4. sz. KÉZIKÖNYV Segédanyag-szerkesztési Kézikönyv A TÁMOP 2. 2. 1-08/1-2008-0002 A képzés minőségének és tartalmának fejlesztése című kiemelt projekten belül az Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése alprojekthez Készítette: Muzamel Ernő 2010
4. számú Kézikönyv Segédanyag-szerkesztési Kézikönyv Tartalom 1. Általános bevezető 7 2. Általános formai követelmények 7 3. A felhasznált anyagokkal, idézetekkel kapcsolatos jogi és formai tudnivalók 8 3. 1 Jogi tudnivalók 8 3. 2 Formai tudnivalók 8 4. A tananyagsegédlet felépítése 9 4. 1 A tananyagsegédlet címoldala 9 4. 2 A tananyagsegédlet bevezető fejezete 9 4. 3 A felhasznált irodalom jegyzéke 10 5. A tananyagsegédlet szakmai tartalma 10 5. 1 Választható feladatok és a tananyagsegédlet egyéb elemei 10 5. 2 Szakmai szó- és kifejezés-gyűjtemény 12 5. 2. 1 Szókártyák 12 5. 2. 3 Lyukas szövegek 13 5. 2. 4 Feladatok különböző tanulási stílusú tanulók számára 14 5. 2. 5 Rejtvények 14 5. 3 Szakmai párbeszédek 14 5. 3. 1 Szerepjátékok 15 5. 3. 2 Logikai sorrend kialakítása 15 5. 4 Oktató ábrák, képek rajzok 15 5. 4. 1 Ábrák, képek, rajzok fordítással 15 5. 4. 2 Feladatok képekkel, ábrákkal 15 5. 5 Autentikus szövegek 15 5. 5. 1 Klasszikus szövegértést fejlesztő feladatok 16 5. 5. 2 Manipulatív/mozgásos szövegfeldolgozó feladatok 16 5. 5. 3 Kommunikatív szövegfeldolgozó feladatok 17 5. 6 Az adott szakmához/szakmacsoporthoz, illetve annak oktatásában használatos tankönyvek listája 17 4
5. 7 Az adott szakmához/szakmacsoporthoz, illetve annak oktatásához kapcsolódó hasznos honlapok listája 17 5. 8 Célnyelvi jelentkezési lapok nemzetközi szakmai programokra (Leonardo, World Skills) egyéb pályázati anyagok 18 5. 9 Célnyelvi e-mailminták 18 5. 9. 1 E-mail feldolgozási feladatok alacsonyabb nyelvi szintű tanulók számára 18 5. 9. 2 Az írás folyamatát a központba helyező, kommunikatív feladatminta magasabb nyelvi szinten álló tanulók számára 18 5. 10 Egy adott téma/témakör komplex szaknyelvi feldolgozása 19 5. 10. 1 Javaslat egy szaknyelvi témakör komplett feldolgozására 19 5. 11 Komplett szakmai feladatok 21 5. 12 Multimédiás anyagok 22 5. 13 Elektronikus anyagok 22 5. 13. 1 Szakmai témakört feldolgozó PowerPoint-os prezentációk 22 5. 13. 2 Saját fejlesztésű számítógépes programok 22 5. 13. 3 Excel táblák 22 5. 14 Egyéb feladatok 22 1. sz. függelék 25 2. sz. függelék: Az 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról vonatkozó részei 26 3. sz. függelék: Hivatkozások a szövegben 36 4. sz. függelék: Szókártyák 38 Egynyelvű szókártyák 38 1. Kétoldalas szókártyaminta 38 2. Egyoldalas szókártyaminta 38 3. Dominók 39 Memóriakártyák 39 Kétnyelvű szókártyaminták 43 1. Kétoldalas szókártyaminta 43 2. Egyoldalas szókártyaminta 43 3. Dominók 44 5
4. számú Kézikönyv Segédanyag-szerkesztési Kézikönyv 5. sz. függelék: Lyukas szövegminták 45 Feladat hiányzó szakszavakkal: 45 Lyukas szöveg nyelvtani gyakorlásra : 46 6. sz. függelék: Rejtvényminta 47 1 sz. rejtvényminta: Kommunikatív keresztrejtvény A tanuló 47 2 sz. rejtvényminta: Kommunikatív keresztrejtvény B tanuló 48 3 sz. feladatminta: Szókeresés 49 7. sz. függelék: Szerepjátékkal kapcsolatos minták 50 Magyar nyelvű szerepkártyaminta 50 Célnyelvű szerepkártyaminta 50 8. sz. függelék 51 Óravázlat 51 Szükséges tananyagok: 53 Tananyag 1. Felvágható szöveg egy hatfős csoport számára 53 Tananyag 2. Felvágható szöveg. Páronként egy példány - How to install a motherboard 54 Tananyag 3. Munkalap hallgatónként egy példány 56 Munkalap 4. Kitöltött tanári példány 57 9. sz. függelék: Nyelvtani feladatsorminta 58 Teljes óravázlat 58 Tanulói munkalap 62 Eredeti változat a munkalap 4. szövegéhez 65 Munkalap Tanári változat megoldásokkal 66 Irodalomjegyzék 69 6
1. Általános bevezető Jelen kézikönyv célja, hogy egyértelműen meghatározza a tananyagsegédletre vonatkozó formai és tartalmi követelményeket, valamint módszertani segítséget nyújtson a segédlet elkészítésében közreműködő szakmai és nyelvi szakértőknek. A formai követelményeknek való megfelelést, a javaslatok mérlegelését, elfogadását vagy esetleges elvetését a függelékben található konkrét példák teszik könnyebbé. A projekt során elkészülő tananyagsegédlet kiinduló anyaga egy három hetes belföldi és egy három hetes külföldi fejlesztő, illetve gyűjtő munka eredménye, melynek összeállításában külföldi szakemberek is részt vettek. Az alapos előkészítő munka biztosítja, hogy a tananyagsegédlethez felhasznált anyagok szakmailag és nyelvileg lektoráltak, korszerűek és szakmailag valóban relevánsak, a magyarországi oktatási intézményekben valóban használhatóak legyenek. Ezek a kritériumok alkotják a tananyagsegédlettel szemben támasztott legalapvetőbb követelményeket. 2. Általános formai követelmények A projekt során elkészülő tananyagsegédletre az alábbi formai követelmények vonatkoznak: Times New Roman 12-es betűtípus és méret (a tanulói munkalapok ettől eltérhetnek), másfeles sorköz, előfej (NSZFI-logó), élőláb (oldalszám), a kinyomtatott, beadandó példányokon: aláírások oldalanként (kék tollal), a tananyagsegédletet elektronikus formában és kinyomtatva is be kell adni. A fenti követelmények értelemszerűen nem vonatkoznak a képekre, ábrákra, műszaki rajzokra, illetve a belföldi vagy a külföldi projektszakasz során gyűjtött, elektronikusan nem formázható anyagokra, a beadandó példányokat ilyen esetben is alá kell írni. 7
