SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA 2010

TARTALOMJEGYZÉK 1. A FENNTARTÓ ELVÁRÁSAINAK MEGHATÁROZÁSA...4 Helyzetelemzés...4 JÖVŐKÉP ÉS MINŐSÉGPOLITIKA...9 Középtávú célok és prioritások...10 2. AZ INTÉZMÉNYI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA A FENNTARTÓI ELVÁRÁSOK ALAPJÁN...12 Óvodák és általánosan képző közoktatási intézmények feladatmeghatározása...12 Valamennyi gimnázium feladata...14 Valamennyi szakközépiskola feladata...14 Szakiskolák feladatmeghatározása...14 Felnőttképzést folytató intézmények feladatmeghatározása...15 Kollégiumok feladatmeghatározása...15 3. A FENNTARTÓ KÖZOKTATÁSI ELLENŐRZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE...16 4. ÁGAZATI ÉS ÁGAZATKÖZI KAPCSOLATOK A HELYI KÖZOKTATÁSBAN, PARTNERI EGYÜTTMŰKÖDÉS...39 5. A VEZETŐI MUNKA ÉRTÉKELÉSE...44 6. AZ 1000 MESTER SZAKKÉPZÉS-SZERVEZÉSI NONPROFIT KIEMELTEN KÖZHASZNÚ KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG (1000 MESTER TISZK) BEMUTATÁSA...50 2

BEVEZETÉS Az önkormányzati minőségirányítási program elkészítését a közoktatási törvény 85. (7) bekezdése kötelező feladatul írja elő valamennyi önkormányzat számára. Az önkormányzati minőségirányítási program elkészítésének az a célja, hogy a helyi társadalom közoktatással kapcsolatos elvárásait, elégedettségét figyelembe vevő helyzetelemzés alapján meghatározza a közoktatással kapcsolatos városi jövőképet, minőségpolitikát, a középtávú fejlesztési célokat, azaz lényegében stratégiai tervként segítse Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának közoktatási feladatellátását. A dokumentum meghatározza a városi fenntartású intézmények feladatait, ezzel megteremti a kapcsolatot a városi és az intézményi szintű oktatástervezés között. A minőségirányítási program célrendszeréhez kapcsolódik a kétévenként kötelezően felülvizsgálandó intézkedési terv, amely meghatározza az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak körét, valamint az intézményhálózat működtetésével kapcsolatos konkrét operatív feladatokat. Ennek alapján a minőségirányítási programban foglalt célok, az intézkedési tervvel kiegészülve együttesen tartalmazzák azokat a helyi társadalom igényeire alapozott fenntartói elvárásokat, amelyeket az intézmények nevelési, pedagógiai programjaik, valamint saját minőségirányítási programjaik elkészítésekor figyelembe kell, hogy vegyenek. Ily módon teljessé válik a városi oktatástervezés vertikális rendszere, amely az önkormányzati minőségirányítási programból, az intézkedési tervből és az intézmények stratégiai tervéből, a nevelési, pedagógiai programból és az intézményi minőségirányítási programból áll. Ez a tervezési rendszer lehetővé teszi az intézményi és az önkormányzati szinten meghatározott célok és feladatok értékelhető módon történő megvalósítását. A közoktatási törvény 102. (2) d) pontja alapján a fenntartó a minőségirányítási programjában foglaltak szerinti minőségfejlesztési rendszert működtet, és rendszeresen ellenőrzi intézményei működésének eredményességét, hatékonyságát. Az önkormányzati minőségirányítási programnak ezért szerves része a fenntartói ellenőrzési, értékelési rendszer, amelynek céljai, területei, adatbázisa, négy éves ellenőrzési, mérési, értékelési programja megfelelő módon kontrollálja a minőségirányítási programban meghatározott célok és feladatok teljesítését, végső soron a helyi közoktatási feladatellátás minőségét. A program kiemelten fontos eleme a helyi irányítás ágazati és ágazatközi kapcsolatrendszerének meghatározása, amely magában foglalja az egyes partnerekkel való együttműködés területeit, a kapcsolattartás formáit és módszereit, ezáltal biztosítva a helyi feladatellátáshoz nélkülözhetetlenül szükséges együttműködést, a különböző résztvevők tevékenységének összehangolását. 3

1. A FENNTARTÓ ELVÁRÁSAINAK MEGHATÁROZÁSA A helyi közoktatás főbb környezeti jellemzői Szeged városa regionális oktatási központ szerepét tölti be. Ez markánsan megnyilvánul, és egyre jobban megerősödik a felsőoktatás és a tudományos kutatás területén, amihez a közoktatás természetes módon kapcsolódik. Ennek eredményeként a város a közoktatás területén is centrumként működik. A fenntartói irányítás támogató szellemű, a város és az egyetem vezetése tudatosan törekszik a regionális központi szerep (tudásközpont) megerősítésére, továbbfejlesztésére. A regionális közoktatási központ szerepből adódóan a helyi lakosság szükségletét meghaladó mértékű igény jelenik meg a térségben. A sokféle igény különböző szolgáltatások jelenlétét teszi szükségessé, amelyek közös jellemzője a magas színvonal, ennek őrzése és továbbfejlesztése. A város ellátja a tehetséggondozási központ szerepét, aminek több intézményesített formája is működik. Kiemelt figyelmet fordít a sajátos nevelési igényű tanulók nevelésére, oktatására; biztosítja ennek szakmai hátteret. E feladat ellátásához szükséges tudás a helyi közoktatási rendszer egészét gazdagítja. A középiskolákban, a szakképzésben a különböző képzési irányok, tagozatok, speciális képzések olyan kínálata jelenik meg, amely a térségben csak itt van jelen. A környezeti változások demográfiai, szociális, gazdasági, felsőoktatási a közoktatástól is nagyfokú rugalmasságot, alkalmazkodást igényelnek. Ebben kiemelkedő jelentősége van a gazdasággal és az egyetemmel épített kapcsolatnak. A közoktatás számára az egyetemmel való kapcsolat a nevelés-oktatás és a pedagógusképzés, -továbbképzés területén új együttműködési lehetőségeket kínál. A szegedi közoktatási rendszer fejlesztése a regionális tudásközpont szerepből adódóan is kiemelkedő jelentőséggel bír. A fejlesztés kulcseleme a környezeti sajátosságokat figyelembe vevő, azokhoz illeszkedő modern értékelési rendszer működtetése, amelynek alapjait az elmúlt évek fejlesztései megteremtették. Helyzetelemzés A helyi társadalom hozzáférése a közoktatási információkhoz Szeged lakói a közoktatással kapcsolatos információkhoz elsősorban saját tapasztalataik alapján és informális csatornákon keresztül jutnak. A helyi oktatási ügyekről a helyi sajtóból és TV-ből is lehet tájékozódni, de itt meghatározó módon érvényesül a média szerepe és befolyása, illetve torzító hatása. A média alig-alig ad információt a helyi közoktatásról, ezek is többségében negatív hírek, pedig a helyi társadalom a tartalmi kérdések bemutatására tart igényt. A város oktatási struktúrájáról, képzési szerkezetéről az évente megjelenő pályaválasztási tájékoztatón keresztül lehet információhoz jutni. Ezen kívül hasznos és naprakész információkat kaphatnak a továbbtanulási lehetőségekről az érdeklődő szülők, tanulók és pedagógusok az évente megrendezendő pályaválasztási börzén, melynek megszervezésében a 2009/2010. tanévtől nagy szerepe van a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központnak, a Csongrád Megyei Iparkamarának és az 1000 Mester TISZK-nek. 4

