Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 27.K.34.538/2014/14. számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2015/77 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Fővárosi Bíróság ítélete KÉ Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: 2015.07.10. Iktatószám: 12172/2015 CPV Kód: Ajánlatkérő: Teljesítés helye: Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: Nyertes ajánlattevő: Ajánlatkérő típusa: Ajánlatkérő fő tevényeségi köre: Fővárosi Bíróság ítélete Szöveg: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 27.K.34.538/2014/14. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a dr. Kádár Attila Ügyvédi Iroda (1078 Budapest, Murányi utca 51.I/2., ügyintéző ügyvéd: dr. Kádár Attila) által képviselt DEXTER Informatikai és Tanácsadó Kft. (7622 Pécs, Vargha Damján utca 4. fszt. 2.) felperesnek, a dr. Fáry Zoltán jogtanácsos által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottsága (1026 Budapest, Riadó utca 5.) alperes ellen, közbeszerzési ügyben hozott határozat (hivatkozási szám: D.527/11/2014.) bírósági felülvizsgálata iránt indított perében, mely perbe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében a dr. Zámbó Balázs jogi előadó által képviselt Pécsi Tudományegyetem (7622 Pécs, Vasvári Pál u. 4.) I. rendű és a Csók és Társa Ügyvédi Iroda (1067 Budapest, Teréz krt. 19. III. 32., ügyintéző ügyvéd: dr. Csók Csaba) által képviselt SDA Informatika Zrt. (2030 Érd, Retyezáti utca 46.) II. rendű alperesi beavatkozók beavatkoztak, meghozta az alábbi ítéletet: A bíróság a felperes keresetét elutasítja. A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek és a II. rendű 1
alperesi beavatkozónak fejenként 50.000 (ötvenezer), az I. rendű alperesi beavatkozónak 30.000 (harmincezer) forint perköltséget. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt 21.000 (huszonegyezer) forint kereseti illetéket a felperes az adóhatóság külön felhívására az állam javára köteles megfizetni. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás A Szegedi Tudományegyetem, az I. rendű alperesi beavatkozó és a Kecskeméti Főiskola közös ajánlatkérőkként (a továbbiakban: közös ajánlatkérők) 2014. szeptember 11. napján együttműködési megállapodást kötöttek, melynek 1. pontjában megállapították, hogy mindannyian rendelkeznek önálló, örökös, korlátlan NEPTUN Egységes Tanulmányi Rendszer licenccel, a szerződés 2. pontjában a megállapodás tárgyát akként rögzítették, hogy kötelezettséget vállalnak arra, hogy az intézményeik számára szükséges, a rögzített oktatási folyamatokat teljes körűen támogató informatikai rendszer bevezetése, fejlesztésre, testre szabásra, és terméktámogatása beszerzése érdekében közös közbeszerzési eljárást bonyolítanak le. A közös ajánlatkérők a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 94. (2) bekezdés c) pontja szerint 2014. október 1. napján hirdetmény közzététele nélküli közbeszerzési eljárást indítottak, melynek ajánlattételi felhívását közvetlenül a II. rendű alperesi beavatkozó részére küldték meg. A felhívás II.2.2. pontjában a szerződés tárgyát akként határozták meg, hogy vállalkozási szerződés a NEPTUN Egységes Tanulmányi Rendszer bevezetésére technológiai és jogszabályi követésére, valamint támogatására. Az eljárás típusát a felhívás 5.2. pontjában hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban határozták meg, tekintettel arra, hogy a szerződés kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott szervezettel köthető meg. A közös ajánlattevők tájékoztatták