4. számú Kézikönyv Segédanyag-szerkesztési Kézikönyv 3. A felhasznált anyagokkal, idézetekkel kapcsolatos jogi és formai tudnivalók 3. 1 Jogi tudnivalók A tananyagsegédlethez esetlegesen felhasznált, más által készített anyagok esetében a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény rendelkezései az irányadóak. A törvény értelmében a nyilvánosságra hozott művek szabadon felhasználhatóak. amennyiben nem sérelmes a mű rendes felhasználására és indokolatlanul nem károsítja a szerző jogos érdekeit, továbbá amennyiben megfelel a tisztesség követelményeinek és nem irányul a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra. (1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról 33.. 2. bekezdés) A munka megkezdése előtt mindenképpen ajánlatos a törvény teljes szövegét áttanulmányozni. A törvény számos helyen hozzáférhető az interneten. (Például http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc. cgi?docid=99900076.tv, utolsó hozzáférés: 2010. április 12.) A törvény bővebb kivonatát a 2 sz. függelék tartalmazza. Nem saját anyagok felhasználása esetén a forrást minden esetben pontosan fel kell tüntetni. A külföldi kollégáktól kapott anyagok esetében a felhasználáshoz engedélyt kell kérni. 3. 2 Formai tudnivalók Az elméleti jellegű anyagoknál, de még a feladatok esetében is előfordulhatnak idézetek. Az idézetek estében a forrásokat minden esetben maximális pontossággal kell feltüntetni, a szerzői jogokat tiszteletben kell tartani. Pontos idézetek Néhány szavas idézetek esetén az idézett szavakat idézőjelbe kell tenni, a forrást a lábjegyzetben és az irodalomjegyzékben kell megadni. Hosszabb idézetek esetén, az idézett részt külön bekezdésben, dőlt betűvel, szélesebb margóval kell beilleszteni, a forrást lábjegyzetben kell megadni. Nem szó szerinti idézetek Az idézett gondolat végén a szerző nevét zárójelben kell megadni, a pontos forrást lábjegyzetben és az irodalomjegyzékben kell feltüntetni. Amennyiben egy feladathoz egy megjelent könyv egy részét használjuk fel, a forrást szintén a lábjegyzetben kell feltüntetni. 8
A felhasznált forrásokat a tananyagsegédlet végén a Felhasznált irodalom fejezetben még egyszer fel kell sorolni. A forrás megadásánál a következő formát kell követni: Szerző Neve (Kiadás dátuma): Cím dőltbetűvel. Kiadás helye: Kiadó Internetes források felhasználásánál is törekedni kell a maximális pontosságra. Ebben az esetben is fel kell tüntetni a szerzőt, ha lehetséges, illetve a hozzáférés idejét. Munchmore M. (2009): Hands On with Google s Public DNS. Hozzáférhető az interneten: http:// www.pcmag.com/article2/0,2817,2356703,00.asp (hozzáférés: 2010. április 12.) További információ a 3 sz. függelékben található. 4. A tananyagsegédlet felépítése A tananyagsegédlet az alábbi részekből áll: címoldal, tartalomjegyzék, általános bevezető: a tananyagsegédlet célja, ajánlott felhasználók köre, célcsoport, szakmai anyag logikusan csoportosítva, részletes leírással ellátva, felhasznált irodalom. 4. 1 A tananyagsegédlet címoldala A címoldal tartalmazza a projekt pontos nevét, a tananyagsegédlet címét, a munkában részt vevő szakértők nevét, a létrehozás dátumát. A címlapminta az 1 sz. függelékben található. 4. 2 A tananyagsegédlet bevezető fejezete A fejezetnek tartalmaznia kell a tananyagsegédlet felhasználási területét, célját, az ajánlott felhasználók körét (nyelvtanár, szakmai tanár vagy önálló tanulói munkában feldolgozható). Itt kell feltüntetni milyen nyelvi, illetve szakmai szinten álló tanulóknak alkalmas feladatokat tartalmaz, illetve a felhasználásra javasolt oktatási intézmény típusát is. Amennyiben a tananyagsegédlet különböző nyelvi szintű feladatokat tartalmaz, a nyelvi szintet egyértelműen meg kell jelölni minden feladatnál. Ebben a fejezetben kell feltüntetni a külföldi partnerintézmény nevét és a kiemelkedő munkát végző külföldi és magyar kollégák nevét is. 9
4. számú Kézikönyv Segédanyag-szerkesztési Kézikönyv 4. 3 A felhasznált irodalom jegyzéke A felhasznált irodalom jegyzékében, a formai tudnivalóknál leírtakat követve, fel kell tüntetni a tananyagsegédletben felhasznált összes, nem saját anyag forrását. 5. A tananyagsegédlet szakmai tartalma 5. 1 Választható feladatok és a tananyagsegédlet egyéb elemei A tananyagsegédlet legyen legalább 50 oldal hosszú, tartalmazzon az alábbi listán felsoroltak közül legalább öt feladattípust. A feladatok változatossága, kidolgozottsága tükrözze a ráfordított szakértői munka mennyiségét. Fontos kiemelni azonban, hogy az alábbi felsorolás csak a javasolt feladattípusokat tartalmazza. Az elkészült tananyagsegédleteknek nem kell minden feladattípust tartalmazniuk, továbbá nem céljuk egy-egy terület komplett feldolgozása. A tananyagsegédlet összeállításánál törekedni kell a feladatok változatosságára, valamint, hogy a különböző feladatok más-más lexikai területre fókuszáljanak, ezzel is növelve a segédletbe bekerülő szakmai témakörök számát. A feladatok változatossága jelentős mértékben függ az előkészítő munkát végző szakértők nyelvi szintjétől, érdeklődési területétől, az adott szakmacsoport jellegzetességeitől, valamint a külföldi partnerintézményekben gyűjtött anyagok mennyiségétől, ezért ezt nem célszerű szigorúan szabályozni. A tananyagsegédlet tartalmazhat a listán nem szereplő feladatokat is. A tananyagsegédlet különböző elemeihez pontos, részletes és könnyen követhető feladatleírást kell készíteni, megoldásokat is mellékelni kell. Az anyagnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy a nyelvet és/vagy szakmai tárgyat oktató tanár közvetlenül felhasználhassa az ismertetőben meghatározott pedagógiai célok megvalósítására. A tananyagsegédlet a következő feladatokból és egyéb elemekből állhat: szakmai szó- és kifejezés-gyűjtemény magyar nyelvű fordítással és/vagy célnyelvű definícióval, a szakma művelése és oktatása során elhangzó 6-10 soros párbeszédek a célnyelven, magyar fordítással, feladatokkal, oktató ábrák, képek rajzok célnyelvi magyarázó szövegekkel, az egyes részek megszámozva és magyarra fordítva, célnyelvi szakkönyvekből, tankönyvekből választott eredeti szövegek, melyekben a szakkifejezések megszámozva, a szöveg végén magyar megfelelőjükkel találhatók; a szövegekhez megfelelő számú és szakmaiságú feladat társul, célnyelvi szaksajtóból választott eredeti szövegek, melyekben a szakkifejezések megszámozva, a szöveg végén magyar megfelelőjükkel találhatók; a szövegekhez megfelelő számú és szakmaiságú feladat társul, 10 szakmai témákon alapuló nyelvtani feladatokat tartalmazó feladatbank,