A közoktatás helyi rendszerének működésére jellemző, hogy az intézményeket főként a saját problémájuk köti le. Nem tudnak eleget az előző vagy a következő képzési fok működéséről, problémáiról. Ez érvényes a munka világával való kapcsolatra is. Mivel egymásra épül ez a rendszer, többet kellene, hogy tudjanak egymásról az óvodák és iskolák, s ennek a módját meg kellene keresni. A nevelési-oktatási intézmények, a kamarák és az érdekképviseleti szervek a közgyűlési előterjesztéseket megkapják, így lehetőségük van közvetlenül és hivatalos módon tájékozódni. Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sportirodája rendkívül nyitott és együttműködő, az érdeklődők számára a szükséges információt és tájékoztatást mindig megadja. A pedagógus szakmának nincs sajtója a városban. Szeged város közoktatásával kapcsolatban elérhető információk mennyisége kevés. Növekvő jelentősége van az internetnek mint információforrásnak. A szülők számára a fórumok jelentik a közvetlen tájékozódási lehetőségeket. Elégedettség és elégedetlenség Szeged város közoktatásáról általánosságban az a vélemény, hogy a kínálat sokszínű, a képzési szerkezet struktúrája is jó. Az intézményekben az oktatás-nevelés igen magas színvonalon folyik. A város szakképzési beiskolázása a gazdaság oldaláról nézve merev és állandósult. Elégedettség A közoktatás helyi működésében a következőkkel elégedett a helyi társadalom: Szeged jól látja el iskolavárosi funkcióját. A városban elegendő számú nevelési-oktatási intézmény működik. A helyi társadalom a szakmai színvonalat kiemelkedőnek tartja. Az óvodákban a jó bánásmód és a biztonságos környezet a meghatározó. Az általános iskolai tanulóknak jók a lehetőségeik és az esélyeik a továbbtanulás terén, széles a választási lehetőségük. Az általános iskolákban sokszínű a kiegészítő nevelési és képzési profilok rendszere. Egyre több intézményben végeznek kompetencia alapú oktatást. Az általános iskolákban tanórán kívüli tevékenység sokrétű, színes. Az iskolák a saját profiljukba tartozó tehetséggondozást eredményesen végzik. Pályázati forrásokból sokat költ az önkormányzat az iskolaépületek felújítására, korszerűsítésére Elégedetlenség A közoktatás helyi működésében a következő problémákat érzékeli, azokkal elégedetlen a helyi társadalom: Az oktatás tartalmi korszerűsítésének folyamatában a hasznosítható tudás biztosítása problémát jelent. A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, beilleszkedési vagy részképesség-zavarral és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók száma emelkedő tendenciát mutat. 5

A társadalmi értékrend szerint a hátrányos helyzet stigma, ezért fontos lenne kis létszámú osztályok indítása, ahol a tanulóknak számára az egyéni ütemterv szerinti haladást biztosítani lehetne. A tehetséggondozás finanszírozási kérdés, sokszor szűk körű, valamilyen specializációhoz kapcsolódik. Az intézmények egy része nem veszi tudomásul, hogy a nevelés és oktatás is szolgáltatásként működik, a partnerek véleményét érdemi kérdésekben nem kérik ki. A lakótelepi iskolák külső környezetének megóvása nem megoldott. Néhány intézmény fizikai állapota rossz, külső homlokzata és belső tere felújításra szorul. Az iskolák eszközállománya nem korszerű, az eszközfejlesztésre szükség lenne a reáltárgyak (fizika, kémia) vonatkozásában is. Az intézmények jó megközelíthetősége ellenére problémát jelent a tömegközlekedési eszközök zsúfoltsága a tanítás kezdetekor és befejezésekor. Nincs együttműködés a közoktatás intézményrendszere és a civil szféra, a gazdaság között. SWOT analízis Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata minőségirányítási programjának kialakítása érdekében szükség van egy átgondolt helyzetelemzésre, amely kiterjed az intézményrendszer belső működésmódjára, valamint a külső környezet és az intézményrendszer kölcsönhatásának feltárására. Az elemzés biztosítja a helyi közoktatási rendszer erősségeinek és gyengeségeinek, valamint az oktatáspolitika mozgásterét kijelölő lehetőségeknek és veszélyeknek a számbavételét. Megállapítható, hogy az erősségek a legtöbb esetben egyben lehetőséget jelentenek a működés és a fejlesztés számára, míg a gyengeségek adott esetben elhárítandó veszélyként is megjelenhetnek. Ennek alapján az alábbi táblázatban egymás mellé kerültek azok az erősségek és lehetőségek, amelyek egymást is erősítik a rendszer működésében, illetve azok a gyengeségek és veszélyek, amelyek egymást erősítő negatív hatásának elhárítása különösen fontos. ERŐSSÉGEK A közoktatás jó struktúrájú Megfelelő intézményszám A gyerekek lehetőséghez jutnak, mindenki tovább tud tanulni Felsőoktatási továbbtanulási lehetőségek Gyakorlóterep az egyetem számára Szakmai tanulmányi versenyek eredményei LEHETŐSÉGEK Az egyéni önkormányzati képviselők bevonása az iskola környezetének szebbé tételébe, illetve a környezet megóvásába Reális pályaválasztás segítése Az 1000 Mester TISZK és a Délalföldi Regionális Munkaügyi Központ bevonása a pályaválasztási tevékenységbe 6

ERŐSSÉGEK A közoktatás széles választékot kínál A tanórán kívüli tevékenység sokrétű az általános iskolákban Több intézmény felújítása A felújított intézmények akadálymentesítése LEHETŐSÉGEK A szülők és diákok véleményének a rendszeres megkérdezése Az iskolák számára a szolgáltató funkció felismerése Az iskolák számára pénzügyi forrás biztosítása a szociálisan rászoruló tanulók támogatására Együttműködés további javítása a közoktatás intézményrendszere és a civil szféra, a gazdaság között A gazdasággal való intenzívebb kapcsolat elősegítené a speciális szakképzések megvalósítását Az előrehozott szakképzés bevezetése 7

