AZ ORVOS ISKOLÁJA. Az orvos iskolája a gyermekszobában kezdődik és az élet fogytán végződik. Az orvosok gyermekei gyakran választják édesapjuk hivatását. Néha érdekes epizódok adják meg erre az ösztönzést. Liebermann Leó Önéletrajzában írja, hogy pályája választására döntő hatása volt annak a jelenetnek, melynek késő este sűrű erdőben tanúja volt. Édesapját a szomszéd faluba beteghez hívták, s mint középiskolai tanuló elkísérte. Az erdőben szegénylegények támadtak reájuk, de amikor édesapját felismerték, bántatlanul tovább engedték, mert az orvost, kinek jó hírét ismerték, nem akarták hivatása gyakorlásában megakadályozni. Különben reám is mély benyomást tett, amikor atyám 80 éves korában téli időben, éjjel, habozás nélkül az Orsolyazárdába sietett, melynek orvosa volt, hogy egy beteg apáca fájdalmát enyhítse. A környezetnek kétségtelenül nagy befolyása van az orvos egyéniségére. Billroth már 50 évvel ezelőtt megmondta, hogy milyen fontos az otthon szerzett nevelés és kötelességtudás. Ö olyan nagy súlyt vetett a gyermekszobára, hogy szerinte : «Mann kommt in die Geistes- wie ín die Standesaristocratíe nur durch Vererbung hinein.» A középiskola készít elő az egyetemi tanulmányokra. Régebben a klasszikus gimnázium érettségije volt az orvosi karra való felvétel előfeltétele. Vilmos császár állásfoglalásának nagy része volt abban, hogy a reálgimnázium és a főreáliskola is elnyerte az egyenjogúságot. A klasszikus műveltséget sokan fölöslegesnek tartották az orvosi pályára. De a
kijózanodás csakhamar bekövetkezett. Nem ís a szakkifejezések megértése a fődolog, bár ennek is van jelentősége, amire érdekes példa az iskola szó etymologiája. A görög oyoxr r latinul : schola, franciául : école, angolul : school, németül : Schule, olaszul : scuola, spanyolul : escuela. Sokkal nagyobb jelentősége van annak, hogy a klasszikus műveltség a jellem képzésére, a tudományos gondolkozásra s az erkölcsi érzék kifejlődésére nagy befolyással van. Plató, Aristoteles és Homeros munkája örökéletű. Kornis Gyula mondotta, hogy az antik világban az emberiség kimeríthetetlen kincse rejlik. Az orvosi pályára való kiválasztás már a középiskolai érettségin történik, de ez a rosta nagy közű, nemcsak az acélos búzaszemet ereszti át, hanem sok ocsú is átesik. Az érettségit tett fiatalság létszáma évenként kb. 5000. ez még a szabad mozgás, a szabad érvényesülés korszakában is sok. A középiskola s különösen a minősítési törvény reformja segíthet u helyzeten. De még ez sem fog biztosítékot nyújtani arra, hogy az orvosi karra csak a tehetségesek és szorgalmasak jussanak, már pedig nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a nemzetnek csak jó orvosokra van szüksége. A rosszul képzett, a magas erkölcsi felfogást nélkülöző orvos sok kárt tehet. Sűrű közű rostára van szükség. Erre legalkalmasabb a közbeiktatott év, mely egyszersmind előkészít az orvosi pályára. Franciaországban és Nagy-Britanniában e módszer bevált s ezt fogadta el Lengyelország. Kívánatos, hogy a fiatalság katonai szolgálatát közvetlenül az érettségi után teljesítse, ami által testi alkalmasságát is igazolja. A közbeiktatott év tárgyai : természettan, vegytan és élettan, s előadói az orvosi kar tagjai legyenek, úgy, amint az nálunk a vidéki egyetemeken van. Eléggé sajnálatos, hogy éppen a budapestin nincs így, pedig ezt a hallgatók száma ís indokolná, sőt ennek a lehetősége is megvolna. Szent- Györgyi Albert ís kifogásolja, hogy a budapesti egyetem orvosi karának nincs természettani és vegytani laboratóriuma, sőt biochemíai is inkább forma szerint van, s dicséretreméltó őszinteséggel mutat arra a veszedelemre, hogy a gyökér nélküli fa elsorvad.