az alperest arról, hogy a NEPTUN Egységes Tanulmányi Rendszer (a továbbiakban: NEPTUN) bevezetése, technológia és jogszabályi követése, valamint támogatása tárgyban hirdetményi közzététele nélküli tárgyalásos eljárást indítottak, mellékelve az együttműködési megállapodást, a közös ajánlatkérők nevére szóló licenc igazolásokat, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériuma felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkára által a közös ajánlatkérők részére küldött licenccel kapcsolatos tájékoztató levelet. Az alperes hiánypótlási felhívást küldött a közös ajánlatkérők részére, melyben kérte, hogy a 2
közös ajánlatkérők mutassák be részletesen beszerzési igényüket, valamint azt, hogy a felsőoktatásban használt hasonló (adminisztrációs, nyilvántartó) szoftverek közül az ajánlatkérők beszerzési igényének miért kizárólag a NEPTUN felel meg, tájékoztatást kért továbbá arról, hogy korábban a három intézmény milyen szoftvert használt, és miért szükséges a NEPTUN bevezetése. Kérte továbbá annak dokumentumokkal történő igazolását, hogy a szerzői jog a NEPTUN vonatkozásában jelenleg is fennáll. A közös ajánlatkérők nyilatkozatukban előadták, hogy az eljárás jogalapja szempontjából nem az bír jelentőséggel álláspontjuk szerint, hogy vannak-e hasonló adminisztrációs nyilvántartó rendszerek a piacon, hanem az, hogy ha a NEPTUN bevezetésére, üzemeltetésére, támogatására szerződést kívánnak kötni, akkor arra a felkért szervezet jogosult. Arra is hivatkoztak, hogy nem áll módjukban más versenyt biztosító eljárásfajtát alkalmazni, mert a NEPTUN tekintetében egy konkrét rendszer szupportálását kívánják végrehajtani, amelyhez a szükséges licenc joggal rendelkeznek. A felperes 2014. október 16. napján jogorvoslati kérelmet nyújtott be a közbeszerzési eljárás második részére vonatkozóan, melyben kérte a Kbt. 94. (2) bekezdés c) pontja, a Kbt. 3. -a, valamint a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. (XII.23.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) 26. (6) bekezdése megsértésének megállapítását, arra tekintettel, hogy a választott hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás törvényi feltételei nem álltak fenn. Az alperes 2014. november 11. napján kelt D.527/11/2014. számú határozatával a jogorvoslati kérelmet elutasította. Határozatának indokolásában hivatkozott a Kbt. 5. -ára, a Kbt. 134. (2)-(4) bekezdéseire, a Kbt. 3. -ára, 4. 13. pontjára, 82. (1) bekezdésére, 94. (1) bekezdésére, és (2) bekezdés c) pontjára, valamint a Kormányrendelet 26. (6) bekezdésére. Határozatának indokolásában kifejtette, hogy a Kbt. 94. (2) bekezdés c) pontja alkalmazására jogszerűen akkor kerülhet sor, ha csak és kizárólag egy meghatározott szervezet képes a szerződés teljesítésére, és ezt a kizárólagosságot a beszerzés tárgyához kapcsolódó műszaki-technikai sajátosság, művészeti szempontok vagy a kizárólagos jogok védelme teremti meg. A kizárólagos jogok védelmére az eljárás abban az esetben alapítható, ha a felhívásban és a dokumentációban megfogalmazott beszerzési igény kizárólag a fennálló szerzői jog érintésével valósítható meg, 3