ERŐSSÉGEK Az iskolák a saját profiljukba tartozó tehetséggondozást magas színvonalon biztosítják A közoktatás színes és magas színvonalú A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és tanulók integrálása A közoktatás innovatív A pedagógusok végzettsége az iskolákban és óvodákban A helyi közoktatás munkaerőszükségletének vizsgálata, harmonizálása a feladatokhoz A kulturális lehetőségek sokszínűsége és kínálatának kihasználása LEHETŐSÉGEK A pályázati lehetőségek ki-használása Eszközfejlesztés Minden iskolának legyen esélynövelő programja Több figyelmet érdemelne az oktatás Az igazgatók és a pedagógusok motiválása Pszichológus és fejlesztő pedagógus alkalmazása az iskolákban és óvodákban GYENGESÉGEK VESZÉLYEK Néhány intézmény felújítása, az épületek belső elhanyagoltsága Az intézmények akadálymentesítése Az épületkihasználtság, a közösségi terek hiánya Rugalmatlan és megszokott a szakképzés A tehetséggondozás nem biztosítja elég széles körűen a tehetségek felismerését és gondozását A gyermeklétszám csökkenése Az önkormányzati és nem önkormányzati intézmények aránya miatt a nem önkormányzati intézmények elszí-vó hatása A munkaerő prognoszti-zálása A szakképzés nagyon eszközigényes, és rendkívül pénzigényes Nő a tanulók túlterhelése az iskolán kívüli órák számá-nak emelkedése miatt A jogi szabályozás folyamatos változása 8

GYENGESÉGEK A felzárkóztatás finanszírozása Az integrált nevelés szakmai felté-telei részben biztosítottak A belső munkaerő mobilitásának kezelése A minőségi problémák kezelése Az iskolai diákönkormányzatok véleménynyilvánítása az oktatást illetően csak formális VESZÉLYEK A hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma növekszik az egyes intézményekben A jogi szabályozás folyamatos változása Jövőkép és minőségpolitika Jövőkép Szeged oktatási központ, amely őrzi és fejleszti regionális tudásközpont szerepét a délalföldi területen, ennek megfelelően sokszínű, a gazdasághoz és a felsőoktatáshoz egyaránt szorosan kapcsolódó helyi oktatási rendszert működtet. Az Önkormányzat a minőség fenntartása érdekében biztosítja intézményei számára a magas színvonalú, szakmailag és gazdaságilag hatékony, törvényes működést. Szeged városának oktatását átjárható intézményrendszer, stabil, átlátható oktatási struktúra és pragmatikus képzés jellemzi. Tartalmát tekintve az óvodák és az iskolák által nyújtott szolgáltatások gazdagságát biztosítja a pedagógiai/nevelési programok sokszínűsége, mely a változó igényekhez gyorsan alkalmazkodik. Az iskolák fontosnak tartják a tanulói kompetenciák kialakítását, a tanulók személyiségfejlesztését, kialakítják a diákokban az igényt az élethosszig tartó tanulásra, a permanens önművelésre. A szakképzés a gazdaság igényeihez igazodik, szerkezetében és tartalmában az Európai Unió igényeinek megfelelő új típusú szakképesítések oktatása valósul meg. A közoktatási intézmények között horizontális és vertikális szakmai együttműködés a jellemző. Kapcsolataikban alkalmazzák az információs és kommunikációs technológiát. Az Önkormányzat, az óvodák és az iskolák között valós szakmai érdekegyeztetés valósul meg. Az önkormányzat garantálja az intézmények biztos finanszírozását és az optimálisan szükséges személyi és tárgyi feltételeket. Ennek eredményeként megtörténik az óvoda- és iskolaépületek ütemezett, tervszerű, a szakmai szempontokat és a gazdasági racionalitást egyidejűleg érvényesítő felújítása, és megfelelővé válik az eszközellátottsága, így biztonságos és jól felszerelt nevelési-oktatási intézmények szolgálják a hatékony pedagógiai munkavégzést. Minőségpolitika Szeged Megyei Jogú Város törvényes, hatékony és eredményes működésének alapja a minőség. Az Önkormányzat felelős az oktatási központ funkció megőrzéséért, a sokszínű 9

közoktatási kínálat fenntartásáért és fejlesztésért. Tevékenységei biztosítják, hogy a város oktatási szolgáltatásai egyre igényesebb módon feleljenek meg az itt élő polgárok elvárásainak. Az Önkormányzat arra törekszik, hogy a partnerek igényeinek megfelelő nevelési, oktatási, szakképzési kínálatot garantáljon, felelős a munkaerőpiac igényeinek megfelelő képzések biztosításáért. Az iskolák legyenek nyitottak a város valóságos mindennapi életére. A város közoktatási intézményei kiemelkedően fontos feladatot és a város fejlesztése szempontjából nagy felelősséget vállalnak a minőségi munka iránti igény kialakításában. Az iskolákban egyidejűleg kell biztosítani a tehetséggondozást és az esélyegyenlőséget, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatását. A diákok biztos alapkészségek birtokában korszerű, használható, alkalmazható tudásra tegyenek szert, és legyenek képesek boldogulni a szűkebb és tágabb környezetükben. Minden tanuló rendelkezzen a munkába lépéshez szükséges képességekkel és kompetenciákkal. Az óvodai és iskolai szakemberek intenzív és extenzív irányú továbbképzése alapvető városi érdek. Partnerek igényeinek kielégítése érdekében biztosítja az iskolák közötti átjárhatóságot. Arra törekszik, hogy a fenntartó és az intézmények közötti együttműködés hatékony legyen. Ennek érdekében fejleszteni kívánja az informatikai ellátottságot. Fontosnak tartja intézményeink állapotának folyamatos javítását. A középiskolai kollégiumok fejlesztése elengedhetetlen a város regionális szerepének erősítésében. A célok elérését biztonságos, jól felszerelt intézmények tudják biztosítani. Az Önkormányzat a gazdasági, szakmai és törvényes működést folyamatosan figyelemmel kíséri, méri és értékeli a helyi közoktatás eredményességét és hatékonyságát, az információk alapján megtervezi és végrehajtja a szükséges változtatásokat. Az intézmények számára fontos feladat, hogy a sokszínű pedagógiai/nevelési programok megőrzése mellett egyre hatékonyabb legyen a feladatellátás. Az intézmények vezetése és a munkatársak elkötelezettek az iránt, hogy Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának minőségpolitikai nyilatkozatával összhangban határozzák meg saját minőségirányítási rendszerüket, és ennek működtetését eszközként használják céljaik eléréséhez. Középtávú célok és prioritások A közoktatási feladatellátás középtávú céljai A helyzetelemzésre támaszkodva és figyelembe véve a jövőképben és a minőségpolitikai nyilatkozatban foglaltakat a város közoktatási rendszerének egészére vonatkozó elvárásainkat az alábbi középtávú célok kitűzésével fogalmazzuk meg: Kiemelt célok (a város közoktatási rendszere számára megfogalmazott célok) 1.A közoktatási rendszer rugalmasan alkalmazkodik a folyamatos változásokhoz, korszerű és a sokszínűség megtartása mellett erősödik a kultúraközvetítő szerepe 10

