Dr. G. Tóth Károly, STRATOSZ

TÉNYFELTÁRÓ TANULMÁNY a Postai és távközlési (az infokommunikációs) ÁGAZAT szervezettségéről (ÁGAZATI TANULMÁNY) A BÍRÁLÓ BIZOTTSÁG SZEMPONTJAI SZERINT ÁTDOLGOZOTT, ÉS KIEGÉSZÍTETT VÁLTOZAT A munkavállalói és a munkaadói oldal által készített TÉNYFELTÁRÓ-TANULMÁNY-ok alapján összeállította: Dr. G. Tóth Károly, STRATOSZ Budapest, 2002-04-16 1

Bevezető 1. Összefoglaló az infokommunikációs szektor munkaadóinak szervezettségéről Bevezető 1.1. Az infokommunikáció területén működő vállalatok 1.2. Az infokommunikációs ágazat struktúrája 1.3. Az ágazat tulajdoni arányainak alakulása 1.4. Az infokommunikáció területén működő munkaadói szövetségek 1.5. Az ágazat, nemzeti szintű munkaadói szövetségei 1.6. Az infokommunikációs szakterület munkaadói szövetségeinek kapcsolatai 1.7. Az infokommunikációs szektor lehetséges szerepe a Társadalmi Párbeszédben, munkaadói szempontok szerint 1.8. Az infokommunikációs szektor lehetséges szerepe az EU szintű Társadalmi Párbeszédben, munkaadói szempontok szerint 2. Összefoglaló az infokommunikációs szektor munkavállalóinak szervezettségéről Bevezető 2.1 A szociális párbeszéd további formái, munkavállalói szempontból 2.2. Participációs intézmények az ágazatban 2.3. Az Infokommunikációs szektor munkavállalói oldalának lehetséges részvétele az európai szociális párbeszédben Ágazati összefoglaló 2

MELLÉKLETEK BEVEZETŐ AZ ÁGAZAT ÖSSZEFOGLALÓ, FŐBB ADATAI 1. Az ágazat intézményi szereplői 2. Az ágazat tulajdoni arányainak alakulása Külföldi tőke aránya Távközlés alágazatai AZ ÁGAZAT GAZDASÁGI ÉS SZAKSZERVEZETI SZERVEZETEINEK RÉSZLETES ADATAI 1. Az ágazat főbb érdekképviseleti szövetségei és munkavállalói szervezetei 2. Az ágazat szervezeteinek főbb adatai 3. Az ágazatban tapasztalható Kollektív alku jellemzői 4. A helyi kollektív szerződések és munkaügyi kapcsolatokat áttekintése 5. A Társadalmi Párbeszéd további, kezdetleges formái 6. Participációs intézmények az ágazatban 3

BEVEZETŐ A munkavállalói és munkaadói oldalak által készített TÉNYFELTÁRÓ TANULMÁNY-ok alapján ebben a tanulmányban foglaljuk össze az infokommunikációs szektor jelenlegi szervezettségét. Az EU szektorális Társadalmi Párbeszéd szektorainak felsorolásában szereplő távközlés, informatika, posta és média területek a technológiai fejlődés eredményeként olyan mértékben integrálódtak, hogy a továbbiakban ezt a szektort INFOKOMMUNIKÁCIÓS SZEKTORNAK célszerű nevezni. A jelen felmérő tanulmányban ezt az elnevezést alkalmazzuk. A magyar infokommunikációs szektor részterületei, a világ más országainak szektoraihoz hasonlóan olyan gyorsan fejlődnek, hogy egy-két kivételtől eltekintve, hosszú távú szövetségi tevékenységükről nem beszélhetünk. A helyzetfelmérő tanulmányban összefoglaljuk a feltárt munkaadói, és szakszervezeti, munkavállalói szakmai szövetségek és a szakágazatba tartozó, de szövetségbe nem tömörült vállalatok, szakszervezetek és munkás tanácsok szerepét, hazai és nemzetközi kapcsolataikat, általános szervezettségüket. A helyzetfelmérő tanulmányok ismertetését a munkaadói oldal tanulmányával kezdjük, hogy először az ágazat vállalati struktúrájával ismerkedjünk meg, hogy ehhez igazítva tanulmányozhassuk a munkavállalói szövetségek szerveződését. Ugyanakkor az ágazat részletes, számszerű adatait, helytakarékossági, és áttekinthetőségi szempontok miatt a MELLÉKLETBEN soroljuk fel. A helyzetfelmérő tanulmány alapján elmondható, hogy a posta, a távközlés és az informatika területén megtalálhatók azok a kiindulási pontnak tekinthető munkaadói, és munkavállalói szervezetek, melyek célszerű tömörülésével a szakágazati Társadalmi Párbeszéd fóruma megszervezhető. 4