más személy általi teljesítés kizárólagos szerzői jogokat sértene. Kitért arra, hogy a közös ajánlatkérők a perbeli, Kbt. második része alapján folytatott hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás jogalapjaként a Kbt. 94. (2) bekezdés c) pontját jelölték meg, a felhívás 5.2. pontja azt tartalmazta a választott jogcím indokolásaként, hogy a szerződés kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott szervezettel köthető meg. Megállapította, hogy a hirdetmény közzététele nélküli közbeszerzési eljárás tárgya az, hogy a közös ajánlatkérők az általuk korábban már megszerzett NEPTUN bevezetését és működtetését biztosítsák egy szolgáltatási ( szupport ) szerződés útján. A csatolt licencigazolás alapján tényként állapította meg, hogy a közös ajánlatkérők 2014. április 8. napján megszerezték a NEPTUN licencét, továbbá, hogy az EMMI által a PTE közös ajánlatkérő részére 2014. április 4. napján küldött levél tartalmából következően továbbá tényként volt megállapítható az is, hogy a közös ajánlatkérők a NEPTUN licencét ingyenesen szerezték meg. Márpedig a közös ajánlatkérők NEPTUN licencbeszerzése ingyenessége miatt nem volt közbeszerzés-köteles, ezért a Kbt. 5. -ára tekintettel arra a Kbt. tárgyi hatálya nem terjedt ki. Előbbi okok miatt azt, hogy a közös ajánlatkérők milyen módon, milyen szerződéssel szerezték be a NEPTUN licencét, illetve a beszerzés jogszerűségét az alperes nem vizsgálta. Minderre tekintettel határozati érvelése szerint megállapította, hogy a közös ajánlatkérők a tárgyi közbeszerzési eljárás megindításakor a licencjog birtokában jogosultak voltak a NEPTUN használatára, tehát azzal bizonyos körben rendelkeztek. Utalt arra, hogy a Kbt. 3. -át érintően a hirdetmény nélküli közbeszerzési eljárás előkészítése és lefolytatása során követett ajánlatkérői magatartásként csak az értékelhető - figyelemmel a Kbt. 4. 13. pontjában a közbeszerzési eljárás előkészítésére adott definícióra is -, hogy a használati jogot biztosító licenc birtokában a közös ajánlatkérők jogszerűen választották-e a közbeszerzési eljárás Kbt. 94. (2) bekezdése c) pontja szerinti jogalapját, vagyis az, hogy a beszerzés tárgya szerinti szerződés kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag az egyéb érdekelttel volt-e megköthető. A felperes szerint a közös ajánlatkérők rendelkeztek az ETR licencével is, tehát a jogkérdés abból az irányból is megközelíthető, hogy az ETR és a NEPTUN közötti választás eredményeképpen a közös ajánlatkérők dönthettek-e úgy, hogy nem az ETR, hanem a NEPTUN támogatása ( szupportja ) céljából kötnek szerződést. Utalt a Fővárosi Törvényszék 28.K.30.434/2011/10. szám alatt hozott ítéletében foglaltakra is, amelyben a bíróság kimondta, hogy az ajánlatkérőnek joga van a rendelkezésére álló erőforrások és 4
igények mérlegelésére, ennek során kizárólagos joga van a beszerzése tárgyát akár valamely konkrét tanulmányi rendszerként meghatározni. így az a kérdés, hogy milyen egyéb licencekkel rendelkezik, az e körben hozott döntésekor nem releváns. Megállapította, hogy a közös ajánlatkérők a NEPTUN támogatására vonatkozó szerződést kizárólag egy szervezettel, a II. rendű alperesi beavatkozóval köthették meg, figyelemmel arra, hogy a közös ajánlatkérők a NEPTUN használatát lehetővé tevő licencet megszerezték, azzal rendelkeztek, továbbá a NEPTUN licencszerződés 4.3. pontja értelmében kizárólag a II. rendű alperesi beavatkozóval volt a NEPTUN támogatása céljából szerződés köthető. Az alperes a kérdés elbírálásakor figyelembe vette a II. rendű alperesi beavatkozó által 2014. október 8. napján a NEPTUN-nal összefüggésben tett kizárólagossági nyilatkozatot, illetve annak tartalmát is. Hangsúlyozta határozatának indokolásában, hogy az idézett ítéletben megjelent jogértelmezésből következően, amennyiben a beszerzés tárgyát szerzői jog alapján kizárólag egy szervezet képes teljesíteni, úgy a Kbt. 94. (2) bekezdésének c) pontja alkalmazása