A kis-entente államai a természettudományi és mennyiségtani egyetemi tanszékek számát 131-gyel gyarapították. (Jugoszlávia 23, Románia 57, Csehszlovákia 51 tanszékkel. Ereky István adatai.). A közbeiktatott év az orvosi tudományok oktatását szilárd elméleti alapra helyezné, úgy, amint azt Balogh Ernő is kifejtette s magam ís régen megmondottam. Ez évnek még azok is jó hasznát vennék, kik az orvosi pályáról lemondanak. A szorosabb értelemben vett orvosi tanulmányokat egyöntetűbb, jól előképzett fiatalság kezdené meg. A jó orvosok képzésének számos feltétele van. A legfontosabbak a következők : 1. A jó tanár. Ez különben minden iskolában fontos, de különösen fontos az egyetemen. Mikép történik a jó tanár kiválasztása? Volt idő, amikor a tanártestületek kiegészíthették magukat, másutt a kormány minden korlátozás nélkül gyakorolja e jogot. Az előbbi módszer megszűnt, az utóbbi terjed, pedig a legtöbb biztosíték abban van, ha kar és kormány egyetértésben igyekeznek a legjobb erők megnyerésére. Nálunk az egyetem meghívás útján óhajtaná befogását érvényesíteni. a kormány pedig a pályázatot tartja a megfelelő eljárásnak. E kérdéssel évek előtt kimerítően foglalkoztam s a meghívás mellett foglaltam állást. De egy harmadik mód is van s ez hármas jelölés pályázat nélkül, úgy, amint az Xémetországban szokásos volt. Sajnos, nálunk az egyetemi orvoskari tanszékek számát apasztották, evvel szemben, amint Ereky István most megjelent könyvében írja, Románia 39-cel, Jugoszlávia 47-tel, Csehszlovákia 85-tel, tehát a kis-entente 175-tel emelte. Nekünk most már a minőségre kell a fősúlyt vetnünk. A kiválasztáskor kétségtelenül a tudományos minősítés a döntő, de a paedagógiai jártasság is fontos. Eötvös Loránd nagy tudós volt és e mellett előadásai világosak, egyszerűek és érthetők voltak. A paedagógiai jártasság megszerzésére a tanársegédi szolgálat jó előképzés. Eddig csak a természettudományi és orvosi tanszékeknek voltak tanársegédei, de most már a szellemi tudományok képviselői is igénylik, mégpedig éppen a szemináriumi oktatás érdekében. Az orvosi
tudományok terén a tanársegédek az utóbbi időben a búvárkodásra és a beteggyógyításra vetik a fősúlyt és az oktatásra kevés idejük marad. E hátrány csökkentésére kívánatos lenne a tanársegédi állások szaporítása, időtartamának limitálása és annak kellő díjazása. Azok, akik különösen beváltak, mint adjunctusok tovább szolgálhatnak. 2. Az eredményes oktatás második feltétele az intézetek és klinikák megfelelő elhelyezése. E téren nálunk nagyon sok a hiány. A budapesti egyetem orvosi karának elhelyezése a kiegyezés idejében siralmas volt. A Trefort-Markusovszky-korszakban a pénzügyi nehézségek ellenére a helyzet jelentékenyen javult. Intézetek és klinikák egész sora épült (5 milliót fordítottak e célra). Sajnos, az egyetemi közegészségtani intézet, melyet akkor ideiglenesen az Élettani Intézetben helyeztek el, 50 év után még mindig ott zsellérkedik. A Wlassics Tóth Lajos-korszak alatt folytatódott az intézetek és klinikák jobb elhelyezése (7 x /2 millió kiadással), pedig erre az időre esik a kolozsvári egyetem nagyarányú újjáépítése ís. A harmadik korszakban, mely 1913-tól 1914-ig tartott, ugyancsak Tóth Lajos erélyének köszönhető az 1904. XIV. tc.