és a nevelőmunka eredményessége; biztosítja a tanulók számára az esélyegyenlőséget. 2.A város olyan intézményrendszert tart fenn, amely képes biztosítani minden tanuló (sajátos nevelési igényű tanulók és hátrányos helyzetű tanulók is) személyiségének és kulcskompetenciáinak a fejlesztését. 3.A közoktatási szolgáltatásra a minőségelvű, partnerközpontú működés a jellemző, amelynek alapja az intézmények minőségirányítási, minőségfejlesztési rendszere. Minőségcélok (a nevelő-oktató munka eredményes és hatékony megvalósítását támogató célok) 1.A Nemzeti Alaptantervben meghatározott, az intézményrendszer egészére kiható részletes követelmények teljesítése során biztosítottak a feltételei a tanulók harmonikus személyiségfejlesztésének. 2.Törekvés az optimális együttműködés az ágazaton belüli és kívüli partnerekkel. 3.Hatékony az információáramlás a fenntartó és az intézmények, illetve az egyes intézmények között. 4.Minden tanulónak biztosított városi szinten az emelt szintű érettségire való felkészülés. 5.Az óvodák és az általános iskolák együttműködnek az óvodából iskolába történő átmenet zökkenőmentessé tétele érdekében. 6.Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében városi tehetséggondozó szakkörök működnek. 7.Az informatika nem csak iskolai tantárgy, hanem az információszerzés eszköze. 8.Törekvés a középfokú iskolarendszerben az eurokonform szakmák oktatására. 9.A város nevelési-oktatási intézményei akadálymentesek. 10.A szaktanácsadói szolgáltatás elérhető az intézmények számára szakmai tevékenységük, a pedagógusok kompetenciájának fejlesztése érdekében. 11.Megfelelő állagú (felújított és karbantartott) intézményekben folyik az oktatás. 11

2. AZ INTÉZMÉNYI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA A FENNTARTÓI ELVÁRÁSOK ALAPJÁN Óvodák és általánosan képző közoktatási intézmények feladatmeghatározása Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott közoktatási intézmények feladatai a helyzetelemzés, a minőségpolitika, a kitűzött középtávú célok alapján, az érvényes intézkedési terv figyelembevételével kerültek meghatározásra. A feladatokat az intézményrendszer egészére, majd az egyes intézményfokozatokhoz tartózó intézménytípusokra (óvodák, általános iskolák, gimnáziumok, szakközépiskolák, szakiskolák, felnőttoktatást végző intézmények és kollégiumok) jelöltük ki. Valamennyi városi fenntartású közoktatási intézmény feladata 1.Minden közoktatási intézmény működésében a jogszerűség, a szakszerűség és a törvényesség érvényesüljön. 2.Valamennyi intézmény feladata az önértékelésen alapuló minőségfejlesztési rendszer kialakítása és működtetése, valamint a partneri elvárások, az elégedettség és az elégedetlenség mérése és értékelése. Szerepeljen az óvodák, az iskolák és a kollégiumok céljai között a partneri elégedettség növelése. 3.Az intézmények vezetése minden lehetőséget keressen meg a helyi társadalom tájékoztatására, tegye közzé a nevelő-oktató munka területén elért eredményeit. 4.Minden intézmény tekintse feladatának a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatását, ehhez felzárkóztató program kidolgozását vagy adaptálását és működtetését. 5.Az intézmények integrált neveléssel és oktatással biztosítsák a sajátos nevelési igényű gyermekek és tanulók ellátását. 6.Az intézmények működési feltételeik javítása és tevékenységük fejlesztése érdekében kísérjék figyelemmel és használják ki a kínálkozó pályázati lehetőségeket, ehhez hatékony pályázatfigyelő rendszert alakítsanak ki és üzemeltessenek. 7.Az óvodák, iskolák és kollégiumok hárítsák el a mozgássérült gyermekek szabad mozgását korlátozó akadályokat, alakítsanak ki feljárókat és egyéb mozgást segítő létesítményeket. Valamennyi óvoda feladata 1.Minden óvoda az Óvodai nevelés országos alapprogramja iránymutatásainak segítségével elkészített és jóváhagyott nevelési program alapján végezze nevelő munkáját. 2.Valamennyi óvoda biztosítsa az óvodás korú gyermekek a lakossági igényeknek megfelelő óvodai nevelését, és fordítson kiemelt figyelmet az 5 éves korosztály iskolaelőkészítő nevelésére. 3.Segítse elő a gyermekek harmonikus fejlődését az életkori és egyéni sajátosságaik figyelembevételével. A gyermekeket egyéni ütemben fejlessze, személyiségük és gyermeki jogaik tiszteletben tartásával. Ehhez használja a játék, a mozgás és az anyanyelvi nevelés eszközeit. 12

4.Vegyen részt az egészségnevelés intézményi szintű megvalósításában. Tűzze ki célul, és valósítsa meg a gyermekek egészséges életmódra nevelését, az egészséges életvitel igényének kialakítását. 5.A játékkal mint alapvető szükséglet kielégítésével fejlessze a gyermekek egyéni képességeit, biztosítson változatos tapasztalatszerzési lehetőségeket az óvodások számára, különösen a fejlesztő játéktevékenységen keresztül. 6.Az intézmények adottságaik és lehetőségeik figyelembevételével vegyenek részt a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésében és az iskolai életmódra felkészítésében integrált formában. Valamennyi iskola feladata 1.Az intézmények továbbra is őrizzék meg az évek során kialakított önálló arculatukat, sajátos nevelési-oktatási profiljukat. A partneri igényeknek megfelelő képzési kínálatot működtessenek, figyelembe véve a gazdaságos intézményfenntartás szempontjait. 2.Az iskolák pedagógiai-szakmai tevékenységükkel, a tevékenység színvonalának folyamatos fejlesztésével biztosítsák a tanulók tankötelezettségének teljesítését. A tanítás folyamatában fejlesszék a tanulók alapvető képességeit és készségeit. 3.A tehetséges tanulóknak az iskolák biztosítsanak lehetőséget képességeik kibontakoztatásához. 4.A hátrányok csökkentése, az esélyegyenlőség biztosítása érdekében a differenciált képességfejlesztés mellett biztosítsanak a tanulóknak felzárkóztató foglalkozásokat az iskolák. 5.Az intézmények nevelő-oktató munkájuk során kezeljék kiemelten az egészségés környezeti nevelést. A konkrét feladatokat a helyi pedagógiai programba építsék be. 6.Az intézmények rendelkezzenek az átjárhatóság megkönnyítése érdekében a diákok fogadásához szükséges programmal, működjenek együtt az átjárhatóság biztosításában a többi intézménnyel. 7.A pedagógusok ismerjék meg és alkalmazzák a tanulás tanításának módszereit. A tanulókat ismertessék meg a hatékony tanulási módszerekkel. Alkalmazzák a kooperatív tanulás technikáit. 8.Az intézmények pedagógusai tudatosan segítsék a tanulók reális pályaválasztását. Valamennyi általános iskola feladata 1.Mindegyik általános iskola biztosítsa az általános műveltséget megalapozó nevelést és oktatást, amelynek során a tanuló elsajátíthatja a társadalmi beilleszkedés alapvető normáit, és az érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően lehetőséget kap középiskolai továbbtanulásra, illetve pályaválasztásra. 2.Valamennyi intézmény a Nemzeti Alaptanterv alapján elkészített és jóváhagyott pedagógiai programja, ezen belül helyi tanterve szerint végezze nevelő-oktató munkáját. 3.Fejlessze a tanulókban az önálló tanuláshoz, ismeretszerzéshez, problémamegoldó gondolkodáshoz szükséges alapvető készségeket, képességeket. 13

