből adható ki bármilyen engedély.
Egyéb védelem Barlangok: Minden barlang az államé a védettség a teljes területére, formakincseire, befoglaló kőzetére, bármilyen halmazállapotú kitöltőjére, stb. kiterjed. Gyógybarlanggá nyilvánítás lehetséges- Védett ásványi képződmények: gyűjteni, forgalomba hozni, külföldre vinni csak engedéllyel lehet, végleges kivitel tilos. Természetvédelmi tervezés és szervezet Természetvédelmi Alapterv (összhangban az NKP-val) Végrehajtás: miniszter további terveket készíthet, készíttethet regionális szinten, adott tájra, természeti értékre vonatkozóan. KÖTEVIFE NPI (természetvédelmi őr komoly jogosítványok elvileg, de gyakorlatban? Ügyész Önkormányzatok Nyilvánosság polgári természetvédelmi őr, és természetvédelmi társadalmi szervezetek.
Szankciók a természetvédelemben közigazgatási, szabálysértési, büntetőjogi, polgári jogi felelősség. Közigazgatási felelősség - természetvédelmi bírság Aki tevékenységével vagy mulasztásával a) a természet védelmét szolgáló jogszabály, illetve egyedi határozat előírásait megsérti; b) a védett természeti értéket jogellenesen veszélyezteti, károsítja, elpusztítja, vagy védett természeti terület állapotát, minőségét jogellenesen veszélyezteti, rongálja, abban kárt okoz; c) a védett természeti területet, továbbá barlangot jogellenesen megváltoztatja, átalakítja, illetve azon vagy abban a védelem céljával össze nem egyeztethető tevékenységet folytat; d) a védett élő szervezet, életközösség élőhelyét, illetőleg élettevékenységét jelentős mértékben zavarja; e) a természetvédelmi hatóság engedélyéhez, hozzájárulásához kötött tevékenységet engedély, hozzájárulás nélkül vagy attól eltérően végez természetvédelmi bírságot köteles fizetni. Az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. Törvény (erdővédelmi bírság)
Szabálysértési felelősség Pl. Természetvédelmi szabálysértés (150e Ft-ig) Aki a) a természetvédelmi államigazgatási szerv engedélyéhez vagy szakhatósági hozzájárulásához kötött tevékenységet engedély vagy szakhatósági hozzájárulás nélkül, vagy az engedélytől, szakhatósági hozzájárulástól eltérő módon végez vagy végeztet, vagy bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, b) természeti területen - beleértve a védett természeti, Natura 2000 területet is - a természetvédelmi célokkal össze nem egyeztethető tevékenységet folytat, szemetel, a területet más módon szennyezi, tiltott helyen tartózkodik, engedély nélkül tüzet rak, c) védett élő szervezet egyedét, származékát vagy barlangi képződményt jogellenesen megrongál, elvisz vagy elpusztít, illetve védett vagy fokozottan védett állatfaj egyedét élettevékenységében jelentős mértékben zavar, szabálysértést követ el. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés elkövetőjére a természetvédelmi őr, az önkormányzati természetvédelmi őr is szabhat ki helyszíni bírságot. Büntetőjog: 281. (1) Aki a) fokozottan védett élő szervezet egyedét, b) védett élő szervezet egyedeit, feltéve, hogy azok külön jogszabályban meghatározott, pénzben kifejezett értékének együttes összege eléri a fokozottan védett élő szervezet egyedei esetében megállapított, pénzben kifejezett legalacsonyabb értéket, c) az Európai Közösségek Tanácsának a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló rendelete A és B melléklete hatálya alá tartozó élő szervezet egyedét jogellenesen megszerzi, tartja, forgalomba hozza, az országba behozza, onnan kiviszi, az ország területén átviszi, azzal kereskedik, illetve azt károsítja vagy elpusztítja, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő stb
Polgári jogi felelősség Az, aki a természet védelmére vonatkozó jogszabályokat, egyedi hatósági előírásokat megszegve kárt okoz, a kárt a Polgári Törvénykönyv 345-346. - aiban foglalt szabályok (Új Ptk 518 -tól) szerint köteles megtéríteni. A Polgári Törvénykönyv e rendelkezései szerint aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni arra is, aki az emberi környezetet veszélyeztető tevékenységével másnak kárt okoz. A Tvt. alapján természet védelmének szabályai megszegésével okozott kár magában foglalja: a) a tényleges vagyoni kárt, b) az elmaradt hasznot, c) a károkozás felszámolásával kapcsolatban felmerült indokolt költséget, d) a természeti állapot és minőség károsodásából eredő, illetve e) a társadalom, annak csoportjai vagy az egyének életkörülményeinek romlásában kifejeződő nem vagyoni kárt.
HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Hulladék fogalom Az európai uniós terminológiának megfelelően hulladék bármely tárgy vagy anyag, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik, vagy megválni köteles
A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényt felváltja az új 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról. Előzmény: Az Európai Parlament és Tanács 2008. november 19-én elfogadta a hulladékról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló 2008/98/EK irányelvet (HKI). Ez pedig előírja, hogy a tagállamoknak kihirdetés napjától számított két éven belül, azaz 2010. december 12-ig léptessék életbe azokat a nemzeti szabályokat, amelyek biztosítják az irányelv előírásainak végrehajtását és megvalósulását.
a Hgt. által használt fogalomrendszer átalakul, illetve újakkal egészül ki. Így megjelenik többek között az elkülönített gyűjtés, a biohulladék, az energetikai hasznosítás, az építési-bontási hulladék, a gyűjtőhely, az újrahasználatra történő előkészítés, valamint a közvetítő és a kereskedő. Öt lépcső Hulladékhierarchia rendszer: a hulladékgazdálkodási tevékenységek gyakorlása során meghatározott elsőbbségi sorrendet kell biztosítani. Ennek értelmében az elsőbbségi sorrend a következő: megelőzés, újrahasználatra történő előkészítés újrafeldolgozás egyéb hasznosítás ártalmatlanítás
A törvényhez számos rendelet kapcsolódik Az újdonságnak számító rendelkezések egy része határidőhöz kötött feladatokat tartalmaz. Ezek: 2015-ig elkülönített hulladékgyűjtési rendszert kell felállítani az üveg-, fém-, műanyag és papírhulladék esetében. A háztartásokból származó üveg-, fém-, műanyag- és papírhulladék újrahasználatra történő előkészítésének és újrafeldolgozásának mértékét 50 százalékra kell emelni 2020-ra. A nem veszélyes építési-bontási hulladék újrahasználatra történő előkészítését, újrafeldolgozását és egyéb, anyagában történő hasznosítását 70 százalékra kell növelni 2020-ra. A szereplők Rendkívül bőséges szabályozású terület. Öt főszereplős játszma: gyártó, aki a hulladékká váló (vagy közvetlenül szennyező) termék előállítója, forgalmazó, aki a hulladékká váló terméket, árut viszonteladóknak, felhasználóknak, fogyasztóknak továbbértékesíti, felhasználó, beleértve a fogyasztót és a végfelhasználót, aki a terméket továbbértékesítési cél nélkül a forgalmazótól átveszi vagy megvásárolja, hulladéktermelő, akinek tevékenysége során a hulladék keletkezik, és hulladékkezelő, aki a keletkezett hulladékot gazdasági tevékenységének keretei között annak birtokosától átveszi és kezeli
A hulladékgazdálkodás olyan, a hulladékkal összefüggésben elvégzendő folyamatok és tevékenységek rendszere, amelybe beletartozik a hulladék-keletkezés megelőzése, a keletkezett hulladékok mennyiségének és veszélyességének csökkentése, a hulladékok kezelési műveleteinek elvégzése, továbbá ezen folyamatoknak és feladatoknak a tervezése, szervezése és ellenőrzése. A hulladékgazdálkodás emellett magában foglalja a hulladékkezelő berendezések és létesítmények működtetését, üzemeltetését, utógondozását is, valamint a működés megszűnését követő vizsgálatokat, és az ezekhez kapcsolódó szaktanácsadást is. Hulladékkezelés Gyűjtés (keletkezett hulladék rendezett összeszedését és válogatását a további kezelésre történő elszállítás érdekében), Begyűjtés (a hulladékot a hulladék birtokosától átveszik annak érdekében, hogy a hulladék elindulhasson a további kezelési műveletek felé vezető útján), szállítás, tárolás, előkezelés, hasznosítás (kiemelt jelentőségű), ártalmatlanítás.
