ESETTANULMÁNY/AVOP 1.1.5 Öntözési beruházások támogatása GAZDASÁGON BELÜLI VÍZTAKARÉKOS ÖNTÖZÉSI RENDSZER KIÉPÍTÉSE TELEKGERENDÁSON 17 HEKTÁR TERÜLETEN AVOP 1.1.5 Projekt Esettanulmány Készült: 2006. november 19. Szerző: Kutatásvezető: Kónya Márton Dr. Arató Krisztina Megbízó: Strukturális Alapok Képző Központ (SAKK)
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Előszó... 3 1. A projekt szereplőinek bemutatása... 5 1.1 A pályázó bemutatása... 5 1.2 A projekt környezetének bemutatása... 7 1.3 A projekt intézményei szereplőinek bemutatása... 10 2. A projekt részletes bemutatása... 12 2.1 Projekttartalom... 13 2.2 Ütemezés... 14 2.3 A projekt legfontosabb eredményei, hatásai... 15 3. A projektelőkészítés és a pályázatkészítés bemutatása... 16 4. A projektmegvalósulás bemutatása... 17 4.1 Szerződéskötés... 17 4.2 A projektszervezet bemutatása... 19 4.3 Projektkommunikáció... 19 5. Projektpénzügyek, ellenőrzés... 20 5.1 Projektpénzügyek... 20 5.2 Ellenőrzés... 22 Összegzés... 23 Források... 24 Képek jegyzéke... 25 2
Előszó A Strukturális Alapok és Kohéziós Alap Képző Központ (SAKK) 2003 óta működik, jelenleg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szervezeti keretein belül. A SAKK a strukturális alapok vonatkozásában képzésekkel és képzőkkel kapcsolatos minősítési rendszert működtet, a strukturális alapok valamennyi célcsoportja és résztvevője vonatkozásában képzéseket koordinál, valamint tananyag-fejlesztési tevékenységet végez. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv által lefedett 2004-2006-os tervezési időszak a végéhez közeledik. Immár nemcsak a tervezésről, a felkészülésről, a pályázati rendszerről, hanem a projektek végrehajtásáról is vannak tapasztalataink. Meggyőződésünk, hogy ezeket a tapasztalatokat a 2007-13-ra vonatkozó Új Magyarország Fejlesztési Terv sikeres végrehajtása érdekében meg kell osztanunk a nyilvánossággal. Úgy gondoljuk továbbá, hogy a strukturális alapok fogadását elősegítő képzések elméleti vonatkozásait (projektciklus management, PCM) érdemes kiegészíteni immár hazai, konkrét tapasztalatokkal. Mindezen megfontolások alapján a SAKK 2006. májusában elindította esettanulmány-projektjét, amelynek keretében 35 hazai projekt részletes leírására, elemzésére került sor. Az esettanulmányok arányosan lefedik a potenciális kedvezményezettek főbb típusait (önkormányzatok, kis- és közepes méretű vállalkozások, civil szervezetek), valamint a 2004-2006-os tervezési-programozási időszak operatív programjait és a magyarországi régiókat egyaránt. Az esettanulmányok elkészítésének folyamata a szerkezeti felépítés meghatározásával indult. Az esettanulmányok a teljes projektciklust magában foglalják, így a pályázó szervezet sajátosságainak és földrajzi elhelyezkedésének (régió, kistérség) bemutatását, a projekt előkészítésének, lebonyolításának, monitoringjának és ellenőrzésének folyamatát, valamint a speciális, közbeszerzésre és pénzügyi előkészítésre és lebonyolítására vonatkozó témákat. Az esettanulmányok szerkezete így követi a SAKK által 2005-ben kidolgozott, elsősorban az önkormányzati célcsoport számára készített és a SAKK honlapján szereplő tananyag szerkezetét. (http://www.nfh.hu/index.nfh?r=&v=&l=&d=&mf=&p=sakk_tananyag-fejlesztes) 3
A tartalmi előkészítést követően a SAKK és az intézményrendszer egyéb szereplői (Irányító Hatóságok, Közreműködő Szervezetek) segítségével azonosításra kerültek azok a projektgazdák, akik projektjeiről az esettanulmányok elkészülnek. A projektgazdákkal való kapcsolatfelvételt követően a pályázati és projektdokumentáció áttekintése után a projektgazda képviselőjével személyes interjú elkészítése következett, melynek során áttekintésre kerültek az esettanulmányok szerkezete által meghatározott témák, kérdések. Az esettanulmányok szövegszerű elkészítése után a pályázók képviselőinek lehetőségük nyílt a szövegek első verziójának átolvasására. Módosításokat javasolhattak, majd az általuk jóváhagyott változat véglegesítésre került. Reméljük, hogy az esettanulmányok tanulságosak lesznek a pályázók, a projektgazdák, a hazai strukturális alapok intézményrendszer munkatársai és az érdeklődő olvasók számára egyaránt. Budapest, 2006. december 1. Lukács Ádám Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Főosztályvezető-helyettes Dr. Arató Krisztina ELTE-ÁJK Politikatudományi Intézet egyetemi docens 4