4.A beilleszkedési zavarokkal, tanulási nehézségekkel, magatartási rendellenességgel küzdő gyermekek számára minden iskola biztosítson fejlesztő, felzárkóztató foglalkoztatást. A nevelőtestületek készüljenek fel a sajátos nevelési igényű tanulók szakszerű nevelésére-oktatására. 5.Az intézmények lehetőségeik és sajátosságaik figyelembevételével végezzenek integrált oktatást. Valamennyi gimnázium feladata 1.Valamennyi gimnázium a NAT, az érvényes kerettantervek, valamint az érettségi vizsgakövetelmények alapján elkészített és jóváhagyott pedagógiai programja, ezen belül helyi tanterve alapján végezze nevelő-oktató munkáját. 2.Mindegyik gimnázium biztosítsa a tanulók számára az általános műveltséget megszilárdító, elmélyítő, pályaválasztást segítő, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú tanulmányokra való felkészítést. 3.A gimnáziumok nevelőtestületei készüljenek fel a kétszintű érettségi vizsga bevezetésére. A tanulók igényeinek megfelelő felkészítés és óraszámok biztosításához működjenek együtt a többi gimnáziummal. A kétszintű érettségire történő felkészítés érdekében a pedagógiai programban és a helyi tantervben jóváhagyott órakereteket célszerűen használják fel. Valamennyi szakközépiskola feladata 1.Valamennyi szakközépiskola a NAT, az érvényes kerettantervek, valamint az érettségi és szakmai vizsgakövetelmények alapján elkészített és jóváhagyott pedagógiai programja, ezen belül helyi tanterve és szakmai programja alapján végezze nevelő-oktató munkáját. 2.Minden szakközépiskola biztosítsa az általános műveltséget megszilárdító, elmélyítő, pályaválasztást segítő, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú tanulmányokra, munkába állásra történő felkészítést. A szakközépiskolák nevelőtestületei készüljenek fel a kétszintű érettségi vizsga bevezetésére. A tanulók igényeinek megfelelő felkészítés és óraszámok biztosításához működjenek együtt a többi szakközépiskolával. A kétszintű érettségire történő felkészítés érdekében a pedagógiai programban és a helyi tantervben jóváhagyott órakereteket célszerűen használják fel. 3.A szakközépiskolák adjanak széleskörű kimeneti kínálatot az érettségivel rendelkező tanulók számára piacképes szaktudás megszerzésére. Valamennyi intézmény kísérje figyelemmel, elemezze és értékelje képzési kínálatával összefüggésben a munkaerőpiaci viszonyok változásait, tegyen javaslatot a képzési kínálatának fejlesztésére. A szakképző évfolyamokon kvalifikált, korszerű piacképes szakemberképzés folyjék. 4.Valamennyi intézmény fejlessze együttműködését a gazdasággal, a munka világával és a civil szférával. Szakiskolák feladatmeghatározása 14

1.Valamennyi szakiskola a NAT, az érvényes kerettantervek, valamint a szakmai vizsgakövetelmények alapján elkészített és jóváhagyott pedagógiai programja, ezen belül helyi tanterve és szakmai programja alapján végezze nevelő-oktató munkáját. 2.Mindegyik szakiskola biztosítsa a 9-10. osztályban tanulók számára az általános műveltséget megalapozó nevelést és oktatást, emellett tekintsék kiemelt feladatnak a pályaorientációt. 3.A szakképzési évfolyamon minden szakiskola készítsen fel a szakmai vizsgára. A szakmai képzés kövesse rugalmasan a munkaerőpiaci változásokat, és alkalmazkodjon a felhasználói igényekhez a képzés profiljának alakításában. A szakképző évfolyamokon az iskolák neveljék a tanulókat szakmaszeretetre, kitartásra, szakszerű és pontos munkavégzésre. 4.Tegyék lehetővé a szakiskolai tanulók számára a korában kialakult tudásbeli és szociális hátrányok felszámolását. Az új ismeretek átadása mellett biztosítsák az általános iskolai ismeretek rendszerezését, a hiányok pótlását, a gyengébb képességű tanulók továbbhaladáshoz szükséges fejlesztését. A szakiskolák szervezzenek speciális felzárkóztató programokat. 5.Biztosítsák a szakiskola kilencedik vagy tizedik évfolyamának befejezése után a tanulók számára az átlépési lehetőséget a szakközépiskolai, illetve gimnáziumi képzésbe. 6.Valamennyi intézmény fejlessze együttműködését a gazdasággal, a munka világával és a civil szférával. 7.Valamennyi intézmény vegyen részt a Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Kollégiumi-Szakiskolai Programjában. Felnőttképzést folytató intézmények feladatmeghatározása 1. A felnőttképzést folytató intézmények továbbra is segítsék hozzá a speciális élethelyzetben lévő iskolahasználókat a magasabb általános műveltség, az érettségi bizonyítvány megszerzéséhez az esti és levelező tagozatokon. 2. A felnőttképzés vállaljon szerepet a munkaerőpiaci igények rugalmas kielégítésében. Az uniós elvárásoknak megfelelően a képzési, átképzési kínálat kialakításánál hatékonyan működjenek együtt a társadalmi partnerekkel: a gazdasági-üzleti világgal, a Csongrád Megyei Munkaügyi Központtal és a Kamarákkal. Kollégiumok feladatmeghatározása 1. Minden kollégium a jóváhagyott nevelési programja szerint végezze a tanulók nevelését. 2. A kollégiumok biztosítsák a feltételeket a diákok számára az iskolai nevelő-oktató munka minél sikeresebb támogatásához. 3. A kollégista tanulók kapjanak segítséget iskolai munkájukhoz a felzárkóztató és tehetséggondozó kollégiumi foglalkozásokon. A szabadidő hasznos eltöltését szolgálják a speciális ismereteket adó, készség- és képességfejlesztő szakkörök, érdeklődési körök. 4. A tanulók fejlődése és segítése érdekében működjenek együtt a kollégiumi nevelő tanárok az intézmények pedagógusaival. 15

