SIÓFOK VÁROS TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA

SIÓFOK VÁROS TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA KÉSZÍTTTE: SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2011. DECEMBER

Tartalom 1. BEVEZETŐ... 3 1.1. AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG HELYE A KÖZÖSSÉG POLITIKÁI KÖZÖTT... 3 1.2. AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG JOGSZABÁLYI HÁTTERE... 3 1.3. TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM... 4 1.4. ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM CÉLCSOPORTJAINAK BEMUTATÁSA... 5 2. SIÓFOK VÁROS ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA... 5 2.1. PROGRAMJÁNAK HATÁLYA... 5 2.2. A PROGRAM JOGSZABÁLYI ALAPJAI... 6 2.3. FELHASZNÁLT DOKUMENTUMOK... 7 2.4. A TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM CÉLJA... 7 2.5. AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG BIZTOSÍTÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ ETIKAI ELVEK... 8 3. ÁLTALÁNOS HELYZETKÉP... 8 4. HELYZETELEMZÉS... 9 4.1. DEMOGRÁFIA... 9 4.2. GAZDASÁG... 10 4.3. ISKOLAI VÉGZETTSÉG- FOGLALKOZTATÁSI MUTATÓK... 10 4.4. FOGLALKOZTATÁS, MUNKANÉLKÜLISÉG... 11 4.5. KÖZMUNKAPROGRAM... 13 4.6. MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰEK ESÉLYEGYENLŐSÉGE... 13 4.7. LAKÁSHELYZET BEMUTATÁSA... 14 4.8. HAJLÉKTALANOKAT SEGÍTŐ PROGRAM... 16 4.9. OKTATÁS... 19 4.9.1. Óvodák... 19 4.9.2. Általános Iskolák... 21 4.9.3. Egyéb intézményegységek... 28 4.10. GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK... 29 4.11. EGÉSZSÉGÜGY... 29 4.12. SZOCIÁLIS ELLÁTÁS... 31 4.13. KÖZMŰVELŐDÉS... 35 4.14. CIVIL ÉS EGYHÁZI SZERVEZETEK RÉSZVÉTELE AZ INTÉZMÉNYI ELLÁTÁSOKBAN... 36 5. BŰNMEGELŐZÉS, ÁLDOZATVÉDELEM... 36 6. DROG PREVENCIÓ... 38 7. ESÉLYEGYENLŐSÉGI REFERENS... 39 8. MÉLYSZEGÉNYSÉGBEN ÉLŐ ROMA NÉPESSÉG ESÉLYEGYENLŐSÉGE... 39 8.1. A MÉLYSZEGÉNYSÉGBEN ÉLŐ ROMA NÉPESSÉG ESÉLYEGYENLŐSÉG BIZTOSÍTÁSÁNAK BEAVATKOZÁSI CÉLTERÜLETEI... 40 9. FOGYATÉKOS SZEMÉLYEK ESÉLYEGYENLŐSÉGE... 40 9.1. A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐK ESÉLYEGYENLŐSÉG BIZTOSÍTÁSÁNAK BEAVATKOZÁSI CÉLTERÜLETEI... 42 10. NEMEK EGYENLŐSÉGE... 43 10.1. A NEMEK ESÉLYEGYENLŐSÉG BIZTOSÍTÁSÁNAK BEAVATKOZÁSI CÉLTERÜLETEI... 44 11. KÖZLEKEDÉS... 45 12. KÖZINTÉZMÉNYI ÉPÜLETEK AKADÁLYMENTESÍTÉSE... 47 13. ESÉLYEGYENLŐSÉG A VÁROSFEJLESZTÉSBEN... 48 14. A TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM FORRÁSIGÉNYE ÉS MEGVALÓSULÁSÁNAK ÜTEMEZÉSE... 49 15. INTÉZKEDÉSI TERV (2012-2018)... 49 16. ÖSSZEGZÉS... 52 2. oldal

1. Bevezető 1.1. Az esélyegyenlőség helye a közösség politikái között Az egyenlő esélyek biztosítása az Európai Unió egyik legfontosabb politikai célja. Az egyenlő esélyek biztosítására irányuló közösségi politika változó tartalommal ugyan, de az európai integráció kezdete óta a Közösség napirendjén szerepel. A közösségi munkajog és a munkahelyi egészség- és biztonságvédelem mellett a közösségi szociális jog azon területe, ahol a tagállamok szabályozásának harmonizációjára került sor. Az egyenlő esélyek politikája szempontjából a Közösség története három, erősen különböző időszakra bontható: 1957 és 1975 között a Közösség kizárólag az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének biztosítására törekedett, kevés sikerrel. 1975 és a 80-as évek vége között fokozatosan a közösségi szociálpolitika legkidolgozottabb és legsikeresebb területévé vált az egyenlő bánásmód tagállami szabályainak harmonizálása, amely újabb és újabb területeken érezteti hatását. A 80-as évek végétől napjainkig egyre markánsabban megjelenő esélyegyenlőségi koncepció túllép az egyenlő bánásmód garantálásán, és pozitív programokkal, valamint pozitív diszkriminációval igyekszik valódi esélyegyenlőséget biztosítani. Az Európai Bizottság 2004 májusában tette közzé az "Esélyegyenlőség és diszkrimináció-mentesség a kibővített Európai Unióban" című Zöld Könyvet, amelyben konzultációra hívta az érintett szervezeteket, szereplőket. Ezek a konzultációk megerősítették azt az álláspontot, amely szerint kiemelkedően fontos mind az esélyegyenlőség, mind a diszkrimináció elleni küzdelem terén megvalósuló közösségi akciók kezdeményezése, beleértve az Európai Unió antidiszkriminációs jogalkotása hatásának maximalizálását. A diszkrimináció elleni fellépéssel és az esélyegyenlőséggel kapcsolatos törekvéseket a mindenki számára irányadó Esélyegyenlőségi Keretstratégia foglalta magába. Ennek nyomdokaiba lépett a 2007-től 2013-ig terjedő időszakra vonatkozó egységes szerkezetbe foglalt, egy közösségi akcióprogramként megfogalmazott PROGRESS közösségi program. 1.2. Az esélyegyenlőség jogszabályi háttere A települési esélyegyenlőségi program célja, hogy felmérje a településen élő marginalizálódott csoportok helyzetét, egyben meghatározza azokat a fejlesztési irányokat, melyek e célcsoportok életminőségében jelentős változásokat érnek el. Az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülése és az esélyegyenlőség előmozdítása, mint szabályozási tárgy nem előzmények nélküli a magyar jogban. A törvény megalkotásáig azonban a hatályos szabályozás nélkülözte az egységes fogalomhasználatot, és nem biztosított megfelelő eszközöket a jogsértésekkel szembeni fellépéséhez. Ezért volt szükség egy olyan általános antidiszkriminációs törvény megalkotására, amely egyrészt a már meglévő szabályokat koherenssé teszi, másrészt kitölti azokat a réseket, amelyek a szabályozásban mutatkoztak, harmadrészt pedig megfelelő eljárási rendelkezéseket biztosít a jogsértésekkel szembeni fellépéshez. Az egyenlő bánásmód követelménye a kötelezettektől azt kívánja meg, hogy tartózkodjanak minden olyan magatartástól, amely bizonyos tulajdonságaik alapján egyes személyek vagy személyek egyes csoportjaival szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést, megtorlást, zaklatást vagy jogellenes elkülönítést eredményez. Alapvetően tehát az egyenlő bánásmód követelménye az egyik oldalon negatív kötelezettséget jelent: a kötelezettek nem sérthetik meg mások egyenlő emberi méltóságát. A jogosultak vonatkozásában ugyanakkor ez azt eredményezi, hogy mindenkinek jogosultságként 3. oldal