jogszerű, a jogalap jogszerűsége körében csak az vizsgálandó, hogy a szoftver működtetését érintő szupport-szolgáltatások, mint a szerződés tárgya és a szupport-szolgáltatások teljesítésére való kizárólagos jogosultság között fennáll-e a szoros ok-okozati összefüggés. Álláspontja szerint a kizárólagos jog védelme és a szerződés tárgya között ok-okozati összefüggés állt fenn, mert a közös ajánlatkérők, mint oktatási intézmények megszerezték a NEPTUN licencét, amely tény az alperes álláspontja szerint a szoftver bevezetéséhez, működésének támogatásához szükséges szupportszerződés, vagyis a beszerzés tárgyát képező igény alapjául szolgált. Ebben a körben csak az vehető figyelembe, hogy a meglévő licenchez volt szükség szoftvertámogatásra, amelyet kizárólagos jogok védelme, tehát szerzői jogvédelem alá eső termék miatt kizárólag egy szervezet, a II. rendű alperesi beavatkozó képes teljesíteni. Kiemelte, hogy objektív körülményekből fakadt az adott eljárásfajta választása, mert az adott kizárólagos jog (szerzői jog) fennállta az ajánlatkérő eljárásán kívüli körülmény, nem az ajánlatkérő teremtett ugyanis olyan helyzetet, hogy a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás legyen alkalmazható, hanem a szerzői jog jogosultjának a kizárólagos joga a termék tekintetében már jóval azt megelőzően keletkezett. Figyelemmel arra, hogy a közbeszerzési eljárás tárgya a NEPTUN-hoz tartozó szupport-szolgáltatás volt, amelynek tekintetében a II. rendű alperesi beavatkozó kizárólagos 5
joga, valamint a beszerzés tárgya és a kizárólagosság közötti ok-okozati összefüggés fennállt, az alperes megállapította, hogy az ajánlatkérő nem sértette meg a Kbt. 94. (2) bekezdés c) pontját a hirdetmény közzététele nélküli eljárás alkalmazásával, valamint a Kbt. 3. -át a közbeszerzési eljárás előkészítése során. Mivel a beszerzés tárgya olyan szolgáltatás volt, amely egyértelműen a NEPTUN-hoz kapcsolódott, és kizárólagos jogok védelme alá esett, a jogorvoslati kérelemnek a Kormányrendelet 26. (6) bekezdése megsértésére vonatkozó részét nem vizsgálta, mert amennyiben kizárólag egy gazdasági szereplő képes teljesíteni a szerződést, a műszaki leírás megfogalmazása nyilvánvalóan indokoltan akadályozza a közbeszerzés verseny előtti megnyitását. A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozata ellen, melyben elsődlegesen annak megváltoztatását, és annak megállapítását kérte, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 3. -át, a Kbt. 2. (1) és (2) bekezdésére figyelemmel, továbbá a Kbt. 94. (2) bekezdés c) pontját, amikor jogszabályi feltétel hiányában indított hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást, mivel a választott eljárás törvényi jogalapjai nem álltak fenn. Másodlagosan kérte az alperes határozatának hatályon kívül helyezését, és az alperes új eljárásra kötelezését. Keresetében azt állította, hogy az alperes határozata azért jogszabálysértő, mert az alperes a Kbt. 3. -át, a Kbt. 4. 13. pontját, a Kbt. 94. (2) bekezdés c) pontját, és a Kbt. 134. (2) bekezdését tévesen értelmezte, amikor nem vizsgálta az ajánlatkérő közbeszerzés előtti előzményi magatartását, továbbá az alperes a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 50. (6) bekezdésébe ütközően nem vizsgálta a jogorvoslati eljárás során becsatolt bizonyítékokat, így a NEPTUN beszerzését folyamatként nem értékelte, ebből következően nem tett eleget a tényállás-tisztázási kötelezettségének, végül pedig az alperes az általa feltárt tényekből helytelen következtetést vont le, amikor