3. A FENNTARTÓ KÖZOKTATÁSI ELLENŐRZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE Javaslat Szeged Megyei Jogú Város közoktatási értékelési rendszerének fejlesztésére Előzmények: Az értékelés helyi rendszerének kialakítása Szeged Megyei Jogú Város helyi közoktatási rendszerének mérete, a közoktatási feladatellátás forrásigénye egyaránt indokolttá teszik az oktatási szolgáltatások, valamint az intézményhálózat rendszeres, szisztematikus értékelését. A közoktatási intézmények értékelése a fenntartónak egyben törvényi kötelezettsége is. A város több éve komoly erőfeszítést tesz a közoktatás helyi rendszerét átfogó értékelés kialakítása érdekében. Az ezt célzó fejlesztések során mérföldkőnek számít a SZAK pályázati támogatásból finanszírozott Magyar Gallup Intézet által kidolgozott értékelési rendszer. A fenntartó és az intézmények képviselőivel folytatott egyeztetés eredményeként megszületett a közoktatás helyi rendszerének értékelési koncepciója, amely kiterjedt: az értékelés alapelveinek meghatározására; az értékelés céljainak megfogalmazására; az intézményértékelés területeinek kijelölésére; módszerek és eljárások rövid megfogalmazására; időterv készítésére; az értékelés folyamatának meghatározására. A rendszer kialakítása azt célozta meg, hogy megbízható, tényekre építő elemzés és értékelés támogassa az önkormányzati döntéshozatalt a helyi oktatáspolitika formálására, az intézményhálózat működtetésére, a közoktatási feladatellátásra vonatkozóan. Ezzel egyidejűleg az értékelés legyen támogató, segítő jellegű az intézmények számára, tegye lehetővé a tudatos és folyamatos fejlesztést, az eredményesebb és hatékonyabb munkavégzést. A fenntartó által végzett fejlesztések mellett a város számos nevelési-oktatási intézménye bekapcsolódott a Comenius 2000 közoktatási minőségfejlesztési folyamatba, és ennek keretében néhány intézmény pedig önállóan elvégezte a partnerközpontú működés kiépítését. Az önkormányzati minőségirányítási program ellenőrzéssel, értékeléssel foglalkozó része épít mind a fenntartói, mind az intézményi tapasztalatokra. A rendszer működtetésének célja összhangban a központi irányítás oktatáspolitikai prioritásaival a helyi rendszer minőségének folyamatos fejlesztése, a működés átláthatóvá tétele, eredményességének és hatékonyságának növelése, az intézményi tervező, értékelő és fejlesztő tevékenység támogatása. A közoktatási ellenőrzési, értékelési rendszer A 2003 júniusában módosított közoktatási törvény megerősíti, egyben pontosabbá is teszi a fenntartónak az intézményei ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos feladatait. A törvény a fenntartó feladataként határozza meg, hogy készítse el minőségirányítási programját, és ennek keretében a törvényi előírásokkal összhangban határozza meg: 16

az ellenőrzés, értékelés területeit, alakítsa ki a szakmai, törvényességi, pénzügyi ellenőrzések rendjét, működtessen minőségfejlesztési rendszert, gondoskodjon a közoktatási szolgáltatások folyamatos fejlesztéséről, legalább négyévente ellenőrizze a közoktatási intézmények gazdálkodását, működésük törvényességét, hatékonyságát, a szakmai munka eredményességét, nevelési-oktatási intézményekben továbbá a gyermek- és ifjúságvédelemi tevékenységet, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzése érdekében tett intézkedéseket. Az önkormányzat helyi ellenőrzési és értékelési rendszere lényegében azt a célt szolgálja, hogy a fenntartó vizsgálni tudja a stratégiai tervében jelen esetben a minőségirányítási programban, továbbá az intézkedési tervében meghatározott célok és feladatok teljesülését. Szeged Megyei Jogú Város a közoktatási feladatellátási kötelezettségének döntően saját fenntartású intézményeinek működtetésével tesz eleget, ezért az ellenőrzési és értékelési rendszer az önkormányzati intézmények értékelésére vonatkozik. Az ellenőrzési, értékelési rendszer alapelvei Az értékelési rendszer alapelveinek meghatározása során a fenntartó támaszkodik a korábban kialakított alapelvekre, és ezeket a szükséges mértékben módosítja, korrigálja, kiegészíti. Az értékelési rendszer tartalmát és működtetését az alábbi alapelvek határozzák meg: Az értékelési rendszer teljes körű: kiterjed az összes közoktatási intézményre, a működés minden területére, felöleli a közoktatási feladatellátás egészét. A véleménykérés kiterjed a szülőkön, tanulókon/gyermekeken, pedagógusokon túl a helyi társadalom olyan képviselőire is, amelyek/akik közvetlenül nem érintettek a közoktatási szolgáltatások fogyasztásában (civil szervezetek), továbbá a munka világának képviselőire. Az értékelés megalapozott: tényekre, adatokra épül. Az értékelés rendszer jellegű: az értékelés intézményi és fenntartói szintje szervesen összekapcsolódik. Az értékelés területei és részterületei között is világos kapcsolat definiálható. Az értékelést megalapozó adatok adatbázisba rendezettek, ami lehetővé teszi a sok szempontú elemzést: területek, intézmények és csoportjaik egymáshoz történő hasonlítását, illetve idősoros összevetését. Az ellenőrzés, értékelés fejlesztő célú: támogatja a fenntartói stratégiaalkotást és megvalósítást, az intézményi szintű fejlesztési folyamatokat. Az értékelési rendszer nyilvános: az értékelés szempontrendszere, eljárása ismert, az eredménye részben vagy teljesen megismerhető az intézmények, szülők, illetve a releváns elemek a helyi társadalom számára. Ellenőrzési, értékelési célok Az ellenőrzés, értékelés konkrét céljai az önkormányzat által meghatározott minőségpolitika, az értékelési alapelvek, a jelen dokumentumban definiált stratégiai (középtávú) célok alapján fogalmazhatók meg. 1. A fenntartó által a közoktatási intézmények számára meghatározott kiemelt célok teljesítésének értékelése, megvalósulásuk elősegítése. 2. Az intézmények törvényes, szakszerű és hatékony működésének nyomokövetése, a működés minőségének fejlesztése. 3. Az intézményekben folyó pedagógiai munka eredményességének növelése. 17