Hasznosítás a hulladék anyagának termelésben, szolgáltatásban történő ismételt felhasználásával, (újrafeldolgozás); a hulladék valamely újrafeldolgozható összetevőjének leválasztásával és alapanyaggá alakításával (visszanyerés); a hulladék energiatartalmának kinyerésével (energetikai hasznosítás) a biológiailag lebomló szerves anyagok aerob vagy anaerob lebontásával és további felhasználásra alkalmassá tételével (biológiai úton történő hasznosítás). Megelőzés A gyártó hulladékkezelési kötelezettségei Hulladék visszafogadása, visszaváltása, Újrahasználat, környezetkímélő kezelés, Fogyasztó tájékoztatása,
A termékdíjköteles termékek közül jelenleg az alábbi termékcsoportokra vonatkozik konkrét, a termékek gyártói számára előírt hulladékkezelési kötelezettség (az egyes termékcsoportokra vonatkozó külön jogszabályokban részletesen meghatározott előírások és feltételek szerint): csomagolás, elektromos és elektronikai berendezések, elemek és akkumulátorok, hulladékolajok. Csomagolás 442/2012. (XII. 29.) Korm. rendelete A hazánk területén hulladékká vált csomagolások tömegének legalább 60%-a hasznosításra vagy hulladékégető műben energetikai hasznosításra kerüljön. További kötelezettség, hogy a hulladékká vált csomagolások tömegének legalább 55%-a anyagában kerüljön hasznosításra! Az anyagában való hasznosítási kötelezettség emellett az egyes anyagfajták tekintetében is meghatározásra került az alábbiak szerint: üveg csomagolási hulladék: 60%, papír és karton csomagolási hulladék: 60%, fém esetében csomagolási hulladék: 50%, fa csomagolási hulladék: 15%, műanyag csomagolási hulladék: 22,5% (csak az újból műanyagokká feldolgozott műanyag csomagolási hulladék számítható bele).
Elektromos és elektronikai berendezések 2002/96/EK direktíva az alap ehhez kell alkalmazkodnunk. Hogyan: Az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételéről szóló 264/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban Ekr.). A direktíva előírta Magyarország számára, hogy 2008. december 31-ig a magánháztartásokból származó elektromos és elektronikus berendezések hulladékaiból 4 kg/fő/év kerüljön szelektív összegyűjtésre. A begyűjtött elektromos hulladékra ezen felül évről évre növekvő, kötelező hasznosítási, azon belül újrafelhasználási, újrahasznosítási arányszámok vonatkoznak. Elemek és akkumulátorok Az elemek és akkumulátorok gyártóinak hulladékkezelési kötelezettségeire vonatkozóan irányadó jogszabály az elemek és az akkumulátorok hulladékainak visszavételéről szóló 181/2008. (VII. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban Eakr.), amely az elemekről és akkumulátorokról, valamint a hulladékelemekről és akkumulátorokról szóló, 2006/66/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
