I. Természetvédelem Magyarországon (11 pont)

I. Természetvédelem Magyarországon (11 pont) Egyszerű választás A következő kérdések hazánk természetvédelmének kialakulásáról, fogalmairól, nevezetességeiről szólnak. Válaszolj a kérdésekre! 1) 1909-ben jelent meg A természeti értékek fenntartása című munka, melynek hatására többek között 77 ritka növényfaj élőhelyét, 16 lápot, 20 őshonos erdőt javasolnak védelemre. Ki a könyv szerzője? 2) A növényfajok védelme 1971-ben kezdődött nálunk. Melyik növény élvez faji védelmet azóta? A) Herman Ottó A) Erdei ciklámen B) Kaán Károly B) Erdélyi hérics C) Kitaibel Pál C) Hegyi kökörcsin D) Soó Rezső D) Pilisi len E) Xantus János E) Magyar kikerics 3) Az első magyarországi természetvédelmi törvény 1935-ben született. Ezt követően 1939-ben 4) Mikor jött létre az első nemzeti park Magyarországon? A) védetté nyilvánították a bátorligeti őslápot, A) 1935-ben B) létrejött az első nemzeti park, B) 1939-ben C) létrejött a Tihanyi Tájvédelmi Körzet, C) 1961-ben D) védetté nyilvánították a debreceni Nagyerdő egy részét, D) 1973-ban E) védetté nyilvánították a Baradla-barlangot. E) 1976-ban 5) Melyik sorban olvasható csupa olyan nemzeti park neve, amely területe vagy annak része bioszféra-rezervátummá van nyilvánítva? 6) Melyik az a nemzetközi szervezet, amely az előbbi feladatban felsorolt nemzeti parkjaink nemzetközi védettségét kimondta? A) Aggteleki, Kőrös-Maros, Kiskunsági Nemzeti Parkok A) FAO B) Aggteleki, Bükki, Kiskunsági Nemzeti Parkok B) UNICEF C) Duna-Dráva, Fertő-Hanság, Duna-Ipoly Nemzeti Parkok C) UNESCO D) Duna-Ipoly, Hortobágyi, Kiskunsági Nemzeti Parkok D) WWF E) Bükki, Fertő-Hanság, Hortobágyi Nemzeti Parkok E) WHO 7) Melyik állítás hamis az alábbiak közül? A) A nemzeti parkokban tudományos kutatómunka, oktatás és természetvédelmi tevékenység folyik. B) A nemzeti parkok egyes területeiket kivéve látogathatók. C) A nemzeti parkok adott ország területéhez képest viszonylag nagy kiterjedésű területen fekszenek. D) A nemzeti park területén nem folyhat földhasználat vagy erdőművelés. E) A nemzeti parkokban védett ökológiai rendszereket az emberi beavatkozás nem vagy csak kis mértékben befolyásolhatja. 8) Melyik nemzeti parkunk híres az ősemberbarlangjairól? 9) Melyik nemzeti parkunkban találhatók a tihanyi gejzírkúpok? A) Hortobágyi Nemzeti Park A) Hortobágyi Nemzeti Park B) Bükki Nemzeti Park B) Bükki Nemzeti Park C) Duna-Ipoly Nemzeti Park C) Duna-Ipoly Nemzeti Park D) Fertő-Hanság Nemzeti Park D) Fertő-Hanság Nemzeti Park E) Balaton-felvidéki Nemzeti Park E) Balaton-felvidéki Nemzeti Park 10) Melyik nemzeti parkunkban találjuk a barcsi borókást? 11) Melyik nemzeti park területén találunk tatárjuharos sziki erdőssztyep-tölgyest? A) Hortobágyi Nemzeti Park A) Hortobágyi Nemzeti Park B) Bükki Nemzeti Park B) Bükki Nemzeti Park C) Duna-Dráva Nemzeti Park C) Duna-Ipoly Nemzeti Park D) Fertő-Hanság Nemzeti Park D) Fertő-Hanság Nemzeti Park E) Balaton-felvidéki Nemzeti Park E) Balaton-felvidéki Nemzeti Park

II. Mitózis (14 pont) Vizsgáld meg az alábbi rajzokat, amelyek a sejtosztódást mutatják be. Az események az ábrák A, B, C, D, E, F sorrendjében zajlanak.