4. A közoktatási szolgáltatásokban érintettek (szülők, tanulók, pedagógusok és más intézményi alkalmazottak, munkaerőpiac stb.) elégedettségének növelése. Az itt megfogalmazott célok összhangban vannak a korábbi értékelési rendszerben meghatározottakkal, ami egyben a folytonosságot, az elemeiben működtetett rendszer tapasztalatainak a figyelembe vételét, a továbbfejlesztett rendszerbe történő beépítését is garantálja. Az intézmények működését, munkáját és az egyes tevékenységeket különféle szempontok alapján vizsgálhatjuk, egy adott intézményt, vagy annak valamely tevékenységét különböző nézőpontból jellemezhetjük. A fenntartói ellenőrzésben, értékelésben különösen a törvényesség, az eredményesség (hatásosság), a hatékonyság, a szakszerűség, valamint a közoktatási szolgáltatások fogyasztói elégedettsége nézőpontjából érdemes következtetéseket levonni. E fogalmakat a következőképpen értelmezzük. Törvényesség: megfelelési vizsgálat; a vizsgált objektum (működés, dokumentum, eljárás, szabály) megfelel-e a rá vonatkozó előírásoknak Eredményesség (hatásosság): a kitűzött célok elérése, illetve a célok elérésének mértéke. (Maga az eredmény a tanulókban/gyermekekben vagy az intézményben végbement változás az intézményi működés hatására.) Az eredmény, az eredményesség leírása, jellemzése, az intézmény működéséhez igazított indikátorrendszer segítségével történhet. Pl.: tanulmányi eredmények, tanulói készségek, kompetenciák, attitűd változása, az iskolai szocializáció eredményeit tükröző jellemzők (magatartási, viselkedési jellemzők stb.), a tanulók későbbi helytállása stb. Szakszerűség: a kitűzött célok megvalósulása során követett eljárások megfelelnek-e a szakma hazai és nemzetközi normáinak, az átlagosan tapasztalható szakmai színvonalnak Fogyasztói elégedettség: teljesülnek-e a helyi társadalmi fogyasztó kifejezett igényei és elvárásai, hogyan történik a kifogások, panaszok kezelése Az ellenőrzés, értékelés területei Az ellenőrzés és intézményértékelés területeit öt nagy csoportra osztottuk: (1) gazdálkodás és tanügyigazgatás, (2) feltételrendszer, (3) vezetés, menedzselés, (4) humán erőforrás hasznosítása, (5) szakmai tevékenység. Hatodik területnek tekinthetjük a fenntartó által kezdeményezett vagy végzett/végeztetett igény-, elégedettség-, elégedetlenség vizsgálatok értékelését, amely elsősorban a fenntartó szempontjából a települési közoktatás-szolgáltatás céljainak és feladatainak meghatározását segíti, közvetlenül kevésbé alkalmas az egyes intézmények tevékenységének minősítésére. Fő területeken belüli részterületeket a fenntartói elvárások alapján rögzítettük. Ezek részterületei sokoldalú és átfogó információkat biztosíthatnak az intézmények munkájáról. 18

Sorszám 1. 1. sz. táblázat: Az ellenőrzés, értékelés területei Fő területek Gazdálkodás és tanügyigazgatás: gazdálkodási tevékenység, igazgatási tevékenység 2. Feltételek: pénzügyi, tárgyi 3. Vezetés, menedzselés 4. Humánerőforrás és hasznosítása 5. 6. Szakmai tevékenység Tanulás eredményessége Részletezés gazdálkodás költségvetés tervezése és felhasználása a gazdálkodási tevékenység belső szabályozottsága a gazdálkodás eredményessége, hatékony-sága igazgatás tankötelezettség teljesítése, tanulói jogviszony beiskolázás és továbbhaladás a működés törvényessége, jogszabályok-nak való megfelelés célok és pénzügyi források összhangja tárgyi, infrastrukturális feltételek eszköz- és felszerelésjegyzéknek való megfelelés IKT feltételei nevelési-oktatási folyamatok irányítása belső információs rendszer működtetése külső kapcsolattartás, az intézmény képviselete PR álláshelyekkel való gazdálkodás, jogszabályban meghatározott kötelező alkalmazottak köre képesítési előírások munkaerő-gazdálkodás humánerőforrás-fejlesztés pedagógus-továbbképzés A tanulás eredményessége: tanulói teljesítmények a központi mérések alapján meghatározott területeken A pedagógiai programban/nevelési A pedagógiai program/neve-lési programban meghatározott célok program céljainak megvalósítása teljesülésének mértéke Társadalmi elismerés, igény, elégedettség települési szinten adatszolgáltatás az intézmények részéről az általuk végzett mérések eredményéről 19

A fenntartói és az intézményi értékelési területek összehangolása A fenntartói és az intézményi értékelés területei összekapcsolhatók. Ez lehetővé teszi egy adott vizsgálatból származó információk, adatok többcélú elemzését, felhasználását. A megadott értékelési rendszer képezi az alapját az intézmények éves, a fenntartó számára beküldendő értékelésének. A fenntartó meghatározza, hogy az egyéb, létező intézményi statisztikákból például az októberi statisztika milyen adatokra van szüksége a saját adatbázisának teljessé tételéhez. 2. sz. táblázat: A fenntartói és intézményi értékelési területek lehetséges összekapcsolása Fenntartói Intézményi 1. Gazdálkodás és tanügyigazgatás 1. Gazdálkodás és tanügyigazgatás 2. Feltételek 2. Feltételek 3. Vezetés, menedzselés 3. Szervezet és vezetés 4. Humánerőforrás hasznosítása 5. Szakmai tevékenység 4. Oktatás - képzés A tanulás eredményessége 5. Nevelés A pedagógiai program teljesülésének 6. Szociális és egyéb szolgáltatás vizsgálata 6. Társadalmi elismerés, igény, elégedettség 7. Kapcsolatrendszer, társadalmi elismerés, igény, elégedettség vizsgálata A táblázat bemutatja a fenntartói és intézményi értékelési területek egy lehetséges összekapcsolását. Az intézményi értékelés területei lefedik a működés minden területét, és jól illeszthetők a fenntartó által meghatározott értékelési területekhez. Az intézmény ugyanakkor maga dönt az értékelési területekről. Az ÖMIP és az IMIP összehangolása nem definiálja kötelezően az azonos értékelési területek alkalmazását. A fenntartói és intézményi értékelési területek összehangolása több módon is megtörténhet. Az ellenőrzés, értékelés eszközei, módszerei A fenntartó az ellenőrzés, értékelés során épít az országos kompetenciamérésből származó adatokra, az iskolái számára előírja ezen mérőeszközök használatát. Az értékelési rendszer más mérési pontjaihoz fejlesztett eszközöket. Az eseti, illetve egyedi vizsgálatokhoz szükség szerint szakértő bevonásával biztosítja a mérőeszközöket. A fenntartó javaslatot tesz az intézményei számára az intézményi szintű vizsgálatokhoz használható, kipróbált, bemért mérőeszközök alkalmazására. A fenntartó ellenőrzési, értékelési rendszer leírása A fenntartói ellenőrzési, értékelési rendszert egy táblázatban mutatjuk be, amely a következő oszlopokat tartalmazza: 20