1. Összefoglaló az infokommunikációs szektor munkaadóinak szervezettségéről BEVEZETŐ Az EU szektorális Társadalmi Párbeszéd szektorainak felsorolásában szereplő távközlés, informatika, posta és média területek a technológiai fejlődés eredményeként olyan mértékben integrálódtak, hogy a továbbiakban ezt a szektort INFOKOMMUNIKÁCIÓS SZEKTORNAK célszerű nevezni. A jelen felmérő tanulmányban ezt az elnevezést alkalmazzuk. A magyar infokommunikációs szektor részterületei, a világ más országainak szektoraihoz hasonlóan olyan gyorsan fejlődnek, hogy egy-két kivételtől eltekintve, hosszú távú szövetségi tevékenységükről nem beszélhetünk. A helyzetfelmérő tanulmányban összefoglaljuk a feltárt munkaadó szakmai szövetségek és a szakágazatba tartozó, de szövetségbe nem tömörült vállalatok munkaadói szerepét, hazai és nemzetközi kapcsolataikat, általános szervezettségüket. A helyzetfelmérő tanulmány alapján elmondható, hogy a távközlés és az informatika területén megtalálhatók azok a kiindulási pontnak tekinthető munkaadói szervezetek, melyek célszerű tömörülésével a szakágazati munkaadói oldal megszervezhető. A munkavállalói oldal létrehozásához, minden valószínűség szerint arra lesz szükség, hogy a többé-kevésbé egyszerű tömörüléssel létrehozható munkaadói oldallal történő együttműködéssel fel kell kutatni a szakágazati jelentősebb munkavállalói szervezeteket, és segíteni kell őket abban, hogy megalakítsák szakágazati képviseletüket. Ilyen módon az infokommunikációs szakágazati Társadalmi Párbeszéd fóruma létrehozható. 5

1.1 Az infokommunikáció területén működő vállalatok Az Infokommunikációs területen, a KHS szerint több mint 10000 társág, vállalat, intézmény működik, melyek felsorolása meghaladja e tanulmány kereteit, ezért közül példaként néhány, meghatározó társaságot és vállalkozást itt felsorolunk, arra törekedve, hogy minden álágazatból legalább 2-3 vállalat, intézmény szerepeljen. a Magyar Posta RT (MP RT), a MATÁV RT, a MATÁVCOM RT, PANNON Rt, VODAFON Rt, VIVENDI Rt, Déltáv Rt Pantel Rt Novacom az Antenna Hungária RT, a Hírközlési Felügyelet, a Duna Televízió RT, a Magyar Televízió RT, Magyar Rádió Rt Alcatel Hungary Rt Ericsson Hungary Rt 6

Siemens Rt Compaq Computer Hungary Synergon Information Systems Rt Az ágazathoz tartozónak tekinthetők a számos kisebb, nagyobb távközlési, informatikai vállalatok, a rádió és televízió stúdiók, és ide kell sorolni, a döntően középfokú végzettségű munkaerőt képző intézeteket, szakközépiskolákat. Az ágazatban működő több mint tízezer vállalat felsorolása meghaladja ugyan e tanulmány kereteit, de a címjegyzék tételesen megtalálható a cégbírósági jegyzékben. Az ágazatban foglalkoztatottak létszáma több mint fél millió, ami igen rangos helyet jelent az ágazatok sorában. AZ ÁGAZAT ÖSSZEFOGLALÓ, FŐBB ADATAI 1. Az ágazat intézményi szereplői (db): (forrás: Központi Statisztikai Hivatal) AZ ÁGAZAT GAZDASÁGI SZERVEZETEINEK MEGOSZLÁSA Posta alágazat Távközlés alágazat Informatika alágazat Média alágazat Nyomtatott sajtó Elektronikus sajtó 1 176 854 20 654 2 453 2 059 7