1. A projekt szereplőinek bemutatása 1.1 A pályázó bemutatása A projekt egyedüli kedvezményezettje Petrovszki Pálné egyéni vállalkozó, ő vezeti a családi gazdaságot. A családi gazdaság tagjai: a pályázó édesanyja, két gyermeke és egy unokája. A család régóta Békés megyében él, a pályázó nagyszülei, szülei 80 holdon gazdálkodtak. Az akkori földterület jó megélhetést biztosított a családnak, gépesítették (traktor), fejlesztették a gazdaságot. A család 1952-ben ajánlotta fel az államnak a földterületét. 1. kép Településszerkezet a Békéscsabai Kistérségben Forrás: Google Earth, szerkesztette a tanulmány szerzője A rendszerváltást követően a kárpótlásról szóló 1992 évi IL Törvény rendelkezéseinek megfelelően a család árverésen jutott hozzá a jelenlegi földterülethez Telekgerendás külterületén. A kárpótláskor visszavásárolt földterület a régi családi földterület közelében van. A családi gazdaság 104,4 hektáron gazdálkodik, ebből 4,4 hektár erdő, 1,2 hektár gyümölcsös. A 98,8 hektár szántó kiváló minőségű földterület, átlagosan 44,2 aranykorona értékű talajokkal rendelkezik. (Az ország legjobb minőségű földjei Békés megyében találhatók, az átlagos aranykorona értékük megközelítik a 30 aranykoronát.) 5
Aranykorona Minőség 35 AK felett Kiváló 25 35 AK Jó 15 25 AK Közepes 0 15 AK Gyenge 1. táblázat Talajok minősége aranykoronában számítva Forrás: KSH A pályázó növénytermesztéssel foglalkozik. A gazdaságban főként gabonaféléket búza, hibridkukorica, napraforgó, zöldborsó, szárazborsó termesztenek. A munkák jelentős részét bérmunkaként a Telekgerendási Földművelők Szövetkezete végzi. A termények legnagyobb felvásárlója szintén ez a szövetkezet a pályázó vagy pénzben, vagy terményben fizet a bérmunkáért. Előfordul azonban, hogy Petrovszki Pálné saját maga keres felvásárlót terményeinek. A pályázó évek óta nyereségesen gazdálkodik, a megtermelt jövedelmet a gazdaság későbbi szükséges fejlesztéseire tartalékolta. A megtakarításra Petrovszki Pálnénak azért is volt lehetősége, mert számára a mezőgazdasági tevékenység kiegészítő jövedelmet biztosít, hiszen főállásban Gyulán a Gyulatourist Kft munkatársaként dolgozik. A családi gazdaságban besegítenek Petrovszki Pálné nagykorú gyermekei is. A pályázó lánya a Gödöllői Szent István Egyetem Növénytermesztési szakán tanul, a szakirányú ismereteire nagy szükség lesz a gazdaság további működtetésében. A pályázó fia műszaki mérnöki végzettségével jelentős segítséget nyújt a technikaitechnológiai problémák megoldásában. 6
1.2 A projekt környezetének bemutatása A projekt megvalósulásának helyszíne Telekgerendás község külterületén, a 059/10. helyrajzi számú földterület. Telekgerendás Békéscsaba vonzáskörzetéhez tartozik, a Békéscsabai kistérség része, amely Békés megyében, illetve a Dél-Alföldi Régióban található. 2. kép Békéscsabai kistérség a Dél-Alföldi Régióban Forrás: KSH, szerkesztette a tanulmány szerzője Békés megye lakónépessége az utóbbi 25 évben folyamatosan és tartósan fogy, a 2005. január elsején 389 ezer ember lakott a megyében ez több mint 48 ezer fős (11 százalékos) csökkenést mutat az 1980. január elsejei adathoz képest. Ugyanezen időszak alatt az ország megyéinek népessége összességében csak 3 százalékkal mérséklődött. Békés mezőgazdasági jellegű megye, s ebből következően a foglalkoztatottak jelentős hányadának ez biztosítja a megélhetést. A 2005-ös mikrocenzus adatai szerint a megyében foglalkoztatottak közel 10 százaléka a mezőgazdaságban tevékenykedik. A mezőgazdaság, erdőgazdálkodás területén foglalkoztatottak aránya alapján az ország éléskamrája jelzővel méltán felruházott Dél-Alföld megyéi foglalják el az első három helyet a megyék rangsorában, közülük Békés a 3. helyen áll. A dél-alföldi régióban a legmagasabb, 12 százalékos az itt foglalkoztatottak súlya, majd ezt követi az észak-alföldi és a dél-dunántúli régió 7-7 százalékkal. 7