-ben foglalt beruházási hitel, melyből javaslatomra a külső klinikai telep épült, de e mellett az évi költségvetés ís állandóan gondoskodott az elhelyezés javításáról (összesen kb. 9 millió). A klinikai ágyak száma 1830-ban még csak 54 volt s a háború kitörésekor 1800. A háború e fejlődést megakasztotta, utána pedig gr. Klebelsberg minisztersége alatt az állam pénzügyi erejét a vidéki egyetemek építkezése kötötte le. Nem kevesebb, mint 60 millió pengőt fordítottak e célra. A budapesti egyetem orvosi fakultása elmaradt. A helyzetet egyetlen példával világítom meg. Beznák Aladár a felsőoktatásügyí kongresszuson tartott felszólalásában kifejtette az élettan és életvegytan oktatásának jelentőségét s egyszersmind teljes őszinteséggel feltárta a helyzetet. Az Élettani Intézet laboratóriumaiban 150 hallgató számára 40 hely van. Felszerelés hiányában a physíologiai gyakorlatok a legprimitívebb formában történnek. Egyik londoni
biochemikus professzor, ki az intézetet meglátogatta, nagyon megütközött a helyzeten. Az eredményes oktatás feltétele, hogy ezen s hasonló állapotokon segítve legyen. A hiányok oly nagyok, hogy csak újabb beruházási kölcsön segíthet. Ennek keretében kell a diák kultúrházat is létesíteni. 3. A harmadik feltétel, hogy az intézetek és klinikák el legyenek látva az oktatás és búvárkodás szükségleteivel. Éppen ez a tétel az, mely emelés helyett jelentékeny csökkentést szenvedett. A búvárkodás és oktatás eszközeinek hiánya állandó panasz tárgya, a tanszékek javadalmazása néhány száz pengő s a legmagasabb is csak 4000 pengő. Igaz ugyan, hogy a tudomány első sorban az agyvelőben s nem az eszközben lakik, de azért ma felszerelés nélkül a búvárkodás lehetetlen. 4. A negyedik feltétel a tanszéki segédszemélyzetről való gondoskodás. A fizetéses állások száma teljesen elégtelen, s elégtelen a díjazásuk is. E kérdésről Balogh Ernő kimerítő javaslatot dolgozott ki, remélhető, hogy Hóman miniszter akciója e téren segítséget ad. 5. Mindezeknél fontosabb a tanulók helyes kiválogatása. A háború előtt Leibniz elve érvényesült, ki azt mondotta, hogy a tudományt nem szabad senki előtt sem elzárni, arra mindenkinek éppen olyan joga van, mint levegőre és vízre. A háború után az 1920. évi törvény az egyetemekre való felvételt korlátozta, még pedig Bernolák indítványára kifejezetten egyetlen réteg kiküszöbölésére. Ezt a törvényt az 1928. évi módosította és éppen ezen célzatát megszüntette. Igen tanulságos, hogy a törvény ellenzői és pártolói ezt a tényt felszólalásaikban nem veszik tudomásul, amire Hóman Bálint miniszter is utalt utolsó képviselőházi beszédében. Az egyetemre való felvétel korlátozása azonban megmaradt és így a hallgatók helyes kiválogatása lehető lett volna. A párizsi egyetemen 7000, a bécsin 3000 az orvostanhallgatók száma, míg nálunk 1000 körül van. Ez még mindig meghaladja korosztályonkint a 100-as létszámot, melyet Billroth is, Krehl is a gyakorlati oktatás kedvéért megengedhetőnek tart, de a párhuzamos tanszékek az oktatás eredményességét lehetővé teszik.