megállapította, hogy az ajánlatkérő nem sértette meg a Kbt. 94. (2) bekezdés c) pontját, valamint a Kbt. 3. -át a közbeszerzési eljárás előkészítése során. Keresetében azt állította, hogy tévedett az alperes akkor, amikor vizsgálatának hatókörét meghatározta, szűkítve ezzel a Kbt. 134. (2) bekezdésében rögzített hatáskörét, ugyanis a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogszerűségének megítéléséhez elengedhetetlen az adott beszerzést megelőző ajánlatkérői magatartás vizsgálata, melyre a Kbt. 3. -a felhatalmazást ad. Ezért téves az az alperesi 6
álláspont, hogy nem lehet jogszerűségi vizsgálat tárgya az ajánlatkérő közbeszerzés előtti előzményi magatartása. Az alperesnek, a felperes álláspontja szerint vizsgálnia kellett volna azon a közbeszerzési eljárás előkészítése során tanúsított ajánlatkérői magatartásokat, amelyekkel az ajánlatkérő mind a rendeletetésszerű joggyakorlás követelményével, mind pedig a közbeszerzésekre vonatkozó szabályozás céljával ellentétesen kívánta a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogalapját igazolni. Az alperes nem vizsgálta, hogy az I. rendű alperesi beavatkozó 2014. április 8. napjától tudta-e használni a NEPTUN rendszert. A licenc igazolás ugyanis csak deklarálja a használati lehetőséget, de valójában az egy tényleges használatot nem biztosító papírfecni. Álláspontja szerint nem az a kérdés, hogy a Kbt. 5. -a csak a visszterhes szerződésekre vonatkozik-e, hanem az, hogy az ingyenesség látszatával van-e lehetőség a Kbt. szabályainak megkerülésére. Keresetében azt is állította, hogy az I. rendű alperesi beavatkozó a beszerzési igényét helytelenül határozta meg, ugyanis az I. rendű alperesi beavatkozó által hivatkozott ingyenes licenc a tanulmányi rendszer tényleges használatát sem fizikailag, sem műszakilag nem biztosítja. Utalt arra, hogy az alperes határozatában megállapította, hogy az I. rendű alperesi beavatkozó beszerzési igénye szupport-szolgáltatások igénybevéltelére vonatkozik, azonban valamilyen termékhez kapcsolódó támogatási szolgáltatás igénybevételének a feltétele, hogy az a termék az igénybevevőnél rendelkezésre álljon, azzal ténylegesen rendelkezzen. Márpedig az I. rendű alperesi beavatkozó ténylegesen nem rendelkezik NEPTUN tanulmányi rendszerrel, hiszen azt jelenleg sem használja. Azt állította, hogy az I. rendű alperesi beavatkozó valódi beszerzési igénye egy új tanulmányi rendszer használatára vonatkozik, nem pedig egy eddig használt tanulmányi rendszer szupportjára. Azzal is érvelt, hogy az, hogy az I, rendű alperesi beavatkozó a beszerzési igényét két lépcsőben kívánta megvalósítani, nyilvánvalóan a Kbt. szabályainak megkerülésére irányult. Keresetében arra is hivatkozott, hogy az alperesnek vizsgálnia kellett volna azt is, hogy valójában mi képezi az I. rendű alperesi beavatkozó közbeszerzésének valódi tárgyát, mert ennek függvényében ítélhető meg helyesen a választott eljárásfajta jogszerű alkalmazása, ezért álláspontja szerint vizsgálnia kellett volna, hogy a közbeszerzési eljárásban kiadott műszaki leírás tartalmaz-e olyan specifikus elemet, amely alapján egyértelmű, hogy azt csak egy meghatározott szervezet képes teljesíteni. Utalt arra, hogy mind a magyar, mind az Európai Bíróság joggyakorlatában konzekvensen megjelenik 7