Békés megyét a földrajzi adottsága, fekvése, természeti tényezői, éghajlata, talajadottsága alkalmassá teszi a magas színvonalú mezőgazdasági termelésre. Átlagos földminősége az ország megyéi közül a legkedvezőbb, itt található a legjobb minőségű szántóterület is. Domborzata kimondottan síkvidéki, a legalacsonyabb és a legmagasabban fekvő területek közötti szintkülönbség mindössze 25 méter. A művelési ágak közül meghatározó a szántó, amelyen nagy hagyománnyal rendelkezik a gabonatermesztés. A rendszerváltást megelőzően évtizedeken keresztül változatlan számban és formában gazdálkodtak a mezőgazdasági szervezetek. 1989-ig Békés megyében hét állami gazdaság, 80-81 mezőgazdasági termelőszövetkezet, 12-13 szövetkezetek mezőgazdasági társulása, néhány mezőgazdasági szakszövetkezet, valamint egy halászati termelőszövetkezet termelt. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak számának csökkenése már a 80-as évek második felében megkezdődött, 1985 és 1989 között 51 ezer főről 41 ezerre csökkent a számuk. Elmondható, hogy az átalakulás igazi vesztesei a mezőgazdaságban dolgozók, akik életkoruk és képzettségük miatt nem sok eséllyel kerültek vissza a munkaerő-piacra. A mezőgazdaságban tevékenykedő közel 2200 vállalkozás héttizede egyéni vállalkozó, 29 százaléka (656), pedig társas vállalkozás. Ezen belül legnagyobb arányban a korlátolt felelősségű társaságok (54%) és a betéti társaságok (28%) képviseltetik magukat. A mezőgazdasági társas vállalkozások 13, illetve 4 százalékát adják a szövetkezetek és a részvénytársaságok. A megváltozott körülmények nem okoztak számottevő változást a mezőgazdasági területek hasznosításában. A fontosabb növények vetésterületi arányában a mérsékeltebb elmozdulások elsősorban a megelőző év (évek) kedvező, vagy kedvezőtlen értékesítési tapasztalatainak tudható be a termelők körében. A vetésszerkezeten belül továbbra is meghatározó héttized körüli maradt a gabonatermesztés súlya. Az egyes gabonafélék vetésterületében elsősorban a kukorica területének rovására kisebb-nagyobb átrendeződés következett be. Az ország betakarított gabonatermelő területének 9,2 százalékát művelték a megyében, s 1,6 millió tonna gabonát termelve, az ország termésének 9,8 százalékát állították elő, 2004-ban. A gabonafélék vetésterületének elsősége magyarázható a más kultúrákhoz mért kisebb fajlagos 8
termelési költséggel, a múltban szerzett tapasztalattal, a termelési technológia mobilitásával, valamint az értékesítés biztonságát növelő, egyre bővülő tárolási kapacitással. Békés megye így volt, és így is maradt az ország legnagyobb gabonatermő vidéke. A gabonafélék után igen jelentős szerepet töltenek be az ipari növények, melyek közül kiemelkedő a napraforgó, valamint a cukorrépa. A cukorrépa termőterülete az elmúlt 10 évben harmadára csökkent, a hazai cukorgyártás leépülése miatt. 3. kép Telekgerendás madártávlatból Forrás: http://www.telekgerndas.hu Telekgerendás Békéscsabától néhány kilométerre, nyugatra található. Lakosainak száma meghaladja az 1660 főt. Jellemzően mezőgazdasággal foglalkoznak az itt élők. 9
A Békéscsabai kistérség alapadatai Területe 878 km 2 Lakónépesség (2004) Települések száma Jogállás szerint Város 12 0744 fő 5 db 1db Község 4 db Munkanélküliségi ráta (2005) 4,8 % Foglalkoztatási ráta (teljes népesség arányában, megyei adat 2005) Mezőgazdaság területén foglalkoztatottak aránya (megyei adat 2005) 2. táblázat Békéscsabai kistérség alapadatai Forrás: VÁTI, KSH 33 % 10 % 1.3 A projekt intézményei szereplőinek bemutatása Az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) Orientációs Részlegéből finanszírozott Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) irányítási feladatait a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Irányító Hatósági Főosztálya látta el. Az Irányíró Hatóság 2006. júniusa óta Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Agrár-vidékfejlesztési Főosztálya néven működik. Az Irányító Hatóság felelős: - az AVOP monitoring adatainak az Európai Bizottság részére történő továbbításáért, - az Irányító Hatóság vezetői értekezlet szervezéséért az AVOP végrehajtása hatékonyságának növelése érdekében, - az AVOP értékelésének elkészíttetéséért, - a Közreműködő Szervezettel kötött megállapodások aktualizálásáért, végrehajtásáért, - az AVOP pályázati dokumentációjának jóváhagyásáért, - az AVOP képviseletéért a Közösségi Támogatási Keret Monitoring Bizottságában. 10