Azonosítsd az osztódó sejt részeit! Egyszerű választás 1) Melyik nyíl mutat a sejtmagban lévő kromoszómára? 2) Melyik nyíl mutat a sejthártyára? A) A 2. nyíl A) A 3. nyíl B) A 4. nyíl B) A 8. nyíl C) Az 5. nyíl C) A 3. és 8. nyíl D) A 6. nyíl D) A 3. és 7. nyíl E) A 7. nyíl E) A 7. és 8. nyíl 3) Melyik nyíl mutat a sejtközpontra? 4) Melyik nyíl mutat a metafázisos sejt egyik kromoszómájára? A) A 8. nyíl A) Az 5. nyíl B) A 7. nyíl B) A 2. nyíl C) A 6. nyíl C) A 2. és 5. nyíl D) Az 5. nyíl D) A 8. nyíl E) A 4. nyíl E) A 6. nyíl 5) Mire mutat a 8. nyíl? 6) Mire mutat a 7. nyíl? A) A sejtmaghártyára. A) A sejtmaghártyára. B) A sejthártyára. B) Egy kromoszómára. C) Az osztódási magorsóra. C) A sejtközpontra. D) Egy kromoszómára. D) Az osztódási magorsóra. E) Egy húzófonalra. E) Az osztódó sejten keletkező befűződésnél a sejthártyára. 7) Mire mutat a 4. nyíl? 8) Mire mutat az 1. nyíl? A) A sejthártyára. A) A kész osztódási magorsóra. B) A sejtmagra. B) A felépülő osztódási magorsóra. C) A húzófonalakra. C) A húzófonalakra. D) Az osztódási magorsóra. D) A sejtmagra. E) A szétbomlott maghártya egyik E) A szétbomlott maghártya maradékaira. maradványára. Melyik ábrára vonatkoznak a kérdések? Azonosítsd a nagybetűkkel jelzett ábrákat! A 9-14. kérdésekre való válaszadáskor az A, B, C, D, E, F betűket egyszer-egyszer kell felhasználni. 9) Az ábrán felismerhető osztódási szakaszban megkezdődik a sejtmaghártya újjáalakulása. 10) Ebben a szakaszban megkettőződik a sejtközpont, majd a sejtközpontok eltávolodnak egymástól. 11) Ebben az időszakban szétcsavarodnak a kromoszómák és a sejt kettéosztódik. 12) A kromoszómák ilyenkor egy síkban sorakoznak fel, mindkét oldalról húzófonallal kapcsolódva. 13) Az egykromatidás kromoszómákat a megrövidülő húzófonalak a sejt két pólusa felé vontatják. 14) Az osztódás ezen szakaszában a maghártya már felbomlott, de a kromoszómák még nem foglalták el a helyüket a középsíkban.

III. A tápanyagok lebontása sejtjeinkben (23 pont) Tanulmányozd figyelmesen az alábbi vázlatot! Azonosítsd a nagybetűkkel jelzett fogalmakat, folyamatokat! 1) glicerinaldehid-3-foszfát 6) karbamid 2) zsírok 7) zsírsav(ak) 3) a zsírsavak oxidációja 8) az emésztés és felszívódás folyamatai 4) aminosav(ak) 9) glükóz-6-foszfát 5) piroszőlősav 10) szénhidrátok Egyszerű választás 11) Mi a későbbi sorsa az ammóniából keletkező D anyagnak? 12) Hol zajlik az acetil-coa-hoz vezető C folyamat? F) Oxidálódik. F) A sejtmagban G) A vizelettel eltávozik. G) A sejtplazmában H) A kilélegzett levegővel eltávozik. H) A mitokondriumban I) A faggyúmirigyek kiválasztják. I) Az endoplazmatikus retikulumban J) A sejtek felhalmozzák, elraktározzák. J) A sejtközötti folyadéktérben