Gondos statisztikai adatok azt mutatják, hogy a kiválogatás nem sikerült. A végső szigorlatra jelentkezők jelentékeny száma orvosi pályára alkalmatlan. Ez annál sajnálatosabb, mert ezek jeles társaik helyzetét rontják, saját maguknak sem biztosítanak megélhetést. Friedrich von Müller a helyzetet következőkép jellemezte : «Die Universitáten liaben nicht die Aufgabe faule und ungeeignete Elemente durch Zwang zu erziehen, sondern sie sollen den Eifrígen und Begabten die beste Gelegenheit zur Ausbildung darbíeten». Arra a kérdésre nem óhajtok kitérni, hogy a felvételek korlátozása indokolt-e vagy sem, szükséges-e vagy sem, de ha már a felvételek korlátozva vannak, akkor a legnagyobb gonddal kell arra törekedni, hogy az alkalmatlanokat zárják ki. Ez annál inkább lehetséges, mert 8V 2 millió lakosra 10,000 orvos olyan magas létszám, hogy megvan az alkalom arra. hogy a színvonalat emeljük. Tisza István már 1914-ben megmondotta, hogy az ország sorsa azon fordul meg, hogy a következő nemzedék erősebb, derekabb, különb legyen, mint az övé. Nagy kívánság! Hankiss a felső oktatásügyi egyesületben tartott előadásában a negatív selectío helyett a positivat ajánlja. 6. Az orvosképzés sikerét a tanulmányi rend is befolyásolja, ha nem is olyan mértékben, mint az előbbi feltételek. Jól elhelyezett, jól felszerelt intézetekben a jó tanár a jó tanulók képzését a legkülönbözőbb tanulmányi renddel is elvégezheti. Ezzel nem akarom azt mondani, hogy a tanulmányi rend teljesen közönbös. Annál kevésbbé az, ha az előbbi feltételek ís hiányosak. A tanulmányi és szigorlati rendről külföldön és itthon számos tanulmány jelent meg. Az Orvosképzésnek 1935-ben megjelent különszáma, valamint a felsőoktatásügyi kongresszus tárgyalásai a kérdésről hű képet adnak. A külföldön bizottsági tárgyalások s monographíák egész sora áll rendelkezésünkre, ezek közül Flexner és Burnet dolgozatai a legtanulságosabbak. A felsőoktatásügyi tanács előreláthatólag behatóan fog e kérdéssel foglalkozni. A tanács feladata lesz, hogy az alapelveket megállapítsa, A kongresszus felszólalói
nagyrészt saját szakmájuk számára igyekeztek tért foglalni. Ezúttal csak vázolni óhajtom azon rendszert, melyet alkalmasnak tartok. Szilárd elméleti alapon nyugvó gyakorlati kiképzés a klinikákon a helyes rendszer. Minthogy az orvosi tanulmány természettan, vegytan és élettannal eltöltött év után kezdődik : az ú. n. közbeiktatott év eltelte után, ezért a bonctan és idegélettan tanulmányozását mi sem zavarja. Ezek befejeztével jön a második rosta, mely a klinikai tanulmányokra csak azokat engedi, akik az alapvető tárgyakból kellő ismereteket szereztek. A klinikai tárgyakra legalább három teljes évet kell fordítani. Ezen idő alatt kell a kórbonctannak, gyógyszertannak, közegészségtannak és törvényszéki orvostannak helyet biztosítani. A súlypontnak a belgyógyászaton kell nyugodnia s eimek keretében a heveny fertőző betegségek és tüdővész eredményes oktatását lehetővé kell tenni. A honvédorvosi tisztikar főnöke egyetemi orvosképzésünk e hiányán a honvédorvosok számára gondoskodott. Az oktatás gyakorlatíabbá tétele érdekében áll. hogy a 4 féléves tárgyak hallgatása kezdők és haladók számára tartandó előadások között oszoljék meg. A vizitek és gyakorlatok látogatásán kívül a nagy szünidőben a famulus-szolgálat