kikényszeríthető igénye van arra, hogy őt egyenlő méltóságú személyként kezeljék. Ennek megfelelően az államnak az egyenlő bánásmód követelménye tekintetében a jogsérelmet elszenvedők számára elsősorban a jogsérelmekkel szembeni fellépés eszközrendszerét kell biztosítania. A helyi önkormányzat, az államháztartás alrendszereiből, az európai uniós forrásokból, illetve a nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott egyéb programokból származó, egyedi döntés alapján nyújtott, pályázati úton odaítélt támogatásban csak akkor részesülhet, ha az Ebktv. rendelkezéseinek megfelelő, hatályos helyi esélyegyenlőségi programmal rendelkezik. [Ebktv. 63/A. (6)] E rendelkezéseket a 2010. évi LXXVII. törvény 1. b) bekezdése szerint a 2011. december 31-ét követően meghirdetett pályázatokra kell alkalmazni. Az esélyegyenlőségi törvény értelmében 2010. október 31-től minden helyi önkormányzatnak, valamint többcélú kistérségi társulásnak öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programmal kell rendelkeznie. Az esélyegyenlőségi programnak a település területén élő hátrányos helyzetű csoportokra kell irányulnia, akik számára a sikeres élet és társadalmi integráció esélye a helyi társadalmat célzó fejlesztések és beruházások ellenére korlátozott marad a különböző területeken jelentkező hátrányaikat kompenzáló esélyegyenlőségi intézkedések nélkül. Bár az egyenlő bánásmód megsértése más hátrányos védett csoportok esetében is megfigyelhető jelenség, a fogyatékos személyek, a nők és a romák esetében a hátrányos helyzettel és szegénységgel is erőteljesen összefüggő jelenségekről van szó. Az egyenlő bánásmód követelménye alapján a Magyar Köztársaság területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni. 1.3. Települési esélyegyenlőségi program Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényt 63. -ának (5) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik: (..) A települési önkormányzat helyi esélyegyenlőségi programot fogadhat el, amelyben elemzi a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat, kiemelt figyelmet fordítva a lakhatásra, oktatásra, egészségügyre, foglalkoztatásra, valamint a szociális helyzetre. A helyi esélyegyenlőségi program tartalmazza a célok megvalósításának forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését; a települési önkormányzat a tárgyévet követő év június 30-ig ütemterve teljesítéséről éves jelentést fogad el. ( ) Siófok Város Önkormányzat Képviselő-testülete és szervei döntésein keresztül fejezi ki elkötelezettségét az esélyegyenlőség területén, hiszen a jogszabályokban meghatározott, ilyen irányú kötelező feladatok ellátásán túl a város nem önkormányzati fenntartású intézményeivel, társszervekkel, civil szerveződéseivel, egyházaival, önszerveződéseivel, társulásaival, egyesületeivel és alapítványaival közösen (gyakorta azok anyagi támogatása mellett) törekszik érvényre juttatni az esélyegyenlőség eszméjét a társadalmi élet minden területén. Siófok Város Önkormányzata az esélyegyenlőséggel kapcsolatos tevékenysége során mindent megtesz annak érdekében, hogy az egyes projektek kidolgozásában az érdekelt civil szerveződések is aktív szerepet játszanak, elősegítve ezzel a város lakosságának ilyen irányú szemléletváltását is. 4. oldal

Az esélyegyenlőségi program részét képező helyzetelemzés egyrészt a települési önkormányzat intézményei és társszervei által nyújtott adatszolgáltatás, valamint a Szociális Munkaügyi Minisztérium 9331-0/2010. számon kiadott Módszertani Segédlet és Gyakorlati Útmutató Helyi Esélyegyenlőségi Programok Megalkotásához című útmutató alapján annak adattáblái felhasználásával a hatályos jogszabályoknak és önkormányzati dokumentumoknak megfelelően készült. Azonban a vártnál kevesebb adat érkezett bizonyos célcsoportokra vonatkozóan (fogyatékosok, nők) célcsoportra vonatkozóan. Ezért nagymértékben támaszkodtunk a KSH népszámlálási adataira illetve a város közelmúltban elkészített elemzéseire, mint például az Integrált Városfejlesztési Stratégiai Programra (továbbiakban: IVS), a Közoktatási Esélyegyenlőségi Tervben megfogalmazottakra. A közoktatási törvény 105. -a alapján készítendő Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv, valamint az Integrált Városfejlesztési Stratégia Terve részét képezi a helyi esélyegyenlőségi programnak. 1.4. Esélyegyenlőségi program célcsoportjainak bemutatása Az esélyegyenlőségi programnak a település területén élő hátrányos helyzetű csoportokra kell irányulnia, akik számára a sikeres élet és társadalmi integráció esélye a helyi társadalmat célzó fejlesztések és beruházások ellenére korlátozott marad a különböző területeken jelentkező hátrányaikat kompenzáló esélyegyenlőségi intézkedések nélkül. Bár az egyenlő bánásmód megsértése más hátrányos védett csoportok esetében is megfigyelhető jelenség, a fogyatékos személyek, a nők és a romák esetében a hátrányos helyzettel és szegénységgel is erőteljesen összefüggő jelenségekről van szó. Jelen esélyegyenlőségi helyzetelemzés és az azt követő intézkedések kiemelt hátrányos helyzetű társadalmi csoportjainak a romákat, a nőket és a fogyatékos személyeket tekinti. A helyzetelemzéshez és az intézkedések megtervezéséhez elsősorban tehát a nőkre, a romákra és a fogyatékos emberekre vonatkozóan szükséges az adatokat és információkat gyűjtöttük össze és azok elemzésével dolgoztuk ki az ő helyzetüket javító program javaslatot. Az esélyegyenlőség érvényesülésének problémája a különböző településeken további hátrányos helyzetű társadalmi csoportok (pl. pszichiátriai betegek, hajléktalan személyek, időskorúak), különböző élethelyzetben lévő egyének esetében is felmerülhet. Ennek megfelelően az esélyegyenlőségi program által célzott hátrányos helyzetű társadalmi csoportok köre a helyi sajátosságokra reagálva az esélyegyenlőségi törvény szempontjait figyelembe véve bővíthető. 2. Siófok Város Esélyegyenlőségi Programja 2.1. Programjának hatálya A települési esélyegyenlőségi programot öt évre kell tervezni. Időarányos megvalósulását, illetve a helyzetelemzésben feltártak esetleges megváltozását kétévente át kell tekinteni, és a helyi esélyegyenlőségi programot felül kell vizsgálni. A helyi esélyegyenlőségi program előkészítésébe, áttekintésébe, valamint felülvizsgálatába esélyegyenlőségi szakértőt kell bevonni. Az előkészítésben részt vevő esélyegyenlőségi szakértő véleménye minden esetben az esélyegyenlőségi program mellékletét képezi. Területi hatály: Siófok város közigazgatási területe Időbeli hatály: 2012. január 1. 2016. december 31. Felülvizsgálat: Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Továbbiakban: Esélytv.) 63/A. (4) bekezdésében foglaltak alapján Siófok Város Települési Esélyegyenlőségi Programjának időarányos megvalósulását, 5. oldal

illetve a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetének esetleges megváltozását kétévente át kell tekinteni, és az áttekintés alapján, szükség esetén a programot felül kell vizsgálni. 2.2. A Program jogszabályi alapjai Hatályos vonatkozó jogszabályok: 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról 1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 362/2004. (XII. 26.) Kormányrendelet az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól 119/2010. (IV. 16.) Korm. rendelet az Országos Esélyegyenlőségi Szakértői Névjegyzékről, az esélyegyenlőségi szakértői tevékenység végzéséről és annak feltételeiről, a szakértő működéséről 120/2010. (IV. 16.) Korm. rendelet a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjairól Az Európai Parlament és a Tanács 771/2006/EK határozata (2006. május 17.) az Esélyegyenlőség mindenki számára európai évéről (2007) az igazságos társadalom irányában. Az Alkotmány 70/A. -a az emberi méltósághoz való joggal összefüggésben az egész jogrendszer tekintetében az állam kötelezettségévé teszi minden személy egyenlő méltóságának tiszteletben tartását és védelmét: (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. (2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti. Az Alkotmánybíróság a 61/1992. (XI. 20.) AB határozatban fogalmazta meg az alábbiakat: az állam mint közhatalom s mint jogalkotó köteles egyenlő elbánást biztosítani a területén tartózkodó minden személy számára. Ebben az összefüggésben nem tehet különbséget közöttük faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerint. [61/1992. (XI. 20.) AB határozat, ABH 1992. 280, 281.] Az Esélytv. előírásai szerint: 4. Az egyenlő bánásmód követelményét a) a magyar állam, b) a helyi és kisebbségi önkormányzatok, ezek szervei, jogviszonyaik létesítése során, jogviszonyaikban, eljárásaik és intézkedéseik során kötelesek megtartani. Az Esélytv. 63/A. -a az alábbiakról rendelkezik: (1) A helyi önkormányzat, valamint a többcélú kistérségi társulás a külön jogszabályban meghatározott szempontok figyelembevételével öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot fogad el. 6. oldal