1.2. Az infokommunikációs ágazat struktúrája Az ágazat struktúráját vizsgálva beszélhetünk egy vertikális, alágazati struktúráról, és egy horizontális tevékenységi struktúráról. Az ágazat vertikális struktúrája, lényegében négy nagy szakterületet, alágazatot ölel fel: Távközlés Számítástechnika, informatika Média Posta Az ágazat horizontális struktúrája kettő elemet tartalmaz: Szolgáltatók Gyártók Az ágazat horizontális struktúrájában, külön említést érdemel a közszolgálati jelleg, hisz a vállaltok jelentős része ezen a területen dolgozik. A nagy távközlési és Internet szolgáltatók igen jelentős szerepet töltenek be a nemzetgazdaság fejlesztésében és működtetésében. A napjainkban kialakuló e- gazdaság alapjait ezek a társaságok képezik, és ezek terjesztik az elektronikus kultúrát a legintenzívebben. A gyártók tekintetében a Magyarországon működő multinacionális vállalatokat kell megemlíteni, melyek igen jelentősen járulnak hozzá a nemzetgazdasági mutatók javulásához. Ezek a gyártó vállaltok számos fejlesztő bázist hoztak létre, foglalkoztatva a magyar műszaki értelmiséget, fejlesztőket. A távközlés és a számítástechnika nemzetgazdasági tekintetben is jelentős súlyt képvisel, míg a média és a posta szerepe inkább, mint közszolgáltató ágazat jelentős. érők. Számos multinacionális vállalat mellett megtalálhatók a kis- és közepes méretű, teljesen magán tulajdonú vállalatok is. A Magyar Posta teljesen állami tulajdonban van, bár néhány leányvállalatában más tulajdon viszonyok is megtalálhatók. A Magyar Posta mérete tekintetében a 8

nagy vállaltok közé sorolható, akár árbevétel, akár foglalkoztatottainak száma tekintetében. A Posta jellegzetesen egyedük álló jellegű vállalat, hisz hozzá hasonló más jentős szolgáltató Magyarországon nincsen. A média területén működő legnagyobb társaságok között megtalálhatók a teljesen állami tulajdonú, és a teljesen magán tulajdonú társaságok egyaránt. A nagy társaságok mellett számos kis- és közepes társaság is működik a magyar média szolgáltatók területén. Az ágazat a nemzetgazdaság egyik húzó ágazata és termelési értékében is a legnagyobbak közé tartozik, ami elsősorban a távközlés teljesítményéből származik. Az ágazat már ma is erősen Eu orientált, hisz a távközlés határokon átívelő szolgáltatásokat nyújt, így meg kell felelnie az EU elvárásoknak. Az ágazat további részletes, számszerű adatait, helytakarékossági, és áttekinthetőségi szempontok miatt a MELLÉKLETBEN soroljuk fel. 1.3. Az ágazat tulajdoni arányainak alakulása A távközlés társaságok tulajdonviszonyai nagyon vegyesek, de többnyire, többségi külföldi tőkerésszel működnek. A számítástechnikai és informatikai társaságok, vállalati méret nagysága és tulajdonviszonyai is jelentősen elérők. Számos multinacionális vállalat mellett megtalálhatók a kis- és közepes méretű, teljesen magán tulajdonú vállalatok is. A Magyar Posta teljesen állami tulajdonban van, bár néhány leányvállalatában más tulajdon viszonyok is megtalálhatók. A Magyar Posta mérete tekintetében a nagy vállaltok közé sorolható, akár árbevétel, akár foglalkoztatottainak száma tekintetében. A Posta jellegzetesen egyedük álló jellegű vállalat, hisz hozzá hasonló más jentős szolgáltató Magyarországon nincsen. A média területén működő legnagyobb társaságok között megtalálhatók a teljesen állami tulajdonú, és a teljesen magán tulajdonú társaságok egyaránt. A nagy társaságok mellett számos kis- és közepes társaság is működik a magyar média szolgáltatók területén. A privatizáció helyzete alágazatonként más és más képet mutat. A hírközlés, a távközlés, az informatika és a média területén lényegében lezajlott, a posta területén a folyamat most zajlik. 9

Külföldi tőke aránya: A külföldi tőke, illetve vállalkozások aránya az ágazaton belül megközelítőleg 65 %. Távközlési alágazat: A távközlési alágazat legjelentősebb szereplője a MATÁV Rt többségi tulajdonosa a MagyarCom amely a Deutshe Telekom AG kizárólagos tulajdonában van. A távközlési piac liberalizációja az eddigi lehetőségeknél többet kínál majd az alágazat már eddig is jelentős nevet szerzett vállalatainak, mint a Vivendi (több regionális szolgáltatót vásárolt föl), a PanTel (stratégiai szövetséget kötött a Matáv-val), de még hosszú ideig jelentős Matáv dominanciára lehet számítani. Ezzel együtt, mint fentebb már szó esett róla, a meglehetősen nagy létszámmal működő Matáv Rt. jelentős leépítésekre kényszerül majd. 10