szakmai szituációk, feladatok a különböző nyelvi funkciók gyakoroltatására (tanácsadás, engedélykérés, tiltás, utasítás, udvariassági formulák, stb.), célnyelvi, az adott szakma/szakmacsoporthoz illetve annak oktatásában használatos tankönyvek listája a szerző(k), a pontos cím, a kiadó és a kiadás évének megjelölésével, lehetőleg ISDN számmal, legalább öt könyv rövid ismertetésével, célnyelvi, az adott szakma/szakmacsoporthoz, illetve annak oktatásához kapcsolódó honlapok listája, a honlapok témák szerinti csoportosításával, legalább öt weboldal rövid ismertetésével, célnyelvi jelentkezési lapok nemzetközi szakmai programokra (Leonardo, World Skills), kitöltési segédlettel, egyéb pályázati anyagok, célnyelvi e-mailminta szakképző intézmények közötti kapcsolatfelvételre. kapcsolatok bonyolítására (tájékozódás, információkérés, meghívás), javaslat egy adott szakmai téma/témakör komplex feldolgozására; a feladatsor legyen tanárbarát, a tanórán különösebb előkészületek nélkül közvetlenül felhasználható; hasznos, ha a feladatsor heterogén nyelvi/szakmai tudású csoportokban is jól felhasználható; a komplex feladatsor a következő részekből álljon: részletes felhasználási javaslat, autentikus anyagok, több szaknyelvi készség egyidejű fejlesztése; komplett, az adott szakmához kapcsolódó szakmai feladatok; a feladatsor, a nyelvi feladatokhoz hasonlóan, legyen tanárbarát és a tanítási órákon közvetlenül felhasználható; a komplett szakmai feladatsor a következő részekből álljon: elméleti bevezető, instrukció a feladat végrehajtásához, feladat megoldása lépésekre bontva, részletes értékelési skála; multimédiás anyagok szakmai tárgyú filmek, filmrészletek feladatokkal és megoldó kulccsal ellátva, elektronikus anyagok saját fejlesztésű programok, Excel-táblák (Például szótanulás segítésére, ellenőrzésére.), szakmai témakört feldolgozó PowerPoint-os prezentációk. 11
4. számú Kézikönyv Segédanyag-szerkesztési Kézikönyv A tananyagsegédletek minden egyes részénél elvárás, hogy azok lektorált, korszerű és változatos nyelvi anyagot tartalmazzanak. 5. 2 Szakmai szó- és kifejezés-gyűjtemény A szakmai szó- és kifejezés-gyűjteményt célszerű témakörönként csoportosítani és megfelelő számú feladattal ellátni. Ugyanahhoz a szólistához többféle, esetleg alacsonyabb/magasabb nyelvi szintű feladatot is lehet készíteni, természetesen a nyelvi szint megjelölésével. Javaslatok a szókincstanító/-gyakoroltató feladatokra: 5. 2. 1 Szókártyák A szókártyák rendkívül sokoldalúan használhatók a szaknyelvi lexika gyakoroltatására. A kártyák lehetnek egy- vagy kétnyelvűek. Számos oktatási intézmény rendelkezik lamináló géppel, így a laminált kártyák több évig használhatóak. Javaslat szókártyákkal végezhető feladatokra: I. Egynyelvű szókártyák Az egynyelvű szókártyák elsősorban magasabb nyelvi szintű hallgatók (B2, B2+, C1) esetében használhatóak: 1. a szókártyák egyik oldalán a szakszó/kifejezés célnyelvi definíciója található, hátlapján pedig maga a szó/kifejezés ez a szókártyatípus főleg egyéni tanulásra alkalmas, esetleg páros feladatokra, definíciós játékokra. 2. a szókártyák egyik oldalán a szakszó/kifejezés, alatta a célnyelvi definíció található ez a kártyatípus páros vagy csoportos gyakorlatokra alkalmas. 3. dominók az összetett szavakból, többtagú kifejezésekből dominó is készíthető, mely játékos kereteket kínál a szótanulásra vagy egyéb nyelvi jelenségek megismerésére, gyakorlására. 4. memóriajátékok az összetett szavakból, többtagú kifejezésekből memóriajáték is készíthető, mely feladat játékos elemeket visz a szótanulásba, így csökkentve az érzelmi szűrő negatív hatásait. A memóriajáték két eleme lehet még a szó/kifejezés és annak definíciója is. Minták a különféle egynyelvű szókártyatípusokra a 4. sz. függelékben találhatók. II. Kétnyelvű szókártyák A kétnyelvű szókártyák elsősorban alacsonyabb nyelvi szintű hallgatók (A2, B1) esetében használhatóak: 1. a szókártyák egyik oldalán a szakszó/kifejezés és célnyelvi definíciója található 12
célnyelven, hátlapján pedig a szó/kifejezés magyarul ez a szókártya típus főleg egyéni tanulásra alkalmas, esetleg páros feladatokra, definíciós játékokra. 1. a szókártyák egyik oldalán a szó/kifejezés célnyelvi definíciója található és alatta a kifejezés magyarul és célnyelven ez a kártyatípus páros vagy csoportos gyakorlatokra alkalmas. 1. dominók/ memóriajátékok ez esetben az adott szakszó/kifejezés és magyar megfelelőjük alkotják a párokat. Minták a különféle kétnyelvű szókártyatípusokra a 3. sz. függelékben találhatók. A különböző párosító feladatok jól kombinálhatók mozgással is. A szókártyák köré számos játékos feladat is tervezhető. A szókártyák tervezésénél ügyelni kell a megfelelő kártyaméret és betűméret kiválasztására, semmiképpen ne legyenek kisebbek egy átlagos névjegykártyánál, a betűméret pedig 14-es vagy nagyobb. A szókártyákkal végzendő feladatok részletes leírását a tananyagsegédletnek tartalmaznia kell. A szókártyákkal végezhető feladatokhoz jó mintát kínál: Tüll, K. és Rádai P (2000): Cardboard Words. Budapest, Magyar Macmillan. 5. 2. 3 Lyukas szövegek A megfelelő témájú és nehézségű célnyelvi szövegből, a szólistán szereplő szakszavakat/ kifejezéseket kivágva, lyukas szöveg típusú feladatokat készíthetünk a lexika gyakoroltatására. A feladat nehézsége könnyen beállítható a feladat apró változtatásával: nem adunk meg szavakat, csak a szükséges szavakat adjuk meg, a szükségesnél több szót, kifejezést adunk meg stb., egy hiányzó szóra több alternatívát adunk meg. A kihagyandó szavak megválasztásával a lyukas szöveg típusú feladatokkal különböző területeket célozhatunk meg. Kihagyhatóak: szakkifejezések cél: szakszókincs gyakoroltatása, prepozíciók, névelők, mennyiségjelzők cél: nyelvtani gyakorlás, segédigék, múlt idejű vagy harmadik alakok cél: nyelvtani gyakorlás (igék, igeidők), szövegkohéziós eszközök, minden tetszőleges számú szó (pl. tizedik) cél: komplex nyelvi fejlesztés, gyakorlás (nyelvtan, szókincs, szövegkohéziós eszközök). 13
4. számú Kézikönyv Segédanyag-szerkesztési Kézikönyv A feladat megkönnyítése érdekében a kihagyott szavak kezdőbetűi megadhatók. A lyukas szöveg készítését az interneten található számos cloze test generator program könnyíti meg. Minták a különféle feladattípusokra az 5. sz. függelékben találhatók. 5. 2. 4 Feladatok különböző tanulási stílusú tanulók számára A különböző tanulási stílusú tanulókat egyszerre szólíthatjuk meg olyan feladatok szerkesztésével, melyek a vizuális, auditív és mozgási ingereket foglalnak magukban. Ilyen lehet például, ha a tanteremben a falakon elhelyezett képekre kell a hallgatóknak a megfelelő szakszavakat/ kifejezéseket és ezek definícióit felragasztani, a szó elhangzásakor a képet felemelni, szókártyákkal, feldarabolt szövegekkel különböző manipulatív feladatokat végrehajtani, stb. 5. 2. 