(2) A helyi esélyegyenlőségi programban helyzetelemzést kell készíteni a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetéről, illetve meg kell határozni a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A programalkotás során gondoskodni kell a helyi esélyegyenlőségi program és a helyi önkormányzat által készítendő egyéb fejlesztési tervek, koncepciók, továbbá a közoktatási esélyegyenlőségi terv összhangjáról. 2.3. Felhasznált dokumentumok Siófok Város Önkormányzat Települési Esélyegyenlőségi Programja készítése során az alábbi stratégiák, fejlesztési tervek, koncepciók kerültek áttekintésre, biztosítva az önkormányzati dokumentumok összhangjának megteremtését: Siófok Város Településrendezési terve; Siófok Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája; SIOK Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése és Terve 2011. áprilisi adatok alapján; Siófok Város Önkormányzatának helyi rendeletei. 2.4. A Települési Esélyegyenlőségi Program célja Az esélyegyenlőség minden állampolgár számára fontos érték. Az esélyegyenlőség érvényesítése nem pusztán követelmény, hanem az önkormányzatoknak is hosszú távú érdeke, hiszen azt a célt szolgálja, hogy mindenkinek esélye legyen a munkavállalásra, a karrierre, a jó minőségű szolgáltatásokra függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges vagy fogyatékossággal él, milyen a származása vagy az anyagi helyzete. Az esélyegyenlőség megvalósításának alapfeltétele a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség. Az esélyegyenlőségi programnak a településen élő hátrányos helyzetű csoportokra kell irányulnia, akik számára a sikeres élet és társadalmi integráció esélye a helyi társadalmat célzó fejlesztések és beruházások ellenére korlátozott marad a különböző területeken jelentkező hátrányaikat kompenzáló esélyegyenlőségi intézkedések nélkül. A helyi esélyegyenlőségi programnak kiemelt figyelmet kell fordítania: a) az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésére a helyi önkormányzat döntéshozatalában, illetve az általa fenntartott vagy támogatott intézményekben, és az önkormányzat által ellenőrzött szolgáltatások ; b) a nevelés, oktatás területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére; c) a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítására; d) munkaerő-piaci szegregáció visszaszorítására, a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányainak csökkentésére, foglalkoztatási esélyeik javítására; e) a lakóhelyi szegregáció felszámolására; f) a hátrányos helyzetű csoportok tagjai részvételének elősegítésére a döntéshozatalban, a közügyek irányításában. Cél, hogy Siófok olyan település legyen, ahol érvényesül az elsődleges alapelv, mely szerint minden embert egyenlőnek kell tekinteni. Közvetlen vagy közvetett diszkrimináció vagy hátrányos megkülönböztetés Siófok városban senkit ne érjen sem faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerint. Siófok Város Önkormányzat Települési Esélyegyenlőségi Programjának célja a helyi viszonyokhoz igazodó, a hátrányos helyzetben élő állampolgárokat segítő, támogató feladatok 7. oldal

rendszerezése, ütemezése, az eddig jól bevált hagyományok megerősítése, megtartása. Ezen belül: Az összetartó, szolidáris társadalom erősítése, a hátrányos megkülönböztetés megszüntetése, az esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód biztosítása a hátrányos helyzetű csoportok számára. A megfelelő pénzbeli, természetbeni juttatásokhoz való hozzájutás, valamint az önkormányzat intézményeiben a különböző közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés biztosítása. A foglalkoztatási, oktatási, egészségügyi, szociális, igazgatási és területfejlesztési célok összehangolása az esélyegyenlőség biztosítása érdekében. Az esetleges szegregációs és szelekciós mechanizmusok lehetőségének kiszűrése. A hátrányos helyzetű egyének és csoportok esélyegyenlőségének előmozdítása társadalmi folyamatokban, a már eddig jól bevált hagyományok megerősítése, megtartása, valamint szükség esetén új támogató szolgáltatások bevezetése, melyek csökkentik a meglévő hátrányokat, hozzájárulnak a nagykőrösi állampolgárok életminőségének javításához. A diszkriminációmentesség és szegregációmentesség biztosításával a társadalmi integráció támogatása. 2.5. Az esélyegyenlőség biztosításával összefüggő etikai elvek a) Megkülönböztetés tilalma, egyenlő bánásmód elve: A közszolgáltatások működésében meg kell előzni az állampolgárok hátrányos megkülönböztetését. A megkülönböztetés tilalma vonatkozik a lakosok bárminemű faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti diszkriminációjára. b) Az emberi méltóság tiszteletben tartása: Az állampolgárok emberi értékük, méltóságuk, egyediségük alapján tiszteletet érdemelnek, érdekeiket figyelembe véve olyan körülményeket és légkört kell kialakítani, melyek ezeknek az alapvető értékeknek a megőrzését és megerősítését szolgálják. c) Szolidaritás: A társadalom számára minden állampolgár egyformán értékes, ezért a város minden közösségének és polgárának érdeke a szolidaritás erősítése, mely nagyban elősegítheti a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi integrációját, foglalkoztatási és érvényesülési lehetőségeit. A rászoruló embernek megfelelő hozzáférést kell biztosítani az erőforrásokhoz, szolgáltatásokhoz abból a célból, hogy ő maga is el tudja végezni a rászabott feladatot, meg tudjon birkózni a nehézségekkel. d) Méltányosság és rugalmas ellátás: A megkülönböztetés tilalma nem old fel minden létező egyenlőtlenséget. Olyan pozitív méltányos és rugalmas intézkedéseket kell kidolgozni, melyek elősegítik az érintettek társadalmi pozíciójának, életminőségének javulását. 3. Általános helyzetkép Siófok a Balaton keleti medencéjének déli partján fekszik, ott, ahol a Sió ered a tóból. Északról a Balaton, keletről a Mezőföld szélét képező hullámos fennsíkok, délről és nyugatról pedig Külső-Somogynak a Balaton déli oldalára jellemző szelíd lejtésű dombsorai határolják. Az 1950-es megyerendezésig a Sió határvonal volt Veszprém és Somogy vármegye között; jelenleg Siófok Somogy megyéhez tartozik, annak második legnagyobb városa, 8. oldal

egyben a Balaton-part legnagyobb települése. A 20. század során határát többször kiterjesztették, így ma a déli part 70 km-es szakaszából 17 km tartozik hozzá. Megközelíthető Budapestről és Nagykanizsa felől az M7-es autópályán, vagy a 7-es számú úton, Szekszárd (Tamási) felől pedig a 65-ös számú főútvonalon. Megyeszékhelyével, Kaposvárral viszont nincs közvetlen első- vagy másodrendű közúti összeköttetése. Vasúti csomópontként is három irányból (a Budapest Székesfehérvár Nagykanizsa-vasútvonalon, és a Kaposvár Siófok-vasútvonalon) fogadja a személy- illetve teherforgalmat. Vízi úton a Balaton északi partjával (Balatonfüred), a Tihanyi-félszigettel és a nyugati medence kikötőivel van összeköttetése. Siófok reptere (Siófok-Kiliti Reptér) a város déli határában található. 1968. december 31. Siófok várossá válásának időpontja. Ez előtt nem sokkal felépült a 400 ágyas kórház, majd utána a dél-balatoni feladatokat ellátó kulturális központ és könyvtár. 1971-ben elérte a várost az M7-es autópálya bal oldali szakasza. 1975-től már csak Balatonaligáig kellett autóúton közlekedni Budapest felé. (A teljes autópálya elkészültéig még 27 évet kellett várni.) A rendszerváltást követő 1990-es helyhatósági választások óta képviselőtestület jelenleg 12 tagú - irányítja a várost. A városban helyi újság és helyi televízió is működik. 4. Helyzetelemzés 4.1. Demográfia A város állandó népessége 2011. január 1-én 24.347 fő volt. A népesség korcsoport szerinti eloszlása: Táblázat 1. Összesen Összes férfi nő népesség Lakónépesség száma 11256 13091 24347 Állandó népesség 11604 száma 13312 24916 Ebből a 0-2 évesek 381 száma 348 729 a 3-5 évesek 336 száma 343 679 a 6-14 évesek 1006 száma 890 1896 a 15-18 évesek 488 száma 414 902 a 19-24 évesek 757 száma 816 1573 a 25-44 évesek 3605 3748 7353 száma a 45-54 évesek 1419 1664 3083 száma a 55-64 évesek 1722 2148 3870 száma a 65 év 1542 2720 4262 felettiek száma (Forrás: KSH népszámlálás 2001.) 9. oldal