Területek A Területek oszlopban a fenti táblázatban definiált hat értékelési terület található. Az ellenőrzés, értékelés erre a hat területre irányul. Ellenőrzés, értékelés célja Értékelési területenként definiáltuk a célokat. Értékelési szempontok Az Értékelési szempontok oszlopban definiáltuk azokat a szempontokat, amelyek mentén az értékelés történik. Ez egyértelművé és világossá teszi az intézmények számára, hogy egy adott területen milyen szempontok mentén kerül sor tevékenységük értékelésére, így tervezhetővé és kiszámíthatóvá válik az értékelés folyamata. A szempontok rögzítése iránymutatást jelent az értékelést végző szakértők, szakértői csoportok számára is, jelentősen csökkentve az értékelőtől függő szubjektivitást. Az értékelést végzőnek abban marad szakmai szabadsága, hogy milyen eszközökkel, módszerekkel gyűjti össze az információt, hogy az értékelést el tudja végezni. Adatforrás Az Adatforrás oszlop azt rögzíti, hogy az értékelést végző szakértő milyen adatforrásokat köteles felhasználni. Ez ismét nagymértékben védi az intézményeket, hiszen olyan adatokat, amelyek bármely más, megadott dokumentumban, statisztikában rendelkezésre állnak, nem kell gyűjteni, ezeknek a cél szerint kigyűjtését, adott struktúrába rendezését kéri a fenntartó az intézménytől. Indikátorok Az indikátorrendszer egy jelzőrendszer, figyelmeztet, ha valami nem a vártnak megfelelően alakul a szervezet, a rendszer működésében. Az indikátorok nem adnak magyarázatot a változásra, nem adják meg a diagnózist, nem adnak receptet a változtatás mikéntjére, csak a cselekvés szükségességére hívják föl a figyelmet. Az indikátorok mérhetőek, így az oktatási folyamatok térben és időben (horizontálisan és vertikálisan) összehasonlíthatóvá válnak. Az indikátorok jellemezően arányszámok vagy átlagok. Az értékelési szempontok közül többhöz is rendelhető több számszerű mutató is, melyek közül kiválaszthatók azok, amelyek indikátorként jelezhetik a rendszerben bekövetkező jelentős változásokat. Az indikátorok definiálásakor a következő forrásokat vettük figyelembe (minden esetben mérlegeltük, hogy olyan indikátorokat válasszunk, amelyek illeszkednek a magyar közoktatási intézményekre): az Európai Tanács által összeállított és az Európai Tanács 1999. novemberi ülésén bemutatott lehetséges indikátorokból szakértők által kiválasztott mutatók (a minőség 16 mutatója); továbbá figyelembe vettük az Unió prioritásait (lisszaboni folyamat) az OECD INES (Indicators of the Education Systems) indikátorrendszere; a Skót Központi Hivatal által kidolgozott mutatórendszer; az Országos Közoktatási Intézet által végzett Élethosszig tartó tanulás megalapozása a felső középfokú iskolákban című kutatás. 21

Ellenőrzés, értékelés végzője Ebben az oszlopban azokat a szakmai szereplőket jelenítjük meg, akik az adott területen az ellenőrzésre, értékelésre jogosultak. Jellemzően a Szeged MJV Polgármesteri Hivatal szakirodái, valamint a közoktatási szakértők. 22

A fenntartói ellenőrzési, értékelési rendszer struktúrája 3. sz. táblázat: Értékelés: területek, szempontok, indikátorok Területek Ellenőrzés, értékelés célja Értékelési szempontok Adatforrás Indikátorok Ellenőrzés, értékelés végzője törvényes, szakszerű, hatékony működés 1.Gazdálkodás, tanügyigazgatás intézményi szabá-lyozó dokumentu-mok költségvetés készí-tése és felhaszná-lása jogkövető működés takarékossági szempontok érvényesü-lése belső ellenőrzési rendszer működése tanügyi nyomtatványok, nyilvántartások megléte, megfelelősége, jogszerűsége az intézményben nyilvántartott és ke-zelt személyes és különleges adatok eszközjegyzéknek való megfelelés szabályozó dokumentumok megléte, megfelelősége adatvédelem teljesülése intézményi önérté-kelés pénzügyi ellenőrzés törvényességi ellenőrzés egy tanulóra jutó szakmai képzési költség egy tanulóra jutó működési költség kapacitáskihasználtság: pl.a tanteremre jutó tanulók száma, 1 pedagógusra jutó tanulók száma tanuló-pedagógus arány (két módon számolt) átlagos osztálylét-szám (külön a szak-képző évfolyamokra) A tanügyigazgatás területére nincs definiált indikátor. közoktatási szakértő jegyző vagy a jegyző képviselője Polgármesteri Hiva-tal szakirodái 23

Területek 2.Feltételek (pénzügyi, tárgyi) 3.Vezetés Ellenőrzés, értékelés célja Értékelési szempontok Adatforrás Indikátorok Ellenőrzés, értékelés végzője törvényes, erőforrások optimális pénzügyi ellenőrzés egy számítógépes Polgármesteri Hiva-tal szakszerű, hatékony felhasználása intézményi munkaállomásra jutó szakirodái műkö-dés eszközjegyzéknek való nyilvántartások tanulók száma közoktatási szakértő kiemelt célok: megfelelés egy számítógépes feltételteremtés, épületállomány pályázati tevékeny-ség munkaállomásra jutó fejlesz- lehetőségeinek pedagógusok száma tése kihasználása és egy adott évben sikeres eredményessége és benyújtott pályázatok aránya egy adott évben pályázati úton nyert támogatás összege saját bevételek és a teljes költségvetés aránya szakképzési alapból nyert támogatás és a teljes költségvetés aránya épületkihasználtsági mutató pl. férőhely/tanulószám törvényes, szaksze-rű, nevelési-oktatási szervezeti klíma szervezeti klíma közoktatási szakértő hatékony műkö-dés folyamatok irányítása vizsgálata a vezetővel való tanári kiemelt cél: a folyamatos fejlesz-tés vezetői önértékelés elégedettség érdekeltségi rendszer a hatékonyság folyamatok szabá- intézményi gya-korlata növelése érdekében, lyozottsága minőségfejlesztés vezetői program megvalósítása 24

Területek 4.Humánerőforrás és hasznosítása 5.Szakmai tevékeny-ség Ellenőrzés, értékelés célja Értékelési szempontok Adatforrás Indikátorok Ellenőrzés, értékelés végzője törvényes, szaksze-rű, pedagógiai/nevelési törvényességi ellenőrzés Polgármesteri Hiva-tal hatékony műkö-dés program megvalósításához szakirodái kiemelt cél: szükséges intézményi statisz-tika közoktatási szakértő érdekeltségi rendszer kompetenciák továbbképzési terv a hatékonyság pedagógusok inno- növelése érdekében vációs tevékenységének támogatása és elismerése továbbképzési program és beiskolá-zási terv teljesülése munkaügyi dokumentumok, munka-köri leírások meg-léte, megfelelősége törvényes, szaksze-rű, hatékony műkö-dés kiemelt cél: adaptivitás, kultúra- pedagógiai/nevelési program céljainak megvalósítása intézményi éves munkaterv megvaló- belső szakmai ellenőrzések külső mérések eredményei versenyeredmények pedagógus fluktuá-ció aránya az elmúlt 5 évben, %-os eloszlás másik intézménybe áttanító pedagógusok aránya szakvizsgás pedagógusok aránya nem pedagógus munkakörben dolgozó szakmai segítők ill. technikai dolgozók aránya a teljes létszámhoz 120 órás továbbképzést teljesítők aránya nem szakszerűen helyettesített órák száma elmaradt órák és kötelezően megtar-tandó órák aránya az IKT eszközök használata: tanítási órán és órán kívüli alkalmak aránya: összes tanítási órához,tanórán kívüli foglalkozásokhoz képest képességek diagnosztizálásának eredménye 1. osz-tály elején diagnosztikus mérés közoktatási szakértő 25