5 Rejtvények Az interneten található számos, szabadon felhasználható szoftver segítségével készíthetünk különböző rejtvényeket is a szólista gyakoroltatásához. Keresztrejtvények A keresztrejtvények készülhetnek célnyelvi vagy magyar nyelvű definícióval. Elképzelhető kitöltött keresztrejtvény definíciókkal, de a meghatározások nincsenek beszámozva, a tanulóknak kell megkeresni a párokat. Páros/csoportos keresztrejtvények esetén a párok/csoportok tagjai a keresztrejtvénynek csak egy részét kapják meg, így teremtve valós igényt a célnyelvi kommunikációra. Egyéb rejtvények A rejtvényekkel végzendő feladatok részletes leírását, a rejtvények megoldását a tananyagsegédletnek tartalmaznia kell. Társasjátékok A szókészlet gyakoroltatására tervezhető társasjáték is, ahol a feladatkártyákon szómagyarázatot, rokon értelmű szavak gyűjtését, ellentétpárok gyűjtését és számos egyéb, szakszókincset aktiváló feladatot adhatunk meg. A különböző rejtvényminták megtalálhatóak a 6. sz. függelékben. 5. 3 Szakmai párbeszédek Az idegen nyelv tanításának módszertana számos lehetőséget kínál a szakmai párbeszédek feldolgozására. A tananyagsegédletben a párbeszédeket gyakoroltató feladatokkal kell ellátni, a feladatokhoz egyértelmű leírást kell mellékelni. Javaslatok a párbeszédeket gyakoroltató feladatokra: 14
5. 3. 1 Szerepjátékok A gyakoroltatni kívánt párbeszédet szerepjáték formában dolgozza fel. A szerepkártya lehet magyarul alacsonyabb nyelvi szintű csoportoknál vagy célnyelven magasabb nyelvi szintű csoportok esetében. A feladat megoldásához szükséges nyelvi elemeket a szerepjáték előtt célszerű gyakoroltatni. A tananyagsegédlet tartalmazzon legalább 5 kidolgozott feladatsort. 5. 3. 2 Logikai sorrend kialakítása A párbeszédek sorait összekeverve adjuk meg. A tanulók feladata a logikai sorrend kialakítása. Lehetséges változat, ha az egyes mondat szavait keverjük össze, így a szakmai keretbe ágyazva nyelvtani jelenségek is gyakorolhatók. Lyukas szöveggé alakítás Leírásukat lásd a szókinccsel foglalkozó részben. Minták a különböző feladattípusokra a 7. sz. függelékben találhatók. 5. 4 Oktató ábrák, képek rajzok 5. 4. 1 Ábrák, képek, rajzok fordítással Amennyiben ez az adott szakmára/szakmacsoportra releváns, a tananyagsegédlet tartalmazzon legalább 5 db oktató ábrát, képet, rajzot célnyelvi magyarázó szövegekkel, az egyes részek legyenek megszámozva és magyarra fordítva, lábjegyzetben feltüntetve. A feladatkészítés során a képek megfelelő felbontását ellenőrizni kell, a képeknek, rajzoknak megfelelő méretben kinyomtatva is jól olvashatónak kell lenniük. Számos helyen rendelkezésre áll olyan nyomtató, ami faliképméretben is képes nyomtatni. Ha a kép felbontása ezt lehetővé teszi, a lehetőséget a leírásban rögzíteni kell. A képek kiválasztásánál ügyelni kell a szerzői és a személyiségi jogokra. 5. 4. 2 Feladatok képekkel, ábrákkal A képekről képszerkesztő programmal a feliratok kivághatók, üres négyzetre cserélhetők. A kivágott szavakat külön szókártyán megadva számos feladat készíthető. A rajzokról és folyamatábrákról a rajzok egy része kivágható, a kivágott részeket külön kártyákon adhatjuk meg. A kártyákkal számos feladat készíthető. A feladatok leírását a tananyagsegédletnek tartalmaznia kell. Ha képekről/rajzokról van lektorált szöveges leírás, akkor ezek a célnyelvi szövegekhez hasonlóan dolgozhatók fel. 5. 5 Autentikus szövegek A projekt kiemelt célja, hogy autentikus forrásokat felhasználó tananyagsegédlet jöjjön létre. Ide tartoznak a célnyelvi szakkönyvekből, tankönyvekből választott eredeti szövegek. A tananyagsegédletbe bekerülő olyan anyagok, amiket a magyar résztvevők írtak/fordítottak, magyar nyelvtanárok kijavítottak, majd anyanyelvű szakértők lektoráltak a továbbiakban autentikusnak tekintendők. 15
4. számú Kézikönyv Segédanyag-szerkesztési Kézikönyv A szövegekből számos, az olvasott szöveg értését fejlesztő feladat készíthető. A tananyagsegédlet tartalmazzon 5 feladatot az alábbiak közül: 5. 5. 1 Klasszikus szövegértést fejlesztő feladatok A szövegek elé bevezető feladatot kell írni. A szöveg olvasása után először a szöveg hosszától függően 1-3 globális szövegértést ellenőrző kérdést kell feltenni. Az ellenőrző kérdések helyett lehet pl. több esetleges címből a legjobbat kiválasztani. A globális szövegértést ellenőrző kérdések után a szöveg ismételt elolvasását követően a szöveg hosszától függően 5-10 a szöveg mélyebb értését ellenőrző kérdést vagy igaz-hamis mondatot kell készíteni. A kérdéseket követhetik szakszókincsbővítő feladatok. Az olvasott szöveg értését fejlesztő feladatsort rendszerint produktív szakasz zárja, melynek során a tanulók az elsajátított szókincset további szóbeli vagy írásbeli feladatok során szabadon használhatják. Az olvasott szövegértési feladatokról további információ a komplex feladatokkal foglalkozó részben található. A feladatokat részletes, könnyen követhető leírással kell ellátni, melynek a feladatok megoldását is tartalmaznia kell. 5. 5. 2 Manipulatív/mozgásos szövegfeldolgozó feladatok A különböző tanulási stílusú tanulók eltérő szükségleteit figyelembe véve, a szakszövegekből is készíthetők különböző manipulatív jellegű feladatok. A szöveget feldarabolható formába szerkesztjük át. A tanulók nem csak beszámozzák, hanem ténylegesen sorba rakják a szövegdarabokat. A szövegből hiányzó mondatokat, szavakat vagy kifejezéseket külön kártyákon mellékeljük, a tanulóknak a hiányzó részeket a megfelelő helyre kell tenni. A szöveget feldarabolható formába szerkesztjük át. A szövegrészeket tartalmazó kártyákat a terem különböző pontjain helyezzük el. A tanulók körbesétálva olvassák el a szöveget, alakítják ki a darabok helyes sorrendjét. A szövegből hiányzó mondatokat, szavakat vagy kifejezéseket külön kártyákon mellékeljük, amiket a terem különböző pontjain helyezzünk el. A tanulók körbesétálva egészítik ki a szöveget. A módszereket bemutató részletes óraterv és a szükséges tananyagok a 8. sz. függelékben találhatók. 16