1.4. Az infokommunikáció területén működő munkaadói szövetségek Az Infokommunikációs területen számos munkaadói szövetség működők, melyek közül a jelentősebb szövetségek az alábbiak: a Távközlési Érdekegyeztető Fórum, az Informatikai Érdekegyeztető Fórum, a Számítástechnikai, informatikai Vállalatok Szövetsége, a Magyar Informatikai és Elektronikai Szövetség, a METESZ keretén belül működő kisebb érdekképviseleti szervezetek. 11

Nem tekinthetők ugyan munkaadói szövetségnek, de a tovbábi szervezési munkánál figyelembe kell venni a Infókommunikációs Tudományos egyesületet és a Mérnök Minősítő Bizottságot, mint érdekképviseleti szervezetet. Az említett szövetségek mellett meg kell még említeni a Magyar Postát és a magyar rádiós és televíziós vállalatokat, mint olyanokat, melyek területén sajátságos szövetségek működnek és részei lehetnek egy új szakágazati munkaadói szövetségnek, vagy valamilyen szövetséghez hasonló funkciójú tömörülésnek, de jelenleg nem tartoznak egyik nagyobb szövetségbe sem. Az ágazatban működő szövetségek száma 30-40 re tehető, de ezek jelentős része nagyon kicsi és működése időszakos és szűk területre korlátozódik. A TÉF és IÉF működését a távközlésről szóló törvény szabályozza és legfőbb feladatuknak a szakterület törvényi szabályozásában való részvételt, tekintik. A TÉF igen jelentős szerepet játszott a távközlési ágazat privatizációjában és törvényalkotásába. A TÉF tagvállalatainak küldöttei szervezett munka formájában rendszeren figyelemmel kísérik az ágazat fejlődését, szabályozási kérdéseit. A szervezet tevékenysége alapvetően gazdasági és szabályozási kérdésekre összpontosít, de gyakran foglalkozik tipikus érdekképviseleti és érdekvédelmi kérdésekkel is. Az új egységes távközlési törvény már nem biztosít a számára olyan egyeztetési jogokat és anyagi támogatást, mint a korábbi törvény. A TÉF ebben az új helyzetében keresi a helyét és szerepét, de egyúttal szembe kell néznie azzal a ténnyel, hogy újabb hasonló jellegű, alternatív szövetség létrehozását latolgatja néhány távközlési vállalat és intézmény. Az IÉF szerepe és sorsa nagyon hasonló a TÉF hez, hisz működését a régi távközlési törvény alapozta meg, de az új egységes távközlési törvény már nem biztosítja ezeket a szerepeket és az anyagi támogatást is gyakorlatilag megvonta a szervezettől. Az SZVSZ és MEISZ a társadalmi Szervezetekről szóló törvénynek megfelelően alakultak meg és alapvető céljuk a szakmai érdekek egyeztetés és képviselete. A MEISZ átfogó modón tömöríti a laknagyobb távközlési és informatikai vállaltokat és intézeteket. A szövetség alapvetően tagvállalati részvételével konferenciák szervezését, vásárok és kiállításokon történő részvétel szervezésével és új törvények, szabályzatok véleményezésével foglalkozik. A szövetség több kísérletet tett vállalti prospektusok összeállításával, de kiugró eredményt ezen a téren, ez ideig nem sikerült elérni. A MEISZ jelenleg megújuló fázisban van, amit az is bizonyít, hogy éppen most kezdtem meg területi szerveinek megszervezését, amihez egy területi rendezvény sorozatot kezdett el. 12