A fenti táblázat alapján megállapítható, hogy a férfiak várható élettartama jóval alacsonyabb a nőknél, ami országos tendencia is. 4.2. Gazdaság Siófok a Balaton fővárosa, hazánk és a régió egyik legjelentősebb idegenforgalmi központja. Azzá teszi jó megközelíthetősége, 17 kilométeres, változatos képet nyújtó, sekély vizű partja, lakóinak vendégszeretete. A város azonban már régóta nem csak nyaralások célpontjaként, hanem wellness szolgáltatásokban és a konferenciaturizmusban is erős desztinációként jelenik meg a hazai utazási térképen. Fejlett idegenforgalmi infrastruktúra, évről-évre bővülő programkínálat vonzza Siófokra a hazai és külföldi vendégeket. Mára már kilenc négycsillagos wellness- és konferenciaszálloda valamint a legkényesebb igényeket is kielégítő élmény- és termálfürdő gondoskodik arról, hogy a nyári szezont követő hónapokban is érdemes legyen a városba látogatni akár csak egy hosszú hétvégére is. A minőségi beruházásoknak köszönhetően Siófok a Dél-Dunántúl első számú konferencia-központjává lépett elő. A wellness- és konferenciaturizmus igényeinek magas színvonalú kiszolgálását tűzte ki céljául számos siófoki szálloda. Közös erényük, hogy európai színvonalú szolgáltatásaikat egyedi, kreatív megoldásokkal ötvözve, a wellness céljait szolgáló városi és természeti környezetbe ágyazva kínálják vendégeiknek. A szakemberek törekvéseit igazolják a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, adatai, amelyek szerint Siófok az ország ötödik legvonzóbb turisztikai célpontja. 4.3. Iskolai végzettség- foglalkoztatási mutatók Egy településen az alap-, közép- esetleg felsőfokú oktatás léte és minősége nemcsak egy település, illetve térség gyermekeinek fejlődését befolyásolja, hanem hozzájárul a település népességmegtartó erejének növeléséhez mind a pedagógiai munka, mind az infrastrukturális tényezők, és az eszközellátottság tekintetében is. Adott település alap-, közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkező népességének arányát mindez együttesen határozza meg, különösen akkor, amikor kiemelkedő tekintettel kell lenni a környező városok elszívó hatása által generált magas fiatalkori elvándorlásra. A népesség korösszetétele hasonló súllyal esik a latba egy település lakosságának iskolai képzettsége meghatározásakor, hiszen a fiatalabb korosztály aránya általában magasabb végzettséget is jelent. Siófokon a foglalkoztatottak iskolai végzettségét vizsgálva 2001- es adatok szerint az általános iskola 8 osztályát elvégzettek száma 8390 fő volt, a középiskolai érettségivel rendelkezők száma 5835 fő, míg a főiskolai / egyetemi oklevéllel rendelkezőké 2450 fő. Jól látható tehát, hogy a településen a középfokú végzettségűek vannak túlsúlyban, akiknek nagy része a településen belül talál magának munkát, ez köszönhető Siófok jó turisztikai lehetőségeinek. Ezt a kedvezőtlen tendenciát igyekszik kiküszöbölni az önkormányzat a továbbtanulást segítő különböző intézkedéseivel (ösztöndíj támogatás a tehetséges fiatalok továbbtanulásának elősegítésére), hogy a magasabb iskolai végzettség megszerzése által megteremtse a lakosok munkaerőpiacon való jobb helytállásának lehetőségét. A továbbtanulási mutatók javítása érdekében az önkormányzat különféle ösztöndíjak nyújtásával segíti a diákokat. 13/1993. (VII.22.). sz. önkormányzati rendelet értelmében Siófok Város Önkormányzata ösztöndíjat alapít olyan tehetséges fiatalok közép-, illetve felsőfokú tanulmányainak támogatására, akik szociális helyzetükből adódóan tanulmányuk költségeik viselésére nem, vagy csak részben képesek. Ösztöndíjban részesíthető az a tanuló, 10. oldal

aki legalább 1 éves állandó siófoki lakóhellyel rendelkezik és nappali tagozaton gimnáziumban, szakközépiskolában a tanulmányi eredménye az elbírálást megelőző félévben a 4,75-ös átlagot meghaladta, vagy az első diploma megszerzése érdekében felsőfokú oktatási intézményben, nappali tagozaton és államilag finanszírozott képzésben tanulmányokat folytat és az első évfolyam első félévét sikeresen befejezte úgy, hogy az elbírálás megelőző félévben a tanulmányi átlaga a 4,5-ös átlagot meghaladta. A városi ösztöndíj odaítélése céljából Siófok Város Önkormányzat Képviselő Testülete félévente pályázati felhívást tesz közzé, melynek szövegét a helyben szokásos módon, valamint a helyi írott és elektronikus sajtóban közzé kell tenni. A BURSA HUNGARICA ösztöndíj rendszerben 2011-ben 182 fő kapott A típusú ösztöndíjat, amelynek összege 8.110.000,- Ft volt. Az Arany János Tehetséggondozó Programhoz kapcsolódóan 4 fő részére 10 hónapokon keresztül 6.000,- Ft/hó ösztöndíjat, további 1 fő részére 5000 Ft/hó ösztöndíjat biztosított a város költségvetése. Továbbá a településen van városi ösztöndíj, amelyben a 2011/2012-es tanévben 91 fő részesül, ennek költségkerete: 2.775.000,- Ft. Az ösztöndíjak az előző években is rendelkezésre álltak, és az Önkormányzatnak a jövőben is szándékában áll biztosítani ezeket. Táblázat 2. ISKOLAI VÉGZETTSÉGI FÉRFI NŐ ÖSSZESEN ADATOK 8 általánost nem végzettek 3369 5021 8390 szakmunkás /szakiskolai 2764 1849 4613 végzettség szakközép/technikus/érettségi 2320 3515 5835 végzettség egyetemi/főiskolai végzettség 1267 1183 2450 (Forrás: KSH népszámlálás 2001.) Összességében Siófok intézményei és hazai illetve uniós támogatások révén kedvező feltételekkel rendelkezik a közoktatási esélyegyenlőség biztosítása terén. A középiskola felnőtt képzési spektrumának további bővítésével pedig a város biztosíthatja, hogy az egyébként is a fiatalokat érintő elvándorlás ne induljon meg egy esetlegesen más településen lévő középiskola választásával. 4.4. Foglalkoztatás, munkanélküliség Egy település gazdasági (és ezen keresztül népességmegtartó -) erejének jó fokmérője a települési munkahelyek száma és a településen foglalkoztatottak aránya. Az alábbi táblázat a különböző területi egységeken élő lakosság gazdasági aktivitását szemlélteti. Táblázat 3. FOGLALKOZTATOTTSÁG FÉRFI NŐ ÖSSZESEN 1. Regisztrált álláskeresők száma a 489 településen 655 1144 a) legfeljebb 1 éve álláskereső 393 492 885 b) több mint 1 éve álláskereső 96 163 259 11. oldal