A pályáztatásban és projekt lebonyolításában a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) a 81/2003. (VI. 7.) Kormány-rendelettel 2003. július elsejei hatállyal létrehozott országos hatáskörű szervezet, mint Közreműködő Szervezet vesz részt. Az MVH határkörébe tartozó két legfontosabb feladata: - Az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) Orientációs Részlegéből finanszírozott Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) támogatási intézkedések tekintetében közreműködő szervezet. - Az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) Garancia Részlegéből finanszírozott intézkedések tekintetében kifizető ügynökség. Az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapot (EMOGA) 1962-ben hozták létre azzal a céllal, hogy elősegítse a mezőgazdaság termelékenységének és a szektorban dolgozók bérének növekedését, valamint a mezőgazdasági termékek piacának stabilitását. 1988-tól az EMOGA Orientációs Része integrálódott a Strukturális Alapokba, jelenleg az EMOGA teljes költségvetésének 15%-ával rendelkezik. Az EMOGA Garanciarésze területalapú támogatásokat, vidékfejlesztési intézkedéseket, környezetvédelmi, állatjóléti és higiéniai fejlesztésekhez biztosít forrásokat. 11
2. A projekt részletes bemutatása Az AVOP Irányító Hatóság 2004 tavaszán jelentette meg az AVOP-1.1 Mezőgazdasági beruházások támogatása című felhívását. Az AVOP-1.1.prioritás a magyar agrárgazdaság és a vidék fenntartható fejlesztése szempontjából az alábbi célokat fogalmazta meg: - a termelési költségek csökkentése, - a termelés hatékonyságának növelése, - a mezőgazdaság termelési szerkezetének korszerűsítése, - a technológiai színvonal fokozása az állatjólét (állat-elhelyezési feltételek javítása) és a környezet védelme érdekében, - a termékek minőségének javítása, a hozzáadott érték növelése. A támogatással megvalósuló beruházások esetében a fenti célok közül legalább egynek teljesülnie kellett. Az AVOP Irányító Hatáság által ebben a témakörben kiírt pályázatokat a következő táblázatban foglaltuk össze: AVOP-1.1 prioritás Mezőgazdasági beruházások támogatása 1.1.1 intézkedés Állattenyésztést szolgáló építési beruházások támogatása 1.1.2 intézkedés Növénytermesztést és kertészetet szolgáló építési beruházások támogatása 1.1.3 intézkedés Új erő- és munkagépek, technológiai és informatikai berendezések beszerzésének támogatása 1.1.4 intézkedés Ültetvénytelepítési beruházások támogatása 1.1.5 intézkedés Öntözési beruházások támogatása 1.1.6 intézkedés Meliorációs beruházások támogatása 3. táblázat: Az AVOP 1.1 prioritás intézkedéseinek felsorolása A jelen esettanulmány keretében bemutatott projekt esetében a kedvezményezett egy AVOP-1.1.5 Öntözési beruházások támogatása című pályázatot valósított meg. A pályázat keretében lehetőség nyílt új öntözési építmények megépítése (1), a régi építmények felújítására (2) valamint minkét esetben a szükséges gépek, berendezések megvásárlására. Ennek megfelelően, a támogatás felhasználható volt a mezőgazdasági üzem területén: az esőszerű öntözés berendezései, föld alatti és föld 12
feletti nyomócsőhálózatai, szivattyútelepei, vízszétosztó berendezései, továbbá a felszíni öntözések földmedrű és burkolt csatornái táblán belüli vízszétosztó elemei, átemelő és szivattyú telepei, a csepegtető- és mikro öntöző berendezések csőhálózatai, a felszín alatti vízbeszerzés építési munkái és eszközei, valamint az öntözővíz beszerzéséhez és tárolásához szükséges közbenső vízkészlet biztosító és tároló létesítmények megvalósításához. 2.1 Projekttartalom A projekt keretében a pályázó 17 hektáron épített ki egy korszerű öntöző rendszert, amely a későbbiekben tovább bővíthető. A beruházás során létesítettek egy mélyfúrású kutat, kialakítottak egy öntözővíz tároló medencét, valamint megtörtént az öntözőgép és tartozékai, illetve a beépített szivattyú beszerzése. 4. kép BAUER Rainstar öntözőgép Forrás: http://www.bauer-at.com A projekt megvalósítása során a pályázó korszerű, jó minőségű berendezéseket vásárolt meg. Az öntözőgép működése előre programozható, benne elektronika méri a felhasznált vízmennyiséget. A berendezés minősége érdekében a pályázó az eredeti 13
tervektől eltérően más szállítót választott. A változtatás a Közreműködő Szervezet engedélyével történt. Ennek indokait a 4.1-es alfejezetben részletezzük. 5. kép A kútfúrás folyamata Forrás: Petrvoszki Pálné 2.2 Ütemezés A projekt megvalósítása a Támogatási Szerződés alapján négy hónapot vett igénybe. A projekt két szakaszát különíthetjük el: 1. szakasz 2005.07.12. 2005.08.23. - a kivitelező és a szállító végleges kiválasztása, - kútfúrás, - kút felsőrész megépítése, a szerelvényekkel, - a CAPRARI mélyszivattyú beszerelése, - az első Projekt Előrehaladási Jelentés elkészítése, - projektadminisztráció. 2. szakasz 2005.024. 2005.10.25. - a víztározó medence megépítése, - a gépek és berendezések beszerzése, 14