az az elv, amely szerint mivel a hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos eljárás olyan eljárási típus, amely a transzparencia korlátozott érvényesülése miatt csak kivételes esetben alkalmazható, annak feltételeit illetően a megszorító értelmezés az irányadó. A megszorító értelmezés követelményéből ered, hogy amennyiben az ajánlatkérő a Kbt., illetőleg annak végrehajtási rendeletében foglaltak megsértésével maga idézi elő azt a helyzetet, hogy beszerzési igényét nem nyílt közbeszerzési eljárásban, hanem kizárólagos jogra alapított tárgyalásos eljárásban valósítja meg, úgy ezen jogsértő magatartásból fakadóan az általa választott eljárás is csak jogsértő lehet. Az alperes ellenkérelmében a határozatában foglaltak alapján vitatta a keresetet, kérte annak elutasítását, és a felperes perköltségben történő marasztalását. Határozatából azt emelte ki, hogy a licenc nem csak a szoftver használatára jogosította fel az alperesi beavatkozót, hanem kötelezte is arra, hogy a szupport-szolgáltatást a kizárólagos jogosultsággal rendelkező gazdasági szereplőtől rendelje meg. Az alperes szerint ezért az I. rendű alperesi beavatkozó a tárgyban nem indíthatott a Kbt. 94. (2) bekezdés c) pontján kívüli másfajta közbeszerzési eljárást. Az I. rendű alperesi beavatkozó kérte a felperes keresetének elutasítását és perköltségben történő marasztalását. Arra hivatkozott, hogy az EMMI által az I. rendű alperesi beavatkozónak 2014. április 4. napján megküldött leveléből egyértelműen megállapítható volt, hogy az I. rendű alperesi beavatkozó ingyenesen megszerezte a NEPTUN rendszer licencét. Arra tekintettel pedig, hogy a NEPTUN rendszer szerzői jogvédelem alá eső alkotás, az egyben kötelezi az I. rendű alperesi beavatkozót, hogy a NEPTUN rendszer szupportját kizárólag a kizárólagos jogokkal rendelkező gazdasági szereplőtől rendelje meg. A II. rendű alperesi beavatkozó kérte a felperes keresetének elutasítását és perköltségben történő marasztalását. Azt állította, hogy annak van jelentősége, hogy az I. rendű alperesi beavatkozó adott, konkrét beszerzése tárgya kapcsán fennáll-e kizárólagos jogok védelme, vagy sem. A perbeli esetben nem vitatottan a NEPTUN rendszerhez kapcsolódott a beszerzés tárgya, mely rendszer kapcsán a kizárólagos jog a II. rendű alperesi beavatkozót illeti meg. Utalt arra, hogy a kizárólagos jogot megalapozó helyzetet nem az I. rendű alperesi beavatkozó, hanem a Magyar Állam idézte elő azon szerződéssel, amiben lehetőséget teremtett a felsőoktatási intézményekre való ingyenes kiterjesztésre. Utalt a Fővárosi Törvényszék 28.K.30.434/2011/10. 8
számú ítéletére, melyben a bíróság rámutatott arra, hogy a beszerzési igény meghatározására kizárólag a felperes jogosult. Álláspontja szerint az I. rendű alperesi beavatkozó a Kbt. 94. (2) bekezdés c) pontja szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást jogszerűen folytatta le, amelyből az következik, hogy az alperes jogorvoslati kérelmet elutasító határozata jogszerű. A felperes keresete az alábbiak szerint nem alapos. A bíróság mindenekelőtt kiemeli, hogy a perbelivel teljes mértékben megegyező tényállású ügyben a Kúria KfV.III.37.158/2015/11. számú ítéletében kiemelte, hogy a Kbt. 94. (2) bekezdés c) pontjához fűzött miniszteri indokolásra is figyelemmel a törvény a kizárólagos jog esetében nem követeli meg, hogy egy személy vagy szervezet legyen csak képes fizikailag teljesíteni, mivel ezen kritériumoknak csak azok a termékek és szolgáltatások felelnének meg, amelyeknek piacán nincsen verseny, hanem arról az esetről van szó, amikor a szerződést egy kizárólagos jog fennállása miatt jogszerűen csak egy szervezettel (személlyel) lehet megkötni. A potenciális piaci verseny megléte tehát a Kbt. 94. (2) bekezdés c) pontja szerinti eljárás