13) Melyik folyamat energia- (ATP-) igényes az alábbiak közül? 14) Hány szénatomos a piroszőlősav? A) Glükózból az ábrán alatta lévő A anyag képződése. A) 2 B) E anyagból (CO 2 -kilépéssel) az acetil-coa képződése. B) 3 C) D anyagból (a C folyamatban) az acetil-coa képződése. C) 4 D) Mindhárom folyamat energiaigényes. D) 5 E) Egyik folyamat sem energiaigényes. E) 6 15) Melyik anyag nem szükséges a fenti séma egyetlen folyamatához sem? 16) Hány szénatomos a fruktóz-difoszfát? A) ADP és foszforsav A) 3 B) NAD + B) 4 C) Oxigéngáz C) 5 D) ATP D) 6 E) Enzimek E) 8 17) Mi a glükolízis kiinduló vegyülete és terméke? 18) Melyik anyag lebontása a legkevésbé jelentős a sejtek energianyerése szempontjából? F) Glükóz és tejsav. F) Szőlőcukor G) Glükóz és acetil-csoport. G) Sztearinsav H) Glükóz és piroszőlősav. H) Gyümölcscukor I) Glikogén és acetil-coa I) Lizin J) Glükóz-6-foszfát és piroszőlősav. J) Olajsav Többszörös választás 19) Mi lehet a sorsa a sejtanyagcserénkben az acetil-coa-nak? 1) Zsírsavak szintézise indul el belőle. 2) Egy lépésben tejsav képződik belőle. 3) Az oxálecetsavval egyesülve belép a citrátkörbe. 4) Etanol (alkohol) képződik belőle. 20) Mely folyamat zajlik a mitokondriumban? 1) A citromsavciklus. 2) A zsíroxidáció. 3) A piroszőlősav CO 2 -vesztése. 4) A glükolízis. 21) Mely anyagok körében fordulnak elő számunkra esszenciális vegyületek? 1) hexózok 2) zsírsavak 3) pentózok 4) aminosavak Egyszerű választásnál az egyetlen helyes választ kell megjelölni. Többszörös választásban ha az 1., 2., 3. válasz helyes: A, az 1., 3. válasz helyes: B, a 2., 4. válasz helyes: C, csak a 4. válasz helyes: D és ha mind a négy helyes: E a megfelelő betűjel. 22) 1 mol szőlőcukor lebomlása a glükolízisben mit eredményez? 1) 2 mol NADH-t 2) 4 mol ATP-t 3) 2 mol ATP-t 4) 2 mol NAD + -t 23) Mi lehet a pro- vagy eukarióta sejtekben a piroszőlősav sorsa? Most tehát ne csak a saját szervezetünkre gondolj! 1) Tejsavvá alakul. 2) Acetaldehiden át alkohollá alakul. 3) Széndioxid-vesztéssel acetil-csoporttá alakul. 4) Acetaldehiden át ecetsavvá alakul.

IV. Nyitvatermők rendszerezése (23 pont) A diagram alatt fajneveket és rendszertani csoportneveket soroltunk fel. Találd meg mindegyik helyét a diagramban és a megfelelő betűjellel jelöld! A bekarikázott megjegyzések segítenek minden névnek egyértelmű helyet találni. TÖRZS OSZTÁLY CSALÁD FAJ A Cikászok az osztálynak már csak egy faja él B D C E tűlevelei csomókban állnak nyitvatermők A ciprusfélék B C A C D E B D hazánkban nem őshonos levelei egyesével ülnek a hajtásokon E csikófark a fenyőfői Ősfenyves alkotója óriás mamutfenyő 1) vörösfenyő 6) csikófarkfélék osztálya 11) fenyőfélék osztálya 2) lucfenyő 7) tiszafák osztálya 12) közönséges boróka 3) erdeifenyő 8) páfrányfenyők osztálya 13) páfrányfenyő 4) feketefenyő 9) mocsárciprusfélék családja 14) közönséges tiszafa 5) fenyők családja 10) magvaspáfrányok osztálya 15) Keresd meg az állításoknak megfelelő fajokat a fenti diagramról! Vigyázz, nem biztos, hogy minden fent megemlített faj szerepel ebben a feladatrészben! Eredeti termőhelyei Kaliforniában vannak. 16) Karcsú tobozai 10-15 cm hosszúak. 20) Kékes színű tobozbogyót fejleszt. 17) Hímivarsejtjei csillókkal mozognak. 21) Lombhullató. 18) A Bakonyban Szentgál határában védett természetes állománya él. 22) A növény majdnem minden része mérgező. 19) Balkáni eredetű faj, hazánkban csak ültetett állományai vannak. 23)