2. Álláskeresési támogatásban részesültek száma az adatszolgáltatást megelőző hónap zárónapján (ennek 113 167 280 hiányában a legutóbbi adatközlés napján - dátummal): 2.1 álláskeresési járadékban részesülők 95 száma: 147 242 2.2. álláskeresési segélyben részesülők 18 száma: 20 38 3. Álláskeresési támogatásból kilépők száma az adatszolgáltatást megelőző hónap zárónapján (ennek hiányában a 26 40 66 legutóbbi adatközlés napján - dátummal): 3.1. Álláskeresési járadékból kilépők 16 száma 31 47 3.2. Álláskeresési segélyből kilépők száma 10 9 19 4. Közhasznú foglalkoztatottak száma 0 0 0 5. Közmunka programban részt vevők 55 19 74 6. Rehabilitációs járadékban részesülők 23 száma 30 53 7. Akkreditációs tanusítvánnyal rendelkező foglakoztatónál (176/2005 (IX. 2.) Kormány rendelet szerint védett szervezet) 0 foglakoztatott személyek száma (Forrás: Munkaügyi Központ 2011. december) A gazdaságilag nem aktív (inaktív+eltartott) népesség aránya szám 6,8 %, amely magában foglalja a - saját jogú nyugellátásban, nyugdíjszerű ellátásban, járadékban részesülőket, - hozzátartozói jogon folyósított nyugdíjban, vagy egyéb ellátásban részesülőket, - gyermekgondozás (nevelés) címen ellátásban részesülőket, - olyan munkanélküli-ellátásban részesülőket, akik nem minősülnek munkanélkülinek (pl. nem keresnek munkát), - vagyonukból vagy egyéb, nem munkával kapcsolatos jövedelemből élőket (pl. földdel, nyaralóval, bérbe adható lakással rendelkezőket). Ha tehát a gazdaságilag nem aktív népesség számából levonjuk a nyugdíj ellátásban részesülők számát, és hozzáadjuk az álláskeresők számát, akkor becsülni tudjuk azt a létszámot, ami a város látens munkaerőtartalékát jelenti. Ez az érték körülbelül 1100 fő főre tehető, melynek ismerete különösen fontos a városba betelepülni kívánó vállalkozások (mint leendő munkaadók) számára. A foglalkoztatottak összevont foglalkozási főcsoportok szerinti megoszlásának vizsgálatakor kiderül, hogy A foglalkoztatottak megoszlása a munkavégzés helye szerint: Siófokon a városban lakó foglalkoztatottak többsége helyben talál munkát; alacsony a más városban dolgozó siófoki lakosok aránya (ami a lakosság kismértékű mobilitásával magyarázható) nyári turisztikai szezonban magasabb a más településről érkező foglalkoztatottak. A 4. számú táblázatból jól látható, hogy a településen a szolgáltatásban foglalkoztatottak aránya 64%-ot tesz ki, ez az arány is jól mutatja Siófok turisztikai jelentőségét. Táblázat 4. 12. oldal

A település lakóinak jellemző Fő foglalkoztatási ágazatai: a) mezőgazdaság 409 b) ipar 5369 c) szolgáltatás 10676 (Forrás: KSH népszámlálás 2001.) Összességében tehát elmondható, hogy a város saját lakosain kívül a kistérségen belüli egyéb települések lakói számára is képes munkát biztosítani, mely még inkább kiemeli térségi szerepkörét. 4.5. Közmunkaprogram A közmunka olyan foglalkoztatási programok indítását jelenti, amelyek a munka és a gyakorlati képzés összekapcsolásával a munkavállalási hátrányok leküzdését, az álláskeresők képzettségi szintjének növelését, készségeik fejlesztését, gyakorlati tapasztalatok megszerzését teszik lehetővé. Az áttekinthető, nyilvános pályázati rendszerben elérhető programok egyidejűleg helyi, illetve térségi és országos célok megvalósítását segítik átgondolt, megtervezett és ellenőrzött értékteremtő foglalkoztatással. A határozott idejű, legalább 3-8 hónapos közmunkaprogram helyi, nemzeti vagy nemzetgazdasági szempontból fontos állami vagy önkormányzati feladat ellátását célozza. A támogatás előzetesen benyújtott és elbírált közmunkaprogram megvalósítására nyújtható. A programok lehetnek jellegüktől függően nyílt, vagy meghívásos lebonyolításúak. Közmunkatámogatásban kizárólag regisztrált álláskeresőket alkalmazó munkáltatók meghatározott köre részesülhet: önkormányzat és társulása(i) önkormányzati vagy állami feladatok ellátására vagy foglalkoztatásra alapított közhasznú társaság (nonprofit gazdasági társaság), ha alapítója, és/vagy többségi tulajdonosa önkormányzat vagy társulása központi költségvetési szerv olyan gazdálkodó szervezet, amely állami vagy önkormányzati tulajdon kezelésével, fenntartásával van megbízva. Gazdálkodó szervezetek esetében a foglalkoztatás nem terjedhet ki a nyereségérdekelt tevékenységre, program kizárólag az állami vagy önkormányzati tulajdon kezelésével összefüggő feladatok ellátására, elkülönített, nonprofit elszámolással szervezhető. A támogatás legalább 80 %-ban bérekre és járulékaikra igényelhető, de a foglalkoztatással és a felnőttképzéssel összefüggő valamennyi alapvető költségre és juttatásra, kötelező szolgáltatásra is kiterjedhet. Meghatározott (10%-nál nem nagyobb) hányadát lehet csak a munkavégzést közvetlenül szolgáló eszközök beszerzésére fordítani. Siófok Városban 2011-ben 252 fő (157 féri, 95 nő) vett részt a közmunka programban. 4.6. Megváltozott munkaképességűek esélyegyenlősége Országos jelenség a részmunkaidős foglalkoztatás drasztikus csökkenése, azonban kiváltképp a megváltozott munkaképességűek esetében az állami támogatások kihasználásával lehetőség van a településen még több megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatására. A Munkaügyi Központ naprakész statisztikai adatokkal rendelkezik a megváltozott munkaképességű emberekről, akiknek foglalkoztatásával csökkenthető a rehabilitációs járulék fizetés. A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának új szabályai szerint 2012. 13. oldal

január elsejétől 964.500 forint maradt a cégek által fizetendő, rehabilitációs hozzájárulás összege. Táblázat 5. A településen élő megváltozott munkaképességű személyek száma, Férfi Nő Összesen ebből: a) 35 évnél fiatalabb 7 2 9 b) 35-55 év közötti 17 11 28 c) 55 év feletti 5 6 11 (Forrás: Munkaügyi Központ 2011. december) A rehabilitációs hozzájárulást akkor köteles megfizetni a foglalkoztató, ha legalább húsz munkavállalót foglalkoztat, és az általa foglalkoztatott, megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el az éves átlagos állományi létszám öt százalékát. Amennyiben a foglalkoztatók teljesítik az ötszázalékos kvóta előírását, vagyis legalább húsz munkavállaló esetén egy megváltozott munkaképességű munkavállalót alkalmaznak, akkor mentesülnek a rehabilitációs hozzájárulás fizetése alól. A munkáltató csökkentheti költségeit, ha távmunkában, vagy más, atipikus foglalkoztatási formákban foglalkoztatja a megváltozott munkaképességűeket, akiknek alkalmazása jó hatást gyakorolhat új piac alakulására, a társadalmi befogadásra, az átgondoltabb munkaszervezésre, az összetartó, toleráns, együttműködő munkahelyi légkör kialakulását is segítve. 4.7. Lakáshelyzet bemutatása Siófok Város Önkormányzata a lakásgazdálkodással kapcsolatos feladatokat a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény, a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I.21.) Korm. rendelet, valamint Siófok Város Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletéről szóló 3/1994. (II.17.) sz., a lakáshoz jutás és a lakhatás önkormányzati támogatásáról 16/2007.(IV.27.) sz. rendeletei alapján biztosítja. Az életminőség jelentős elemét képezik a lakhatás körülményei, melyek szoros összefüggést mutatnak a lakosság jövedelmi helyzetével és igényszintjével. A lakásállomány nagysága illeszkedve a növekvő lakónépességhez, folyamatosan emelkedő tendenciát mutatott az utóbbi években. Táblázat 6. Megnevezés Száma Tulajdonosi 7700 db Bérleti v. szolgálati 526 db Ebből önkormányzati 57 db szociális bérlakás Egyéb 54 db (Forrás: KSH népszámlálás 2001) A lakások többsége 1970 és 1990 között épült, ami minden bizonnyal összefüggésben áll az ebben az időszakban gyakori lakásépítési támogatások nyújtásával. Az épületek nagy része jó állapotban van, lakóik megfelelő anyagi színvonala biztosítja hosszú távú fenntartásukat. A rendszerváltás óta továbbra is épülnek társasházak főleg a Balaton partján. 14. oldal

