Iktatószám: Tárgy: VE/O001/00304-0003/2016 Elsőfokú bírságot és kötelezést kiszabó határozat H A T Á R O Z A T A Veszprém Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Hatóság) a Bárdi Autó Magyarország Autóalkatrész-kereskedelmi Zrt.-t (székhely: 1089 Budapest, Orczy út 44-46.; adószám: 12229132-2-44; a továbbiakban: Vállalkozás) 300.000 Ft (azaz háromszázezer forint) fogyasztóvédelmi bírsággal sújtja, valamint kötelezi a Vállalkozást, hogy a határozat jogerőre emelkedésének napjától az általa a Ajka, Május 1. tér 5. szám alatt üzemeltetett Bárdi Autó Alkatrész Üzletház elnevezésű kereskedelmi egységben a jogsértéssel érintett termékek a fogyasztók által fizetendő eladási-, és ahol jogszabály előírja az egységárát a jogszabályi előírásoknak megfelelően tüntesse fel, valamint a vonatkozó előírásoknak megfelelő, megtévesztő tájékoztatást nem tartalmazó jótállási jegyet bocsásson a fogyasztók rendelkezésére. A Vállalkozás a megtett intézkedéseiről - a módosított jótállási jegy megküldésével együtt - a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül köteles értesíteni a Hatóságot.
2 Alkalmazott jogszabályok: A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 14. (1) A fogyasztót a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel a külön jogszabályban meghatározottak szerint írásban tájékoztatni kell a fogyasztóknak megvételre kínált termék eladási áráról és egységáráról, illetve a szolgáltatás díjáról. A termékek ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól szóló 4/2009. (I.30.) NFGM-SZMM együttes rendelet (a továbbiakban: Együttes rendelet) 2. (1) A termék eladási árát a (2) és a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel a) a terméken, annak csomagolásán vagy a termékhez egyéb módon rögzítve, vagy b) a közvetlenül a termék mellett elhelyezett egyedi árkiíráson vagy a fogyasztó számára a megvenni kívánt termék kiválasztásakor könnyen hozzáférhető árjegyzéken (ideértve az étel-, illetve itallapot is) kell feltüntetni. Együttes rendelet 3. (1) A termék egységárát, ha az nem egyezik meg a termék eladási árával, a. b. a terméken, annak csomagolásán vagy a termékhez egyéb módon rögzítve, vagy közvetlenül a termék mellett elhelyezett egyedi árkiíráson vagy a fogyasztó számára a megvenni kívánt termék kiválasztásakor könnyen hozzáférhető árjegyzéken (ideértve az étel-, illetve itallapot is) kell feltüntetni. Együttes rendelet 4. Az egységárat a) a térfogatra értékesített terméknél literenként (Ft/l), vagy ha ez a termék jellegéből adódóan megkönnyíti az összehasonlítást milliliterenként (Ft/ml), centiliterenként 3 (Ft/cl), deciliterenként (Ft/dl), illetve köbméterenként (Ft/m ),
3 b) a tömegre értékesített terméknél kilogrammonként (Ft/kg), vagy ha ez a termék jellegéből adódóan megkönnyíti az összehasonlítást grammonként (Ft/g), dekagrammonként (Ft/dkg) vagy tonnánként (Ft/t), c) a hosszúságra értékesített terméknél méterenként (Ft/m), vagy ha ez a termék jellegéből adódóan megkönnyíti az összehasonlítást milliméterenként (Ft/mm) vagy centiméterenként (Ft/cm), 2 d) a felületre értékesített terméknél négyzetméterenként (Ft/m ), e) a kizárólag darabra értékesített terméknél darabonként (Ft/db) kell feltüntetni. Fgytv. 16. (1) A csomagolásra vonatkozó rendelkezések megtartására a gyártó, az ár feltüntetésére vonatkozó rendelkezések megtartására a forgalmazó, illetve a szolgáltatást értékesítő vállalkozás köteles. Fgytv. 2. m) eladási ár: a termék egy egységre vagy adott mennyiségre vonatkozó ára n) egységár: a termék e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott mértékegységére vonatkozó ár A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 3. (1) Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat. (2) Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat, a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és b) amely érzékelhetően rontja azon fogyasztó lehetőségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas.