- a második Projekt Előrehaladási Jelentés elkészítése, - projektadminisztráció, a projekt zárása. A következő táblázatban összefoglaltuk a projekt tevékenységeit: 1.1. Kútfúrás MÉRFÖLDKŐ 1. szakasz 1.2. Kút felsőrész szerelvényekkel 1.3. Mélyszivattyú beszerelése (CAPRARI) 1.4. Adminisztrációs feladatok 2. szakasz 2.1 Víztározó medence építése 2.2. Öntözőgép beszerzés (BAUER Rainstar T75 300) 2.3. Öntözőkonzol beszerzés (BAUER AS 26) 2.4. Csövek beszerzése 2.5 Adminisztrációs feladatok 4. táblázat A projekt ütemterve Forrás: Támogatási Szerződés 2.3 A projekt legfontosabb eredményei, hatásai A projekt legfontosabb eredménye, hogy az öntözési lehetőség kiépítésével a pályázó az általa termesztett növényeket időben és kellő mennyiségben öntözővízzel tudja ellátni. Ezzel hosszútávon biztosítható a szárazföldi növénytermesztés a területen. Az öntözés hatására a pályázó nagyobb értéket képviselő növényféleségeket (például hibrid kukoricát, zöldborsót) termeszthet. Így jelentős mértékben növekszik majd a gazdaság árbevétele és adózott nyeresége. Az ezáltal megtermelt többletjövedelmet a pályázó gazdasága további fejlesztésére például gépesítésére tervezi fordítani. A projekt számszerűsíthető eredményeinek nyomon követését a Pályázati Formanyomtatvány és a Támogatási Szerződés egy az alábbi táblázatban írta elő: 15
A projekt számszerűsíthető eredményei A fejlesztés eredményeképpen létrejött új munkahelyek száma (db) 1 A fejlesztés eredményeként megőrzött munkahelyek száma (db) 4 Új, vagy korszerűsített öntöző rendszerrel lefedett terület (ha) 17 5. táblázat A projekt számszerűsíthető eredményei Forrás: Pályázati formanyomtatvány Az AVOP támogatás nélkül minden bizonnyal nem valósult volna meg a fejlesztés. Bár régóta tervezték, de a pályázó valószínűsíthetően ekkora összeget nem tudott volna az öntözőrendszer kiépítésébe fektetni. A kisebb, családi és egyéni vállalkozás formában működtetett gazdaságok korszerűsítése, mint amely Petrovszki Pálné tulajdonában is van, az AVOP támogatása nélkül szinte lehetetlen. 3. A projektelőkészítés és a pályázatkészítés bemutatása A pályázó gazdaságának területi gyarapítására sem korábban, sem most nem lát esélyt, mivel a környező gazdák ragaszkodnak a földterületeikhez, nem adják el azokat. Nem járható út további földterület bérlése sem, különösen addig, amíg a pályázó nem rendelkezik saját tulajdonú, korszerű gépparkkal. A pályázó gazdasága jövedelemtermelő képességét minőségi fejlesztéssel, így az öntözőrendszer megvalósításával tudja növelni. Már néhány évvel ezelőtt megszületett a beruházás terve azt követően, hogy a pályázó részt vett a Szarvason működő Halászati és Öntözési Kutatóintézet egyik előadásán, azonban forráshiány miatt nem tudtak belekezdeni a beruházásba. A pályázó folyamatosan kereste a támogatási forrásokat az öntözési rendszer kiépítéséhez. Az AVOP pályázati felhívások 2004 tavaszi megjelenésekor egyértelmű volt Petrovszki Pálné számára, hogy meg kell próbálni az ezirányú forrásszerzést. A pályázati dokumentáció összeállításában segédkezett a pályázó egyik ismerőse, Bényei Gábor agrármérnök. Bényei Gábor már korábban is részt vett hasonló AVOP pályázat kidolgozásában, az ő feladata a pályázat pénzügyi mellékleteinek, tábláza- 16
tainak összeállítása volt, természetesen a pályázóval szoros együttműködésben. Az AVOP támogatások pénzügyi szabályai szerint a pályázatírás költségei elszámolhatók voltak. Azonban a pályázatírás járulékos költségei (postaköltség, hatósági igazolások illetékköltsége) teljes egészében a pályázóra hárultak. Bényei Gábor csak pályázatíróként vett részt a projekt előkészítésében. A pályázatírás folyamatában még egy a mezőgazdasági szaktanácsadó is segédkezett, akivel Petrovszki Pálné évek óta együtt dolgozik. A szaktanácsadó feladata a pályázat mezőgazdasági szakmai jellegű részeinek kidolgozása volt. A pályázathoz számos engedélyt, igazolást kellett kötelezően benyújtani. Ilyen igazolás volt például a megvalósítás helyszínének 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapja amelyet a későbbiekben