Táblázat 7. INFRASTRUKTURA SIÓFOKON 1. Lakhatás Lakásállomány (db) 9620 db Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 9 % Önkormányzati bérlakások száma 57 db ebből szociális bérlakások száma 57 db 2. Infrastruktúra Vezetékes vízhálózat %-ban 99 % Csatornázottság %-ban 81 % Szilárd burkolatú út %-ban 87 % Szegregátum/ok száma Nincs (Forrás: KSH népszámlálás 2001) Siófok Városban 9620 db lakás található, ebből mindössze 9 %, amely alacsony komfort fokozattal rendelkezik. A településen szegregátum nem található. A településen a közművekkel való ellátottsága, valamint tömegközlekedéssel való megközelíthetősége kiemelkedő. A hasznosítási javaslatban meg kell határozni: az újonnan épülő, valamint a várhatóan megüresedő bérlakások számát, bírósági ítéletek, hatósági határozatok végrehajtására biztosított bérlakások számát, szociális helyzet alapján bérbe adható bérlakások számát, a nem szociális bérlakásként bérbe adható bérlakások számát, a közérdekű feladatok megoldása érdekében szükséges bérlakások számát, a városrendezési célok megvalósításához szükséges bérlakások számát. A családok szociális helyzetének romlásával egyre nagyobb igény mutatkozik az önkormányzati bérlakások bérletére. Az önkormányzati bérlakás állomány száma ugyanakkor az elmúlt évek során nem változott, sőt az állagromlás miatt inkább csökkenő tendenciát mutat, mert a leromlott műszaki állapot miatt néhány ingatlan lebontásra került. Ezen kívül nagy igény mutatkozik a helyi Gondozási Központban történő elhelyezésre is, ahová azok a nyugdíjasok, illetve az öregségi nyugdíjkorhatárt elért személyek nyújthatnak be pályázatot, akik önmaguk ellátására képesek. Siófok Város Önkormányzata a helyi rendelet alapján az önkormányzat rendelkezésére álló anyagi eszközökből az arra rászoruló igényjogosultak számára lakásépítéshez, vásárláshoz, nem önkormányzati vagy állami tulajdonú családi ház vagy lakás bővítéséhez, tetőterének beépítéséhez, felújításához, korszerűsítéséhez, vis major kár elhárításához, komfort nélküli lakás komfortossá tételéhez, lakáscélú kölcsön törlesztő részleteinek megfizetéséhez vissza nem térítendő támogatást nyújthat. A vissza nem térítendő támogatás összege 200.000 Ft-ig terjedhet. Táblázat 8. A tervezett cél, tevékenység vagy feladat megnevezése A célok, feladatok és tevékenységek megvalósításának forrásigénye A tervezett tevékenység, feladat végrehajtásának tervezett ütemezése 15. oldal

A tervezett cél, tevékenység vagy feladat megnevezése A célok, feladatok és tevékenységek megvalósításának forrásigénye A tervezett tevékenység, feladat végrehajtásának tervezett ütemezése Helyi lakásépítési és 5.000.000,- Ft Határideje: folyamatos lakásvásárlási támogatás (Forrás, Siófok Város Önkormányzata költségvetése, 2011.) A fent megjelölt törvények és rendeletek alapján a Nemzeti Erőforrás Bizottság látja el, az önkormányzati bérlakások értékesítésével, a helyi támogatás visszafizetésével kapcsolatos végrehajtási ügyeket és az egyéb hozzájárulások (bejegyzés, törlés stb.) kiadásával kapcsolatos feladatokat is. Jelentős ügyfélforgalom tudható be a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I.31.) Korm. rendeletben meghatározott lakáscélú állami támogatás személyi feltételeinek meglétét igazoló jegyzői igazolás kiadása esetén, amelyhez a lakásépítési kedvezmény és a fiatalok otthonteremtési támogatásához kapcsolódó határozatok (felfüggesztés, átjegyzés, bejegyzés, visszafizetés) elkészítése, nyilvántartások vezetése és a jelentések megküldése is kapcsolódik. A fentiek alapján jól látható, hogy Siófok Város Önkormányzata minden korosztálynak és a különböző szociális helyzetben lévő kérelmezőmknek lehetőséget biztosít a lakhatás megoldására. 4.8. Hajléktalanokat segítő program A szociális törvény értelmében hajléktalannak minősül az, aki éjszakáit közterületen, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben tölti. A hajléktalanná válás okai meglehetősen sokszínűek: 1. Az esetek nagy részében kapcsolati konfliktusok (válás, élettársi kapcsolatok felbomlása, szülőkkel történő összeveszés, nyugdíjas magára maradása stb.) állnak a háttérben. Ehhez társul gyakran problémaként a függőséget kiváltó anyagok használata, a fizikális és mentális egészség romlása, valamint a bűnözés. 2. Az állami intézményekből való kikerülés (állami nevelés, pszichiátriai intézet, kórház, börtön, szociális otthon) is jelentősen növeli a hajléktalan emberek számát. 3. Növekszik a gazdasági okokból bekövetkező hajléktalanság aránya (munkanélküliség, önálló életkezdés és lakáshoz jutás nehézségei, tartós szegénység). A hajléktalanság bekövetkezésében központi jelentőségű tényező a lakástalanság. A rendszerváltás óta lezajlott lakásprivatizáció következtében szinte teljes egészében megszűntek az állami és önkormányzati olcsóbb lakások, albérletek, munkásszállók. Ennek következtében szinte kizárólag piaci alapon lehet lakáshoz, vagy bérlakáshoz jutni. E körülmények, valamint a közüzemi díjak folyamatos emelkedése egyfajta, a hajléktalanság irányába mutató lejtőt képeznek, elsősorban az alacsony jövedelmű esetleg munkanélküli, vagy más okból szociális segítségre szoruló családok, vagy egyének számára. Hajléktalanságot válthat ki az egyén vagy család életében az is, amikor váratlan krízishelyzet (betegség, életmódváltás, vállalkozás sikertelensége, elemi kár stb.) áll elő. A lakástalansággal, pontosabban a lakhatáshoz való jogokkal már az Alkotmánybíróság is foglalkozott. 2000-ben az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési biztosának közösen előterjesztett indítványa kifogásolta, hogy az állam nem tesz eleget az Alkotmány 15., 16., 17., valamint 70/E. -aiból fakadó jogalkotási feladatának. Az indítványozók véleménye az volt, hogy sem a szociális ellátásokról, sem a társadalombiztosításról szóló törvényi rendelkezések nem fedik 16. oldal