4 (3) A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő (6. és 7. ) vagy agresszív (8. ). Fttv. 6. (1) Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az alábbiak közül egy vagy több tényező tekintetében és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas: ( ) i) a fogyasztó jogai, illetve a fogyasztót az ügylet folytán esetlegesen terhelő hátrányos jogkövetkezmények kockázata. Fttv. 9. (1) A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértéséért felel az a vállalkozás, amelynek a kereskedelmi gyakorlattal érintett áru értékesítése, eladásának ösztönzése közvetlenül érdekében áll. Fttv. 10. (1) A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt a (2) és a (3) bekezdésben foglalt kivétellel a fogyasztóvédelmi hatóság jár el. (3) A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt a Gazdasági Versenyhivatal jár el, ha a kereskedelmi gyakorlat a gazdasági verseny érdemi befolyásolására alkalmas. (4) A (3) bekezdés nem alkalmazható, ha a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat kizárólag a terméken, annak csomagolásán vagy a termékhez egyéb módon rögzítve (a továbbiakban együtt: címke), illetve a termékhez adott használati és kezelési útmutatóban vagy jótállási jegyben jelenik meg, vagy ha a 7. (3) bekezdésében említett tájékoztatási követelmény megsértésével valósul meg. Tekintettel arra, hogy a fogyasztó ügyleti döntése már csak az általa vásárolt áruval kapcsolatban keletkező jogának gyakorlására terjed ki, újabb szerződés megkötésére nem kerül sor, így újabb, a gazdasági verseny alapját képező, arra befolyással bíró ügyletek már nem jönnek létre, ezért a fogyasztó azon döntése, hogy a jótállási igényét
5 gyakorolja-e az áruval kapcsolatban, a gazdasági verseny szempontjából nem tekinthető releváns tényezőnek, ezért az ügy elbírálása a fogyasztóvédelmi hatóság hatáskörébe tartozik. Fttv. 19. a) A kereskedelmi gyakorlat tisztességtelenségének megállapítására irányuló eljárásra az e törvényben meghatározott eltérésekkel a) a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása tekintetében a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.), ( ) rendelkezéseit kell alkalmazni. Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX.22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 151/2003. (IX.22.) Korm. rendelet) 2. (1) A jótállás időtartama egy év. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A 151/2003. (IX.22.) Korm. rendelet 2. (1) bekezdése szerint a jótállás időtartama egy év. A jótállást maga a jogalkotó rendeli el, amelyet az eladó nem szüntethet meg önkényesen, sajátos feltételeket szabva a jótállási igény érvényesítésének. A jótállás nem vonatkozik azokra a hibákra, amelynek oka a termék fogyasztó részére való átadását követően keletkezett, azonban az igény kivizsgálására a jótállási idő alatt a forgalmazó köteles. A kifogás rendezését jogszerűen tagadhatja meg, ha például a fogyasztó a terméket nem rendeltetésszerűen használta, azonban magát a jótállást ez esetben sem szüntetheti meg, egy esetleges újabb hiba esetén a jótállási igény kivizsgálását nem tagadhatja meg. Ez alapján nem megfelelő, hogy a Vállalkozás a jótállási jegyen az alábbi fordulatokat használja: a jótállás nem érvényesíthető, a jótállás megszűnik stb. A Vállalkozás azáltal, hogy a kifogásolt termékeket úgy forgalmazta, hogy azok eladási árát, és/vagy egységárát nem tüntette fel sem a termékeken, sem más - a jogszabály által előírt módon, ezzel megsértette az Fgytv. 14. (1) bekezdését, valamint az Együttes rendelet 2. (1) és 3. (1) bekezdéseit, valamint a 4. -át.
6 A Vállalkozás azáltal, hogy az általa a próbavásárolt akkumulátorhoz biztosított jótállási jegyen, a jótállási jogokra vonatkozóan a fogyasztók megtévesztésére alkalmas információkat közölt, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot valósított meg, e magatartásával megsértve az Fttv. 3. (1) bekezdését, valamint a 6. (1) bekezdés i) pontját. Kelt: Veszprém, 2016. Kapják: IRATTÁR, GAZDASÁGI FŐOSZTÁLY,