is minden alkalommal kért a Közreműködő Szervezet. A kedvezményezettnek tehát minden, a Közreműködő Szervezet felé tett elszámolásában újra és újra be kellett szereznie egy érvényes tulajdoni lap kivonatot. Mellékelni kellett továbbá a jogerős létesítési vízjogi engedélyt és a tervezett fejlesztés teljes tervdokumentációját. Ezeken kívül szükség volt a tervezői költségvetés, valamint a kivitelezés és gépbeszerzés esetében 2-2 szállító ajánlattal alátámasztott költségvetés benyújtására, és ezek indoklására is. A pályázat benyújtására 2004. szeptember elsején került sor, a pályázaton való indulásról szóló döntést a pályázó hozta meg, miután a családi gazdaság tagjaival megvitatta ezt a lehetőséget. A Pertovszki Pálné családja támogatta a pályázaton való indulást, azonban számos szomszédos gazda megpróbálta lebeszélni a részvételről. 4. A projektmegvalósulás bemutatása 4.1 Szerződéskötés A pályázat benyújtása és a Támogatási Szerződés megkötése között több, mint tíz hónap telt el. Ez a hosszú várakozás a pályázó számára bizonytalanságot jelentett, emellett a projekt tartalmának részleges módosulását okozta. A szerződéskötés csúszása miatt egy évvel meg kellett hosszabbítani az öntözési rendszer vízjogi engedélyét. Az engedély kiadását az illetékes Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Hatóság gyulai irodájában kellett elintézni. 17
A Támogatási Szerződés megkötésére 2005. július 12-én került sor, az MVH szegedi kirendeltségén. A Támogatási Szerződés a pályázó kérésére 2005 őszén módosításra került. A projekt építési tevékenységeit (kútfúrás, medenceépítés) a pályázat szerint a Délép- Frontál Kft. végezte volna. A támogatói döntés és a Támogatási Szerződés elhúzódása miatt a projekt egy évvel később kezdődött el, mint ahogy a pályázat készítésekor képzelték. A Délép-Frontál Kft. tulajdonosi szerkezetében ez idő alatt változás történt és az eredeti ajánlatukat sem a munkadíj, sem beépítésre kerülő fólia tekintetében nem tudták tartani. A pályázó számára ez nem volt elfogadható, mivel a támogatási összeg már nem volt növelhető, a Közreműködő Szervezet a pályázatbenyújtásakor kialakított költségvetés betartását kérte számon. Így Petrovszki Pálné 2005. szeptember 19-én levélben fordult a MVH-hoz, hogy egy másik építési vállalkozót bízhasson meg feladatok elvégzésével. Az új alvállalkozó, az ADDOR Mérnöki és Tanácsadó Kft., a pályázatba beépített áron vállalta a kivitelezést. Az ADDOR Kft. ezen kívül öt év garanciát és a víztároló medence körüli fásított terület teljes rendbetételét is vállalta. A Közreműködő Szervezet jóváhagyta a pályázó kérését. 6. kép A BAUER Rainstar öntözőrendszer prospektusa Forrás: http://www.bauer-at.com A pályázó 2005. szeptemberében a pályázat keretében beszerzésre kerülő gépek esetében is a Támogatási Szerződés módosítását kérte. Az ügy előzménye az volt, hogy Petrovszki Pálnét telefonon megkereste az öntözési berendezések forgalmazásával foglalkozó MAGTÁR Kft. A MAGTÁR Kft. az MVH internetes oldalán figyelte az AVOP-1.1.5-ös pályázatok esetében a kedvező elbírálásban részesült projekteket. A MAGTÁR Kft. által javasolt 18
és forgalmazott öntözőrendszer a szakértő vélemények szerint minőségükben sokkal magasabb kategóriát képviselnek, mint a korábbi szállító az Alfa-Gép Kft. által ajánlott berendezések. A pályázó az MVH-hoz benyújtott kérelméhez csatoltan küldte a MAGTÁR Kft. és a BAUER Öntözési Iroda ajánlatát. Az új ajánlat árban megegyezett az Alfa-Gép ajánlatával, az eszközök hasonló felszereltséggel rendelkeztek, de minőnőségük sokkal jobb volt. A Közreműködő Szervezet ez esetben is jóváhagyta a pályázó kérését. 4.2 A projektszervezet bemutatása A projekt megvalósításával kapcsolatos döntéseket a pályázó Petrovszki Pálné hozta, aki fontosabb esetekben megbeszélte a családi gazdaság tagjaival ezeket. A projekt adminisztratív lebonyolítását egy személyben a pályázó végezte. Mivel részben építési beruházásról van szó, ezért az építkezés ideje alatt kiegészült a projektcsapat. Szükség volt egy műszaki ellenőr alkalmazására, aki egy szakirányú végzettséggel rendelkező mérnök vállalkozó volt, illetve egy műszaki vezetőre az építkezés lebonyolításához. A műszaki vezetői feladatokat a pályázó fia, Petrovszki Attila látta el, aki szakirányú végzettséggel és több éves gyakorlattal rendelkezik a beruházások kivitelezése, bonyolítása és műszaki ellenőrzése terén. Az építőiparban több projekt menedzselését is végezte. A műszaki ellenőr és a műszaki vezető feladata volt az építési napló vezetése külön a kútfúrásról és külön a tározó medence építéséről amelyben minden építési napról fel kellett tüntetni, hogy mi történt és ezt mindkettőjüknek alá kellett írni. Sajnos egy nap esetében a műszaki ellenőr aláírása lemaradt, emiatt a Közreműködő Szervezet a hiánypótlást rendelt el az első Projekt Előrehaladási Jelentés ellenőrzésekor. 