Nem Vilmosnak való lakás Nagy Győző - 2012-07-11 09:07:33 Különösen nem alkalmas a lakás egy olyan súlyosan beteg ember hajlékának, mint ő maga. Pedig a történet igazi sikersztorinak indult, kezdetben úgy tűnt fel, hogy végre olyan otthonhoz jutott hozzá, amilyenre mindig is vágyott. Keserves lépcsőzés Horváth Vilmos szombathelyi, mozgásában erősen korlátozott özvegyember, ötször operálták a gerincét, ráadásul a tüdejével is betegeskedik. Tavaly novemberig egy első emeleti lakásban élt a Vajda János utcában, ahogy ő mondja, egészen normális körülmények között, de egyre nehezebben bírta a lépcsőzést. Megfáradt bérlő. Nem lett könnyebb a létezés fotó: Bonyhádi Zoltán Az utolsó időszakban már csak kínkeservvel volt képes felevickélni a lakásába, s elektromos mopedjét, amellyel a városban közlekedik, sem tudta megfelelően elhelyezni a házban. Szenvedett, küzdött azért még egy darabig, de végül be kellett látnia, hogy a helyzete tarthatatlan, földszinten lévő lakáshoz kell jutnia, ha jót akar magának. S Horváth Vilmos természetesen jót akart magának, úgyhogy benyújtotta lakásigényét az önkormányzathoz. Az illetékesek méltányolták a kérését, nem is teketóriáztak sokáig, hamarosan kiutalták neki a Paragvári út 5. alatt található udvari lakást. Könnyebb, puhább létezés Horváth Vilmos 2011. november 4-én vette át az ingatlant, s noha cseppet sem tartja magát könnyen elérzékenyülő embernek, most mégis azt mondja, hogy akkor mintha valamelyest boldog lett volna. Hát hogyne, hiszen nagyon bízott benne, hogy könnyebb, puhább lesz egy kicsit neki is a létezés.
De nem lett. December eleji beköltözése után szinte naponta fedezett fel a lakásban újabb és újabb hibákat, amelyeket szorgalmasan jelentett is a fenntartónak, a Szombathelyi Vagyonhasznosító és Városgazdálkodási Zrt.-nek (SZOVA). Moped a konyhában. Újabb és újabb hibák fotó: Bonyhádi Zoltán Így jutott a társaság tudomására (pedig ő maga rendeltetésszerű használatra alkalmasként adta át az ingatlant), hogy itt-ott hiányos a parketta, hogy a vécét, sürgős kagylócsere után, előbbre kell helyezni, hogy új szellőzőt kell kialakítani a fürdőben, hogy a konyhában haladéktalanul fel kell szerelni egy edénytartót, s ki kell csempézni a gáztűzhely melletti falfelületet. Áradat az ajtó alatt A SZOVA el is végezte ezeket a munkálatokat, de csakhamar újabb, most már igazán döbbentő hibák sorozata jutott a tudomására, természetesen ezúttal is a mindinkább komorabb bérlő közvetítésével. Horváth Vilmos ugyanis egyszer csak azt vette észre, hogy hiába fűt éjjel-nappal, a falak mindenütt csuromvizesek, s hogy hatalmas, fekete, aggodalomra okot adó penészfoltok jelentek meg rajtuk. Azzal is szembesülnie kellett, hogy a nyílászárók, úgy a dupla bejárati ajtó, mint az ablakok, nem zárnak megfelelően, lehet mondani: fabatkát sem érnek a hideg ellen.
Nedves, penészes falak. A víz az úr fotó: Bonyhádi Zoltán Aztán jött az a helyiség, amelynek valamiért fürdőszoba a neve! No, ennek a termecskének a padozata még véletlenül sem úgymond csúszásmentes, ráadásul fűtés sincs benne, ha pedig a lakó zuhanyozásra szánja el magát, csak úgy árad a víz az ajtó alatt a többi helyiségbe. A vécé melletti két kapaszkodórúdról meg jobb nem is beszélni, olyan rossz helyre szerelték fel őket, hogy az elmondhatatlan. Fűtés rogyásig Emberkínzó kánikulában beszéli el a szomorú történetet a kis házban Horváth Vilmos, úgyhogy a formaságokra nemigen adunk, ő félmeztelenül ad elő, s mi is jó lengén vagyunk fotós kollégámmal. De nem csak mesél ám az elkeseredett rokkantnyugdíjas, mindent meg is kell néznünk, vizsgálnunk apróra, akkurátusan. Hát most nézzék ezeket az ajtókat! Hát ajtók ezek? Nem, uraim, ezek nem ajtók! A szeméttelepen különbeket szedek össze bármikor Ezek az ablakok meg Nagyot legyint rájuk, Horváth Vilmos, aztán fordulunk egyet mindnyájan a saját tengelyünk körül, hogy szemügyre vegyük a konyhai penészfoltokat. Hát most Most mondják meg, milyen munka ez? Mi ez egyáltalán? Tudják, mennyi gázt tüzeltem el a télen egy hónapban? Rengeteget, mégsem tudtam kifűteni a lakást Szemle a helyszínen Később benyitunk a fürdőbe, mert valóságos voltában is tisztában kell lennünk a padozat alkalmatlanságával, az ütött-kopott tusolóval, s vendéglátónk megmutatja azt is, hova s hogyan kellett volna felszerelni a vécé melletti kapaszkodórudakat. Végül kiballagunk az udvarra, hogy meggyőződjünk róla: elengedhetetlen a külső, hőszigetelő vakolás is. Igen, de hogyan folytatódik a történet? Mit szólt a SZOVA az újabb, bátran lehet állítani: falrengető hibákhoz? Horváth Vilmos azt mondja, a társaság csak ígérgetett, hogy ekkor meg akkor kijönnek, hogy hamarosan megjavítják, amit tudnak De nem jöttek, úgyhogy ő meg panaszos levelet írt a