A gyártó a hulladékká vált elemeket és akkumulátorokat köteles visszavenni (visszavételi kötelezettség). Ezen kívül a gyártó a hordozható elemek, illetve akkumulátorok esetében azok begyűjtéséről is köteles gondoskodni az Eakr. 1. sz. mellékletében előírt arányban (begyűjtési kötelezettség). 2009-ben ez a kötelező begyűjtési arány 19%, míg 2010-ben 21%. További fontos gyártói kötelezettség, hogy a gyártóknak gondoskodniuk kell a felhasználók közelében lévő, megközelíthető begyűjtőhelyek rendelkezésre állásáról. Végezetül a gyártóknak a visszavett és begyűjtött hulladékká vált hordozható elemek, illetve akkumulátorok kezeléséről is gondoskodniuk kell külön jogszabály szerint (kezelési kötelezettség). A elemek és akkumulátorok gyártói visszavételi, begyűjtési és kezelési kötelezettségüket átadhatják az adott (hulladékkezelési) tevékenység végzéséhez szükséges, érvényes hatósági engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetnek, illetőleg a Hgt. 11. -ban meghatározott kezelést koordináló szervezetnek is. Hulladékolajok 4/2001. (II. 23.) KöM rendeletben foglalt kötelezettségek. A hulladékolajok kezeléséről szóló szabályozás hazai jogrendbe ültetése a hulladékolajok ártalmatlanításáról szóló 75/439/EGK irányelvnek való megfelelést szolgálják.
A hulladékkezelési szabályok és kötelezettségek azokra a gazdálkodó szervezetekre (beleértve külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepeit is), valamint természetes személyekre vonatkoznak, akiknél a veszélyes hulladéknak minősülő hulladékolajok keletkeznek, vagy akik azokkal kapcsolatos kezelési tevékenységeket végeznek. A rendelet tehát nem feltétlenül a termékdíjköteles termékek körébe is tartozó kenőolajok termékdíj-fizetésre kötelezett alanyaira vonatkozik, hanem a hulladéktermelőkre, hulladékbirtokosokra és hulladékkezelőkre. Néhol azonban a hulladékbirtokos megegyezhet a termékdíj-fizetési kötelezettség alanyával is (lásd: belföldi előállítású kenőolajok első belföldi forgalomba hozójának első vevője, amennyiben végfelhasználóként jelenik meg). A hulladékolajok körébe az eredeti rendeltetési céljára már nem használható, hulladékká vált ásványolaj alapú kenőolajok, ipari olajok, továbbá a motorolajok, sebességváltó-olajok, valamint a turbinaolajok és a hidraulikaolajok tartoznak. A hulladékolajokkal kapcsolatos hulladékkezelési tevékenységek (gyűjtés, tárolás, hasznosítás, ártalmatlanítás) esetében alapvetően a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. A legfontosabb szabály, hogy az a gazdálkodó szervezet vagy természetes személy (hulladékbirtokos), aki a tevékenysége során keletkező hulladékolaj hasznosítását vagy ártalmatlanítását a fent említett két jogszabályban előírt feltételeknek megfelelően nem tudja elvégezni, köteles a hulladékolajat a kezelési tevékenység végzésére jogosult gazdálkodó szervezetnek átadni.
A települési hulladékgazdálkodás szabályai Helyi önkormányzatok kötelező feladata a szemétszállítás megszervezése ennek érdekében rendeletet alkot. Az ingatlan tulajdonosa (birtokosa, használója) köteles az ingatlanon keletkező települési folyékony és települési szilárd hulladékot gyűjteni, és az annak begyűjtésére jogosult hulladékkezelőnek átadni.
Azaz: az önkormányzat meg kell hogy szervezze, az ingatlan tulajdonosa pedig köteles hogy igénybe vegye ezt a közszolgáltatást nincs majd magam megoldom! Meg lehet tagadni a szemétszállításra vonatkozó közszolgálati szerződés megkötését? Mi van ha megtagadja valaki a szemétszállítási díj fizetését? Jogszerűen nem teheti meg adók módjára behajtható (le lehet tiltani munkabérből, nyugdíjból, hagyatékból is behajtható,)