jogszerűsége vonatkozásában nem törvényi követelmény, irreleváns tényező. Annak van jelentősége, hogy az ajánlatkérő adott konkrét beszerzés tárgya kapcsán áll-e fenn kizárólagos jogok védelme vagy sem. Jelen esetben nem vitatottan a NEPTUN rendszerhez kapcsolódott a beszerzés tárgya, mely rendszer kapcsán kizárólagos jog a II. rendű alperesi beavatkozót illeti meg. A beszerzés tárgyaként a NEPTUN rendszert meghatározni ajánlatkérőnek volt joga. Kétségtelen, hogy a Kbt. egyik fontos alapelve a verseny biztosításának kötelezettsége, de ezen alapelvet a Kbt. bizonyos, jól körülírt, speciális esetek fennforgása esetén áttöri és lehetőséget ad a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazására. Jelen esetben egyértelműen megállapítható, hogy a kizárólagos jogot megalapozó helyzetet nem ajánlatkérő, hanem a Magyar Állam idézte elő azon szerződéssel, amiben lehetőséget teremtett a felsőoktatási intézményekre való ingyenes kiterjesztésre, a felperessel fennálló szerződést pedig felmondta. Az ajánlatkérőként eljáró I. rendű alperesi beavatkozó tehát csak az őt megillető jogosultsággal kívánt élni, amikor a licenckiterjesztést igényelte. A licencszerződés kiterjesztését követően az intézmények jogosultak a NEPTUN rendszert saját maguk bevezetni és szupport-szerződés nélkül annak - licencigazoláson szereplő - 9
verzióját használni, azaz képesek a NEPTUN tanulmányi rendszert rendeltetésszerűen használni. Mindezekre figyelemmel jogilag nem megalapozott a felperes azon kifogása sem, amely szerint az alperes tévesen és jogszabálysértően értelmezte az eljárás tárgyát. Mivel a rendszer alkalmazására a szerződés kiterjesztésével már lehetőség nyílt, ezért az érintett intézményeknek a licenckiterjesztést követően csak abban az esetben szükséges közbeszerzési eljárást kiírniuk, amennyiben a NEPTUN rendszerrel kapcsolatos szupport-szolgáltatásra tartanak igényt. A Kúria megállapította, hogy a Kbt. 94. (2) bekezdés c) pontja szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazásának feltételei fennálltak, mivel a NEPTUN olyan műszaki-technikai sajátosságokkal rendelkezik, mellyel más tanulmányi rendszer nem kompatibilis, valamint kizárólagos jogok védelme alatt áll. Ezen közbeszerzési eljárási forma esetében a Kbt. alapelvei között részletezett verseny nem követelmény, ezen okból is került beépítésre a törvénybe az eljárás lefolytatása során az elsődleges döntőbizottsági kontroll a Kbt. 100. -ának alkalmazásával. Mindezeknek megfelelően alperes már előzetesen elvégezte az eljárás lefolytatásának jogszerűségére vonatkozó ellenőrzést, az eljárás jogalapjának fennállását az eset összes körülményeit figyelembe véve megállapította. A bíróság álláspontja szerint a felperes tévesen hivatkozott arra, hogy a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogszerűségének megítéléséhez elengedhetetlen az adott beszerzést megelőző ajánlatkérői magatartás vizsgálata, ugyanis a perbeli esetben kizárólag annak van jelentősége, hogy az I. rendű alperesi beavatkozó a perbeli közbeszerzési eljárást megelőzően NEPTUN licencét megszerezte, mely a perbeli alperesi határozat jogszerűségének megállapítása során tényként veendő figyelembe. Márpedig arra az alperes határozatában helyesen hivatkozott, hogy mivel a NEPTUN licenc beszerzése ingyenes volt, az nem volt közbeszerzés köteles, ezért a Kbt. 5. -ára tekintettel arra a Kbt. hatálya nem teljed ki. Mindezek okán tehát az, hogy az I. rendű alperesi beavatkozó milyen módon, milyen szerződéssel szerezte meg a NEPTUN licencét, nem volt az alperes által vizsgálható, melyre tekintettel e körben a bíróság sem foglalhatott állást. A felperes tehát helytelenül hivatkozott arra, hogy az adott beszerzést megelőző ajánlatkérői magatartás vizsgálata szükséges, ugyanis arra a Kbt. nem biztosít lehetőséget. Mindezek alapján a perbeli alperesi határozat jogszerűségének vizsgálatakor tényként kellett kezelni a NEPTUN licenc beszerzésének ingyenességét, következésképpen a perben eldöntendő jogkérdést 10