V. Gombafajok azonosítása (11 pont) Tanulmányozd az alábbi diagramot! Öt gombafajt kell azonosítani az ábrán látható információk alapján. Segítségképpen a külső kör egyik betűjét már elhelyeztük a táblázatban. A legbelső kör cikkeibe írtuk a gombafajok betűjeleit! Azonosítsd őket! A harmadik kör betűit a gombák ehető-mérgező sajátságaihoz kell hozzárendelni! A legkülső körben lévő betűket a fajok egy-egy morfológiai jellemzőjével kell párosítani! 1) Rizike 9) Megtörve narancssárga tejnedvet ereszt. 2) Nagy őzlábgomba 6) Ehető, nyersen sem mérgező. 10) Lemezei zöldes-szürkés sárgák. 3) Gyűrűs tuskógomba 7) Nyersen mérgező, hőkezelve már nem. 11) Kalapbőre barna színű, közepén kicsit púpos. 4) Sárga kénvirággomba 8) Súlyosan mérgező, hőkezelés után is. D Lemezei halványlilák. 5) Lila pereszke

VI. A fototropizmus vizsgálata (14 pont) Az alábbi kísérletek során zab csíranövényének fénnyel szembeni viselkedését vizsgáljuk. Oldalt és felül nyitható dobozba helyezzük a fejlődő csíranövényeket, majd a megvilágítást leszámítva azonos körülmények közt, azonos ideig hagyjuk növekedni azokat. A rajzokon cserépben ábrázolt csíranövénykék közül a bal oldali mindig a kísérlet előtti, a jobb oldali mindig a kísérlet utáni állapotot mutatja. Az első kísérlet során sötétben tartottuk a növényt, a 2., 3., 4. kísérletben oldalról világítjuk meg, az 5. és 6. kísérletben minden irányból azonos erősségű fény (szórt fény) éri. 1) Melyek azok a kísérletek, amelyekben a csíranövény egyenesen nőtt? 2) Melyek azok a kísérletek, amelyekben a csíranövény elgörbült? K) 1., 2., 5. K) 1., 5., 6. L) 1., 3., 5. L) 2. és 4. M) 3., 4., 5. M) 4., 5., 6. N) 1. és 3. N) 2., 3., 4. O) 3. és 5. O) 2., 4., 6. 3) Az egyik kísérlet során fémfóliával letakartuk a fejlődő növény csúcsát. Melyik volt ez a kísérlet? 4) Melyek voltak azok a kísérletek, amelyek során nagyobbat nőtt a növény, mint a többi esetben? A) 1. A) 1 B) 2. B) 2. C) 3. C) 1., 2. D) 4. D) 1., 3. E) 6. E) 2., 3. Tekintsük végig az egyes kísérleti eredményeket! 5) Milyen következtetés vonható le az 1. és az 5. kísérlet eredménye alapján? A) A csíranövény növekedéséhez fény kell. B) A csíranövény a növekedéshez sötétséget igényel. C) A csíranövény megvilágítva gyorsabban nő. D) A csíranövény növekedéséhez nem szükséges megvilágítás. E) A csíranövény növekedéséhez oxigén szükséges. 6) Mit tapasztalunk a 2. és 5. kísérletben? A) Oldalról megvilágítva a növény a sötét oldal felé nő, szórt fényben egyenesen. B) Oldalról megvilágítva a növény a fény felé nő, szórt fényben egyenesen. C) Szórt fényben lassabban nő, mint oldalról megvilágítva. D) Növekedése közben mindenképpen elferdül. E) Oldalról világítva a növény nem növekszik.