5. 5. 3 Kommunikatív szövegfeldolgozó feladatok A kommunikatív szövegfeldolgozó feladatok során a tanulók különböző szövegeket olvasnak el, esetleg ugyanannak a szövegnek különböző darabjaival dolgoznak. Az ilyen típusú feladatok valódi kommunikációs igényt teremtenek, azaz megoldás során a teremben autentikus kommunikáció zajlik. Egy tipikus kommunikatív szövegfeldolgozás menete a következő: Bevezető feladatok; A feladat két (esetleg három) szöveget tartalmaz. Az azonos szöveget olvasó tanulók párban vagy csoportban feldolgozzák a szövegeket (a feladatok megegyeznek a Klasszikus szövegértést fejlesztő feladatok részben tárgyaltakkal); A tanulók a másik szöveget/szövegeket olvasó tanulókkal párokba/csoportokba rendeződnek, és elmondják egymásnak a szövegek rövid tartalmát, közösen oldanak meg feladatokat, összehasonlítják a szövegekben található információkat, közösen írnak összefoglalót, stb. Ebben a szakaszban a tanulóknak nem kell elolvasni a többi szöveget, a hangsúly a verbális kommunikáción van. Ha az idő és a szövegek hossza lehetővé teszi, a tanulók elolvassák az összes szöveget. A szöveg feldolgozásban segítséget nyújt a szöveget eredetileg elolvasó tanuló. A feladat elősegíti a kooperatív tanulási módszer kialakítását, maximálisan bevonva a tanulókat a feladatmegoldásba. 5. 6 Az adott szakmához/szakmacsoporthoz, illetve annak oktatásában használatos tankönyvek listája A listán szereplő könyveket a felhasznált irodalomjegyzékkel azonos formában kell megadni. A listán lévő könyveket szakmai szempontok szerint csoportosítani kell. Közülük legalább ötöt rövid, szakmai ismertetéssel kell ellátni, melyben szerepel, hogy az adott könyv, illetve annak melyik része mire és milyen formában használható a magyarországi oktatási intézményekben. 5. 7 Az adott szakmához/szakmacsoporthoz, illetve annak oktatásához kapcsolódó hasznos honlapok listája A listán szereplő honlapok címét a felhasznált irodalomjegyzékkel azonos formában kell megadni az utolsó hozzáférés dátumával együtt. A listán lévő honlapokat szakmai szempontok szerint csoportosítani kell. A listán szereplő honlapok közül legalább ötöt rövid, szakmai ismertetéssel kell ellátni, melyben szerepel, hogy az adott honlap, illetve annak melyik eleme mire és milyen formában használható a magyarországi intézményekben szaknyelv oktatására. 17
4. számú Kézikönyv Segédanyag-szerkesztési Kézikönyv 5. 8 Célnyelvi jelentkezési lapok nemzetközi szakmai programokra (Leonardo, World Skills), egyéb pályázati anyagok A tananyagsegédlet tartalmazhat célnyelvi jelentkezési lapokat különböző nemzetközi szakmai programokra. Az űrlapokhoz mintaként magyar nyelvű kitöltési segédletet kell mellékelni. Az űrlapok letölthetők az internetről. A kitöltési segédletben ki kell térni a magyar és az angol, illetve német oktatási-szakképzési rendszer különbségeiből fakadó nehézségekre. A honlapok letöltéséhez szükséges honlapok címét a felhasznált irodalomjegyzékkel azonos formában kell megadni, az utolsó hozzáférés dátumával együtt. Ebbe a fejezetbe kerülhetnek egyéb, a jelentkezéshez kapcsolódó dokumentumok, pályázati segédanyagok, előző évi pályázatokról szóló beszámolók fordításai vagy a dokumentumokról készült tartalmi összefoglalók, lehetséges partnerintézményekről szóló információk fordításai vagy az ezekből készült tartalmi összefoglaló. A tananyagsegédlet tartalmazhat továbbá pályázatokhoz és szakmai programokon való részvételhez hasznos információkat tartalmazó weblapok listáját, szintén rövid, magyar nyelvű szakmai ismertetővel. 5. 9 Célnyelvi e-mailminták A tananyagsegédlet tartalmazzon legalább 5 e-mailmintát szakképző intézmények közötti kapcsolatfelvételre, kapcsolatok bonyolítására (tájékozódás, információkérés, meghívás). A levelekhez gyakorló feladatokat és magyar nyelvű útmutatót kell készíteni. Néhány javaslat az e-mailminták feldolgozására: 5. 9. 1 E-mail feldolgozási feladatok alacsonyabb nyelvi szintű tanulók számára: lyukas szöveg típusú feladatok, felesleges szavak kihúzása, logikai sorrend kialakítása összekevert mondatokból, két e-mail összekevert mondatainak szétválogatása, sorba rendezése, e-mailminta adaptálása saját helyzetre stb. 5. 9. 2 Az írás folyamatát a központba helyező, kommunikatív feladatminta magasabb nyelvi szinten álló tanulók számára Első lépésként a tanulók egy, a kidolgozott és majd később kiosztandó e-mailhez hasonló levelet írnak önálló munkában. Második lépésként a tanulók párokba, kis csoportokba rendeződnek és összehasonlítják az írásbeli munkájuk eredményét, végül összehasonlítják a most kiosztott előre kidolgozott e-maillel. A tanulók megvitatják, miben különbözik a munkájuk a mintától (nyelvtan, szókincs, szövegkohéziós eszközök használata stb.). Végső lépésként a tanulók megírnak egy hasonló témájú e-mailt, melyhez mintaként használják saját előző munkájukat, illetve a lektorált változatot. 18
5. 10 Egy adott téma/témakör komplex szaknyelvi feldolgozása A tananyagsegédlet tartalmazhat egy adott témát/témakört komplexen feldolgozó feladatsort, mely az adott témát több nyelvi készséget is fejlesztve tárgyal, leginkább egy szaknyelvi tankönyv egy fejezetéhez hasonlóan. A feladatsorhoz pontos és részletes felhasználási javaslatot kell készíteni, mely a feladatok megoldását is tartalmazza. A feladatsort és a felhasználási javaslatot úgy kell kidolgozni, hogy azt a felhasználó tanár különösebb előkészület nélkül közvetlenül a tanterembe vihesse. A feladatsor a tananyagsegédlet többi részéhez hasonlóan csak lektorált anyagokat tartalmazhat. A feladatsor tartalmazhat komplett óratervezetet is. 5. 10. 1 Javaslat egy szaknyelvi témakör komplett feldolgozására 1. Bevezető gyakorlatok Bevezető gyakorlat célja a tanulók már meglévő nyelvi és szakmai készségeinek aktiválása. A gyakorlatok lehetnek: páros/csoportos beszélgetések adott kérdések alapján, adott témával kapcsolatos tapasztalatcsere, képleírás, képek csoportosítása, szó- és kifejezésgyűjtés, gondolattérkép-készítés. 2. Lexikai előkészítés A gyakorlat célja hogy a már ismert, esetleg passzívan ismert szakszavakat felelevenítse, a szükséges szavakat/kifejezéseket előre megtanítsa. A lexikai előkészítéshez számos javaslatot tartalmaz a szakmai szó- és kifejezésgyűjtemény felhasználásától szóló rész. 3. Szövegértési feladatsor Az adott témához szorosan kapcsolódó autentikus szövegek, cikkek feldolgozása. A szövegértési feladatot kiegészíthetjük más nyelvi készségeket fejlesztő feladatokkal. 4. Íráskészséget fejlesztő kommunikatív feladatok a. A tanulók kérdéseket/ igaz-hamis állításokat írnak az olvasott cikkhez, majd párokba rendeződve kiválasztják a legjobb 5 kérdést/igaz-hamis állítást és ezeket egy papírlapra másolják. A párok a papírokat körbeadják és megválaszolják egymás kérdéseit. b. A tanulók rövid összefoglalót írnak az olvasott szakcikkről, majd párokba rendeződnek, és a kettőjük munkáját felhasználva elkészítenek egy közös javított változatot. Az új változatot a padra téve a tanulók körbejárnak, elolvassák és kommentálják egymás munkáját. 19