kizárólag az képezhette, hogy a NEPTUN licenc birtokában az I. rendű alperesi beavatkozó jogszerűen választotta-e a Kbt. 94. (2) bekezdés c) pontja szerinti eljárásfajtát. Minderre figyelemmel a perben kizárólag azt lehetett vizsgálni, hogy a NEPTUN bevezetése, technológiai és jogszabályi követése, valamint támogatása tekintetében megállapítható-e valamely gazdasági szereplő kizárólagos jogának fennállása. Márpedig az I. rendű alperesi beavatkozó a NEPTUN használatát lehetővé tevő licencet megszerezte, azzal rendelkezett, továbbá a licenc szerződés értelmében kizárólag a II. rendű alperesi beavatkozóval köthette meg az I. rendű alperesi beavatkozó a NEPTUN támogatása céljából a szerződést. Mindezek okán pedig az alperes helyesen jutott arra a következtetésre, hogy a beszerzés tárgyát szerzői jog alapján kizárólag egy szervezet képes teljesíteni, vagyis a Kbt. 94. (2) bekezdés c) pontjának alkalmazása jogszerű. A bíróság teljes mértékben osztotta a Fővárosi Törvényszék 28.K.30.434/2011/10. számú ítéletében foglalt azon indokolást, mely szerint az ajánlatkérőnek kizárólagos joga van a beszerzése tárgyát akár valamely konkrét tanulmányi rendszerként meghatározni. A bíróság nem találta alaposnak a felperes tényállás-tisztázási kötelezettség megsértésére történt hivatkozását, tekintettel arra, hogy az alperes a határozat meghozatalához releváns körben a tényállást tisztázta. Az a felperesi hivatkozás pedig, hogy az alperes jogszabálysértő módon járt el akkor, amikor a perbeli beszerzést megelőző ajánlatkérői magatartást nem vizsgálta, nem eredményezi a tényállás tisztázási kötelezettség megsértésének megállapíthatóságát a fentiekben kifejetettekre tekintettel. A bíróság osztotta továbbá az alperes azon álláspontját is, mely szerint az I. rendű alperesi beavatkozó nem maga idézte elő a perbeli helyzetet, hanem arra objektív körülmények vezettek, ugyanis a kizárólagos jog, vagyis a szerzői jog fennállása az I. rendű alperesi beavatkozó magatartásán és eljárásán kívüli körülménynek tekintendő. A fentiekre tekintettel a bíróság a felperes érvelését nem fogadta el, ezért a felperes keresetét a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 339. -a alapján elutasította. A bíróság a kereseti illeték összegét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 43. (3) bekezdése és a 39. (3) bekezdés a) pontjában foglaltakra figyelemmel 21.000 forintban állapította meg, annak viselésére a felperest a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. (2) bekezdése 11
alapján kötelezte. A bíróság a felperest a Pp. 78. (1) bekezdése alapján kötelezte az alperes, míg a Pp. 83. (1) bekezdése alapján az alperesi beavatkozók perköltségének megfizetésére. A perköltség összegét a bíróság a Pp. 79. (1) bekezdése szerint, mérlegelés útján állapította meg, figyelemmel az ügy bonyolultságára, a perben tartott tárgyalások számára, és a ténylegesen kifejtett jogi munkára. Az ítélet elleni fellebbezési lehetőségét a Kbt. 160 (5) bekezdése zárja ki. Budapest, 2015. év május hó 28. napján dr. Bögös Fruzsina s.k. bíró 12