7) Milyen következtetés vonható le a 2. és az 5. kísérlet tapasztalata alapján? A) A növény nem érzékeli a fényt. B) A növény érzékeli a fényt, de az irányát nem. C) A növény érzékeli a fény irányát és a növekedése függ a megvilágítás irányától. D) A növény érzékeli a fény irányát, de ez nem befolyásolja a növekedésében. E) A növény csak a szórt megvilágításra reagál. 8) Melyik állítás hamis a 2., 3. és 4. kísérlet tapasztalataival kapcsolatban? A) A 3. kísérlet növénye (csúcsát lefedtük) egyenesen nő, annak ellenére, hogy oldalról világítottuk meg. B) Mindhárom kísérletben ugyanolyan irányú megvilágítást alkalmaztunk. C) Mindhárom kísérleti növény növekedett. D) Mindhárom esetben a fény felé görbült el a növény növekedése közben. E) A 2. és 4. kísérletben a növény a fényforrás felé görbül növekedése közben. 9) Melyik következtetés téves a 2., 3. és 4. kísérlet eredményei alapján? A) Az oldalirányú megvilágítás nem okoz feltétlenül görbülést. B) A hajtás egy részének eltakarása nem mindig eredményez egyenes növést. C) A fény érzékelése a hajtás csúcsában történik. D) A fényre a hajtás töve nem reagál. E) A fény érzékelése a hajtás teljes hosszában történik. Az alábbiakban megfogalmaztunk öt elképzelést a fénysugárzás iránya és a növekedés iránya közötti kapcsolatról. 1. elmélet: A hajtáscsúcs megvilágított oldalán a fény hatására termelődik egy anyag, ami gátolja a csúcs alatti sejtek növekedését, így a hajtás sötét oldala tud csak növekedni, tehát oldalirányú megvilágítás esetén a hajtás a fény felé görbül, sötétben egyenesen nő, szórt fényben viszont nem növekszik. 2. elmélet: A hajtáscsúcs megvilágított oldalán a fény hatására termelődik egy anyag, ami fékezi, de nem gátolja meg teljesen a csúcs alatti sejtek növekedését, így a hajtás sötét oldala erőteljesebben nő, tehát oldalirányú megvilágítás esetén a hajtás a fény felé görbül, szórt fényben és sötétben pedig egyenesen nő (utóbbi esetben gyorsabban). 3. elmélet: A hajtáscsúcsban a sötét oldalon képződik egy anyag (a megvilágított oldalon nem képződik!), amely serkenti a csúcs alatti sejtek növekedését, így a hajtás sötét oldala gyorsabban növekszik, tehát oldalirányú megvilágítás esetén a hajtás a fény felé görbül, szórt fényben és sötétben pedig egyenesen nő (utóbbi esetben gyorsabban). 4. elmélet: A hajtáscsúcsban mindenhol termelődik egy anyag, amely serkenti a csúcs alatti sejtek növekedését, de a fény hatására részben bomlik (a sötét oldalon több marad belőle), így a sötét oldalon erőteljesebb hatást fejt ki; oldalirányú megvilágítás esetén tehát a hajtás a fény felé görbül, szórt fényben és sötétben pedig egyenesen nő (utóbbi esetben gyorsabban). 5. elmélet: A hajtáscsúcsban mindenhol termelődik egy anyag, amely gátolja a csúcs alatti sejtek növekedését, de a fény hatására részben bomlik (a sötét oldalon több marad belőle), így a sötét oldalon erőteljesebb hatást fejt ki; oldalirányú megvilágítás esetén tehát a hajtás a sötét oldal felé görbül, szórt fényben egyenesen nő, sötétben viszont nem növekszik. 10) Mely elméletek zárhatók ki az 1., 2., 3., 4. és 5. kísérlet eredményei alapján? A) 2., 3. és 5. B) 1. és 3. C) 1. és 5. D) 2. és 4. E) 1., 2., 3. és 5.