4. számú Kézikönyv Segédanyag-szerkesztési Kézikönyv 5. A szöveghez kapcsolódó, nyelvtani készségeket fejlesztő, aktiváló feladatok A szakmai témájú autentikus szövegek is számos lehetőséget kínálnak nyelvtani feladatok tervezésére. a. Múlt idejű, ill. harmadik alakok keresése, kiejtési gyakorlatok. b. Különböző igeidőkre példák keresése, használatuk elemzése. c. Különböző szerkezetek keresése, mondattranszformáció (pl. szenvedő szerkezet, műveltetés, vonzatos igék, idiómák, stb.). Példa a szakmai szöveg felhasználására a 9. sz. függelékben található. 6. Szövegkohéziós eszközök vizsgálata 7. A szövegértési feladatot követheti hallási utáni szövegértés vagy videós feladat, ha sikerült erre alkalmas anyagot gyűjteni. 8. Diktáláson alapuló feladatok A modern nyelvtanítási módszertan számos új diktálási változatot dolgozott ki, melyek a hagyományos változattól eltérőn több fontos nyelvi készséget fejlesztenek egyidejűleg, a tanítási folyamat különböző szakaszaiban is sikerrel használhatóak. A teljesség igénye nélkül néhány diktálásos feladat: Köhögős diktálás A tanár a diktálás során néhány szó helyett köhint egyet. Ez a feladat alkalmas új szavak vagy különböző nyelvtani jelenségek gyakorlására. Kiabálós diktálás 20 A tanulók két csoportban, a terem két legtávolabbi pontján helyezkednek el, egy rövid két-, hárommondatos szöveget kell lediktálniuk a másik csoportban lévő párjuknak. Legegyszerűbb változatként az olvasmány különböző részeit jelölhetjük ki diktálásra. A hallgatók nem ugyanazt a szöveget diktálják, így kerülhető el a szavalókórus kialakulása. A hangzavarban nehéz felismerni a szavakat. Ez a gyakorlat kiválóan fejleszti a beszédkészséget és a hallás utáni értést.
Suttogós diktálás Az előző feladathoz hasonló, de a tanulóknak suttogniuk kell. Futó diktálás A tanulók párokban dolgoznak. A tanulóknak le kell diktálniuk egy rövid szöveget párjuknak. A szöveg a tanterem egy távolabbi részén a falra van ragasztva, és tilos onnan elvinni. A diktáló hallgató a papír és az írást végző hallgató között mozog. Dictogloss A tanár a csoport szintjének megfelelően 4-6 mondatot diktál, a természetes beszéd sebességével. A hallgatók természetesen nem tudják leírni. A módszer a töredékek összehasonlításával és közös kiegészítésével aktiválja a tanulók meglévő nyelvtani és lexikai tudását. További információ, részletes leírás és példák a http://www.englishraven.com/ SLAC_dictogloss.html (utolsó hozzáférés 2010. április 12.) oldalon találhatóak. 9. Nyelvi produkció szakasza Ebben a szakaszban a tanulók írásbeli vagy szóbeli feladatok során mutatják meg, hogy képesek a tanult szókincset, szakmai ismereteket önállóan használni. 5. 11 Komplett szakmai feladatok A tananyagsegédlet tartalmazhat komplett szakmai feladatokat is. Ezekben a feladatokban a szakmaiság áll a központban, a célnyelvet csak a megoldás eszközeként használják a tanításitanulási folyamat részvevői. A feladatok az alábbi részekből álljanak: Elméleti bevezető a szakmai feladat témájához kapcsolódó célnyelvű elméleti jellegű bevezető, mely a szükséges elméleti alapokat, illetve fogalmakat tárgyalja. A bevezető tartalmazhat képeket, ábrákat. Amennyiben ez szükséges, a feladatot szókincselőkészítéssel kell kezdeni. Az elméleti bevezetőnek lehet elektronikus változata is, az erre vonatkozó információ az elektronikus tananyagról szóló részben található. Instrukció a feladat végrehajtásához a szakmai feladat megoldásához szükséges instrukciók célnyelven. Feladat megoldása lépésekre bontva a szakmai feladat megoldása lépésekre bontva hasonlóan a tankönyvekben lévő mintafeladatokhoz mellékelt megoldásokhoz. A szakmai 21
4. számú Kézikönyv Segédanyag-szerkesztési Kézikönyv feladat megoldása tartalmazhat képeket, ábrákat. A szakmai feladat megoldásának lehet elektronikus változata is, az erre vonatkozó információ az elektronikus tananyagról szóló részben található. Részletes értékelési skála a célnyelvű részletes értékelési skála segítségével a tananyagsegédletet használó tanár vagy önálló munkát végző tanuló objektíven értékelheti a feladat megoldását. 5. 12 Multimédiás anyagok A tananyagsegédlet tartalmazhat szakmai tárgyú filmeket, filmrészleteket, akár saját készítésű videókat feladatokkal, részletes feladatleírással ellátva. A hallás utáni szövegértés, illetve a videós gyakorlatok, az olvasott szövegértéshez hasonlóan, szintén a receptív készségék közé tartoznak, ezért a feladatok készítéshez az olvasott szövegértésről szóló részben leírtak jól használhatóak. A feladatok kiegészíthetők néhány sajátos videós feladattal, pl. kép nélküli lejátszás, mikor a tanulóknak ki kell találni mi lehet a képen, vagy hang nélküli lejátszás, mikor a tanulóknak ki kell találni mi történhet. Az utóbbi feladatfajta lehet a videós feladat zárása, mikor a feladat a kísérőszöveg alámondása, de a videós feladatok jól kombinálhatóak írásbeli feladatokkal, például rövid összefoglaló készítésével is. 5. 13 Elektronikus anyagok Az elektronikus anyagokról megfelelő dokumentációt és részletes leírást kell készíteni. Az elektronikus anyagok lehetnek: 5. 13. 1 Szakmai témakört feldolgozó PowerPoint-os prezentációk A prezentációk jól használhatóak pl. a komplex szakmai feladatoknál az elméleti bevezető résznél, illetve megoldásoknál. A prezentáció a helyes lépéseket bemutató rövid, beágyazott videókat is tartalmazhat, így a helyes folyamatokat láthatjuk is. 5. 13. 2 Saját fejlesztésű számítógépes programok A szótanulás segítésére, ellenőrzésére a tananyagsegédlet tartalmazhat saját fejlesztésű számítógépes programokat, játékokat. A játékokhoz számos jó minta található a http://www. justinarnold.co.uk/ictteacher/games.shtml (utolsó hozzáférés 2010. április 12.) lapon, mely 13 informatikához kapcsolódó játékot tartalmaz, melyek kiválóan adaptálhatók más szakmák/ szakmacsoportok oktatásához is. 5. 13. 3 Excel-táblák A tananyagsegédlet tartalmazhat Excel-táblákat, melyek kiválóan alkalmasak a szakszavak/ kifejezések gyakorlására, ellenőrzésére esetleg fordítási segédanyagként. 5. 14 Egyéb feladatok A tananyagsegédlet tartalmazhat egyéb, a segédanyag-szerkesztési kézikönyvben fel nem sorolt feladattípust is. 22