kórházakban kötelező legyen. Aschoff már 1918-ban, magam ís több ízben sürgettem, de legnagyobb kitartással és eréllyel Balogh Ernő szállott a famulusság mellett síkra, A szigorlatoknak Liebermann által ajánlott rendszere : a tárgyanként való vizsgázás, bevált, ennek fenntartása szükséges, sőt a gyakorlatoknak a törvényszéki orvostanra, közegészségtanra való kiterjesztése (a vizsgálat előtt) nagyon kívánatos. A speciális tárgyak hallgatását az biztosítja, ha a klinikai főtárgyak vizsgáztatói e tárgyak kérdezésére figyelmet fordítanak, úgy, amint azt Verebély tanár teszi. A jelenlegi szigorlati tárgyak szaporítása nem indokolt. A bécsi és a mi orvosképzésünkben a szemészet a sebészet, szülészet és nőgyógyászat egyenrangú társa. E helyzetéből nagy hiba volna leszorítani. A bőr- és nemibetegségek, a gyermekgyógyászat, Budapesti Szemle. 246. kötet. 1931. július. 4
elme-, és idegkórtan csak később szereztek maguknak megfelelő helyet s ezekből a külön vizsga indokolt. Az orr-, gége-., fülbetegségek, az urológia, fogászat, orthopedia, röntgenologia oktatása is szükséges, de teljesen lehetetlen, hogy mind külön szigorlati tárgyakká legyenek. Flexner jól mondja : «Man bildet sich dadurch, dass man sich gründlich in ein paar Gegenstánde vertieft, nicht dadurch, dass man von vielen kostet» szóval multum sed non multa. Még a tanulmányi idő további meghosszabbítása mellett sem jut hely a tanrendben s a hallgatók fejében. Öt klinikai tárgynak egy délelőttre zsúfolása merénylet az emberi elme befogadó képességével szemben. Billroth azt kívánta, hogy az orvostanhallgató egy félévben egyetlen klinikai tárggyal foglalkozzék s ma 4 5 szerepel a leckekönyvben. A jelenlegi 7 x / 2 órás kollégiumok közt legalább némi szünet volt, ami lehetővé tette az egyik klinikai telepről a másikra való átmenetet, az ajánlott 5 órás kollégiumok mellett reggel 7 órától délután 2-ig hat különböző szakma is következnék egymásután. Amilyen helytelen ez a zsúfolás, éppen olyan káros, ha egy tanárnak heti 26 előadási órája van (Debrecen). A tanulmányi idő meghosszabbítása arra szükséges, hogy a jelenlegi túlterhelés enyhüljön s a képzés alaposabb legyen. Az ötéves időt Frigyes császár a XVIII. században állapította meg, s most is annyi, pedig az anyag szerfölött megnövekedett. A doktorrá avatás után még két évi kórházi gyakorlat szükséges községi, körorvosi állások, valamint társadalombiztosítási állások elnyerésére, még pedig különböző kórházi osztályokon úgy, amint azt Johan Béla kívánja. A szakorvosi cím használatáról szóló B. M. rendelet némi módosítása szükséges lesz, de csak a szerzett tapasztalatok alapján. A tisztiorvosi és törvényszéki orvosi képesítést az orvosi tudományok elkülönülése indokolja. Az orvosi továbbképzésre minden orvos reászorul. Nálunk e feladatot 25 évig a szünidei orvosi tanfolyamok teljesítették, 25 éve pedig az orvosi továbbképzés központi bizottsága. Az első időszakban 1000, az utóbbiban 10,000 orvos részesült továbbképzésben. E vázlatos fejtegetés sok, régen ismert igazság ismétlését