A 6. kísérlet előtt egy éles késsel levágtuk a hajtás csúcsát, majd kissé eltolva helyeztük vissza. Így elértük, hogy a hajtáscsúcsnak az a bizonyos anyaga, amely a csúcs alatti sejtek növekedésére valamilyen befolyással van, csak a hajtás egyik oldalán juthasson a csúcsból az alsóbb részekbe. Tapasztalataink szerint a növényke az elcsúsztatással ellentétes irányba görbült. 11) Mind a hat kísérlet elemzése után melyik elmélet bizonyult helyesnek? A) 1. B) 2. C) 3. D) 4. E) 5. 12) Egy magyar tudós vizsgálatai (lásd a 6. kísérlet) is hozzájárultak a hajtáscsúcsban termelődő anyag az auxin felfedezéséhez. Ki volt ez a tudós? A) Békésy György B) Semmelweis Ignác C) Paál Árpád D) Hőgyes Endre E) Kitaibel Pál 13) Melyik állítás hamis az auxinnal kapcsolatban? A) Koncentrációja a hajtáscsúcsban a legnagyobb. B) A hajtás- és a gyökér csúcsában keletkezik. C) A sejtek megnyúlásos növekedésére hat. D) Az egyes növényi szervek auxin-igénye elérő. E) A növényi testen belül a szállítószövet háncselemein keresztül mozog. 14) A jelenség, amit vizsgáltunk: a fototropizmus. Melyik megállapítás hamis ezzel a jelenséggel kapcsolatban? A) Inger által irányított növényi mozgás. B) Helyzetváltoztató mozgás. C) Az inger iránya meghatározza a növényi mozgás irányát. D) Turgormozgásnak is szokták mondani. E) A növényi mozgás az ingerforrás felé történik, ezért itt egy pozitív tropizmust láttunk.

VII. Az autotróf anyagcsere (10 pont) Írd a megfelelő betűjelet az állítások mögötti négyzetekbe annak megfelelően, hogy az állítás csak a fotoautotrófokra, csak a kemoautotrófokra, mindkettőre vagy egyikre sem vonatkozik! A) fotoautotrófok B) kemoautotrófok C) mindkettő D) egyik sem 1) Az élesztőgombára jellemző anyagcseretípus. 6) Megfelelő körülmények között jellemző lehet a zöld szemesostorosra. 2) Oxigéngázt állítanak elő melléktermékként. 7) Szervetlen anyagok oxidációjából származó energiát használnak fel a CO 2 megkötésére. 3) 4) Baktériumok körében előforduló anyagcseretípus. A napfény energiáját használják fel a CO 2 megkötésére. 8) Ilyenek a talaj nitrifikáló baktériumai. 9) Ilyenek a talaj rothasztó baktériumai. 5) Ilyenek általában a zöld növények. 10) Csak a prokarióták körében előforduló anyagcseretípus. VIII. Szénhidrátok összehasonlítása (14 pont) Írd a megfelelő betűjelet az állítások mögötti négyzetekbe annak megfelelően, hogy az állítás csak a maltózra, csak a cellobiózra, csak a laktózra, csak a szacharózra vagy egyikre sem vonatkozik! A) maltóz B) cellobióz C) laktóz D) szacharóz E) egyik sem 1) Két β-d-glükózmolekula építi fel. 8) A sokáig tárolt, már csírázó burgonya édeskés ízét adja. 2) Malátacukornak is mondjuk. 9) Felépítésében pentózmolekula is szerepel. 3) Nem mutatja a Fehling-próbát. 10) Legfontosabb forrása hazánkban a cukorrépa. 4) KI-os jódoldattal kék színreakciót ad. 11) A keményítő részleges hidrolízisének terméke. 5) Galaktóz és glükóz építi fel. 12) A természetben szabadon nem fordul elő. 6) Vízben nem oldódik. 13) Erjedése miatt lesz savanykás ízű az aludttej. 7) Nem diszacharid. 14) Kétféle monoszacharid építi fel, amelyek egyben a méz két fő összetevői.