Az SZVSZ, amit újabban IVSZ -nek is neveznek, mint Informatikai Vállaltok Szövetségét, igen nagyszámú számítástechnikai és informatikai vállalatot, társaságot tekinthet tagjának. A szövetségnek híres nagy konferencia jellegű rendezvényei vannak, melyeken nagy számban vesznek részt tagvállalati és más vállaltok is. Tevékenységükkel jelentősen hozzájárultak a magyar számítástechnikai vállalkozások elterjedéséhez segítve megalakulásukat és működésüket. Ez a négy, nagy szakmai szövetség lényegében képviseli a teljes magyar távközlési és informatikai munkaadókat, tehát a hozzájuk csatlakozó vállalatokkal együtt infokommunikációs szektornak nevezhetjük. 1.5. Az ágazat, nemzeti szintű munkaadói szövetségei MMNSZ (Magyar Munkaadói Szervezetek Nemzetközi Együttműködési Szövetsége) A magyar munkaadók átfogó, országos csúcsszövetsége, amely célul tűzi ki tagszervezeteinek az Európai Unióval, illetve az ahhoz kapcsolódó szociális partneri intézményekkel, valamint az európai és egyéb nemzetközi gazdasági és munkaadói szervezetekkel fennálló többoldalú kapcsolatainak összehangolását azért, hogy a hazai munkaadói érdekképviseleti szervezetek nemzetközi kapcsolataikban egyeztetett álláspontot képviseljenek és közösen lépjenek fel. A magyar gazdaság versenyképességének javítása érdekében a szövetség elősegíti Magyarország euroatlanti integrációjának megvalósítását. Az MMNSZ arra törekszik, hogy az EU-val folytatott csatlakozási tárgyalásokon a magyar munkaadók és a magyar gazdaság érdekei megfelelően érvényesüljenek. Az MMNSZ kapcsolatot tart fenn valamennyi, az Európai Unióhoz való csatlakozásban érintett törvényhozó, közigazgatási szervezettel és az európai államok magyarországi külképviseleteivel és elsősorban nemzetközi kapcsolatrendszerén keresztül elősegíti tagjai megfelelő tájékoztatását az Európai Unióról. Kapcsolatot tart fenn továbbá a nemzetközi gazdasági és munkaügyi szervezetekkel, a nemzeti és nemzetközi munkaadói, gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel és lehetőség szerint közreműködik azok munkájában. Tagszervezetei felhatalmazása alapján az MMNSZ képviseli azokat nemzetközi szakmai és munkaügyi fórumokon, rendezvényeken, a vele kapcsolatban álló nemzetközi szervezetek tevékenységéről, dokumentumairól tagjai részére és harmadik személyek számára rendszeres információkat szolgáltat. Az MMNSZ tagjai részére konferenciákat, szemináriumokat, oktatási 13

programokat szervez a vele kapcsolatban álló nemzetközi szervezetek közreműködésével. VOSZ (Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége) 270 postai, távközlési, informatikai cég tagja, az ágazatban működő cégek 3 %-a. A foglalkoztatottak létszáma ezekben kb. 2 000 fő. A VOSZ, a többi munkaadó szövetséggel együtt részt vesz az Országos Munkaügyi Tanács (OMT), a Gazdasági Tanács, Közszolgáltató Vállalatok Nemzetközi Szövetségének (International Labour Organisation /CEEP/), Magyar Munkaadói Szervezetek Nemzetközi Együttműködési Szövetségének (MNNSZ), OECD országok Ipari és Üzleti Tanácsadói Bizottsága (BIAC), illetve az Európai Ipari és Munkaadói Szövetségek Úniójának (UNICE) tevékenységében. STRATOSZ (Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége) - hoz tartozik az ország 250 vállalata, a foglalkoztatottak létszáma meghaladja a 750 000 főt, az ágazatban jelenlevő gazdálkodó szervezetek közül. A STRATOSZ teljes jogú tagja az Országos Munkaügyi Tanácsnak (OMT), a Gazdasági Tanácsnak. A STRATOSZ az érdekegyeztetés teljes jogú tagjává válása óta rendszeresen részt vesz és sok tekintetben kezdeményező szerepet vállal nem csak a munkaadói oldal, hanem annak szakbizottságainak munkájában is. A STRATOSZ jelentős nemzetközi tapasztalatai alapján felismerve, hogy a munkaadói szövetségeknek az európai integráció során jelentős további tömörülésen kell átesniük, 2000-ben együttműködési megállapodást kötött a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségével (VOSZ), melynek értelmében a két munkaadói szövetség kölcsönösen belépett egymás szervezetébe és tagként részt vesznek egymás munkájában. Az együttműködés első eredményeként közös székhely alakult ki, és napi egyeztetés folyik a közös fellépés érdekében az érdekképviselet minden területén. 2001-ben belépett a Szövetség tagjai közé a TÖOSZ és Kistelepülési Önkormányzatok Országos Érdekképviseleti Szövetsége is. A STRATOSZ társult tagja a Közszolgáltató Vállalatok Nemzetközi Szövetségének (International Labour Organisation /CEEP/). 14