Függelék 23
24 4. számú Kézikönyv Segédanyag-szerkesztési Kézikönyv
1. sz. függelék TANANYAGSEGÉDLET AZ INFORMATIKAI ANGOL TANÍTÁSÁHOZ A TÁMOP 2. 2. 1-08/1-208-0002 A képzés minőségének és tartalmának fejlesztése című kiemelt projekten belül az Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése alprojekthez supplementary MATERIAL For TEACHING english FOR informatics Összeállította / Edited by Ernő Muzamel 2010 25
4. számú Kézikönyv Segédanyag-szerkesztési Kézikönyv 2. sz. függelék: Az 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról vonatkozó részei A technikai fejlődéssel lépést tartó, korszerű szerzői jogi szabályozás meghatározó szerepet tölt be a szellemi alkotás ösztönzésében, a nemzeti és az egyetemes kultúra értékeinek megóvásában; egyensúlyt teremt és tart fenn a szerzők és más jogosultak, valamint a felhasználók és a széles közönség érdekei között, tekintettel az oktatás, a művelődés, a tudományos kutatás és a szabad információhoz jutás igényeire is; gondoskodik továbbá a szerzői jog és a kapcsolódó jogok széles körű, hatékony érvényesüléséről. Az Országgyűlés e szempontokra figyelemmel összhangban a Magyar Köztársaságnak a szellemi tulajdon védelme terén fennálló nemzetközi kötelezettségeivel és az Európai Közösség jogszabályaival a következő törvényt alkotja: 26
ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. Fejezet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK A szerzői jogi védelem tárgya 1. (1) Ez a törvény védi az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat. (2) Szerzői jogi védelem alá tartozik - függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e - az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. Ilyen alkotásnak minősül különösen: a) az irodalmi (pl. szépirodalmi, szakirodalmi, tudományos, publicisztikai) mű, b) a nyilvánosan tartott beszéd, c) a számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció (a továbbiakban: szoftver) akár forráskódban, akár tárgykódban vagy bármilyen más formában rögzített minden fajtája, ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is, d) a színmű, a zenés színmű, a táncjáték és a némajáték, e) a zenemű, szöveggel vagy anélkül, f) a rádió- és a televíziójáték, g) a filmalkotás és más audiovizuális mű (a továbbiakban együtt: filmalkotás), h) a rajzolás, festés, szobrászat, metszés, kőnyomás útján vagy más hasonló módon létrehozott alkotás és annak terve, i) a fotóművészeti alkotás, j) a térképmű és más térképészeti alkotás, k) az építészeti alkotás és annak terve, valamint az épületegyüttes, illetve a városépítészeti együttes terve, l) a műszaki létesítmény terve, m) az iparművészeti alkotás és annak terve, n) a jelmez- és díszletterv, o) az ipari tervezőművészeti alkotás, p) a gyűjteményes műnek minősülő adatbázis. (3) A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől. (4) Nem tartoznak e törvény védelme alá a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, a bírósági vagy hatósági határozatok, a hatósági vagy más hivatalos közlemények és az ügyiratok, valamint a jogszabállyal kötelezővé tett szabványok és más hasonló rendelkezések. (5) A szerzői jogi védelem nem terjed ki a sajtótermékek közleményeinek alapjául szolgáló tényekre vagy napi hírekre. (6) Valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek. 27
4. számú Kézikönyv Segédanyag-szerkesztési Kézikönyv (7) A folklór kifejeződései nem részesülnek szerzői jogi védelemben. E rendelkezés nem érinti a népművészeti ihletésű, egyéni, eredeti jellegű mű szerzőjét megillető szerzői jogi védelmet. (8) Az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók, a rádió- és a televízió-szervezetek, a filmelőállítók, valamint az adatbázis-előállítók teljesítményei az e törvényben meghatározott védelemben részesülnek. A törvény hatálya 2. Olyan műre, amely először külföldön került nyilvánosságra, az e törvényben meghatározott védelem csak akkor terjed ki, ha a szerző magyar állampolgár, vagy ha a szerzőt nemzetközi egyezmény, illetőleg viszonosság alapján a védelem megilleti. 3. Azokban a kérdésekben, amelyeket ez a törvény nem szabályoz, a Polgári törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni. IV. Fejezet A SZABAD FELHASZNÁLÁS ÉS A SZERZŐI JOG MÁS KORLÁTJAI Általános szabályok 33. (1) A szabad felhasználás körében a felhasználás díjtalan, és ahhoz a szerző engedélye nem szükséges. Csak a nyilvánosságra hozott művek használhatók fel szabadon e törvény rendelkezéseinek megfelelően. (2) A felhasználás a szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezések alapján is csak annyiban megengedett, illetve díjtalan, amennyiben nem sérelmes a mű rendes felhasználására és indokolatlanul nem károsítja a szerző jogos érdekeit, továbbá amennyiben megfelel a tisztesség követelményeinek és nem irányul a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra. (3) A szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezéseket nem lehet kiterjesztően értelmezni. (4) E fejezet rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából az iskolai oktatás célját szolgálja a felhasználás, ha az az óvodai nevelésben, az általános iskolai, középiskolai, szakmunkásképző iskolai, szakiskolai oktatásban, az alapfokú művészetoktatásban vagy a felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőfokú oktatásban a tantervnek, illetve a képzési követelményeknek megfelelően valósul meg. 28 A szabad felhasználás esetei 34. (1) A mű részletét - az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven - a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti. (2) Nyilvánosságra hozott irodalmi vagy zenei mű, film részlete, vagy kisebb terjedelmű ilyen önálló mű, továbbá képzőművészeti, építészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotás képe, valamint fotóművészeti alkotás szemléltetés érdekében iskolai oktatási célra, valamint tudományos kutatás céljára a forrás és az ott megjelölt szerző megnevezésével a cél által indokolt terjedelemben átvehető, feltéve, hogy az átvevő művet nem használják fel üzletszerűen. Átvételnek minősül a mű olyan mértékű felhasználása más műben, amely az idézést meghaladja.