le teljes egészében a hivatkozott alkotmányjogi rendelkezésekből az államra háruló szabályozási kötelezettségeket, hiszen álláspontjuk szerint a szociális biztonsághoz való alapjognak a hajlékhoz (lakhatáshoz) való jog nélkülözhetetlen részét képezi, mert annak hiányában egyetlen szociális intézkedés sem érheti el célját. Az indítványozók szerint ebből következik, hogy az állam a lakhatáshoz való jog biztosítása tekintetében mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértést követ el. Az Alkotmánybíróság 42/2000. (XI.8.) számú határozatában megállapította, hogy az Alkotmány 70/E. (1) bekezdése szerinti szociális biztonsághoz való jog a szociális ellátások összessége által nyújtandó megélhetési minimum állami biztosítását tartalmazza. A megélhetési minimum garantálásából konkrétan meghatározott részjogok így a lakhatáshoz való jog -, mint alkotmányos alapjogok nem vezethetők le. E tekintetben az állam kötelezettsége és ebből következően felelőssége nem állapítható meg. Az Alkotmánybíróság határozata viszont azt jelenti, hogy az állam a hajléktalanok részére nem köteles lakást biztosítani, elég ha a szociális ellátórendszer fenntartásával orvosolja a problémát. Az állam, illetve általa az önkormányzatok részére előírt ellátások azonban a problémákat jelenleg nem tudják teljes mértékben megoldani. Ebből következően sajnos a hajléktalan ellátórendszer fejlesztése csak mint egy krízisállapot kezelése vihető tovább, de nem mint valaminek a megoldása. Magyarországon a hajléktalan emberek számát 30-35.000-re becsülik. Ehhez képest viszont az ország területén mindössze 8000 szálláshely működik, a nappali melegedőkben és a népkonyhákon pedig kb. 5000 személy kap naponta ellátást. A hajléktalan ellátást az állam folyamatosan fejleszteni próbálja. A fejlesztésen belül különös hangsúlyt kap az utcai szolgálatok és a nappali ellátások fejlesztése, a regionális diszpécser központok létrehozása, illetve a rehabilitáció és a munkaerő piaci reintegráció hatékonyságának növelése. Sajnos az ágazat finanszírozása sem állami, sem helyi szinten nem teszi lehetővé a hajléktalanság jelentős csökkentését. Nagyobb támogatásra lenne szükség ahhoz, hogy a hajléktalanokat segítő szervezetek az önálló életvitelre képes hajléktalan személyek számára lakhatási támogatást nyújtsanak, így férőhelyeket szabadítsanak fel és növeljék a hajléktalanságból kilábaló emberek számát. A fentiekből is látható, hogy a hajléktalansággal kapcsolatos problémák nem csak Siófokon, hanem az ország valamennyi nagyvárosában fellelhetőek. Valójában a hajléktalanokkal foglalkozó ágazat folyamatosan a helyzet javításán munkálkodik. Szükségesnek látszik egy szenvedélybetegek, vagy hajléktalanok otthonának létrehozása a városban A feladatokat átgondolva látható, hogy a problémamentes működés csak jelentős költségvetési kiadásokkal, vagy civil szervezet együttműködésével biztosítható. A jelenlegi jogszabályi rendelkezések szerint a segély folyósításával egyidejűleg annak feltételeként munkavégzési kötelezettséget előírni nem lehet. Munkavégzési lehetőség felajánlása és elfogadása esetén viszont munkabér kifizetése történik, de ebben az esetben is jogosult lehet a hajléktalan személy más, nem a munkanélküliséggel összefüggő egyéb támogatásra. A hajléktalanok munkavégzésre való ösztönzése egyéb más problémát is felvet. Statisztikailag kimutatható, hogy a hajléktalanok nagy többsége egészségi állapotából kifolyólag a munkavégzésre nem alkalmas. E mellett kényszeríteni senkit sem lehet a munkavégzésre. A közmunkaprogrammal kapcsolatos probléma az előzőekből következik. Egy közmunkaprogramba egyidejűleg legalább 100 főt kell bevonni, ez viszont a hajléktalanok tekintetében lehetetlen. Sajnos nem csak a hajléktalanok, de a rendszeres szociális segélyben részesülők között is nehezen található 100 fő, aki alkalmas a munkavégzésre és nem került még bevonásra az önkormányzat által biztosított közcélú munkába. Amennyiben nem találunk elegendő számú hajléktalan személyt a munkavégzésre, a 17. oldal

fentihez hasonló helyzet alakul ki a védő munkahelyek létrehozásával is. A hajléktalanok foglalkoztatását nagy valószínűséggel csak rehabilitációs céllal lehet elképzelni, ehhez viszont megfelelő szintű háttérintézmények kellenek. A lakhatás feltételeinek fejlesztése járható út lehet, ehhez viszont megfelelő szintű állami támogatás szükséges. A probléma abból adódik, hogy a hajlékhoz jutást, csak abban az esetben lehet elérni, ha a hajléktalan munkajövedelmet szerez, mivel a megélhetéshez és a lakhatási feltételek biztosításához anyagi forrással kell rendelkeznie. Ebből adódik az, hogy a hajléktalanoknál szükség van egy generációváltásra ahhoz, hogy elérjük: nagy részüknek legyen munkája, vagy valamilyen szintű ellátása. Ez esetben megfelelő bérlakás programmal, albérleti támogatással a hajléktalanok kigondozhatóak lennének. Ilyen programok megvalósításához azonban jelentős anyagi források szükségesek, de eredményesebb lehet a korábban felvetetteknél. A hajléktalansággal foglalkozó szervezetek jelenleg is kapcsolatban állnak egymással. A többi szereplővel, pl. közterület-felügyelet, polgárőrség, rendőrség az együttműködést szorosabbra lehet fűzni, és fejleszteni kell a munkakapcsolatot. Az intézmény egyébként az ellátás során több más civil szervezettel is együttműködik. A hajléktalanná válás egy folyamat, amely során az ember lépésről lépésre elszakad az emberi közösségtől, ezért nem csak magával a kialakult hajléktalansággal, hanem a még lakással rendelkező, de családi krízisben levő személyekkel és családokkal is foglalkozni kell. Erre hivatottak az intézmény családsegítő szolgálatai, a gyermekjóléti szolgálat és olykor bekapcsolható a munkába az idősgondozó szolgálat is. Fontos tehát a prevenció, hogy a családi kríziseket követően a család egyes tagjai ne váljanak hajléktalanná. Fontos azonban, és sokszor életmentő feladat a kialakult hajléktalanság kezelése, melyhez nem csak a hajléktalan ellátás fejlesztése szükséges. Nagy jelentőséggel bír, hogy egy társadalom miként viszonyul az elesettekhez. Jelen helyzetben az a tapasztalat, hogy a társadalom viselkedése nagymértékben kirekesztő, illetve megbélyegző. Különböző ismeretterjesztő anyagokkal ezen a beállítottságon nem rövid idő alatt változtatni lehet. Siófok Városban a hajléktalanok igénybe vehetik a népkonyhát, nappali melegedőt és éjjeli menedékhelyet, mely Siófokon a Bajcsy-Zsilinszky u. 24. szám alatti ingatlanban található. Hosszú távú programként jeleníthető meg a lakhatási feltételek javítása. Ma már tudható, hogy a hajléktalanságot nem lehet egyszerűen a lakásrendszer működési hiányosságaira visszavezetni, és a kivezető úthoz is több kell, mint a lakásügyi lépések megtétele. A lakhatás biztonsága vagy bizonytalansága illetve a lakhatáshoz jutás lehetőségei, esélyei azonban fontos szerepet játszanak abban, hogy egy krízishelyzet hajléktalansághoz vezet-e, s ha valaki ilyen helyzetbe sodródott, akkor onnan vissza tud-e kapaszkodni. Mindenesetre meg kell próbálni a rendszeres jövedelemmel rendelkező hajléktalanokat szociális bérlakáshoz juttatni amely nem könnyű, hiszen ebből igen kevés van -, illetve valamilyen nagyobb összegű lakbértámogatással albérletben elhelyezni. Természetesen a személy sorsának nyomon követése ezekben az esetekben kötelező, kontrollálni kell, hogy valóban képes-e a saját lábán megállni. Ehhez a támogatási rendszerhez viszont egy komplex programra és esetleg rendeleti szabályozásra van szükség. Ugyancsak hosszú távú programként jeleníthető meg a munkához jutás segítése, mely alapfeltétele annak, hogy valaki lakhatási lehetőséghez jusson. Ez viszont csakis azok esetében lehetséges, akik fiatalok és a hajléktalan lét még nem kezdte ki egészségüket. Sajnos olyan hajléktalanok is vannak, akik koruk, egészségi állapotuk miatt már nem képesek arra, hogy akár segítséggel is az önálló létet önmaguk részére biztosítani tudják. Az ő részükre nem marad más megoldás, mint az intézményes ellátás, melyhez azonban az 18. oldal