A STRATOSZ, mint megfigyelő már több éve bekapcsolódott a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet munkájába, ahol alapvetően a munka világával kapcsolatos kérdések megoldásához lehet nemzetközi háttértámogatást kapni. A STRATOSZ aktív tagja a Magyar Munkaadói Szervezetek Nemzetközi Együttműködési Szövetségének (MNNSZ), melyben jelenleg az elnöki és főtitkári funkciókat is ellátja, és ez által további jelentős szerephez jutott a magyar munkaadói szövetségek nemzetközi tevékenységének szervezésében. A STRATOSZ az MMNSZ-en keresztül részt vesz az OECD országok Ipari és Üzleti Tanácsadói Bizottsága (BIAC), illetve az Európai Ipari és Munkaadói Szövetségek Úniójának (UNICE) tevékenységében. A STRATOSZ jelenleg alapvetően országos szerveződés szerint működik, de megújult formában folytatja - a korábban megkezdett - regionális és szakmai szervezeteinek kiépítését, igazodva a VOSZ- körzeti és ágazati szervezeteihez. 1.6. Az infokommunikációs szakterület munkaadói szövetségeinek kapcsolatai Az itt felsorolt szövetségeknek és elkülönült vállalatoknak viszonylag nagyon laza kapcsolata van egymással és átfogó együttműködésükre ez ideig egyáltalán nem került sor. A kapcsolataikra főleg az egymás rendezvényein, konferenciáikon történő részvétel a jellemző, ahol véleménynyilvánításokra és nézetek megvitatására van lehetőség. Az említett szövetségek és vállalatok többsége tagja valamelyik országos munkaadói szövetségnek, de többségük a STRATOSZ tagja. Több vállalat egyszerre több országos szövetségnek is tagja. Az említett szövetségek és elkülönült vállalatok között jelentős a szolgáltató vállalatok száma, de megtalálhatók a gyártók, termelő vállalatok is, tulajdonviszonyok szerint a magán, a multinacionális és állami vagy részben állami tulajdonú vállalat egyaránt megtalálható. 15

Az infokommunikációs szektor területén működő szakmai szövetségek a társasági törvényben előírt alapszabályzattal és szervezés és működési szabályzattal rendelkeznek és többé-kevésbé rendezett stratégiájuk, és költségvetésük van. Az említett szövetségek a legkülönbözőbb kormányzati szervekkel tartanak laza kapcsolatot, kivéve a két érdekegyeztető fórumot, melyek az Informatikai Kormánybizottsággal meglehetősen szoros kapcsolatot tartanak. E két utóbbi szövetség viszonylag szerény kormányzati pénzügyi támogatást kap, míg a többi szövetség tagvállalataik hozzájárulásaiból tartják fenn magukat. A szövetségek eltérő nemzetközi kapcsolatokat tartanak fenn, melyek inkább alkalomszerűek, mint rendszeresek. A felsorolt szövetségek és vállalatok semmilyen hivatalos vagy szervezett kapcsolatot nem tartanak a munkavállalókkal, kivéve néhány együttműködési megállapodást valamelyik országos szintű szakszervezeti szövetséggel, de ezek az együttműködések túlnyomórészt infrastruktúrák közös használatára és alkalmi tájékoztatásokra terjednek ki. 1.7. Az infokommunikációs szektor lehetséges szerepe a Társadalmi Párbeszédben, munkaadói szempontok szerint A feltárt adatok alapján megállapítható, hogy az infokommunikációs szektorban működő vállalatoknak szektorális érdekképviselete ma nincs. A szakágazat annak ellenére, hogy a GDP jelentős részét termeli meg, közvetlenül nem vesz részt az ország gazdasági és szakmai szabályozásában, kivéve azokat az áttételes utakat, melyek az országos szintű szövetségeken keresztül esetenként rendelkezésre állnak. A magyar szektorális Társadalmi Párbeszéd megszervezése minden bizonnyal egy igen erős szektorális érdekképviseletet fog kialakítani az infokommunikáció területén. Az Információs Társadalom fejlődésével egyre nagyobb szerep vár az infokommunikációs szektorra és ezzel egy időben egyre erősebb európai kapcsolatok alakulnak ki, köztük az EU szektorális Társadalmi Párbeszéd fórumaival is. 16