4.3 Projektkommunikáció A Támogatási Szerződés 4. számú mellékletét képezte a Tájékoztatás és nyilvánosság című dokumentum. A projekt keretében készült egy kis hirdetőtábla a gazdaság kapujára, amelyen az Arculati Útmutató iránymutatása alapján feltüntetésre került az Európai Unió és a magyar állam támogatásának összege és tárgya. A projekt keretében beszerzésre került berendezésekre a pályázó köteles volt elhelyezni a közösségi támogatásban részvevő szervezetek logójával ellátott AVOP matricát. 19
7. kép A közösségi támogatásban résztvevő szervek logójával ellátott matrica Forrás: MVH 5. Projektpénzügyek, ellenőrzés 5.1 Projektpénzügyek Az AVOP-1.1.5 intézkedés esetében a teljes beruházás elszámolható költségeinek maximum 45 százalékát érhette el támogatási összeg. A fennmaradó 55 százalékot a pályázónak önrészként kellett biztosítania a projekthez. A támogatási összeg 75 százaléka közösségi forrás (az Európa Mezőgazdasági és Orientációs Alap Orientációs Szekciója) míg 25 százaléka magyar társfinanszírozás. A projekt forrásait az alábbi táblázatban foglaltuk össze: A projekt forrásai Támogatás forrása Összege Százalékos aránya Igényelt támogatás összesen 5 504 835,- Ft 45% - ebből: közösségi támogatás 4 128 626,- Ft 75% - ebből: hazai forrás 1 376 208,- Ft 25% Saját forrás 6 728 132,- Ft 55% Összesen 12 232 967,- Ft 100% 6. táblázat A projekt forrásai Forrás: Petrovszki Pálné, Támogatási Szerződés 20
A projekt pénzügyi lebonyolításához hitelfelvételre nem volt szükség. A projekt során likviditási probléma nem merült fel, bár a projekt finanszírozása nem az eredeti tervek szerint alakult. A Támogatási Szerződésben rögzített ütemterv szerint a pályázó két szakaszban valósította meg a projektet, az eredeti tervei szerint az első előrehaladási jelentés benyújtását követően kifizetésre kerülő támogatási összeg segítségével finanszírozták volna a második szakasz költségeit. Ez a modell sajnos nem működött, mivel a kifizetést megelőző adminisztratív ellenőrzések (hiánypótlás, helyszíni ellenőrzés) időben elhúzódtak. A pályázó így saját számlája terhére valósította meg a projektet. A pályázó elmondta, hogy amennyiben hasonló méretű projektet valósítana meg a jövőben, akkor csak egy alkalommal kérne kifizetést az eljárás munkaigényessége miatt. A pályázónak vállalnia kellett, hogy a Támogatási Szerződésből eredő kötelezettségeinek nem teljesítése esetére, a Támogatási Szerződéstől való elállás miatt visszakövetelt támogatási összeg és annak járulékai erejéig a Támogatási Szerződésben meghatározott vagyontárgyra jelzálogjogot jegyeztet be. A zálogtárgy jelen esetben a pályázó 059/10 helyrajzi számú ingatlana fedezeti értéke biztosítékot kell, hogy nyújtson a támogatási összeg 120 százalékának erejéig. A jelzálog kedvezményezettje a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium. A beruházási támogatással megvalósult vagyontárgyra (öntözőberendezés, kút, szivattyú) az üzemeltetési kötelezettség végéig tartó vagyonbiztosítást kell kötni, amelynek kedvezményezettje szintén a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium. Az üzemeltetési kötelezettség 5 évre szól, amely időszakban az AVOP támogatással megvalósult beruházásokban esett bármilyen kár biztosítási összege a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztériumot illeti. A biztosítási összeget a Közreműködő Szervezet az eszköz helyreállítása vagy pótlása után folyósítja a kedvezményezett számára, de csak abban az esetben, ha a helyreállítás vagy a pótlás megfelel a Támogatási Szerződésben lefektetett követelményeknek. A projektben közbeszerzési eljárás lebonyolítására nem volt szükség. 21