átmeneti elhelyezés és a nappali ellátás már nem elegendő. Jelenleg teljes mértékben hiányoznak azok az intézmény típusok, ahol beteg, idős hajléktalanok komplex ellátását lehetne biztosítani. Ilyen intézmény pl. a hajléktalanok otthona, melyet elsősorban a megyei önkormányzatoknak kell működtetniük. Ilyen intézménytípust a megyei jogú város is működtethet, ha úgy ítéli meg, hogy az ellátotti igényeket tekintve arra szüksége van. A beruházási költség, valamint az éves fenntartási költség igen jelentős. Tudomásul kell venni azonban, hogy ha nem is katasztrofális tömegben, de a nálunk fejlettebb nyugat-európai országokban is sok ember nélkülözi az otthon biztonságát. A segítség formái viszont sok országban változatosak. Például Ausztriában, Svédországban a kiépített jóléti rendszer miatt elvétve kerülhet valaki ilyen helyzetbe, máshol foglalkoztatási, lakáspolitikai, egészségügyi rehabilitációs programokkal próbálják kezelni a hajléktalanság különböző megjelenési formáit. Ebből viszont az is látható, hogy elsősorban állami szinten, állami intézkedésekkel és állami támogatással lehet a problémákat kezelni. 4.9. Oktatás Siófok Város Önkormányzata, mint fenntartó, 2008. július 1-el létrehozta a Siófoki Integrált Oktatási Központot (a továbbiakban: SIOK). Az intézményhez bölcsőde, óvodák, a siófoki és kistérségi általános iskolák, Alapfokú Művészeti Iskola, középiskolai kollégium, Módszertani Központ, Gyermekjóléti Szolgálat és Ifjúságvédelmi Központ tartozik. A 18 intézmény élén főigazgató áll egy főigazgató helyettessel. A tagintézmények szakmailag egymástól függetlenül, önállóan működnek, a gazdasági feladatokat Siófok Város Polgármesteri Hivatala látja el. Táblázat 9. Feladatellátási hely megnevezése (Forrás: SIOK közoktatási esélyegyenlőségi program 2011) 4.9.1. Óvodák Funkció Főállású pedagógusok létszáma Gyermekek, tanulók száma HH gyermekek, tanulók száma HH gyermekek, tanulók % HHH gyermekek, tanulók száma HHH gyermekek, tanulók % SNI gyermekek, tanulók száma SNI gyermekek, tanulók % SIOK Katicabogár Óvoda óvodai nevelés 28 183 39 21,31% 1 0,55% 2 1,09% SIOK Micimackó és Napraforgó 25 143 9 0 1 6,29% 0,00% Óvoda óvodai nevelés 0,70% SIOK Pillangó Óvoda óvodai nevelés 15 172 70 40,70% 12 6,98% 1 0,58% SIOK Pöttyös Óvoda óvodai nevelés 26 215 51 23,72% 10 4,65% IOK Nyitnikék Óvoda és Bölcsőde óvodai nevelés 28 100 31 31,00% 12 12,00% SIOK Vak Bottyán János Általános 49 605 101 16 4 Iskola 16,69% 2,64% általános iskola 0,66%. SIOK Széchenyi István Általános 39 433 125 38 5 Iskola 28,87% 8,78% általános iskola 1,15% SIOK Somogyi József Általános 28 218 98 38 4 Iskola általános iskola 44,95% 17,43% 1,83% IOK Beszédes József Általános 46 564 138 34 60 Iskola 24,47% 6,03% általános iskola 10,64% Somogy Megyei Önkormányzat 44 524 28 0 0 5,34% 0,00% Perczel Mór Gimnáziuma középfokú oktatás 0,00% Somogyi Térségi Integrált 310 4749 1247 163 171 Szakképző Központ Középiskola, 3,43% 3,60% 0,00% Szakiskola és Kollégium középfokú oktatás és szakképző ebből Somogyi TISZK Baross Gábor 39 592 110 15 15 Közép- és Szakiskola (8600 Siófok, 2,53% 2,53% 0,00% Bakony u. 2.) középfokú oktatás és szakképző Somogyi TISZK Közép- és 50 976 170 22 8 Szakiskola Krúdy Gyula Tagintézménye (8600 Siófok, Koch 2,25% 0,82% 0,00% R. u. 8.) középfokú oktatás és szakképző Siófokon 5 tagintézmény van, a többi társult településen 1-1. Siófokon összesen 10 feladat ellátási hely van, de ezek közül egy a Bölcsőde épülete, ezért nem számoltuk az óvodai telephelyek közé. Az intézményi 1025 óvodai férőhely a nevelési év végéig teljesen fel lesz töltve, a beíratott gyermekek száma 1117 fő, a kihasználtság a SIOK óvodáiban 19. oldal

108,98 %, ebből Siófokon 850 férőhely van, a beíratott gyermekek száma 914 fő. Az siófoki óvodák kihasználtsága 107,53 %-os. Legalacsonyabb a kihasználtság Balatonendréden, ahol 86%, míg a legmagasabb aránnyal Siófok működik. A Nyitnikék Óvoda és Bölcsőde egyik telephelyén a 60 fő férőhelyes bölcsőde működik. A siófoki óvodák kihasználtsága nem tér el egymástól jelentősen, de az egyenletes elosztásra főleg a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek tekintetében törekszünk a jövőben. A kiemelt célcsoportra vonatkozó adatok pontatlanok és hiányosak. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek felmérése nem teljes körű, ezért a SIOK egy munkacsoportot és központi adatbázist hoz létre a hiánytalan adatgyűjtés és a naprakész adatnyilvántartás érdekében. Az Ádándi óvodában bevezették az IPR - t és a többi óvodában is előkészületeket tesznek az IPR megismerésére és lehetőség szerinti bevezetésére. Módszertani képzettség: 83 főből 7 fő hatékony együttnevelés (Ádánd) 2 fő drámapedagógia ( Siófok - Nyitnikék Óvoda). A SIOK 8 óvodájába összesen 968 gyermek jár, közöttük 284 fő (29,33%) hátrányos helyzetű. Az óvodás gyermekek között 61 fő (6,30%) a halmozottan hátrányos helyzetűek aránya. Sajátos nevelési igényű kisgyermek a rendelkezésre álló adatok alapján az óvodákban 7 fő (0,72%). Az általános iskolás korra a speciális gondoskodást igénylők száma megsokszorozódik 92 fő lesz. Arányuk az összlétszámhoz képest 4,14%. Ez annak tudható be, hogy a városban a Beszédes J. Általános Iskolában Speciális Tagozat működik, ahová a beiskolázási területen kívülről is járnak gyermekek. (57 gyermekből 37 bejáró) SIOK Katicabogár Óvoda - A SIOK Katicabogár Óvoda a Foki hegyen található. Két épületben, nyolc csoporttal működik. Nagy területű udvarrészeink nagyszerű mozgáslehetőséget biztosítanak óvodásaink számára. Csoportszobáink jól felszereltek, barátságosak, otthonosak. Nevelőmunkánkban kiemelt helyet foglal el az egészséges életmód, életszemlélet kialakítása valamint a környezet megismerése, védelme. A folyamatos napirend kialakításával tágabb lehetőséget biztosítunk óvodás gyermekeinknek az egyéni és életkori sajátosságaik, szükségleteik figyelembevételével. SIOK Micimackó és Napraforgó Óvoda - A Micimackó és Napraforgó Óvoda a város központjában családi házas környezetben található. Az ide járó gyermekek szülei nagy százalékban plusz munka vállalásával igyekeznek biztos anyagi hátterüket megteremteni. Ebből adódóan fáradtak, türelmetlenek, kevés időt töltenek gyermekeikkel. Pedagógiai feladataink közül ezért kiemelt hangsúlyt fektetünk az érzelmi biztonság megteremtésére, a szociális élmények megélésére és a képességek kibontakoztatására. SIOK Pillangó Óvoda - A Siófoki Pillangó Napközi Otthonos Óvoda Kiliti városrészben, kertvárosi környezetben, egymástól viszonylag távol két épületben látja el feladatát. Az óvodába járó gyermekek szociokulturális háttere sokszínű képet mutat; elmondható, hogy viszonylag magas a hátrányos helyzetű gyermekek, családok száma (33,67%). Az utóbbi években történő gazdasági változások hatása (pl. munkanélküliség) is érezhető; sok az ingerszegény családi környezetből érkező gyermek. Mindezek miatt gyermekek esélyteremtését, sokoldalú, harmonikus személyiségfejlesztését tartjuk elsődlegesnek. A fentiekhez hozzájárul óvodánk személyi, tárgyi és pedagógiai feltételrendszere, mely megfelelő alapot szolgál a mindennapok gyakorlatának, nevelőmunkánknak. SIOK Pöttyös Óvoda - Az intézmény egy 30 és egy 35 éves óvodát egyesít. Jelenleg 8 csoporttal működik, melyekben azonos vagy hasonló korú gyermekek szerveződnek. Az óvodák zöldövezeti környezetben találhatók, tágas, gazdag növényvilágú, mozgásfejlesztő eszközökkel bőven ellátott óvodakertjeire különösen büszkék. A nevelőközösségek családias, biztonságot adó, barátságos légkörben, nagyon jó tárgyi feltételek segítségével, magas szintű szakmai tudás és gyermekszeretet birtokában végzik munkájukat. Az óvoda nevelőmunkája épít a gyermekek természetes kíváncsiságára, aktivitására, kreativitására, önálló egyedi 20. oldal