Az itt vizsgált szövetségek és vállalatok között a MEISZ látszik a legátfogóbb jellegűnek és ennél fogva ez a szövetség lehet a kialakítandó infokommunikációs szektorális munkaadói képviselet szervező motorja, amely a PHARE program segítségével képes megfelelő adminisztrációt és infrastruktúrát biztosítani az új fórum számára. Az infokommunikációs szektorális munkaadói szövetségnek legerősebb beágyazódása a STRATOSZ-ba lehet, hisz a legtöbb és legjelentősebb tagvállalatok ma a STRATOSZ tagjai, bár kétségtelen, hogy néhány kisebb vállalatnak szoros kapcsolatai vannak a VOSZ-szal és az MGYOSZ-szal. A szolgáltató és közszolgáltató vállaltok és társaságok éppen a STRATOSZ elismerten erős nemzetközi kapcsolatain és tevékenységén keresztül juthatnak sok EU információhoz és tapasztalathoz, hisz a STRATOSZ már régóta a CEEP-nek, az Európai Közszolgáltató Vállalatok Nemzetközi Szövetségének rendes tagja. 1.8. Az infokommunikációs szektor lehetséges szerepe az EU szuintű Társadalmi Párbeszédben, munkaadói szempontok szerint Az infókommunikációs szektor, az hazai Ágazati Társadalmi Párbeszéd rendszerének kiépítésével azonnal bekapcsolódhat az EU Ágazati Társadalmi Párbeszéd rendszerébe és Európai Unió szinten képviselheti a hazai szakágazat érdekeit. Az EU szintű Ágazati Társadalmi Párbeszéd rendszerében több mint 25 Ágazati Társadalmi Párbeszéd Bizottság működik, melyek munkájában azért is érdemes bekapcsolódni, mert számos, magyar területen működő vegyes tulajdonú, és teljesen külföldi tulajdonú vállalat, már mai képviselteti magát az EU szintű szakágazati fórumokon. 17

ÖSSZEFOGLALÓ Az infokommunikációs szakágazatban működő vállalatok munkaadói érdekképviseleteknek tekinthető szerveződése viszonylag gyengének mondható, de az a néhány szakmai szövetség, mely ma is betölt bizonyos érdekképviseleti szerepet, minden bizonnyal alkalmas arra, hogy viszonylag gyorsan kialakítson egy erős szektorális munkaadói szövetséget. Figyelembe véve azt, hogy a szakágazat az Információs Társadalom alapvető infrastruktúrája, célszerű az Ágazati Társadalmi Párbeszéd fórumát mielőbb létrehozni, hogy ez a jelentős ágazat részt vegyen az érdemi párbeszédben. 2. Összefoglaló az infokommunikációs szektor munkavállalóinak szervezettségéről Bevezetés Az EU által meghatározott ágazatok vonatkozásában szükséges egy egységes álláspont kialakítása. 18

A szektorális felsorolásban meghatározott posta, távközlés, informatika és média területeket nem fedi le a Központi Statisztikai Hivatal ágazati meghatározása, mely a közlekedési, postai és távközlési alágazatokat vonja össze. Az érintett területek 1990 utáni átszerveződése a fejlődési és a privatizációs lépések különböző módon és mértékben integrálódtak, ezért szükségesnek látszik elöljáróban az ágazat egységes megjelenítése érdekében egy megfelelő elnevezés megválasztására. A munkaadói oldal szakértője álláspontját elfogadhatónak találjuk és az egységes értelmezés, a későbbi összefoglaló tanulmány elkészítésének megkönnyítése érdekében a szektort a munkavállalói, érdekképviseleti oldalon is: INFOKOMMUNIKÁCIÓS SZEKTORNAK neveznénk és e tanulmány készítése során következetesen ezt az elnevezést használjuk. A rendszerváltozást követően az egységes érdekképviseleti rendszer robbanásszerűen meghatározóan hat országos konföderációra bomlott. A monolit látszategység megszűnése után az együttműködést akadályozták a szakszervezeti vagyon körül kialakult áldatlan viták és az egyes konföderációk és vezetőik pártossága is. A gazdasági szerkezetátalakulás és a gyors fejlődés eredményeképpen folyamatosan változó munkaadói szerkezetváltozásokat a munkavállalói érdekképviseleti oldal több-kevesebb sikerrel igyekszik követni. Az Infokommunikációs szektoron belül működő szakszervezetek között a fejlődés jelenlegi szakaszában egységes és hosszú távra meghatározott 19

szövetségi tevékenységről nem beszélhetünk. A szakszervezetek között fellelhetők a szakegylet típusú szakszervezetek, a jólétet elérni akaró szakszervezetek és a szociáldemokrata típusú szakszervezetek egyaránt. A formálódó demokratikus viszonyok között nagy számban találhatók a versengő szakszervezetek, ahol a tagságért folyó verseny mellett politikai szimpátia is dominál. A gazdálkodó szervezetek számáról, privatizáció szintjéről, a külföldi tőkebehozás mértékéről az ágazathoz tartozó vállalatok jelenlegi gazdasági helyzetéről bővebb információk a MELLÉKLETBEN találhatók. 2.1 A szociális párbeszéd további formái, munkavállalói szempontból A felsorolt érdekképviseleti szervezeteknek és az önálló gazdálkodást folytató társaságok munkakapcsolata nem jellemző, kivéve azon szakszervezeteket, amelyek egyazon munkáltatónál fejtik ki tevékenységüket. Ez a helyzet döntően a Magyar Posta Rt-re igaz, ahol a már fentiekben jelzett négy szakszervezet (MAPÉSZ, POFÉSZ, POMÉSZ és a PSZ) a Munka Törvénykönyv erejénél fogva vesz részt a postai érdekegyeztetési munkában. A 20