(3) A (2) bekezdésben említett átvevő mű nem üzletszerű többszörözéséhez és terjesztéséhez nem szükséges a szerző engedélye, ha az ilyen átvevő művet az irányadó jogszabályoknak megfelelően tankönyvvé vagy segédkönyvvé nyilvánítják, és a címoldalon az iskolai célt feltüntetik. (4) A mű iskolai oktatási célra iskolai foglalkozás keretében átdolgozható. Az átdolgozott mű felhasználásához az eredeti mű szerzőjének engedélye is szükséges. 35. (1) Természetes személy magáncélra a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. E rendelkezés nem vonatkozik az építészeti műre, a műszaki létesítményre, a szoftverre és a számítástechnikai eszközzel működtetett adatbázisra, valamint a mű nyilvános előadásának kép- vagy hanghordozóra való rögzítésére. Kotta reprográfiával [21. (1) bek.] magáncélra és a (4) bekezdés b)-d) pontjában szabályozott esetekben sem többszörözhető. (2) Teljes könyv, továbbá a folyóirat vagy a napilap egésze magáncélra is csak kézírással vagy írógéppel másolható. (3) Nem minősül szabad felhasználásnak - függetlenül attól, hogy magáncélra történik-e -, ha a műről más személlyel készíttetnek másolatot számítógépen, illetve elektronikus adathordozóra. (4) Nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtár, iskolai oktatás célját szolgáló [33. (4) bek.] intézmény, muzeális intézmény, levéltár, valamint a közgyűjteménynek minősülő kép-, illetve hangarchívum a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja, és a) tudományos kutatáshoz vagy archiváláshoz szükséges, b) nyilvános könyvtári ellátás vagy a 38. (5) bekezdésében meghatározott felhasználás céljára készül, c) megjelent mű kisebb részéről, illetve újság- vagy folyóiratcikkről belső intézményi célra készül, vagy d) külön törvény azt kivételes esetben, meghatározott feltételekkel megengedi. (5) Könyvként kiadott mű egyes részei, valamint újság- és folyóiratcikkek az iskolai oktatás céljára egy-egy iskolai osztály létszámának megfelelő, illetve a köz- és felsőoktatási vizsgákhoz szükséges példányszámban többszörözhetők. (6) Szabad felhasználás a mű járulékos vagy közbenső - a felhasználásra irányuló műszaki folyamat elválaszthatatlan és lényeges részét képező, önálló gazdasági jelentőség nélküli - időleges többszörözése, ha kizárólag az a célja, hogy lehetővé tegye a) az átvitelt harmadik személyek között hálózaton, köztes szolgáltató által, vagy b) a műnek a szerző által engedélyezett, illetve e törvény rendelkezései alapján megengedett felhasználását. (7) Szabad felhasználás a saját műsorának sugárzásához jogszerűen felhasználható műről a rádió- vagy televízió-szervezet által saját eszközeivel készített ideiglenes rögzítés. Ha a sugárzás engedélyezésére kötött szerződés másként nem rendelkezik, e rögzítést a rögzítés elkészítésének időpontjától számított három hónapon belül meg kell semmisíteni, illetve törölni kell. E rögzítések közül azonban azok a - külön törvényben meghatározott - rögzítések, amelyeknek rendkívüli dokumentációs értéke van, közgyűjteménynek minősülő kép-, illetve hangarchívumban korlátlan ideig megőrizhetők. 29
4. számú Kézikönyv Segédanyag-szerkesztési Kézikönyv (8) Az (1), a (4) és az (5), valamint a (7) bekezdésben szabályozott szabad felhasználási esetek nem érintik a 20-22. -okban foglaltak alkalmazását. 36. (1) Nyilvánosan tartott előadások és más hasonló művek részletei, valamint politikai beszédek tájékoztatás céljára - a cél által indokolt terjedelemben - szabadon felhasználhatók. Ilyen felhasználás esetén a forrást - a szerző nevével együtt - fel kell tüntetni, hacsak ez lehetetlennek nem bizonyul. Az említett művek gyűjteményes kiadásához a szerző engedélye szükséges. (2) Napi eseményekhez kapcsolódó, időszerű gazdasági vagy politikai témákról megjelentetett cikkek vagy e témákról sugárzott művek a sajtóban szabadon többszörözhetők, nyilvánossághoz közvetíthetők - ideértve a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tételt [26. (8) bek.] is -, feltéve, hogy a szerző nem tett az ilyen felhasználást megtiltó nyilatkozatot. Ilyen felhasználás esetén a forrást - a szerző nevével együtt - fel kell tüntetni. (3) A televíziós műsorszolgáltatásban bármely képzőművészeti, fotóművészeti, építészeti, iparművészeti vagy ipari tervezőművészeti alkotás díszletként szabadon felhasználható. Ilyen felhasználás esetén a szerző nevének feltüntetése sem kötelező. (4) A díszlet és jelmez céljára készült műveknek a televíziós műsorszolgáltatásban való felhasználásához a szerző engedélye és nevének feltüntetése szükséges. 37. Egyes művek az időszerű, napi eseményekről való tájékoztatás céljára - a cél által indokolt terjedelemben - szabadon felhasználhatók. Ilyen felhasználás esetén a forrást - a szerző nevével együtt - fel kell tüntetni, hacsak ez lehetetlennek nem bizonyul. 38. (1) Ha az előadás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja, és a közreműködők sem részesülnek díjazásban, a művek előadhatók a következő esetekben: a) színpadi mű esetében műkedvelő művészeti csoportok előadásán, kiadott szöveg vagy jogosan használt kézirat alapján, feltéve, hogy ez nem ütközik nemzetközi szerződésbe, b) iskolai oktatás céljára és iskolai ünnepélyeken, c) szociális és időskori gondozás keretében, d) nemzeti ünnepeken tartott ünnepségeken, e) egyházak vallási szertartásain és egyházi ünnepségein, f) magánhasználatra, valamint alkalomszerűen tartott zártkörű összejövetelen. (2) Jövedelemfokozás célját szolgálja a felhasználás, ha alkalmas arra, hogy a felhasználó (pl. üzlet, szórakozóhely) vevőkörét vagy látogatottságát növelje, vagy pedig, ha az üzlethelyiséget látogató vendégek vagy más fogyasztók szórakoztatását szolgálja. Jövedelemszerzésnek minősül különösen a belépődíj szedése, akkor is, ha egyéb elnevezés alatt történik. Díjazásnak minősül a fellépéssel kapcsolatban ténylegesen felmerült és indokolt költségeket meghaladó térítés is. (3) Nem minősül iskolai oktatási célú előadásnak az iskolai táncmulatság. (4) Zártkörű a gazdálkodó szervezetek, továbbá a gazdálkodó szervezetnek nem minősülő jogi személyek által kizárólag tagjaik, tisztségviselőik, munkavállalóik részére rendezett összejövetel is. (5) A felhasználásra vonatkozó eltérő megállapodás hiányában a nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtárak, iskolai oktatás célját szolgáló [33. (4) bek.] intézmények, muzeális intézmények, levéltárak, valamint közgyűjteménynek minősülő kép-, illetve hangarchívumok gyűjteményeinek részét képező művek az ilyen intézmények helyiségeiben ezzel a céllal üzembe 30