tartalmazza. Erre Goethe szerint szükség van, mert a tévedéseket is folyton ismétlik. Az elmondottaknak időszerűséget ad az, hogy a kérdéssel a felsőoktatásügyi tanács legközelebb foglalkozni fog. Az orvosok képzettségének emelése nemcsak rendi érdek, hanem a néperő erősítésének egyik lényeges eszköze. Az orvos kezében van a lakosság élete, egészsége, sőt az ő feladata a betegségek megelőzése és az egészség megőrzése is. Az orvosok egyénisége tanulmányi idejük alatt fejlődik ki. Az ismeret nyújtásán kívül jó példaadásra is van szükség. Az erkölcstant nem lehet előadásokban tanítani, hanem csakis gyakorlati útmutatásokkal. Erre ma annál nagyobb szükség van, mert a kollektivizmus elnyomással fenyegeti az individualizmust. Már pedig az orvosi működés egyik feltétele a beteg bizalma. Éppen ezt veszélyeztetik a tömegrendelések. Az orvosi pálya a legnehezebb hivatások közé tartozik s a közoktatásügyi kormányzat, az egyetem s az orvostanár felelőssége azt kívánja, hogy az orvosképzés színvonalát emelje. A jó orvos nemcsak jobban és gyorsabban gyógyít, mint a rosszul képzett, hanem a betegségek megelőzésében, azok elhárításában is sikeresebben működik közre, mint a járatlan. S a társadalom mégis ellenzi a tanfolyam meghosszabbítását s szigorítását, pedig már József császár sürgette a vizsgák színvonalának emelését. A közönség a legkisebb balsiker miatt felzúdul s mégis charitativ diplomák kiadását követeli. A jó orvos tudós és művész egy személyben, ki a beteg szenvedéseit enyhíti, csüggedő lelkét megvigasztalja, s mégis olyan gyakran látjuk a háládatlanságot. A háborúban, járványos időben az orvost megbecsülik, amint elmúlt a veszedelem, feledik érdemeit, De ez bennünket nem ingathat meg hivatásunk teljesítésében. A jó lelkiismeret gazdagon kárpótol. Az orvos hivatásának első színtere a család, kiterjed az egész lakosság jólétére, túlterjed az ország határán s az egész emberiség javát ís szolgálja, de első sorban nemzetének, hazájának dicsőségére szolgál. Pasteur mondása élő való- 4*
ság : «La science n'a pas de patríe, mais l'homme de science dóit avoir une». Ma általános az a nézet, hogy az orvosképzés terén túltermelés van, pedig Balogh Ernő már megmondotta, hogy az orvostanhallgatók számát nagy mértékben csökkentették, sokkal nagyobb mértékben, mint más téren. Az országnak, különösen falun, sok jó orvosra van szüksége. Ezekben pedig nincs túltermelés. Az a baj, hogy az elosztás kedvezőtlen (Budapesten majdnem 5000), de ezen csakis jelentékeny áldozatokkal lehet segíteni. Az orvos helyzete a társadalomban némileg megromlott, nálunk nagyobb mértékben, mint külföldön. A pozíció visszaszerzésének elemei a tudás, általános műveltség, nyelvismeret, függetlenség s összetartás, amit Verebély annyiszor sürget. Az orvosi nagyhét, melynek eszméjét Korányi Sándor vetette fel, synthesisre törekszik. Az orvos látkörét szélesítve annak tekintélyét is növeli, de egyszersmind alkalmat ad arra, hogy a különféle orvosi szakmák képviselői egymástól tanuljanak, egymást megbecsüljék s erőt nyerjenek fontos hivatásuk teljesítésére. A magyar orvosi tudományos egyesületek szövetsége 15 tagegyesületben 2800 orvost foglal magában. Nagy örömünkre a honvédorvosok tudományos egyesülete is csatlakozott. Amilyen büszkesége a nemzetnek a honvédség, éppen olyan büszkesége az orvosi rendnek a mindinkább emelkedő színvonalú tiszti orvosi kar. A nagyhét résztvevőinek nagy száma azt igazolja, hogy az orvosi rend Korányi eszméjét pártolja. Ez Korányi Sándornak kétségtelenül nagy elégtétel s a nagyhét vezetőségének nagy öröm. GRÓSZ EMIL.