közel 44000 munkavállalót foglalkoztató nagyvállalat rendelkezik a munkáltató és a reprezentatív Postás Szakszervezet által aláírt Kollektív Szerződéssel. Ennek módosításaihoz a KSZ megkötése után alakult un. alternatív szakszervezetek is csatlakoztak. A szociális párbeszédnek további keretet biztosít, az un. Középtávú Megállapodás, melyben a munkáltató vállalja az évenkénti infláció 75 %-ának megfelelő mértékű keresetfejlesztést automatikusan az adott év január 1-től. Ennek fejében a szakszervezetek tartózkodnak a munkaharc eszközének alkalmazásától, annak kezdeményezésétől. (A Megállapodás a tanulmányhoz csatolva) A munkaügyi kapcsolatok rendezésének érdekében az érdekegyeztetésnek kiemelten fontos fóruma a Postai Érdekegyeztető Tanács (PÉT), melynek működését a PÉT ügyrendje szabályozza (Az Ügyrend a tanulmányhoz csatolva. A PÉT finanszírozása, a feltételek biztosítása a munkáltató feladata. A kapcsolatokat erősítik az egymás fórumain, rendezvényein való kölcsönös részvételek. 2.2. Participációs intézmények az ágazatban A participális rendszer a Munka Törvénykönyv előírásainak megfelelően, de eltérő színvonalon működik. 2.3. Az Infokommunikációs szektor munkavállalói oldalának lehetséges részvétele az európai szociális párbeszédben 21

Mint azt már többször leszögeztük az infokommunikációs szektorban működő vállalatoknál tevékenykedő szakszervezetek szektoron belüli együttműködése nem megoldott. Az adott érdekképviselet-munkáltató kapcsolat viszont magyarországi szinten az átlagostól jobb képet mutat (szervezettség, KSZ lefedettség, ÜT-k működése, stb.) Fellelhetők a kétoldalú részvétel és együttműködés jelei az Európai Ágazati Párbeszéd bizottságokban is. A távközlési szolgáltatások terén konzultatív fórum működik az ETNO munkaadói és az UNI-Europa munkavállalói közösség között, ahol a MATÁV Rt mellett munkavállalói oldalon a MATÁSZ is rendszeres résztvevője a tanácskozásoknak. Ugyancsak intenzív együttműködés valósult meg a Posteuropa és az UNI- Europa szervezetei között, ahol a Postás Szakszervezet és a Magyar Posta Rt képviselői rendszeresen vesznek részt. A legutóbbi brüsszeli tanácskozáson, majd a bukaresti konferencián résztvevő MP Rt és PSZ delegáltak prezentáció keretében mutatták be a magyarországi postai érdekegyeztetés rendszerét. 22

Megítélésünk szerint a bemutatott munkavállalói érdekképviseleti szervezetek kiindulási pontjai lehetnek egy hosszú távon megszervezendő érdekképviseleti oldalnak az információs szektoron belül. A munkavállalói oldal fejlődésének iránya lehet a Postai és Hírközlési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségben való tömörülése. Ehhez elsősorban arra van szükség, hogy a postai, távközlési, és médiabeli szervezeteken túl az informatika területén is kialakuljanak (felleljük) azokat a szakszervezeti szervezeteket, amelyekkel a teljes szektor érdekképviseleti lefedettsége biztosítható. Nem kevésbé fontos, hogy a már meglévő szakszervezetek együttműködésről alkotott felfogása, ideológiai beállítottsága az érdekképviseleti munkában való mindennapi együttműködésről alkotott képe is változzon. Az együttműködés alapvető feltétele a szervezetek között 1990 óta húzódó vagyonvita végleges rendezése. A másik és ma reálisabbnak tűnő irány az UNI-Europa szakszervezeti tömörülés mentén képzelhető el, amely irányban érdemi tárgyalások folynak az informatikai, a távközlési, a kereskedelmi és postai területen működő szakszervezetek között. Azért látunk erre ma nagyobb esélyt, mert a már meglévő szakmai szervezet-uni-europa kétoldalú kapcsolatok magyar érdekképviseleti oldal szereplői közös akarattal szövetséggé formálhatók. A szövetségnek nevében is fémjelezni kel a szektor hovatartozását (pl. Infokommunikációs társaságok szakszervezeteinek szövetsége). 23