5.2 Ellenőrzés A Támogatási Szerződés alapján a Közreműködő Szervezet bármikor jogosult a kedvezményezett kötelezettségeinek és vállalásainak ellenőrzésére. Ezeknek lehetnek adminisztratív és helyszíni ellenőrzések: - Projekt előrehaladási jelentések (PEJ) Az adminisztratív ellenőrzés egyik típusa az ún. előrehaladási jelentések. A Támogatási Szerződés szerint ebben a projektben két előrehaladási jelentés elkészítését és beadását vállalta a kedvezményezett. A projekt keretében született előrehaladási jelentéseket a Közreműködő Szervezet mindig elfogadta, bár kisebb adminisztrációs hibák miatt mindkét esetben szükség volt hiánypótlásra. - Helyszíni ellenőrzések A kifizetéseket megelőzően helyszíni ellenőrzést tartott a Közreműködő Szervezet. Erre a projekt során két alkalommal, először 2005. december 21-én, másodszor 2006. március 8-án került sor. Az MVH ellenőrei bejárták a gazdaságot, megnézték az elkészült építményeket, a beszerzésre került gépeket és tartozékokat. A projekt keretében megvalósult öntözőrendszert megvizsgálták a vízjogi és a környezetvédelmi engedély kiadó szakhatóság, a Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Hatóság helyszíni ellenőrei is. Mindent szabályszerűnek, az előírásoknak megfelelőnek találtak. 22
Összegzés Fejezetek Pályázó szervezet és a projekt bemutatása Legfontosabb adatok és tanulságok - A főpályázó: Petrovszki Pálné egyéni vállalkozó, aki egy családi gazdaságot vezet - A projekt helyszíne: a pályázó Telekgerendás külterületén elhelyezkedő földtulajdona - A projekt az AVOP 2004-1.1.5. Öntözési beruházások támogatása című intézkedés keretei között valósult meg. - A projekt célja korszerű öntözőrendszer kiépítése 17 hektár területen. - A projekt a Strukturális Alapok támogatása nélkül nem valósult volna meg. Projektelőkészítés, Pályázatkészítés - A megalapozott előkészítés és a pályázó szervezet többéves tapasztalata jelentősen hozzájárult a projekt sikeréhez és a végrehajtás zökkenőmentességéhez. - A pályázatírás komplex és rövid határidejű felelősségteljes munka, amely csak akkor vezet eredményre, ha a munkacsoport tagjai között folyamatos a kommunikáció. - A szükséges szakhatósági engedélyek beszerzésére mindenképpen elegendő időt kell hagyni. Projektvégrehajtás - A kedvezményezettnek folyamatosan figyelemmel kell kísérnie a KSZ, projekttel kapcsolatos információt, változásokat. - Ha pályázó teheti, akkor érdemes egy ütemben megvalósítania a projektjét, így sok adminisztrációs munkát spórolhat meg. Projektpénzügyek, közbeszerzés, ellenőrzés - A projekt hátterét társfinanszírozás jelentette, a közösségi forrás a program 45 százalékát fedezte - A pályázónak fel kell készülnie a kifizetéseket megelőző adminisztrációs tevékenységek formai hibák miatti elhúzódására. - A projektvégrehajtás során a kifizetések előtt mindkét alkalommal helyszíni ellenőrzés történt a Közreműködő Szervezet részéről, amikor mindent szabályszerűen találtak. 7. táblázat Összefoglaló táblázat 23
Források AVOP-1.1 Mezőgazdasági beruházások támogatása prioritás pályázati felhívásai http://www.mvh.gov.hu Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal honlapja: http://www.mvh.gov.hu KSH térképek, adatok: http://www.ksh.hu KSH tanulmányok A mezőgazdaság termelési potenciálja, az átalakulás következményei, - jelenlegi helyzete http://portal.ksh.hu/pls/portal/docs/page/szeged/kiadvanyok/elemzese K/MEZOGAZDASAG.PDF Békés megye helyzete az ország megyéihez viszonyítva (a Mikrocenzus alapján http://portal.ksh.hu/pls/portal/docs/page/szeged/kiadvanyok/elemzese K/BEKES%20MEGYE%20%20HELYZETE.PDF Telekgerendás község honlapja: http://www.telekgerendas.hu Interjú Petrvovszki Pálnéval, 2006. november 8-án Gyulán. 24
Képek jegyzéke 1. kép Településszerkezet a Békéscsabai Kistérségben... 5 2. kép Békéscsabai kistérség a Dél-Alföldi Régióban... 7 3. kép Telekgerendás madártávlatból... 9 4. kép BAUER Rainstar öntözőgép... 13 5. kép A Kútfúrás folyamata... 14 6. kép A BAUER Rainstar öntözőrendszer prospektusa... 18 7. kép A közösségi támogatásban résztvevő szervek logójával ellátott matrica... 20 Táblázatok jegyzéke 1. táblázat Talajok minősége aranykoronában számítva... 6 2. táblázat Békéscsabai kistérség alapadatai... 10 3. táblázat: Az AVOP 1.1 prioritás intézkedéseinek felsorolása... 12 4. táblázat A projekt ütemterve... 15 5. táblázat A projekt számszerűsíthető eredményei... 16 6. táblázat A projekt forrásai... 20 7. táblázat Összefoglaló táblázat... 23 25