Szombathelyi, Csepregi, Kőszegi Kistérségi Népegészségügyi Intézetnek. A fürdőszoba. Korlátozott mozgás fotó: Bonyhádi Zoltán Az intézet munkatársai 2012. február 13-án helyszíni szemlét tartottak a lakásban, s megállapították, hogy a nyílászárók nem zárnak megfelelően, hogy a konyhában a fűtés ellenére nagyon hideg, tíz fok volt mindössze, hogy ugyanebben a helyiségben mintegy három méter hosszan és hatvan centiméter magasságig a falfelület vizes és penészes volt, hogy a fürdőszobában nincs fűtés, hogy a padozat nem csúszásmentes, ami a mozgásában korlátozott bérlőnek nehézségeket okoz, hogy a burkolat lejtése nem megfelelő, így fürdéskor a többi helyiségbe is kiáramlik a víz. Szükséges intézkedések Azt is rögzítették a szemlézők, hogy a fürdő előtti előtérben lévő ablak alatt szintén penészes volt a fal, s hogy a lakás külső falfelületei ugyancsak vakolathiányosak. Mindezeket írásba is foglalták az intézet munkatársai, s kinyilvánították, hogy a bérlakás egészségügyi szempontból kifogásolható. Éppen ezért levelük végén arra szólították fel a SZOVA illetékeseit, hogy szíveskedjenek megtenni a szükséges intézkedéseket a megfelelő lakáskörülmények biztosítása érdekében. De vajon megtették-e? Horváth Vilmos szerint nem tettek semmit, csak ígérgetnek továbbra is. Azt mondták, először az ajtókat meg az ablakokat javítják meg, de neki még az asztalossal sem sikerült találkoznia, nem jött akkor, amikorra ígérte Úgyhogy ő csak vár, és néz mint Jenő a moziban. Mindenesetre reménykedik abban, hogy előbb-utóbb történik valami, mert nagyon nehezére esik már folyvást bemopedezni az illetékesekhez, és sürgetni, kérlelni őket Ráadásul a SZOVA bejárata sem akadálymentes.
Alacsony ablak. Nagyjavítás előtt fotó: Bonyhádi Zoltán Nem mennék én feléjük se, dehogy mennék, ha rendben lenne minden - szögezi le határozottan Horváth Vilmos. Van nekem elég dolgom. Tudják, szeretek festegetni, elbíbelődök itthon a képeimmel, nézem a Nóta tévét, szeretem azt is nagyon, meg aztán itt van nemsokára a szezon Az NB I A Hali. Törzsszurkoló vagyok már ezer éve Szóval van elfoglaltságom bőven Szigetelés híján Nem vagyunk szakértők, de azért felvetjük vendéglátónknak, hogy szerintünk a vizesedés megszüntetése elég kemény diónak tűnik. Mi lesz, ha nem sikerül? Olyan nincs, mondja ugyancsak keményen Horváth Vilmos. Akkor lakhatatlanná nyilváníttatom a lakást. Az biztos. Szijártó Győző, a SZOVA ingatlankezelési egységvezetője természetesen töviről hegyire ismeri a történetet, s természetesen merőben másként látja, mint Horváth Vilmos. A lényeg az, mondja az egységvezető, miután alaposan átrágtuk magunkat a história minden fontos részletén, hogy a SZOVA jelentősen nem tud javítani a lakás műszaki állapotán. S ez magától értetődően nem valamiféle súlyos titok, tudatták már a bérlővel és a népegészségügyi intézettel is. Az a legnagyobb baj, hogy a múlt század elején épített ház híján van mindenféle szigetelésnek, éppen ezért hőtechnikailag már nem felel meg a mai kor követelményeinek. Értelmetlen vállalkozás A vizesedéssel, penészesedéssel utólag már semmit sem lehet kezdeni, legfeljebb némi, ideig-óráig ható vegyszeres kezelés jöhetne szóba. Erre azonban teljesen értelmetlen lenne vállalkozni, mint ahogyan a fürdő padozatának csúszásmentesítése és a víz ajtó alatti kifolyásának megakadályozása is csak a burkolat feltörése és a helyiség átfogó szigetelése után volna elvégezhető.
Udvari anziksz. A vakolásról a társasház dönt fotó: Bonyhádi Zoltán A vécé melletti kapaszkodókról meg annyit, hogy azokat még az előző, szintén mozgáskorlátozott bérlő szerelte fel magának, úgyhogy ha Horváth Vilmos ragaszkodik a sajátjához, ők állnak a rendelkezésére. S természetesen rendbe teszik a nyílászárókat is. Kicserélik a bejárati ajtókat, az ablakok pedig úgynevezett nagyjavításon esnek át. Ennyi, nem több Szijártó Győző itt jegyzi meg, hogy egyáltalán nem érti Horváth Vilmos türelmetlenségét. Ő maga, de munkatársai is többször elmondták neki, hogy a nyílászárókat magától értetődően nem télen, hanem nyáron cserélik ki, s most még ugye csak nyár közepe van. S azt is fontos megemlíteni, hogy Horváth Vilmossal elég nehéz időpontot egyeztetni, sokszor akad sok fontos dolga Ezért is a kis csúszás. A külső vakolásról is szót ejtünk, s kiderül, hogy ennek megszervezése, elrendelése kizárólag arra a társasházra tartozik, melynek része Horváth Vilmos lakása is. Ezek után már nincs miért tovább csűrnünk-csavarnunk a szót, mert a SZOVA ennyit tehet ebben az ügyben, nem többet. Ennyire futja a lehetőségeiből. Powered by TCPDF (www.tcpdf.org)